Elveszik-e a robotok az emberek munkáját? Milyen munkakörökben érdemes a technológia fejlődése miatt új állás után nézni? Rengeteg ezekhez hasonló kérdés merül fel, ha a robotika kerül szóba.

A robotok jönnek, azaz inkább már itt is vannak... – a Nemzetközi Robotikai Szövetség 2020- as adatai szerint világszerte 2,7 millió ipari robot dolgozik; a legtöbb robotot Kínában, Japánban és az USA-ban helyezik üzembe.

A LOGISZTIKÁT MÁR MEGHÓDÍTOTTÁK

A fokozódó automatizációval átalakulnak vagy megszűnnek bizonyos munkakörök. Dr. Galambos Péter, az Óbudai Egyetem – Bejczy Antal iRobottechnikai Központ igazgatója szerint a robotok először az árumozgatással kapcsolatos foglalkozásoknál vehetik át a terepet, aztán pedig a nagy mennyiségben készülő termékek összeszerelési munkálataiban válthatják az emberi munkaerőt. „A logisztika jó példa a robotok térnyerésére, hiszen már most látványos az automatizáció fejlődése. A következő tíz évben erről a területről teljesen ki is szorulhatnak az emberek” – mondta Galambos Péter.

AZ EMBER MÉG ÜGYESEBB

A raktárak és logisztikai központok mellett erősen automatizált terület az autóipar, elég csak az autók összeszerelésében részt vevő robotkarokra gondolni. „Ennek ellenére itt is vannak olyan feladatok, amelyeknél az emberi ügyesség még nélkülözhetetlen. A robotok számára például a flexibilis alkatrészekkel való munka – kábelkötegek befűzése például egy visszapillantó tükör szűk üregeibe – még kihívást jelent” – mondta Galambos Péter. Hasonlóan finom mozdulatokra van szükség bizonyos termények szüreteléséhez is. Bár például a málnaszedéssel még sok a megoldatlan kihívás, de gombaszedő robotokkal már az Óbudai Egyetemen is kísérleteznek. Galambos Péter szerint ebben az évtizedben az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban is fokozatosan kiteljesedhet a robotizáció.

A vizsgált kis- és középvállalkozás 35 százalékánál sürgősen foglalkoznia kellene a generációváltás kérdéskörével – derül ki a Niveus Consulting Group most megjelent felméréséből. A teljesítményük alapján kiemelkedő vállalkozások elegendő mértékű külső forrást halmoztak fel a kapcsolódó finanszírozási problémák elkerüléséhez. A kisebb piaci részesedéssel rendelkező vállalkozásoknál viszont jelentős mértékű kockázatok merülhetnek fel a változások nem megfelelő menedzselése miatt, mely idegen tőke, pénzügyi szakemberek hiányában csőd közeli állapotot is eredményezhet.

A tulajdonosoknak érdemes mérlegelni, hogy a vállalkozásokhoz fűződő érzelmi kötődés olykor túlságosan lerövidíti a változás menedzselésére rendelkezésre álló időt. A Niveus Consulting Group szerint a tervezés, megvalósítás folyamatára legalább egy 5 éves időintervallumot célszerű kijelölni, így figyelembe véve a Magyarországon érvényes nyugdíjkorhatár mértékét (65. életév), a 60. életévüket betöltő tulajdonosok esetében már aktuálisnak tekinthető a generációváltás kérdésköre. Ugyanakkor a kockázat minimalizálásának érdekében célszerű lehet akár már a megelőző 10 évben megkezdeni a tudatos felkészülést a változásra.

A felmerésből kiderült, hogy mind a top 100 kkv-ról, mind pedig a Niveus által összeállított mintáról megállapítható, hogy a vállalkozások hozzávetőlegesen 12 százalékánál már el kellett (volna) indulnia a generációváltásnak, míg további 23 százalékuknak a következő években el kell kezdeniük a megfelelő felkészülést a változásra. A teljes mintát tekintve tehát elmondható, hogy a vizsgált kis- és középvállalkozások (összesen kb. 1000 elemű minta) 35 százalékánál aktualitásnak tekinthető a generációváltás kérdésköre. Iparági megoszlás, valamint cégméret viszonylatában jelentős eltérésről nem beszélhetünk, a generációváltás problémaköre a teljes magyar kkv-szektort egyformán érinti.

A generációváltás kapcsán fontos annak anyagi-pénzügyi vonatkozásáról is beszélni. A Niveus elemzése szerint az egyértelműen látszik, hogy a nagyobb kkv-k jelentősebb mértékben használnak külső forrást. A hitelezők szerepe a döntéshozatalban elhanyagolható, ugyanakkor a cégértéket növelő, egészséges mértékű idegen tőkét a jobban teljesítő, toplistás cégek vesznek igénybe. Ezen társaságok esetében a külső finanszírozók rendelkezésre tarthatják a generációváltás zökkenőmentességének biztosításához szükséges tőkemennyiséget, továbbá érintettségi szintjük garanciát jelenthet a társaságok menedzsmentje feletti kontroll megtartásához, a megfelelő pénzügyi döntések meghozatalához.

Július elején a Monetáris Tanács elfogadta az MNB zöld eszköztár-stratégiáját, ezzel az NHP Hajrá helyett kifejezetten környezetvédelmi szempontokat is előtérbe helyező eszközöket vezet be a jegybank. Egyelőre két konkrét lépésről határozott az MNB: a zöld jelzáloglevél-vásárlásról és a zöld lakáshitelezés élénkítéséről.

Lefújta az NHP-t a jegybank

Többször írtunk már arról az elmúlt hetekben, hogy a 3000 milliárd forintos keret elérése után véget vetett NHP Hajrá nevű hitelkonstrukciójának az MNB. A kedvezményes jegybanki hitelt 40 ezer vállalkozás vette igénybe. A források több mint felét forgóeszközhitelként vették igénybe a vállalkozások, 37% viszont beruházások megvalósulását segítette hitel vagy lízing formájában. A kereskedelem, az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság szívta fel a források háromnegyedét.

Minden negyedévben a program keretében legaktívabb banknak kiválósági díjat ad át az MNB, ezt harmadik alkalommal vehette most át az OTP Bank, a legnagyobb magyar bank 720 milliárd forintnyi szerződést írt alá az NHP Hajrában.

A jegybank megítélése szerint itt volt az ideje lezárni a programot, hiszen a gazdaság kilábalása gyors, az idei harmadik negyedévben elérheti a 2019 végi szintet a GDP, vagyis nem indokolt a korábbi támogatás fenntartása. A kormány azonban az NHP Hajrá lezárása után elindította a Széchenyi Kártya Go! névre keresztelt új hitelt, vagyis gyakorlatilag az MNB-től a költségvetéshez került a kedvezményes finanszírozás biztosítása.

Kedvezőtlenül hatott a koronavírus-járvány a gazdaság egészére, azonban a Sberbank tapasztalatai szerint a mikrovállalkozások a vártnál jobban reagáltak. A vírus megjelenése után a hitelezés tavaly nyáron kapcsolt magasabb fokozatra, 2020 utolsó negyedéve rekorderedményeket produkált. A koronavírus azonban átrendeződést is hozott a hitelpiacon: visszaesett a banki saját termékek iránti kereslet, és favorittá vált az MNB NHP Hajrá! programja és a Széchenyi Program. Illetve sok olyan ügyfélbarát megoldás is véglegessé válhat, amit a vírus kényszerített ki – mondta el lapunknak Szabó Norbert, a Sberbank mikrovállalati szegmens vezetője.

Milyen hatással volt a koronavírus-járvány a mikrovállalatokra? A hitellel rendelkező mikrovállalkozások hány százaléka élt a járvány alatt adósvédelmi intézkedésként elrendelt hitelmoratóriummal?

A járvány kitörésekor a várakozásunk az volt, hogy ezt a szegmenst érinti majd a legjobban a válság. Ehhez képest nem tapasztaltunk nagy különbséget a lakossági ügyfelekhez vagy a közép- és nagyvállalati ügyfelekhez képest. A visszajelzések alapján azt látjuk, hogy akik éltek a moratórium lehetőségével, leginkább azért tették, mert negatívan hatott rájuk a járvány, kisebb részüknél volt csak a döntés oka az óvatosság. Egyébként a mikrovállalati ügyfelek harmada van jelenleg a moratóriumban, a többi vállalkozás kilépett már belőle, vagy a moratórium hatályba lépése után vett fel hitelt a Sberbanktól. Amikor viszont a jövőbeni kilátásaikról kérdeztük a vállalkozásokat, a többség már pozitívan nyilatkozott: bíznak a gazdaság működésének gyors helyreállásában.

Hogyan alakult az elmúlt időszakban a Sberbanknál a hitelezés, és milyen típusú hiteleket kerestek leginkább ebben az időszakban a mikrovállalatok?

 A tavalyi év nagy lendülettel indult a Sberbank mikrovállalati szegmensében. Azonban március után néhány hónapig eltartott, amíg egyeztettük az új kockázati feltételeket, valamint átálltunk az új termékekre és folyamatokra. Tavaly nyár végén kapcsoltunk nagyobb fokozatra, ennek köszönhetően a 2020-as év utolsó 3 hónapja a valaha volt legsikeresebb negyedéve lett az üzletágnak. Idén a tavalyinál még nagyobb lendülettel indultunk, és azt látjuk, hogy az ügyfélkörünk lelkesedése továbbra is töretlen az új krízisgaranciás termékek iránt. Emellett a mikrovállalati ügyfeleinknél a Széchenyi Kártya Programból a keretjellegű hitelek – a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel – a népszerűek, illetve a likviditási hitel, amely egy általános, szabadon felhasználható, rövid lejáratú forgóeszközhitel. Ezeket a hiteltípusokat ugyanis likviditási problémák áthidalására, valamint forgóeszköz beszerzésére és korszerűsítésre is fel tudják használni.

A bank és a tőzsde intézménye a digitalizációnak köszönhetően hatalmas változásokon megy majd keresztül a jövőben. A szolgáltatások átalakulásán kívül maga az ügyféltér és az iroda is másképpen fest majd, és más funkciókat lát el.

„A készpénz használatának csökkenése mellett a pénzhelyettesítő eszközök területén is jelentős fejlődés várható. A korunkra jellemző plasztikkártyás fizetés ésszerűtlenné válik, mivel a szükséges kódszámok használata és a biztonság miatt a kódok folyamatos változtatása a lakosság számára nehezen kezelhető” – tudtuk meg Kovács Jánostól, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) XXIII. Ingatlan Osztály alelnökétől, a Bankorg Kft. ügyvezető igazgatójától.

A szakember hozzátette: a bankkártyákról előbb-utóbb az okostelefonokra, okosórákra térünk majd át, illetve a kártya használatának csökkenésével a bankautomaták szerepe is egyre inkább okafogyottá válik. A kártya bonyolult azonosítási rendszerét pedig felváltják az ujj- vagy tenyérlenyomat- és arcfelismerési eszközök, amelyek a biztonságot garantálják.

„A vállalati bankügyletek vonatkozásában még jelentősebb változás várható, mivel erősödik a személyi bankár, illetve a VIP-ügyletek funkciója. A bankok a pozitív KHR-listák bevezetésével az ügyfeleik gazdálkodásáról és az átvilágítási lehetőségük révén nagyobb biztonsággal ítélhetik meg a kölcsönkihelyezéseik kockázati kitettségét” – mondta Kálmán Anikó, a BKIK XXVIII. Általános Pénzügyi Szolgáltatások Osztály elnöke, a CashControl Kft. ügyvető igazgatója.

Emellett érdekükben áll a nagyobb vállalkozások tőzsdei bevezetése, amely online módon biztosítja a hitelkockázataik, illetve banki befektetéseik elemzését. Mind lakossági, mind vállalkozói körben tovább erősödik – az „egyablakos rendszerhez” hasonlóan – a társintézmények (biztosítótársaságok, befektetési vállalkozások) bevonása a banki szolgáltatásoknál, amely szintén javítja a banki kihelyezések biztonságát.

A szolgáltatások változása mellett maga a környezet, vagyis a bankfiók, az iroda is jelentős átalakuláson megy keresztül. Az iroda szerepének újradefiniálásával, a tágas terek kialakításával, a közösségi részek növelésével, a személyes, egyedi tárgyalók számának bővítésével, ugyanakkor a biztonságos és eredményes, digitális alapokon nyugvó munkavégzés szem előtt tartásával minden bizonnyal sikeres lehet az átalakítás. A cél, hogy az irodában töltött idő minél kevesebb legyen, és az uralmat a home office vegye át.

Partnerként az új kihívásokban – röviden így lehetne összefoglalni az UniCredit Bank hitvallását, ha arról érdeklődünk, hogy a pandémiás helyzetben hogyan segítik az ügyfeleiket. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, arról az UniCredit Bank forgóeszköz-finanszírozási terület igazgatójával, Kulbert Miklóssal beszélgettünk.

Mivel járt a cégek számára a koronavírus-járvány megjelenése?

 A járvány új kihívások elé állította a cégeket, amelyek többsége nem volt felkészülve például a hibrid vagy távoli munkavégzésre, a digitális átalakulásra és számos olyan új helyzetre, amely jó eséllyel tartósan az életünk része marad. A pandémiás helyzet a vállalatok napi működése mellett a cégek piaci környezetére, ellátási láncaira, értékesítési lehetőségeire is jelentős hatást gyakorol. A megváltozott környezetben a tudatos likviditás- és forgóeszköz-menedzsment kiemelt jelentőséggel bír a felmerülő kockázatok kezelésében, illetve a stabil üzletmenet biztosításában. A cégeknek hamar szembesülnie kellett azzal, hogy most jó ideig semmi nem lesz olyan, mint a koronavírus megjelenése előtt.

Hogyan próbálták kezelni a vállalatok a kialakult helyzetet?

A válságüzemmódban működő vállalatoknak egy ismeretlen helyzetben kell helytállniuk. Néhány ágazatot elkerült a válság negatív hatása, viszont ott vannak a keresleti sokknak kitett, ellátási nehézségekkel szembesülő szektorok is. Bár Magyarországon komoly készlethiány nem volt az alapvető élelmiszerekből, de a különböző elektronikai gyáraknak komoly fejtörést okozott, hogy nem jutottak elég alapanyaghoz. Sőt, a különféle félvezetők és egyéb alkatrészek hiánya miatt Európa több nagy autógyára is átmenetileg csökkentette a gyártást. A válságot sokféleképpen próbálták, próbálják megoldani a vállalkozások: például sokan kényszerültek a költségek racionalizálására, ami a legrosszabb esetben leépítésekhez vezetett, de sok vállalat költözött el addigi bérleményéből egy olcsóbba. Amint pedig a nagy üzemek visszafogják a termelést, az kihat a teljes beszállítói láncra és a logisztikai szolgáltatókra is.

Az államilag támogatott Széchenyi Kártya Program hamarosan az Oberbanknál is elérhető lesz a kis- és középvállalkozások számára. A konstrukciók előnyeiről Büki Erzsébet termékfejlesztési vezetővel beszélgettünk.

A kkv-k jelentik az Oberbank legfőbb célcsoportját, és a Széchenyi Kártya Program pontosan a kis- és középvállalkozások igényeit lefedő hitelprogram Magyarországon. A program mely hitelei lesznek elérhetők Önöknél?

Valóban, a kkv-k bankja vagyunk: a vállalati ügyfeleink 98,5 százalékát teszi ki ez az ügyfélkör. A lehető legjobb megoldásokat szeretnénk ügyfeleinknek biztosítani, ezért működünk együtt a refinanszírozásban ma élen járó MNB-vel és Eximbankkal, valamint az intézményi kezességet biztosító Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-vel is, és ezért szeretnénk termékpalettánkat a Széchenyi Kártya Program termékeivel is bővíteni. A KAVOSZ Zrt. által működtetett Széchenyi Kártya Program a kkv-ügyfélkör igényeit a lehető legjobban lefedő hitelprogram Magyarországon. 2002-ben startolt a Széchenyi Kártya Folyószámlahitellel, és mára már több mint 300 ezer létrejött ügylet fémjelzi, több mint 3250 milliárd forint értékben. A program azóta kibővült: a jelenlegi termékpaletta a kkv-ügyfélkör igényeire lett szabva, legyen szó folyószámla-, forgóeszköz-, beruházási hitelről, támogatásmegelőlegezésről, akár agrár vagy turisztikai szektorban is. Célul tűztük ki a Széchenyi Kártya Program több termékének bevezetését, és a forgóeszközhitel és beruházási hitel termékekkel szeretnénk elindulni.

Mely területeken tudnak az államilag támogatott hitelek segíteni a vállalkozóknak, főleg most, a válság idején?

A forgóeszközhitelek az átmeneti, sok esetben a válság által okozott likviditási gondokat tudják orvosolni (akár az Eximbank Kárenyhítő forgóeszközhitelei, akár a Széchenyi Kártya Program forgóeszközhitelei), a beruházási hitelek, például az Eximbank Fordulat KKV Beruházási Hitele vagy a Széchenyi Kártya Program beruházási hitelei pedig már arról szólnak, hogy miként indítsuk be újra a gazdaságot a járványt követően.

A Széchenyi Kártya Program hitelezési folyamatában mi az Önök feladata?

Feladataink hasonlóak az általános hitelezési folyamataink lépéseihez, annyi eltéréssel, hogy a hiteligényt a VOSZ-/ KAVOSZ-irodák fogadják be, ők továbbítják azt elektronikus és postai úton felénk. A hitelezés folyamata során állandó kommunikációs kapcsolatban állunk a programot működtető KAVOSZ Zrt.-vel. Mivel a program többféle támogatással bír (a legkomplexebb termékkör ebből a szempontból), a támogatások elszámolásával kapcsolatos feladatok is ott vannak a teendőink listáján.

Egész évben elérhető marad az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által kínált, a válság negatív hatásainak enyhítését célzó Garantiqa Krízis Garanciaprogram. A kifejezetten kedvező, állami díjtámogatást is tartalmazó konstrukció meghosszabbítása mellett döntés született arról is, hogy a beruházási hitelekhez kapcsolódó Krízis Investment Hitelgarancia futamideje 10-ről 15 évre emelkedik.

Az Európai Bizottság döntésének nyomán a koronavírus okozta gazdasági válság kezelése és a gazdaság segítése érdekében nyújtható állami támogatások 2021. június 30. helyett 2021. december 31-ig alkalmazhatók. Ennek következtében idén egész évben elérhetővé vált a hazai vállalkozások számára a válság negatív hatásainak enyhítését célzó, rendkívül kedvező feltételrendszerű Garantiqa Krízis Garanciaprogram.

JELENTŐS KERESLET

A program bevezetése óta eltelt idő tapasztalatai azt mutatják, hogy a vállalati szektor forrásbevonási igénye meghaladta a programra a 2020. évre eredetileg előirányzott 500 milliárd forintos keretösszeget. Az idei év eddigi statisztikáira alapozva elmondható, hogy a kkv-k külső forrásbevonásához a Garantiqa kezességére 2021-ben mindvégig szükség lesz. Dr. Nagy Róbert vezérigazgató-helyettes lapunknak kiemelte: a Garantiqa Krízis Garanciaprogram igénybevételére idén is jelentős kereslet mutatkozik. „A tavalyi indulás óta 2021. május közepéig a Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében 28 ezer szerződéssel 1100 milliárd forintot meghaladó volumenű hitelnek a gazdaságba áramlását tette lehetővé a Garantiqa kezességvállalása” – tette hozzá.

CÉLZOTT SEGÍTSÉG

A Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként indított program népszerűsége várakozáson felüli – az intézményi kezességvállalásnak fontos szerepe van a koronavírus okozta világjárvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésében. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram elindításával a mikro-, kis- és középvállalkozások mellett a nagyvállalatok számára is elérhető garanciaeszköz került bevezetésre. A program célzott módon segíti a likviditáshoz való hozzáférést, valamint a beruházások megvalósítását. „A garanciatermékek, az elérhető támogatott hitelprogramok és a forrást biztosító egyéb programok rendelkezésre állása továbbra is kiemelt jelentőségű a hazai kkv-szektor számára. Ezen eszközök összehangolt, együttes alkalmazása nemcsak a válságkezelés, hanem a gazdaság újraindításának is az alapja lehet” – fogalmazott a vezérigazgató-helyettes.

EMELKEDIK A KEZESSÉG VOLUMENE

A pandémiás helyzet elhúzódásával hosszabb távon szükséges a kedvezményes és állami díjtámogatásban részesített garanciaprogramok alkalmazása. A maximum tizenöt éves beruházási hitelekhez nyújtott Krízis Investment Hitelgarancia lehetővé teszi, hogy a gazdaság újraindításához szükséges beruházások a pandémiás időszak alatt is megvalósuljanak, ezzel lehetőséget biztosítva a kkv-k számára a jövőbeli növekedési terveik megvalósításához. A nemrégiben meghozott kormányzati döntés megfelelő mértékű állami viszontgarancia-keretet biztosít a Garantiqa részére hitelgarancia-programjainak megvalósításához: ennek értelmében az állami háttérrel vállalható kezesség volumene 2200 milliárd forintról 2500 milliárd forintra emelkedik.

További hasznos és tartalmas cikkeket talál a Hitelgarancia újságban.

A koronavírus-járvány ellenére rendkívül sikeres évet zárt az MKB: a vállalati hitelállomány jelentősen emelkedett, a kkv-hitelezés minden eddigi csúcsot megdöntött. Ebben jelentős szerep jutott az állami konstrukcióknak, tény, hogy 2020-ban egyértelműen ezek javára dőlt a mérleg. Mivel a jövőben a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében elérhető termékek csak részben maradnak velünk – a várakozások szerint – a saját termékes hitelezés is újra fókuszba kerülhet. Az MKB Pénzügyi Csoporttól Szarka László középvállalati divízióvezetővel és Kollega-Tarsoly Dániel vállalati üzletfejlesztési igazgatóval beszélgettünk.

Hogyan hatott a koronavírus- járvány a vállalatokra? A hitellel rendelkező ügyfelek mekkora része élt a moratóriummal, és mi várható a moratórium lejárta után?

Kollega-Tarsoly Dániel: Azt láttuk, hogy az MKB portfóliójába tartozó vállalatokat kevésbé viselte, viseli meg a járvány, persze az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a moratórium jelenleg még tart. Egyébként egyre kevesebb ügyfelünk vesz részt a moratóriumban: a nagyvállalatok esetében 20 százalék alatti, a közép- és kisvállalatoknál 40-45 százalékos jelenleg a részvételi arány, a mikrovállalatok a legérintettebbek. Az ágazatok közül a vendéglátásban, a szállítmányozásban és a személyszállításban tevékenykedő vállalatoknál okozta a legnagyobb kárt a járvány.

Szarka László: A középvállalatok esetében is elmondható, hogy a portfóliónkba tartozó vállalatokra kevésbé gyakorolt negatív hatást a vírushelyzet. Az MKB kitettsége elenyésző azokban az ágazatokban, amelyeket a járvány a leginkább sújtott. A moratórium miatt jelenleg még nem látjuk egyelőre teljesen tisztán a cégek valós állapotát, jelenleg a felső-középvállalatok 25 százaléka használja ki a moratóriumot, míg a hosszabbításba az – előrejelzéseink szerint – körülbelül 10 százalékuk lép be. Azt látjuk, hogy a moratórium jelentette átmeneti haladékot az eredeti céloknak megfelelően használják a cégek, így a mostani időszakot a megerősödésre és a felépülésre fordítják.

Kollega-Tarsoly Dániel: Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a moratórium nem a tartozás elengedését, hanem a törlesztés felfüggesztését jelenti. Azaz a moratórium lejárta után meg kell kezdeni a törlesztést. A jogszabály szerint az eredeti szerződésben meghatározott havi törlesztőrészlet a moratórium lejárta után nem emelkedhet, ezért jellemzően a futamidő hosszabbodik. A moratórium lejárta után lesz olyan vállalkozás, amely nem tudja megkezdeni a törlesztést, ezért fontos, hogy a bankok válságtermékekkel, restrukturálási konstrukciókkal is a cégek rendelkezésére álljanak. A cégek természetesen azt javasoljuk, hogy az esetleges fizetési nehézségek esetén, azonnal és bizalommal keressék a bankjukat, hiszen a megoldást csak közösen lehet megtalálni.

Fennállásának legsikeresebb évét zárta tavaly az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt., és 2021-ben is kulcsszerepet játszhat a gazdaság újraindításában – mondta lapunknak adott interjújában dr. Búza Éva, a cég vezérigazgatója.

2020 sok tekintetben rendkívüli év volt. Részint természetesen a pandémiás helyzet okozta egészségügyi kihívásokkal, az ezekhez kapcsolódó reálgazdasági nehézségekkel kellett megküzdenie minden gazdasági szereplőnek és magánembernek is. A Garantiqának pedig mint intézményi hitelgarantőrnek fontos szerepe volt a vírushelyzet okozta gazdasági károk enyhítésében. Számunkra a legnagyobb kihívást a Gazdaságvédelmi Akciótervben meghatározott feladatok teljesítése jelentette: nevezetesen a Krízis Garanciaprogram névre keresztelt, kedvezményes garanciaprogram kidolgozása, bevezetése és működtetése.

Ezen intézkedések célja, hogy a nehéz helyzetbe került vállalkozások a válsághelyzet ellenére is forráshoz juthassanak, mégpedig a lehető legkedvezőbb feltételekkel és nagyon rövid idő alatt. Nos, büszkén mondhatom, hogy igazán jól álltuk a sarat, fennállásunk legproduktívabb évét zártuk a tavalyi 66 százalékos állományi növekedéssel. A kezességvállalási portfóliónk állománya év végére 512 milliárd forinttal nőtt, a kezességünkkel biztosított hitelek volumene pedig meghaladta az 1600 milliárd forintot. A tapasztalati számok tükrében ma már egyértelműen látható, hogy az elhúzódó válság miatt az állami hátterű, kedvezményes kezességvállalásunkra ebben az évben is nagy szükség van. Az eredetileg 500 milliárd forinttal indult, majd 700 milliárdos keretösszegűre emelt Krízis Garanciaprogramban vállalt kezesség összege mostanra meghaladta az 1100 milliárd forintot. Ezzel a Krízis Garanciaprogramban mostanáig 28 ezer hazai vállalkozás forráshoz jutását segítettük. Ezek a számok egyértelműen mutatják, hogy az intézményi kezességvállalásnak kiemelten fontos szerepe van a hazai kkv-szektor finanszírozásában, különösen egy ilyen, gazdasági kihívásokkal teli időszakban.

Később, tavaly ősszel vezették be a beruházási hitelekhez igénybe vehető Investment Hitelgaranciát. Milyen eredményeket értek el, és milyen tapasztalataik vannak a programról?

Igen, az már a Garantiqa Krízis Garanciaprogram indulásakor is világos volt, hogy az alapkonstrukció elsősorban a vállalkozások likviditási problémáinak kezelésében nyújt segítséget. Az idő előrehaladtával egyértelművé vált, hogy a koronavírus-járvány hatásai mélyebben és hosszabb távon érintik a vállalkozások működését, így jelentős igény mutatkozott a kedvező feltételek mellett elérhető kezesség kiterjesztésére a hosszabb futamidejű, beruházási típusú hitelekre is. Ezért indítottuk a beruházási hiteleket célzottan támogató Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment Hitelgarancia terméket, ami kezdetben 10 éves, ma már 15 éves futamidőre is igénybe vehető. Azt tapasztaljuk, hogy a hosszabb futamidejű, beruházási hitelekhez kapcsolódó kezességvállalások aránya fokozatosan növekszik a teljes állományon belül, és arra számítunk, hogy ez a tendencia ebben az évben is folytatódni fog. Az egyébként stratégiailag is fontos cél számunkra, és gazdaságpolitikai elvárás is velünk szemben, hogy a hosszabb távú kezességvállalások aránya növekedjen. A Krízis Garanciaprogramban az éven túli kezességvállalások aránya tavaly megközelítette a 80 százalékot, ez kimagasló eredmény, mivel a 4-5 évvel ezelőtti portfólió közel fele egyéves futamidejű hitelekhez kapcsolódott.