Fennállásának legsikeresebb évét zárta 2018-ban az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2018-ban: a garanciaállomány meghaladta a 707 milliárd forintot, ami 24 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. 2018-ban 900 milliárd forintnyi hitel jutott több mint 40 ezer hazai vállalkozáshoz a társaság segítségével. A Garantiqa 2010 és 2018 közötti tevékenysége nélkül a GDP 2018-ban 0,37 százalékkal lett volna alacsonyabb.

A Garantiqa kezességvállalási portfóliója 2018-ban 137 milliárd forinttal nőtt, ami 24 százalékos bővülést jelent, ez a növekedési ütem jelentős mértékben meghaladta a kkv hitelezés 12 százalékos emelkedését. 2014 óta a garanciaállomány megduplázódott, 2018-ban már minden ötödik kkv hitelhez a Garantiqa kezességvállalása kapcsolódott. A társaság elsődleges célja, hogy minél több olyan vállalkozáshoz jusson el az állami kezesség, amelyek e nélkül nem juthatnának finanszírozási forráshoz.

Dr. Búza Éva vezérigazgató az eredményekkel kapcsolatban kiemelte: a Garantiqa 2018-ban történelmi eredményt ért el, és fennállásának legsikeresebb évét zárta azzal, hogy 900 milliárd forintnyi hitelhez vállalt kezességet. A GKI gazdaságkutató friss vizsgálata szerint a hazai GDP 2018-ban 0,37 százalékkal lett volna alacsonyabb a Garantiqa elmúlt nyolc éves tevékenysége nélkül.

A gazdaság robosztus növekedése kedvező környezetet biztosított a hazai kis- és középvállalkozások fejlődésére, így a hitelfelvételi kedvük is jelentős volt, a hitelezési dinamika továbbra is magas, az állami kezességvállalás népszerűsége pedig nőtt 2018-ban.

Bártfai-Mager Andrea a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: a hazai kkv szektor erősítését célzó kormányzati intézkedések, a kedvező működési- és gazdasági környezet, a vállalatok növekvő beruházási és hitelfelvételi kedve nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Társaság az utóbbi időszakban dinamikus növekedési pályát futhasson be: a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalási tevékenysége az elmúlt években folyamatos növekedést mutat. A teljes kezességvállalási portfolió 2015-ben 46 milliárd forinttal, 2016-ban 76 milliárd forinttal, 2017-ben 127 milliárd forinttal, 2018-ban pedig 137 milliárd forinttal emelkedett. Fontos megjegyezni, hogy a Társaság ezzel a teljesítménnyel európai összevetésben a TOP3-ban van a garanciaállomány GDP-hez viszonyított arányát tekintve (1,9%). Az állam által a Garantiqa Hitelgarancia Zrt-n keresztül a kkv-knak nyújtott támogatások így érdemben járultak hozzá a kkv hitelezés bővüléséhez és a gazdasági növekedéshez.

Kiemelt feladat és egyben komoly kihívás is a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. számára, hogy minél több olyan vállalkozás mellé oda tudjon állni, amelyek a kezességvállalás nélkül nem tudnának forráshoz jutni. Fontos és új gazdaságpolitikai elvárás a társasággal szemben az intézményi kezességvállalás addicionalitásának növelése, ami a kockázatosabb vállalati szegmens forráshoz jutásának elősegítését jelenti.

Dr. Búza Éva hangsúlyozta: a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezése alapján tavaly megkezdett, úgynevezett fordított eljárás idén is folytatódik, amelynek keretében a Garantiqa további 25 ezer hazai kis-, közepes és mikro vállalkozás előzetes minősítésével segíteti a vállalkozások hitelfelvételét.

A program létjogosultságát a tavalyi sikeres pilot fázison túl (350 hazai hazai kkv mintegy 13 milliárd forintnyi hiteléhez vállalt 10,6 milliárd forint kezesség) az is alátámasztja, hogy a hazai kkv szektor hitelpenetrációja lényegesen elmarad az Európai Unió átlagától, de még a V4-ekétől is. Az intézményi kezességvállalásnak továbbra is fontos szerepe lehet a kkv-k növekvő hitelfelvételének elősegítésében, már csak azért is, mert a finanszírozási igény nagyon is jelen van: a Garantiqa megbízásából készített friss Századvég kutatás szerint a hazai mikrovállalatok beruházási kedve nem lanyhult 2017 óta, és az egyéb források mellett a bankhitelek továbbra is kedvelt finanszírozási formának számítanak.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eddigi 27 éves működése során 430 ezer szerződés keretében, 5700 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott már kezességvállalást.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az év második felében 3 milliárd forinttal bővíti az építőipari kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) technológiai újítását támogató, idén megnyitott 6 milliárd forintos keretet – közölte a tárca.

Újdonság, hogy a támogatást nem csak eszközbeszerzésre, hanem szoftvervásárlásra is lehet majd kérni. Azt írták: a kormány célja az ágazat hatékonyságának ösztönzése.

Az építőipar 2018-ban az elmúlt 15 év legjobb eredményét produkálta, az idei első negyedévben termelési értéke az előző év azonos időszakához képest 48,2 százalékkal nőtt. Az ITM által kidolgozott építésgazdasági stratégia célja, hogy az ágazat szereplői 40-60 százalékos termelékenységnövekedést érjenek el - írták

A stratégia megalkotására azért volt szükség, mert a magyar építőiparnak 2023-ig mintegy 25 ezer milliárd forint értékű a megrendelésállománya, a beruházások teljesítéséhez az ágazatnak 40-60 százalékos termelékenységnövelésre van szüksége.

Persze a cégek pályázati forrás nélkül is bővíthatnak, ebben nyújthat biztonságot a Garantiqa hitelgaranciája.

A Garantiqa 5 perc ötlet című sorozatában ezúttal Kovács József, a Silver Tojás Kft. ügyvezetője mesél cége kulisszatitkairól. A videóban gyakorlati példán keresztül ismerhetjük meg, hogy a Silver Tojás Kft. hogyan tud együttműködni fejlesztési elképzelések megvalósítása terén a CIB Bankkal és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-vel.

A Silver Tojás Kft. 2012 májusában alakult Siófokon, fő profilja pedig a tojás és tojáskészítmények kis- és nagykereskedelme - a cég a szállítást saját gépjárművekkel és saját sofőrökkel végzi. Jelenleg tíz alkalmazottat foglalkoztatnak, és országos lefedettséggel rendelkeznek, mint kereskedő. A CIB Bankkal és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-vel. közösen elvégzett beruházásnak köszönhetően Kovács József cége a tojásfeldolgozás terén kíván előbbre lépni: a jövőben a tisztított keménytojás is megjelenik majd termékkínálatukban, aminek segítségével a magyarországi importot is szeretnék visszaszorítani.

Május végétől elérhető a kkv-k saját fogyasztásának részleges kiváltását szolgáló napelemes fejlesztésekre vonatkozó pályázatok – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A napelemek beszerzésére 15 milliárd forintos keretösszeggel írnak ki pályázatot, egy-egy cég 1,5-3 millió forintra pályázhat. Kis kapacitású, 7,5-15 kWp teljesítményű rendszerek beszerzését támogatja a pályázat, a vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 100%-a lehet, rendszer elszámolható költsége nem haladja meg a beépített napelemek összesített névleges teljesítményére vetítetten a 200.000 Ft/kWp értéket.

A várakozások szerint a nyertes cégek az áramszámlájukból ezen fejlesztések hatására becslések szerint évi 4-800 ezer forintot tudnak megtakarítani. A pályázat elszámolása kifejezetten egyszerű lesz az ígéret szerint, a támogatás összege beépített kilowattonként 200 ezer forint lehet.

A minisztérium kiemeli, hogy a pályázat hozzájárulhat a Magyarország által vállalt klímacélok teljesüléséhez, melyek szerint az uniós célokkal összhangban legalább 40%-kal tervezi csökkenteni az üvegházhatású gáz kibocsátását az 1990. évi bázishoz képest.

Persze annak sem kell aggódnia, aki esetleg nem nyer a mostani pályázaton, hasonló fejlesztéseket akár kedvezményes hitelből is meg lehet valósítani, amihez biztosítékot jelenthet a Garantiqa hitelgaranciája.

Az első negyedévben közel 163 milliárd forintot helyeztek ki a Magyar Lízingszövetség tagjai, ezen belül is kiemelkedett a kkv-k új szerződéseinek értéke. Ezzel éves szinten 10 százalékkal bővült a piac, amihez hozzájárult az autó- és teherautó eladások emelkedése, a cégek gépvásárlásai és a jegybank NHP Fix hitelprogramja is, melyen belül 47 százalék a lízing aránya.

A Magyar Lízingszövetség elnöke az eredményekkel kapcsolatban kiemelte: az alacsony kamatkörnyezet miatt elsősorban a kkv-k egyre nyitottabbak az olcsó és rugalmas lízingkonstrukciókra.

A lízingpiacon a járműfinanszírozás volt az egyik húzóerő, ez 13 százalékkal 60,2 milliárd forintra emelkedett, elsősorban a kisteherautók 23 százalékos növekedésének köszönhetően. Emellett az átlagot meghaladó bővülést regisztráltak a termelő gépek és agrárgépek finanszírozásában, ahol 49 százalékos volt a növekedés a tavalyi első negyedévhez képest. Segítette a piacot az is, hogy az év elején indult NHP Fix jegybanki hitelprogram gyorsan felpörgött, az első negyedévben már 31 milliárdos kihelyezést értek el a lízingcégek, ami a teljes konstrukció 47 százaléka volt. Itt kiemelkedett az agrárgépek, az építőipari gépek és a nagyhaszon gépjárművek finanszírozása. Lényeges, hogy az év első három hónapjában az új lízingszerződések mintegy 77 százalékát kkv-k kötötték.

A Lízingszövetség az erős első negyedév alapján arra számít, hogy az egész évben folytatódhat a bővülés, a kihelyezett összeg nagyjából 10 százalékkal, 730-770 milliárd forintra emelkedhet.

A lízing elterjedése mellett fontos a hitelgarancia szerepe, a Garantiqa termékeivel a cégek bebiztosíthatják magukat a nehezebb időszakokra is.

Sosem látott csúcsára emelkedett a GVI vállalati konjunktúraindexe főleg a nagyvállalatok bizalmának köszönhetően. A kirobbanó optimizmus pedig a gazdasági adatokan és a hitelfelvételi kedvben is megmutatkozhat.

Áprilisban 58 pontra emelkedett a GVI vállalati konjunktúramutatója, ami több mint 2800 magyar cégvezető véleményét összegezte. A mostani érték a mutató 1998 óta íródó történetében új csúcsot jelent. A bizonytalansági mutató értéke egy ponttal csökkent az októberi értékhez képest, jelenleg 36 ponton áll. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése egyöntetűbbé vált a fél évvel korábbi adatfelvételhez képest.

A kedvező üzleti klímát leginkább a döntően, vagy részben külföldi tulajdonban lévő, a döntően exportáló, illetve az 50 főnél nagyobb méretű cégek jelzik – e cégek üzleti várakozásai a legkedvezőbbek. Ágazatok szerint leginkább az egyéb gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő cégek várakozásai váltak optimistábbakká 2018 októberéhez képest, ugyanakkor az ipari, az építőipari, valamint a kereskedelmi cégek továbbra is a szolgáltatóknál pozitívabban értékelik várakozásaikat.

Mind a jelenlegi, mind a várható üzleti helyzetet pozitívabban ítélik meg a vállalkozások, mint az előző félévben. A jelenlegi üzleti helyzet mutatója 5, a várható üzleti helyzeté pedig 6 ponttal javult 2018 októberéhez képest, a jelenlegi üzleti helyzet mutatója így most 55 ponton áll, a várható üzleti helyzeté pedig 49 ponton.

A javuló várakozások a gazdasági konjunktúrában is megmutatkozhatnak, az optimizmus növelheti a cégek hitelfelvételi kedvét, amiben segíthet a hitelgarancia szélesebb körű elterjedése is például a Garantiqa termékeinek segítségével.

A külgazdaság területén a fő cél további tízezer magyar kis- és középvállalat bevonása az exportba, ezt több intézkedéssel lehetne segíteni – olvasható az MNB tavasszal közzétett 330 pontos versenyképességi javaslatcsomagjában. A jegybank többek között élénkítené a szolgáltatásexportot, illetve a kelet felé nyitást szorgalmazná a kkv-szektorban.

Hogy néz ki ma a magyar külkereskedelem?

A magyar gazdaság világviszonylatban is az egyik legnyitottabb, vagyis a külkereskedelem aránya kiemelkedő a GDP-hez viszonyítva. A nyitottságunk a kezdeti 35–40 százalékos értékről a GDP 160 százaléka fölé emelkedett, míg globális értéklánc-integráltságunk 2011-ben 37 százalékkal haladta meg a világátlagot – olvasható az MNB versenyképességi javaslatcsomagjában.

Ezért az átlagon felüli nyitottságért elsősorban a nagyvállalati szegmens felelős, a teljes külkereskedelmi forgalomnak csak húsz százalékát adja a kkv-szektor. Éppen ezért az MNB azt gondolja, hogy ebben a kategóriában vannak még komoly tartalékok.

A jegybank szakemberei szerint a fő cél, hogy az exportáló kkv-k száma a jelenlegi 32 ezerről tízezerrel emelkedjen, és az export hazai hozzáadott értéke emelkedjen a jelenlegi 50 százalék körüli szintről. Utóbbi alacsony arány elsősorban annak köszönhető, hogy a kivitelnek jelenleg magas az importigénye a nyersanyagokon, alkatrészeken keresztül. Vagyis az MNB szerint nem csak felpörgetni kellene az exportot, hanem annak szerkezetét is egészségesebbé kellene tenni.

A kkv-k számára fontos kitörési pontot jelent a külpiacra lépés és a nemzetközi termelési láncokba való bekapcsolódás. A külkereskedelemben való részvétel magasabb vállalati foglalkoztatással, munkatermelékenységgel és teljes tényező termelékenységgel jár. Az információs technológia fejlődésével leküzdhetővé vált a nagy távolság a kereskedelmi partnerek között, ami megfizethetőbbé teszi a külpiacra lépést a nagyvállalatok mellett a kkv-k számára is – jegyzik meg a csomagban.

Mivel lehetne az export felé terelni a kkv-kat?

A jegybank szerint az exportáló kkv-k számának emelkedéséhez hozzájárulhat a szolgáltatásexport nagyobb mértékű erősítése, vagy a kínai egy övezet – egy út (One belt – one road) kezdeményezés geostratégiai előnyeinek jobb kihasználása. Az exporton belüli hazai hozzáadott érték növelését támogatná a beruházási támogatások tudásintenzív, belföldön jól beágyazott feldolgozóipari ágazatokra fókuszálása, és a kiemelten támogatott vállalatok körében a magyar beszállítók arányának növelése.

A szolgáltatásexporttal kapcsolatban megjegyzik a szakemberek, hogy a szolgáltatások súlyának növekedése a gazdaságban természetes velejárója és okozója is a termelékenység növekedésének. Erre vonatkozóan kiemelten fontos lenne, hogy a különböző állami fejlesztéspolitikai eszközök érdemben támogassák a tudásintenzív szolgáltatásokat.

A szolgáltatások exportja amellett, hogy kevésbé tőkeigényes, válságállóbb is, emiatt felértékelődik a jövőben és elérhetőbbé válhat a kkv-k számára is. A hazai vállalkozások számára elsősorban az agrártechnológiához és a környezetvédelemhez (víztisztítás, zöldenergia) kapcsolódó területeken, valamint az információs technológiai szolgáltatások nyújtásában lehet a legnagyobb potenciál.

A hazai tulajdonú külkereskedő vállalatok (minden vállalati méretet egybevéve) 25 százalékban exportálnak és importálnak is, 11 százalékban csak exportálnak, míg 46 százalékban csak importálnak. Fontos kérdés tehát, hogy mind a külkereskedelmet még nem folytató, mind a külkereskedelmet már folytató magyar vállalatoknál növekedjen az exportforgalom. Erre a célra a kkv-k esetében elsősorban a környező országok piacai jöhetnek szóba, míg a nagyvállalati szegmensnek a gyorsan fejlődő térségek jelenthetnek jó célpontot. Termékszinten is azonosíthatók speciális piacok, ahol a magyar vállalatok érvényesülhetnek. Ennek kihasználásában fontos szerepet tölt be az állam is. A magyar exportösztönzés intézményrendszere számos változáson esett át az elmúlt években, néhány javaslatunkkal ehhez a folyamathoz kívánunk hozzájárulni.

Az új piacok kapcsán a kkv-k eddig elsősorban a régiós országok felé tudtak nyitni, az MNB szerint a jövőben a magyar-kínai kapcsolatok javulásával és a kínai gazdaságfejlesztési program megvalósításával akár a Távol-Kelet is egyre több cég számára válhat elérhetővé. A kkv-k exporttevékenységét Kínában 8 külgazdasági attasé támogatja, ezen felül magyar-kínai gazdasági vegyes bizottság is működik. A külkereskedelmet segíti, hogy 2013-ban a Kína Export-Import Bank és az Eximbank hitelmegállapodást kötött.

Emellett a gyorsan fejlődő gazdasági térségekben is „lehet keresnivalójuk” a magyar cégeknek, így például akár Mexikó vagy Brazília is lehet célország. Az új piacokra való belépést olyan kapunyitó termékek szolgálhatják, mint a prémium élelmiszerek vagy az agrárgépek, ami a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart is kedvező helyzetbe hozhatja – véli az MNB.

Idén az első fél évben 90 milliárd forint kutatás-fejlesztési és innovációs forrás érhető el az egyéni kutatók, kutatócsoportok, kutatóintézetek és vállalkozások számára – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden az MTI tudósítása szerint.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy társadalmi egyeztetést indítanak a versenyszférának szóló innovációs pályázatról, amely 45 milliárd forintos kerettel várhatóan május végén jelenik meg. Palkovics László kiemelte, hogy az Európai Unió következő időszakára szóló kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogram három pillérre - az alapkutatáshoz kapcsolódó támogatásokra, a globális kihívásokra választ kereső alkalmazott kutatásokra és az innovációs ökoszisztéma pályázatokra - épül, a megújuló hazai finanszírozás is ezt a rendszert követi.

A miniszter ismertette, hogy az alapkutatásokhoz kapcsolódóan első körben az OTKA-pályázatok mintegy 10 milliárd forint kerettel már megjelentek, és hamarosan lezárulnak. A globális kihívásokra választ kereső alkalmazott kutatásra szánt 14,5 milliárd forint felhasználásáról is döntöttek a Tématerületi Kiválósági Programban a négy nagy területen: az egészség, egészségtudomány, környezet és biztonság, ipar és digitalizáció és kultúra és család témakörben -, és folytatódik a Felsőoktatási intézményi kiválósági program 15 milliárd forint kerettel.

Palkovics László kitért arra, szeretnék, ha a magyar vállalatok eredményesebben szerepelnének a jövőben az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramjában, illetve a vállalati szférán belül a kkv-k is nagyobb arányban vennének részt a kutatás-fejlesztés és innováció finanszírozásában. Megemlítette, hogy a 2020-21-es költségvetésben a tervek szerint még jelentősebb állami forrás szerepel majd a kutatás-fejlesztésre, innovációra. 

Egy jó időben és jó ütemben végrehajtott fejlesztés felvirágoztathatja a vállalkozást, az elmaradt fejlesztés viszont akár a vállalkozás ellehetetlenüléséhez is vezethet. Egy adott beruházás azonban nem, vagy csak hosszú évek alatt valósítható meg tőkebevonás nélkül – olvasható az OTP Business közleményében, melyben sorra veszik a lehetőségeket is.

A gyarapodó vállalkozások maguk is ki tudják termelni a beruházásaikhoz szükséges tőkét, sok esetben azonban a nagyobb volumenű fejlesztésekhez ennél jóval nagyobb összeg kell. A tulajdonosok saját vagyonának bevonása a vállalkozás első éveiben jellemző, amikor kisebb összegek is sokat jelentenek.

A tőkebevonás származhat hitelfelvételből, kötvénykibocsátásból, kockázati tőkebefektetőtől vagy akár tőzsdei kibocsátásból is. Hogy ki melyiket választja, nagymértékben függ a vállalkozás helyzetétől, a fejlesztés, azaz a tőkefelhasználás mibenlététől és a várható megtérüléstől. A felsoroltak közül a hitelfelvétel tűnik a legegyszerűbbnek és leggyorsabbnak.

Utóbbinak azonban minden esetben ára van. Ha a vállalkozás a kötvénykibocsátást választja, költségesebb a tőkebevonás, hiszen a kötvényvásárlók csak egy banki hitel kamatánál magasabb hozam mellett vállalják a finanszírozás kockázatát. Még nehezebb döntés lehet egy kockázati tőkebefektető bevonása, hiszen ő tulajdonrészt is kap a társaságban. A tőzsdei kibocsátás szintén jelentős kötöttségekkel jár, hiszen a cégnek kötelezettséget kell vállalnia a bevont tőke felhasználásáért és erről rendszeresen be is kell számolnia.

A vállalkozók nagy része számára ezek olyan követelmények, amelyekre nem szívesen bólintanak rá. Számukra a hitelfelvétel lehet a legolcsóbb és legkisebb lemondással járó megoldás; a kamatait törleszteni kell, ám a keletkező profiton nem kell osztozni.

A 2011-es bevezetés óta már 135 milliárd forintnyi kedvezményes hitelhez jutottak az Agrár Széchenyi Kártyának köszönhetően a magyar mezőgazdasági vállalkozások – hangzott el egy múlt heti sajtótájékoztatón. A konstrukció legerősebb éve volt a tavalyi, a cégek ezzel a hitelkerettel az időjárási kockázatok ellen is védekezhetnek.

Az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitele kellő biztonságot nyújt a magyar agrárvállalkozásoknak – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Nagy István mezőgazdasági miniszter. Hozzátette, hogy a speciális kockázatok, például időjárási anomáliák, állatbetegségek miatt különösen a kisvállalkozások számára fontos a kiszámíthatóan rendelkezésre álló hitelkonstrukció. Részben ennek köszönhető, hogy az agrárvállalkozások hitelállománya 2018 végén meghaladta a 623 milliárd forintot. A hitelállomány 2013 óta töretlenül emelkedik, ez is a kedvező konstrukció szükségességét mutatja.

A miniszter hozzátette, hogy az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahiteléhez a tárca saját költségvetéséből kamat-, kezességi díj és költségtámogatást ad. Alapesetben évi 4 százalékpont ez a kamattámogatás és a kezességi díj 50 százalékát vállalják át.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az Agrár Széchenyi Kártya indulása óta a tavalyi volt a legerősebb év, hiszen 45,4 milliárd forintot helyeztek ki a cégekhez. 2015-18 között a hitelkérelmek száma megháromszorozódott. A megkötött szerződések 44 százaléka 500 ezer és 5 millió forint közötti hitelösszegről szólt, 34 százaléka pedig 10-25 millió forint közé esett.