Jelenleg elsősorban a likviditás biztosítása, illetve a forgóeszköz-finanszírozás céljából igényelnek hitelt a hazai kis- és középvállalkozások (kkv). A támogatott hitellehetőségek beszűkülésével idén újra előtérbe kerültek a hagyományos banki finanszírozási megoldások, az élesedő versenyben pedig az ügyfélkiszolgálás minősége is felértékelődik – hívta fel a figyelmet Szerdahelyi Róbert, az Erste kkv-üzletágának vezetője.

Az év közepén járunk. Mit tapasztalnak: hogyan alakul a kkv-hitelezés az idén?

A hazai kkv-szektor finanszírozásához idén is jelentős segítséget nyújtanak az államilag támogatott hitelprogramok. Az emelkedő kamatkörnyezetben egyre inkább megnövekedett az igény a piaci kamatokhoz képest kedvezőbb hitellehetőségek iránt, a Széchenyi MAX+ és a Baross Gábor program pedig a hitelcélok széles körében igénybe vehető forrást kínál. Mindkét konstrukció esetében most leginkább forgóeszköz-finanszírozásra van igény a vállalkozások részéről. A forgóeszköz-finanszírozás iránt megnövekedett keresletet jól mutatja, hogy a Baross Gábor hitelprogram keretében új likviditási igényt már márciusban sem lehetett benyújtani, és a többszöri keretemelés ellenére sem biztosítható, hogy akár csak a program felfüggesztése előtt benyújtott hitelkérelmeket maradéktalanul ki lehet elégíteni. A Széchenyi Kártya Program lehetőségei ugyanakkor továbbra is elérhetők, ám ezek csak kisebb összegeket biztosíthatnak.

Mit várnak: idén és jövőre hogyan alakulhat a saját termékes hitelezés?

Idén a támogatott hitelek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a hagyományos, saját forrású finanszírozási megoldások, az élesedő versenyben pedig az ügyfélkiszolgálás minősége is felértékelődik. Ebben a versenyben az Erste kifejezetten jól áll, hiszen a kkv-üzletág az elmúlt öt évben zsinórban a legjobb eredményt érte el versenytársai között az ügyfél-elégedettségi felmérésekben. A kkv-szegmensen belül folyamatosan nő azon ügyfelek aránya, akik a szimpla termék-/ szolgáltatás-értékesítésen túlmutató, érdemi pénzügyi tanácsadásra számítanak a banki partnerüktől. Míg 2018-ban még csak az ügyfelek 22 százaléka kapott ilyen szolgáltatást, mára a piaci átlag 36 százalékra nőtt.

Mit mutatnak a trendek: mekkora az érdeklődés a Széchenyi Kártya Program iránt?

Azt látjuk, hogy az arra jogosult ügyfelek részéről jelentős igény mutatkozik a Széchenyi Kártya Programban elérhető termékek iránt. A vállalkozások most jellemzően a folyószámlahitelt és a forgóeszköz-finanszírozást keresik. Korábbi tapasztalatok alapján a programzárás vagy az adott időszakra meghirdetett feltételrendszer lejártakor – az aktuális piaci helyzettől függően – keletkezik dömpingigény; ez alapján fél évkor, illetve év végén várható a Széchenyi Kártya Program iránti érdeklődés megugrása. Ugyanakkor az még nyitott kérdés, hogy ez mennyire egészül ki egy olyan, tapasztalat által indukált viselkedési mintával, amely szerint a program indításakor kell pályázni, mert lehet, hogy másnap már nem lesz elérhető a hitellehetőség.

Hány kkv vett igénybe Garantiqa-konstrukcióval kombinált hiteleket? Elsősorban kiknek lehet érdekes ez a megoldás?

Azok a vállalkozások, amelyek a Széchenyi Kártya Program konstrukcióinak valamelyikét veszik igénybe, készen kapják a Garantiqa-konstrukciókat. Ennek is köszönhetően az ügyfelek az új kihelyezések jelentős részénél élnek ezzel a lehetőséggel. A saját forrású hitelek esetén szintén jellemző ezek alkalmazása, főként a mikro- vagy kisvállalkozásoknál. Az intézményi garancia azonban nem váltja ki a visszafizetési képesség meglétét vagy teljeskörűen a fedezetek rendelkezésre állását, ugyanakkor a pótlólagos fedezet biztosításával és a kockázat megosztása révén jóval nagyobb mozgásteret ad a banki finanszírozás feltételei, a fedezeti struktúra vagy az árazás tekintetében. A kezességvállalás lehetővé teszi a kellő fedezettel nem rendelkező vállalkozások finanszírozhatóságát, tágítva a hitelezhető vállalkozások körét.

Hogy állnak a vállalati hitelállományok nem teljesítés és átstrukturálási szükséglet szempontjából? Nőtt a garancialehívás?

Masszív problémát egyelőre nem látunk. Sőt az Ersténél a vállalati hitelállomány esetében az NPL-ráta idén március végére 1,64 százalékra csökkent az egy évvel korábbi, 3,46-os értékről. Ugyanakkor sok bizonytalanság van – a vállalkozások helyzetét több párhuzamos hatás nehezíti. Egyrészt a finanszírozási költség oldalról: a korábbinál kevesebben férnek hozzá a fix kamatozású, támogatott forrásokhoz. Másrészt érezteti hatását az inputanyag-drágulás is, de itt is inkább az a kérdés, hogy a szerződések, alkupozíciók alapján a cégek mennyire tudják áthárítani a költségek emelkedését. (Az inflációs jelentések alapján ez – úgy tűnik – sok esetben sikerült.) Valamint a végfelhasználói kereslet csökkenése is kihívást jelent sok vállalkozás számára. (Itt kérdés, hogy milyen értékláncba kapcsolódik az adott vállalat.) A források drágulása sem egységesen érinti a szektort. Az elmúlt időszakban a vállalati finanszírozás jelentős részét – részben támogatott – fix kamatozású konstrukciók tették ki. A vállalatok érintettsége ezért nagyrészt attól függ, hogy mikor járnak le a fix forrásaik.

A cikk további hasznos és érdekes tartalmakkal itt olvasható.     

Nagy a bizonytalanság a hazai vállalkozások körében: ezt jelzi, hogy az év elejéhez képest alig változott a K&H kkv bizalmi index, ami jelenleg -5 ponton áll. Egyedül a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatban várnak kedvező fordulatot a cégek, miközben a versenyhelyzetük alakulását régen látták ennyire kiélezettnek. A középvállalkozások bizalma bár jelentősen csökkent az előző negyedévhez képest, ám még mindig az ő várakozásaik vannak egyedül a pozitív tartományban. Az ágazatok eltérően vélekednek a következő egy évről.

Megtorpant a cégek bizalma. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index az év eleji -4 ponthoz képest alig változott, jelenleg -5 ponton áll. Ugyan a tavalyi harmadik negyedévben elért mélypontot (-14) követő javulás nem folytatódott és messze még a pozitív tartomány, de nem is romlott számottevően a cégek hangulata.

Noha évtizedes távon a mesterséges intelligencia által vezérelt rendszerek a feladatok kétharmadát automatizáltan fogják megoldani, egyelőre az élő munkaerő meghatározó szerepet játszik az ügyfélszolgálati piacon. Magyarországon – az országban működő szolgáltató központok (SSC-k) érintett alkalmazottaival együtt – mintegy 60 ezer operátor dolgozik az itteni call centerek valamelyikében. Mivel a vállalatok egyre szélesebb köre bízza külső szolgáltatóra ezt a tevékenységét, a kiszervezett ügyfélszolgálati munkát végző cégek az automatizációs trend ellenére folyamatosan bővítik a létszámukat.

„Évről évre szélesedik azon vállalatok köre, amelyek a kiszervezés mellett döntenek: egyre gyakoribb, hogy a KKV-szektorból is érkeznek ilyen igények – mondta Kozma Richárd, a United Call Centers (UCC) ügyvezető igazgatója. – Leggyakrabban olyan értékesítési feladatokat, valamint egyéb ügyfélszolgálati tevékenységeket adnak át külső szolgáltatónak, amelyek időszakonként változó mértékű erőforrást igényelnek akár napon belüli, akár szezonális (például karácsony előtti) csúcsokkal. Számos cég pedig egyszerűen amiatt dönt a kiszervezés mellett, mert a munkaerőpiacon egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni erre a feladatra.”

A vállalatokat komplex üzletfejlesztési tanácsadással is ellátják.

Magyarországon a most induló DigitalTech EDIH a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) százainak nyújt térítésmentes támogatást kiberbiztonsági, blockchain technológiával, fintech megoldásokkal, valamint üzletfejlesztéssel összefüggő kihívásaik megoldásában - közölte a DigitalTech EDIH-et működtető konzorcium.

Az Európai Bizottság által létrehozott Európai Digitális Innovációs Központok (EDIH-ek), amelyekből Európa szerte már több mint 150 található, a kkv-k és a közszféra szervezeteinek digitális felzárkóztatását segítik elő.

Ez a növekedés azt jelenti, hogy a vállalatközi számlák immár 40 százalékát a határidő lejárta után fizették ki a magyar vevők az elmúlt 12 hónapban. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló elemzésében. A felmérésben megkérdezett magyar vállalatok 70 százaléka arról számolt be, hogy nehezebben tudja behajtani a követelését, mint tavaly. Kelet-Európában Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben, 10 százalékkal, a hitelre történő értékesítés. A felmérés 210 vállalat megkérdezésével készült.

Több késve fizetés a szigorúbb hitelezés ellenére

A hitelre történő értékesítés most is fontos eszköz a vállalatok közötti kereskedelemben, a B2B tranzakciók 46 százaléka hitelre történik. Az Atradius válaszadói azonban arról számoltak be, hogy a szállítók szigorúbb döntéseket hoznak a hiteligényléskor, mint tavaly.– A vállalatok 45 százaléka azt mondta, hogy kisebb hitelt kapott a beszállítójától, mint tavaly, mert a szállítók igyekeznek elkerülni a kockázatos ügyleteket. Ezt igazolja az is, hogy kissé rövidültek a határidők a számlák kifizetésére. Tavaly 43 nap volt az átlagos határidő, az idén pedig már csak 41 nap, miközben a cégek az idén átlagosan 69 nap múlva kapták meg a számlájuk ellenértékét – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Az elmúlt 3 év gazdasági eseményei nem kímélték a vállalkozói szektort. A kereskedelem és az ipar különösen nehéz helyzetben van, ami számos boltbezárást és az ipari termelés volumenének csökkenését eredményezte. Ez a kihívásokkal teli időszak új, költséghatékony megoldásokat kíván. A K&H kutatása szerint minden ötödik cég megosztaná üzlethelyiségét vagy irodáját, így csökkentve költségeit, minden negyedik cég pedig akkor, ha kiegészítik egymás vállalkozásának tevékenységét. A szektorok közül a komoly kihívásokkal küzdő építőipar a legnyitottabb erre a lehetőségre. 

Nehéz 3 éven vannak túl a hazai vállalkozások, a KSH adatai szerint a kereskedelem és az ipar szenved leginkább a jelenlegi gazdasági helyzetben. A kiskereskedelmi forgalom egy éve csökken, aminek következtében tavaly összesen 4500 kisbolt szűnt meg. Az ipari termelés volumene szeptember óta van csökkenő pályán, és egyelőre nem látni, mikor lehet újra emelkedő a trend. 

Az elmúlt évben fajlagosan Magyarországon támogatta a legtöbb intézményi kezességvállalás a kis- és középvállalkozói (kkv) szektort – derült ki a Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) legfrissebb elemzéséből. Magyarország Franciaországot és Portugáliát megelőzve a dobogó tetején végzett a garanciaállomány GDP-hez viszonyított arányát tekintve. A hazai 4,4 százalékos garancia penetráció az AECM tagországok átlagos 1,4 százalékos értékének több mint háromszorosa. 

Miközben tavaly Európában a garanciaszervezetek szerepvállalása visszaszorult, kezességvállalásuk értéke az uniós GDP 1,8 százalékáról 1,4 százalékra mérséklődött, addig Magyarországon a két működő garanciaszervezet, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) megnövekedett teljesítményének köszönhetően a GDP 4,4 százalékára növekedett a kezességvállalási állomány. Ez Európában a legmagasabb értéknek számít, a tavalyi évben így a magyar kkv-k számíthattak a legnagyobb arányban arra, hogy hitelhez jutásukat garanciaintézmények kezességvállalása támogatja majd - mondta el Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója. 

Garanciaállomány aránya a GDP-hez viszonyítva. Forrás - AECM 

Korlátozott a lehetőség az ügyfél pénzének visszaszerzésére, ha az ő aktív közreműködésével szerzik meg azt a digitális adathalászok. A fogyasztó súlyos, szándékos gondatlansága esetén ráadásul a pénzforgalmi szolgáltatónak (pl. banknak) nincs kártérítési kötelezettsége sem. A gondatlanságot, netán csalárd szándékot viszont a banknak kell részletes vizsgálattal bizonyítania. Önmagában a bankkártya vagy mobilbank használata, a PIN-kód megadása vagy az erős ügyfél-hitelesítés még nem bizonyítja, hogy a tranzakciót az ügyfél indította.

Az átutalások, kártyás tranzakciók teljesítésére szigorú, a fizetési rendszer működési alapelveit adó szabályok vonatkoznak. Emiatt csak korlátozott lehetőségek vannak egyebek közt az ügyfél aktív közreműködése révén bűnözők által többféle adathalász módszerrel eltulajdonított pénzek visszaszerzésének.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújította és Pénzforgalom 2030 címen publikálta új elektronikus pénzforgalmi stratégiáját. Az új stratégia az elmúlt évtized legfontosabb eredményeire alapozott: a széleskörű infrastruktúrafejlesztésre, a bankkártya elfogadói hálózat bővülésére és az azonnali fizetési rendszer eredményeire. A Pénzforgalom 2030 dokumentumban az MNB új stratégiai irányok mellett mérhető célokat is meghatározott az elektronikus pénzforgalom terén bevezetve a Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszert.

A Magyar Nemzeti Bank megújította és Pénzforgalom 2030 címen publikálta új elektronikus pénzforgalmi stratégiáját. Az eddigi stratégia alapján az elmúlt évtizedben széleskörű infrastruktúrafejlesztés történt a hazai elektronikus pénzforgalomban. Ezek közül a legfontosabb, hogy jelentős mértékben bővült a bankkártya elfogadói hálózat, valamint az MNB kezdeményezésére és vezetésével létrejött az új, valós idejű, hazai szereplők által üzemeltetett azonnali fizetési rendszer. Ennek köszönhetően ma már gyakorlatilag minden helyzetben lehetséges elektronikusan fizetni. Az ezzel párhuzamosan megvalósult széleskörű, általános használatösztönzés következtében pedig jelentősen emelkedett az elektronikus fizetések aránya is. Az MNB a korábbi stratégia eredményeire építve, a pénzforgalom további fejlődése érdekében új, mérhető célokat határozott meg a 2030-ig terjedő időszakra.

Sikeres évet zárt a Garantiqa

Harminc éves történetének legsikeresebb évét zárta a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A garanciaintézmény 2022-ben 1388 milliárd forint értékben vállalt új garanciát döntő részben mikro-, kis-, és középvállalati hitelek mögé, így összességében 28 százalékkal 2473 milliárd forintra emelkedett a kezességvállalási portfolió. Ezzel a társaság már 3065 milliárd forint hitel felvételéhez segítette hozzá a hazai kkv szektort.

2022-ben a hazai kereskedelmi bankok vállalati hitelállományának bővülése 13,8 százalékot ért el, amelyen belül a kis- és középvállalati szektornak nyújtott hitelek állománya 12,7 százalékkal emelkedett. Ehhez a bővülési dinamikához képest kétszer tudott gyorsabban növekedni a Garantiqa kezességvállalási portfoliója, ami azt eredményezte, hogy a garanciaintézmény részesedése 41 százalék fölé emelkedett a hazai kkv-finanszírozásban. Így ma már minden harmadik kkv hitelből egy a társaság közreműködésével kerül a vállalkozásokhoz.