Kevés olyan ember van ma a határon innen, akinek ne lenne ismerős Harsányi Levente. Nincs is ebben semmi különös, elvégre a műsorvezető két évtizede forog a médiában és bukkan fel a legkülönbözőbb televíziós és rádiós műsorokban. Csakhogy Harsányi Levente karaktere sokkal több annál a vicces fiúnál, aki nap mint nap feltűnik a képernyőkön: a médiaszerepléssel párhuzamosan ugyanis vállalkozik is, nem is akárhogyan. Erről kérdeztük a Garantiqának adott interjújában.

Hogyan kezdődött el a második életed, vagyis hogy a műsorvezetés mellett belevágsz az üzletbe is?

Megpróbálok visszaemlékezni, de egészen pontosan nem tudom megmondani, hogy mikor indult el az a folyamat, amelyet ma velem kapcsolatban vállalkozásként emlegetünk. Az tény, hogy mindig is voltak ötleteim, olyan meglátásaim, amelyekről azt gondoltam, hogy érdemes volna megvalósítani amellett, hogy hivatalosan mint bohóc – szigorúan jó értelemben – szerepelek a médiában. Azért azt is hozzá kell tennem, hogy a bennem felvillanó üzleti lehetőségek többségéhez egyáltalán nem értek, de azért van néhány olyan terület is, amely már közel áll hozzám, így például a vendéglátás, amelyben dolgoztam is. A lényeg, hogy ráérő időmben kezdtem el ötletelgetni, és mindig azzal a céllal, hogy könnyebbé és egyszerűbbé tegyem a hétköznapokat.

Mennyire motivált, hogy több lábon állj? Arra gondolunk, hogy a vállalkozói startodhoz mennyiben járult hozzá az a megfontolás, hogy anyagi biztonságban tudd magad?

Inkább az újítás és a siker iránti vágy mozgatott, de a háttérben nyilván ott van az a jól felfogott érdek is, hogy az ember bebiztosítsa magát. Magamon érzékelem, hogy a határok egyre szűkülnek a médiában, új arcok tűnnek fel, és valljuk be, én is öregszem, még ha nem is látszik. Összességében azért mégis úgy érzem, hogy nem az anyagiak vezéreltek, hanem egyszerűen kialakult bennem egy kényszer, hogy az elképzeléseimet valóra váltsam.

A vállalkozók nagy többsége arról panaszkodik, hogy milyen nehéz az első lépés, hogy nem egyszerű bevenni a kezdeti kanyarokat. Hogyan érzékeled, az ismertségedből fakadóan neked van hátszeled?

Az én esetem a klasszikus 22-es csapdája, merthogy egyrészt óriási előny, hogy arcról szinte mindenkinek „megvagyok”, másrészt viszont éppen a vicces fiú karakteremből fakadóan általában komoly hitetlenkedés fogadja, hogy nekem egyáltalán bármi is eszembe juthatott. Szóval tisztában vagyok azzal, hogy mondjuk, temetői haknikkal nyilván nem engem fognak megkínálni, és igen, a komolyságomat sokan megkérdőjelezik. Ugyanakkor azt sem akarom letagadni, hogyha Harsányi Leventeként jelentkezek be bárhová, jóval könnyebben kapok bebocsátást, mint mások. Egyszerűen csak azért, mert ha én még nem is ismerem azt, akivel tárgyalni készülök, ő jó eséllyel tisztában van vele, hogy én ki vagyok.

Elmondod, hogy milyen vállalkozásokban utazol jelenleg?

Persze! Mostanában három területen is támadok, az első – ha fogalmazhatok nagy mellénnyel – a vendéglátóipar rugalmas forradalmasítása. Olyan kávézókat találtam ki, amelyek legfeljebb egy hónap alatt készen állnak a megnyitásra. A lényegük ugyanis az, hogy nem kell engedélyeket beszerezni a megépítéshez, mivel kvázi egy mobil pult felállításával és az áram bekötésével meg is történik a kivitelezés. Ez nemcsak a gyorsaság miatt nagy előny, hanem azért is, mert olyan helyszínekre is megálmodható a kávézó, ahová eredetileg nem adnának építési engedélyt. Az én mobil kávézóimhoz azonban nem is kell. A másik kivételes jellemző, hogy az összes berendezést – a kávéscsészéktől az asztalokig – 3D-s nyomtatókkal állítjuk elő. Ezeket pedig újra tudjuk hasznosítani a környezetvédelem jegyében. A jó hír az, hogy a fővárosban, Zuglóban és a II. kerületben már a nyáron elindulunk, a többi üzlet pedig franchise-alapon működik majd.

Ígértél még két másik üzletet is…

Mondom is: az egyik a telekommunikáció területe, amely azért óriási piac, mert a teljes világot felöleli. Az én fejlesztésem itt az úgynevezett okospad-konstrukció, amely a gyakorlatban a városokban, főképp a turisztikai látványosságok közelében szétszórt wifiként működne, tehát egyfajta routerként, amely internetkapcsolatot biztosít. De tud mást is, még pedig olyan csatlakozókat is kap, amelyekkel fel lehet tölteni a lemerülőben lévő telefon- vagy akár laptopakkumulátorokat. A megjelenésében pedig egy jól dizájnolt ülőalkalmatosság, egy speciális utcabútor lesz. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk ennek kapcsán, és európai szabadalmi jogot is bejegyeztettünk rá. Az utolsó ötletem pedig a Nemzet Zenésze társaság megalapítása, amely a Nemzet Színésze cím megfelelője lenne, kizárólag a zenei életben. A játékszabályok is körülbelül hasonlók lennének, vagyis egy zsűri választaná ki azokat a művészeket, akik alkalmasak erre a titulusra. A kezdeményezés már eljutott miniszteri szintre.

Sok találmányt soroltál fel, a megvalósítás pedig nyilván nem megy pénz nélkül. Hogyan állsz ehhez, például belemennél hitelfelvételbe?

 Hadd kezdjem egy borzasztó szóviccel, mégpedig hogy magamat hiteles szereplőnek tartom, mert nincs hitelem. Mindig arra koncentráltam, hogy saját erőből tudjam megvalósítani az ötleteimet, ugyanakkor azt is el kell ismernem, hogy van az a szint, amely már megköveteli a banki vagy különböző pénzintézeti segítséget. Azt látom, ha felelősen és megfontoltan nézünk szét a hitelkonstrukciók között, találunk jó megoldásokat, ezeknél bátran bevállalható a kölcsön. Szerintem a pénz mellett a szakmai tanácsadás a legfontosabb útravaló egy vállalkozás beindításához, és azt tapasztalom, hogy egyre több az olyan szolgáltató, amely mindkét téren kompetens.

 Ha már a tapasztalatoknál tartunk, mit tanácsolnál a sorstársaidnak, akik szintén üzleti terveket dédelgetnek? Mire figyeljenek külön is?

 A kapcsolati tőke maximális kihasználása – ez a kulcsa mindennek. A kapcsolati tőke mozgósítása többet ér a pénznél is, hiszen a megvalósításhoz sokszor elsősorban már nem is pénz kell, hanem pozícióban lévő emberek. Mindenkinek elmondom, aki kérdezi, ha képesek vagyunk jól kamatoztatni a kapcsolati tőkénket, a vállalkozás is biztosan sikeres lesz. Tehát azt tanácsolnám a kollégáknak, hogy első körben, mielőtt bármit tesznek, próbálják meg felrajzolni a saját ismeretségi hálójukat.

Egy tipikus magyar vállalkozásnál alig tartják számon, hogy melyik munkatárs mit és mennyit nyomtat, az elhasznált papírok mennyiségét pedig nem is lapszámban, hanem doboznyi kiszerelésben mérik, viszont a tintasugaras helyett szinte mindenhol lézernyomtatót használnak – derül ki a Canon Hungária megbízásából a Trend International Market Research által készített felmérésből.

A kutatás eredményei szerint a megkérdezett vállalatoknál jellemzően nyomtatópapírt tartalmazó (jellemzően 500 lapos) dobozok fogyása alapján tartják nyilván használatukat. A válaszadó cégek felénél havonta 2-10 doboz papírt használnak fel, ami ezer-ötezer darab kinyomtatott papírt jelent. 18%-uknál ennél több, 11-50 doboz papír, tehát akár havi huszonötezer lapot is felhasználnak egy átlagos hónapban.

Összességében a vállalkozások fele 2016 végén ugyanannyit nyomtatott, mint a korábbi években, és ezen a téren nincs jelentős különbség a különböző méretű cégek között. A vállalkozások 28%-a szerint valamilyen mértékben kevesebb lett a nyomtatási mennyiség, viszont 17% többet nyomtat, mint a korábbi években.

A vállalkozások háromnegyedénél nem tartják számon, hogy egyes munkatársak vagy osztályok mennyit nyomtatnak, ám minél nagyobb a vállalkozás mérete - és minél több a nyomtatóinak száma -, annál tudatosabban kontrollálják a nyomtatások számát. A nyomtatás kontrollja a tudatosabb vállalkozások közel felénél kimerül abban, hogy nyomon követik printerek beépített lapszámlálóját. Csupán a tudatosabb vállalatok harmadánál kötelezik a munkatársakat arra, hogy a belépőkártyáikkal azonosítsák magukat a printer használatához. 

Összességében a cégek 86%-ánál próbálják valamilyen módon csökkenteni papírfogyasztást. A legnépszerűbb módszernek a kétoldalas nyomtatás számít, a vállalkozások 70%-uknál pedig a fénymásolás helyett inkább szkennelik a dokumentumokat.

Idén tízből négy vállalkozás készül fizetésemelésre, az ipari szektorban azonban ez minden második cégre igaz – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Létszámbővítésre a kkv-k ötöde készül, leginkább az ipari szektor és a középvállalkozások álláshirdetéseivel találkozhatnak idén a munkavállalók.

Azzal együtt, hogy a hazai cégek alig ötöde tervezi, hogy 2017-ben bővíti létszámát, jó hír, hogy mindössze egy százalék nyilatkozott úgy, hogy elbocsátásra készül az év vége előtt. Érdekesség, hogy miközben a mikrovállalkozásoknál csak 13% tervez létszámbővítést, a közepes cégeknél ez az arány 27%. vagyis egyáltalán nem mindegy, milyen méretű vállalatnál szeretne valaki elhelyezkedni 2017-ben. A különböző szektorok közül egyedül az iparban látható az átlagnál nagyobb mértékű létszámbővítési szándék a felmérés szerint.

 A kormányzat minimálbér emelési szándékát követően készült kutatásunk szerint a vállalkozások még nem reagáltak érdemben a bejelentésre, ugyanis gyakorlatilag nem változott a fizetésemelésben gondolkodó cégek aránya az előző negyedévhez képest. Idén a cégek 42 százaléka készül béremelésre, és terveik szerint átlagosan ez 4,6 százalékos növekedés lesz – derül ki a kutatásból. A fizetésemelési szándékot a cég mérete ugyan nem, a tevékenységi kör azonban nagymértékben befolyásolja: az iparban dolgozóknak van a legnagyobb (53%), az agráriumban dolgozóknak pedig a legkevesebb (29%) esélye a jelenleginél magasabb fizetésre. Az átlagos béremelés mértéke az ipari cégeknél 5,5%, a kereskedelemben 5,2%, a szolgáltató szektorban 4,3%, az agráriumban pedig 3,4%.

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram égisze alatt 22 ország 71 innovatív kis- és középvállalkozása részesül rövidesen összesen közel 104 millió euró uniós támogatásban – jelentette be az Európai Bizottság.

A kkv-eszköz második szakaszában nyújtott támogatás 66 projekt innovációs tevékenységeinek (demonstráció, tesztelés, prototípus-készítés, bővítés, miniatürizálás, üzleti terv fejlesztése stb.) finanszírozásához járul hozzá legfeljebb 2,5 millió euróval.

A közlemény szerint a program 2014-es indítása óta Magyarországról összesen 18 vállalkozás kapott a kkv-eszköz második szakasza keretében támogatást. A legutóbbi fordulóban két magyar innovatív céget választottak ki: a GreenGlobePack Kft környezetbarát raklapok gyártására alkalmas eszközök fejlesztésére, a Streamnovation Szoftverfejlesztő Kft pedig molekuláris szimulációra alkalmas szoftver fejlesztésére fordíthatja az EU-forrást. Előbbi cég egy német vállalattal konzorciumban nyert összesen egymillió eurót, míg a magyar szoftverfejlesztő 985 ezer euróhoz jutott az uniós program keretében.

A legutóbbi forduló nyertes projektjeit 1534 pályázat közül választották ki. A program fennállása óta összesen 641 európai kkv jutott támogatáshoz a kkv-eszköz második szakasza révén. A következő fordulóra 2017. április 6-ig várják a pályázatokat. Összességében a program eddigi fordulóiban a spanyol, a brit és az olasz cégek voltak a legnagyobb számban a támogatáshoz jutottak között.

Egy friss felmérés szerint egyre fontosabb szerepet játszik a magyar kis- és közepes vállalkozások életében az internet, a megkérdezett cégek közel 90 százaléka úgy érzi, súlyos gondot jelentene a cég működésében, ha egy hétig nem működne az internet. Ugyanakkor a cégek többsége árbevétele kevesebb, mint 1 százalékát fordítja számítástechnikai és távközlési eszközök beszerzésére és üzemeltetésére.

 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) 300 magyar kkv véleményét kérte ki az internethasználatról. A megkérdezett vállalkozások mindegyike használja valamilyen formában az internetet működése során, a legáltalánosabb felhasználási módok közé pedig az ügyfelekkel történő kapcsolattartás, a saját honlap üzemeltetése és az ügyintézés tartozik. A válaszadók több, mint fele az interneten tájékozódik a piaci folyamatokról és az új jogszabályokról, valamint itt keres üzleti partnereket és beszállítókat.

A hazai kkv-k 84 százaléka rendelkezik saját honlappal, és a többi felhasználási módhoz hasonlóan a honlap-üzemeltetés is a nagyobb cégekre jellemző: míg a 100 és 249 fő közötti cégek 89 százaléka, az 50 és 99 fő közötti cégek 91 százaléka rendelkezik honlappal, ez az arány a 20-49 fő közötti kisvállalkozásoknál mindössze 74 százalék. A honlappal rendelkező vállalkozások többsége esetében – 81 százalékuknál – a működtetést informatikai szakember végzi.

Az internethasználat elterjedtségének megfelelően a válaszadók közel 90 százaléka úgy érzi, súlyos gondot jelentene cége működésében, ha egy hétre leállna az internet. Az internethasználat fontossága ellenére azonban a megkérdezett cégek többsége (52 százalékuk) árbevétele kevesebb, mint 1 százalékát fordítja számítástechnikai és távközlési eszközök vételére és üzemeltetésére.

Nem léptek még a kkv-k az idei évi cafeteria szabályok módosítására. Az enyhe javulás ellenére tízből csupán négy vállalkozás tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. érdekesség, hogy a felmérés szerint már nem az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb béren kívüli juttatás, hanem átvette helyét a munkába járás költségének térítése, miközben a pénzbeli jutalom tartja dobogós helyét.

Enyhén javult a béren kívüli juttatást tervező cégek aránya. Ennek ellenére a munkavállalók idén sem számíthatnak cafeteria dömpingre, a vállalkozások mindössze 40%-a kalkulál ilyen jellegű bérkiegészítéssel.

„Fontos tisztában lenni azzal, hogy a kedvezményes, 34,22%-os közteherrel adható béren kívüli juttatások köre jelentősen leszűkült. Ide mindössze az évi maximum 100 000 forint készpénz kifizetése és a SZÉP Kártya tartozik, a tavaly is ismert alszámlákkal és összegkeretekkel. A helyi bérlet és az Erzsébet-utalvány viszont átkerült a magasabb, 49,56%-os adózású, egyes meghatározott juttatások közé, és havi, valamint éves korlátozás nélkül adható” – mondta el az eredmények kapcsán a K&H kkv főosztályának vezetője.

A különböző ágazatok igen eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát. Leginkább az iparban dolgozók számíthatnak béren kívüli juttatásokra (54%), miközben az agráriumban éppen fele ennyi cég (27%) tervez ilyen jellegű bérkiegészítést. A kereskedelemben az átlaggal szinte megegyező arányban (41%), míg a szolgáltató szektorban minden harmadik vállalkozás kíván élni a cafeteria lehetőségével. Régiós szinten is jelentős eltérés mutatkozik a cafeteria alkalmazásának népszerűségét tekintve. Jelenleg Nyugat-Dunántúlon és Pest megyében a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek fele szándékozik béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak (50% és 49%), míg Dél-Dunántúlon mindössze a cégek 30%-a gondolkodik így.

A kisebb méretű vállalatok Európa-szerte exporttevékenységük bővítésével igyekeznek bevételeiket növelni, derül ki a UPS kutatásából. Ezalól kivételt jelent az Egyesült Királyság, ahol a cégek exporthajlandósága jelentősen csökkent a tavaly júniusi „Brexit” népszavazás után.

A UPS európai kkv-k export tevékenységét vizsgáló éves kutatása (UPS European SME Exporting Insights) közel tizenháromezer európai kis- és középvállalat tulajdonosának véleményét tükrözi. Az adatok tanúsága szerint egyre növekszik azon cégek száma, akik exportálnak, és ezzel párhuzamosan az átlagnál magasabb bevétel-növekedésről számolnak be. A kutatás szerint azok a cégek, akik exportálnak gyorsabban növekednek más cégeknél.

A tavalyi év a cégek világában is a júniusi brit népszavazásról szólt, melyen az EU-ból való kilépés mellett szavaztak a szigetország lakói. A kutatás készítői az Egyesült Királyságban a szavazás előtt és után is gyűjtöttek adatokat. Az eredmények pedig jelentős esést mutattak az egyesült királyságbeli KKV-k exporthajlandóságában a harmadik negyedév során. A szavazás előtt a brit KKV-k 36 százaléka várt emelkedést az exportjában, míg a szavazás után ez a szám 20 százalékra esett vissza.

Összességében a cégek 26 százaléka számított exportbővülésre a második negyedévben, míg a harmadik negyedévre a szám 33 százalékra nőtt. A 2016-os tanulmányunk azt mutatja, hogy azon kisvállalati vezetőknek több mint fele, akik a termékeik exportja mellett döntöttek, az elmúlt három évben folyamatosan növelni tudták bevételeiket. Míg azok közül, akik nem exportáltak, csak 31 százalék tudott növekedésről beszámolni – emelte ki Nando Cesarone, a UPS Europe elnöke.

Egyre fokozottabb a verseny a magyar kereskedelemben, az érdekelt vállalkozások pedig a fejlesztések felé nyitnak: a többségi állami tulajdonban lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ugyanis tavaly 121 milliárd forint értékben  vállalt kezességet a kis- és nagykereskedelmi cégek által felvett hitelekhez, ami 26 százalékos növekedést jelent éves szinten. A Garantiqánál arra számítanak, hogy a következő időszakban még nagyobb lesz a kereslet a garanciakonstrukciók iránt, nem csak a kereskedelemben, hanem a többi ágazatban, például a mezőgazdaságban vagy éppen az építőiparban. 

A lakossági fogyasztás az elmúlt években emelkedő tendenciát mutatott. 2015-ben a naptárhatással tisztított adatok szerint 5,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a múlt év első 11 hónapjában pedig 4,7 százalékos volt a bővülés. A növekedés motorja a bérek és a reálbérek növekedése, a válság alatt elhalasztott vásárlások pótlása, összességében elmondható: a lakossági fogyasztás élénkülése miatt növekszik a kiskereskedelmi forgalom. 

A forgalombővülés ugyanakkor fokozottabb versenyt eredményez a kereskedelmi szektorban, az érintett cégek egy része pedig a biztonságos, garanciakonstrukciókkal kombinált hitelekkel igyekszik fejlesztéseket végrehajtani és megalapozni a további növekedést - közölte a Magyar Fejlesztési Bank-csoport többségi tulajdonában lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A tavalyi adatok szerint ugyanis a kis- és nagykereskedelmi cégek 8633 garanciaszerződést kötöttek a hiteleikhez, ami 13 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az érintett kereskedelmi vállalkozások által felvett hitelek összege 24 százalékkal 145 milliárd forintra nőtt, ezekre pedig a Garantiqa összesen 121 milliárd forintos kezességvállalást biztosított, ami 26 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget. 

Dr. Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója elmondta: a kereskedelmi cégek körében népszerűek a garanciakonstrukciók, amelyek lehetővé teszik olyan cégek számára is a hitelfelvételt, amelyek nem, vagy nem feltétlenül kapnának hitelt egy-egy banktól. A szakember szerint az, hogy a kereskedelmi cégeknél jelentősen nőtt a hitelösszeg és a hozzájuk kapcsolódó kezességvállalások összege, egyértelműen azt mutatja, hogy az érintett vállalkozások kedvezőnek látják az ágazat helyzetét és úgy vélik, a források segítségével növekedésben maradhatnak. Dr. Búza Éva arra számít, hogy a következő időszakban még több kereskedelemben érintett cég ismeri fel a garanciakonstrukciókkal kombinált hitelekben rejlő lehetőséget. Hozzátette: a garanciakonstrukciók minden más ágazatban, például az építőiparban, a mezőgazdaságban érdekeltek számára is megnyitja az utat a hitelforrások előtt. 

A Garantiqa a múlt évben egyébként összesen 346 milliárd forint összegben vállalt kezességet, ami 33 százalékos növekedést jelentett 2015-höz képest. A társaság szakértői arra számítanak, az idén tovább nő ez az összeg. Többek között azért, mert a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramjainak megszűnése miatt a mikro-, kis- és középvállalkozások számára a garanciakonstrukciók jelentik majd az egyik legköltséghatékonyabb megoldást ahhoz, hogy forráshoz jussanak.

Tavaly 33 százalékkal 346 milliárd forintra nőtt a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások hiteleihez vállalt kezességek volumene - közölte a többségi állami tulajdonban lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Minden ágazatban nőtt a 2016-ban kötött szerződések állománya, de voltak kiugró eredmények, a mezőgazdasági cégek esetében például 110 százalékos volt a növekedés.

Tavaly összesen 414 milliárd forint összegű új hitelhez mintegy 346 milliárd forint értékben nyújtott garanciát a Magyar Fejlesztési Bank-csoport többségi tulajdonában lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Mind a hitelek, mind a garanciaállomány esetében éves szinten 33 százalékos volt a növekedés. Dr. Búza Éva, a társaság vezérigazgatója az adatokról elmondta: “A 346 milliárd forintos kezességvállalás csak az új szerződésekre vonatkozik, a Garantiqa teljes garanciavállalási portfóliója a múlt év végén megközelítette a 463 milliárd forintot.” Hozzátette, az új hiteleknél és az új garanciaállománynál bekövetkezett 33 százalékos növekedés több szempontból is kedvező.

A mikro-, kis és középvállalkozások hitelfelvételi kedve javult és a hitelösszeg bővülése azt jelzi, hogy az érintett cégek a fejlődés útjára léptek. A garanciaállomány bővülése pedig dr. Búza Éva szerint többek között arra utal, hogy egyfelől a cégek biztonságra törekednek, másrészt pedig egyre több olyan vállalkozás ismeri fel, hogy az államilag támogatott garanciakonstrukciók segítségével akkor is kaphatnak banki hitel a fejlesztéseikhez, beruházásaikhoz, ha alapesetben a bank nem vagy nem feltétlenül folyósítana számukra hitelt.

A Garantiqa adatai szerint minden ágazatban nőtt az új garanciavállalások összege. Ezen belül a legnagyobb állomány, a 346 milliárd forintos tavalyi összeg 22 százaléka a szolgáltatási szektorban érdekelt cégekhez kötődött, 17-17 százalékkal részesedtek a nagy- és kiskereskedelmi cégek, szintén az építőipar és a feldolgozóipar 16-16 százalékos részesedése. “Ezek az ágazatok adták korábban is a garanciaállomány döntő részét, de tavaly jelentős növekedést ért el több ágazat. A mezőgazdaságban érdekelt mikro-, kis- és középvállalkozások esetében ugyanis a duplájára, pontosan 110 százalékkal nőtt az időszakban kötött szerződések volumene” - fogalmazott dr. Búza Éva.

A Garantiqa előrejelzése szerint a jegybanki hitelprogramok kifutása miatt a következő időszakban a garanciakonstrukciók egyre fontosabb szerepet töltenek majd be a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésében, ezen keresztül pedig a növekedésükben. Dr. Búza Éva közölte, hogy a társaság folyamatosan fejlődik, a piaci keresletnek megfelelő új konstrukciókat fejlesztenek, emellett fokozzák a hatékonyságot, többek között a garancianyújtáshoz szükséges adminisztráció mérséklésével. A Garantiqánál arra számítanak, hogy a múlt év végén 463 milliárd forintos teljes garanciavállalási portfólió 2017-ben 553 milliárd forintra nőhet, azaz közel 20 százalékkal gyarapodhat.

A magyar cégvezetők jelentős része pozitívan tekint gazdasági kilátásai elé, a megnövekedett megrendelések nyomán pedig közel 90 ezer új munkahely jöhet létre jövőre a hazai kkv-szektorban – derül ki a Budapest Bank által készített kutatásból. 

A felmérés szerint a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) tervezett beruházásaik közel felét (49 százalékát) hajtották végre az elmúlt 12 hónapban, ami a következő évben mintegy 10 százalékkal növekedhet. A vállalatvezetők felmérésben adott válaszai alapján az elmúlt évben megvalósult 1.085 milliárd forintos beruházási összérték a következő 12 hónapban elérheti az 1.211 milliárd forintot is, ami cégenként átlagosan 6,3 millió forintos beruházást jelent. A legambiciózusabbak a szektoron belül a közepes (10-49 főt foglalkoztató) vállalkozások: a tervezett beruházási összérték közel fele (568 milliárd forint) ebben a szegmensben valósulhat meg. 

Az eddigi évekhez képest a beruházások mögötti fő motiváció immár nem az amortizálódó eszközök pótlása, hanem sokkal inkább a hatékonyságnövelés és a kapacitásbővítés, ami azt jelzi, hogy a cégek elkezdtek bővülésben gondolkodni. A fejlesztéseket illetően a vállalkozások nagymértékben támaszkodnának az uniós támogatásokra: a beruházásokat a megkérdezettek közel harmada (27 százaléka) finanszírozná EU forrásból, további 12 százalék pedig állami program által biztosított pénzügyi forrást igényelne. Banki hitelt a válaszadók 8 százaléka, lízinggel együtt 14 százaléka venne igénybe. A foglalkoztatásra vonatkozó tervek is jelentős bővülést vetítenek előre: a megkérdezett vállalkozások mintegy harmada tervez létszámbővítést, ami összesen 86 699 új munkahely létrejöttét jelentheti jövőre. A tervezett létszámbővítés leggyakoribb oka a megrendelések növekedése.