A 2016. januári adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest tovább javult: a KKV Körkép Konjunktúramutatója az októberi 20 pontról 25 pontra emelkedett, ami 2005. január – a kutatás kezdete – óta mért legmagasabb érték – olvasható a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) anyagában.

A mutató jelenlegi értéke jelentősen meghaladja az előző év ugyanezen időszakában mért értéket (16 pont). A Bizonytalansági Mutató értéke 37 pontos szinten áll, amely gyakorlatilag nem változott az előző negyedévhez képest (2015 októberében 38 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Összességében megállapíthatjuk, hogy az üzleti bizalom szintje nőtt az előző negyedévhez képest, ezzel pedig a kutatás történetének legmagasabb értékét érte el (a mutató értéke csak idén áprilisban volt hasonlóan magas, amikor elérte a 23 pontot).

A KKV Körkép Konjunktúramutató növekedése annak köszönhető, hogy a tíz almutató döntő többségének értéke nőtt az előző negyedévhez képest. A legnagyobb mértékben a várható kapacitáskihasználás (13 pontos növekedés), a várható beruházási aktivitás (10 pontos növekedés), illetve a várható termelési szint (8 pontos növekedés) megítélése javult. Egyetlen mutató értéke csökkent az előző negyedévhez képest, a jelenlegi rendelésállomány egy ponttal visszaesett.

Az uniós forrásokra aspiráló mikrovállalkozások 56 százaléka már beépítette üzleti tervébe a megpályázandó uniós forrásokat, 34 százalékuk csak készül erre. A kisvállalkozásoknál többségben vannak az óvatosak, táborukban 51 százalék azok aránya, akik egyelőre nem számolnak a támogatással - derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kutatásából. Az MFB-csoporthoz tartozó Garantiqa szakértői szerint mind a pályázati források, mind a garanciakonstrukciókkal kombinált hitelkonstrukcióknak köszönhetően számottevően növekedhet a mikro- és kisvállalkozások GDP-hez való hozzájárulása idén.

A jövőbeli pályázatokon történő elindulást tervbe vevő magyar mikro- és kisvállalkozások egymástól eltérően készülnek a pályázatok eredményére. A mikrovállalkozások 56 százaléka üzleti tervében már számol a pályázatokon elérhető forrásokkal, 34 százalékuk azonban csak tervezi ezt a lépést. Az uniós pénzekre apelláló kisvállalkozások 35 százaléka számol előre a megpályázandó forrásokkal, többségük - 51 százalékuk - azonban még nem számol ezekkel az összegekkel, de az üzleti tervbe be fogják építeni - derül ki az MFB csoportba tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kutatásából.

A felmérésből kiderül az is, hogy a pályázni készülő mikrovállalkozások 20 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a 28 százaléka konkrét információval rendelkezik a megpályázható forrásokról, pályázatokról. A mikrovállalkozások körében 47 százalékos, a kisvállalkozásoknál pedig 48 százalékos azok aránya, akik már tudnak részleteket a pályázatokról. A Garantiqa kutatása szerint a mikrovállalkozások 32 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a 20 százaléka semmit nem tud a pályázatokról.

“A mikro- és kivállalkozások többé-kevésbé tisztában vannak a pályázati lehetőségekkel” - mondta a felmérés adatai kommentálva dr. Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: “Az uniós források mellett a Garantiqa kezességvállalásával kombinált hitelek is hozzásegíthetik a mikro- és kivállalkozásokat a fejlődéshez”.

A Garantiqa a múlt évet 366 milliárd forintos kezességvállalási portfólióval zárta, ami 14 százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez képest. A társaság a vállalkozásoknak nyújtott banki hitelekhez kínált kezességvállalásaival összesen 440 milliárd forint hitel kihelyezését segítette elő.

A múlt év végén 366 milliárd forintot tett ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalási portfóliója, ami 14 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. A vállalkozások hiteleihez garanciakonstrukciókat kínáló Garantiqa összesen 27 ezer szerződést kötött tavaly, ennek eredményeként összesen 440 milliárd forint forráshoz jutottak a vállalkozások. A Miniszterelnökség államtitkára, Németh Lászlóné szerint a MFB Csoporton belül működő, piacvezető társaság egyre fontosabb feladatot lát el a tőke- vagy fedezethiányos vállalkozások hitelhez juttatásában, és ez a szerep a kkv szektoron belül tovább erősödhet a jövőben. Dr. Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója a Társaság rendkívüli közgyűlésén ismertette az eredményeket, illetve a közgyűlés elfogadta a 2016-os üzleti tervet. Az állami garanciaszervezet vezetője arra számít, hogy a növekedési lendület 2016-ben is kitart, és a társaság 15 százalékos növekedéssel zárja ezt az évet.  

A Garantiqa kezességvállalási portfóliójának értéke a múlt év végén 366 milliárd forint volt, ami 14 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. A Garantiqa a múlt év során összesen több mint 27 ezer kezességvállalási szerződést kötött a vállalkozásokkal, a szerződő felek négyötöde – 80 százaléka – pedig mikrovállalkozás volt. A szerződések eredményeként összesen 440 milliárd forint hitelhez jutottak a vállalkozások, ami szintén 14 százalékos növekedést jelent a 2014-ben elért 386 milliárd forintos összeghez viszonyítva.

Dr. Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója a társaság rendkívüli közgyűlésén az eredményeket értékelve elmondta: a két számjegyű növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy a kezességvállalások gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb igénybevétele érdekében a Garantiqa 2014-től átfogó intézkedéscsomag keretében megújította működését. „A bankok és a vállalkozások számára a gyorsaság, a rugalmasság és a megbízhatóság kiemelten fontos, a Garantiqa ennek érdekében számos új termékkel, alacsony hitelgarancia-díjakkal és aktívabb működéssel segítette és segíti a bankok hitelkihelyezési tevékenységét” - hangsúlyozta dr. Búza Éva. Hozzátette: az idén folytatják a munkát, a kezességvállalások még egyszerűbb eléréséhez szükséges intézkedéseket hajtanak végre, amelyek célja, a bürokratikus lépések minimalizálása.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. közgyűlése február 25-én elfogadta a társaság üzleti tervét, amely további - szám szerint 15 százalékos – növekedéssel számol, ezen belül az üzleti aktivitás fokozását tűzi ki célul. A bővülésnek tőkeoldalról nincs akadálya – mutatott rá a vezérigazgató -, így a kihelyezett hitelekhez vállalt kezességek volumene sem korlátozott. A társaság aktív szerepvállalással, a banki partnerekkel együttműködve kíván hozzájárulni a hitelezési folyamatok élénküléséhez. A Garantiqa szakértői arra számítanak, hogy a hazai kis- és középvállalkozások, valamint mikrovállalkozások könnyebben juthatnak hitelforráshoz a Garantiqa kezességvállalási konstrukcióinak segítségével, ezáltal az idén is érdemben hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez.

A jegybank növekedési hitelprogramjának (nhp) kivezetése nem jelenti automatikusan azt, hogy emelkednek a cégek hitelköltségei. Éppen ellenkezőleg, a programot felváltó új intézkedések akár még kedvezőbb feltételeket is hozhatnak.

A növekedési hitelprogramot fokozatosan felváltó növekedéstámogató program (ntp) és a bankok piaci hitelezését ösztönző piaci hitelprogram (php) egyik fontos újítása. Most egyelőre mindhárom program működik, eddig a legnagyobb változás, hogy az nhp keretében a deviza árbevétellel rendelkező vállalkozások euróban jussanak kedvező kamatozású hitelekhez. Ezzel párhuzamosan viszont szűkül a lehetséges hitelcélok köre. A beruházás, a lízing, a földvásárlás, illetve a beruházáshoz kapcsolódó EU-pályázatok finanszírozása továbbra is elérhető, a forgóeszköz-hitelezést azonban kivezetik a programból.

Az nhp keretében összesen 600 milliárd forint áll a bankrendszer közvetítésével a vállalatok rendelkezésére, ebből 300 milliárd forint jut a forinthitelek kihelyezésére, 300 milliárd pedig a deviza alapú finanszírozásra. A régi-új hitelprogram legfontosabb változtatása, hogy a forinthiteleknél 10 milliárd forintról 1 milliárd forintra csökken a maximálisan felvehető hitelösszeg. A forinthitelek keretében minimum 3 millió forinthoz lehet hozzájutni, 2,5 százalékos kamat mellett, a devizahitelek keretében pedig maximum 30 millió euró hitelhez juthatnak hozzá a devizabevétellel rendelkező kkv-k, rendkívül alacsony, 1 százalék körüli, fix kamatozás mellett.

Több mint háromszorosan túljegyezték a kereskedelmi bankok az MNB első hitelezéshez kötött kamatcsere-tenderét – közölte a jegybank. Mindez azt jelenti, hogy a pénzintézetek máris azt vállalták, hogy legalább 150 milliárd forinttal növelik kkv-hitelezésüket.

A meghirdetett 200 milliárd forintos összegre 618 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatot a bankok az MNB kamatcsere-tenderén, melynek lényege, hogy a lekötött összeg negyedéig vállalják a bankok, hogy növelik kkv-hitelezésüket. A jegybank cserébe kedvező árazású forint forrást nyújt számukra. Az első aukción az MNB a teljes mennyiséget elfogadta.

A tendereket március végéig folytatja a jegybank, vagyis még februárban és márciusban lesznek hasonló jegyzések kéthetente. Eredetileg a tavaly ősszel bejelentett piaci hitelprogram keretében 1000 milliárdos állományt tűzött ki célul az MNB, ami hasonlóan sikeres tenderek mellett könnyedén teljesülhet. Azt még nem tudni, mi lesz, ha a következő két aukción is hasonló túljegyzés lesz, elképzelhető, hogy készek lesznek megemelni a keretösszeget a hitelezés élénkítése érdekében. Ugyanakkor az első tender után az MNB kiemelte, hogy nem számít hasonlóan erős érdeklődésre a további aukciókon.

A jegybank ígérete szerint szigorúan ellenőrzik majd, hogy az érintett bankok teljesítik-e önkéntes vállalásukat, először 2017 első negyedévében vizsgálják meg, hogy az idei hitelezés-növekedés megvalósult-e. Részben az új program miatt a jegybank arra számít, hogy a kkv-hitelállomány 2016-ban nettó 5-10 százalékkal emelkedik majd.

A mikrovállalkozások 41 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig az 57 százaléka pályázna uniós forrásra a jelenlegi ciklusban - derül ki a Garantiqa múlt év végén készített felméréséből, amely szerint a beruházásokhoz szükséges létszámmal nem rendelkező mikro- és kisvállalkozások 54, illetve 59 százaléka tervez létszámbővítést. A cégek szerint Magyarországon megfelelő munkaerőt találni nehéz, ennek ellenére az érintett cégek 86-91 százaléka kizárólag Magyarországon keresne új alkalmazottakat. Az új dolgozókat legtöbben a kollégák javaslata alapján vesz fel.

A magyar mikro- és kisvállalkozások 39, illetve 46 százaléka szerint a meglévő dolgozói állománnyal lebonyolíthatóak a tervezett beruházások. A jövőbeni fejlesztésekhez szükséges létszámmal jelenleg nem rendelkező mikro- és kisvállalkozásoknak az 54, illetve 59 százaléka tervez létszámbővítést - derül ki a Magyar Fejlesztési Bank-csoporthoz tartozó, többségi állami tulajdonú Garantiqa Hitelgarancia Zrt. múlt év végén készített felméréséből.

A kutatás szerint a megkérdezett mikrovállalkozások a 41 százaléka indulna uniós pályázatokon a mostani ciklusban, a kisvállalkozásoknál pedig még magasabb ez az arány, utóbbi cégek 57 százaléka pályázna uniós forrásokra. A felmérés arra is választ adott, hogy a korábbi uniós pályázatokon elinduló cégek milyen célra fordították a forrásokat: mind a mikro-, mind a kisvállalkozások körében az eszközvásárlás volt a fő cél, 46, illetve 50 százalékban erre költötték a pályázati forrásokat.

A jegybank közölte az NHP-s mérleget: 31 ezer vállalkozás kapott 2126 milliárd forint forrást. Azaz egy-egy cég átlagosan 68,5 millió forint hitelhez jutott.

A múlt év végén lezárult a jegybanki hitelprogramok (Növekedési Hitelprogram - NHP, Növekedési Hitelprogram Plusz - NHP) szerződéskötési időszaka.

A Magyar Nemzeti Bank közzétette az eddigi számokat, amelyek alapján igen komoly összeg áramlott a gazdaságba: 31 ezer hazai vállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz mintegy 2126 milliárd forint összegben, ezzel a rendelkezésre álló keretösszeg több mint 95 százaléka felhasználásra került. A közzétett adatok alapján egy-egy az NHP-s programokban érintett vállalkozás átlagosan 68,5 millió forint hitelhez jutott kedvező kamatozással.

A jegybank megítélése szerint a programnak köszönhetően megállt a kkv-k hitelállományának csökkenése, sőt, a múlt év harmadik negyedévében már 3,5 százalékos volt a többlet. A programok segítségével a beruházsok is növekedtek. Az MNB becslése szerint az NHP-s programok 2014-2015-ben 1-1,5 százalékponttaljárultak hozzá a GDP-bővüléshez.

Bár a szóban forgó programok lezárultak, januártól sem szakad meg a sorozat. Életbe lép ugyanis a bankok piaci alapú hitelezésre való visszatérését elősegítő Növekedéstámogató Program.

Leginkább ügyintézésre, saját honlapja azonban viszonylag kevés cégnek van.

Érdekes eredményre jutott a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) friss felmérése, amelyben a magyar vállalatok internetezési szokásait mérte fel. A GVI több mint 3 ezer magyarországi vállalatot vont be a felmérésbe, a megkérdezett cégek többsége - közel 70 százaléka - 10 fő alatti mikrovállalkozás volt. A kisvállalkozások aránya 18, a nagyvállalatoké 12 százalékos volt.

A felmérés legfontosabb eredményei pontokba szedve:

• a megkérdezett cégek közel 95 százaléka az internetet ügyintézésre használja;
• szintén magas, 91,5 százalékos volt azoknak az aránya, akik az ügyfelekkel való emailezésre használták az internetet;
• a piaci folyamatokról, és jogszabályokról való tájékozódáshoz pedig a vállalkozások 89 százaléka vette igénybe a netet;
• viszonylag alacsony (55,4 százalék) a saját honlapot működtető cégek aránya, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a felmérésben a mikrovállalkozások aránya 70 százalékos volt;
• a biztonság kiemelt figyelmet kap: a cég saját számítógépes rendszerének és az azon tárolt információk biztonságát a cégek nagy többsége közel 90 százaléka fontosnak illetve nagyon fontosnak tekinti.

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram égisze alatt 13 ország 38 innovatív kis- és középvállalkozása részesül támogatásban a kkv-támogató eszköz második szakaszának legutóbbi pályázati fordulójában – jelentette be az Európai Bizottság.

A 33 projekt egyenként legfeljebb 2,5 millió euró finanszírozáshoz jut – kivéve az egészségügyi projekteket, melyeknél legfeljebb 5 millió euró hívható le – melyet egyrészt olyan innovációs tevékenységekre, mint a tesztelés, a prototípus-készítés, a bővítés és a miniatürizálás, másrészt részletes üzleti terv kidolgozására fordítanak. A kiválasztott kkv-k személyre szabott üzleti tanácsadásban is részesülnek.

A nyertes projektek között három magyarországit találunk: a tűzgátló anyagokat fejlesztő szendrői R-fire Kft.-t és a hasonló tevékenységi körű budapesti IFEX Tűzvédelmi Kft.-t, valamint az ökoinnovációval foglalkozó győri INNOWASTE Kft.-t

A mostani körben az olasz vállalkozások voltak a legsikeresebbek, tíz cég kapott összesen 12,7 millió eurós támogatást. Mellettük kilenc spanyol cég nyert pénzt, ők többet kaptak, mint az olaszok, összesen 13,millió eurót.

Az Európai Bizottsághoz 960 projektjavaslat érkezett a kkv-támogató eszköz második szakaszának harmadik pályázati fordulójában. A projektek 3,4 százaléka bizonyult sikeresnek, ami a teljes projektköltségek tekintetében 55,3 millió euró finanszírozást mozgósít. A program 2014 január 1-jei indítása óta a kkv-támogató eszköz második szakaszán belül összesen 311 kis- és középvállalkozás jutott finanszírozáshoz, köztük 12 magyar.

Nőtt a jegybanki hitelprogram keretében a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásával folyósított hitelek összege: november végén 98,5 milliárd forintot tett ki a Növekedési Hitelprogram második szakaszában garantált hitelek volumene. Ez 14,8 százalékos bővülést jelent a szeptember végi értékhez képest. A Garantiqa szakemberei arra számítanak, hogy az idén 18 százalékkal 380 milliárd forintra nő a teljes garanciaállomány. 

Növekvő igény mutatkozott ősszel a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának (NHP) második szakaszában a Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásával folyósított hitelek iránt. A többségi állami kézben lévő - az MFB-csoporthoz tartozó - Garantiqa Hitelgarancia Zrt. közölte: november végén a vállalt kezességekhez kapcsolódó teljes hitelösszeg 98,5 milliárd forintra rúgott, ami 14,8 százalékkal haladja meg a szeptember végi - 85,8 milliárd forintos - értéket.

Dr. Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója örömtelinek nevezte a szeptember végi adatokhoz képest bekövetkezett emelkedést, amely szerinte azt mutatja, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások körében egyre többen ismerik fel a garanciakonstrukciókban rejlő lehetőségeket. “A kezességvállalásunk segítségével olyan vállalkozások is kaphatnak hitelt többek között fejlesztésre, beruházásra, amelyek eddig nem feltétlenül kapták volna meg a hitelforrást” - fogalmazott a vezérigazgató. Azt is elmondta, hogy a Garantiqa garanciaállománya az év végén elérheti a 380 milliárd forintot, ami 18 százalékos növekedésnek felelne meg éves szinten.