Miért van még mindig olyan kevés nő a vezetők között? Tényleg másképp gondolkodnak bizonyos kérdésekben vagy ez 2025-ben már csak egy mítosz? A legújabb Cégkassza Podcast epizódban Szuromi-Kovács Ágnes, a Will Foundation alapítója osztja meg gondolatait Nagy László Nándorral a női szerepek átalakulásáról, a karrier és család közötti egyensúlykeresésről, valamint a támogató környezet és a mentorprogramok fontosságáról. 

A tehetségek bevonzása a férfiak által dominált iparágakba 

Számos iparágban – legyen szó akár pénzügyi szektorról, tech-világról vagy éppen gyártásról – továbbra is alacsonyabb a nők aránya a különböző iparágakban, különösen vezetői pozíciókban. Ez a jelenség nem a tehetség vagy képességek hiányából fakad, hanem sokszor abból, hogy a hölgyek számára nem magától értetődő opcióként jelennek meg ezek az irányok és már egészen fiatal korban inkább más területek iránt érdeklődnek – ez viszont azt eredményezi, hogy bizonyos szektorokban és területeken a férfiak felülreprezentáltak a nő társaikhoz képest. 

„Vannak egy olyan cégek, akiknek egyre nagyobb gondot okoz a tehetséges fiatalok bevonzása. Ha valamilyen okból kifolyólag a fiatal nők nem akarnak vagy nem tudnak egy adott iparágba belépni, akkor tulajdonképpen a fiatal tehetségek felétől elesik az adott vállalat. Úgyhogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a különböző cégek arra, hogy hogyan tudják bevonzani a nőket is. A szemléletformálásnak nem a pályaválasztáskor kellene elkezdődni, az igazán jó programok azok, amik már a 13-14 éves lányokat is megszólítják.” – kezdte Szuromi-Kovács Ágnes, az adás vendége.

Másképp gondolkodunk – és ez így van jól

A nők és a férfiak eltérő szemléletmódja nem hátrány, hanem épp ellenkezőleg: óriási hozzáadott érték lehet egy szervezet életében. A két nem más készségekben erős, máshogyan közelít meg problémákat és más típusú döntéseket hoz. Míg a férfiak sokszor gyorsabban vállalnak kockázatot és versenyorientáltabbak, a nők általában komplexebben, több szempontból elemzik egy kialakult helyzetet. Éppen ez a diverzitás teszi sikeressé azokat a csapatokat, amelyekben a nemek aránya kiegyensúlyozottabb. Ha a vezetésben is jelen van a női látásmód, az nemcsak a döntések minőségét javítja, hanem a szervezeti kultúrára is pozitívan hat.

„Azt fontos kiemelni, hogy a hölgyek nem kockázatkerülőek feltétlenül, hanem más a kockázatvállalási profiljuk, sokkal megfontoltabban vállalnak kockázatot. Ha egy nagyobb vállalati csapatot nézünk, az a legoptimálisabb, ha egy vezetésben kiegyensúlyozott a férfiak és a nők aránya, mert minden aspektusból van, aki egy álláspontot képvisel, amiket meg lehet vitatni és jó esetben egy optimum kerül ki a diskurzus végén.” – fejtette ki a szakértő. 

Karrier és család – külön utakon, de mégis összefonódva 

A nők karrierútja általában eltér a férfiakétól, különösen az életpálya első szakaszában. Sok fiatal nő a diploma megszerzése után a szabályozottabb, strukturáltabb munkahelyeket részesíti előnyben – jellemzően nagyvállalatokat vagy közszférát – ahol kiszámíthatóbb a működés, világosabbak a szabályok és biztosabb a háttér. Ezzel szemben a fiatal férfiak gyakrabban vállalnak kockázatot, s próbálkoznak vállalkozásalapítással már a húszas éveik elején. Ez a különbség részben kulturális és társadalmi elvárásokból fakad, részben pedig a biztonság iránti igény különbözőségéből. A nőknél sokszor csak a gyermekvállalás utáni életszakaszban történik fordulat. Ekkorra már rendelkeznek kellő tapasztalattal, szakmai önbizalommal és sokszor megjelenik az igény is a nagyobb rugalmasságra, önállóságra – amit a vállalkozói lét kínálhat.

„A gyermekvállalás időszaka egy természetes lehetőség arra, hogy átgondoljuk az addigi munkahelyi tapasztalatainkat és azt, hogy valóban az adott professzióval akarjuk-e folytatni. Vagy felfedezünk más képességet, amit utunk során magunkra szedtünk, amit már önállóan is tudunk kamatoztatni, már nem szükségesek annyira a szilárd keretek.” – fogalmazott Szuromi-Kovács Ágnes.

A család mind támogató, mind korlátozó tényező lehet a nők karrierútján. Az egyik legnagyobb kihívást a munka és a magánélet összeegyeztethetősége jelenti. Itt kettő tényezőt kell kiemelni: az egyik az elhivatottság, azaz, hogy a valóban szívből, teljes elhivatottsággal végezzük-e a munkánkat, illetve a delegáció, vagyis, hogy képesek vagyunk-e bizonyos feladatokat másokra bízni és támaszkodni a környezetünkre – legyen szó a családról, partneri támogatásról vagy professzionális segítségről.

Szuromi-Kovács Ágnes szerint Magyarországon egy szinte teljesen kiaknázatlan lehetőség rejlik a munkáltatók és a szülési szabadságról visszatérő nők számára: jobban kellene támogatni a visszaintegrálódásukat, hogy ne távolodjanak el annyira munkavégzéstől – ez mindenki számára előnyökkel járna.  Ez az időszak kulcsfontosságú lehetne nemcsak a karrier újraindítása, hanem a vállalkozói ötletek megvalósítása szempontjából is, hiszen sok nő ekkor gondolja újra, mit is szeretne igazán csinálni. Ehhez azonban strukturáltabb, célzottabb támogatásra lenne szükség.

Mentorprogram a jövő női vezetőinek: Women in Leadership League

Ahogyan a beszélgetés során is többször előkerült, a női vezetői jelenlét erősítése nemcsak egyéni, hanem rendszerszintű kérdés is. A valódi változáshoz nem elég a szándék, szükség van konkrét lehetőségekre, közösségekre és olyan támogató szakmai közegekre, ahol a nők valóban fejlődni, kapcsolódni és inspirálódni tudnak. Ezt a célt szolgálja az idén ősszel induló Women in Leadership League, a Will Foundation legújabb kezdeményezése.

A program célja, hogy a vezetői ambícióval rendelkező nőket ne hagyjuk egyedül az úton: mentorokkal, workshopokkal, közösségi eseményekkel és gyakorlati tudással támogatja őket abban, hogy magabiztosan, a saját útjukat járva bontakozhassanak ki.

„A program első része nemzetközi lesz, amit a Harvard Egyetemmel együttműködésben fogunk megvalósítani Bostonban, hogy a nemzetközi példák által is, ténylegesen az egyik legjobb üzleti iskolában tudjanak tanulni a résztvevők. Ezt követően Magyarországon nyolc, nagyon intenzív képzési nap során, hazai üzleti vezetőkkel 14 témát feldolgozva a hazai közegbe is applikálhatóvá tesszük a nemzetközi térben megszerzett tudást és figyelünk arra, hogy nemzetközi és hazai kapcsolatokat is építhessenek a résztvevők.” – fogalmazott a Will Foundation alapítója, Szuromi-Kovács Ágnes.

Ez a program nem csupán egyéni fejlődési lehetőség: célja, hogy hatással legyen a jövő női vezetői generációjára, és elindítson egy szemléletváltást a hazai vállalkozói és üzleti kultúrában. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatásával rendszeresen megjelenő Cégkassza Podcast legfrissebb adásában a női szerep volt a fókuszban, a teljes podcast epizód megtekinthető az alábbi linken keresztül: 

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) idén is meghirdeti nagysikerű pályázatát, amely hazai vállalkozások, kutatóhelyek, valamint magánszemélyek számára nyújt akár 7,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást szellemi alkotásaik jogi védelméhez. A most induló felhívás 500 millió forintos keretösszegéből a hazai és nemzetközi oltalomszerzéssel kapcsolatos hatósági díjakon felül akár az ezeknél jelentősebb mértékű iparjogvédelmi tanácsadás vagy a kapcsolódó ügyvivői szolgáltatás költségei is fedezhetők.

Az NKFI Hivatal évek óta célzott pályázatokkal támogatja, hogy minél szélesebb réteg – akár a legkisebb mikrovállalkozás vagy egy egyéni feltaláló is – élhessen ezzel a lehetőséggel, oltalmat szerezve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) az újonnan kifejlesztett termékeire, technológiáira vagy brandjére. A Neumann János Program kiemelt célja a hazai vállalkozások és egyetemek szabadalmi aktivitásának növelése. Lényeges eredmény, hogy tavaly 35%-kal nőtt a szabadalmi bejelentések száma éves alapon. Kiemelkedően nőtt az egyetemek szabadalmi aktivitása: összesen 143 db bejelentést tettek tavaly a felsőoktatási intézmények, ami kétszeres növekedés éves alapon és hétszeres növekedés az 5 évvel ezelőtti értékhez képest.

Egyre nagyobb számban képviseltetik magukat a munkaerőpiacon és hoznak önálló pénzügyi döntéseket a Z generáció tagjai közül a 1997 után született fiatal felnőttek. Szokásaik az élet számos területén jelentősen különböznek az idősebb nemzedékek viselkedésmintáitól, többek között a pénzhez is egészen másként viszonyulnak, mint szüleik vagy nagyszüleik. A pénzügyi szolgáltatók fontos felelőssége, hogy megismerjék az ő preferenciáikat is az pénzügyek terén, és naprakész információkkal bírjanak azzal kapcsolatban, hogy mely platformokon, milyen témákban tudják őket megszólítani, és érdekeltté tenni abban, hogy éljenek a pénzügyi szolgáltatások adta lehetőségekkel. A Provident Pénzügyi Zrt. legújabb, 18 és 29 év közötti korosztály körében végzett kutatásában arra kereste a választ, hogy mit várnak el a pénzügyi szektor szereplőitől, vagy épp kitől kérnek segítséget egy anyagi döntés meghozatala előtt. 

A Z generáció az első olyan nemzedék, amelyik már beleszületett a digitális világba, az okoseszközök és a bármikor elérhető internet számukra az életük alapvető részét képezik. Így nem meglepő, hogy a Provident Pénzügyi Zrt. legfrissebb, a 18–29 éves korosztály pénzügyekkel kapcsolatos szokásaira vonatkozó kutatásában a megkérdezettek több mint fele nyilatkozott úgy, hogy a leggyakrabban a Facebookon fut bele pénzügyi tartalmakba. Releváns csatorna e tekintetben a TikTok, a YouTube és Instagram is: a fiatalok az információk döntő többségével a digitális térben, azon belül is főleg a közösségi média oldalain találkoznak.

A kutatás kitért arra is, milyen fokú érdeklődés mutatkozik a megkérdezett korosztályban a pénzügyek iránt. A felmérésben részt vevők 37%-a egyáltalán nem érzi szükségét annak, hogy célirányosan pénzügyi tartalmat fogyasszon, 41%-uk azonban úgy nyilatkozott, hogy leginkább a rövid videós tartalmak keltik fel az érdeklődésüket, ha pénzkezeléssel kapcsolatos információátadásról van szó. A hosszabb szakmai cikkek, az interaktív kalkulátorok vagy épp a pénzügyi influenszerek által megosztott tartalmak elenyésző fontossággal bírnak a megkérdezettek körében. Noha a válaszokból jól látszik, hogy a social média platformok megkerülhetetlen tájékozódási pontot jelentenek e generáció pénzügyi ismeretszerzésében, a válaszadók közel 84%-a úgy nyilatkozott, hogy egy konkrét pénzügyi döntés meghozatalakor elsődlegesen a család és a barátok tanácsaira támaszkodik.        

2025. február 18-án az MBTSZ által előterjesztett javaslatcsomag hatására és a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, a Demján Sándor Terv adminisztrációcsökkentési kezdeményezéséhez csatlakozva életbe lépett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzletszabályzat-módosítása, valamint a KAVOSZ Széchenyi Kártya Program Zrt. Széchenyi Kártya Program Üzletszabályzatának, Széchenyi Mikrohitel konstrukció Szabályzatának és a Széchenyi Lízing konstrukció Szabályzatának 2025. március 21-i módosítása, amelyekkel megszüntetésre került az azokba foglalt biztosítási ügynöki tevékenységet folytató vállalkozások kizárása.

A Széchenyi Kártya Programhoz köthető hiteligénylés feltétele a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalása. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. azonban a 6622 TEÁOR besorolású „Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet” folytató vállalkozásokat eddig kizárta a kezességvállalásból és ezzel a Széchenyi Kártya Programhoz köthető hiteligénylésből is.

Az MBTSZ átfogó javaslatcsomagot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztérium részére a Széchenyi Kártya Programhoz köthető hiteligénylési lehetőségek biztosításközvetítéssel foglalkozó vállalkozások részére történő kiterjesztése érdekében, amelyet követően megkezdődtek a szakmai egyeztetések a Minisztérium és a Szövetség között.

A globális gazdasági bizonytalanság és az egyre inkább eszkalálódó kanadai-amerikai vámháború új kihívások elé állítják a nemzetközi piacot és a tengeren túli vállalkozásokat. A Garantiqa támogatásával folyamatosan jelentkező Cégkassza Podcast legújabb epizódja ezt az aktuális témát járja körbe, az adás meghívott vendége Nicholas Sarvari, a Kanadai Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke. A szakértő megosztotta gondolatait a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról, a kanadai gazdaság diverzifikációs lehetőségeiről, valamint arról, hogy ebből a helyzetből miként profitálhatnak az európai – köztük a magyar – vállalkozások.

Szorosan összefonódó amerikai-kanadai gazdaság 

Az Egyesült Államok és Kanada mindig is szoros gazdasági kapcsolatban álltak. Kanada jelentős mértékben függ az amerikai piactól, 2024-es adatok szerint az ország exportjának közel 76 százaléka irányult az Egyesült Államokba, ez összesen 380,4 milliárd dollárt jelent. Ezzel szemben Kanada csak kis részesedéssel bír más nemzetek piacain, például Kína és az Egyesült Királyság felé irányuló exportja nem haladta meg a 10 százalékot a tavalyi évben. Az amerikai piac tehát alapvető a kanadai gazdaság számára, a két ország közötti kereskedelem elengedhetetlen a kanadai gazdaság fenntartása szempontjából. 

„Az Egyesült Államok és Kanada kapcsolata mindig is nagyon erős volt, hiszen egymás legfontosabb kereskedelmi partnereinek számítanak. A kereskedelmi kapcsolatuk átlagosan stabilan 82-83 százalék körül alakult, az utóbbi években hivatalosan 78 százalék volt, vagyis a Kanadában megtermelt javak ekkora hányada az amerikai piacra került.” – kezdte Nicholas Sarvari. 

Minden sikeres magyar mikro-, kis- és középvállalkozás életében előbb-utóbb előkerül a generációváltás kihívása, azonban sok vállalkozás esetében nem adott a családon belüli utódlás lehetősége. Ilyenkor felmerül a kérdés: eladni, új vezetőt kinevezni vagy egy stratégiai partnerre bízni a céget? Az átadás nemcsak pénzügyi, hanem stratégiai, valamint érzelmi kérdés is. Egy rossz döntés akár a cég fennmaradását is veszélyeztetheti, míg egy jól átgondolt terv hosszú távú stabilitást és növekedést biztosíthat. Korábbi cikkünkben a családon belüli generációváltás kérdésével foglalkoztunk, jelen írásunkban pedig megvizsgáljuk, mi a teendő akkor, ha családon belül nem biztosított a következő vezető személye.

Előttem az utódom – vagy mégsem? 

A generációváltás kérdése a kkv-k számára az egyik legkritikusabb fordulópont, amely hosszú távon meghatározza a vállalkozások fennmaradását és versenyképességét. Az 1990-es években Magyarországon sorra jöttek létre mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek többsége egyetlen személy köré épült. Az alapítók sok esetben saját szakértelmükre, kapcsolatrendszerükre és vállalkozói szemléletükre támaszkodva hoztak létre sikeres cégeket, amelyek azóta meghatározó szereplőkké váltak a hazai gazdaságban. Ugyanakkor minden vállalkozás életében elérkezik az a pont, amikortól az alapító a háttérből szeretné figyelni a vállalkozása sikereit és átadná a cégvezetéssel járó teendőket a következő generáció számára.

Ahol a tulajdonos és az ügyvezető személye összefonódik, általában magától értetődőnek és logikusnak tűnik, hogy családi berkekből kerüljön ki a cég következő vezetője, de a gyakorlatban ez sokszor nem kivitelezhető. Nem mindig adott rátermett és motivált utód, aki át tudná venni a cég vezetését, illetve sok vállalkozó gyermeke vagy közeli hozzátartozója nem rendelkezik azokkal a vezetői készségekkel, amelyek egy sikeres cégvezetéshez szükségesek. Emellett manapság gyakori, hogy a fiatalabb generáció más karrierutat választ, amelyek eltérhetnek a családi cég irányától. Mindezeken túl az is gyakran előfordul, hogy az utódok egyszerűen nem érdeklődnek a vállalkozás iránt, így hiányzik belőlük az a szenvedély és elhivatottság, amely a jövőbeni sikeres működtetéséhez szükséges.

Az építőipar a magyar gazdaság egyik meghatározó pillére, amely nemcsak a GDP-hez való hozzájárulásával, hanem a munkaerőpiacra és a kapcsolódó iparágakra gyakorolt hatásával is kiemelkedik. Az ágazat azonban az elmúlt időszakban számos kihívással szembesült: a megrendelések drasztikus visszaesése, a kormányzati beruházások elhalasztása, valamint az építőanyag-piac változásai komoly bizonytalanságot okoznak. A szektor jelentős részét mikro-, kis-, és középvállalkozások teszik ki, így rájuk szintén negatív hatással van a kialakult helyzet.

Az építőipar kiemelt jelentőséggel bír nemzetgazdasági szempontból, hiszen nem csupán a lakás- és infrastrukturális beruházások révén járul hozzá a bruttó hazai termék (GDP) alakulásához, hanem számos kapcsolódó iparág – például az építőanyag-ipar, a logisztika és az ingatlanfejlesztés – működésére is közvetlen hatást gyakorol. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az építőipar részesedése a GDP-n belül évek óta 5-6 százalék körül alakul, ha a kapcsolódó ágazatokat is figyelembe vesszük, ez az arány még magasabb. Az építőipari szektor kiemelt szerepet tölt be a foglalkoztatásban is: több százezer ember számára biztosít munkalehetőséget, miközben a mikro-, kis- és középvállalkozások számára is jelentős piacot teremt. Az építőipar teljesítménye így közvetlenül befolyásolja a gazdasági növekedést: egy dinamikus építési időszak ösztönzi a foglalkoztatást, a lakossági fogyasztást és az ipari termelést, míg egy visszaesés negatív gazdasági hatásokkal járhat.

Az építőipar fejlődése szorosan összefügg a beruházási kedvvel és az állami fejlesztési programokkal. Az olyan nagy volumenű projektek, mint az út- és vasútépítések, az energetikai korszerűsítések vagy a lakásépítési kezdeményezések, hosszú távon is hozzájárulnak a gazdaság stabilitásához. 

A nők szerepe a gazdaságban évről évre erősödik, és ezt immár a számok is igazolják, ma már több mint ezer olyan vállalkozás működik Magyarországon, amely kizárólag női menedzsmenttel érte el a milliárdos árbevételt. A női vállalkozók egyre nagyobb teret hódítanak a hazai üzleti életben, és a trendek azt mutatják, hogy a jövőben még tovább növekszik a súlyuk

Az elmúlt években a női vezetésű vállalkozások dinamikus fejlődést mutattak. Az OPTEN adatai szerint továbbra is ezer felett van azon cégek száma, amelyek kizárólag női tulajdonossal vagy menedzsmenttel rendelkeznek, és milliárdos árbevételt értek el. Bár országosan a vállalkozások száma csökkenő tendenciát mutat, a nők továbbra is meghatározó szereplők a gazdasági térben. Ez különösen jól látható a 10–100 millió és a 100 millió–1 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében, ahol a női vezetők jelenléte növekedett, még a cégszám csökkenése mellett is. Ráadásul a fenntarthatósági szempontokat (ESG) előtérbe helyező üzleti kultúra térnyerése is hozzájárul a női menedzserek számának emelkedéséhez.

Az adatok azt mutatják, hogy a nők elsősorban a közepes és kisebb vállalkozások vezetésében aktívak, ám figyelemre méltó, hogy a milliárdos árbevételű cégek közel felében is meghatározó szerepet töltenek be. Ez nemcsak azt jelenti, hogy egyre több nő áll a vállalkozások élén, hanem azt is, hogy a női vezetők által irányított cégek sikeresek és versenyképesek.

A generációs különbségek is jól kirajzolódnak a női vállalkozók arányában. Míg a legfiatalabb, Z generációs vállalkozók között a nők aránya mindössze 36 százalék, addig az idősebb, veterán generáció esetében ez az arány már eléri az 54 százalékot. Ez részben a családi szerepek eltérő súlyának tudható be, hiszen a fiatalabb nők gyakran az anyaság és a karrier közötti egyensúly megteremtésére törekszenek. Ugyanakkor az is látszik, hogy az idő előrehaladtával egyre több nő lép vezetői szerepbe, és bizonyítja rátermettségét az üzleti világban.

A női vezetők jelenléte nemcsak a vállalkozások sikeressége szempontjából fontos, hanem a fenntartható és felelős üzleti működés elterjedésében is kulcsszerepet játszanak. A különböző nézőpontok, az empatikus vezetési stílus és a konfliktuskezelési képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ilyen szervezetek hosszú távon is stabilan és etikusan működjenek. 

A 2025. március 3-án útjára indult 11. PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét idén először kiberbiztonsági tananyaggal is bővült, ’Digitális lábnyom–digitális pénztárca’ címmel. A tananyag szerves részét képezi Solymos Ákos kiberbiztonsági kalandgyűjteménye, a 'Frici, Fülöp és a hackerek', melyet ünnepélyes keretek között, sajtótájékoztatón mutattak be a szervezők a Pénzmúzeumban.

„2014-ben 660-as résztvevő iskolával indult a PÉNZ7. Őszintén örülünk, hogy idénre megduplázódott a regisztrált intézmények száma, így 2025. március 3-ától országszerte 1364 iskola vesz részt a programsorozatban.” – mondta el a projekt egyik szervező intézményének részéről Vékony Anett, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. „A témahét alatt 206 000 diákhoz jutnak el, 15 077 rendhagyó óra keretében, 2 096 pedagógus és 705 önkéntes szakmai óraadó összefogásában a PÉNZ7 tananyagai. Idén a három kiemelt tudáskör: a befektetések, a tudatos vállalkozás és a kiberbiztonság. A csatlakozó iskolákban lehetőség nyílik arra, hogy pénzügyi, kiberbiztonsági és vállalkozói szakmai önkéntesek segítsék az adott témákban az órák megtartását.”

A könyvbemutató helyszínét a Pénzmúzeum biztosítja, aki hosszú évek óta szakmai partnerként vesz részt a munkában. „Természetes volt számunkra, hogy a PÉNZ7 küldetését támogatjuk, hiszen elkötelezettek vagyunk a pénzügyi tudás élményszerű átadásában. A Pénziránytű Alapítvány a PÉNZ7 indulása óta meghatározó szerepet vállal a témahét pénzügyi anyagainak kidolgozásában, a Pénzmúzeum pedig örömmel ad helyet mind a tudás bővítését szolgáló múzeum-látogatásoknak, mind pedig a projekt kiemelt eseményeinek.” – nyilatkozta Hergár Eszter, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Pénzmúzeum vezetője.

Fotó: Pénzmúzeum

A magyar kis- és középvállalkozások számára a beruházások és a növekedés kulcsa a megfelelő finanszírozási és támogatási rendszer – a Demján Sándor Program elemei pontosan ennek megfelelően kerültek kidolgozásra. A Garantiqa támogatásával rendszeresen megjelenő Cégkassza Podcast legújabb epizódjában Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára kiemelte, hogy a program egyik legnagyobb erőssége a széleskörű elérhetőség a vállalkozói szektor teljes egészében.

A kkv-szektoron keresztül a gazdasági fellendülés irányába 

A magyar gazdaság élénkítéséhez elengedhetetlen, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások megfelelő támogatásban részesüljenek. Ennek érdekében indult el a Demján Sándor Program, amely tavaly év vége óta dolgozik azon, hogy a hazai kkv-szektor számára kedvező finanszírozási és fejlesztési lehetőségeket biztosítson. A program keretében 1400 milliárd forintos támogatási keret áll a vállalkozások rendelkezésére, amely a várakozások szerint további 1400 milliárd forintnyi saját forrást mozgósíthat. Ez az összesen 2800 milliárd forintos beruházási potenciál érdemi hatást gyakorolhat a GDP-növekedésre és így a gazdaságra is. 

„A GDP arányában határoztuk meg, hogy milyen összeget szükséges mozgósítani annak érdekében, hogy az érdemi hatást tudjon kiváltani. Úgy számoltunk, hogy ha a GDP minimum fél százaléka megmozdul, akkor az további fél százalékot tud mozgósítani.” – részletezte Szabados Richárd.