Az utóbbi hónapokban még inkább fókuszba kerültek a kkv-k, miután sorra jelennek meg az adatok arról, hogy a cégek mekkora forráshoz jutnak a következő időszakban.

Legutóbb - november közepén - Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára beszélt arról, hogy a 2014-2020-es uniós költségvetési ciklusban kifejezetten a mikro- és kivállalkozásoknak 490 milliárd forint - azaz közel félbillió forint - fejlesztési forrás áll a rendelkezésére.

Az államtitkár - a kormányzati honlap szerint - azt mondta, hogy 2014-ben 6800 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban, és rekordösszegű, 1850 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki. A munkahelyek száma folyamatosan nő, 2010 óta több mint 550 ezer állás jött létre, ebből több mint 300 ezer a versenyszférában. A kormány azt szeretné, ha ez a trend folytatódna, emiatt döntött úgy a kormány, hogy az új hétéves ciklus forrásainak több mint 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja.

A kkv-k működését, fejlődését segítő mikrohitelek az EU-ban is "sikertörténetnek" számítanak, ezen a téren - a tanácsadás és a helyi vállalkozásfejlesztési központok létrehozása mellett - a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány segítheti a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Az alapításának 25. évfordulóját ünneplő Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány célja olyan helyi és térségi érdekszférákon is túlnyúló tevékenységek, gazdaságfejlesztő programok megvalósítása, mely támogatja a mikro-, kis- és középvállalkozások létrejöttét és megerősödését, versenyképességük fokozását, növekedési esélyeik bővítését.

A kis- és középvállalkozások hitelezésének felfutása a beruházások bővülése, a gazdaság fejlődése mellett kedvez a garanciakonstrukcióknak is – közölte a Magyar Fejlesztési Bank többségi tulajdonában lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt., amely egyúttal üdvözölte a Magyar Nemzeti Bank lépését, amellyel újabb 600 milliárd forintos olcsó hitelforráshoz juthatnak a vállalkozások. Az idén - tavalyhoz képest - 16 százalékos növekedést elérő Garantiqa szerint az élénkülő hitelpiacon tovább nőhet a készfizető kezességet biztosító konstrukciók iránti igény, amelyek alapot nyújtanak a vállalkozások beruházásaihoz.

A Magyar Nemzeti Bank november 3-án jelentette be, hogy 2016 januárjában elindítja a Növekedéstámogató Programot (NTP), valamint a Piaci Hitelprogramot, amelyek célja, hogy a vállalati, ezen belül a kis- és középvállalkozások hitelállománya 250-400 milliárd forinttal bővüljön a jövő évben. A jegybanki programok keretében a kis- és középvállalkozások számára így 600 milliárd forint hitelkihelyezés valósulhat meg jövőre.

„A most bejelentett jegybanki lépések mindenképp hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kkv-szektorban fellendüljön a hitelezés. A hitelpiaci bővülésben pedig fontos szerepe lehet a garanciakonstrukcióknak is, amelyek készfizető kezességet biztosítanak a bankok számára, így olyan vállalkozások is hozzájuthatnak a hitelekhez, ezen beül az olcsó NTP-s forrásokhoz, amelyek nem feltétlenül kapnának hitelt a bankoktól” – reagált az NTP elindításáról szóló bejelentésre dr. Nagy Róbert, a Garantiqa vezérigazgató-helyettese.

A hazai kkv-k jelentős része előbbre hozná és át is ütemezné beruházási terveit, amennyiben rövid időn belül elérhetővé válnának az uniós források. Azonban a jelenlegi pályázati kiírások mellett alig több mint harmaduk tartja csupán reálisnak uniós támogatás elnyerését – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból.

Az 500 hazai kkv-vezető nyilatkozata alapján a cégek egyelőre várakozó állásponton vannak az új uniós ciklus forrásaival kapcsolatban. „Jelenleg a vállalkozások alig több mint harmada, 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatáshoz juthat a mostani hétéves ciklusban, holott az előző negyedévben még 51 százalékuk vélte így. Ezt a pályázati aktivitást tovább növelheti, hogy a 2014-2020-as költségvetési ciklusban a források 60 százalékát fogják közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítani” – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

„Azok körében, akik a következő egy évben beruházást terveznek, 53 százalékuk ütemezné át és hozná előbbre beruházásait, amennyiben heteken belül elérhetővé válnának az uniós pályázatok. Az alap esetben fejlesztéssel nem számoló cégeknél pedig ötödük nyilatkozott arról, hogy terveznének beruházást, ha rövid időn belül megjelennének a cég szempontjából releváns pályázati kiírások” – mondta el a szakember.

„Év végéig mintegy 100 új pályázat kiírása várható, a GINOP idén meghirdetett fejlesztési kerete pedig mintegy 902,5 milliárd forint lesz. További jó hír, hogy a kormányzati bejelentések szerint a ciklus összes magyar pályázatát két éven belül, 2017. június 30-ig igyekeznek kiírni, ezzel segítve a tervezhetőséget” – mondta el Kovács Viktor Zoltán.

Még gyorsabb, olcsóbb és egyszerűbben elérhető szolgáltatásokat ígér a Garantiqa

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. évente 27 ezer darab kezességvállalási szerződést köt, ezek 80 százaléka mikrovállalkozások hitelhez jutását segíti elő készfizető kezességvállalással. A szervezet teljes garancia állománya a harmadik negyedév végén meghaladta a 350 milliárd forintot, a várakozások szerint az év végéig a kezességvállalási portfolió 380 milliárd forintra gyarapodhat.

A garanciaszervezetek kezességvállalása a hitelkínálati korlátok oldásának egyik hatékony eszköze, mivel tevékenységük erősíti a bankok hitelkínálatát a kis- és középvállalkozási szegmensben, a hitelezési kockázatok részbeni átvállalásán és a tőkeképzési követelmények enyhítésén keresztül. 

Az államilag támogatott készfizető kezességvállalás hitelképessé, illetve hitelképesebbé teszi az egyébként életképes, de fedezethiányos vállalkozásokat. A kis- és középvállalkozások támogatásához a bankszektor aktív közreműködése is szükséges, hiszen a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. csak a hitelintézetek által kihelyezni tervezett hitelekhez tud kezességet vállalni.

Nemzetközi összehasonlításban a GDP-hez mérten magas a hazai hitelgarancia támogatások szerepe a gazdaságban (2013-ban 1,33 százalék), ráadásul 2014-től jelentősen emelkedett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása mellett nyújtott hitelek volumene. A társaság által 2015-ben vállalt kezességek összege 16 százalékkal bővült az előző év hasonló időszakához képest, és a portfolió meghaladta a 351 milliárd forintot. A várakozások szerint az év végéig a kezességvállalási portfolió 380 milliárd forintra gyarapodhat. Ez a kkv szegmens hitelezésének bővülését jóval meghaladó, 18 százalékos növekedést jelentene.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. aktivitását tőkeproblémák nem korlátozzák, így lényegében a kihelyezett hitelekhez vállalt kezességeinek volumene sem korlátozott, a társaság aktív szerepvállalásával, a banki partnerekkel együttműködve kíván hozzájárulni a hitelezési folyamatok élénküléséhez. 

A növekedést a kezességvállalás gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb igénybevétele érdekében, 2014-től végrehajtott átfogó intézkedéscsomag alapozta meg. A bankok és a vállalkozások számára is fontos a gyorsaság, a rugalmasság és a megbízhatóság, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ennek érdekében számos új termékkel, igen alacsony hitelgarancia díjakkal és aktívabb, nyitottabb működéssel segíti a bankok hitel-kihelyezési munkájának felgyorsítását. E mellett a társaság folytatja kezességvállalás egyszerűbb eléréséhez szükséges intézkedések végrehajtását, amelynek következő lépcsőjét a bürokratikus akadályok csökkentése jelenti. Az európai uniós támogatási szabályok (de minimis, csoportmentességi) és a hazai jogszabályok által előírt adminisztrációs terhek csökkentése érdekében jogszabály-módosítási javaslatcsomag kidolgozását kezdte meg a társaság.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. fontos célja, hogy szolgáltatásai a kis- és középvállalkozási szegmensben jelen lévő valamennyi hitelintézetnél hozzáférhetőek legyenek: a Garantiqa szolgáltatásai jelenleg 25 bank 1261 fiókjában és 104 takarékszövetkezet 1525 fiókjában érhetők el.

Október elejéig a növekedési hitelprogram (nhp) második szakaszában résztvevő hitelintézetek összesen 1014,1 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felé – olvasható a jegybank közleményében.

Az MNB adatai szerint 35 783 darab hitelügylet és 21 875 darab vállalkozás érintett az nhp jelenlegi szakaszában, a még le nem járt ügyletek volumene 918,3 milliárd forintot tesz ki, míg a jelenleg ténylegesen kinn lévő – azaz a múltbeli törlesztéseket, valamint a még le nem hívott hitelrészeket nem tartalmazó – hitelállomány 705,9 milliárd forint.

Az idei év első kilenc hónapjában 42 milliárd forinttal nőtt a kedvezményes jegybanki hitelek igénybevétele, a program két szakaszában együttvéve több mint 26 000 vállalkozás jutott finanszírozáshoz mintegy 1715 milliárd forint összegben.

Az MNB adatai szerint a második szakaszban leszerződött összeg 96 százaléka új hitel, ezen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 58 százalék, az új forgóeszközhiteleké 30 százalék, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 12 százalék.

Vállalatméret szerint tekintve megállapítható, hogy a mikrovállalkozások hitelfelvétele 76 százalékban új beruházási hitelekre irányul, míg a kisvállalkozásoknál 50 százalék, a közepes vállalkozásoknál pedig 43 százalék körüli az új beruházási hitelek részesedése. Az ágazati eloszlást tekintve a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és a feldolgozóipar ágazatok részesedése kimagasló, a hitelek közel háromnegyede ebbe a három ágazatba irányul.

Október elejéig a növekedési hitelprogram (nhp) második szakaszában résztvevő hitelintézetek összesen 1014,1 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felé – olvasható a jegybank közleményében.

Az MNB adatai szerint 35 783 darab hitelügylet és 21 875 darab vállalkozás érintett az nhp jelenlegi szakaszában, a még le nem járt ügyletek volumene 918,3 milliárd forintot tesz ki, míg a jelenleg ténylegesen kinn lévő – azaz a múltbeli törlesztéseket, valamint a még le nem hívott hitelrészeket nem tartalmazó – hitelállomány 705,9 milliárd forint.

Az idei év első kilenc hónapjában 42 milliárd forinttal nőtt a kedvezményes jegybanki hitelek igénybevétele, a program két szakaszában együttvéve több mint 26 000 vállalkozás jutott finanszírozáshoz mintegy 1715 milliárd forint összegben.

Az MNB adatai szerint a második szakaszban leszerződött összeg 96 százaléka új hitel, ezen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 58 százalék, az új forgóeszközhiteleké 30 százalék, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 12 százalék. Vállalatméret szerint tekintve megállapítható, hogy a mikrovállalkozások hitelfelvétele 76 százalékban új beruházási hitelekre irányul, míg a kisvállalkozásoknál 50 százalék, a közepes vállalkozásoknál pedig 43 százalék körüli az új beruházási hitelek részesedése. Az ágazati eloszlást tekintve a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és a feldolgozóipar ágazatok részesedése kimagasló, a hitelek közel háromnegyede ebbe a három ágazatba irányul.

A magyar és az uniós szabályok szerint kis- és középvállalkozásnak minősülnek azok a gazdasági szervezetek, melyek legfeljebb 250 főt foglalkoztatnak, árbevételük pedig nem haladja meg az 50 millió eurót. Érdemes röviden áttekinteni, hogy ezek a cégek mekkora szereppel bírnak a magyar gazdaságban.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2014 végén összesen 588 263 darab társas vállalkozás működött Magyarországon, ezek legalább 65 százaléka megfelelt a kkv-szabályok létszámbeli követelményeinek. Volt ugyanis 348 ezer darab olyan vállalkozás, melyek 1-9 főt foglalkoztattak, további közel harmincezer cég 50 fő alatti létszámot jelentett be, 4501 darab vállalkozás pedig 250 fő alatti kategóriába tartoztak. Volt ugyanakkor több mint 200 ezer olyan vállalkozás, melyek vagy nulla fővel működtek, vagy a KSH számára ismeretlen volt a létszámuk. Az adatok szerint mindössze 867 darab olyan cég volt az országban, mely biztosan nem felelt meg a kkv-törvény létszámbali követelményeinek, mivel 250 főnél többet foglalkoztatott.

Szintén a KSH 202-es adataiból derül ki, hogy a kkv-k mintegy negyven százaléka Közép-Magyarországon végezte tevékenységét, vagyis erőteljes volt a koncentráció. Ugyanakkor az ország  minden régiójában a 9 főnél kisebb mikrovállalkozások domináltak, az ennél nagyobb szervezetek hányada csupán Közép-Magyarországon és Dél-Alföldön érte el az öt százalékot. A kkv-k között a nagyvállalatokhoz viszonyítva kisebb a külföldi érdekeltségű vállalkozások előfordulása. 2012-ben összesen közel 28 ezer külföldi tőkével működő kkv volt az országban.

Szinte napi szinten találkozik mindenki a kis- és középvállalkozásokkal (kkv), azonban kevesen tudják pontosan, mit is takar ez a kategória. Általában három mutató alapján sorolják be a vállalkozásokat csoportokba: az alkalmazotti létszám, az árbevétel és a mérlegfőösszeg ez a három mutató. 

Magyarországon a 2004. évi XXXIV. törvény (Kkvtv.) szabályozza a cégméret szerinti kategóriák fogalmát. Eszerint ha egy vállalkozás tíznél kevesebb főt foglalkoztat, éves nettó árbevétele nem haladja meg a kétmillió eurót és mérlegfőösszege ugyanezt az összeghatárt, akkor minősül mikrovállalkozásnak. Kisvállalatokról akkor beszélhetünk, ha az alkalmazotti létszám nem haladja meg az ötven főt, az árbevétel és a mérlegfőösszeg pedig a 10 millió eurót, míg a középvállalkozási lét alapfeltétele, hogy legfeljebb 250 főt foglalkoztasson egy vállalkozás, éves nettó árbevétele pedig ne haladja meg az 50 millió eurót. Ezek felett beszélünk nagy- illetve multinacionális vállalatokról. A törvény alapján nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot. 

Gyakorlati jelentősége is lehet annak, hogy egy adott cég kkv-nek minősül-e, hiszen elvileg minden magyar vállalkozásnak kötelező lenne évente elvégeznie a méret szerinti besorolást. Vannak ugyanis olyan adójogszabályok, melyek csak egy-egy vállalti kategóriára érvényesek, mint például a kkv-adókedvezmény. Emellett vannak külön a kkv-kra szabott termékek, szolgáltatások, melyeket csak azok a cégek vehetnek igénybe, melyek megfelelnek a törvényi feltételeknek.

Forráshiány miatt nem hajtott végre beruházást a mikro- és kisvállalkozások közel fele

A mikrovállalkozásoknál jóval intenzívebben lépnek kapcsolatba bankjukkal a kisvállalkozások. Előbbiek 54 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a 74 százaléka havonta vagy hetente érintkeznek bankjával – derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.,  megrendelésére a Kutatópont által elvégzett felmérésből. A bankok a mikrovállalkozások 8 százalékának, a kisvállalkozások pedig 28 százalékának kínáltak a hitelhez készfizető kezességet biztosító konstrukciót. A magyar kis- és közepes vállalkozások nagy részének szüksége van hitelre, forrásra. A Garantiqa-kutatás eredménye szerint az elmúlt öt évben nem beruházó mikrovállalkozások 44 százaléka, a kisvállalkozások esetében pedig 46 százalékuk forráshiány miatt nem tudott fejlődni.

Eltérő intenzitással tartják a kapcsolatot bankjukkal a mikro- és kisvállalkozások. A mikrovállalkozások 35 százaléka havonta, 19 százalékuk hetente érintkezik a bankjával, míg a kisvállalkozásoknál 38 és 36 százalék ez az arány - derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megrendelésére a Kutatópont által elvégzett felmérésből, amely többek között a magyarországi mikro- és kisvállalkozások bankhasználati szokásait vizsgálta.

Piaci hitelt kínálnak elsősorban a bankok

A kutatás arra is rávilágít, hogy a bankok a piaci feltételekkel felvehető hiteleket, valamint a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjában (NHP) elérhető konstrukciókat kínálták a leginkább a mikro- és kisvállalkozásoknak. A pénzintézetek az általuk megkeresett kisvállalkozások 43 százalékának ajánlottak piaci hitelt, míg 34 százalékuknak kínáltak fel NHP-s hitelt, ezzel szemben a mikrovállalkozások 29, illetve 25 százaléka kapott ezekre a konstrukciókra ajánlatot.

Garantiqa: Lendületesen növekszik az állomány

Növekedést ért el az első félévben a vállalkozások hitelfelvételéhez készfizető kezességet biztosító Garantiqa Hitelgarancia Zrt.: június végén 334,6 milliárd forintot tett ki a garanciaállomány, ami 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi összeget. Ez egyben azt is jelenti, hogy az állami tulajdonban lévő társaság időszaki kezességvállalásainak állománya 17%-os növekedést mutat az előző év hasonló időszakához képest. A társaság az év hátralévő részében és jövőre is további növekedést vár elsősorban a gazdasági növekedés, ezen belül kkv-szektor fejlődése miatt. A Garantiqa arra számít, hogy a mikrovállalkozások körében még népszerűbbé válnak a kezességvállalással kombinált hitelkonstrukciók.

A garanciakonstrukciók iránti kereslet erősödése miatt az első félévben fokozatos növekedést ért el az állami tulajdonban lévő, Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Június végén a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelfelvételéhez készfizető kezességet biztosító társaság garanciaállománya 334,6 milliárd forintra rúgott, ami a teljes kkv szegmens 1,8 százalékos éves növekedési ütemét jóval meghaladó, 9 százalékos növekedést jelent éves összevetésben - közölte féléves eredményeit a társaság.

„A közel 335 milliárd forintos garanciaállomány egyúttal azt jelenti, hogy hat hónap alatt az üzleti tervben előirányzott két számjegyű növekedés időarányos részét teljesítettük” - értékelte a féléves számokat Nagy Róbert, a Garantiqa vezérigazgató-helyettese. A portfólió összetételéről Nagy Róbert azt mondta, hogy döntően problémamentes és külön nem figyelendő ügyletekből áll, ráadásul az előbbi kategória volumene növekedést mutat, ami a növekedés mellett szintén kedvező trendnek mondható.