Ma Brüsszelben az Európai Bizottság és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az InvestEU program keretében hivatalosan aláírták a 274 millió euró összegű uniós viszontgarancia elérését lehetővé tevő garancia megállapodást. Ezzel a megállapodással a Garantiqa az InvestEU első magyarországi végrehajtó partnere lett. 

A Garantiqa az európai uniós viszontgaranciával az InvestEU program kkv-ablakának megfelelő célokat megvalósító banki finanszírozás elérhetőségét teszi lehetővé. A két fél közötti megállapodásnak köszönhetően olyan területek finanszírozására kerülhet sor, mint a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a tiszta energia, a digitalizáció, az ellátási lánc fejlesztése, a kutatás-fejlesztés, a termelékenység javítása, valamint a magyar felzárkóztatási régiók és a vidékfejlesztés támogatása.

Európában legnagyobb arányban Magyarországon számíthatnak a kis- és középvállalatok a garanciaintézmények segítségére működésük fenntartásához, fejlesztéseikhez szükséges banki hitelfelvételben. De mi ennek a sikernek az oka és miért fontos az, hogy egyre több vállalkozás hitele mögött - a vállalkozás mellett - garanciaszervezet kezessége is ott legyen? – ennek jártunk utána. 

Az elmúlt évben fajlagosan Magyarországon támogatta a legtöbb intézményi kezességvállalás a kis- és középvállalkozói (kkv) szektort – derült ki a Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) legfrissebb elemzéséből. Magyarország Franciaországot és Portugáliát megelőzve a dobogó tetején végzett a garanciaállomány a bruttó hazai termékhez, a GDP-hez viszonyított arányát tekintve. A hazai 4,4 százalékos garancia penetráció az AECM tagországok átlagos 1,4 százalékos értékének több mint háromszorosa. 

Vállalatértékelés során a legtöbbször arra asszociálunk, hogy első lépésben a rendelkezésre álló üzleti tervhez építünk egy megbízható diszkontál cash-flow modellt, majd ezt követően lehet szó az eredményül kapott értéksáv megerősítéséről, érzékenységvizsgálatokról. Bár nem feledkezünk meg a terv aritmetikai és tartalmi ellenőrzéséről sem, mégis ritkán mondható kielégítőnek a terv kellő körüljárása – írja elemzésében Szántó Gergely, a Mazars Pénzügyi Tanácsadási Szolgáltatások menedzsere.

Az üzleti tervezés során a menedzsment egy olyan terv elkészítéséért felelős, mely az eredménykimutatástervet kiegészíti a nettó forgótőkeváltozásával, és figyelembe veszi a befektetési cash-flowt is. A tervezés során nem elégsé­ges az értékelés napjától számított né­hány elkövetkező évet becsülni (expli­cit időszak), szükséges az ezt követő, és elméletileg a végtelenig tartó időszak (maradványidőszak) éves cash-flowját is tervezni. Az eredmény az a szabad pénzáramlás, melyen a tulajdonosok és – amennyiben releváns – a hitelezők osz­toznak – kezdi elemzését Szántó Gergely.

Enyhén magasabb árbevétel- és nyereségnövekedéssel tervez a hazai kkv-szektor az év elejéhez képest, de továbbra is messze az infláció alatt vannak a várakozások: átlagosan 8,6 százalékos bevétel-, és 4,4 százalékos profit reálérték növekedést valószínűsítenek a következő egy évben. A K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményeiből az is kiderül, hogy a nem túl biztató pénzügyi várakozások a beruházási szándékot is visszafogják. Jelenleg 10-ből 6 cég tervez fejlesztést a következő egy évben, ami főként informatikai beruházásokat jelent.

Nem mernek nagymértékű árbevétel- és eredménynövekedésről álmodni a cégek: ezt mutatják a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index legutóbbi, 2023. második negyedévi eredményei. „A hazai cégek 8,6 százalékos árbevétel-növekedésre és 4,4 százalékos profitbővülésre számítanak. A várt bevétel-növekedés mértéke az elmúlt egy évben szinte alig változott, nyereség szempontjából pedig szintén kismértékű korrekció történt az előző negyedévi 3,3 százalékhoz képest” – mondta el Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés vezetője. „A januári csúcsot követően folyamatosan csökken az infláció mértéke. Legutóbb augusztusban éves összevetésben 16,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ami 1,2 százalékpontos lassulást jelent az előző hónaphoz képest, így aligha várható a következő hónapokban, hogy egyszámjegyű inflációról beszélhessünk. Ennek tükrében a cégek pénzügyi várakozásai nem mondhatók túl erősnek” – tette hozzá a szakértő.

Rohamosan közeledik a generációváltás számos magyar kis- és középvállalkozás (KKV) számára, jelenlegi és leendő vezetőiknek pedig a cégutódlás folyamatának kihívásai mellett az új technológiákkal is érdemes szembenézniük. A fiatalabb generációval együtt érkező digitalizáció ugyanis számos előnyt tartogat: az informatikai fejlesztéseket üzleti stratégiájukba sikeresen adaptáló vállalatok nagyobb eséllyel maradnak versenyképesek és sikeresek a mai folyton változó üzleti környezetben.

A generációváltás aktualitása

A generációváltás a KKV-k számára Európa-szerte aktuális kihívás, amely Magyarországon is számos vállalkozás elé gördít akadályokat. Erre mutat rá többek között a Makronóm Intézet kutatása is, amely szerint ma Magyarországon minden harmadik társas vállalkozást és közel minden negyedik munkavállalót érint a generációváltás kérdése. A várható tömeges cégátadások sikere pedig a nemzetgazdaság egésze szempontjából is kiemelt jelentőségű, hiszen évente 0,3 százalékos GDP növekményt jelentene a vállalati generációváltások eredményes megvalósulása.

Az elmúlt években folyamatosan jelentek meg új módszerek, termékek, berendezések és eljárások az építőiparban, a magyar építőipari vállalkozások mégis kevesebb mint fele rendelkezik szellemi tulajdoni oltalommal. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) IP Hősök kampányának második állomása az építőipari vállalkozásoknak nyújt segítséget az oltalomszerzéshez.

Az építőipari és a nagykereskedelmi ágazatban működő kkv-knál a legkevésbé valószínű (53 százalék), hogy bármilyen szellemitulajdon-védelmi intézkedést eszközölnének – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (European Union Intellectual Property Office, EUIPO) 2022 Intellectual Property SME Scoreboard jelentéséből. Az elmúlt évtizedben viszont növekvő tendenciát mutat az építőiparban a szellemi tulajdoni oltalomszerzések száma. Ami az építőiparban is gyakorta használt oltalmi formát, a formatervezési mintákat (designt) illeti, globális szinten 2012-ben 1,2 millió mintát lajstromoztak, ez a szám 2019-ben 1,36-ra, majd 2021-ben 1,5 millióra ugrott. A védjegyek száma is hasonlóan felfelé ívelő képet mutat, hiszen amíg 2012-ben 6,6 millió, 2021-ben már több mint 18 millió védjegy állt oltalom alatt. Bár az ágazatnak több kihívással is szembe kellett és kell néznie, bizonyított, hogy a kkv-knak a jól megválasztott és megszerzett oltalom egyszerre segíthet a túlélésben és a fejlődésben is.

Az iBanFirst két éves kelet-közép-európai regionális működése során több mint 1000 vállalatot vont be a platformjára. Magyarország az európai országok között is kiemelkedően teljesít, a vállalat számára a top 3 európai piac egyike profitabilitás szempontjából. A hazai kkv-k körülbelül 15%-a választja a fintech megoldásokat a hagyományos bankok alternatívájaként, amellyel az ország az „early majority”, azaz korai többségi szakaszban van. Az iBanFirst becslései szerint a digitális pénzügyi szolgáltatások igénybevételével, így a hagyományos szolgáltatási díjak kiváltásával a hazai kkv-k megtakarításai összesen évente akár az 50 milliárd forintot is elérhetik.

Az iBanFirst budapesti irodája 6 hónapos működése alatt több mint 100 millió euró értékben segítette a nemzetközi fizetéseket magyar ügyfelei számára, ezzel a vállalat éves növekedési üteme meghaladja az európai átlagot. Sőt, a geopolitikai válságok, a gazdasági bizonytalanságok és a szélsőséges árfolyam-ingadozások közepette a magyar kereskedelmi vállalatok egyre gyakrabban alkalmazzák a fintech által biztosított fedezeti eszközöket, amelyek a haszonkulcs védelmét és a régión belüli üzleti tevékenységük bővítését segítik. A magyar kkv-k a fintech szolgáltatások igénybevételével, így a hagyományos szolgáltatási díjak kiváltásával 50 milliárd forintot spórolnak éves szinten. A cég előrejelzése szerint a magyarországi tranzakciók volumene 2024-ben megduplázódik 2023-hoz képest, várhatóan elérve az 500 millió eurót.

A folyamatosan növekvő energiaigények kielégítése és az energiaellátás fenntarthatósága mára a magyar vállalkozások számára is megkerülhetetlen kérdéssé vált. Az energiaárak világszerte tapasztalt elszabadulása különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv) hozta nehéz helyzetbe, de a probléma messze túlnyúlik az energiaszámlák fizetésének gondján. A kulcs a fenntarthatóság, hiszen számtalan zöld megoldás és korszerűsítés kínálkozik a vállalkozások számára, amelyek egyszerre kínálnak környezetvédelmi és üzleti szempontból segítséget a gazdasági szereplőknek.

Az energiakrízis közepén

Az energiakrízis egy olyan minden vállalkozásra hatással levő, súlyos probléma, amelyet a globális gazdasági helyzet és az energiaforrások instabilitása csak tovább erősít. Az olaj- és gázárak ingadozása, az energiaellátás megszakadása és a környezetvédelmi előírások szigorodása mind olyan tényezők, amelyek ma a magyar kkv-kat is érintik. Az energiaköltségek emelkedése kihat a termelési költségekre, szűkíti a vállalkozások nyereségét, emellett az energiaellátás megszakadása termelési leállásokhoz is vezethet, amelyek mind jelentős üzleti veszteségeket okozhatnak. A fennálló energiakrízist az adatok is alátámasztják. A világ energiafelhasználása 2022-ben meghaladta a 604 exajoule-t, ami 1,1%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Miközben az EY által végzett, 70 magyarországi közép- és nagyvállalat megkérdezésével készült felmérés szerint tízből nyolc cég energiaköltsége legalább megtriplázódott 2022-ben, a megkérdezettek 46 százaléka pedig minimum ötszörös emelkedést tapasztalt. Mindezek hatására a vállalatoknak költségeik egy részét fogyasztóikra kellett hárítaniuk, míg a hosszú távú eredmények elérése érdekében energiahatékonysági beruházásokban kellett gondolkozniuk. Nem véletlen, hogy a kutatás szerint a vállalatok több mint 80 százaléka véli úgy, hogy az energiahatékonyságot növelő beruházásokra a versenyképesség fenntartásához is szükség van.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Államkincstár is csatlakozott a KiberPajzs projekthez. Az MNB, a Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI, az ORFK, az IM és az SzTFH közös oktatási és kommunikációs együttműködése a lakosság felkészítését tűzte ki célul a digitális pénzügyi bűnözők ellen, akik jellemzően a fogyasztók érzelmi manipulálásával, illetve megtévesztésével támadnak. A KiberPajzs projektben résztvevő intézmények a lakossági ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fogtak össze. A téma fontosságát jelzi, hogy a projekt tagjain túl nem csak az érintett pénzügyi szolgáltatók, hanem további piaci szereplők és szervezetek is figyelemfelhívó kampányokkal igyekeznek az ügyfelek digitális pénzügyi ismereteit fejleszteni.

A Magyar Nemzeti Bank aktív részvételével tavaly novemberben életre hívott KiperPajzs kibervédelmi edukációs és kommunikációs együttműködéshez a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) és a Magyar Államkincstár (Kincstár) is csatlakozott, melyet sajtótájékoztató keretében jelentettek be az érintett szervezetek. Az eseményen a Magyar Bankszövetség és a Médiaunió Alapítvány képviselői is tájékoztatást adtak a kiberbiztonság területén történt lepésekről, illetve a témával kapcsolatos kutatás eredményéről.