Egy jó időben és jó ütemben végrehajtott fejlesztés felvirágoztathatja a vállalkozást, az elmaradt fejlesztés viszont akár a vállalkozás ellehetetlenüléséhez is vezethet. Egy adott beruházás azonban nem, vagy csak hosszú évek alatt valósítható meg tőkebevonás nélkül – olvasható az OTP Business közleményében, melyben sorra veszik a lehetőségeket is.

A gyarapodó vállalkozások maguk is ki tudják termelni a beruházásaikhoz szükséges tőkét, sok esetben azonban a nagyobb volumenű fejlesztésekhez ennél jóval nagyobb összeg kell. A tulajdonosok saját vagyonának bevonása a vállalkozás első éveiben jellemző, amikor kisebb összegek is sokat jelentenek.

A tőkebevonás származhat hitelfelvételből, kötvénykibocsátásból, kockázati tőkebefektetőtől vagy akár tőzsdei kibocsátásból is. Hogy ki melyiket választja, nagymértékben függ a vállalkozás helyzetétől, a fejlesztés, azaz a tőkefelhasználás mibenlététől és a várható megtérüléstől. A felsoroltak közül a hitelfelvétel tűnik a legegyszerűbbnek és leggyorsabbnak.

Utóbbinak azonban minden esetben ára van. Ha a vállalkozás a kötvénykibocsátást választja, költségesebb a tőkebevonás, hiszen a kötvényvásárlók csak egy banki hitel kamatánál magasabb hozam mellett vállalják a finanszírozás kockázatát. Még nehezebb döntés lehet egy kockázati tőkebefektető bevonása, hiszen ő tulajdonrészt is kap a társaságban. A tőzsdei kibocsátás szintén jelentős kötöttségekkel jár, hiszen a cégnek kötelezettséget kell vállalnia a bevont tőke felhasználásáért és erről rendszeresen be is kell számolnia.

A vállalkozók nagy része számára ezek olyan követelmények, amelyekre nem szívesen bólintanak rá. Számukra a hitelfelvétel lehet a legolcsóbb és legkisebb lemondással járó megoldás; a kamatait törleszteni kell, ám a keletkező profiton nem kell osztozni.