Az áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az eőző negyedévben tapasztalthoz képest tovább javult: a KKV Körkép Konjunktúramutatója a januári 25 pontról 31 pontra emelkedett, ami 2005. január – a kutatás kezdete – óta mért legmagasabb érték – olvasható az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) felmérésében.

A kkv körkép konjunktúramutató növekedése annak köszönhető, hogy a tíz almutató döntő többségének értéke nőtt az előző negyedévhez képest. A legnagyobb mértékben a várható jövedelmezőség (15 pontos növekedés) és a várható üzleti helyzet (12 pontos növekedés) megítélés javult a megkérdezett cégek körében. Csupán két mutató értéke csökkent az előző negyedévhez képest: az előző féléves termelési szint 9 ponttal, a jelenlegi rendelésállomány 2 ponttal esett vissza.

A bizonytalansági mutató értéke 37 pontos szinten áll, amely gyakorlatilag nem változott az előző negyedévhez képest (2015 áprilisában 38 ponton állt). A bizonytalansági mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a kkv-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik. 

A szokásos negyedéves felmérésben a megkérdezettek között a legnagyobb számban a 100-249 fő közti közepes vállalatok voltak, míg az iparágakat tekintve a feldolgozóiparból és a kereskedelemből került ki a vállalatok zöme.

A mikro-, kis- és középvállalkozások informatikai hátterének korszerűsítésére, digitális fejlesztésére országos rendezvénysorozat indult útjára idén tavasszal.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kormányzati támogatással egy olyan infokommunikációs szemléletformáló és kompetenciafejlesztő programot hívott életre, amely a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások számára nyújt segítséget a digitális felzárkózásra. A hazai kkv-k ugyanis hiányos ismeretekkel rendelkeznek az infokommunikációs technológiák (IKT) felhasználását illetően, ezért nem használják ki az informatikai eszközök adta lehetőségeket. Mindez jelentős versenyhátrányhoz juttatja őket európai társaikkal szemben – olvasható a rendezvénnyel kapcsolatos közleményben.

 „Nem szabad költségként tekinteni a digitális megoldásokra, hanem olyan integrált rendszerként, mely a hatékonyabb és gazdaságosabb működést szolgálja. A digitalizációs sebesség óriási, ezért aki nem tart lépést a változásokkal, lemarad” – mondta Vinnai János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Informatikai Kollégiumának társelnöke. 

Koleszár Péter az MKIK vezető IKT tanácsadójától megtudtuk, hogy a hazai vállalkozások fejlődési ütemét gyakran nem kíséri az infokommunikációs módszerek bevezetése. Pedig egy egyszerűbb termelésirányítási rendszer napi használatával már jelentős pozitív változások érhetőek tetten. Ezért a program során olyan fizikai eszközökkel, szoftverekkel vagy módszerekkel lehetnek gazdagabbak a hazai vállalkozások, melyek a régmúltat idéző papír alapú vagy elavult informatikai megoldásokat váltják le. 

A jövő év nyaráig tartó projektben országszerte – Közép-Magyarország kivételével – mintegy 3000 kkv-t szeretnének elérni.

Erőteljesen megugrott a munkaerő-felvételt tervező cégek aránya, minden negyedik kkv tervez álláshirdetést feladni a következő egy évben. Emellett a fizetésemelési szándék is nőtt, durván a vállalkozások harmadánál számíthatnak a dolgozók magasabb bérre – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. 

A létszámbővítést tervező cégek aránya látványosan, 16%-ról 24%-ra ugrott, tehát várhatóan közel minden negyedik kkv fog álláshirdetést kiírni a következő egy évben, és a legtöbben 1-4 főt vennének fel. Nem mindegy azonban ki milyen területen keres állást, hiszen a különböző ágazatokban igen eltérő az elhelyezkedés esélye. Míg a szolgáltató és mezőgazdasági cégek csupán 17%, illetve 19%-a tervez felvételt, addig a kereskedelmi és az ipari szektor esetében már 29%, illetve 33% ez az arány – olvasható a felméréssel kapcsolatos közleményben. A létszám bővülésében egyébként már hosszabb ideje kedvező tendencia látszik, a KSH statisztikája szerint idén február-áprilisban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 294 ezer fő volt, 153 ezer fővel több, mint egy évvel ezelőtt.

A kkv-kre inkább a változatlan munkabér a jellemző, de egyre többen készülnek emelésre. A cégek többsége (56%) a jelenlegi jövedelem szinten tartására törekszik, míg a fizetésemelést tervező cégek aránya 31%-ról 37%-ra ugrott, és átlagosan 3%-kal magasabb bért utalnak majd a dolgozók bankszámlájára. Nem mindegy azonban, ki hol dolgozik, ugyanis a cégmérettel párhuzamosan a fizetésemelés esélye is nő. Míg a mikrovállalkozások csupán harmada készül emelni a béreket, addig a kis- és középvállalkozásoknál ez az arány 41% és 42%.

A kormány kiemelt figyelmet fordít a versenyképességre, a kis- és középvállalkozások támogatására, a korábban hozott stratégiai döntés alapján az uniós források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja - mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára csütörtökön az új programozási időszak tapasztalatairól tartott nemzetközi konferencián, Budapesten.

Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a konferencia megnyitóján kiemelte: a 2014-2020-as fejlesztési időszakban a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítése a legfontosabb az operatív programokban.

Hozzátette: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) eddig 48 pályázat jelent meg, az év végéig további 48 kiírás lesz, és elindult a visszatérítendő támogatások rendszere is.

Vitályos Eszter ismertette, hogy a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban a kifizetett 9223 milliárd forintra 150 ezer pályázat érkezett, ebből 70 600 nyert, közülük alig volt 44 ezer a vállalkozás, a források 90 százaléka közkedvezményezettekhez jutott.

Elmondta, a kormány arról döntött, hogy a 2014-2020-as időszakban az uniós forrásokat nem aprózza el, 2017. június 30-ig az összes pályázatot kiírja, hiszen fontos, hogy 2017-2018-ban a támogatási szerződések megvalósuljanak, és a források lekötése és kifizetése érdemben beinduljon.

Hangsúlyozta: a kormány az uniós források felhasználásakor is együttműködik a magyar piaci szereplőkkel, példaként említette, hogy az új közbeszerzési törvényben a kormány az uniós keretek között próbálja megteremteni annak a feltételeit, hogy a magyar gazdaság szereplőinek ugyanolyan lehetőségük legyen hozzáférni az itteni közberuházásokhoz, mint amilyen a nyugat-európai cégeknek a saját piacukon már régóta megvan.

Vitályos Eszter szólt arról is, hogy a pályázatoknál kiemelten figyelnek a bürokrácia csökkentésére, kevesebb adatot kell beadni, egyszerűsített, elektronikus beadási rendszert működtetnek, amelyet a pályázók is tudnak használni.    

Rákossy Balázs kiemelte: a kis- és középvállalkozásoknál a kapacitás bővítését, a kutatás-fejlesztést és innovációt, a piacra jutást, az exportképesség növekedését kiemelten támogatják azért, hogy a következő években a 2500-3000 külpiacon is értékesítő kkv-k száma 10 000 fölé emelkedjen.

Az NGM államtitkára kitért a magyar gazdaság újraiparosításának támogatásra is, szeretnék elérni, hogy az ipar GDP-hez történő hozzájárulása a mostani 22 százalékról 30 százalékra nőjön. Rákossy Balázs hangsúlyozta, hogy a visszatérítendő uniós támogatásokat felölelő pénzügyi eszközökre a 2014-2020-as időszakban mintegy 720 milliárd forintot különített el Magyarország, ez az összeg háromszorosan a 2007-2013-as időszakénak. A források kihelyezése megkezdődött a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül, ebben a konstrukcióban az idén 630 milliárd forint keretre 18 pályázattal számolnak. Az NGM államtitkára kitért arra, hogy az uniós források hatékony felhasználásának fontos szerepe van a magyar gazdaság eredményeiben.

Erich Unterwurzacher, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságának igazgatója a konferencián hangsúlyozta, hogy az uniós források felhasználásakor a kkv-kra kell fókuszálni, a versenyképességi programokat célszerű támogatni. Az 2014-2020-as programozási időszakban a kis- és középvállalkozások segítésében az eddiginél nagyobb szerepet kapnak a visszatérítendő pénzügyi eszközök, ennek bevezetésében Magyarország élenjár - mondta Erich Unterwurzacher.

Adriana Sukova-Tosheva, az Európai Bizottság szociális és foglalkoztatási igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy az unió a fiatalok foglalkoztatásának segítését fontosnak tekinti, hosszú távon a munkaerőpiaci egyensúly megteremtését tartja elsődlegesnek, és ezt támogatja is a szociális alapból.

A növekedési hitelprogram (nhp) terméke nagyon népszerűvé vált a kis- és középvállalkozások (kkv), valamint a bankok körében, ez indokolta többek között, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 100 milliárd forinttal megemeli a harmadik, kivezető szakasz keretösszegét - mondta a jegybank hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója.

Virág Barnabás kifejtette: 2013-ban a program indulásakor, a hitelállomány 5-7 százalékkal csökkent évente, a szigorított feltételek, magas kamatok miatt a kkv-k alig tudtak új hitelhez jutni, pedig az MNB elemzései szerint a kkv-k alapozhatják meg a középtávú gazdasági felzárkózást. A vállalkozásoknak viszont kiemelten fontos, hogy a termelékenység egy gyorsabb ütemben növekedjen, amihez beruházásra és finanszírozásra van szükség.  

Az nhp első és második szakaszában 2015 végéig 31 000 vállalkozás jutott alacsony kamatozású, jellemzően hosszú futamidejű forintban denominált hitelekhez 2126 milliárd forint értékben, ezáltal Európa egyik legsikeresebb kkv-kat segítő hitelprogramját hajtotta végre az MNB - ismertette az ügyvezető igazgató.

A jegybank úgy látja, hogy az elmúlt időszakban kis- és középvállalkozások számára elérhető források közül az uniós támogatások - új költségvetési ciklushoz köthető - lehívása csak fokozatosan indul el, ennek megfelelően az MNB továbbra is szeretné biztosítani a kedvező finanszírozási környezetet.

A többségi állami tulajdonú garanciaszervezet közgyűlése elfogadta a 2015. évi beszámolót

Budapest, 2016. május 12. - A múlt év végén 366 milliárd forintot tett ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalási portfóliója, ami 14 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. A vállalkozások hiteleihez garanciakonstrukciókat kínáló Garantiqa összesen 27 ezer szerződést kötött tavaly, ennek eredményeként összesen 451 milliárd forint forráshoz jutottak a vállalkozások. Dr. Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója a Társaság éves rendes közgyűlésén ismertette az előző évi eredményeket. A többségi állami tulajdonú garanciaszervezet vezetője arra számít, hogy a növekedési lendület 2016-ben is kitart, és a társaság 16 százalék feletti növekedéssel zárja ezt az évet. Az MFB Csoporton belül működő, piacvezető társaság egyre fontosabb feladatot lát el a tőke- vagy fedezethiányos vállalkozások hitelhez juttatásában, és ez a szerep a kkv szektoron belül tovább erősödhet a jövőben.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által 2015-ben vállalt kezességek összege 17 százalékkal bővült az előző évhez képest és a kezességvállalási portfolió év végén meghaladta a 366 milliárd forintot. A Garantiqa a múlt év során összesen több mint 27 ezer kezességvállalási szerződést kötött a vállalkozásokkal, a szerződő felek négyötöde – 80 százaléka – pedig mikrovállalkozás volt. A szerződések eredményeként összesen 451 milliárd forint hitelhez jutottak a vállalkozások.

Dr. Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója a társaság éves rendes közgyűlésén az eredményeket értékelve elmondta: a két számjegyű növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy a kezességvállalások gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb igénybevétele érdekében a Garantiqa 2014-től átfogó intézkedéscsomag keretében megújította működését.

„A bankok és a vállalkozások számára a gyorsaság, a rugalmasság és a megbízhatóság kiemelten fontos, a Garantiqa ennek érdekében számos új termékkel, alacsony hitelgarancia-díjakkal és aktívabb működéssel segítette és segíti a bankok hitelkihelyezési tevékenységét” - hangsúlyozta dr. Búza Éva. Hozzátette: az idén folytatják a munkát, a kezességvállalások még egyszerűbb eléréséhez szükséges intézkedéseket hajtanak végre, amelyek célja, a bürokratikus lépések minimalizálása.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2016. évi üzleti terve 16 százalékos növekedéssel számol, ezen belül az üzleti aktivitás fokozását tűzi ki célul. A bővülésnek tőkeoldalról nincs akadálya – mutatott rá a vezérigazgató –, így a kihelyezett hitelekhez vállalt kezességek volumene sem korlátozott. A társaság aktív szerepvállalással, a banki partnerekkel együttműködve kíván hozzájárulni a hitelezési folyamatok élénküléséhez. A Garantiqa szakértői arra számítanak, hogy a hazai kis- és középvállalkozások, valamint mikrovállalkozások könnyebben juthatnak hitelforráshoz a Garantiqa kezességvállalási konstrukcióinak segítségével, ezáltal az idén is érdemben hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez.

Tavaly a közbeszerzések teljes összege meghaladta az 1900 milliárd forintot, ami több mint 14 ezer eljárást jelentett a Közbeszerzési hatóság adatai szerint. Az eljárások 84 százalékában mikro-, kis- és középvállalkozások nyertek, az összérték tekintetében részesedésük már meghaladta az 50 százalékot.

A hatóság közleménye szerint tavaly összesen fél százalékkal kevesebb eljárást folytattak le, mint 2014-ben, az összegük viszont 9,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, vagyis az átéagos szerződés érték jelentősebben esett. Ezzel együtt a magyar közbeszerzés-történet harmadik legjobb éve volt 2015 – teszik hozzá.

Azt is kiemeli a Közbeszerzési Hatóság, hogy csökkent az uniós finanszírozásból megvalósuló közbeszerzések aránya, amiben elsősorban az játszott szerepet, hogy lezárult a 2007-2013-as költségvetési időszak. A részben Uniós finanszírozású eljárások értékének legnagyobb részét (51,7%) építési beruházások megvalósítására fordították az ajánlatkérők.

A közbeszerzések tárgyát is megvizsgálták, a kimutatás szerint nagyjából egyenlően oszlottak meg az eljárások az építési beruházások, árubeszerzések és szolgáltatások között. A mikro-, kis és középvállalkozások az eljárások 83,6%-át nyerték el, ami lényegében megegyezik a korábbi évi aránnyal (84,0%). Az értéket tekintve ugyanakkor a kkv-k teljesítményének számottevő javulásáról beszélhetünk: az eljárások összértékéből való részesedésük a 2014. évi 40,7 %-ról 51,3%-ra nőtt.

A refinanszírozott állami támogatású hitelek, az EU források intenzív lehívása és a saját banki források együttesen bőséges finanszírozási lehetőséget nyújtanak a cégek számára, amelyet tovább bővít a folyamatosan növekvő vállalati betétállomány - látják a K&H szakemberei.

A bank felmérése szerint ma már gyakran nem a finanszírozás költsége a meghatározó tényező a beruházási döntéseknél, a legnagyobb probléma már a kereslettel van. A fokozatosan növekvő vállalati betétállomány és az elérhető EU-s pályázati források mellett a beruházások finanszírozásában továbbra is szerepet kapnak a különböző banki megoldások, bár az EU-s források kiszorítási hatása érezhető a hitelpiacon.

Az EU források jelentőségét jól mutatja, hogy 7-10-szeres túljelentkezést tapasztalnak az egyes pályázati kiírásokra. Ebben szerepet játszik az is, hogy a jelenlegi ciklus közel 9000 milliárd forintos keretösszegéből a 2016-2018 közötti pályázati szakasz a legkoncentráltabb időszak, a központi tervek szerint ekkor kerül kifizetésre a legtöbb támogatás. Az intenzív kifizetési pálya megvalósítását a pályázatok esetében újdonságnak számító 50%-os előleg-kifizetés lehetősége is segíti – vélik a szakértők. 

Azok számára, akik nem tudnak, vagy nem akarnak EU-s forrást igénybe venni, természetesen továbbra is ott vannak a refinanszírozott állami, illetve a saját banki források. Ebben kiemelt szerepe van az Eximbanknak, illetve érdemes megfontolni a hitelezésen felüli finanszírozási formákat is, mint például a faktoring.

A mikrovállalkozások 65 százaléka, a kivállalkozásoknak pedig a 77 százaléka hajtott végre beruházást az utóbbi öt évben, és ezeket a fejlesztéseket több mint 90 százalékuk a saját profitjából finanszírozta - derül ki az MFB csoportba tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. friss kutatásából. A vállalkozások számára készfizetőkezességet biztosító társaság arra számít, hogy a következő időszakban többen intézményi garanaciával kombinált bankhitelek segítségével valósítja majd meg a tervezett beruházásait.

 A magyarországi mikro- és kisvállalkozások biztosra mentek az utóbbi években, ha beruházásról volt szó. Az állami Magyar Fejlesztési Bank-csoport többségi tulajdonában lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megrendelésére a Kutatópont által készített felmérés szerint ugyanis a mikrovállalkozások 65 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a 77 százaléka valósított meg különböző beruházást az elmúlt öt évben, és ezekhez 94, illetve 92 százalékuknál a saját nyereség jelentette a forrást. A hitelből történő fejlesztés aránya a mikro- és kisvállalkozásoknál egyaránt alacsony volt. 

A kutatás szerint a mikrovállalkozások 30 százaléka tervez kapacitás- vagy termelésbővítő beruházást a következő hat hónapban, a kisvállalkozások körében pedig a 32 százalékos volt ez az arány. A bővítésben gondolkodó mikro- és kisvállalkozások egyaránt a megfelelő anyagi fedezetet nevezték a legfontosabb tényezőnek a beruházásról szóló döntés során.  

“Bár a kutatás eredményei szerint a beruházások esetében a mikro- és kisvállalkozások egyelőre kevésbé támaszkodnak a banki hitelekre, ugyanakkor arra is rávilágított a felmérés, hogy az anyagi fedezet megléte kulcsfontosságú a mikro- és kivállalkozások beruházási döntéseiben” - értékelte az eredményeket dr. Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: a Garantiqa Zrt. készfizető kezességi konstrukcióinak segítségével azok a vállalkozások is kaphatnak idegen forrást a tervezett beruházásaikhoz, amelyek e nélkül nem vagy nem feltétlenül kapnának hitelt egy banktól. Dr. Búza Éva szerint a következő időszakban növekedhet majd azoknak a mikro- és középvállalkozásoknak a száma, amelyek garanciakonstrukcióval kombinált bankhitelekkel valósítják majd meg a fejlesztéseiket. 

A vezérigazgató szerint bővüléshez jó alapot ad a tavalyi eredmény. A Garantiqa kezességvállalási portfóliója 14 százalékkal 366 milliárd forintra növekedett, és az idén a társaság 15 százalékos bővüléssel számol. Dr. Búza Éva elmondta azt is, hogy a 2015-ben elért kiemelkedő – a kkv szegmens hitelezésének bővülését jóval meghaladó - növekedés érdemben javította a kkv szektor hitelekhez történő hozzáférését. 2015 végén a társaság kezelésében lévő portfolió közel 450 milliárd forintnyi hitel gazdaságba kerülését segítette elő.

Március végén tartotta az utolsó hitelezéshez kötött kamatcsere-tenderét (HIRS) az MNB, végül összességében 780 milliárdért kötöttek ilyen szerződéseket a bankokkal. A pénzintézetek a kedvező forrásért cserébe vállalták, hogy ennek az összegnek a negyedével növelik kkv-hitelállományukat 2016-ban.

Eredetileg ezer milliárd forintos keretösszeget határozott meg a jegybank a HIRS-tenderekkel kapcsolatban, de végül a bankok érdeklődéséhez igazodva nem jegyezték le a teljes mennyiséget. Az MNB közleménye szerint az érdemi kkv-hitelállománnyal rendelkező hitelintézetek mindegyike részt vett a programban, ami elősegíti, hogy a bankszektor egészében helyre tudjon állni a piaci hitelezés. A részt vevő 17 bank 779,56 milliárd forintnyi üzletet kötött a jegybankkal. Az MNB a tendereken a gazdasági növekedés és a kkv-hitelezés felfutásának támogatása érdekében az összes beadott banki ajánlatot elfogadta.

A Piaci Hitelprogramban résztvevő bankok a HIRS igénybevételével számszerű, az ügyletérték negyedét kitevő hitelezési vállalást tettek. A tendereken részt vevő bankok a 780 milliárd forintnyi ügylet megkötésével arra vállaltak kötelezettséget, hogy 2016-ban, illetve az ügyletek fenntartása esetén az elkövetkező három évben évente 195 milliárd forinttal emelik a kkv-szektornak nyújtott hiteleiket. A teljes kkv–hitelállományhoz mérten ezek a vállalások önmagukban 5 százalékos növekedésnek felelnek meg, amihez hozzáadódik még a Növekedési Hitelprogram (NHP) kivezetési szakaszának addicionális része, illetve a HIRS-tendereken technikai vagy egyéb okok miatt részt nem vett bankok hitelezése. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a jegybank várakozásai szerint 5-10 százalékkal bővüljön idén a kkv-hitelezés.