Lényegében elérte a koronavírus-járvány előtti szintet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) konjunktúraindexe, vagyis a megkérdezett 350 magyar vállalatvezető véleménye szerint a gazdaság visszatért a válság előtti szintjére. A kép persze nem egységesen jó, a júliusban készült felmérés szerint a nagyvállalatok optimistábban ítélik meg a helyzetüket, a kkv-k valamivel pesszimistábbak.
Visszatért a járvány előtti szintre a bizalom
A világjárvány kitörése után 2020 tavaszán mélypontra esett a magyar vállalkozások helyzetértékelése és kilátásainak megítélése is, azóta viszont folyamatosan javul a helyzet. A júliusban elkészített negyedéves kutatásban 32 pontra emelkedett a konjunktúraindex, amivel lényegében elérte a válság előtti utolsó negyedév 33 pontos értékét – olvasható az MKIK GVI felmérésében.
További pozitívum, hogy a felmérésben a bizonytalansági mutató 38 pontra csökkent, ami a tavaly áprilisi kiugrást követően megfelel a korábbi években megszokottnak. Vagyis nem csak a jelenlegi helyzetüket és a kilátásaikat ítélik meg optimistábban a magyar cégvezetők, hanem a válság csillapodását jelzi az is, hogy a korábbi negyedéveknél kisebb bizonytalansággal számolnak, ennek mértéke gyakorlatilag visszatért a „normális” tartományba.
A mostani felmérésre persze jócskán rányomta a bélyegét, hogy hosszú idő után először kérdezték olyan időpontban a cégvezetőket, amikor épp semmilyen korlátozás nem volt már érvényben. A korábbi negyedévekben a járvány első, második és harmadik hulláma miatti intézkedések jelentősen rontották az üzleti kilátásokat, illetve növelték a bizonytalanságot, hiszen senki sem tudta, mikor érhetnek véget a korlátozások, és kezdhetnek újra teljes kapacitással működni a vállalkozások.
A felmérésben válaszoló vállalatok átlagos kapacitáskihasználtsága júliusban 82 százalékos volt, ezen belül a kis- és közepes vállalkozások 80 százalékos, a nagyvállalatok pedig 83 százalékos kihasználtsággal működtek. Áprilishoz képest ez a kkv-k esetében 7 százalékpontos, a nagyvállalatok esetében pedig 3 százalékpontos növekedésnek felelt meg. A koronavírus-járvány kitörését követő, 2020. áprilisi adatfelvételhez viszonyítva a nagyvállalatok esetén 20, míg a kis- és középvállalkozások körében 12 százalékponttal magasabb átlagos kapacitáskihasználtság tapasztalható jelenleg. Ezzel a kapacitások kihasználtsága mostanra szintén gyakorlatilag elérte a járvány előtti szintet.
A feldolgozóipar viszonylag olcsón megúszta, a szolgáltatások megszenvedték
Az egyes szektorok szerinti konjunktúramutatók jól jelzik a válság lefolyását. Már korábban is olyan hírek jelentek meg, hogy a feldolgozóiparban csak kisebb fennakadásokat okozott a járvány, jellemzően néhány hetes kényszerleállásokon kívül nem érintették ezeket a cégeket a korlátozások. Így nem is véletlen, hogy ebben az iparágban a legmagasabb az index, jelenleg 35 ponton áll. A kereskedelemben 34 pontos, az építőiparban pedig 33 pontos értéket mértek az MKIK szakemberei, viszont az egyéb gazdasági szolgáltatást nyújtó cégeknél még mindig csak 27 ponton áll az index. Utóbbi körbe tartozhat a turizmus, a vendéglátás, melyek kiemelten érintettek voltak a válságban, a lezárások, korlátozások is elsősorban azoknak a cégeknek a működését veszélyeztették.
Érdekesség, hogy a szolgáltató cégek esetében még az előző negyedévhez képest is 2 százalékpontos csökkenést regisztráltak a konjunktúraindexben, vagyis a leginkább érintett cégek még messze vannak a kilábalástól saját bevallásuk szerint.
Jelentős a különbség a magyar és a nemzetközi cégek helyzetértékelésében és várakozásaiban: míg a magyar tulajdonú cégek indexe 26 ponton áll, ugyanez a külföldi tulajdonúak esetében 40 pont. Ennek magyarázata elsősorban a méretben keresendő, a hazai tulajdonú vállalatok esetében jóval nagyobb a mikro- és kisvállalatok aránya, miközben a nagy nemzetközi cégek elsősorban a legkevésbé érintett feldolgozóiparban működnek. Emellett a helyzetértékelésben jelentős szerepe lehet a tőkeerősségnek is, a multinacionális vállalatok sokkal könnyebben vészelték át az átmeneti nehézségeket, miközben a hazai tulajdonosok közül sokan likviditási nehézségekkel is szembesültek.
További érdekesség, hogy a részben vagy teljesen exportáló vállalatok sokkal pozitívabbnak ítélik jelenlegi helyzetüket és kilátásaikat, a nemzetközi kereslet visszatérésében bízhatnak, miközben a kizárólag belföldre értékesítő cégek számára sokkal nagyobb a bizonytalanság. A legpesszimistábbnak most méret alapján a 20-49 fős cégek számítanak, esetükben csak 21 ponton áll a konjunktúraindex, ami az 50-99 fős cégeknél 28 pont, a 100-249 főt foglalkoztatóknál pedig 40 pont. Vagyis egyértelműen látszik, hogy elsősorban a kisvállalatok óvatosak még mindig, melyeket a tőkehiány miatt kiemelten érinthetett a válság.
Az almutatók esetében megállapítható, hogy a vállalkozások vezetői a létszám várható alakulása, a beruházások várható szintje, a várható termelési szint és a várható kapacitáskihasználtság kivételével optimistábban ítélik meg a vizsgált szempontokat a 2021. áprilisi szinthez viszonyítva. Az előző negyedévhez képest a legnagyobb mértékű javulás az elmúlt féléves termelési szint megítélésére vonatkozóan tapasztalható. Az előző év azonos időszakához képest minden mutató tekintetében pozitívabb a vállalatok jelenlegi helyzetértékelése. Az adatok alapján a várható üzleti helyzet, a várható létszám és a várható kapacitáskihasználtság kivételével a nagyvállalatok rendre optimistábban ítélik meg helyzetüket a kis- és középvállalkozásokhoz viszonyítva.
Összességében a felmérésből az látható, hogy a vállalatvezetők megítélése szerint mostanra túllendült a válságon a magyar gazdaság. Ugyanakkor a kkv-k visszafogott bizalmát látva továbbra is szükség van kormányzati támogatásokra, mint amilyen a kedvezményes hitel lehetősége vagy a hitelgarancia intézménye. Utóbbi képes lehet kezelni a bizonytalanságot, mely az utóbbi hetekben a delta variáns terjedése és a járvány esetleges negyedik hulláma kapcsán ismét felerősödhetett.
