Július elején a Monetáris Tanács elfogadta az MNB zöld eszköztár-stratégiáját, ezzel az NHP Hajrá helyett kifejezetten környezetvédelmi szempontokat is előtérbe helyező eszközöket vezet be a jegybank. Egyelőre két konkrét lépésről határozott az MNB: a zöld jelzáloglevél-vásárlásról és a zöld lakáshitelezés élénkítéséről.

Lefújta az NHP-t a jegybank

Többször írtunk már arról az elmúlt hetekben, hogy a 3000 milliárd forintos keret elérése után véget vetett NHP Hajrá nevű hitelkonstrukciójának az MNB. A kedvezményes jegybanki hitelt 40 ezer vállalkozás vette igénybe. A források több mint felét forgóeszközhitelként vették igénybe a vállalkozások, 37% viszont beruházások megvalósulását segítette hitel vagy lízing formájában. A kereskedelem, az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság szívta fel a források háromnegyedét.

Minden negyedévben a program keretében legaktívabb banknak kiválósági díjat ad át az MNB, ezt harmadik alkalommal vehette most át az OTP Bank, a legnagyobb magyar bank 720 milliárd forintnyi szerződést írt alá az NHP Hajrában.

A jegybank megítélése szerint itt volt az ideje lezárni a programot, hiszen a gazdaság kilábalása gyors, az idei harmadik negyedévben elérheti a 2019 végi szintet a GDP, vagyis nem indokolt a korábbi támogatás fenntartása. A kormány azonban az NHP Hajrá lezárása után elindította a Széchenyi Kártya Go! névre keresztelt új hitelt, vagyis gyakorlatilag az MNB-től a költségvetéshez került a kedvezményes finanszírozás biztosítása.

Az MNB a zöld célokra koncentrál

Már amikor sejthető volt, hogy hamarosan elfogy az NHP keretösszege és nem hosszabbít a jegybank, rögtön elkezdték kommunikálni, hogy nem akarnak egyik pillanatról a másikra leállni. Az MNB megítélése szerint továbbra is szükség lehet a hitelezés élénkítésére, de az eddiginél sokkal szűkebb céllal, inkább konkrét meghatározott projektek esetében. A jegybank elsősorban azt tervezi, hogy környezetvédelmi célok mentén támogatná a gazdaságot, vagyis olyan beruházásokat élénkítene, melyek előtérbe helyezik a megújuló energiákat.

Július elején döntött is a Monetáris Tanács az új „zöld eszköztár” első elemeiről. A most elfogadott stratégia a jegybank hosszútávú működését megalapozó keretrendszer, amelynek értelmében az MNB folyamatosan vizsgálja, hogy a monetáris politikai eszköztár egyes elemei hogyan segíthetik az árstabilitás elérése mellett a környezeti fenntarthatósági célok elérését – szögezte le közleményében a jegybank.

Az új jegybanki politika jegyében két konkrét lépésről is határozott az MNB, melyek a várakozások szerint támogatják majd a zöld lakáshitelezés elterjedését. Ezekre azért van szükség, mert a bankok körében végzett felmérés szerint a zöld szempontok jelenleg nem kerülnek figyelembevételre a lakáshitelek árazásában, valamint dedikált zöld hiteltermék sem érhető el. A zöld eszköztár első lépései:

1. Az MNB által meghirdetett Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program stratégiai célja, hogy célzott vásárlásokon keresztül hozzájáruljon a hazai zöld jelzáloglevél-piac megteremtéséhez, ezen keresztül pedig a zöld jelzáloghitelek terjedéséhez. Mindez közvetetten támogatja az energetikai szempontból korszerű ingatlanok építését, ezáltal egy egészségesebb szerkezetű hazai ingatlanállomány kialakítását, illetve hozzájárulhat a környezettudatos fogyasztói magatartás fejlesztéséhez. A Monetáris Tanács döntése értelmében az MNB 200 milliárd forintos keretösszegben vásárol ilyen zöld jelzálogleveleket, ennek elérése után úgynevezett technikai felülvizsgálatot tart, vagyis értékeli a program tapasztalatait és dönt az esetleges folytatásról.
2. A zöld lakáshitelezés ösztönzése érdekében az MNB a Növekedési Hitelprogram (NHP) részeként 2021. októberben elindítja a Zöld Otthon Programot 200 milliárd forintos keretösszeggel. Az NHP korábbi szakaszaihoz hasonlóan az MNB ezúttal is 0 százalékos kamat mellett biztosít majd refinanszírozási forrást a hitelintézeteknek, amelyet azok legfeljebb 2,5 százalékos, a futamidő végéig rögzített ügyleti kamat mellett hitelezhetnek tovább a lakossági ügyfeleknek. A program keretében magas energiahatékonyságú új lakások, családi házak építésére, illetve vásárlására nyújtható hitel, legfeljebb 70 millió forint összegben és maximum 25 éves futamidővel.

 A fenti két intézkedés két különböző szegmensen keresztül ösztönözheti a zöld lakáshitelezés elterjedését: az első a bankok számára kedvező, hiszen a jelzáloglevél-vásárlással a piacinál olcsóbban juthatnak finanszírozáshoz, míg a második intézkedés az ügyfelek számára teheti olcsóbbá a hiteleket ezzel támogatva a legalább BB energetikai besorolású új ingatlanok építését. Az első értékelések alapján ez a jelenlegi lakáshiteleknél lényegesen kedvezőbb feltételeket jelenthet, ma még 10 évre fix kamatozású jelzáloghitelt is nehezen lehet 2,5%-os kamat mellett felvenni, így a jegybanki kamattámogatással a teljes futamidő alatt akár milliókat is spórolhatnak az ügyfelek. Vagyis az NHP ugyan folytatódik, de lényegesen szűkebb formában és nem a vállalkozásokat, hanem a bankokat és a lakosságot célozva.

Magyarország fenntartható felzárkózása csak a gazdaság zöld átállásával valósulhat meg, amelynek feltétele egy olyan pénzügyi rendszer kialakítása legkésőbb az évtized végére, amely széles körűen figyelembe veszi és hatékonyan érvényesíti a környezeti fenntarthatósági szempontokat – emelte ki a zöld célokkal kapcsolatban az MNB. Hozzátették, hogy ezzel nincs egyedül a magyar jegybank, az utóbbi időben a világ nagy intézményei szinte kivétel nélkül zászlajukra tűzték a zöld bankrendszer fejlesztését. Abban egyelőre nincs egységes álláspont, hogy ebben mekkora szerepet kell játszani a monetáris politika intézményeinek, sokak szerint elsősorban a költségvetés és a kormányok feladata a környezettudatosság fejlesztése. Az MNB egyelőre a világon is élen jár azzal az álláspontjával, hogy a jegybankoknak is minél nagyobb szerepet kell vállalniuk a zöld célok teljesítésében.