Európában legnagyobb arányban Magyarországon számíthatnak a kis- és középvállalatok a garanciaintézmények segítségére működésük fenntartásához, fejlesztéseikhez szükséges banki hitelfelvételben. De mi ennek a sikernek az oka és miért fontos az, hogy egyre több vállalkozás hitele mögött - a vállalkozás mellett - garanciaszervezet kezessége is ott legyen? – ennek jártunk utána. 

Az elmúlt évben fajlagosan Magyarországon támogatta a legtöbb intézményi kezességvállalás a kis- és középvállalkozói (kkv) szektort – derült ki a Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) legfrissebb elemzéséből. Magyarország Franciaországot és Portugáliát megelőzve a dobogó tetején végzett a garanciaállomány a bruttó hazai termékhez, a GDP-hez viszonyított arányát tekintve. A hazai 4,4 százalékos garancia penetráció az AECM tagországok átlagos 1,4 százalékos értékének több mint háromszorosa. 

Ahhoz, hogy értékelni tudjuk ennek a hírnek a fontosságát, fontos tudnunk, hogy mi is a hitelgarancia, hogyan működik és miért fontos segítség a vállalkozásoknak. 

Kockázatmegosztás 

Az intézményi garanciavállalás révén egy erre szakosodott intézmény vállalja át a hitelfelvevő vállalkozás nemfizetésének kockázatát. Amennyiben tehát a kölcsönt felvevő cég fizetésképtelenné válik, akkor helyette a garantőr szervezet vállalja a hitel visszafizetését a kölcsönt nyújtó bank felé. 

A megoldás jó a banknak, hiszen a készfizető kezességet vállaló garantőr intézmény bekapcsolásával számottevően csökken a hitelnyújtás kockázata, hiszen biztos lehet benne, hogy a vállalkozásnak nyújtott hitel törlesztése biztosított, azt a cég vagy a garantőr szervezet mindenképp törleszteni fogja. De a megoldás igazi nyertese a vállalkozás. Egyrészt azért, mert a kezességvállalás miatt csökkenő kockázat miatt a bankok is sokkal szívesebben vállalják a hitelnyújtást, s így a cég a működéséhez, beruházásához szükséges forrást könnyebben tudja biztosítani. Garancia nélkül meglehet nem lenne hitelképes, vagy csak számottevően rosszabb kondíciók mellett szerződhetne.  

Másrészt a garanciaintézmény bekapcsolásával kisebb lehet a bank által a hitel mögé elvárt kötelező biztosíték (fedezet) mértéke, amely szintén könnyebbé teheti a forrás szerzést. A garanciavállalás a kkv-szektorra jellemző tőke- és fedezethiányt csökkenti. A kisvállalkozások hitelkérelmeit ugyanis a leggyakrabban a gyenge tőkeellátottságuk, magas eladósodottságuk miatt, vagy azért utasítják el, mert nem képesek felajánlani az elvárt biztosítékokat, fedezeteket. A garanciavállalás hitelképessé, illetve hitelképesebbé teszi az egyébként életképes, de fedezethiányos vállalkozásokat. Az intézményi kezességvállalás sok esetben kezdő-, vagy nagyon rövid működési múlttal rendelkező kkv-k hitelhez jutását is lehetővé teszi. 

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a garanciaszervezetek sem vállalják olyan hitel garantálását, amelyben a kezességvállalás mellett egyéb biztosíték nem nyújt fedezetet a hitel megtérülésére, sőt egyes – ritka – esetekben a garanciaintézmény többletfedezetet is kérhet a kezességvállalásért cserébe. 

Nem ingyenpénz

Természetesen a garancianyújtás mellett kapott hitel nem ingyenpénz, nem mentesít a kölcsön visszafizetésének kötelezettsége alól. A kezességvállalás lehívásával a követelés összege (és a biztosétékok érvényesítésének joga) átszáll a garanciaszervezetre, amely ugyanúgy mindent megtesz majd azért, hogy behajtsa a tartozást.

A garanciarendszer kialakítása egyéb biztosítékokat is tartalmaz. Az intézményi kezességvállalás mértéke a hitel összegének jellemzően 50-80 százalékára terjed ki (egyes, támogatott esetekben a garancia mértéke elérheti a 90 százalékot). Ez azt biztosítja, hogy a hitelnyújtó bank is mindent elkövet majd azért, hogy a rendszerbe ne kerülhessenek kalandorok, hiszen a garanciaintézmény mellett ő maga is futja a hitelkockázatot. A garanciavállalásnak díja van, amelyet a hitel kamatán és költségein felül kell megfizetni. A garanciadíj mértéke a hitel összegétől, annak futamidejétől, a kezességvállalás mértékétől és a kölcsönigénylő minősítésétől függhet. A garanciadíj alapja az esetek döntő részében a bank tőkekövetelése, az arra vetített összeget a hitel folyósításakor, vagy – több éves szerződés esetén – évente kell megfizetni. 

A garanciadíj általánosságban 1-3 százalékos mértékű, támogatott esetben akár ennél kisebb mértékű is lehet. Ez a költség ugyanakkor a legtöbb esetben már a hitel kondícióiban megtérül, hiszen – ne feledjük – intézményi garanciavállalás nélkül sok vállalkozás nem is lenne hitelképes, vagy csak komoly felár mellett juthatna hozzá hitelforráshoz. 

Az állam pénze itt hasznosul a leghatékonyabban 

A gazdaság normális vérkeringésének fenntartása az állam érdeke is. A fentiek miatt az állam majd’ mindenhol hangsúlyos szereplője a garanciapiacnak. Szerepvállalásával elsősorban a tőkeszegény forráshiányos kis és középvállalkozások hitelhez jutását segíti. A gazdasági alapját a kkv-k adják hiszen nemcsak náluk dolgozik a munkavállalók többsége, de a GDP-hez való hozzájárulásuk is jelentős. Ugyanakkor a nagyvállalatokkal ellentétben ez a vállalkozói kör az, amely mindig számottevően komolyabb kockázatot hordoz a banki finanszírozás tekintetében.

Az állam úgy tud a leghatékonyabban bekapcsolódni a garanciával támogatott hitelek világába, hogy ő maga viszontgaranciát nyújt a garantőr intézmény által vállalt kezességre. Magyarán azt vállalja, hogy az általa támogatottnak ítélt programokban kihelyezett hitelek bedőlése esetén a hitelkockázat egy részét átvállalja a garancia intézménytől. Természetesen, itt is fent marad az érdekeltségi rendszer: az állam készfizetőkezességvállalása a legtöbb esetben szintén nem teljes, a garanciaintézmény által vállalt kezességvállalás 80-90 százalékát teszi ki. Az okok hasonlóak ahhoz, amiért maga a garanciaszervezet sem vállal teljes fedezetet a bank által folyósított hitelek után.

A kezesség vállalásával ésszerű kockázatmegosztás történik az állam, a garanciaszervezetek és a kereskedelmi bankok között. Miután a garanciaszervezet kockázatát az állami viszontgarancia jelentősen csökkenti, a garanciavállalás díja alacsonyabb lehet - ez tovább könnyíti a vállalkozások hitelfelvételét és csökkenti költségeiket.

Emellett egyes programokban az állam a garanciadíjának támogatásával is csökkenti a vállalkozások terheit. Ez hatékonyabb, mint a direkt kamattámogatás. Egy százalékos támogatás esetén egy forint támogatás a kamattámogatás 100 forintjával szemben – 80 százalékos kezességvállalás esetén - a garanciadíj támogatás esetében 125 forint hitel felvételét teszi lehetővé. 

Felelős működés 

A kapott lehetőségekkel felelősen kell élni. A Garantiqa által kifizetett kezesség összege 2023 első félévében 25,3 milliárd forint volt, ami a 2545 milliárd forintos állomány 1 százalékának felel meg, s mindössze 26 százaléka az egész évre tervezett beváltásoknak. A garanciavállalás mellett nyújtott hitelek törlesztési fegyelme magasabb, mint a bankszektor egészében, hiszen a hitelintézeti szektorban a vállalati nemteljesítő hitelek aránya 2023. június 30-án 4,0 százalék volt. 

A válságok nélkülözhetetlen terméke 

A hitelgaranciára mindenkor szükség lehet, de a működési elve alapján jól látható, hogy kiváltképp megerősödik a szerepe ennek a kockázatcsökkentő, kockázat megosztó terméknek a gazdasági válságok idején. Olyan időkben, amikor a vállalkozások mindennapi élete megnehezül, a bizonytalanná váló piaci környezet miatt a bankok kockázatvállaló képessége és hitelezési hajlandósága gyengül. 

Itt kanyarodhatunk vissza az írás elején elért adat értékeléséhez. Merthogy a tavaly elért vezető helyünk azt jelzi, hogy a covid utóhatása és az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett gazdasági válság idején a magyarországi kis- és középvállalkozások kapták a legkomolyabb kezességvállalási védelmet. Tavaly a két hazai garanciaintézmény, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és a mezőgazdasági hitelek garantálására szakosodott Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) kezességvállalási állománya 28, illetve az AVHGA állománya 6,5 százalékkal növekedett. Banki felmérésből kiderült, hogy a Garantiqa kezeségvállalásával biztosított hitelállomány a bankok kétharmadánál legalább 40 százalékkal nőtt, a válaszadók 21,4 százalékánál a kezességgel biztosított állomány bővülése meghaladta a 75 százalékot 2022-ben. A pénzintézetek 15 százaléka minden általuk bonyolított kkv-hitelügyletben igénybe vették a Garantiqa termékeit, 71 százalékuk a pedig a legtöbb kölcsön esetében segítségül hívta a Garantiqát. Ennek köszönhetően ma Magyarországon minden 3. hitelként a hazai kkv-k számára juttatott forint mögött megtalálható valamelyik garanciaszervezet kezessége. 

A magyar siker receptje 

A garanciaprogramok magyarországi sikerét ugyanakkor fontos több speciális okra visszavezetni.

Egyrészt az állam felismerve a garancia multiplikátor hatását (azt, hogy egységnyi támogatásra szánt pénz hol hasznosul erőteljesebben), nagyon sok garanciaprogramhoz vállal készfizető kezességet, amelyeket rendszerint (kamattámogatáson felül) garanciadíj-támogatással is segít. Vannak olyan támogatott programok, amelyek esetében kötelező elem a garancia igénybevétele – ilyen a hazai kkv-k első számú hitelezési forrása, a Széchenyi Kártya program aktuális termékköre Max+ hitelcsalád. Miután az elmúlt hónapokban a rekordmagas infláció, s az emiatt elszálló pénzpiaci és hitelkamatok miatt megugrottak a finanszírozási költségek, ezért a vállalkozások figyelme a piaci hitelek helyet a támogatott konstrukciók felé fordult. A támogatott hitelek aránya az idei I. félévben a vállalatoknál 46, a kkv-knál 58 százalék volt a nem folyószámlahitel jellegű hiteleken belül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint.

A fenti két érv eredőjeként a Garantiqa kezességvállalási portfoliójában 2021-ről 2022-re 55-ről 70 százalékra emelkedett a Széchenyi Kártya hitelek mögé vállalt kezességvállalás aránya.

Emellett szólnunk kell arról is, hogy a magyar vállalkozások arányaiban jóval kevesebb hitelt vesznek fel, mint európai társaik. Az MNB hitelezési jelentése szerint 2023. I. félévében a hazai cégek hitelállománya a GDP 18,5 százalékát tette ki, ami – bár belesimul a régiós átlagba – a 33 százalékos európai átlagnak alig több, mint a fele. Ez is közrejátszik tehát abban, hogy a magyarországi vállalkozások hiteleinek arányában ilyen magas a garantált hitelek állománya.

A következő hónapokban az állami támogatott hitelek dominanciája még megmarad, ezzel párhuzamosan vélhetően a garanciaintézmények szerepvállalása is magas lesz. Kicsit tehát azt is kívánhatnánk, hogy végre kisebb térnyerésről számoljanak be a garanciaintézmények, mert az azt üzenné, hogy a gazdasági folyamatok rendeződnek, a vállalkozások megerősödnek, s így már önállóan, garanciaintézmény segítségül hívása nélkül is képesek a remélhetően komoly mértékben csökkenő piaci hitelkamatokat kigazdálkodni.