2023 harmadik negyedévében is folytatódott a hazai piac bővülése a Magyar Lízingszövetség legfrissebb jelentése szerint, bár ennek motorját elsősorban a növekedő árak jelentették. Ennek köszönhetően a kihelyezések nagysága idén elérte már a 634,6 milliárd forintot, ami összességében 6,4 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest. A teljes portfólió értéke ezzel párhuzamosan 8,9 százalékkal 2 078 milliárd forintra nőtt, miközben a szerződések száma 1,7 százalékkal maradt el a 2022-ben mért eredményekhez hasonlítva.

Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára így értékelte a legfrissebb eredményeket:  „A tagjaink által szolgáltatott adatok alapján egyelőre jól teljesített a piac, bár fontos kiemelni, hogy a látványos eredmény sokkal inkább az emelkedő áraknak, mintsem a növekvő lízing pozíciónak volt köszönhető. Emellett a bővüléshez az is hozzájárult, hogy az ellátási lánc problémái miatt meghosszabbodott határidők következtében még mindig a korábban, akár a tavalyi évben megrendelt eszközök átadása zajlik, bár ezek száma már gyorsan csökken.”

2024-ben a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében a Széchenyi Kártya Program termékei továbbra is változatlan, rendkívül kedvező feltételek mellett lesznek elérhetők a kkv-k számára. Ez azt jelenti, hogy a kormány döntése értelmében jövőre is a 2023-ban érvényes feltételek és termékstruktúra marad érvényben, azaz a Széchenyi Kártya Program 2024-ben is a futamidő végéig FIX 5 százalékos nettó éves kamat mellett biztosít forrást a hazai kkv-k számára.

Az alábbi termékportfólió változatlanul lesz elérhető:

1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+ és ezen belül Széchenyi Turisztikai Hitel MAX+
2. Széchenyi Likviditási Hitel MAX+
3. Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ és ennek részét képező Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+
4. Széchenyi Lízing MAX+
5. Széchenyi Mikrohitel MAX+
6. Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók (Agrár Széchenyi Kártya és Agrár Széchenyi Kártya MAX+)
7. Széchenyi Kártya Klasszik (újonnan nem igényelhető)

Technikai stagnálás szeptemberben, várható cégszám csökkenés októberben. Mérsékelt cégalapítási kedv, szezonális szint alatt az új cégek száma. Ismét 2 ezer felett az új felszámolások száma, idén meghaladhatja a 20 ezret. A járvány miatti elhalasztott ügyek száma egyre kisebb mértékű, a jelenlegi gazdasági helyzet lesz a felszámolási eljárások fő okozója. Nő az egyéni vállalkozások száma.

A cégtrendet az OPTEN adatai alapján technikai stagnálás jellemezte szeptemberben, de októberben már látható egy nagyobb mozgás, ami a cégszámok csökkenését hozza magával. A vizsgált hónap cégalapításai és az azt megelőző hónap megszűnéseinek viszonya határozza meg a cégszám alakulását. A szeptemberi cégalapítások kismértékben meghaladták az augusztusi megszűnéseket, így technikailag elhanyagolható mértékű cégszámnövekedés látható, ami inkább stagnálást jelent. „Az idén nem volt olyan hónap, ahol a cégalapítás egyáltalán megközelítette volna a 3 000-et és nem is gondolom, hogy megközelíti októberben – egyetlen hónap volt, ahol meghaladta a 2500-at (március) –, s mivel a megszűnések szeptemberben kismértékben maradtak csak el a 3 ezertől, nehezen tartom megkérdőjelezhetőnek a cégszámcsökkenést októberre.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN Kft. céginformációs szakértője.

Ma Brüsszelben az Európai Bizottság és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az InvestEU program keretében hivatalosan aláírták a 274 millió euró összegű uniós viszontgarancia elérését lehetővé tevő garancia megállapodást. Ezzel a megállapodással a Garantiqa az InvestEU első magyarországi végrehajtó partnere lett. 

A Garantiqa az európai uniós viszontgaranciával az InvestEU program kkv-ablakának megfelelő célokat megvalósító banki finanszírozás elérhetőségét teszi lehetővé. A két fél közötti megállapodásnak köszönhetően olyan területek finanszírozására kerülhet sor, mint a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a tiszta energia, a digitalizáció, az ellátási lánc fejlesztése, a kutatás-fejlesztés, a termelékenység javítása, valamint a magyar felzárkóztatási régiók és a vidékfejlesztés támogatása.

Európában legnagyobb arányban Magyarországon számíthatnak a kis- és középvállalatok a garanciaintézmények segítségére működésük fenntartásához, fejlesztéseikhez szükséges banki hitelfelvételben. De mi ennek a sikernek az oka és miért fontos az, hogy egyre több vállalkozás hitele mögött - a vállalkozás mellett - garanciaszervezet kezessége is ott legyen? – ennek jártunk utána. 

Az elmúlt évben fajlagosan Magyarországon támogatta a legtöbb intézményi kezességvállalás a kis- és középvállalkozói (kkv) szektort – derült ki a Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) legfrissebb elemzéséből. Magyarország Franciaországot és Portugáliát megelőzve a dobogó tetején végzett a garanciaállomány a bruttó hazai termékhez, a GDP-hez viszonyított arányát tekintve. A hazai 4,4 százalékos garancia penetráció az AECM tagországok átlagos 1,4 százalékos értékének több mint háromszorosa. 

Vállalatértékelés során a legtöbbször arra asszociálunk, hogy első lépésben a rendelkezésre álló üzleti tervhez építünk egy megbízható diszkontál cash-flow modellt, majd ezt követően lehet szó az eredményül kapott értéksáv megerősítéséről, érzékenységvizsgálatokról. Bár nem feledkezünk meg a terv aritmetikai és tartalmi ellenőrzéséről sem, mégis ritkán mondható kielégítőnek a terv kellő körüljárása – írja elemzésében Szántó Gergely, a Mazars Pénzügyi Tanácsadási Szolgáltatások menedzsere.

Az üzleti tervezés során a menedzsment egy olyan terv elkészítéséért felelős, mely az eredménykimutatástervet kiegészíti a nettó forgótőkeváltozásával, és figyelembe veszi a befektetési cash-flowt is. A tervezés során nem elégsé­ges az értékelés napjától számított né­hány elkövetkező évet becsülni (expli­cit időszak), szükséges az ezt követő, és elméletileg a végtelenig tartó időszak (maradványidőszak) éves cash-flowját is tervezni. Az eredmény az a szabad pénzáramlás, melyen a tulajdonosok és – amennyiben releváns – a hitelezők osz­toznak – kezdi elemzését Szántó Gergely.

Enyhén magasabb árbevétel- és nyereségnövekedéssel tervez a hazai kkv-szektor az év elejéhez képest, de továbbra is messze az infláció alatt vannak a várakozások: átlagosan 8,6 százalékos bevétel-, és 4,4 százalékos profit reálérték növekedést valószínűsítenek a következő egy évben. A K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményeiből az is kiderül, hogy a nem túl biztató pénzügyi várakozások a beruházási szándékot is visszafogják. Jelenleg 10-ből 6 cég tervez fejlesztést a következő egy évben, ami főként informatikai beruházásokat jelent.

Nem mernek nagymértékű árbevétel- és eredménynövekedésről álmodni a cégek: ezt mutatják a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index legutóbbi, 2023. második negyedévi eredményei. „A hazai cégek 8,6 százalékos árbevétel-növekedésre és 4,4 százalékos profitbővülésre számítanak. A várt bevétel-növekedés mértéke az elmúlt egy évben szinte alig változott, nyereség szempontjából pedig szintén kismértékű korrekció történt az előző negyedévi 3,3 százalékhoz képest” – mondta el Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés vezetője. „A januári csúcsot követően folyamatosan csökken az infláció mértéke. Legutóbb augusztusban éves összevetésben 16,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ami 1,2 százalékpontos lassulást jelent az előző hónaphoz képest, így aligha várható a következő hónapokban, hogy egyszámjegyű inflációról beszélhessünk. Ennek tükrében a cégek pénzügyi várakozásai nem mondhatók túl erősnek” – tette hozzá a szakértő.

Rohamosan közeledik a generációváltás számos magyar kis- és középvállalkozás (KKV) számára, jelenlegi és leendő vezetőiknek pedig a cégutódlás folyamatának kihívásai mellett az új technológiákkal is érdemes szembenézniük. A fiatalabb generációval együtt érkező digitalizáció ugyanis számos előnyt tartogat: az informatikai fejlesztéseket üzleti stratégiájukba sikeresen adaptáló vállalatok nagyobb eséllyel maradnak versenyképesek és sikeresek a mai folyton változó üzleti környezetben.

A generációváltás aktualitása

A generációváltás a KKV-k számára Európa-szerte aktuális kihívás, amely Magyarországon is számos vállalkozás elé gördít akadályokat. Erre mutat rá többek között a Makronóm Intézet kutatása is, amely szerint ma Magyarországon minden harmadik társas vállalkozást és közel minden negyedik munkavállalót érint a generációváltás kérdése. A várható tömeges cégátadások sikere pedig a nemzetgazdaság egésze szempontjából is kiemelt jelentőségű, hiszen évente 0,3 százalékos GDP növekményt jelentene a vállalati generációváltások eredményes megvalósulása.

Az elmúlt években folyamatosan jelentek meg új módszerek, termékek, berendezések és eljárások az építőiparban, a magyar építőipari vállalkozások mégis kevesebb mint fele rendelkezik szellemi tulajdoni oltalommal. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) IP Hősök kampányának második állomása az építőipari vállalkozásoknak nyújt segítséget az oltalomszerzéshez.

Az építőipari és a nagykereskedelmi ágazatban működő kkv-knál a legkevésbé valószínű (53 százalék), hogy bármilyen szellemitulajdon-védelmi intézkedést eszközölnének – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (European Union Intellectual Property Office, EUIPO) 2022 Intellectual Property SME Scoreboard jelentéséből. Az elmúlt évtizedben viszont növekvő tendenciát mutat az építőiparban a szellemi tulajdoni oltalomszerzések száma. Ami az építőiparban is gyakorta használt oltalmi formát, a formatervezési mintákat (designt) illeti, globális szinten 2012-ben 1,2 millió mintát lajstromoztak, ez a szám 2019-ben 1,36-ra, majd 2021-ben 1,5 millióra ugrott. A védjegyek száma is hasonlóan felfelé ívelő képet mutat, hiszen amíg 2012-ben 6,6 millió, 2021-ben már több mint 18 millió védjegy állt oltalom alatt. Bár az ágazatnak több kihívással is szembe kellett és kell néznie, bizonyított, hogy a kkv-knak a jól megválasztott és megszerzett oltalom egyszerre segíthet a túlélésben és a fejlődésben is.