A hazai cégek minden korábbinál nagyobb figyelemmel fordulnak a fenntarthatóság felé és egyre inkább érzik magukat is érintettnek – derül ki a K&H fenntarthatósági index hátteréül szolgáló kutatásból. A nagyvállalatok messze a legaktívabbak a környezeti lábnyom csökkenetése terén, ők húzzák maguk után a közepes méretű cégeket, amelyek kezdenek felzárkózni.
A K&H - a Euromoney által „Az év fenntarthatósági bankja Magyarország 2023” díjazottja - immár negyedik féléve közli a hazai közép- és nagyvállalatok körében készített K&H fenntarthatósági indexet, amely ezúttal 39 pontot ért el. Ez az érték ugyan 1 pontos emelkedés az előző félévhez képest, de még mindig nem éri el az egy évvel ezelőtti 40 pontos szintet. Ha egy kicsit mélyebbre nézünk az adatokban, világos tendencia bontakozik ki: három területen egyaránt 3-3 ponttal növekedett az index. A cégek egyre inkább beépítik stratégiájukba a fenntarthatóságot (69 pont), aktívan tesznek is érte (40 pont). Ugyan kevés vállalati méri a kitűzött fenntarthatósági célok elérését (13 pont), de amelyek mérik, azoknak a kétharmada egy füst alatt független szakértőkkel auditáltatja is az eredményeket.
Az egyik alindex csökkenése miatt azonban a K&H fenntarthatósági indexe mégsem emelkedhetett jobban: a cégek - különösen a nagyok - jelentősen visszafogták társadalmi felelősségi aktivitásukat (6 ponttal 40 pontra csökkent). Feltételezhetően ez a kényszerű költségtakarékosság velejárója.
Kényszerből vagy érdekből
A nagyvállalati kör már egy esztendeje felismerte, hogy részben szabályozói kényszer hatására, részben saját érdekében mindenképpen nagyobb figyelmet kell fordítania a fenntarthatóságra. Ezért a 4 milliárd forint árbevételt meghaladó cégek körében már egy éve kimagasló (53 pont) figyelem irányul a témakörre. 2023 második félévére azonban az eggyel kisebb méretű - azaz a 2,1 és 4 milliárd forint közötti árbevételű - cégek is elkezdtek dinamikusan felzárkózni (5 pontos emelkedéssel 44 pontot értek el), ami nagyban hozzájárult a K&H fenntarthatósági index emelkedéséhez. A legkisebb, 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételű cégeknél is megfigyelhető az aktivitás élénkülése (+2 pont), de még mindig ott a legalacsonyabb és 37 pontjuk még nem éri el az egy évvel ezelőtt produkált 39 pontot.
Ágazati bontásban megfigyelhető, hogy az ipar és a kereskedelem területén 3-3 ponttal 42, illetve 39 pontra emelkedett az index (lényegében visszatért az egy évvel korábbi szintre), míg a szolgáltatási szektorban nem változott a mutató. Ezzel szemben a mezőgazdasági ágazat fenntarthatósági indexe egy éve meredeken csökken: az előző félévi méréshez képest további 3 ponttal kevesebbet, mindössze 36 pontot mértek a kutatók - míg egy éve ez még 42 pont volt.
Regionális megoszlásban azt tapasztaljuk, hogy a nyugat-magyarországi cégek körében 6 ponttal az egy évvel ezelőtti szintre, azaz 43 pontra kapaszkodott vissza a K&H fenntarthatósági index, Közép-Magyarországon a mérés kezdete óta változatlanul a 38-40 pontos sávban helyezkedik el, míg a kelet-magyarországi cégek elindultak a felzárkózás útján, 2 pontos emelkedést produkálva 37 pontra emelkedett körükben a mutató - ami még így is 6 pontos lemaradás a nyugati régióval szemben.
Ma még inkább nehézség, mint lehetőség
„Örömteli, hogy egyre több cég érti meg a környezeti fenntarthatóság fontosságát és fordul odafigyeléssel saját ökológiai lábnyomának csökkentése felé” - foglalta össze a kutatás eredményeit Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője. Szerinte gondot jelent, hogy a vállalatok zöme ma még nehézségként éli meg a fenntarthatósági célok betartását, és nem látják benne a lehetőségeket. Mindez persze betudható a kedvezőtlen gazdasági környezetnek is, amelyben nehéz saját forrást, külső finanszírozást vagy pályázati pénzeket szerezni a szükséges beruházásokra. „Sajnálatosan kevés cég, az összes megkérdezett mindössze 6 százaléka hallott az Európai Unió taxonómia-rendeletéről, és ezeknek is csak a harmada érzi értinettnek magát” - emelti ki Suba Levente. Hogy valami mégiscsak elindult, azt jól jelzi, hogy a legnagyobb árbevételű cégek elkezdték maguk után húzni az eggyel kisebb, közepes méretű vállalatokat, amelyeknél a K&H fenntarthatósági indexe elkezdett dinamikusan növekedni. Suba Levente arra következtet, hogy a nagyvállalatok elkezdték megkövetelni beszállítóiktól a karbonkibocsátásuk csökkentését, hiszen az adatok végső soron bekerülnek a nagyvállalatok fenntarthatósági jelentésébe is. A fenntarthatósági szakember szerint talán a hazai vállalatszerkezetnek is betudható, hogy a vállalatoknak mindössze 13 százaléka készít fenntarthatósági jelentést, de legalább, akik készíttetnek, azok zöme független szakértőkkel auditáltatja is a benne szereplő értékeket.
Suba Levente szerint kiváló indikátor a fenntarthatósággal való céges aktivitásra a zöld energia vásárlása - a zöld energiát vásárló cégek aránya azonban ma még elenyésző, a fél évvel ezelőtti 1,4 százalékos fellángolást követően visszaesett a korábbi szintre. Jelenleg a cégek mindössze fél százaléka vásárol zöld energiát és mindössze 1 százalékuk tervezi, hogy erre egy éven belül sort kerít. „Sokat kell még tenni annak érdekében, hogy a recesszióból való kilábalást követően a környezeti fenntarthatóság hangsúlyosabb szerepet kapjon a hazai vállalatok életében” - vonta le a következtetést a K&H szakembere.
A K&H fenntarthatósági index módszertana
A K&H 2022 tavasza óta közli fenntarthatósági indexét. A negyedik féléves adatgyűjtésre 2023. október 9-e és 31-e között került sor. A K&H 360 olyan közepes és nagyvállalat fenntarthatóságért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot. Az 48 kérdésből álló kérdéssorból összesen öt, úgynevezett kompozit alindexet hoztak létre, amelyek a fenntarthatósághoz való viszonyról, az ezzel kapcsolatos stratégiakészítésről, különféle aktivitásokról, valamint azok eredményének méréséről adnak átfogó képet. Ezeknek az alindexeknek a súlyozott átlagából képezik a K&H fenntarthatósági indexet.
