Birkás István 1990-ben indította el családi vállalkozását. A pálinkafőzéssel párhuzamosan mezőgazdasági vállalkozást is indított, gyümölcsültetvényeket telepítettek, megalapozva ezzel a pálinkafőzés alapanyagait. A Birkás Pálinkát nem csak itthon szeretnék fejleszteni, hanem külföldi piacok felé is nyitnának. A vállalkozás bővüléséhez új piacokat kell találni, és újabb igényeket kiszolgálni, amihez a hitel nélkülözhetetlen.
Ma még csak tízből egy kis- és középvállalkozás tekinti magát digitálisan érettnek, ám az előttünk álló években gyorsan emelkedhet ez az arány – derül ki a CIB Bank és a TNS Hoffmann reprezentatív kutatásából. A cégek 41 százaléka eddig nem vagy alig haladt a digitális átállással, de jelentős változásokat terveznek a következő 10 évben. A pénzügy az első terület, ahol a kkv-k a kezdő lépéseket megtették, 90 százalékuk alkalmaz itt valamilyen digitális megoldást.
A hazai kkv-k még a digitalizációs folyamat elején tartanak, hiszen mindössze 7 százalékuk tekinti magát teljesen felkészültnek digitális szempontból - derül ki a legfrissebb CIB Bank Stafétabot kutatásból. A felmérés eredményei alapján viszont a kkv-k gyors fejlődést terveznek ezen a területen: ez alapján két év múlva tízből három, tíz éves időtávon pedig már tízből hat vállalkozás látja magát digitálisan érettnek. Persze ehhez az is kell, hogy addigra ne legyen késő, hiszen a digitális fejlődés hiánya miatt sok cég jövője akár veszélybe is kerülhet.
Az eddigiek alapján nem meglepő, hogy jelenleg a kkv-k csupán 25 százaléka véli úgy, hogy „befutott”, vagyis komoly lépéseket tett a digitalizáció területén, 41 százalékuk számít törekvőnek – vagyis még nem lépett előre, ám vannak ilyen tervei -, míg nagyjából harmaduk sorolható a „leszakadó” kategóriába, akik saját megítélésük szerint hosszabb távon sem tudnak lépést tartani a digitalizációs folyamatokkal.
A kutatás eredményei szerint a kkv-k döntő többsége – 92 százaléka – már végez stratégiai tervezést, és az arány folyamatosan emelkedik: tavaly még 89, 2014-ben pedig 84 százalékuk mondhatta el magáról, hogy készít tervet. A kkv-k több mint harmada készít stratégiai tervet az adott évre, de 7 százalékuk 5 évnél hosszabb időre is próbál meghatározni fejlődési irányokat. Figyelemre méltó megállapítása a kutatásnak, hogy a hosszú távú stratégiával rendelkező kkv-knál jelentős hangsúlyt kap a digitalizáció, túlnyomó többségük ugyanis számol vele az üzleti terveiben.
A G&D mesterei kézműves édességeket és pékárukat készítenek. Még csak hároméves múltra tekint vissza a vállalkozás, de dolgozói folyamatosan tanulnak, képzik magukat. A tavalyi évben nagy elismerésben volt részük: sárgabarack-pálinkás karamelltortájukat választották az ország tortájának. A cukrászat felismerte, hogy itt nem állhatnak meg a fejlődésben, ezért hitelt vettek fel, és nagyobb üzletbe költöztek.
Három magyar kkv is kaphat abból a 9,1 millió euróból, amit az Európai Bizottság oszt szét összesen 24 tagállam 189 vállalata között – olvasható a brüsszeli testület közleményében. A budapesti Virtual Solutions Kft., a szentesi Tonosoft Orvostechnikai és Kutatás-Fejlesztési Kft., és a felsőzsolcai Stringbike Kft. egyenként 50 ezer euróhoz (mintegy 15,5 millió forint) juthat, emellett ingyenes üzleti tanácsadást is kapnak.
A Bizottság Horizon 2020 programjának keretében innovatív európai kis- és középvállalatokat díjaznak, számunkra pedig siker, hogy az elismertek közé három magyar cég is bekerült. Az érintett cégek 50 ezer euróból megvalósíthatósági tanulmányokat készíthetnek arról, hogyan lehet a gyakorlatban is hasznosítani innovációjukat, emellett háromnapos ingyenes üzleti képzést is biztosít számukra az EB.
Az Európai Bizottság közleménye szerint Olaszországban 34 vállalat pályázott sikeresen, Spanyolországban 30, az Egyesült Királyságból 18 vállalat részesülhet az alap támogatásából, ezek az országok részesülnek legnagyobb arányban a pénzből. Legtöbbjük infokommunikációs, szállítással kapcsolatos, valamint szén-dioxid kibocsátást csökkentő pályázat volt.
A Horizon 2020 kkv-támogatása keretében már összesen húsz magyar cég jutott hasonló forráshoz, miközben egész Európából összesen 1840 vállalkozást ismertek el. Ebben a körben is s apsnyolok vezetnek 351 céggel, őket követik az olaszok 317-tel. A régióban a lengyeleknél 46 vállalat kapott már 50 ezer eurós hozzájárulást, míg a szlovénoknál 31 sikeres pályázat volt. A szlovákokat, a cseheket, a bolgárokat és a románokat viszont magasan verik a magyar kkv-k.
A tervezett 416 milliárd forint helyett 433,5 milliárd forintra emelkedett a Garantiqa Hitelgarancia teljes kezességvállalási portfoliója szeptember végén, ez éves összevetésben 23 százalékos, a múlt év végéhez képest pedig 18 százalékos növekedés - derül ki az MFB-csoport többségi tulajdonában lévő társaság első kilenc havi adataiból.
A garanciacég valamennyi meghatározó üzleti területen túlteljesítette kitűzött célját az idei első három negyedévben. Az új garancia-állomány 300,5 milliárd forintot ért el, ezzel párhuzamosan a társaság a kiadásait a tervezett szint alatt tartotta.
Búza Évát, a cég vezérigazgatója a friss adatokat értékelve kiemelte: a bankoktól érkező kezességvállalási igények minden hónapban meghaladták az előző évi szintet.
A kezességvállalás továbbra is a mikrovállalkozások körében meghatározó, ebben a szegmensben 24 százalékos volt a növekedés - fogalmazott. Hozzátette, hogy a garanciavállalás a kkv-hitelezés növekedését lényegesen meghaladó mértékben bővült.
A Garantiqa az év elején azt tervezte, hogy a kezességvállalási portfólió az idei év végére éri el a 420-421 milliárd forintot, de most az végére már 450 milliárd forint feletti összeget várnak. Ezzel a teljesítménnyel 570 milliárd forintnyi hitel kkv-khoz jutását segíti elő a társaság. A cég szakértői arra számítanak, hogy 2017-ben is fennmarad a lendület, és növekedni fog a garanciakonstrukciók iránti kereslet.
Miközben összeurópai probléma a fiatalok munkanélkülisége, Magyarországon kiemelkedően aggasztó a helyzet. Az egymillió magyarországi vállalkozó csupán 27 százaléka 40 év alatti, a 40 év alatti önfoglalkoztatók száma pedig csupán hozzávetőleg 65 ezer fő – olvasható a Fiatal Vállalkozók Szövetségének (FIVOSZ) közleményében.
"Magyarország jövője a gazdaságon múlik, a jövőt pedig a fiatal vállalkozók aktivizálása jelenti” - üzeni Demján Sándor a fiataloknak. A kérdés már csak az, hogy mire van szüksége ma egy fiatalnak ahhoz, hogy karrierépítése sikeres, pénzkeresési próbálkozásai, pedig ténylegesen gyümölcsözőek legyenek? Mikor kezdődik egyáltalán a karrierépítés?
Probléma, hogy a legutóbbi felmérések szerint a magyar egyetemisták-főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzését követően és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, 35 százalékuk úgy véli, akkorra már saját vállalkozását vezeti.
A Fiatal Vállalkozók Hete második napján az ország egyik leggazdagabb üzletemberétől, Demján Sándortól hallhatnak a fiatalok további ösztönző és tanulságos gondolatokat, valamint megismerkedhetnek az ország leggazdagabb üzletasszonya, Kósa Erika sikertörténetével és további példaértéket képviselő előadó útmutatásával is – olvasható a november közepén zajló Fiatal Vállalkozók hetéhez kapcsolódó közleményben.
Októbertől már 50 millió forint a Széchenyi-programban elérhető forgóeszközhitel plafonja.
Fontos változást hozott az október a Széchenyi Kártya Programban, újabb elemekkel bővült ugyanis a rendszer. Az egyik legfontosabb változás, hogy a vállalkozások már 50 millió forint maximális összegben igényelhetnek Széchenyi Forgóeszközhitelt. Ez jelentős változás a korábbiakhoz képest: azok a cégek, amelyek a hosszabb - maximum 3 éves - futamidejű Széchenyi Forgóeszközhitel keretében finanszíroznák forgóeszközeiket, vagyis a működésükhöz szükséges alapanyagokat, árukészletek beszerzését eddig maximmálisan 25 millió forintos forrást igényelhettek.
Nem szabad elfelejteni, hogy a programon belül elérhető hitelekhez nyújtott kamattámogatás mértéke az év elején 2 százalékról 3 százalékra emelkedett, így a hitel kamata rekordalacsony szintre - nettó - 2,91 százalékra süllyedt. Mindez számokban: egy átlagos 10 millió forintos, 3 éves futamidejű forgóeszközhitel esetében a kamattámogatás 170 ezer forint kiadástól mentesíti a céget.
Kedvezőbb feltételek jöhetnek az adózásban, emellett a járulékok is lejtőre kerülhetnek. Versenyképesség a fókuszban.
Egy sor, a vállalkozások működését megkönnyítő lépés várható a jövőben. Az új - a parlament által még el nem fogadott - adójavaslatok szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi plafonja 6 millióról 12 millió forintra emelkedik, továbbá egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai is.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter november elején az előbbieknél nagyobb volumenű, lényegében minden vállalkozás életét meghatározó tervet jelentett be. Mégpedig azt, hogy az ország, ezen belül a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében a kormány járulékcsökkentés tervez a jövőben. A miniszter konkrét számokról nem beszélt, és türelmet kért. Azt mondta, hogy a járulékcsökkentést nem szabad elkapkodni, arról egyeztetni kell a partnerekkel. Dőreségnek minősítette Varga azt, ha a járulékcsökkenés már január elsejétől életbe lépne, mert felkészülési időre szükség lesz.
Október 15-től igényelhető a Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram, összesen százhárom MFB Ponton, országszerte. A Budapest kivételével csak Pest megyében elérhető forrás összege 3,67 milliárd forint, amelyet nulla százalékos kamattal igényelhetnek a vállalkozások.
A Pest megyei fejlesztésekre a 2014-2020-as időszakban korlátozottan áll rendelkezésre forrás, ezen segíthet az új hitelprogram – olvasható az MFB közleményében. A hitelprogram célja olyan mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása, amelyek pénzügyi szempontból életképesek, jövedelemtermelők, ugyanakkor a pénzpiacokon egyáltalán, vagy nem kellő mennyiségben jutnak finanszírozási forráshoz.
A hitel típusa éven túli lejáratú beruházási hitel korszerű, kapacitásbővítő gépi berendezések megvásárlásához. A felvehető hitel összege minimum 1 millió, maximum 50 millió forint lehet, jellemzően kapacitásbővítésre, beruházásra, tárgyi eszköz beszerzésre. A nulla százalékos kamattal igényelhető hitel futamideje maximum hét év, és az elvárt saját forrás mértéke tizenöt százalék. Az elvárt saját forrás mértéke tizenöt százalék.
A hazai gazdaság hosszú távú fenntartható növekedésének biztosítása érdekében kiemelten fontos a vállalkozások növekedési és foglalkoztatási potenciáljának javítása, gazdasági teljesítményének erősítése, amelyet azonban hátráltat a KKV szektor tőkehiánya, valamint az elavult eszköz- és infrastrukturális ellátottsága – zárul az állami fejlesztési bank közleménye.
A Google, a Budapest Bank, a Magyar Posta, a BIG FISH és az espell által életre hívott „A Világ a Piacom” kezdeményezés részeként immár a második nagyszabású rendezvényt tartották a budapesti Akvárium Klubban. A magyarországi vállalatok nemzetközi piacra lépésének támogatását és exporttevékenységük online bővítését célzó program eddig több mint 500 vállalkozást ért el – olvasható a szervezők által kiadott közleményben.
A program regisztrált vállalkozásai körében végzett felmérés alapján a kezdeményezés iránt érdeklődő vállalkozások fele már végez exporttevékenységet, a másik fele viszont még csak most készül a külpiacra lépésre. A megkérdezett vállalkozások terméket és szolgáltatást értékesítenek, szinte ugyanolyan arányban közvetlenül a végfelhasználóknak (68%) vagy beszállítóként egy-egy nagyvállalatnak (69%).
Az exportálók körében a célországok közül a nyugat-európai piacok dominálnak – minden második vállalkozás ezen a területen értékesíti termékeit, ezenkívül a környező országok, valamint a kelet-európai térség szintén népszerű. A megkérdezett exportáló vállalkozások a legnagyobb kihívásként a piacismeret hiányát (64%) és a külpiacokon tapasztalt versenyhelyzetet emelték ki (53%).
A válaszadók szerint a logisztika (50%), az online szolgáltatások használata (31%) és a nyelvi lokalizáció (32%) jelenti a legkevesebb gondot az exporttevékenység során. Ezt bizonyítja az is, hogy az exportáló vállalkozások döntő többsége (82%) online értékesíti termékeit, szolgáltatásait. Az exporttevékenységnek köszönhetően a vállalkozások 32%-ának több mint 10%-kal nőtt az éves árbevétele.
A külpiacra lépést tervező vállalkozások némileg hasonló gondokkal küzdenek: a legfőbb akadálynak ők is a piacismeret hiányát (57%) tekintik, azonban az online szolgáltatások (32%), az idegen nyelv ismeretének hiánya (21%), valamint a megnövekedett finanszírozási igényből adódó likviditási problémák (21%) szintén jelentős visszatartó erőt jelentenek számukra az exportálás tervezésénél.