A kis- és középvállalkozások szerepe a magyar gazdaságban elvitathatatlan, az új vezetőséggel rendelkező Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kiemelt célja, hogy a vállalkozásokkal való hatékonyabb együttműködés révén előmozdítsa a kkv-szektor fejlődését. A Cégkassza Podcast legújabb adásában Balog Ádám, az MKIK és a Budapesti Iparkamara alelnöke osztotta meg gondolatait az új kamarai vezetés terveiről, a Demján Tőkeprogram sikeréről és a tudásalapú gazdaságra való átállás fontosságáról.
A hat pontos programtervvel új irányt jelölt ki az MKIK vezetősége
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara életében a 2024 őszén végbement átalakulások nem csupán személyi változást, hanem egyfajta személetváltást jelentettek. A váltás a közvélemény számára nem várt esemény volt, de Balog Ádám szerint szükségszerű volt az új lendület. Ennek megfelelően a vezetés határozott elképzeléssel vágott neki a megújulásnak: egy olyan kamarai működés kialakítása a céljuk, amellyel valódi értéket és kézzelfogható segítséget nyújthatnak a hazai vállalkozásoknak. Ennek alapját az a hat pontos programterv adja, amely a konzultáló, a szolgáltató, a tudásalapú, a szervezett, a nemzetközi, valamint a hálózatban működő kamarát helyezi fókuszba. A folyamat első lépése az őszinte párbeszéd megteremtése a hazai vállalkozásokkal és segíteni őket abban, hogy megértsék annak a szemléletváltásnak a fontosságát, amely a tudásalapú, nagyobb hozzáadott értéket termelő gazdaság felé vezet.
„Büszkének kell lennünk a vállalkozóinkra, és meg kell értetnünk velük, hogy egy újfajta gazdasági modell felé haladunk, ami sokkal nagyobb hangsúlyt helyez a tudásra, a tudásalapú gazdaságra. Magasabb hozzáadott értéket kell a kkv-szektornak termelnie, termelékenyebbé kell válnia, ehhez pedig új típusú megközelítések kellenek, ami nem azt jelenti, hogy a régiek rosszak voltak, hanem azt, hogy új korszakba lépünk, új típusú stratégia kell.” – fogalmazott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.
Fókuszban a párbeszéd, a segítségnyújtás és a tudásmegosztás
A megújuló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyik legfontosabb célkitűzése, hogy valódi konzultáló szervezetként működjön, a vállalkozók véleményét ne csupán felületesen, hanem mélyrehatóan értse meg, és ezeket a szempontokat be is építse javaslataiba, döntéseibe. A szolgáltató kamara működése ezt kiegészíti azzal, hogy a kamarai rendszerben regisztrált közel 900 ezer vállalkozás számára korszerű támogatási megoldásokat kínál, például digitális asszisztenseken vagy mesterséges intelligencia alapú ügyféltámogatáson keresztül. A tudásalapú kamara pedig elsősorban azt jelenti, hogy a hálózaton belül hatékonyan áramlik az információ. Magyarországon 23 területi kamara működik, amelyek mind önálló köztestületek, ezek együtt alkotják az MKIK struktúráját. Ebben a rendszerben kulcsfontosságú, hogy hogyan történik az információmegosztás, a döntéshozatal, és hogyan épül fel az együttműködés a különböző szervezeti szintek között. A tudás itt nemcsak technikai vagy tudományos ismereteket jelent, hanem a vállalkozói működés egészét lefedő tapasztalatot is, például értékesítési módszereket, szervezési modelleket, valamint döntéshozatali rendszereket is.
„Az, hogy hogyan kommunikálunk egymással, hogyan tudunk gyorsan információkat megosztani, feldolgozni, döntéseket hozni, ez önmagában már egy tudás. Ugyanakkor tudás az is, hogy az ember hogyan használja a marketing eszközeit, hogyan szervezi meg a sales-csatornáit, hogyan épít fel egy jó döntéshozatali mátrixot, hogyan hozza meg ennek megfelelően a végső döntést, és azt milyen rendszereken keresztül juttatja el a releváns fórumokra. Ezek mind-mind olyan kérdések, amelyekben a kamarának kell fejlődnie.” – fogalmazott Balog Ádám.
A kkv-k bizalmat szavaztak a tőkének, háromszoros túljelentkezés a Demján Tőkeprogramban
A tőkealapú fejlesztések sokáig idegennek tűntek a hazai kis- és középvállalkozások világában. Március elején azonban megnyílt a Demján Sándor nevével fémjelzett pályázati tőkeprogram, amelyre a magyar kormány 100 milliárd forintos keretet biztosított. Ezt az összeget a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapkezelőn keresztül felügyeli. A várakozásokhoz képest háromszoros túljelentkezés mellett, mintegy 1800 vállalkozás regisztrált előzetesen az induláskor, jól mutatva, hogy a hazai kkv-k nyitottak az új típusú finanszírozási formákra. Ez a program nem csupán pénzügyi lehetőséget kínál, hanem szemléletváltást is: a vállalkozók egyre inkább megértik, hogy a tőke partner lehet a fejlődésben. A tőkejuttatás előnye, hogy nem követel meg annyi fedezetet, engedélyt vagy adminisztrációt, mint egy klasszikus hitel, ennek ellenére erőteljes növekedési pályára állíthat egy céget. A programban maga a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jelenik meg tulajdonostársként, mindezzel tovább nő a kamara iránti bizalom a vállalkozások részéről.
„Őszintén szólva, számítottam arra, hogy nagy lesz az érdeklődés.” – mondta Balog Ádám, majd így folytatta: „A vállalkozók ugyanis – ellentétben a régi sztereotípiákkal – nem buták, nagyon is értik a piac működését. Ha megértik, hogy ez a tőke nem egy hagyományos hitel, hanem egy rugalmasabb, kevesebb kezességet, fedezetet és adminisztrációt igénylő lehetőség, akkor nyitottak rá. Különösen akkor, ha a kamara, mint megbízható szereplő jelenik meg tulajdonostársként. Ez a bizalom és a struktúra átláthatósága együtt teszi vonzóvá a programot, hiszen a tőke mellé akár további hiteleket is tudnak bevonni a cégek. Olyan előnyöket kínál ez a konstrukció, amelyek más támogatási formáknál ritkán elérhetők.”
A kamarának egyszerre kell megújulnia strukturálisan, szemléletében és szolgáltatásaiban. A cél, hogy a rendszerben regisztrált vállalkozások a kamarát megbízható partnerként, releváns szakmai támaszként ismerjék el, és érezzék, hogy ez nemcsak adminisztratív kötelesség, hanem valódi értéket nyújtó partner a fejlődésükben. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatásával rendszeresen megjelenő Cégkassza Podcast legfrissebb adásában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara volt a fókuszban, a teljes podcast epizód megtekinthető az alábbi linken keresztül:
