A KAVOSZ és a Portfolio tavaszi gazdasági-finanszírozási roadshow-ja kilenc nagyvárosban mozgósította a hazai kkv-szektor szereplőit. A szakpolitikai, pénzügyi és vállalkozói oldal szakértői közösen keresték a válaszokat arra, hogyan maradhatnak versenyben a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások a kihívásokkal teli gazdasági környezetben és miként aknázhatják ki a rendelkezésre álló forrásokat a további fejlődés érdekében. 

Május első napjaiban idén is útnak indult az ország egyik legjelentősebb vállalkozásfejlesztési rendezvénysorozata, a KAVOSZ és a Portfolio közös, ingyenes gazdasági-finanszírozási roadshow-ja. A kilenc helyszínt felölelő programsorozat középpontjában a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) beruházási hajlandóságának élénkítése és a finanszírozási lehetőségek bemutatása állt.

A tavaszi rendezvénysorozat Veszprémben vette kezdetét május 5-én, majd Pécs, Szeged, Kecskemét, Szolnok, Miskolc, Nyíregyháza és Győr következett, végül a záróesemény Székesfehérváron került megrendezésre május 21-én. Minden állomáson teltház fogadta az előadókat, az adott régió vállalkozásainak képviselői élénk érdeklődéssel hallgatták, hogyan lehet a lassuló gazdasági környezet ellenére is fejlesztésekbe kezdeni, versenyképességet javítani.

A roadshow során kiemelt hangsúlyt kapott a hazai kkv-k előtt álló legnagyobb kihívás: a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés. A szereplők egyetértettek abban, hogy bár a gazdasági bizonytalanság, a magas kamatkörnyezet és a keresletcsökkenés jelentős akadályokat gördít a vállalkozások elé, mégis rendelkezésre áll egy olyan „finanszírozási arzenál”, amely lehetőséget kínál a fejlődésre.

A rendezvényeken egyaránt képviseltette magát a szakpolitika, a bankszektor, az alternatív finanszírozók, valamint a vállalkozói oldal. A szakértők hangsúlyozták: a beruházások ösztönzéséhez nem csupán pénzre van szükség, hanem bizalomra, tervezhetőségre és megfelelő tudásra is. A kkv-k esetében különösen fontos, hogy a vállalkozók időben és reálisan mérjék fel saját növekedési potenciáljukat, és merjenek élni a lehetőségekkel.

A rendezvénysorozat során elhangzott, hogy a gazdaság stabilizációja megkezdődött, de a növekedés beindításához elengedhetetlen a hitelezés fellendítése. A KAVOSZ által koordinált Széchenyi Kártya Program termékei továbbra is kulcsszerepet töltenek be ebben, különösen a fix kamatozású, kiszámítható konstrukciók.

„Miközben a kamatkörnyezet és a finanszírozási hajlandóság között egyensúlyra van szükség, a növekedés szempontjából kulcskérdés a hitelezési aktivitás ösztönzése” – hangsúlyozta Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a roadshow szolnoki állomásán.

Forrás: Portfolio

A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ - derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is. 

Egy ötletből országos platform 

A Diverzum alapítói külföldi tanulmányaik során találkoztak először jól szervezett, digitálisan elérhető diákkedvezmény-rendszerekkel, amelyek egyszerre szolgálták a hallgatók érdekeit és a cégek célzott elérését. Hazatérve szembesültek vele, hogy Magyarországon ezek a lehetőségek széttagoltan és jellemzően csak offline formában érhetőek el. Ezt a piaci rést felismerve született meg a Diverzum ötlete: egy digitális platform, amely összekapcsolja a diákokat a márkákkal és országos szinten kínál hiteles, ellenőrzött kedvezményeket aktív diákigazolvánnyal rendelkező felhasználói számára. 

„A Diverzum ötlete a diákkedvezmény platform, ehhez hasonló megoldások már korábban is léteztek, például Nyugat-Európában.” – kezdte Takács Péter, az adás meghívott vendége, majd így folytatta: „Az alapítók úgy gondolták, hogy itthon is lenne igény hasonlóra, a diákoknak és a cégeknek is tudnának ezzel kedvezni, hiszen a fiatalokat célzottan tudnák a cégek megkeresni és megszólítani.” 

A hazai kis- és középvállalkozások finanszírozásának továbbra is az egyik legkomolyabb támasza a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A társaság az elmúlt évben 1 020 milliárd forint értékben vállalt kezességet, ezzel 1 327 milliárd forint értékű hitel felvételéhez segítette a hazai vállalkozásokat. A 2024. évi teljesítménnyel a Garantiqa kezességvállalási portfóliója 2 558 milliárd forintra emelkedett, amellyel 3 319 milliárd forintnyi vállalkozói hitelt véd, azaz immár minden 2., kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitel mögött ott áll a vállalkozás.

Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója arra emlékeztetett, hogy a társaság az 53 744 vállalkozással kötött 71 465 szerződéssel összesen 645 ezer munkahely megtartását, új álláshelyek létesítését támogatta a magyar gazdaságban.

A Garantiqa kezességvállalási tevékenységének bővülése továbbra is lényegesen meghaladja a kkv hitelezés növekedését. Mindez abból a szempontból bír kiemelkedő jelentőséggel, hogy a társaság kezességvállalásával számos olyan vállalkozásnak teszi lehetővé a hitelek elérését, amelyek a klasszikus banki hitelbírálat alapján nem, vagy csak számottevően rosszabb kondíciók mellett férhetnének hozzá a banki forrásokhoz. Ez kifejezetten fontos az olyan támogatott hiteltermékek elérése esetében, amelyek a vállalkozások számára kedvezményes kamatozást biztosítva segítik a cégek boldogulását. 2024-ben a Garantiqa kezességvállalásainak mintegy 80 százaléka a hazai kkv-k finanszírozásában kiemelt szerepet játszó Széchenyi Kártya Program hiteleihez kapcsolódott. A Garantiqa kezességvállalásainak 63 százaléka a bankok számára legnehezebben hitelezhető mikrovállalati kört segítette.

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások előtt új, soha nem látott lehetőség nyílt meg: az InvestEU Garanciaprogram révén 2028-ig akár 600 milliárd forintnyi finanszírozáshoz is hozzájuthatnak. A kezdeményezés a zöld és digitális fejlesztéseket kiemelten támogatja, és egyben a Garantiqa történetének legnagyobb nemzetközi hátterű programja. A garancia szerepét és az InvestEU program legfontosabb tudnivalóit Dr. Nagy Róbert, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgató-helyettese ismertette. 

A Garantiqa három évtizede támogatja a kkv-szektort 

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. immár több mint harminc éve segíti a hazai vállalkozásokat és mérsékli a hitelfelvétellel járó kockázatokat, ezzel a bankokat is bátrabb hitelezésre ösztönzi. A kezességvállalás révén a pénzintézetek kisebb kockázattal számolnak, így a vállalkozások kedvezőbb feltételek mellett, akár önerő híján is forráshoz juthatnak.

A garanciaalapú megoldások a mai bizonytalan gazdasági környezetben kiemelt szereppel bírnak: nem csak a piaci hiányosságokat segítenek áthidalni, hanem valódi, hosszú távú növekedést is előmozdítanak. Egy-egy egységnyi garancia sokkal több vállalkozás finanszírozását teszi lehetővé, mint bármely más támogatási forma. 

Nemzetközi szinten is kiemelkedő, amit Magyarország a kezességvállalás terén az utóbbi években elért. Az Európai Garanciaintézmények Szövetsége (AECM) legutóbbi, 2023-as adatai szerint a garanciaprogramok GDP-hez viszonyított arányát tekintve hazánk messze az első – 4,4 százalékkal –, míg az uniós átlag csupán 1 százalék körül mozog. Ez azt mutatja, hogy a Garantiqa rendszere működik, és a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások élnek a társaság által nyújtott lehetőséggel. 

„Kiemelt szerepet játszunk a magyar kis- és középvállalkozások forráshoz jutásában, ma minden második kkv-hitel mögött ott áll a Garantiqa kezességvállalásával.” – fogalmazott Dr. Nagy Róbert, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgató-helyettese, kiemelve a társaság meghatározó szerepét. Forrás:https://aecm.eu/wp-content/uploads/2025/05/AECM-Annual-Activity-Report-2024.pdf

Európai uniós kezdeményezés része a Garantiqa 

Az InvestEU Garanciaprogram keretében 2023 októberében az Európai Bizottság és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. között aláírt megállapodás jelentős lépést jelentett a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A program lehetőséget biztosít arra, hogy a Garantiqa 1 milliárd euró összegű kezességvállalással támogassa a hazai vállalkozásokat, ami akár 600 milliárd forintnyi hitel kihelyezését is lehetővé teszi 2028-ig. 

„Egyedülálló esély ez arra, hogy a magyar vállalkozások versenyképesebbé váljanak és hosszú távon is stabil növekedési pályára álljanak. A garancia azt biztosítja, hogy a bankok sokkal szélesebb körben és kedvezőbb feltételekkel hitelezhetnek, így a vállalkozások oldaláról nézve többen és könnyebben valósíthatják meg a terveiket.” – fogalmazott Dr. Nagy Róbert. 

A Garantiqa az első magyar végrehajtó partnerként csatlakozott a programhoz, valamint közvetlen hozzáféréssel is rendelkezik a forrásokhoz, így gyorsan és rugalmasan reagálhat a gazdasági változásokra. Ez a közvetlen kapcsolat lehetővé teszi, hogy a Garantiqa a program feltételeit a helyi igényekhez igazítsa, és ezáltal hatékonyan támogassa a hazai vállalkozásokat. A garanciaprogram kulcsfontosságú eleme, hogy az Európai Unió 95 százalékos viszontgaranciája biztosítja a kockázatmegosztást, ezáltal a bankszektor számára is vonzóbbá teszi a hitelezést, hiszen nem terheli a magyar állami költségvetést.

A kezdeményezéshez tíz hazai pénzintézet csatlakozott, így mára gyakorlatilag a teljes hazai bankszektor elérhetővé tette ügyfelei számára a kedvező garanciaalapú finanszírozási lehetőségeket. A várakozások szerint körülbelül 17 ezer magyar vállalkozás számára nyújthat finanszírozási segítséget a program. 

Fókuszban a digitalizáció és a zöld átállás 

Az InvestEU Garanciaprogram kiemelten támogatja a zöld és digitális átállást, valamint az innovációt elősegítő konstrukciókat. 

„Az InvestEU program kifejezetten olyan beruházásokat támogat, amelyek elősegítik a fenntartható fejlődést és az innovációt, az agrár- és élelmiszeripar hatékonyságának növelését, valamint a beszállítói kapcsolatok erősítését.” – sorolta a Garantiqa vezérigazgató-helyettese. 

Az érintett vállalkozások köre széles, hiszen a program mind az új, mind a már működő, bővítést vagy modernizációt tervező kkv-k számára nyitva áll. Különösen előnyös lehetőséget biztosít a vidéki térségekben működő cégeknek, mivel akár 3 millió eurónyi támogatást is igényelhetnek fejlesztési céljaikhoz, így hozzájárulva a helyi gazdaság élénkítéséhez és új munkahelyek teremtéséhez. A megújuló energiaforrások, energiahatékonyság és fenntartható infrastruktúra fejlesztésére irányuló projektek a költéségek csökkentését segítik, valamint hozzájárulnak a fenntarthatóság elősegítéséhez is. 

Az InvestEU Garanciaprogram tehát egy hatékony eszközt kínál a magyar vállalkozások számára, amely erősítheti a versenyképességüket és a fenntartható növekedésüket. A Garantiqa közreműködése biztosítja a stabil és kiszámítható pénzügyi hátteret, amely segíti a fejlődni vágyó kkv-ket abban, hogy sikeresen valósíthassák meg terveiket.

„A 2024-es év kiemelkedő eredményekkel zárult a vállalkozások finanszírozásának támogatásában, és 2025-ben további kedvező lehetőségek várhatók.  Az InvestEU Garanciaprogram nem csak a magyar kis- és középvállalkozások számára jelent új finanszírozási lehetőséget, hanem a gazdaság egészére is kedvező hatást gyakorolhat” – zárta gondolatait Dr. Nagy Róbert.

A vállalkozói szektor körében továbbra is rendkívüli népszerűségnek örvend a Demján Sándor Program, a közelmúltban Szabados Richárd, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár számolt be a program pályázatai iránti többszörös túljelentkezésről. A fokozott érdeklődésre válaszul a Nemzetgazdasági Minisztérium és az EXIM Magyarország most két új, célzott hiteltermékkel bővítette kínálatát, amelyek új távlatokat nyithatnak a hazai exportképes kkv-k előtt.

Továbbra is óriási az érdeklődés a Demján Sándor Program iránt 

Kiemelkedő érdeklődés övezi a Demján Sándor Program keretében meghirdetett pályázati lehetőségeket, az elmúlt hónapokban az egyes programelemekre háromszor-négyszer több igénylés érkezett, ezzel jelentősen túllépve a rendelkezésre álló keretösszegeket. A program egyik legnépszerűbb eleme, az úgynevezett „1+1 beruházásélénkítő” konstrukció, amelynél az állami támogatást kombinálják kedvezményes hitellel, eredetileg 48 milliárd forintos keretösszeggel indult, azonban már most több mint 136 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be, ami majdnem háromszoros túljelentkezést jelent. A Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára, Szabados Richárd kiemelte, hogy 2025-ben várhatóan további 1400 milliárd forintnyi forrás válik elérhetővé a hazai kkv-szektor számára. 

Ez a dinamika jól mutatja, hogy a hazai vállalkozások nyitottak az új lehetőségekre és valódi segítségként tekintenek a Demján Sándor Programra. A kiemelkedő érdeklődés a vállalkozások tudatos tervezésének és jövőbe tekintő gondolkodásának eredménye. A mikro-, kis- és középvállalkozások ugyanis egyre határozottabban keresik azokat a forrásokat, amelyekkel fejlesztéseket valósíthatnak meg, piacot bővíthetnek vagy akár nemzetközi színtéren is megerősíthetik jelenlétüket. A fejlődő térségek cégeire is kiemelt figyelmet fordít a kormányzat, az európai uniós támogatásokkal igyekeznek segíteni a kisebb vidéki vállalkozásokat. 

A kis- és középvállalkozások szerepe a magyar gazdaságban elvitathatatlan, az új vezetőséggel rendelkező Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kiemelt célja, hogy a vállalkozásokkal való hatékonyabb együttműködés révén előmozdítsa a kkv-szektor fejlődését. A Cégkassza Podcast legújabb adásában Balog Ádám, az MKIK és a Budapesti Iparkamara alelnöke osztotta meg gondolatait az új kamarai vezetés terveiről, a Demján Tőkeprogram sikeréről és a tudásalapú gazdaságra való átállás fontosságáról. 

A hat pontos programtervvel új irányt jelölt ki az MKIK vezetősége

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara életében a 2024 őszén végbement átalakulások nem csupán személyi változást, hanem egyfajta személetváltást jelentettek. A váltás a közvélemény számára nem várt esemény volt, de Balog Ádám szerint szükségszerű volt az új lendület. Ennek megfelelően a vezetés határozott elképzeléssel vágott neki a megújulásnak: egy olyan kamarai működés kialakítása a céljuk, amellyel valódi értéket és kézzelfogható segítséget nyújthatnak a hazai vállalkozásoknak. Ennek alapját az a hat pontos programterv adja, amely a konzultáló, a szolgáltató, a tudásalapú, a szervezett, a nemzetközi, valamint a hálózatban működő kamarát helyezi fókuszba. A folyamat első lépése az őszinte párbeszéd megteremtése a hazai vállalkozásokkal és segíteni őket abban, hogy megértsék annak a szemléletváltásnak a fontosságát, amely a tudásalapú, nagyobb hozzáadott értéket termelő gazdaság felé vezet.

„Büszkének kell lennünk a vállalkozóinkra, és meg kell értetnünk velük, hogy egy újfajta gazdasági modell felé haladunk, ami sokkal nagyobb hangsúlyt helyez a tudásra, a tudásalapú gazdaságra. Magasabb hozzáadott értéket kell a kkv-szektornak termelnie, termelékenyebbé kell válnia, ehhez pedig új típusú megközelítések kellenek, ami nem azt jelenti, hogy a régiek rosszak voltak, hanem azt, hogy új korszakba lépünk, új típusú stratégia kell.” – fogalmazott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.

A hazai kis- és középvállalkozások esetében inkább alkalmazkodásról, mint a gazdaságba vetett bizalom növekedéséről beszélhetünk a K&H első negyedéves kkv bizalmi indexe alapján, amely -13 ponton áll a 100 és -100 közötti skálán.

A frissen kijött, reprezentatív kutatási eredmények szerint a vállalkozások bizalma jelentős eltéréseket mutat méret és ágazat szerint, például a mikrovállalkozások hangulata változatlanul borús: -19 ponton áll esetükben a mutató. Annyi pozitívum azonban látszik, hogy a beruházási kedv nem enyhült, ugyanis 58 százalék tervez vele, a digitális fejlesztések és a béremelések pedig továbbra is napirenden vannak a szektorban.

A magyarországi mikro-, kis és középvállalkozások gazdasági várakozásait vizsgáló K&H bizalmi index 2025 első negyedévében -13 pontra süllyedt a múlt év végi -11 pontról. A negatív tartományban tartózkodó mutató arra enged következtetni, hogy a vállalkozások számára lassan megszokottá válik az inflációhoz és az elhúzódó geopolitikai bizonytalanságokhoz való alkalmazkodás. Ezt erősíti az is, hogy a beruházási hajlandóság némileg nőtt, ugyanakkor a bizalmi indexet továbbra is lehúzzák a legkisebb méretű cégek gyengébb várakozásai. A legnagyobb visszaesés a 100 millió forint alatti éves árbevétellel rendelkező cégek körében volt megfigyelhető (-7 ponttal -19-re). A közepes méretű vállalkozások esetében enyhe emelkedés történt (+1 ponttal -9-re), míg a nagyobb vállalkozásoknál jelentősebb javulás következett be (+10 ponttal +2-re).

Egyre többet hallunk róla, sokan már használják is, de kevesen értik igazán, hogy mit tud valójában a generatív mesterséges intelligencia és hogyan formálhatja át hosszú távon a vállalatok működését. Számos nemzetközi cég nyit a generatív MI irányába és saját fejlesztésekkel állnak elő, de hazai szinten is bátrabban kísérleteznek a vállalatok a legújabb technológiával.

Miben más a generatív MI? 

A mesterséges intelligencia (MI) az elmúlt években a digitális átalakulás egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A vállalatok már évtizedek óta használnak különféle MI-megoldásokat – például ügyfélszolgálati chatbotokat vagy automatizált folyamatokat –, viszont ezek jellemzően előre meghatározott logikán alapultak és meglévő minták alapján dolgoztak. A generatív mesterséges intelligencia (angolul generative AI) megjelenésével azonban új korszak kezdődött: immár adatok „értelmezésére” és tartalomkészítésre is segítségül hívható a program. A generatív MI rendszerek – mint például a ChatGPT – nemcsak válaszolnak a feltett kérdésekre, hanem képesek szöveg- és képalkotásra, kód generálásra, akár különböző dokumentumok és prezentációk elkészítésére is. A hagyományos és a generatív MI közötti különbség tehát főként a kreativitásban mutatkozik meg, a tanításra használt adathalmazt felhasználva sokkal komplexebb feladatok elvégzésére is segítségül hívható a technológia.

Ez a fejlődés nemcsak a technológiai szektorban, hanem a vállalatok működésében is új lehetőségeket teremt. A generatív MI alkalmazása azonban nem veszélytelen, érdemes kellő figyelmet fordítani az adatvédelmi és felelősségi kérdésekre, hiszen a mesterséges intelligencia, bármilyen lenyűgöző is, nem helyettesíti az emberi gondolkodást és kreativitást.

Az alfa-generáció – vagyis a 2010 után születettek – tagjai néhány éven belül nagykorúvá válnak, így fokozatosan belépnek a munkavállalók sorába. A munkaerőpiac számára ez nemcsak új lehetőségeket, hanem jelentős kihívásokat is jelent majd. A Z generáció után érkező alfák teljesen másként gondolkodnak a munkáról, a technológiáról, a rugalmasságról és a felelősségvállalásról. A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak érdemes időben elkezdeni a felkészülést, hogy megfelelően tudjanak alkalmazkodni az új igényekhez és elvárásokhoz.

Alfa-generáció – kik ők, és miért mások? 

A munkaerőpiac jelenlegi szereplői főként az X, Y és Z generáció tagjai, azonban a következő években egy új szemléletmódot képviselő korosztály is színre lép. Az alfa-generáció alatt a 2010 után született fiatalokat értjük, akik legidősebb tagjai – bármilyen hihetetlen is – három év múlva, 2028-ban nagykorúvá válnak, tehát a munkáltatóknak érdemes már most tudatosan készülni az érkezésükre. Szakértők szerint - a kisebb korkülönbség miatt - a Z generáció (1996-2010 között születettek) tagjai segíthetik elsősorban a felkészülést a legfiatalabb korosztályra. 

Maga az „alfa” meghatározás egy ausztrál kutatóhoz köthető, aki a görög ABC-t vette alapul az elnevezéshez és a 2000-es évek közepét tekintette vízválasztónak. Mindez nem meglepő, hiszen 2010-ben jelent meg az iPad, illetve az év szava az „app” volt – mindezek előre vetítik, hogy az „alfa gyerekek” sokkal közelebb állnak a digitális világhoz, mint eddig bármelyik generáció a történelem során! Az alfa-generáció tagjai az első olyan nemzedék, akik a digitális eszközöket nem csak megtanulják kezelni és használni, hanem már ösztönösen használják. Ők valóban digitális bennszülöttek, születésük óta körülveszi őket az okostelefon, a tablet, a streaming és a közösségi média. A technológiai fejlődés nemcsak az információhoz való viszonyukat, hanem tanulási, illetve gondolkodási folyamataikat is átalakítja, nagymértékű vizualitás és multitasking jellemzi őket. Számukra a rugalmasság, a digitális támogatottság és a személyes értékek érvényesítése nem „extra szolgáltatás”, hanem alapvető elvárás lesz. Már most, a kamaszkorú képviselőiken látszik, hogy a társadalmi és környezeti kérdések iránt nyitottabbak, érzékenyebbek és tudatosabban keresik azokat a márkákat és személyeket, akik valódi értékeket képviselnek. Fontos számukra az önkifejezés és az identitás szabadsága, sokuk már gyermekkorában is saját digitális személyiséget alakít ki a közösségi médiának köszönhetően. Forrás: https://www.terminalfour.com/blog/posts/understanding-gen-alpha-the-students-of-tomorrow.html

Miért van még mindig olyan kevés nő a vezetők között? Tényleg másképp gondolkodnak bizonyos kérdésekben vagy ez 2025-ben már csak egy mítosz? A legújabb Cégkassza Podcast epizódban Szuromi-Kovács Ágnes, a Will Foundation alapítója osztja meg gondolatait Nagy László Nándorral a női szerepek átalakulásáról, a karrier és család közötti egyensúlykeresésről, valamint a támogató környezet és a mentorprogramok fontosságáról. 

A tehetségek bevonzása a férfiak által dominált iparágakba 

Számos iparágban – legyen szó akár pénzügyi szektorról, tech-világról vagy éppen gyártásról – továbbra is alacsonyabb a nők aránya a különböző iparágakban, különösen vezetői pozíciókban. Ez a jelenség nem a tehetség vagy képességek hiányából fakad, hanem sokszor abból, hogy a hölgyek számára nem magától értetődő opcióként jelennek meg ezek az irányok és már egészen fiatal korban inkább más területek iránt érdeklődnek – ez viszont azt eredményezi, hogy bizonyos szektorokban és területeken a férfiak felülreprezentáltak a nő társaikhoz képest. 

„Vannak egy olyan cégek, akiknek egyre nagyobb gondot okoz a tehetséges fiatalok bevonzása. Ha valamilyen okból kifolyólag a fiatal nők nem akarnak vagy nem tudnak egy adott iparágba belépni, akkor tulajdonképpen a fiatal tehetségek felétől elesik az adott vállalat. Úgyhogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a különböző cégek arra, hogy hogyan tudják bevonzani a nőket is. A szemléletformálásnak nem a pályaválasztáskor kellene elkezdődni, az igazán jó programok azok, amik már a 13-14 éves lányokat is megszólítják.” – kezdte Szuromi-Kovács Ágnes, az adás vendége.

Másképp gondolkodunk – és ez így van jól

A nők és a férfiak eltérő szemléletmódja nem hátrány, hanem épp ellenkezőleg: óriási hozzáadott érték lehet egy szervezet életében. A két nem más készségekben erős, máshogyan közelít meg problémákat és más típusú döntéseket hoz. Míg a férfiak sokszor gyorsabban vállalnak kockázatot és versenyorientáltabbak, a nők általában komplexebben, több szempontból elemzik egy kialakult helyzetet. Éppen ez a diverzitás teszi sikeressé azokat a csapatokat, amelyekben a nemek aránya kiegyensúlyozottabb. Ha a vezetésben is jelen van a női látásmód, az nemcsak a döntések minőségét javítja, hanem a szervezeti kultúrára is pozitívan hat.

„Azt fontos kiemelni, hogy a hölgyek nem kockázatkerülőek feltétlenül, hanem más a kockázatvállalási profiljuk, sokkal megfontoltabban vállalnak kockázatot. Ha egy nagyobb vállalati csapatot nézünk, az a legoptimálisabb, ha egy vezetésben kiegyensúlyozott a férfiak és a nők aránya, mert minden aspektusból van, aki egy álláspontot képvisel, amiket meg lehet vitatni és jó esetben egy optimum kerül ki a diskurzus végén.” – fejtette ki a szakértő. 

Karrier és család – külön utakon, de mégis összefonódva 

A nők karrierútja általában eltér a férfiakétól, különösen az életpálya első szakaszában. Sok fiatal nő a diploma megszerzése után a szabályozottabb, strukturáltabb munkahelyeket részesíti előnyben – jellemzően nagyvállalatokat vagy közszférát – ahol kiszámíthatóbb a működés, világosabbak a szabályok és biztosabb a háttér. Ezzel szemben a fiatal férfiak gyakrabban vállalnak kockázatot, s próbálkoznak vállalkozásalapítással már a húszas éveik elején. Ez a különbség részben kulturális és társadalmi elvárásokból fakad, részben pedig a biztonság iránti igény különbözőségéből. A nőknél sokszor csak a gyermekvállalás utáni életszakaszban történik fordulat. Ekkorra már rendelkeznek kellő tapasztalattal, szakmai önbizalommal és sokszor megjelenik az igény is a nagyobb rugalmasságra, önállóságra – amit a vállalkozói lét kínálhat.

„A gyermekvállalás időszaka egy természetes lehetőség arra, hogy átgondoljuk az addigi munkahelyi tapasztalatainkat és azt, hogy valóban az adott professzióval akarjuk-e folytatni. Vagy felfedezünk más képességet, amit utunk során magunkra szedtünk, amit már önállóan is tudunk kamatoztatni, már nem szükségesek annyira a szilárd keretek.” – fogalmazott Szuromi-Kovács Ágnes.

A család mind támogató, mind korlátozó tényező lehet a nők karrierútján. Az egyik legnagyobb kihívást a munka és a magánélet összeegyeztethetősége jelenti. Itt kettő tényezőt kell kiemelni: az egyik az elhivatottság, azaz, hogy a valóban szívből, teljes elhivatottsággal végezzük-e a munkánkat, illetve a delegáció, vagyis, hogy képesek vagyunk-e bizonyos feladatokat másokra bízni és támaszkodni a környezetünkre – legyen szó a családról, partneri támogatásról vagy professzionális segítségről.

Szuromi-Kovács Ágnes szerint Magyarországon egy szinte teljesen kiaknázatlan lehetőség rejlik a munkáltatók és a szülési szabadságról visszatérő nők számára: jobban kellene támogatni a visszaintegrálódásukat, hogy ne távolodjanak el annyira munkavégzéstől – ez mindenki számára előnyökkel járna.  Ez az időszak kulcsfontosságú lehetne nemcsak a karrier újraindítása, hanem a vállalkozói ötletek megvalósítása szempontjából is, hiszen sok nő ekkor gondolja újra, mit is szeretne igazán csinálni. Ehhez azonban strukturáltabb, célzottabb támogatásra lenne szükség.

Mentorprogram a jövő női vezetőinek: Women in Leadership League

Ahogyan a beszélgetés során is többször előkerült, a női vezetői jelenlét erősítése nemcsak egyéni, hanem rendszerszintű kérdés is. A valódi változáshoz nem elég a szándék, szükség van konkrét lehetőségekre, közösségekre és olyan támogató szakmai közegekre, ahol a nők valóban fejlődni, kapcsolódni és inspirálódni tudnak. Ezt a célt szolgálja az idén ősszel induló Women in Leadership League, a Will Foundation legújabb kezdeményezése.

A program célja, hogy a vezetői ambícióval rendelkező nőket ne hagyjuk egyedül az úton: mentorokkal, workshopokkal, közösségi eseményekkel és gyakorlati tudással támogatja őket abban, hogy magabiztosan, a saját útjukat járva bontakozhassanak ki.

„A program első része nemzetközi lesz, amit a Harvard Egyetemmel együttműködésben fogunk megvalósítani Bostonban, hogy a nemzetközi példák által is, ténylegesen az egyik legjobb üzleti iskolában tudjanak tanulni a résztvevők. Ezt követően Magyarországon nyolc, nagyon intenzív képzési nap során, hazai üzleti vezetőkkel 14 témát feldolgozva a hazai közegbe is applikálhatóvá tesszük a nemzetközi térben megszerzett tudást és figyelünk arra, hogy nemzetközi és hazai kapcsolatokat is építhessenek a résztvevők.” – fogalmazott a Will Foundation alapítója, Szuromi-Kovács Ágnes.

Ez a program nem csupán egyéni fejlődési lehetőség: célja, hogy hatással legyen a jövő női vezetői generációjára, és elindítson egy szemléletváltást a hazai vállalkozói és üzleti kultúrában. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatásával rendszeresen megjelenő Cégkassza Podcast legfrissebb adásában a női szerep volt a fókuszban, a teljes podcast epizód megtekinthető az alábbi linken keresztül: