A kkv-szektort továbbra is a szolgáltató és építési vállalkozások húzzák, a mezőgazdaságban viszont nehezen boldogulnak a cégek – derül ki az UniCredit Bank és az Inspira Research kutatásából. Rossz hír, hogy a fenti olló fokozatosan tágul, vagyis egyre több magyar vállalkozás szakad le. 

A kkv-szektor innovációs képességét vizsgálta az UniCredit Bank és az Inspira Research, a felmérés szerint a legmagasabb üzleti potenciállal bíró cégek aránya továbbra is 24% körül van, közben viszont átrendeződés volt az alacsonyabb potenciállal bíró cégek körében, ahova főleg a kis létszámú agrárvállalkozások tartoznak. Az így leszakadó vállalkozások egyre nehezebben tudnak majd visszakapaszkodni az élmezőnybe, így időben kell lépniük, ha ezt el akarják kerülni. A bankok tudatos pénzügyi megoldásokkal és plusz forrásokkal segíteni tudják ezt a folyamatot, ebben lehet szerepe a hitelgaranciának is. 

Az idei kutatás eredményei alapján továbbra is a legdinamikusabb, innovációra leginkább nyitott cégek között a családi vállalkozások aránya a legmagasabb. A hatékony döntéshozatalt egyrészt méretük és felépítésük is segíti, másrészt nagy hangsúlyt kap a családi vállalkozásoknál jelenleg is végbemenő generációváltás: az újabb nemzedék ugyanis már jóval nyitottabb az innovatív megoldásokra. 

A legnagyobb üzleti potenciálú cégek között felülreprezentáltak a központi régió és Kelet-Magyarország cégei. Ők a legoptimistábbak a jövőbeli korszerűsítési, beruházási és innovációs lehetőségeket illetően a teljes szektorhoz és a kutatás 2018-as adataihoz képest is. Nem meglepő, hiszen az elmúlt években jelentős nagyüzemi beruházások kerültek megvalósításra ezeken a területeken, így a régiók vállalkozásai nagy potenciált látnak abban, hogy üzleti partnerekké válhassanak, illetve technológiailag felzárkózzanak. 

2018 végén összesen 1,76 millió vállalkozás volt Magyarországon, ennek a hetven százalékát önálló vállalkozók tették ki – derül ki a KSH Magyarország 2018 című kiadványából. A részleteket megnézve jórészt az elmúlt évek trendjei folytatódtak, nem történt forradalmi változás a magyar vállalkozói szférában. 

Hány vállalkozás van Magyarországon?

Összesen 1,9 millió gazdasági szervezetet regisztrált 2018 végén a KSH, ez 2,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi számot. A költségvetési szerveket, nonprofit intézményeket és egyéb szervezeteket leszámítva 1,76 millió volt a vállalkozások száma, ami hasonló mértékű, 2,2 százalékos bővülést mutatott. 

A vállalkozói szféra legnagyobb szeletét továbbra is az önálló vállalkozók tették ki, tízből hét magyar vállalkozás ebbe a korba tartozott. Ráadásul a regisztrált vállalkozások számának növekedését is ők okozták, hiszen egyetlen év alatt 3,9 százalékkal lettek többen. Az önálló vállalkozásokon belül majdnem 10 százalékkal, 494 ezerre nőtt az egyéni vállalkozók száma. Ennek oka a statisztikai hivatal magyarázata szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) korábbi bevezetése és a vállalkozók szélesebb köre által választhatóvá tétele, valamint a társas vállalkozások számára előírtnál egyszerűbb adminisztráció volt. 

A társas vállalkozások összesítése alapján elmondható, hogy tavaly több részvénytársaság született, a kft-k és a betéti társaságok száma viszont csökkent. A kft-k esetében ez évek óta megfigyelhető tendencia, amit jórészt az okozhatott, hogy 3 millió forintra visszaemelték a kötelező törzstőke nagyságát – mutat rá a KSH kiadványa. Persze még így is kft-ből van a legtöbb, több mint 376 ezer.

Hol vannak a magyar cégek?

Nem meglepő módon a legtöbb magyar vállalkozás székhelye Budapesten és Pest megyében van, főleg a társas vállalkozások koncentrálódnak erőteljesen ezen a területen, az önálló vállalkozásoknál egyenletesebb az eloszlás. 

A kimutatás szerint a társas vállalkozások legnagyobb része a kereskedelemben tevékenykedett, arányuk 23 százalék volt, mellettük ki lehet emelni a tudományos és műszaki tevékenységet 18 százalékos súllyal. Érdekesség, hogy a nagy súlyú feldolgozóiparban mindössze a cégek 8 százaléka tevékenykedett, azonban abban a szektorban jellemzően a legnagyobb vállalatok vannak, ez indokolja kiemelt gazdasági súlyukat. Az önálló vállalkozások esetében mások az arányok, a szervezetek több mint harmada a mezőgazdaságban koncentrálódott, emellett jelentős volt az ingatlanszektor súlya a nagy ingatlanközvetítői hálózat miatt. 

Több mint 120 ezer új vállalkozás született

A KSH éves kimutatása szerint tavaly 126 ezer új vállalkozást jegyeztek be, ez 4 százalékkal haladta meg a 2017-es adatot. Az újonnan regisztrált vállalkozások száma mind a társas, mind az önálló vállalkozások körében nőtt. A társas formában bejegyzett, közel 28 ezer új vállalkozás 3,3, a nagyobb hányadot képviselő önálló vállalkozóké 4,2%-kal több volt az egy évvel korábbinál.

A társas formákban létrejött vállalkozások által a kereskedelem, az építőipar, valamint a tudományos és műszaki tevékenység volt a leggyakrabban választott terület. Az újonnan bejegyzett önálló vállalkozók számának növekedése az egyéni vállalkozók aktivitásának köszönhető. Az egyéni vállalkozók tevékenységválasztásában a tudományos és műszaki tevékenység, az építőipar és az egyéb szolgáltatás volt a legpreferáltabb terület.

A KSH kimutatása szerint 2018 végén szinte az összes magyar vállalkozás kkv-nak minősült, 99 százalékos volt a számarányuk. Ezek legnagyobb része, majdnem 95 százaléka mikrovállalkozásnak minősült. 

Természetesen bár a kkv-k gazdasági súlya jelentős, számarányuknál kisebb. A foglalkoztatásban a részesedésük 65 százalék volt, közel kétmillió embernek adtak munkát, hozzáadott értékben a magyar GDP 44 százalékát állították elő 2017-ben, míg a beruházásokban 31 százalékos volt a súlyuk. Az exportban viszont mindössze 16 százalékos részesedést értek el. 

A fenti számok két dologra mutatnak rá: egyrészt arra, mennyire fontos a magyar kkv-szektor minden szempontból, a finanszírozást tekintve is, másrészt arra, hogy lehetnek még jelentős tartalékok a szektor exportösztönzésében. Utóbbihoz arra lenne szükség, hogy ezek a cégek be tudjanak kerülni a nagyvállalatok beszállítói láncaiba. Finanszírozási szempontból a klasszikus banki termékek mellett egyre nagyobb szükség lehet például a hitelgarancia intézményére. 

A kkv-k gazdasági ágakon belüli szerepvállalásában jelentős a különbség. 2017-ben is kiemelkedő volt a hozzájárulásuk számos szolgáltatóág (pl. az oktatás, az egészségügyi szolgáltatás, az ingatlanügyletek, a vendéglátás, a tudományos és műszaki tevékenység), továbbá az építőipar és a mezőgazdaság teljesítményéhez.

A vállalkozásarányos fajlagos teljesítménymutatók alapján a kkv-k általában a gazdaságilag fejlettebb térségnek számító, vagy kiterjedt beszállítói hálózattal együttműködő ipari tevékenységet folytató megyékben erősebbek. Az egy kkv-ra jutó árbevétel Budapesten, BácsKiskun és Pest megyében, a vállalkozásarányos fajlagos hozzáadott érték Budapesten, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében, a fajlagos beruházásérték pedig Bács-Kiskun és Pest megyében, valamint ugyancsak a fővárosban volt a legmagasabb.

A magyar cégek jelentős részben vissza nem térítendő támogatást szeretnének kapni, azonban ezek nagy része kimerült – mondta a Világgazdaság konferenciáján Szabó Sándor, az MFB értékesítési és ügyfélkapcsolati igazgatója. A szakember kiemelte, hogy a gazdasági növekedésnek köszönhetően jelentősen nő a kkv-hitelezés, de ebben még van további jelentős potenciál. 

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) mintegy 250 ezer magyar cég igényeit igyekszik kielégíteni hitel, tőke és garancia útján, utóbbiban a cég fontos partnere a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. – hangzott el a Világgazdaság nemrég megtartott konferenciáján. Az MFB szakembere szerint vissza nem térítendő támogatásra a cégek kis részének van már csak esélye, azonban a gazdasági konjunktúra a kkv-hitelezést is húzza. 

A vállalkozások forrásigényét az MFB saját erőből és uniós forrásokból igyekszik kielégíteni, előbbire jó példa a bank refinanszírozási hitelterméke, mellyel olcsó finanszírozáshoz szeretnék juttatni a cégeket a bankokon keresztül. Ez az eszköz széleskörű, rugalmas, a program keretösszege 100 milliárd forint. 

Szabó Sándor elmondása szerint létrehoztak egy versenyképességi hitelprogramot is, ami bármilyen méretű vállalkozás számára elérhető. Ez a hosszabb futamidőt és a fix kamatozást támogatja, amivel arra ösztönzik a kkv-ket, hogy merjenek belevágni beruházásokba. 

A kisvállalatok számára elérhető ugyanaz a szolgáltatás, ami a közép- illetve a nagyvállalatoknál – mondta a Világgazdaság által rendezett konferencián Fetter István, a CIB Bank kisvállalatok szegmenségnek vezetője. A pénzintézet törekszik az egyszerű és rugalmas megoldásokra. 

Fetter István elmondása szerint a kisvállalatok számára a futamidőben, a devizában és a fedezettségben is igyekeznek rugalmasak lenni. A bank stratégiai partnere a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., mely a konferencia egyik támogatója volt, a CIB szakembere szerint közös céljuk a hitellel nem rendelkező vállalatok hitelkeresletének ösztönzése. 

A bank kisvállalati szegmensének vezetője kiemelte, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a gyorsaságra, az ügyfelek akár két nap alatt finanszírozáshoz juthatnak, de a cél, hogy a jövőben egy mobilapplikáción keresztül fél órán belül is folyósítani tudják a hitelt. Ezen az applikáción jelenleg a meglévő ügyfelek akár hét perc alatt személyi kölcsönhöz juthatnak akár online is. 

A Garantiqa 5 perc ötlet című sorozatának vendége ezúttal Nagy György, a Magnew Kft. és a Duplitec Kft. ügyvezető igazgatója. Az 1991-ben alapított Magnew Kft. videókazetta gyártással indult, napjainkban azonban már a videójáték piac meghatározó szereplője. A Duplitec Kft szintén teljesen magyar tulajdonú, budapesti székhelyű vállalkozás, a világ pilóta nélküli légi jármű piacát meghatározó DJI márka, valamint egyedi dróntechnológiai fejlesztések és megoldások vezető magyarországi disztribútora. A videóból megismerhetjük a hitelgaranciához kapcsolódó ügymenetet, illetve az MKB Bank és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. együttműködését a cégcsoporttal.

A tavasszal bejelentett növekedési kötvényprogram (nkp) célja, hogy egészséges versenyt hozzon létre a bankhitellel szemben, valamint növelje a pénzügyi stabilitást – mondta Nagy Viktória, az MNB strukturált finanszírozásért felelős igazgatója a Világgazdaság konferenciáján.

A jegybank szakembere előadásának első felében a vállalatikötvény-piac nemzetközi tendenciáiról beszélt, kiemelte, hogy a válság óta a fejlett és a feltörekvő piacokon is bővülést tapasztaltak. A vállalatok kötvényállománya világszerte megduplázódott, az éves kibocsátás pedig a háromszorosára emelkedett. Európán belül jelentős különbségek vannak, Magyarországon például a kötvényállomány a GDP 1,6 százaléka, míg Franciaországban ez meghaladja a 30 százalékot. 

Itthon az MNB igazgatója szerint a cégek továbbra is túlságosan támaszkodnak a bankrendszerre, ezért indította el a jegybank júliustól a növekedési kötvényprogramot. Ennek keretében 300 milliárd forintos keretösszeggel vásárolnak jó minősítésű vállalati kötvényeket. A programba több mint száz vállalat regisztrált már, melyek összesített mérlegfőösszege meghaladja a GDP tíz százalékát. Tizenöt vállalat esetében már elindult a hitelminősítés is, illetve a cégek elkezdtek tárgyalni a potenciális befektetőkkel. 

Rájöttünk, hogy a kkv-kat úgy tudjuk a legjobban segíteni, ha külön rájuk szabott adószabályokat hozunk – mondta a Világgazdaság által szervezett „Új távlatok – A szükséges források megteremtése” című konferencián Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. 

A politikus szerint azért érdemes külön foglalkozni a kkv-kkal, mert a magyar vállalkozások többsége ebbe a körbe tartozik. Ezek a cégek jellemzően nem exportra, hanem a hazai piacra termelnek, magas a munkaerőigényük, de kisebb a beruházási igényük, mint a nagyvállalatoknak. 

A külön a kkv-kra szabott adószabályok között Izer kiemelte a KATA, valamint a KIVA bevezetését, előbbit több mint 330 ezer vállalkozó választotta eddig. Hátránya viszont, hogy korlátolt, nem igazán segíti a növekedést, ugyanis 12 millió forintos forgalomig lehet igénybe venni. Éppen ezért a PM államtitkára szerint összességében a KIVA a leghatékonyabb adózási forma a növekedésre vágyó, illetve arra képes vállalkozások számára. Ez meglátszik a KIVA-t használók létszámán is, ugyanis már meghaladta a 40 ezret. További jó hír a KIVA-t választók számára, hogy az adókulcs folyamatosan csökken, a jövő évtől 12 százalékra a jelenlegi 13-ról. 

Az államtitkár beszélt arról is, hogy mik a legszükségesebb fejlesztési irányok. A cél az, hogy teljesen elektronikussá tegyék az ügyintézést, tehát nem csak az adatszolgáltatást és a bevallást, hanem az adatgyűjtést valamint az adóhatóságnál a feldolgozást is. Ezt 2021-ig szeretnék elérni és ezzel az adóhatóság lenne az első papírmentes hatóság a magyar közigazgatásban.

A naprakész informatikai háttér olyan piaci környezetben teszi ütőképessebbé a kkv-kat, amelyben létfontosságú a gyors és eredményes reagálás az üzleti változásokra. Az ellenállóság mellett az ügyfelek elégedettségén is rengeteget javítanak az innovatív eszközök és megoldások – ezek a legfontosabb megállapításai a Hello Biznisz vidéki vállalkozóknak tartott meetupjainak. 

A T-Systems közleménye szerint a Miskolcon, Kecskeméten és Pécsett tartott találkozókon a cégek az időhiányt, az adminisztrációt, a megfelelő munkaerő hiányát, illetve az ügyfelek megszerzését és a velük való kapcsolattartást jelölték meg sarkalatos pontokként. Ezekre a kihívásokra adhat választ részben a digitalizáció. 

Ugyanakkor a digitális technológiák elterjedése újfajta kihívásokat is szül, mint például a gyorsan változó eszközök, a digitális szakemberhiány, illetve az átalakulással járó technikai kihívások. A találkozókon kitöltött kérdőívek alapján a cégvezetők 35%-ának nincs terve arra, hogyan fejlessze vállalkozását digitális szolgáltatásokkal, 40 százalékuk pedig még azt sem mérte fel, ki és milyen papír alapú munkát végez a cégénél. A megkérdezettek fele nem használ single sign-on megoldásokat, amelyek segítségével elég egyszer azonosítani magunkat egyetlen felhasználónévvel és jelszóval, hogy több rendszerhez is hozzáférhessünk, ötödüknek pedig arra sincs megoldása, hogyan osszon meg fájlokat és mappákat közös munkához külső partnerekkel. 

„Miközben a kkv-k több mint kétharmada használ saját bevallása szerint felhőszolgáltatásokat és mobilalkalmazásokat, a meetupokon résztvevő vállalkozók által felvetett problémákból azt látjuk, nem mindig látják meg a digitális fejlesztésekben a közvetlen üzleti segítséget” – vélekedett Fejes Zoltán, a T-Systems vezérigazgató-helyettese.

Új kiadvánnyal jelentkezett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), mely a kis- és közepes vállalatok helyzetét elemezte többek között Magyarországon is. Azt elismerik a nemzetközi szakemberek, hogy fontos szerep hárul a gazdaságban a kkv-kra, de több probléma i s sújtja őket.

Figyelni kell a kkv-szektorra, a gazdaság motorjára

A kis- és közepes vállalatok a tagországok többségében komoly természetes húzóerői lehetnek a gazdaságnak, hiszen az egyéni vállalkozásokkal együtt ezek az összes vállalkozás mintegy 99 százalékát adják, a munkahelyek 60 százalékáért felelnek és a GDP 50-60 százalékát állítják elő – kezdődik az OECD jelentésének bevezetője. Már ezekből a számokból is látszik, hogy komoly szerep hárulhat ezekre a cégekre, ráadásul a tapasztalatok alapján sokkal inkább hozzá tudnak járulni a fenntartható és mindenki számára érezhető (inkluzív) gazdasági növekedéshez. Emellett a legkisebbek segíthetnek abban, hogy a gazdaság és a társadalom világszerte alkalmazkodjon a nagy átalakulásokhoz, mint amilyen a digitalizáció, a globalizáció, az elöregedés vagy a környezetvédelem.

Éppen a fentiek miatt van most talán minden eddiginél nagyobb szükség arra, hogy elemezzük és megértsük a kkv-k sikerének titkát és igényeiket. Az OECD kiadványa most nemzetközileg összehasonlítható módszertannal próbál tanácsokat adni a kormányoknak abban, hogy tudják fejleszteni a kisvállalkozói kört.

Persze nem lehet a kkv-ket sem egy kalap alá venni, hiszen lényeges különbségek lehetnek. Bizonyos szektorokban például egy kis vállalat akár hatékonyabb is lehet, mint nagyobb versenytársai. 2010 és 2016 között például az IT-szektorban működő kkv-k szinte minden országban növelni tudták szerepüket a foglalkoztatásban és a gazdasági termék előállításában.

Mi a helyzet Magyarországon?

Minket természetesen a legjobban az érdekel, mit gondol a nemzetközi szervezet a magyar kkv-k helyzetéről. Az elemzésben több szempontot vizsgáltak meg, elsőként kiemelték, hogy a magyar bürokrácia még mindig jelentősen megnehezíti a vállalkozások dolgát, ez lehet a reformok egyik fontos területe a jövőben. Emellett gyengén teljesítünk a digitális közszolgáltatások területén, ezeket a bürokratikus rendszereket a magyar kormány is megreformálná, például létrehoznának egy olyan vállalkozói portált, melyen az összes fontos közszolgáltatáshoz hozzáférhetnének a cégek.

A szervezet kiemeli, hogy ugyan a magyar kisvállalatok részvétele erőteljes a globális beszállítói láncokban, az elektronikai- és autóiparban komoly beruházások voltak, így a jövőbeli beágyazottság nem ennyire erős még. Ennek javítását szolgálja a kormány beszállítói programja, mely olyan nagyvállalatokat támogat, melyek magas hozzáadott értékű terméket előállító kkv-kat, javuló termelékenységet és modern technológiákat használnak.

Az infrastruktúra kapcsán az OECD kiemeli, hogy az ICT-beruházások és a szélessávú mobilkapcsolat elterjedése egyelőre alacsony Magyarországon. Ennek javítására is történtek már kormányzati lépések, emellett a kkv-k energiahatékonyságát is támogatják, illetve az elektromos autók beszerzésére is lehet pénzt igényelni 2016 óta.

Pénzügyi szempontból a legfontosabb kérdés, hogy a magyar cégek hozzájutnak-e a megfelelő finanszírozáshoz. A válság óta a GDP 23,4%-áról 19,5%-ra esett a kkv-hitelek állománya. A szervezet friss adatai szerint volatilis a vállalati hitelezés, illetve csökkent a bizalom a pénzügyi szektorral szemben. Ráadásul az új kkv-hitelek kétharmada rövid futamidejű. Az OECD szakemberei kiemelik, hogy a vállalkozások hitelhez jutásának egyik fő támogatója az MNB, mely több programot is indított már ennek érdekében. A jegybank legújabb programja, az NHP+ pedig már a hosszú futamidejű hitelek kihelyezését részesíti előnyben. Kiemelik, hogy a kockázati tőkepiac is fejlődik elsősorban a Jeremie-pénzeknek köszönhetően. A finanszírozáshoz jutásban lehet a jövőben egyre nagyobb szerepe a hitelgaranciának is, az eszköz elterjedése biztonságosabbá tehetné a vállalati hitelezést.

A pénzügyi források mellett legalább ennyire fontos lenne a munkaerőhöz való hozzáférés, azonban a szervezet kiemeli, hogy a felnőttképzés nemzetközi összehasonlításban egyelőre gyenge a magyar piacon. Egy felmérés szerint a magyar munkavállalók mindössze 23%-a vett részt valamilyen képzésben, a kkv-k esetében pedig ez az arány még alacsonyabb, 15% volt. A problémát a kormány is igyekszik orvosolni, egyre több a kifejezetten vállalkozóknak szóló képzés. Az alábbi ábrán láttszik, hogy szinte minden vállalatcsoportban el van maradva a képzés Magyarországon, de a kkv-knál a legalacsonyabb ez.

Az MFB csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. sajtóbeszélgetésén a társaság vezérigazgatója, Búza Éva a cég legsikeresebb évének nevezte a tavalyit. A társaság a garancianyújtással 900 milliárd forint hitel felvételéhez segített több mint 40 ezer vállalkozást. Fontos és új gazdaságpolitikai elvárás a társasággal szemben, hogy a kockázatosabb vállalati ügyfelek forráshoz jutását is elősegítsék. A hitelkihelyezés kockázatáról és az idei célokról is kérdezte Kutasi Judit (Trend FM) Búza Évát: