A múlt hónapban már elkezdtük kivesézni az MNB februárban közzétett 330 pontos versenyképességi javaslatcsomagját, melyben a kkv-k versenyképességének javítását is célként forgalmazták meg. Terjedelmi korlátok miatt azonban most folytatjuk, hiszen bőven maradtak még eddig nem tárgyalt javaslatai a jegybanknak.A február végén bemutatott versenyképességi javaslatcsomag 330 pontjából 26 foglalkozik a kkv-k versenyképességének javításával. Persze más területeken is foglalkoznak a témával, például az exportstratégia területén az MNB szerint fontos lenne a külpiacra termelő kis- és közepes vállalatok számának emelése. Most egyelőre a 26 versenyképességre vonatkozó javaslat második felével foglalkozunk, legutóbb 12-ig jutottunk el, onnan folytatjuk.

• Fiatal és női vállalkozók számára kedvezőbb pályázati és hitelfelvételi lehetőségek biztosítása: A jegybank szerint ezzel a lépéssel is növelni lehetne a nők szülés utáni munkába állását, valamint a termelékenységet. Magyarországon jelenleg nagyjából fele annyi női vállalkozó van, mint ahány férfi, így jelentős tartalék lehet abban, ha sikerülne ösztönözni a nők vállalkozóvá válását.
• Nagyvárosi co-working irodák számának emelése: Elsősorban az innovatív, korai szakaszban lévő vállalkozásokra jellemző, hogy otthon dolgoznak az emberek az első időszakban, a tárgyalásokat pedig például kávézókban bonyolítják. Éppen ezért szükség lenne a co-working irodák elterjedésére, Budapesten jelenleg is működik már több ilyen intézmény piaci alapon is.
• Nagyvállalatok által szponzorált akcelerátorok számának növelése: Az akcelerátor programok vonzó tulajdonsága, hogy mentori támogatást nyújtanak, valamint segítenek abban, hogy a potenciális befektetők előtt megjelenhessenek ezek a cégek. Ezzel gyakorlatilag lehetőséget biztosítanak arra, hogy a kezdeti fázisban lévő innovatív vállalkozások üzleti tervei finomodjanak. Az állam elősegítheti ezeket a mentorprogramokat például azzal, ha kedvező jogi környezetet (regulatory sandbox) nyújt az ezekben résztvevő cégek számára.
• Az egyetemi inkubátorok és spinoffok támogatása: A jegybank szerint ezekkel az ösztönzőkkel is lehetne növelni a vállalkozói ötletek arányát és a cégalapítási hajlandóságot. Felmérések szerint ma a magyar egyetemisták többsége inkább lenne vállalkozó, mint alkalmazott, viszont mindössze a megkérdezettek 17 százalékának van kiforrott terve az esetleges vállalkozásával kapcsolatban.
• Releváns startup konferenciák, meetupok szervezése és támogatása: Az informális csatornákon keresztül szerveződő startup világ számos esetben nem igényel állami támogatást a kapcsolatépítéshez, ugyanakkor lehetnek olyan esetek, amikor az igények meghaladhatják egy-egy szervező anyagi lehetőségeit.
• A kezdő vállalkozók első három évében társasági adó mentesség: Van külföldi példa arra is, hogy a cégek működésük első néhány évében egyáltalán nem adóznak, máshol pedig jelentős kedvezményeket adnak számukra. Az MNB szerint az első 2-3 évben érvényes adómentesség érdemben javítaná a vállalkozói kedvet és biztosíthatná, hogy a kezdő vállalkozás kizárólag az üzletmenetére koncentrálhasson.
• A szociális hozzájárulási adó további mérséklése csak kkv körben: A kkv-szektor fontos növekedési korlátja, hogy a kisebb vállalatok a béreikkel nem tudnak versenyezni a termelékenyebb multikkal. Részben ennek ellensúlyozására 2010 óta több kifejezetten kisvállalkozóknak szánt kedvezményes adózási forma jött létre (KATA, KIVA), azonban a kkv-k jelentős része még mindig a hagyományos keretek között adózik. Éppen ezért az eddigi járulékcsökkentések után a jegybank javasolja, hogy célzottan a kkv-k számára tovább mérsékelje a kormány a közterheket.
• Stratégiai partnerségi megállapodások innovatív kkv-kkal: Az egyedi jogcímen adott kormányzati támogatások kevés kivételtől eltekintve kizárólag nagyvállalatokat támogattak. Emellett a kormány az utóbbi években jellemzően a legnagyobb foglalkoztatóknak számító multinacionális vállalatokkal kötött stratégiai partnerségi megállapodásokat, melyek mintájára akár a kkv-kat is be lehetne vonni.
• Eredménycélokhoz kötött digitális kurzusok: A képzettségi szint emelését érdemben segítheti, ha a vállalkozók számára olyan lehetőségek lennének elérhetők, amelyek munkaidőn kívül, rugalmasan biztosítják a továbbképzési lehetőségeket – vélik a jegybank szakértői. Ennek szükségességét jelzi az is, hogy a kisvállalkozásoknál ma a munkavállalók jóval kisebb része vesz részt valamilyen szakmai képzésben, mint a multiknál.

Az év elején jelentősen átalakult a béren kívüli juttatások rendszere, ami miatt drasztikusan lecsökkent azoknak a cégeknek a száma, melyek a cafeteriában gondolkodnak. A K&H Bank friss felmérése szerint tavaly év végén már csak a cégek fele tervezett béren kívüli juttatást adni, pedig korábban még 70 százalék volt ez az arány.

A 2019-es cafeteria szabályozás változása jelentősen megnyirbálta a béren kívüli juttatásban gondolkodó cégek arányát a K&H kkv bizalmi index legutóbbi felmérésének eredménye szerint. A szabályok változása következtében a 3 nyújtani kívánt cafeteria elem közül mindössze a harmadik helyen szereplő étkezési hozzájárulás SZÉP Kártyán számít valóban béren kívüli juttatásnak, ami jól mutatja, hogy a kkv-k év végén feltehetően kivártak az új rendszerrel kapcsolatban – olvasható a bank közleményében.

Év végén a top 3 cafeteria elemben nem történt változás, továbbra is a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb (27%), amelyet holtversenyben a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz juttatás (17%) és az étkezési hozzájárulás SZÉP Kártyán (16%) követ.

Ami a változások között is állandó, hogy a különböző méretű cégek közül a kis- és középvállalkozások alkalmazottai számíthatnak leginkább cafeteriára (60% és 69%), miközben a mikrovállalkozásoknál ez az arány jóval alacsonyabb (44%). A cégméret mellett pedig az is számít, hogy földrajzilag hol helyezkedik el a vállalkozás: leginkább az Észak-Magyarországon és Pest megyében dolgozók számíthatnak béren kívüli juttatásra az index szerint.

Az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. három hónapos pilot programjában közel 350 hazai hazai kkv mintegy 13 milliárd forintnyi hiteléhez vállalt 10,6 milliárd forint értékben kezességet. Az úgynevezett „Fordított eljárás” keretében a Garantiqa 10 ezer hazai kis-, közepes és mikrovállalkozás előzetes minősítésével segítette a vállalkozások hitelfelvételét.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2018. őszén fordult közvetlenül a vállalkozásokhoz: a nyilvánosan elérhető adatok alapján több mint 10 ezer hazai vállalkozás garanciaképességi vizsgálatát végezte el a társaság. A legalább 5 főt foglalkoztató és minimum 10 millió forint árbevételű, de hitellel nem rendelkező vállalkozások megkeresésére annak érdekében került sor, hogy a Garantiqa által kiállított kezességvállalási-szándék levél segítségével könnyebben hitelhez jussanak. (A fordított eljárás lényege, hogy a garanciaintézmény által előzetesen kiállított garancialevéllel a vállalkozás már annak tudatában fordulhat forrásért a bankjához, hogy garanciaképes, azaz jó eséllyel lehet hitelképes.)

Az akció kapcsán Dr. Búza Éva vezérigazgató elmondta: a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezése alapján azért került sor a vállalkozások előzetes minősítésére és közvetlen megkeresésükre, mert egyrészről minden felmérés és tapasztalat azt mutatja, hogy a megfelelő biztosítékok megléte bizonyul még mindig az egyik legfőbb hitelfelvételi akadálynak, másrészt a hazai kkv szektor  GDP-hez viszonyított hitelpenetrációja lényegesen elmarad az Európai Unió átlagától, de még a V4-ekétől is. Ezért aztán az intézményi kezességvállalásnak további fontos szerepe lehet a kkv-k növekvő hitelfelvételének elősegítésében.

Az új eljárás eredményei magukért beszélnek: 2018 év végéig összesen 12,96 milliárd forintos hitelösszeg mögé 10,65 milliárdnyi kezességet vállalt a Garantiqa 341 hitelügyletben.  Ez azt jelenti, hogy 314 vállalkozás a Garantiqa előzetes minősítését követően a kezességvállalási-szándék levél segítségével jutott hitelhez, ennek hiányában a legtöbb esetben még a hiteligénylésig sem jutott volna el a vállalkozás.

A vezérigazgató kiemelte: az úgynevezett fordított eljárás kezdeményezésének fontos célja a kockázatosabb kkv-k finanszírozási forráshoz juttatása volt. A pilot program arra is rávilágított, hogy az elmúlt időszakra jellemző kedvező, és jó kilátásokat nyújtó gazdasági környezet a hazai vállalkozások hitelfelvételi kedvét növeli, így bátrabban vágnak bele fejlesztésekbe. Ezzel együtt is igaz, hogy az állami kezességvállalásnak fontos szerepe van elsősorban a kockázatosabb vállalati szegmens forráshoz juttatásában.

2018-ban minden ötödik hitelfelvétel a Garantiqa kezességvállalásával valósult meg a kkv szektorban, 2019-re pedig a cél világos: minél több olyan hazai vállalkozást forráshoz juttatni az állami kezességvállalás segítségével, amelyeknek erre korábban nem volt lehetősége. E cél elérése érdekében a Garantiqa idén újabb közel 25 ezer hitellel nem rendelkező hazai kis-, közepes és mikrovállalat előzetes minősítését és közvetlen megkeresését tervezi.

Újabb 68 európai induló vállalkozás és kkv nyert az Európai Bizottság kísérleti finanszírozási projektjében – olvasható a brüsszeli testület közleményében. Közben folytatódik az Európai Innovációs Tanács (EIC) felállítása, amivel ez a projekt is állandóvá válhat.

Az Európai Bizottság további határozott lépéseket tesz az EIC felállítása érdekében. A testület szerint a globális verseny fokozódásával Európának bővítenie kell innovációs és kockázatvállalási kapacitását, hogy megőrizze versenyképességét egy olyan piacon, amelyet egyre inkább az új technológiák határoznak meg. Azért hozzák létre az Európai Innovációs Tanácsot (EIC), hogy Európa tudományos felfedezései hozzájáruljanak a gyors növekedésre képes vállalkozások létrejöttéhez. A jelenleg kísérleti szakaszban lévő Európai Innovációs Tanács az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram részeként, 2021-re valósul meg teljeskörűen – olvasható a közleményben.

A Bizottság 2017-ben nyílt versenyvizsgákkal és személyes interjúkkal indította útjára az Európai Innovációs Tanács kísérleti szakaszát, melynek célja, hogy azonosítsa és finanszírozza a leginnovatívabb induló vállalkozásokat és kkv-kat. Azóta 1276 igen innovatív projekt részesült már összesen több mint 730 millió euró értékű pénzügyi támogatásban. A most bejelentett újabb körben 68 európai cég, köztük négy magyar kkv nyert finanszírozást összesen 120 millió euró értékben. A 4 magyar kedvezményezett cég a budapesti Martin and Co Kft., a dunaújvárosi Pentele Mezőgazdasági Zrt., a felsőzsolcai Stringbike Kft., valamint a gödöllői EL-CO TECH Elektromos-Kommunikációs Technológiák Kft.

Az újabb nyertesek mellett a Bizottság bejelentette, hogy 2019-2020-ban több mint kétmilliárd euró értékű finanszírozást biztosítanak ezekre a kísérleti projektekre. Emellett a Bizottság 15–20 vezető innovátort jelöl ki az EIC tanácsadó testületéhez, hogy felügyeljék az EIC kísérleti projektjét, készítsék elő a jövőbeli EIC-t, és tegyék azt világszerte ismertté.

Szeptember óta közel 29 milliárd forintnyi igénylés érkezett az MFB Pontokon elérhető technológiai fejlesztési hitelre – jelentette be a Magyar Fejlesztési Bank. A pénzintézet egyben azt is közölte, hogy a programban igényelhető maximális keretet 50 millióról 150 millió forintra emelték.

Az ügyféligények és az eddig beérkezett finanszírozási kérelmek elemzése alapján döntött úgy a Pénzügyminisztérium és a Magyar Fejlesztési Bank, hogy megemelik a KKV Technológia Hitelprogramban igényelhető hitelösszeg maximumát. Korábban a felvehető hitelösszeg minimum 1 millió forint és maximum 50 millió forint volt, mostantól az igényelhetőség felső határa 150 millió forintra nőtt. A program egyik fontos megkülönböztető előnye más hitelekhez képest, hogy a kezdő vállalkozások számára is elérhető, esetükben továbbra is 25 millió forint az igényelhető hitel maximuma – olvasható az MFB közleményében.

A program sikerét mutatja, hogy az MFB Pontokhoz a szeptemberi indulás óta 1200 darab hiteligénylés érkezett, összesen közel 29 milliárd forint értékben. Az ügyletenkénti átlagos hiteligény megközelíti a 17 millió forintot.

A teljes nevén Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Technológiai Korszerűsítése Célú Hitelprogram (GINOP-8.3.5-18) keretében összesen 80 milliárd forint áll a vállalkozások rendelkezésére. A feltételeket már az indulásnál úgy alakították ki, hogy a program segítségével a lehető legtöbb vállalkozás számára megvalósítható legyen a technológiai korszerűsítés. A rendkívül kedvezményes, a teljes futamidő alatt nulla százalékos kamattal igényelhető hitelt elsősorban eszközbeszerzésre, korszerűsítésre és kezdő vállalkozások beindítására lehet felvenni. Emellett a hitelből finanszírozható a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képesség megteremtése és bővítése. Az igényléshez minimum 10%-os saját forrás szükséges, a futamidő akár hét év is lehet.

Összesen 26 javaslatban foglalta össze a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogyan lehetne szerinte élénkíteni a magyar kis- és középvállalatok versenyképességét. A februárban bemutatott 330 pontos teljes versenyképességi csomag majdnem tíz százaléka ezzel a témával foglalkozik, ami jól jelzi, hogy a következő évek egyik nagy feladata a hatékonyságnövelés lehet a szektorban.

Mi a baj a magyar kkv-kkal?

A kkv-szektor  a vállalkozások fejlesztésének legfontosabb célcsoportja, hiszen a foglalkoztatásban betöltött súlya és hozzáadott értéke miatt a magyar gazdaság fontos szereplőiről van szó – olvasható az MNB versenyképességi jelentésében, melyet februárban tett közzé a jegybank. A szakértők kiemelik, hogy a vállalati foglalkoztatás 71 százalékát, a hozzáadott érték 47 százalékát és az export 20 százalékát adja ez a szegmens. További fontos előny, hogy a kkv-szektor döntő többségben hazai tulajdonban áll, és jobban beágyazott a magyar gazdaságba, mint a sokszor szigetszerűen működő külföldi tulajdonú nagyvállalatok.

A kkv-knak 2014-15-ben sikerült évente átlagosan 7 százalék feletti termelékenységnövelést elérni, ez lenne a cél a következő időszakra is az MNB szerint. Ehhez érdemben hozzá tudnak járulni az uniós vagy egyéb forrásból finanszírozott fejlesztési programok.

Az elmúlt időszakban a kkv-k növekedése törékeny volt, mivel döntően a belső piacra termelnek, ami növelte a kockázatokat. A piacokra való belépést az nehezítette, hogy sok kkv nem innovál, és alapvető digitális eszközöket sem használ, emiatt lemaradhatnak a digitalizáció által meghatározott piaci versenyben. További probléma, hogy a tőke és munka nem elég hatékonyan kerül felhasználásra akkor, ha a kkv-szektor túlságosan elaprózódott, illetve miközben a kkv-k ugyanazon a munkaerőpiacon versenyeznek a munkaerőért, mint a nagyvállalatok, addig jellemzően kevesebb állami támogatást tudnak igénybe venni fejlesztéseikre.

A fenti célok elérése érdekében a jegybank egy sor konkrét lépést javasolt, melyek közül kiemelték a kkv-k bérfejlesztéseit beruházási vissza nem térítendő támogatással ellentételező javaslatukat, vagy a szociális hozzájárulási adó célzott csökkentését a kkv-knál. De nézzük a konkrétumokat!

Hogyan lehet elérni a termelékenység felpörgetését?

1. A kkv-k által igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény esetében a beruházás értékhatárának 500 millió forintról 100 millió forintra csökkentése segítheti a tudásintenzívebb vállalkozásokat abban, hogy beruházzanak – vélik az MNB szakemberei. Jelenleg társasági adókedvezményre jogosultak a vállalatok 500 millió forintos jelenértékű beruházásnál (speciális esetekben 100 millió forint) akkor, ha a beruházást kkv valósítja meg. Ez az értékhatár néhány alacsonyabb fajlagos beruházási igényű ágazatnál magas lehet.
2. A beruházások azonnali elszámolhatósága az adóalapban. Ma a vállalatok a beruházások költségeit több adóévre szétosztva írhatják le az adóalapból. Az értékcsökkenési kulcsok emelése révén lehetővé válhatna, hogy akár a beruházás első évében elszámolhatóak legyenek ezek a költségek, így ösztönözve a cégeket a beruházások mértékének növelésére.
3. A beruházások levonhatósága a helyi iparűzési adóból. A helyi iparűzési adó alapja a társasági adóéhoz képest jóval szélesebb, így nagyobb terhet jelent a vállalkozások többségének számára. A szélesebb adóalap miatt a cégek magasabb hányada köteles iparűzési adót fizetni, ennek megfelelően a beruházások költségeinek leírhatósága ennél az adónemnél a működő vállalatok magasabb hányadát ösztönözheti termelékenység-növelésre.
4. Kkv bérfejlesztési támogatás beruházási feltételekkel a kis és mikro méretű vállalkozások modernizációs igényeit támogathatná, miközben hozzájárul a keresetek növekedéséhez is. A kapacitásfejlesztő támogatás vissza nem térítendő formában lenne elérhető, amit a cégek a személyi jellegű ráfordításaik növekedése alapján vehetnének igénybe.
5. Felvásárlások és fúziók elősegítése: Az MNB számításai szerint a mérethatékonyság miatt egy átlagos kisvállalat 80 százalékkal, egy átlagos középvállalat pedig 230 százalékkal termelékenyebb, mint egy mikrovállalat. A mérethatékonyság elérése ösztönözhető felvásárlások és fúziók elősegítése révén.
6. Felszámolási eljárások egyszerűsítésére, gyorsítására azért van szükség, mert a csődeljárási szabályok szigorúsága és az eljárás hossza jelentősen visszavetik a vállalkozói kedvet.
7. A kkv-k innovációs menedzsment kapacitásának növelését üzleti megközelítéssel végző nonprofit tanácsadó központ létrehozását is javasolja a jegybank. Egy ilyen intézményrendszer legjobb megvalósítási formája az, ha ágazatonként jön létre, hiszen így biztosítható a specializált szaktudás terjedése.
8. 2 éves osztalékadó-elengedés, ha a vállalat élén generációváltás történik. A generációváltások támogatása a családi vállalkozások élén azért vált szükségessé, mert becsléseink alapján 53 ezer vállalkozás vezetője lesz nyugdíjas korú a következő 1-5 évben. A kiöregedés a vállalkozások nagyjából ötödét érintheti. A generációváltás előtt állók a legtöbb esetben családon belül szeretnék tartani a cégüket, ugyanakkor problémát okoz, hogy a fiatalok szakmailag nem tartják elég érdekesnek a folytatást, vagy nem tartják elég jövedelmezőnek a tevékenységet.
9. Klaszterek működésének támogatása: Fontos, hogy a jövő gazdaságfejlesztési rendszere a klaszterek köré épüljön úgy, hogy valamennyi gazdaságfejlesztési témájú állami támogatásnál jelentős előnyt élvezzenek a klaszter formában megvalósuló projektek.
10. Klaszterek és egyéb hálózatosodási formák létrejöttének támogatása. Kisebb vállalatok esetében célravezetők lehetnek a kevésbé szervezett, ugyanakkor a tudásmegosztás szempontjából nem kevésbé fontos szövetségek, szövetkezetek is. A szövetkezetek, szövetségek és egyéb társulási formák szakmai programjainak támogatására kiírt kisösszegű egyszerűsített pályázat ösztönözheti az együttműködési hajlandóságot főként a legkisebb vállalkozásoknál.
11. Állami programok, lehetőségek széles körű kommunikációja. Az uniós pályázati lehetőségek széles körben ismertek, ugyanakkor a kisebb volumenű programokról már kevésbé értesültek a cégek. A termelékenység növelés legfontosabb eleme a vállalkozói kultúra javítása lehet szemléletformáló programok és modern vállalatirányítási technológiák bevezetésének támogatása révén.
12. Mentorhálózatok működésének támogatása. Egy jelenleg is létező magyarországi mentorprogram résztvevői úgy nyilatkoztak, hogy a mentorálásnak köszönhetően a cégük 30 százalékkal növelte árbevételét és stabilitását.

Az előző négy év kedvező tapasztalatai és a kiemelkedő iskolai érdeklődés alapján a 2018/2019. tanévben ismét szerepelt a pénzügyi és vállalkozói témahét, a PÉNZ7, amely a European Money Week és a Global Money Week nemzetközi programokhoz is kapcsolódik. A pénzügyi tudatosság erősítését szolgáló programhoz csatlakozott a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. is: 34 önkéntes munkatársuk 42 iskolában összesen 81 tanórát tartottak különböző korosztályok számára.

A program együttműködő szakmai partnerei az Emberi Erőforrások Minisztériumának projektvezetése mellett a Pénzügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány. A program és a szervezők kiemelt célja, hogy már fiatal korban megalapozzák a pénzügyi és gazdasági tudatosságot, így ezzel is támogassák a kormány által 2017-ben elfogadott, „Okosan a pénzzel” elnevezésű, a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését célzó stratégia megvalósulását.

A PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahétre a programra jelentkező iskolákban 2019. február 25. és március 1. között került sor, ezzel Európában és világszinten is Magyarországon indult el az idén elsőként a fiatalok pénzügyi és vállalkozói tudatosságának fejlesztését célzó nemzetközi rendezvénysorozat. 

„Az átgondolt, megfontolt pénzügyi döntések révén mind a lakosság, mind a vállalkozások elkerülhetik a csapdahelyzeteket, ez makrogazdasági szinten erősíti Magyarország pénzügyi stabilitását és versenyképességét” – ezzel a gondolttal indította el az idei programot Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

A Pénz7 keretein belül bővítik az általános és középiskolások ismereteit, ami az egész ország, a kormány, sőt a bankok számára is hasznos. A hazai bankrendszer és így a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. számára is fontos, hogy a „leendő ügyfelek” felkészült pénzügyi fogyasztók legyenek, tudatosan mérjék fel a pénzügyi szolgáltatásokban, termékekben rejlő kockázatokat és megfontolt döntéseket hozzanak pénzügyeikben.

Dr. Búza Éva vezérigazgatója kiemelte: a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. nagy örömmel csatlakozott idén a programhoz, hiszen a pénzügyi tudatosság növelése, a pénzügyi kultúra fejlesztése kiemelten fontos feladat és cél. A program fő erőssége, hogy már fiatal kortól segíti a pénzügyek iránt érdeklődő diákokat ismereteik bővítésében, és felhívja figyelmüket a mindennapi pénzügyi tudatosságra. Ezt nem lehet elég korán elkezdeni!

Az immár ötödik éve zajló program fókuszában az általános és középiskolák állnak, akik kérhették pénzügyi területen dolgozó önkéntesek közreműködését, nyitottabbá téve ezzel az iskolák világát. Idén 700 önkéntes vett részt a programban.

„Örömünkre szolgál, hogy a programmal hozzá tudunk járulni a diákjaink pénzügyi - gazdasági ismereteinek bővítéséhez. A programsorozat célja, hogy a fiatalok tudatosabban kezeljék pénzügyeiket, alapos, a hétköznapi életben is hasznosítható ismeretekhez jussanak a gazdaság és a pénzvilág működéséről. Ezeken a foglalkozásokon az életre neveljük őket. Jó kezdeményezésnek és fontosnak tartjuk, hogy a rendhagyó órákon a pénzügyi és vállalkozási szférából érkező önkéntesek is bekapcsolódnak a programba. Az ő jelenlétük, szakmai kiegészítéseik színesítik és hitelessé teszik a diákok számára a projekt témáját”- emelte ki a program kapcsán Pocsainé Varga Veronika, a Dunaújvárosi SZC Lorántffy Zsuzsanna Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatója.

„A Pénz7 tapasztalatait összegezve, elsősorban azt lehetett leszűrni az iskolákban tett látogatások során, hogy a gyerekek nagy átlagban viszonylag kevés pénzügyi ismerettel rendelkeznek, ugyanakkor rendkívül érdeklődőek. A családi háttér nagyon meghatározó a tekintetben, hogy a diákok mennyi és milyen mélységű információ birtokában vannak a témát illetően. Fontosnak tartanám, hogy az iskolák minél több kapaszkodót tudjanak nyújtani az életre való felkészüléshez, s ennek keretében minél több praktikus, gyakorlati tudást tudjanak átadni a tanulók részére. A Pénz7 egy nagyon jó kezdeményezés, mert a témában jártas szakértők segítik a pedagógusokat a gyerekek pénzügyi tudásának elmélyítésében. Kollégáim nevében is elmondhatom, hogy rendkívül élveztük az oktatásban való közreműködést, és örömmel veszünk részt legközelebb is a programban.” – foglalta össze élményeit a Garantiqa egyik önkéntese, Dr. Tüttősi Zoltán jogtanácsos.

A program sikerét jól jelzi, hogy az idei évben több mint 1200 iskola, több mint 200 ezer diákja, mintegy 14 ezer rendhagyó tanóra keretében vett részt a témahéten.

A vállalkozás eladása eddig a magyar kkv-k csupán 5%-ánál merült fel - derült ki a Budapest Bank 500 cégvezető megkérdezésével végzett kutatásából. Pedig a cégértékesítés akár a kkv-szektorban egyre inkább jellemző utódlási nehézségek esetén is jó alternatíva lehet. A tulajdonosok több mint egyharmada azonban tart attól, hogy a potenciális vevő az elvárásaikhoz képest kevesebbet fizetne.

Magyarországon a kis- és középvállalkozások jelentős részét 20-25 éve alapították, így a közeljövőben számos kkv ér abba a szakaszba, hogy az alapító valamilyen módon – akár a cég eladásával – kiszálljon. Éppen ezért lehet aktuális kérdés hamarosan a cég esetleges eladása sok esetben. A Budapest Bank kutatása szerint azonban a magyar cégtulajdonosok egyelőre félnek megválni a családi vállalkozástól, csak a vállalkozások 5 százalékánál került egyelőre szóba az eladás.

A kiszállás okai között a legfontosabb, hogy a tulajdonosok kedvezőtlennek ítélik az üzleti kilátásokat, emellett sokaknak van szükségük tőkebevonásra, illetve a megfelelő utód hiánya miatt válnának meg a cégtől. A megkérdezettek több mint 70 százaléka azonban egyáltalán nem nyitott arra, hogy az eladásról akár feltételes módban gondolkodjon. Akik nem zárkóznak el ettől, legszívesebben versenytársnak vagy szakmai befektetőnek adnák el a céget, pénzügyi befektetőnek csupán 4%, a tőzsdére lépést pedig csak 3% tartja elképzelhetőnek.

Az eladást hátráltatja, hogy sokan nem rendelkeznek megbízható adatokkal a cégük valós piaci értékéről, a tulajdonosok felének ugyan vannak saját számításai, de független szakértő becslését csak 4 százalékuk kéri ki. Részben emiatt a megkérdezettek negyven százaléka épp azért tart a cég eladásától, mert attól fél, hogy a potenciális vevő esetleg az elvárásaihoz képest kevesebbet fizetne a vállalkozásért.

Több előadásban is kiemelt figyelmet kaptak a kkv-k az év első gazdasági csúcskonferenciáján. A HG Média és a Haszon Magazin rendezvényén elhangzott, hogy 2018 sok szempontból kimagaslóan sikeres év volt, de ha ezt fenn akarják tartani a vállalkozók, akkor javítani kell a termelékenységet. Az előadásokban kiemelték, hogy tavasszal átfogó kkv-stratégiával készül a kormány, illetve azt, hogy a hitelgarancia szerepe folyamatosan erősödik, a szegmens növekedése meghaladja a kkv-hitelezés dinamikáját.

(Részlet Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatójának előadásából)

A magyar kkv-k termelékenysége nemzetközi összehasonlításban alacsony, ezen a helyzeten a kormány többek között az adóadminisztráció mérséklésével próbál segíteni – mondta a HG Média és a Haszon Magazin Gazdasági évnyitó című konferenciáján Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.

A hatékonyságnövelés egyik kulcsa lehet a kormány készülő új kkv-stratégiája, melyet már Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára említett meg előadásában. Szerinte korszakváltás zajlik a magyar gazdaságban, hiszen egyrészt vége annak az időszaknak, amikor nagyszámú olcsó munkaerő állt rendelkezésre, ma már a vállalkozásoknak ki kell termelni a 10-30 százalékos béremelések alapjait. Emellett a monetáris politika globális változásával várhatóan vége lesz az olcsó és bőséges pénz korszakának, további változást jelent az egyre erősebb digitalizáció és az, hogy a magyar vállalkozások felénél a következő tíz évben generációváltás várható.

Fő feladatunk a kkv-hitelezés elősegítése, minden olyan kkv, amelyik életképes, de nem rendelkezik kellő fedezettel, túlságosan kockázatos a banki hitelezés szempontjából igényelheti a társaságunk kezességét – emelte ki a konferencián Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: 2018 kiemelkedően sikeres év volt, a kkv-hitelezést meghaladó mértékben nőtt az állami kezességvállalást biztosító társaság portfóliója, 2015 és 2018 között pedig három év alatt megduplázták azt. Számszerűsítve az előzetes adatok szerint 149 milliárd forint lehetett a Garantiqa tavalyi növekedése, a cég több mint 40 ezer kkv-hitel mögé vállalt kezességet.

Az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb iránya a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelése lesz, mivel a kkv-k több embert nem fognak tudni a foglalkoztatásba bevonzani – hangsúlyozta Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Szerinte ahhoz, hogy a kkv-k több GDP-t tudjanak előállítani ugyanakkora mennyiségű munkaerővel, egy adott foglalkoztatottnak többet kell teljesítenie, ezen belül az Ipar 4.0 megoldások is javíthatják a hatékonyságot.

Kismértékű csökkenés után 5 ponton áll jelenleg a cégek várakozásait mutató kkv bizalmi index – közölte az év elején a mutatót készítő K&H Bank. Vagyis a hazai kkv-k stabil várakozásokkal futnak neki 2019-nek, a cégek a legtöbb mutatóban nem várnak komoly változást, de egy részük a közterhek emelkedésére számít.

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások egy évre előremutató várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index értéke 2 pontot csökkent, így jelenleg 5 ponton áll. Az index a választások után 17 ponton érte el csúcsát, de továbbra is pozitív tartományban van, vagyis összességében javuló körülményekre számítanak a hazai cégek.

Az index csökkenése főként annak tudható, hogy romlottak a közterhekre vonatkozó várakozások, és akik eddig stagnáló vagy éppen csökkenő adó- és járulékterhekben bíztak, most már inkább növekedésre számítanak. Az előző negyedévi 39%-ról 54%-ra ugrott azon cégek aránya, amelyek magasabb adókkal és járulékokkal terveznek a következő egy év során, ami az utóbbi hat év legmagasabb aránya. Ennek hátterében feltehetően a cafeteria rendszer átalakítása, illetve a minimálbér emelése állhat, amelyek jelentős többletterhet jelenthetnek a vállalkozások számára – mondta el az eredmények kapcsán Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A különböző méretű cégek közül egyedül a kisvállalkozások bizalma javult, 4-ről 6 pontra. Ennek ellenére továbbra is a középvállalkozások a legbizakodóbbak, holott várakozásaik 15-ről 10 pontra süllyedtek, a mikrovállalkozások hangulata pedig 8-ról 3 pontra mérséklődött. Az ágazatok közül továbbra is az agrárcégek hangulata a legjobb (19 pont), őket az ipari cégek követik, akiknek várakozásai a felére, 21-ről 10 pontra csökkent. Jelenleg a kereskedelem és a szolgáltató szektor bizalma a legalacsonyabb (4 és 2 pont).