Leginkább a kereskedelemben érdekelt vállalatok igényelnek a hitelekhez készfizető kezességet, amely egyébként a jegybanki hitelprogramban is fontos szerepet játszik - közölte a többségi állami kézben lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Szintén népszerű ez a megoldás a feldolgozóiparban, az építőiparban és a szolgáltatási ágazatban. Míg 2015-ben egy év alatt 46 milliárd forinttal növekedett a garanciaszervezet által vállat kezességek portfoliója, addig 2016 első félévében már 41 milliárd forint összegű növekedés volt tapasztalható, az állomány pedig 407,2 milliárd forintra emelkedett. 

A friss adatok szerint januártól szeptember elejéig 202 milliárd forint hitelt folyósítottak a bankok a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának keretében, összesen 6055 vállalkozás számára. A program három szakaszában összesen 2329 milliárd forintot kapott 34 ezer vállalkozás. 

A Magyar Fejlesztési Bank-csoporthoz tartozó, többségi állami tulajdonban lévő, - a vállalkozások számára készfizető kezességet biztosító - Garantiqa Hitelgarancia Zrt. teljes portfóliójában 20,5 százalékos a jegybanki hitelprogram különböző szakaszaiban igényelt hitelek aránya. A Garantiqa szakértői szerint mind a jegybanki hitelprogramban, mind a piaci hiteleknél az óvatosság jellemző a magyar vállalkozásokra. A hitellel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások 15 százaléka ugyanis a Garantiqa készfizető kezességének segítségével jut a növekedésükhöz szükséges hitelhez. A Garantiqa szolgáltatása ráadásul olyan vállalkozások számára is lehetőséget biztosít a hitelfelvételre, - ezáltal például a fejlesztésre - akik amúgy nem kapnának hitelt egy-egy banktól. 

A Garantiqa készfizető kezességét leginkább a kereskedelemben érdekelt cégek veszik igénybe: teljes Garantiqa-portfólión belül 35,9 százalékos a részesedésük. Szintén népszerű a garanitqás kezesség a szolgáltatási ágazatban működő vállalkozások körében, ők 22,6 százalékos részesedést tudhatnak magukénak. A harmadik helyen az feldolgozóipari ágazatban érdekelt vállalkozások állnak, ők fedik le a Garantiqa-portfólió 16,5 százalékát. Ezen túl jelentős, 15 százalékot meghaladó arányban vannak jelen az építőipari vállalkozások ügyletei. 

Dr. Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója elmondta: a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) hitelezésének megélénkülésében jelentős szerepet játszik az állami hátterű hitelgarancia iránti igény dinamikus növekedése. Míg 2015-ben egy év alatt 46 milliárd forinttal növekedett a garanciaszervezet által vállat kezességek portfoliója, addig 2016 első félévében már 41 milliárd forint összegű növekedés jelentkezett, és 2016. június végére 407,2 milliárd forintra emelkedett. A vezérigazgató arra számít, hogy a következő időszakban még több vállalkozás juthat hitelhez garantiqás készfizető kezesség segítségével, a kezességvállalási portfolió növekedése 2016-ban a 100 milliárd forintot is elérheti, a bővülés pedig hozzájárulhat a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődéséhez.

Történelmi magasság közelében jár a vállalkozások bizalma. A hazai kkv-k egy éves várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index 5 pontos ugrást követően jelenleg -3 ponton áll, amely az utóbbi hat év legjobb eredménye, legutóbb 2010 közepén volt magasabban a mutató, akkor rövid ideig a pozitív tartományt is elérte.

Az optimizmus annak köszönhető, hogy a vállalkozások a gazdaságpolitikával, a közterhekkel és a vállalat pénzügyi eredményével kapcsolatban is derűlátóak lettek. A középvállalkozások mellet már a kisvállalkozások várakozásai is a pozitív tartományban van – olvasható az eredményekről kiadott közleményben.

A jelentős mértékű javulás azt jelenti, hogy hirtelen sokkal optimistábbak lettek a magyar vállalkozások, a magyar gazdaság mellett saját helyzetüket is stabilabbnak látják. Emellett bíznak a kormányzati intézkedésekben, az utóbbi hetek javulásában jelentős szerepe lehet annak is, hogy a kormány az utóbbi időben többször beszélt arról, hogy érezhető járulékcsökkentésre készül 2017-ben. Közel minden negyedik cégvezető vélekedik úgy, hogy a kormányzat a következő egy évben vállalkozásbarát lesz, a jelenleginél alacsonyabb közterhekkel pedig az előző negyedévhez képest több mint dupla annyian (19%) számolnak, miközben a növekvő adókkal és járulékokkal tervezők aránya 4 éve trendszerűen csökken.

A vállalkozások árbevételüket és nyereségüket tekintve is derűlátóbbak lettek, átlagosan 6,9%-os árbevétel és 4,6%-os profitnövekedéssel számolnak a következő egy évben. Legutoljára hat évvel ezelőtt vártak ilyen magas pénzügyi eredményeket. A bizalom minden árbevétel-kategóriában erősödött: szokásos módon a középvállalkozások a legoptimistábbak, hangulatuk stabilan a pozitív tartományban mozog (11 pont). Melléjük a kisvállalkozások is felzárkóztak, várakozásaik szintén átléptek a pozitív sávba (2 pont), míg a kisvállalkozások bizalma jelenleg -8 ponton áll. Az ágazatok közül egyedül az ipari cégek várakozásai romlottak, ami feltehetően összefüggésben van az idei évre jellemző ingadozó ipari termeléssel, a többi szektor hangulata ugyanakkor javult.

Az Európai Beruházási Alap (EBA) és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) egy megállapodást írt alá a magyarországi vállalkozásoknak az Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA) történő támogatásáról – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Az új termékek révén az AVHGA 50 milliárd forint (mintegy 160 millió euró) összegű, garanciával kiegészített pénzügyi támogatást bocsáthat akár 2000 magyarországi kisvállalkozás rendelkezésére, mindenekelőtt a mezőgazdasági ágazatokban. Az AVHGA megkönnyítheti a hozzáférést a kkv-k számára a finanszírozás többféle formájához is, például beruházási kölcsönhöz, forgótőkéhez, folyószámlahitelhez és bankgaranciához. Az EBA az Európai Unió pénzügyi segítségével viszontgaranciát nyújt az AVHGA-nak.

Örülök annak, hogy a jelenlegi Bizottság által kezdeményezett európai beruházási tervnek köszönhetően a magyarországi kisvállalkozások most hozzáférhetnek olyan a hitelekhez, amelyekhez egyébként nem juthattak volna hozzá. A beruházási terv mindeddig sikeresnek bizonyult, nem véletlen tehát, hogy javasoltuk mind pénzügyi kapacitásának növelését, mind időtartamának kiterjesztését. Arra bíztatom a magyar vállalkozásokat, hogy hozzák ki a legtöbbet ebből a lehetőségből, és használják a rendelkezésre bocsátott kölcsönöket a gazdasági növekedés fellendítésére és munkahelyteremtésre – mondta a hírrel kapcsolatban Navracsics Tibor,  az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságpolitikáért és a sportért felelős biztos.

Az AVHGA megbízatása abban áll, hogy megkönnyítse a kkv-k hitelhez jutását olyan esetekben, amikor más pénzügyi intézmények a finanszírozást túl kockázatosnak látják. Noha az elmúlt években megkétszereződött ügyfelek száma, a programnak hála, a kkv-k támogatására rendelkezésre álló pénzügyi mozgásterünk mégis növekedni fog – tette hozzá Herczegh András, az AVHGA ügyvezető igazgatója.

A fejlődő, innovációkat preferáló, növekedésben lévő cégek táborában legnépszerűbbek a lízingkonstrukciók, amelyek költséghatékony és rugalmas finanszírozási formát jelentenek a Magyar Lízingszövetség szerint.

 A felmérés szerint a növekedésben lévő kis- és középvállalkozások (kkv) 29 százalékának van lízingszerződése, az innovációt megvalósító cégek 38 százaléka él ezzel a finanszírozási formával, ezzel szemben azok a cégek, amelyeknél nem volt innovációs változás, csak 19 százalékban. A kutatás kimutatta, hogy az árbevételüket a legutóbbi pénzügyi évükben növelő vállalkozások 29 százalékának van lízingkonstrukciója, míg a stagnáló árbevételű társaságoknál 18 százalékos volt ez az arány, a csökkenő árbevételű cégeknek pedig csak a 6 százaléka és a lízinggel.

A biztos alapokkal rendelkező cégek körében is népszerű a lízing: a cégvezetők által teljesen stabil helyzetűnek minősített cégek 22 százaléka vesz igénybe lízingkonstrukciót, a kevésbé stabilnak mondott cégeknél azonban mindössze 8 százalék él ezzel a lehetőséggel. A Magyar Lízingszövetség megbízásából a GfK telefonos interjúk segítségével, 100 millió és 2 milliárd forint közötti árbevételű magyarországi cégek körében végezte a felmérést, a vállalkozások pénzügyi döntésekben résztvevő 300 vezetője válaszolt a kérdésekre, a reprezentativitás érdekében az adatfelvétel értékei a KSH adatai szerint súlyozták.

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) többsége árbevételének kevesebb mint 1 százalékát fordítja infokommunikációra, miközben minden második vállalkozás szerint az informatika képes támogatni a céget az  üzleti kihívásokban - derül ki egy felmérésből.

A Telekom megbízásából a BellResearch által végzett reprezentatív kutatás arra is rámutat, hogy a professzionális infokommunikációs szolgáltatások helyett a cégek az informatikai problémákat házi megoldásokkal, a témában valamennyire jártas ismerőseik bevonásával próbálják meg kezelni.

A vállalkozások digitalizációja növeli a hatékonyságot és valamelyest orvosolhatja a munkaerőhiányt is, ám sok cég vezetése a modern megoldásokkal ismeretek hiányában nem is számol.

A felmérés szerint az IT üzemeltetést a vállalkozások nagy többsége házon belül oldja meg, kisebb vállalkozások esetében a cégvezető végzi, míg nagyobb kkv cégek esetében már van dedikált informatikai vezető vagy munkatárs. Nem utasítják el a felhő alapú digitális szolgáltatásokat, de még kevesen fizetnek ezekért. A megkérdezettek fele hajlik arra, hogy az összes számukra szükséges informatikai, távközlési szolgáltatást ugyanattól a szolgáltatótól vegye igénybe.  
Honlapot a számítógéppel rendelkező kisebb cégek 40 százaléka működtet, a nagyobb kkv-k-nál pedig 68 százalék az arány. Sok weblapot ugyanakkor kolléga vagy családtag hozott létre. A számítógéppel rendelkező vállalkozások harmadának van saját  közösségi oldala.

Az MNB és a BISZ Zrt. elindítja a kis- és középvállalati hitelinformációs szolgáltatását. A bankok ennek segítségével információt kaphatnak a vállalati nemteljesítési valószínűségről, egy kizárólag az MNB számára elérhető, egyedülálló adatbázis alapján – olvasható a jegybank közleményében. A szolgáltatás így csökkenti az információs aszimmetriát, segíti a banki kockázatkezelést, támogatva ezzel a vállalati hitelezést.

A Magyar Nemzeti Bank olyan programokat, eszközöket alakított ki az elmúlt években, melyek – elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül – elősegítették a vállalatok hitelhez jutását, ezáltal bővítve a termelést, a beruházásokat, az exportot és támogatva a munkahelyek megőrzését – büszkélkedik vele az MNB. A 2015 novemberében bejelentett Növekedéstámogató Program részeként a Magyar Nemzeti Bank egy vállalati hitelinformációs rendszer fejlesztését is elindította. Ennek fő célja, hogy a jegybank a saját adatbázisait felhasználva olyan modelleket és információs platformot hozzon létre, ami a banki hitelezési döntésben segítséget jelent. Ezzel csökken az információs aszimmetria és növekszik a pénzintézetek közötti verseny, ami erősíti a hitelezést.

Az adatbázisra építve a Magyar Nemzeti Bank a mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelkockázatának becslésére alkalmas modelleket hozott létre. Segítségükkel bizonyos vállalati karakterisztikák (elsősorban mérleg- és eredménykimutatás-adatok) ismeretében becslés készíthető a mikro-, kis- és középvállalatok nemteljesítési valószínűségére vonatkozóan.

A többletinformáció segíthet csökkenteni a hitelezési kockázatokat, különösen azon intézmények esetében, ahol szűkös a rendelkezésre álló erőforrás a hitelkockázat felmérésére. Azok a pénzintézetek, amelyek a hitelkockázat méréséhez már rendelkeznek hasonló modellel, összemérhetik, vagy akár pontosíthatják modelljeiket.

Nagyot zuhant a vállalkozások beruházási szándéka, jelenleg a cégvezetők 44%-a gondolkodik fejlesztésben a következő egy év során – derül ki a K&H Bank kkv bizalmi indexéből. Nagyobb beruházási kedvre az ipari és a mezőgazdasági, valamint a középvállalkozásoknál számíthatunk, a célokat tekintve a gépek, berendezések korszerűsítése áll az élen, megelőzve a sok éven keresztül legnépszerűbb informatikai fejlesztéseket.

A K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adata szerint a tavaly elindult javulást követően újra alábbhagyott a cégek beruházási hajlandósága. A következő egy év során a vállalkozások kevesebb mint fele, csupán 44%-uk tervez valamilyen fejlesztést, ami jelentős, 12 százalékpontos visszaesés az előző negyedévhez képest. A visszaesés hátterében feltehetően az áll, hogy a kkv-szektort célzó EU pályázatok beindulása továbbra is várat magára. Emellett látni kell, hogy a kisebb-nagyobb javulások ellenére 2014 óta folyamatosan csökken a beruházási szándék, amelyet a legutóbbi KSH adat is alátámaszt, hiszen a második negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 20%-kal maradt el az előző év azonos időszakához képest – olvasható a közleményben.

A célokat tekintve kivételesen a gépek, berendezések fejlesztése áll az élen, hiszen az elmúlt 12 évben rendre az IT beruházások élveztek elsőbbséget. Jelenleg minden ötödik vállalkozás készül gépeinek lecserélésére, az informatikai fejlesztések visszacsúsztak a második helyre (18%), míg a gépjárműpark korszerűsítése stabilan tartja harmadik helyét (11%).

Az Európai Bizottság júliusban két új szabványosított, azaz használatra kész pénzügyi eszközt fogadott el, hogy megkönnyítse a fiatal vállalkozások és a városfejlesztési projektgazdák számára a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést – olvasható a testület közleményében.

A 2014 és 2020 közötti időszakban a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy duplázzák meg az európai strukturális és beruházási (esb-) alapok révén a pénzügyi eszközök, például kölcsönök, garanciák és részvények formájában történő beruházásaikat, így ugyanis kevesebb közforrás felhasználása mellett lehet hatékonyan beruházni új ötletekbe, vállalkozásokba.

Több ilyen eszköz létezik már, az egyik a kockázatok köz- és magánforrások közötti megosztásán alapuló kockázatmegosztási hitel. A második a maximált portfóliógarancia, amelynek esetében a közforrás garanciafedezetet nyújt a bank hitelportfólióját érintő veszteségre. Minkét eszköz a kkv-k finanszírozáshoz való jobb hozzáférését szolgálja. 

A most induló újabb eszköz az induló innovatív vállalkozások és kkv-k számára forrást biztosító társbefektetési eszköz. Ennek köszönhetően az említett vállalkozások továbbfejleszthetik üzleti modelljüket és további forrásokhoz juthatnak egy fő pénzügyi közvetítő által kezelt kollektív befektetési forma révén. A köz- és magánforrásokat ötvöző beruházás teljes összege kkv-énként elérheti a 15 millió €-t. A 2014–2020-as időszakban a tervek szerint az esb-alapokból több mint 20 milliárd € kerül pénzügyi eszközök révén felhasználásra.

Jelentős probléma, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások bizalmatlanok az informatikai eszközökkel, az online világgal szemben, ezért csak korlátozottan használják az ebben rejlő lehetőségeket, így komoly lemaradásban vannak európai versenytársaikhoz képest. Éppen ennek a fenntartásnak a leküzdésére indított programot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Modern Vállalkozások Programja – Vállalkozz digitálisan! néven.

Az új program célja, hogy megszüntesse a kkv-k fenntartásait az internet alapú szolgáltatásokkal kapcsolatban, növelje a vállalkozások informatikai képességét, továbbá segítséget nyújtson számukra a korszerű digitális eszközök bevezetésében. A digitális felzárkózás amellett, hogy a gazdaság motorját is fellendíti, a cégek hatékonyabb és gazdaságosabb működését egyaránt szolgálja. A program szegedi nyitórendezvényének köszöntőjében Kozsuchné Somogyi Katalin, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozásfejlesztési és külgazdasági igazgatója elmondta, hogy egy európai tanulmány szerint a magyar vállalkozások mintegy 50 %-ának nincs weboldala, míg 30 %- uk szinte semmilyen marketingeszközt nem használ a cége fejlődésének fellendítése érdekében.

Ezeken az arányszámokon mindenképpen javítani kell. Sándor Csaba, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara IKT (infokommunikációs technológiai) tanácsadója felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalatirányítási rendszerek használatában utolsó helyen állunk európai viszonylatban, de a digitális technológiák beágyazottsága tekintetében sem szerepelünk fényesen. Ezzel ellentétben az informatikai és mérnökképzés hazánkban igen magas színvonalú, ami azt jelenti, hogy van potenciál a digitális felzárkózásban.

A program egyik fő pillére, hogy a vállalkozásokat 29 fős, országos lefedettségű, felkészült IKT tanácsadócsoport segíti, akik teljesen ingyenesen auditot végeznek, vagyis felmérik a vállalkozások digitális felkészültségét. Emellett cégre szabottan javaslatokat tesznek az informatikai fejlesztési lehetőségekre, illetve ezek megvalósításához a rendelkezésre álló pályázati forrásokról is tájékoztatást adnak.

A kisvállalkozások 60 százaléka, a mikrovállalkozásoknak pedig a 48 százaléka ajánl bruttó 100-150 ezer forint a pályakezdő jelentkezőknek - derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kutatásából, amely szerint leginkább az építőiparban van munkaerőhiány.

A magyar mikro- és kisvállalkozások szerint munkaerő-piaci szempontból az építőiparban a legkedvezőtlenebb a helyzet: a mikrovállalkozások 42 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a 38 százaléka szerint ugyanis az építőiparban érzékelhető leginkább a munkaerőhiány - derül ki a Magyar Fejlesztési Bank-csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. idén tavasszal készített kutatásából. A felmérés eredményei szerint a megkérdezett mikro- és kisvállalkozások szerint az építőipar után a humán-egészségügyi, szociális terület az, ahogy jelentős munkaerőhiányt alakult ki.

A Garantiqa kutatása választ adott arra is, hogy a kisvállalkozások jóval nagyobb arányban adnak lehetőséget a pályakezdő munkavállalóknak, mint a mikrovállalkozások. A kisvállalkozások 57 százaléka alkalmaz pályakezdőket, míg ez az arány a mikrovállalkozásoknál 18 százalékos. A kisvállalkozások leginkább anyagi okokból adnak munkát pályakezdőknek: a megkérdezett kisvállalkozásoknak az 54 százaléka nevezte meg ezt indokként. A mikrovállalkozások esetében más lett az eredmény, 65 százalékuk a korszerű elméleti tudás miatt alkalmaz pályakezdőket. Azok a mikro- és kisvállalkozások, akik nem foglalkoztatnak pályakezdőket, ezt leginkább a gyakorlati tudás hiányával magyarázták. A pályakezdőknek kínált fizetéseknél is eltérő a mikro- és kisvállalkozások gyakorlata. A megkérdezett mikrovállalkozások 48 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig 60 százaléka bruttó 100 és 150 ezer Ft közötti összeget szokott kínálni pályakezdő dolgozói számára. Ennél kisebb összeget 9, illetve 7 százalék, ennél nagyobbat pedig 30, illetve 28 százalék ajánl kezdő fizetésként.

A Garantiqa-kutatásból kiderül továbbá, hogy a munkahelytől való távolság szintén fontos tényező a munkavállalók számára. A mikrovállalkozások 58 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig 66 százaléka mondta azt, hogy egy átlagos magyar munkavállaló számára a munkahely fizikai elhelyezkedése, elérhetősége meghatározó szempont. Ugyanakkor a kutatás szerint mikrovállalkozások 69 százaléka és a kisvállalkozásoknak 73 százaléka úgy látja, hogy egy jobb munkalehetőség érdekében a magyar munkavállalók hajlandóak lennének a napi szintű ingázásra.

A Garantiqa a magyar vállalkozások, elsősorban a mikro- és kisvállalkozások hitelforráshoz jutását segíti azzal, hogy készfizető kezességet vállal az igényelt hitelekre. A Garantiqa kezességvállalási portfóliója a múlt év végén 366 milliárd forintra rúgott, ami 14 százalékos növekedést jelentett. A társaság idén is növekedéssel számol, a tervek szerint két számjegyű lehet a bővülés.