Noha évtizedes távon a mesterséges intelligencia által vezérelt rendszerek a feladatok kétharmadát automatizáltan fogják megoldani, egyelőre az élő munkaerő meghatározó szerepet játszik az ügyfélszolgálati piacon. Magyarországon – az országban működő szolgáltató központok (SSC-k) érintett alkalmazottaival együtt – mintegy 60 ezer operátor dolgozik az itteni call centerek valamelyikében. Mivel a vállalatok egyre szélesebb köre bízza külső szolgáltatóra ezt a tevékenységét, a kiszervezett ügyfélszolgálati munkát végző cégek az automatizációs trend ellenére folyamatosan bővítik a létszámukat.

„Évről évre szélesedik azon vállalatok köre, amelyek a kiszervezés mellett döntenek: egyre gyakoribb, hogy a KKV-szektorból is érkeznek ilyen igények – mondta Kozma Richárd, a United Call Centers (UCC) ügyvezető igazgatója. – Leggyakrabban olyan értékesítési feladatokat, valamint egyéb ügyfélszolgálati tevékenységeket adnak át külső szolgáltatónak, amelyek időszakonként változó mértékű erőforrást igényelnek akár napon belüli, akár szezonális (például karácsony előtti) csúcsokkal. Számos cég pedig egyszerűen amiatt dönt a kiszervezés mellett, mert a munkaerőpiacon egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni erre a feladatra.”

A vállalatokat komplex üzletfejlesztési tanácsadással is ellátják.

Magyarországon a most induló DigitalTech EDIH a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) százainak nyújt térítésmentes támogatást kiberbiztonsági, blockchain technológiával, fintech megoldásokkal, valamint üzletfejlesztéssel összefüggő kihívásaik megoldásában - közölte a DigitalTech EDIH-et működtető konzorcium.

Az Európai Bizottság által létrehozott Európai Digitális Innovációs Központok (EDIH-ek), amelyekből Európa szerte már több mint 150 található, a kkv-k és a közszféra szervezeteinek digitális felzárkóztatását segítik elő.

Ez a növekedés azt jelenti, hogy a vállalatközi számlák immár 40 százalékát a határidő lejárta után fizették ki a magyar vevők az elmúlt 12 hónapban. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló elemzésében. A felmérésben megkérdezett magyar vállalatok 70 százaléka arról számolt be, hogy nehezebben tudja behajtani a követelését, mint tavaly. Kelet-Európában Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben, 10 százalékkal, a hitelre történő értékesítés. A felmérés 210 vállalat megkérdezésével készült.

Több késve fizetés a szigorúbb hitelezés ellenére

A hitelre történő értékesítés most is fontos eszköz a vállalatok közötti kereskedelemben, a B2B tranzakciók 46 százaléka hitelre történik. Az Atradius válaszadói azonban arról számoltak be, hogy a szállítók szigorúbb döntéseket hoznak a hiteligényléskor, mint tavaly.– A vállalatok 45 százaléka azt mondta, hogy kisebb hitelt kapott a beszállítójától, mint tavaly, mert a szállítók igyekeznek elkerülni a kockázatos ügyleteket. Ezt igazolja az is, hogy kissé rövidültek a határidők a számlák kifizetésére. Tavaly 43 nap volt az átlagos határidő, az idén pedig már csak 41 nap, miközben a cégek az idén átlagosan 69 nap múlva kapták meg a számlájuk ellenértékét – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Az elmúlt 3 év gazdasági eseményei nem kímélték a vállalkozói szektort. A kereskedelem és az ipar különösen nehéz helyzetben van, ami számos boltbezárást és az ipari termelés volumenének csökkenését eredményezte. Ez a kihívásokkal teli időszak új, költséghatékony megoldásokat kíván. A K&H kutatása szerint minden ötödik cég megosztaná üzlethelyiségét vagy irodáját, így csökkentve költségeit, minden negyedik cég pedig akkor, ha kiegészítik egymás vállalkozásának tevékenységét. A szektorok közül a komoly kihívásokkal küzdő építőipar a legnyitottabb erre a lehetőségre. 

Nehéz 3 éven vannak túl a hazai vállalkozások, a KSH adatai szerint a kereskedelem és az ipar szenved leginkább a jelenlegi gazdasági helyzetben. A kiskereskedelmi forgalom egy éve csökken, aminek következtében tavaly összesen 4500 kisbolt szűnt meg. Az ipari termelés volumene szeptember óta van csökkenő pályán, és egyelőre nem látni, mikor lehet újra emelkedő a trend. 

Az elmúlt évben fajlagosan Magyarországon támogatta a legtöbb intézményi kezességvállalás a kis- és középvállalkozói (kkv) szektort – derült ki a Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) legfrissebb elemzéséből. Magyarország Franciaországot és Portugáliát megelőzve a dobogó tetején végzett a garanciaállomány GDP-hez viszonyított arányát tekintve. A hazai 4,4 százalékos garancia penetráció az AECM tagországok átlagos 1,4 százalékos értékének több mint háromszorosa. 

Miközben tavaly Európában a garanciaszervezetek szerepvállalása visszaszorult, kezességvállalásuk értéke az uniós GDP 1,8 százalékáról 1,4 százalékra mérséklődött, addig Magyarországon a két működő garanciaszervezet, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) megnövekedett teljesítményének köszönhetően a GDP 4,4 százalékára növekedett a kezességvállalási állomány. Ez Európában a legmagasabb értéknek számít, a tavalyi évben így a magyar kkv-k számíthattak a legnagyobb arányban arra, hogy hitelhez jutásukat garanciaintézmények kezességvállalása támogatja majd - mondta el Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója. 

Garanciaállomány aránya a GDP-hez viszonyítva. Forrás - AECM 

Korlátozott a lehetőség az ügyfél pénzének visszaszerzésére, ha az ő aktív közreműködésével szerzik meg azt a digitális adathalászok. A fogyasztó súlyos, szándékos gondatlansága esetén ráadásul a pénzforgalmi szolgáltatónak (pl. banknak) nincs kártérítési kötelezettsége sem. A gondatlanságot, netán csalárd szándékot viszont a banknak kell részletes vizsgálattal bizonyítania. Önmagában a bankkártya vagy mobilbank használata, a PIN-kód megadása vagy az erős ügyfél-hitelesítés még nem bizonyítja, hogy a tranzakciót az ügyfél indította.

Az átutalások, kártyás tranzakciók teljesítésére szigorú, a fizetési rendszer működési alapelveit adó szabályok vonatkoznak. Emiatt csak korlátozott lehetőségek vannak egyebek közt az ügyfél aktív közreműködése révén bűnözők által többféle adathalász módszerrel eltulajdonított pénzek visszaszerzésének.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújította és Pénzforgalom 2030 címen publikálta új elektronikus pénzforgalmi stratégiáját. Az új stratégia az elmúlt évtized legfontosabb eredményeire alapozott: a széleskörű infrastruktúrafejlesztésre, a bankkártya elfogadói hálózat bővülésére és az azonnali fizetési rendszer eredményeire. A Pénzforgalom 2030 dokumentumban az MNB új stratégiai irányok mellett mérhető célokat is meghatározott az elektronikus pénzforgalom terén bevezetve a Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszert.

A Magyar Nemzeti Bank megújította és Pénzforgalom 2030 címen publikálta új elektronikus pénzforgalmi stratégiáját. Az eddigi stratégia alapján az elmúlt évtizedben széleskörű infrastruktúrafejlesztés történt a hazai elektronikus pénzforgalomban. Ezek közül a legfontosabb, hogy jelentős mértékben bővült a bankkártya elfogadói hálózat, valamint az MNB kezdeményezésére és vezetésével létrejött az új, valós idejű, hazai szereplők által üzemeltetett azonnali fizetési rendszer. Ennek köszönhetően ma már gyakorlatilag minden helyzetben lehetséges elektronikusan fizetni. Az ezzel párhuzamosan megvalósult széleskörű, általános használatösztönzés következtében pedig jelentősen emelkedett az elektronikus fizetések aránya is. Az MNB a korábbi stratégia eredményeire építve, a pénzforgalom további fejlődése érdekében új, mérhető célokat határozott meg a 2030-ig terjedő időszakra.

Sikeres évet zárt a Garantiqa

Harminc éves történetének legsikeresebb évét zárta a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A garanciaintézmény 2022-ben 1388 milliárd forint értékben vállalt új garanciát döntő részben mikro-, kis-, és középvállalati hitelek mögé, így összességében 28 százalékkal 2473 milliárd forintra emelkedett a kezességvállalási portfolió. Ezzel a társaság már 3065 milliárd forint hitel felvételéhez segítette hozzá a hazai kkv szektort.

2022-ben a hazai kereskedelmi bankok vállalati hitelállományának bővülése 13,8 százalékot ért el, amelyen belül a kis- és középvállalati szektornak nyújtott hitelek állománya 12,7 százalékkal emelkedett. Ehhez a bővülési dinamikához képest kétszer tudott gyorsabban növekedni a Garantiqa kezességvállalási portfoliója, ami azt eredményezte, hogy a garanciaintézmény részesedése 41 százalék fölé emelkedett a hazai kkv-finanszírozásban. Így ma már minden harmadik kkv hitelből egy a társaság közreműködésével kerül a vállalkozásokhoz.

Az uniós pályázatok körüli bizonytalanság csak kismértékben vetette vissza a cégek bizakodását, közel felük továbbra is reálisnak tartja, hogy ilyen forráshoz juthat. Az ágazatok közül az iparban emelkedett egyedül ez az arány, itt 10-ből 6 vállalkozás vélekedik így – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi, 2023. első negyedévi eredményéből. A cégük számára kedvező kiírást viszont kevesen találnak, ezzel párhuzamosan a benyújtott pályázatok száma is lecsökkent. Az év második felében ezt a képet javíthatják a várhatóan nyáron megjelenő foglalkoztatási célú, valamint az év végi technológiafejlesztési pályázatok.

Elkészült a Magyar Lízingszövetség idei első jelentése, amely bár 2008 óta nem látott, rekordnak számító eredményekről számol be, arról is árulkodik, hogy az elmúlt év kedvezőtlen piaci folyamatai még erre az évre is elkerülhetetlenül rányomják bélyegüket.   

2023 első negyedévében összesen 196,68 milliárd forintot tett ki a finanszírozott összeg, ami az előző év azonos időszakához képest jelentős, 19,5%-os növekedést jelent és a legmagasabb érték a pénzügyi világválságot megelőző időszak óta.  A hazai lízingpiac szereplői mégsem dőlhetnek elégedetten hátra, mivel a szerződött darabszám 12,5%-kal, mindössze 15,641 darabra esett vissza. Ez a volumen még a 2016-os eredményt sem éri el, annak ellenére, hogy azóta lényegében megduplázódott a tőkekintlevőség, amely az év elején már elérte a 2 042,23 milliárd forintot.

Az egy szerződésre jutó kihelyezés 2021-ben 9,2 millió forint volt, ami 2023-ra már 12,5 millió forintra növekedett. A csökkenés elsődleges oka az eszközök árának drámai emelkedésében, a magas kamatköltségekben és inflációban kereshető, amelyek negatívan hatottak a lízingmegoldások vonzerejére.  

Egyelőre, a piaci információk alapján az éves kilátások sem túl biztatóak. Mivel a korábbi évekre jellemző, hosszú szállítási határidők miatti csúszások az év második felében már nem jelentkeznek, a felhalmozódott rendelésállomány folyamatosan apad, az új rendelések csökkennek ezért nemcsak a lízingelt eszközök darabszáma esik tovább, hanem már a kihelyezések értéke is zsugorodhat. 

A finanszírozási formák népszerűségét tekintve nem történt az elmúlt hónapokban változás, továbbra is a zárt (43,7%) és a nyílt (34,8%) végű, pénzügyi lízingkonstrukciók uralják a magyar piacot, mellettük az operatív lízing, azaz a tartós bérlet mindössze 10%-ot tesz ki. Ez utóbbi piac azonban a Lízingszövetség által mértnél jóval nagyobb, viszont egyelőre nincs adatszolgáltatás sok szereplő részéről.  

A lízingszolgáltatások célcsoportjait vizsgálva a KKV partnerek (77,5%) elsősége továbbra is megingathatatlan, a nagyvállalatok 14%-os részesedése és az állami szereplők piaci súlya szinte elhanyagolható. A lízingcégek portfóliójában már az elmúlt években is a lakossági ügyfelek (4,7%) fokozatos visszaszorulásának lehettünk tanúi, mivel a személygépkocsik robbanásszerű drágulása mellett a kedvezőtlen adózási feltételek is korlátozzák pl. tartós bérlet vagy ingatlanlízing választását.. Hosszabb távon ugyanakkor a lakossági szegmensben rejlő potenciál Magyarországon sem elhanyagolható, hiszen Európában ugyanez az ügyfélkör körülbelül 29%-ot tesz ki. 

Milyen eredményeket sikerült elérni az egyes eszközkategóriákban? 

„A teljes hazai lízingpiac 74,5%-át a járműfinanszírozás adja, amelyből 49%-ot a személygépkocsi, kishaszon és motor, 23,5%-ot pedig a nagyhaszonjárművek képviselnek. A fennmaradó 25,5%-on pedig a további, mezőgazdasági, építőipari, IT és egyéb eszközök osztoznak. Ez a megoszlás nagyjából megegyezik az európai piacra jellemző arányokkal. Az új személygépkocsik piacán 3% növekedést sikerült elérni finanszírozott összegben, viszont ezzel párhuzamosan nemcsak a volumen, hanem a penetráció, azaz a lízing részesedése is fokozatosan csökkent. Míg ez a korábbi években elérte a 35-40%-ot, 2021-ben az arány már csak 26,5 % volt, 2023-ra pedig 19%-ra zuhant le. Az egy szerződésre jutó kihelyezés értéke a személyautók esetében 2 év alatt 6,2 millió forintról 7,9 millió forintra emelkedett.” – mondta el Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.

A flottapiacon az előző 3 év trendjei folytatódtak, ami 2019 óta folyamatos darabszám csökkenést jelent. 2023 első három hónapjában ugyan magasabb finanszírozott összeget sikerült elérni (19,607 milliárd forint), mint 2022-ben (14,047 milliárd forint) de az új jármű darabszám mindössze 2677 volt, szemben a tavalyi 2826 darabbal.

Az utóbbi hónapokra jellemző, hogy sok cég az emelkedő árak miatt visszamondta korábbi rendelését. A retailpiac kishaszonjármű szegmensében a lízingpenetráció a személygépkocsiknál jóval magasabb, 32%-ot ért el köszönhetően elsősorban a Lízingszövetség és Kavosz Zrt együttműködésében kidolgozott, többször megújított KAVOSZ Lízing MAX+ kedvező kamatozású konstrukciónak, amely minden KKV számára elérhető. Ez az eredmény egyébként még így is elmarad a korábbi évekre jellemző 40% körüli értékhez képest. Az egy darabra jutó beszerzési ár emelkedése mellett a finanszírozott összeg a tavalyi 13,11 milliárd forintról 16,73 milliárd forintra nőtt és ez az egyik kategória, amelyben a szerződések száma 5%-kal volt képes bővülni. 

Év eleji trendek a nagyhaszonjárművek és a mezőgazdasági piacán 

A kishaszonjárművekhez hasonlóan a nagyhaszonjárművek piaca is képes volt mind a finanszírozott összeg értékében, mind volumenben látványosan bővülni: az új forgalomba helyezések száma 28%-kal lett több 2022-höz képest, és az új szerződések száma (1539) pedig 24%-os növekedést mutatott. Ebben a szektorban a lízingpenetráció kiemelkedően magas, 56-%-os, amely ugyan csökkent 2021-hez képest, de még mindig a lízing a meghatározó finanszírozási forma. A mezőgazdasági gépek piaca 11%-kal növekedett, ami mind a kihelyezések értéke, mind a szerződések számában tükröződött, még ha eltérő mértékben is. A finanszírozott összeg 49 %-kal, a volumen pedig 3,4%-kal emelkedett. Érdemes kiemelni, hogy a kölcsönnek ebben a kategóriában magasabb volt az aránya más eszköztípusokhoz képest, aminek az oka az volt, hogy az év elején került átadásra és forgalomba helyezésre számos olyan gép, amelyek korábbi, a termelés hatékonyságának a javítását célzó mezőgazdasági pályázatok során kerültek beszerzésre. Ez is bizonyítja, hogy ez a szektor rendkívül támogatásfüggő, mivel amikor van támogatás jelentősen megugrik a gépbeszerzés és ezzel párhuzamosan a lízingalapú finanszírozás is.  

Támogatott konstrukciók 

A lízingpiac alakulásában az állami támogatások kulcsszerepet játszanak 2023-ban is. Az NHP programok kifutása után két főszereplője maradt a támogatási konstrukcióknak: az EXIM Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramja és egyéb programjai, valamint a Széchenyi Lízing Max+ program. Ezekben a programokban domináns szerepet tölt be a kishaszonjármű kategória, mivel a személygépkocsik finanszírozása nem támogatott.  Az EXIM Bank idén is meghirdetett pályázatának lízingkerete, -ami az első körben 35 milliárd forintot tett ki, majd további 15 milliárddal lett kiegészítve- nagyon rövid idő alatt lehívásra került, ezért ez esetben további bővüléssel csak akkor számolhatunk, ha a konstrukciót meghosszabbítanák, amire vonatkozóan még nincsenek információk. A Széchenyi Lízing Max+ Program kapcsán a KAVOSZ nemrég viszont bejelentette, hogy a program folytatódik, így a továbbiakban ezzel is számolhatunk.  

Milyen változásokra számíthatunk a piaci környezet kapcsán? 

„Az infláció várható csökkenése és a forint árfolyamának stabilizálódása remélhetőleg pozitív hatással lesz a lízingpiacra is, bár ennek ellenére akár kétszámjegyű áremelkedésre is számíthatunk még az idén. Emiatt az elmúlt hónapokban több gyártó is átállt arra, hogy euróban szerződik, vagy az euróhoz indexálja az árat, ami hozzájárult ahhoz, hogy az euro-alapú finanszírozások részaránya folyamatosan növekedjen, hiszen ennek kamatszintje jóval kedvezőbb. Jelenleg ez a megoldás gyakorlatilag minden eszközkategóriában elérhető az eurós bevétellel rendelkező vállalati ügyfelek számára.” – hangsúlyozta Kőszegi László.