Február 3-án megkezdődött a jelentkezés a Demján Sándor „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” Programra, amely 9 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a hazai mikro- és kisvállalkozásokat digitális jelenlétük megteremtésében vagy korszerűsítésében. A negyedik ipari forradalom, vagyis az ipar 4.0 egyik központi eleme a digitalizáció, amely ma már nem csupán versenyelőnyt jelent, hanem a vállalkozások hosszú távú fennmaradásának záloga is lehet. A kkv-szektornak is elkerülhetetlen az ipari fejlődés új szintjéhez csatlakoznia, a Demján Sándor Program igénybevétele kiváló lehetőséget biztosít, hogy elinduljanak ezen az úton. 

Demján Sándor Program a digitális átalakulást is támogatja 

A Demján Sándor „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” Program keretében a mikro- és kisvállalkozások 400 000 - 1 500 000 forint közötti támogatást igényelhetnek utalványok formájában, amelyet a digitális térben való aktív jelenlét kialakítására használhatnak fel. A program három különböző csomagot kínál, amelyek rugalmasan kombinálhatóak, hogy a pályázók egyéni igényeikhez legjobban illeszkedő megoldásokat választhassanak. A program partnerszolgáltatója pedig mindenben professzionális segítséget nyújtanak, legyen szó webfejlesztésről, közösségi média jelenlét erősítéséről, tartalomfejlesztésről vagy ügyfélszolgálati rendszerek kialakításáról. A beruházási csomagok kifejezetten a maximum 50 fő létszámmal rendelkező mikro- és kisvállalkozásokat, valamint az egyéni vállalkozásokat célozza, ezen belül is azokat, akik egyáltalán nem rendelkeznek online jelenléttel vagy a már meglévő weboldaluk fejlesztésre szorul. A jelentkezés folyamatos, a vállalkozások az online pályázati felületen keresztül tudnak regisztrálni. A pályázati kiírás és a jelentkezési feltételek a program hivatalos weboldalán ( https://palyazat.neum.hu/ ) érhetőek el. 

2025-ben már a kkv-szektor számára is nélkülözhetetlen a digitális jelenlét 

A digitalizáció ma már megkerülhetetlen a kis- és középvállalkozások számára versenyképességük megőrzése és működési hatékonyságuk javítása érdekében. A gyors technológiai fejlődés és a piaci trendek folyamatos változása megköveteli a vállalkozástoktól, hogy új digitális megoldásokat adaptáljanak a mindennapi működésükbe. Többek között az automatizált rendszerek alkalmazása – mint például az ügyfélszolgálati, számlázó vagy raktárkezelő szoftverek - jelentős idő- és munkaerőmegtakarítást jelenthet a vállalkozás részére, ami költségoptimalizálásra ad lehetőséget. A weboldalak és webshopok üzemeltetésével, valamint aktív közösségi média használattal széles közönség érhető el és közvetlen kapcsolat alakítható ki a fogyasztókkal.  Adatelemzések révén a vállalkozások részletesebb betekintést nyerhetnek a vásárlók viselkedésébe és a piaci trendekbe, ami lehetővé teszi a célzott marketingstratégiák kidolgozását. A digitalizáció növeli a rugalmasságot is, például a felhőalapú megoldások és a távoli munkavégzés támogatásával. 

Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a kkv-szektor digitális átállása magas kezdeti költségekkel járhat és kockázati elemeket is hordoz magában, például az adatbiztonság tekintetében. A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” Program célja, hogy egyrészt szakértők bevonásával minimalizálja a kockázati tényezőket, másrészt anyagilag támogassa a kkv-szektor digitális átállást, hiszen a pályázat igénybevételéhez nem szükséges önerő, a támogatás a fejlesztés teljes költségét fedezi. 

Hogyan készülhetnek fel a kkv-k az ipar 4.0-ra? 

Az ipar 4.0, vagyis a negyedik ipari forradalom a digitalizáció és az intelligens technológiák integrációját jelenti az ipari folyamatokba. Az ipar fejlődéstörténetében az 1.0 a gőzgépek megjelenésével a gépesítés korszakát hozta el a 18. század végén. Az ipar 2.0 az elektromosság és a tömegtermelés bevezetését jelentette a 19. század második felében, míg az ipar 3.0 az automatizáció és az informatika robbanásszerű fejlődését eredményezte a 20. század második felében. Az ipar 4.0 tovább lép: az okoseszközök, a mesterséges intelligencia, a Big Data és az IoT (Internet of Things) révén teljesen új szintre emeli a hatékonyságot, rugalmasságot és a gyártási folyamatok irányítását. 

Forrás:https://www.economx.hu/gazdasag/ipar-40-mnb-versenykepesseg-innovacio-ngm-technologia.803587.html

A tavalyi év során jelentős mértékben, 8 ponttal javultak a kormányzat vállalkozásbarát intézkedéseivel kapcsolatos várakozások a hazai kkv-k vezetőinek körében, derült ki a K&H kkv bizalmi index 2024 utolsó negyedéves kutatási adataiból. Noha az érték továbbra is negatív tartományban áll -7 ponttal, a 2024-es év kutatási eredményeiből egy lassan, de biztosan javuló tendencia rajzolódik ki.

Láthatóan jól fogadta a hazai kkv szektor azokat az intézkedéseket, amelyeket a helyzetük megkönnyítésére hozott a kormány. A kis- és középvállalkozások gazdasági helyzetéről képet adó K&H kkv bizalmi index kutatás vizsgálja a cégvezetők várakozásait a kormányzati intézkedések vállalkozásbarát voltát illetően, és e tekintetben az elmúlt egy évben jelentős, 8 pontos javulás ment végbe, jelenleg -7 ponton áll.

Ezzel a mutató visszatért a 2023. év végi szint környékére. A negatív tartomány ellenére azonban egy folyamatosan javuló tendencia rajzolódik ki, mivel 2024 első negyedévében még csak a -15 pontot érte el, azóta viszont emelkedett a mutató.

A február 1-jén megrendezett 32. Turizmus Évadnyitó Gálán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról számolt be, hogy 2024-ben a magyar turizmus minden eddigi rekordot megdöntött. A hazai szálláshelyek látogatottsága jelentősen emelkedett, a vendégek száma és az eltöltött éjszakák mennyisége is meghaladta az előző évi adatokat. Ezek az eredmények nem csak a turizmus motorjaként szolgáló mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de a teljes turisztikai szektornak jelentőségteljesek. 

A Turizmus Évadnyitó Gálát minden év február 1-jén rendezik meg, amely az iparág egyik legfontosabb eseménye. A rendezvény célja, hogy összegezze, illetve értékelje az előző év turisztikai teljesítményét, bemutassa a legfontosabb eredményeket, valamint iránymutatást adjon a következő időszak kihívásaira és lehetőségeire. A rendezvényen több ízben hangsúlyozták, hogy a 2024-es év a magyar turizmus számára rekordokat hozott, nemcsak a turisták számában, hanem a szálláshelyek kihasználtságában és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások terén is. Tavaly a magyarországi szálláshelyek 18 millió vendéget fogadtak, akik összesen 44,2 millió vendégéjszakát töltöttek el. Mindez 11 százalékos növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest. A turizmus ilyen mértékű fejlődése nem csupán az ágazat közvetlen szereplőinek jelent sikert, hanem a kis- és középvállalkozások széles körének is, hiszen a vendégforgalom növekedése közvetlenül élénkíti a helyi gazdaságot, új lehetőségeket teremtve a szolgáltató- és kereskedelmi szektorban. 

3%-ra csökken a Széchenyi Kártya beruházási hitel, agrár beruházási hitel és a lízing kamata, a Széchenyi Kártya folyószámlahitelé, a turisztikai hitelé és a likviditási hitelé pedig 4,5%-ra a bankszektor és a KAVOSZ megosztott tehervállalásának eredményeként a 2025. március 1-ét követően megkötött új szerződések esetén - jelentette be a Magyar Bankszövetség. Ezzel a vállalkozások a bankközi referenciakamatok feléért juthatnak új hitelekhez. Az intézkedés további növekedéséhez biztosíthat pénzügyi alapot.

A bankszektor legismertebb alapfeladata a fenntartható gazdasági fejlődés finanszírozása, melyet leghatékonyabban tiszta piaci versenyben tud biztosítani.

A működési hatékonyságot növelő beruházások megvalósításához, a magasabb minőségű, illetve kevesebb energiát felhasználó termeléshez a vállalatoknak jellemzően jelentős összegű, kitermelhető árazású bankhitelre van szükségük. A vállalati szférából a mikro-, kis- és középvállalatok azzal tűnnek ki, hogy működésük a gazdaság valamennyi területét áthatja, így az innovációban, jelentős számú munkaerő alkalmazásában, a rugalmasságban, a piaci rések betöltésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak. Mindezek érdekében, jelentős kormányzati támogatással lett sikeres és népszerű a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások körében a Széchenyi Kártya különböző hitelkonstrukciói. Ezen termékek értékesítését a programban résztvevő bankok a KAVOSZ szabályzataiban meghatározott feltételek mellett, annak előszűrése és közvetítése alapján, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az AVHGA garancia nyújtása mellett végzik.

A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások számára kiemelten fontos, hogy megfelelő finanszírozási és támogatási forrásokhoz jussanak. Az utóbbi időszak egyik legjelentősebb ilyen kezdeményezése a Demján Sándor 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program, amely keretében akár 200 millió forint vissza nem térítendő támogatás is igényelhető. A program a nemrégiben lezárult pályázati időszakban rendkívül sikeresnek bizonyult: több mint 6800 vállalkozás regisztrált elő és összesen 1885 kérelem érkezett be a benyújtási határidőn belül. Alább összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a támogatásról. 

A gazdasági változások és a folyamatosan alakuló piaci környezet új gazdaságpolitikai megoldásokat követelnek, különösen a kis- és középvállalkozások számára. A kkv-szektor kulcsfontosságú szereplője a magyar gazdaságnak, ezért számos üzleti kezdeményezéssel segítik őket a különböző pénz- és hitelintézmények. Demján Sándor, a neves magyar üzletember neve által fémjelzett „1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program” vissza nem térítendő támogatást kínál a hazai kkv-k részére, amelyet beruházásokra és fejlesztésekre fordíthatnak. A kkv-k számára különösen fontos, hogy kedvező feltételekkel juthassanak hozzá a szükséges háttértudáshoz, illetve a megfelelő pénzügyi forrásokhoz, amelyek segíthetik őket abban, hogy alkalmazkodjanak a dinamikus piaci változásokhoz és sikeresebbek legyenek a piaci versenyben. 

Jelentős az érdeklődés a program iránt 

Az 48 milliárd forintos kerettel rendelkező „1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program” iránt kiemelkedő figyelem mutatkozott a hazai kis- és középvállalkozások körében.  A pályázati folyamat 5 hétig tartó előregisztrációs szakaszában mintegy 6800 vállalkozás jelentkezett, ami már előrevetítette a program várható sikerét.  A nagy érdeklődésre való tekintettel a pályázati határidők meghosszabbításra kerültek annak érdekében, hogy minden pályázó egyenlő eséllyel induljon. Az előregisztráltak számára a szükséges dokumentumok összeállításának és feltöltésének határideje január 21-én járt le, közülük a hiánytalan dokumentációval rendelkezők január 23-án 16:00-ig nyújthatták be a jelentkezésüket. A megadott határidőig végül 1885 db érvényes pályázat érkezett be, összesen 136,86 milliárd forintnyi támogatásra igényt tartva.

A jelenlegi turbulens gazdasági környezetben a magyar kkv-k többsége inkább a kitaposott utat választja a bizonytalan irányok felé vezető ösvények helyett, és inkább a meglévő ügyfélkörére koncentrál, minthogy új ügyfeleket próbáljon szerezni. A vevők bevonzásáról és megtartásáról kérdeztük Oraveczné Németh Ildikót, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetőjét. 

– Milyen tapasztalatokat gyűjtenek a piacról: jelenleg hogyan tudnak a magyar kis- és középvállalkozások vevőket szerezni?

– A K&H kkv bizalmi index adataiból úgy látjuk, hogy jelenleg nem az új ügyfelek felkutatása áll a hazai kkv-k fókuszában, sokkal inkább a meglévő ügyfelekre koncentrálnak. Amíg az utóbbi tízből négy cégnek lényeges, az előbbit mindössze 7 százalékuk tartja fontosabbnak. Szektor, földrajzi helyzet és cégméret szerint sincsenek jelentős eltérések a vevőkör megtartására és az üzletszerzésre irányuló törekvésekben. 

– Milyen eszközök állnak azok rendelkezésére, akik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy tudnak a bővítésen gondolkodni?

– Számukra több lehetőség is adott, a kutatásunk adatai alapján leginkább az együttműködésben, vagy ahogy mi nevezzük, a kollaborációban látják a siker kulcsát. Ez azt jelenti, hogy partnerekkel összefogva, együtt dolgoznak a sikerért, megosztva egymással erőforrásaikat – és adott esetben az ügyfeleiket is. Népszerű megoldás még a weboldal fejlesztése is, legyen szó akár új felület létrehozásáról, akár a meglévő ráncfelvarrásáról. A közösségi média aktív használata és az online-off­line hirdetések vásárlása van a dobogó harmadik fokán, fej-fej mellett haladva. 

Az ESG-törvény az utóbbi évek egyik legjelentősebb szabályozása, amely a fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás előmozdítását célozza meg az üzleti szférában. Az Európai Unió irányelvei alapján Magyarországon is bevezetett előírások nemcsak a nagyvállalatokra, hanem a kis- és középvállalkozásokra is jelentős hatást gyakorolnak. Az MGFÜ tájékoztatása szerint a törvény több ponton is módosult, melyek 2025. január 19-én léptek hatályba. Alább összefoglaltuk, hogy mit érdemes tudni az ESG szabályozás jogi hátteréről.

Kockázat van bőven, de kitörési pont is – így jellemezte a magyar gazdaság jövőjét az Oberbank vállalati csoport vezetője. Németh Balázs szerint a vissza nem térítendő támogatások év végi, jövő évi beindulásával, a támogatott hitelprogramok még kedvezőbbé tételével, bővítésével megnőhet a hitelfelvételi kedv, aminek pozitív hatásai lesznek a hazai gazdaság növekedésében.  

– Milyen aktivitást mutat jelenleg a nagyvállalati, vállalati hitelezés? Megjött a cégek kedve a beruházásokhoz, vagy inkább a forgóeszközhitelek a jellemzőek?

– Stagnáló tendenciát látunk. Jelenleg a forgóeszközhitelekre van nagyobb igény, beruházási hitel kevesebb fut, az is inkább energetikai/fenntarthatósági projekt vagy akvizíciós hitel – leginkább generációváltás miatt. Sok beruházást eltoltak a cégek, egyrészt a piaci, a hazai, külföldi bizonytalanságok, másrészt a lehetséges jövőbeni, kedvezőbb források kivárása miatt. A vissza nem térítendő támogatások év végi, jövő évi beindulásával, a támogatott hitelprogramok még kedvezőbbé tételével, bővítésével azonban megnőhet a hitelfelvételi kedv. A vállalkozásokkal együtt mi is kíváncsian várjuk a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghirdetett őszi támogatási programok következményeit. Nagyon sok múlik a kis, nyitott magyar gazdaság szempontjából azon, hogy Európa erősebb gazdaságai, amelyektől nagyon függünk (pl. Németország, Ausztria), éppen hogyan teljesítenek. Nagy trendfordulóra itt sem lehet számítani. A német és az euróövezeti gazdaság jövőre ténylegesen növekedni fog, de még mindig csak 1 százalék körüli értékkel lehet kalkulálni, ami kismértékben ugyan, de pozitív hatással lehet a beruházási és ezáltal a hitelfelvételi kedvre. 

Egy korábbi bejegyzésünkben már mélyebben elemeztük, hogy az elmúlt évtizedek alapján világosan látszik, hogy azok a cégek versenyképesek, amelyek gyorsan adaptálódnak a technológiai környezet változásaihoz. A digitalizáció jelenléte a hazai kis- és középvállalkozások számára – versenyképességük és hatékonyságuk növelése érdekében – kulcsfontosságú a mindennapi működésben. 2024. december 5-től már elérhető a Magyar Fejlesztési Bank európai uniós társfinanszírozású, a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások digitalizációs törekvéseit elősegítő Digitális Megújulás Operatív Program DIMOP PLUSZ keretében indított két új, 0 százalékos kamatozású hiteltermék. 

Az MFB két konstrukcióján keresztül, összesen mintegy 34,7 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre mind az alacsonyabb digitális fejlettségi szintről induló, kisebb volumenű fejlesztésben gondolkozó vállalkozások, mind a digitálisan érettebb és nagyobb projekteket tervező cégek számára. Az igényelt összeg fele akár vissza nem térítendő támogatássá is válhat a nagyon alacsony digitális intenzitással rendelkező vállalkozásoknál. 

A kisebb vállalatok sem maradhatnak ki a digitális transzformációból 

A DIMOP PLUSZ 1.2.3/A-24 hiteltermék 27,8 milliárd forintos keretösszegéből a Budapesten megvalósuló projektekre 4,1 milliárd forint, míg a Budapesten kívüli fejlesztésekre 23,7 milliárd forint összértékű finanszírozás érhető el – tehát az ország teljes területéről várják a pályázatokat. Az egyes projektekre 3 és 20 millió forint közötti finanszírozás igényelhető, ennek megfelelően az „A” termék tökéletesen illeszkedik a kisebb vállalkozások igényeihez.

A hitelkonstrukciót a vállalkozások elsősorban olyan alapszintű, közepesen fejlett vagy fejlett szoftverek és felhőalapú szolgáltatások bevezetésére fordíthatják, mint a hatékonyabb vállalatirányítási és erőforrástervezési (ERP) megoldások, illetve az ügyfélkapcsolat-kezelési (CRM) rendszerek (a vállalkozás minden ügyfelét egyetlen központi felületen láthatja és kezelheti), táv- és csoportmunka-támogató megoldások vagy a mesterséges intelligencián alapuló technológiák.

Az igényelt összeg fele akár vissza nem térítendő támogatássá is válhat a nagyon alacsony digitális intenzitással rendelkező vállalkozásoknál.

Forrás: MFB DIMOP A terméklap

Magyarország Új, tagközpontúbb kamara ígéretét tartalmazza az a program, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Közgyűlése támogatott a tisztújításkor. Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke, az MKIK új alelnöke szerint nyitott, együttműködésen alapuló országos kamarát szeretnének létrehozni, ami folyamatos mérésekkel és adatokkal alátámasztott javaslatokkal segíti a kormányzat munkáját. 

A cél eléréséhez nem kell teljesen újraírni a működést, ugyanakkor sokkal több belső, kétirányú információmegosztásra van szükség.

Balog Ádám szerint a vállalkozóknak abból kell kiindulniuk, hogy a gazdaságpolitika mindig elmegy addig a pontig, amíg lehet, így a feladat az, hogy a szabályozók által biztosított lehetőségekkel, eszközökkel és mandátumokkal a kamara és a tagsága élni tudjon.

Azokon a területeken pedig, ahová a gazdaságpolitika nem tud elérni, a vállalkozások önszerveződése jelenthet megoldást.

„Csak akkor tudunk többet elérni, ha mi magunk is több munkát teszünk a tárgyalásokra való felkészülésbe, ha a tagság véleményét minél szervezettebb formában tudjuk elemezni és eljuttatni a döntéshozókhoz. A saját térfelünkön meg kell mutatnunk, a képzésekkel meg kell tanítanunk a tagságnak, hogy milyen lehetőségek vannak, és miként lehet élni velük. Azt viszont mindig egyértelműsítjük: nekik is van feladatuk, élniük kell a lehetőségekkel!” – mondta lapunknak a kamarai alelnök, aki az új kamarai működési modellt hat pontban foglalta össze.