Az év végére meghaladhatja az ezer milliárd forintot a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciája által folyósított hitelállomány – mondta a Kossuth Rádió Déli krónika című műsorában a cég igazgatója. Hozzátette: a további siker érdekében közvetlenül keresnek meg 25 ezer céget, melyeket előzetesen már hitelképesnek ítéltek, és felajánlják szolgáltatásaikat nekik.

Az első félév végére 961 milliárd forintra nőtt az a hitelállomány, melyre a Garantiqa hitelgaranciát vállalt, ennek köszönhetően már 32 ezer magyar cég jutott biztonságos finanszírozáshoz – hangzott el a Kossuth Rádió adásában. A műsorban Schultheisz Győző, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. igazgatója kiemelte: az év végére szeretnék elérni a lélektani ezer milliárdos határt, ennek érdekében 25 ezer céggel veszik fel levélben a kapcsolatot, melyeket előzetesen minősítettek és hitelképesnek találtak. Őket a Garantiqa termékeiről és szolgáltatásairól tájékoztatják.

Az adásban elhangzott, hogy a Századvég felmérése szerint a hazai kkv-k beruházási hajlandósága 2017 óta nem csökken, ehhez pedig fontos forrásként támaszkodnak a bankhitelre. 

Ha az elmúlt években látott tendencia folytatódik, akkor fokozatosan zárulhat az olló az európai és a magyar kkv-hitelezés között – mondta a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában Dr. Nagy Róbert, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese. A szakember szerint a mostani intenzív növekedés oka, hogy a vállalatok bíznak a jövőben a gazdasági bővülést látva.  A teljes interjú itt hallgatható meg.

Mostanra ezer milliárd forintot ért el az az állomány, melyben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. részt vett kezességvállalóként – mondta a Trend FM műsorában Dr. Nagy Róbert. Hozzátette: a válság évei hosszúra nyúltak a magyar gazdaságban, de mostanra nagyjából sikerült elérni azt a növekedési ütemet, mint a válság előtti években. 

„A jelenlegi 5% körüli gazdasági növekedés mellett a kkv-k is bíznak a jövőben, van piacuk, ezért fejlesztenek, így szükségük van hitelekre. Amíg ez a tendencia kitart, addig ez a növekedés folytatódhat” – véli Dr. Nagy Róbert. 

A Garantiqa célja elsősorban az, hogy azokat a cégeket is segítse hitelhez jutni, melyek egyébként fedezethiány miatt nem jutnának kölcsönhöz a kereskedelmi bankoktól. A bankok jellemzően vagy méretgazdaságossági problémák miatt utasítják el ezeket a kisvállalkozásokat, vagy azért, mert őket nehezebb mérleg alapon elbírálni. Ebben tud segíteni a garancia. A vezérigazgató-helyettes hozzátette: a kezesség a legtöbbször egy nap alatt megtörténik, az árak is csökkentek, ennek köszönhetően az elmúlt években két és félszeresére nőtt a hitelállomány, melyben kezeskedtek. Ez most mintegy 1000 milliárd forint, ami 35 ezer céget érinthet. Ráadásul ma már a portfólió több mint 40%-a éven túli hitel, öt éve ez az arány nem érte el a 20%-ot, tudatos stratégiával élénkítették a hosszabb hitelek felvételét.

A hazai vállalkozásokra szinte egyáltalán nem jellemző az időszakos leállás. Ha mégis beiktatnak egy kis szünetet, az jellemzően maximum egy hétig tart, és többnyire az egész céget érinti – derül ki a K&H Bank friss kutatásából. A leállás időszaka összefügghet a dolgozók szabadságolásával, ugyanis a munkavállalók és a cégek is leginkább júliusban és augusztusban mennek nyaralni. 10-ből 9 cég azonban leállás nélkül oldja meg a nyári szabadságolást. 

Mindössze minden tizedik vállalkozás nyilatkozott arról, hogy több évre visszamenőleg rendszeresen beiktat szünetet a cég működésébe. Ezzel szemben a túlnyomó többségnél (82%) még nem volt erre példa, sőt, a jövőbeni tervek között sem szerepel, hogy valamilyen ok – például karbantartás vagy egységes szabadságolás – miatt bizonyos időre leállna a cég. 

A kutatás rávilágít arra is, hogy azon vállalkozások, amelyeknél volt már leállás, leginkább az jellemző, hogy olyankor az egész cég bezár (67%). A leállások hossza jellemzően maximum egy hét (43%), de a cégek egy része (14%) egy teljes hónapos szünetet is beiktat. Ha megnézzük az egyes hónapokat, az látszik, hogy elsősorban júliusban és augusztusban „nyaralnak” a cégek, illetve a téli ünnepek idején, azaz decemberben találkozhatunk még időszakos leállással. 

A kutatásból kiderül, hogy az időszakos leállás nagymértékben összefügghet a cég dolgozóinak szabadságával, ugyanis a munkatársak túlnyomó része nyáron, azon belül is a főszezonban, azaz júliusban és augusztusban megy hosszabb időre nyaralni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a cégek túlnyomó többsége (89%) leállás nélkül igyekszik megoldani a nyári szabadságolásokat, mert feltehetően nem engedhetik meg maguknak az üzletfolytonosság megszakítását. A szabadságolást tekintve a június és a december még a legkedveltebb hónapok , míg a legkevésbé felkapott hónapok a március, április és a november. 

A legtöbb magyar vállalat azzal sincs tisztában, mennyire működik hatékonyan, ha pedig mégis szeretnének tisztán látni, akkor kesze-kusza Excel-táblákkal dolgoznak – derül ki a Cégmenedzser kutatásából, melyben kétezer magyar kkv-t kérdeztek meg. A friss számok ismét alátámasztják azt, hogy a digitalizáció egyelőre gyerekcipőben jár nálunk, pedig ez lehetne a hatékonyság egyik kulcsa.

Korábban az Európai Bizottság felmérése is azt mutatta ki, hogy a magyar kkv-k mindössze 13 százaléka számít digitálisan fejlettnek, ennél alacsonyabb arányt csak öt európai országban mértek. A nagyon fejlett kategóriába csak a hazai cégek egy százaléka sorolható ebből a szempontból, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ők használnak például vállalatirányítási és ügyviteli rendszereket. 

A Cégmenedzser kutatásában résztvevő mintegy kétezer KKV túlnyomó része, több mint 80 százaléka a 100 millió forint alatti éves árbevétellel rendelkező vállalatok közül került ki. Jellemzően legfeljebb 10 főt foglalkoztatnak, 64 százalékuk szolgáltató, 13 százalékuk gyártó, míg 22 százalékuk kereskedő cég. 

Arra a kérdésre, hogy mennyire látják át a saját cégük mindennapi folyamatait, 18 százalék azt válaszolta, hogy a könyvelőre bízza az ügyeket. Persze a többség még mindig azt mondja, hogy minden projektet külön értékelnek a cégnél. 

Az alacsony digitalizációra utal az az adat is, amely szerint a magyar KKV-k körében az Excel és a számlázó program messze a legkiemelkedőbb és legtöbbet használt szoftver. 70 százalékuk használ Excelt, míg kevesebb mint 10 százalékuk alkalmaz valamilyen CRM-, vagy vállalatirányítási rendszert. A válaszadók több mint 10 százaléka gyártó cég, akik közül csak alig minden ötödik használ valamilyen termelésirányítási programot, vagyis a gyártók nagy része még manapság is Excel-táblák segítségével kezeli a gyártási folyamatokat. 

A fenti tendenciák azért is szomorúak, mert a mostani környezetben olcsón lehet hitelhez jutni a cégeknek, így könnyebb lenne megtérülő beruházásokat végrehajtani, ráadásul a hitelképességben segíthet a hitelgarancia intézménye is.

Folytatta bővülését az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2019 első félévében: a társaság kezességvállalásával 961 milliárd forintnyi hitel jutott több, mint 32 ezer hazai vállalkozáshoz. Ez 17 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, a várakozások szerint pedig a társaság kezességvállalásával nyújtott hitelek összege idén elérheti az 1000 milliárd forintot.

Az állami kezességvállalás népszerűségét jól jelzi, hogy a Garantiqa bővülése 2014 óta töretlen, 2018-ban a társaság fennállásának legsikeresebb évét zárta és már minden ötödik kkv hitelhez a Garantiqa kezességvállalása kapcsolódott tavaly. 

Dr. Búza Éva vezérigazgató az eredményekkel kapcsolatban kiemelte: a tavalyi kiugróan sikeres év után az idei év első felében is markáns növekedést sikerült elérni. Az elmúlt évek gazdasági növekedése és az idei első félév látványos GDP bővülése a hazai kis- és középvállalatok számára kedvező környezetet biztosít a fejlődéshez, így továbbra is magas a hitelezési dinamika, a Garantiqa kezességvállalása pedig népszerű.

Kiemelten fontos cél, hogy a Garantiqa az állami kezességvállalással minél több olyan vállalkozás mellé oda tudjon állni, amelyek a kezességvállalás nélkül nem tudnának forráshoz jutni. 2019 egyik fontos gazdaságpolitikai elvárása a társasággal szemben az intézményi kezességvállalás addicionalitásának növelése, ami a kockázatosabb vállalati szegmens forráshoz jutásának elősegítését jelenti. 

Ebben az évben folytatódik a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezése alapján tavaly megkezdett, úgynevezett fordított kezességvállalási eljárással működő program, amelynek keretében a Garantiqa 25 ezer hazai kis-, közepes és mikro vállalkozás előzetes minősítését végezte el. Ezek a vállalkozások a napokban kapják meg a Garantiqa kezességvállalási ígérvényeit.

A vezérigazgató kiemelte: a hazai kkv szektor hitelpenetrációja lényegesen elmarad az Európai Unió átlagától, de még a V4-ekétől is. Az intézményi kezességvállalásnak így továbbra is fontos szerepe lehet a kkv-k növekvő hitelfelvételének elősegítésében. A Garantiqa várakozása szerint a társaság segítségével megvalósuló hitelek összege az év végére elérheti az 1000 milliárd forintot.

A Garantiqa megbízásából készített Századvég kutatás szerint a hazai mikrovállalatok beruházási kedve nem lanyhul 2017 óta, és az egyéb források mellett a bankhitelek továbbra is kedvelt finanszírozási formának számítanak. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eddigi 27 éves működése során 445 ezer szerződés keretében, 6044 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást. 

Az idei második negyedévben több mint 460 milliárd forinttal nőtt a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya, ennél erőteljesebb növekedésre 2009 első negyedéve óta, vagyis több mint tíz éve nem volt példa – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikájából. A növekedés szinte minden iparágra jellemző volt, ezen belül is kiemelkedett a pénzügyi-biztosítási tevékenység, mely a teljes állománybővülés harmadát adta. 

Nagyon megy a hitelezés

Az elmúlt években részben a gazdasági konjunktúra miatt már megszokhattuk, hogy folyamatosan nő a vállalati hitelpiac, hiszen a jelenlegi környezetben a cégek beruházási igénye is megnövekedett. Olyat azonban még nem láttunk ebben a tízéves felfelé ívelő gazdasági ciklusban, amit az idei második negyedévben, amikor 460,4 milliárd forinttal hízott az állomány, így június végén 8083,5 milliárd forintot tett ki. 

Az ezt megelőző negyedévben mindössze 168,1 milliárd forintos volt az állománynövekedés. Jó hír, hogy a mostani volt zsinórban a tizenegyedik olyan negyedév, amikor nőtt a vállalatok hitelállománya, a második negyedéves adat viszont könnyen lehet, hogy a szezonalitás miatt is lett ennyire erős, hiszen ehhez hasonló növekedést láttunk a tavalyi második negyedévben is, akkor meghaladta a 400 milliárd forintot a vállalati hitelpiac bővülése. 

A kifejezetten erős második negyedévvel az első féléves állománynövekedés 628,5 milliárd forint volt szemben az egy évvel korábbi 545,1 milliárddal, vagyis azért látszik, hogy nem egyszeri kiugró bővülésről van szó, hanem folyamatosan egyre több hitelt vesznek fel a magyar cégek. 

Érdekesség, hogy a vállalati piacon még mindig számottevő jelentőségük van a devizahiteleknek, elsősorban az exportra termelő vállalatok élnek vele, melyek bevételük jelentős részét is devizában realizálják. A második negyedéves növekedés úgy jött össze, hogy nagyjából 260 milliárd forinttal hízott a forinthitelek és 200 milliárddal a devizahitelek állománya. 

A jegybank által közölt adatokból az is kiderül, hogy a hitelpiac növekedése szinte az összes fontos gazdasági szektort jellemezte ebben az időszakban. Komolyabb csökkenés sehol nem volt, legfeljebb minimális visszaesés, sokkal inkább stagnálás. A legnagyobb bővülés a pénzügyi és biztosítási területen volt, hiszen ugyan nem pénzügyi vállalkozásokról beszélünk, egy kisebb szelet azért ebbe a körbe esik. Náluk a március végi 374 milliárd forint után három hónappal később 532 milliárd volt a hitelállomány, vagyis a teljes negyedéves bővülés harmadáért ez a kör volt felelős, ráadásul arányaiban is jelentősnek volt mondható a közel 50 százalékos növekedés. További érdekes fejlemény volt, hogy ennek a bővülésnek csak a fele származott forinthitelből, vagyis a pénzügyi körben is érezhető a devizahitelezés hatása. 

A legnagyobb hitelállománnyal továbbra is a feldolgozóipari cégek bírnak, az 1915 milliárd forintos összeg 72 milliárddal haladta meg a három hónappal korábbit. Ezen belül a gépipar járt az élen 600 milliárd forintot is meghaladó hitelösszegével. 

Érezhetően emelkedésnek indultak a kamatok

A vállalati hitelállomány bővülése annak ellenére is töretlen, hogy az MNB statisztikája szerint júniusban már nőtt az átlagos kamatok mértéke a forinthitelek esetében. Ezzel együtt az egymillió euró alatti kategóriában tapasztalt 3,28 százalékos átlagos szerződéses kamat még mindig vonzónak mondható a cégek számára annak ellenére is, hogy csak májushoz képest 27 bázispont volt a növekedés. A magasabb összegű, egymillió euró feletti forinthitelek esetében a jegybank adatai szerint átlagosan 1,63 százalékos kamat mellett adósodtak el júniusban a vállalatok, ez 34 bázispontos növekedést jelentett egy hónap alatt, a tavalyi év hasonló időszakához képest pedig már több mint fél százalék volt a növekedés, akkor ugyanis még 1 százalék körüli kamat mellett lehetett hitelt felvenni. 

Euróban továbbra is olcsóbban lehet forrást szerezni a magyar vállalatoknak, ez motiválhatja őket abban, hogy még mindig jelentős arányban vegyenek fel devizahitelt. Kisebb összeg esetében egy százalék körüli átlagos kamatról számolt be a statisztika, de az egymillió euró alatti összegnél is 2,4 százalék körül volt az átlagosan rögzített kamat a szerződésekben. 

A forintkamatok emelkedése valószínűleg annak volt betudható, hogy a vállalatvezetők a piaccal összhangban elkezdtek arra számítani, hogy az MNB hamarosan szigorítja majd kamatpolitikáját, vagyis elkezdi emelni a kamatot. Március végén egy óvatos lépéssel a jegybank is elmozdult abba az irányba. Azóta viszont nagyot fordult a világ, hiszen a nagy nemzetközi jegybankok esetében megint a kamatcsökkentési kilátások erősödtek, a Fed július végén már lazított is, és a várakozások szerint szeptemberben az Európai Központi Bank is hasonlóan tesz majd. Közben megállt a magyar infláció emelkedése, így már semmi nem szorítja kamatemelésre a magyar jegybankot sem. Éppen ezért nem lenne meglepő, ha a következő időszakban látnánk még a mostaninál alacsonyabb hitelkamatokat is. A hitelpiac további növekedése azonban nem csak ettől függhet majd, legalább ennyire fontos lesz a gazdasági konjunktúra, illetve az azzal kapcsolatos kilátások, melyek viszont nem túl rózsásak. 

Fontos hangsúlyozni, hogy az utóbbi években a hitelpiac bővülése mellett nőtt a hitelgarancia jelentősége, egyre több cég igyekszik ezzel az eszközzel is bebiztosítani magát. Ha pedig komolyabb gazdasági lassulás jeleit látjuk majd, akkor ennek az eszköznek a szerepe csak nőhet. 

A magyar kkv-k többsége az árbevétel és a nyereség tekintetében is növekedésre számít az idén – derül ki a Budapest Bank felméréséből, melyben 300 cégvezetőt kérdeztek meg. Majdnem minden harmadik vállalkozás beruházást is tervez még az év vége előtt átlagosan 45 millió forint értékben. 

Alapvetően optimista várakozásokat fogalmaztak meg a magyar cégvezetők, a megkérdezettek kétharmada bízik az árbevétele növekedésében idén, 56 százalék pedig a nyereség emelkedésében is reménykedik ezzel párhuzamosan. A megkérdezettek egyharmada a fejlesztésre szánt összeget és az alkalmazottak számát egyaránt növelni szeretné.

Tavaly a megkérdezett cégek 58 százaléka hajtott végre beruházást, nagyobb volt az arány az exportra termelő vállalatok körében. Ebben az évben a kkv-k 30 százaléka tervez beruházást, nagyobb arányban az 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek, a külpiacokkal kapcsolatban álló, az ipari, valamint azok a vállalkozások, amelyek már tavaly is beruháztak. A leginkább gép és berendezés vásárlására költenének a vállalkozások, minden huszadik beruházó pedig székhely-, telephely-felújítást vagy IT-eszközbeszerzést tervez. A 2019-es beruházásokat a cégek 73 százaléka saját forrásból tervezi, hitelből minden ötödik beruházó finanszírozná költéseit, refinanszírozott hitelt pedig 9 százalék venne igénybe.

A hitelfelvételről való döntésnél a két legfontosabb szempont a kamat mértéke, illetve a kamatfixálás lehetősége, ezt követik az egyéb feltételek és paraméterek. A kkv-k a középtávú hitelek esetében átlagosan 3 éves futamidőben gondolkodnak, míg hosszú távú hiteleket átlagosan 7 évre vennének fel. A vállalkozások negyede pedig 10 évre venne fel hitelt, ha hosszú távú konstrukcióról van szó.

A hitelfelvétel előtt érdemes lehet mérlegelni a hitelgarancia igénybe vételét is, amivel bebiztosíthatják magukat a cégek az esetlegesen romló gazdasági környezet esetére. 

A kkv-szektort továbbra is a szolgáltató és építési vállalkozások húzzák, a mezőgazdaságban viszont nehezen boldogulnak a cégek – derül ki az UniCredit Bank és az Inspira Research kutatásából. Rossz hír, hogy a fenti olló fokozatosan tágul, vagyis egyre több magyar vállalkozás szakad le. 

A kkv-szektor innovációs képességét vizsgálta az UniCredit Bank és az Inspira Research, a felmérés szerint a legmagasabb üzleti potenciállal bíró cégek aránya továbbra is 24% körül van, közben viszont átrendeződés volt az alacsonyabb potenciállal bíró cégek körében, ahova főleg a kis létszámú agrárvállalkozások tartoznak. Az így leszakadó vállalkozások egyre nehezebben tudnak majd visszakapaszkodni az élmezőnybe, így időben kell lépniük, ha ezt el akarják kerülni. A bankok tudatos pénzügyi megoldásokkal és plusz forrásokkal segíteni tudják ezt a folyamatot, ebben lehet szerepe a hitelgaranciának is. 

Az idei kutatás eredményei alapján továbbra is a legdinamikusabb, innovációra leginkább nyitott cégek között a családi vállalkozások aránya a legmagasabb. A hatékony döntéshozatalt egyrészt méretük és felépítésük is segíti, másrészt nagy hangsúlyt kap a családi vállalkozásoknál jelenleg is végbemenő generációváltás: az újabb nemzedék ugyanis már jóval nyitottabb az innovatív megoldásokra. 

A legnagyobb üzleti potenciálú cégek között felülreprezentáltak a központi régió és Kelet-Magyarország cégei. Ők a legoptimistábbak a jövőbeli korszerűsítési, beruházási és innovációs lehetőségeket illetően a teljes szektorhoz és a kutatás 2018-as adataihoz képest is. Nem meglepő, hiszen az elmúlt években jelentős nagyüzemi beruházások kerültek megvalósításra ezeken a területeken, így a régiók vállalkozásai nagy potenciált látnak abban, hogy üzleti partnerekké válhassanak, illetve technológiailag felzárkózzanak. 

2018 végén összesen 1,76 millió vállalkozás volt Magyarországon, ennek a hetven százalékát önálló vállalkozók tették ki – derül ki a KSH Magyarország 2018 című kiadványából. A részleteket megnézve jórészt az elmúlt évek trendjei folytatódtak, nem történt forradalmi változás a magyar vállalkozói szférában. 

Hány vállalkozás van Magyarországon?

Összesen 1,9 millió gazdasági szervezetet regisztrált 2018 végén a KSH, ez 2,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi számot. A költségvetési szerveket, nonprofit intézményeket és egyéb szervezeteket leszámítva 1,76 millió volt a vállalkozások száma, ami hasonló mértékű, 2,2 százalékos bővülést mutatott. 

A vállalkozói szféra legnagyobb szeletét továbbra is az önálló vállalkozók tették ki, tízből hét magyar vállalkozás ebbe a korba tartozott. Ráadásul a regisztrált vállalkozások számának növekedését is ők okozták, hiszen egyetlen év alatt 3,9 százalékkal lettek többen. Az önálló vállalkozásokon belül majdnem 10 százalékkal, 494 ezerre nőtt az egyéni vállalkozók száma. Ennek oka a statisztikai hivatal magyarázata szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) korábbi bevezetése és a vállalkozók szélesebb köre által választhatóvá tétele, valamint a társas vállalkozások számára előírtnál egyszerűbb adminisztráció volt. 

A társas vállalkozások összesítése alapján elmondható, hogy tavaly több részvénytársaság született, a kft-k és a betéti társaságok száma viszont csökkent. A kft-k esetében ez évek óta megfigyelhető tendencia, amit jórészt az okozhatott, hogy 3 millió forintra visszaemelték a kötelező törzstőke nagyságát – mutat rá a KSH kiadványa. Persze még így is kft-ből van a legtöbb, több mint 376 ezer.

Hol vannak a magyar cégek?

Nem meglepő módon a legtöbb magyar vállalkozás székhelye Budapesten és Pest megyében van, főleg a társas vállalkozások koncentrálódnak erőteljesen ezen a területen, az önálló vállalkozásoknál egyenletesebb az eloszlás. 

A kimutatás szerint a társas vállalkozások legnagyobb része a kereskedelemben tevékenykedett, arányuk 23 százalék volt, mellettük ki lehet emelni a tudományos és műszaki tevékenységet 18 százalékos súllyal. Érdekesség, hogy a nagy súlyú feldolgozóiparban mindössze a cégek 8 százaléka tevékenykedett, azonban abban a szektorban jellemzően a legnagyobb vállalatok vannak, ez indokolja kiemelt gazdasági súlyukat. Az önálló vállalkozások esetében mások az arányok, a szervezetek több mint harmada a mezőgazdaságban koncentrálódott, emellett jelentős volt az ingatlanszektor súlya a nagy ingatlanközvetítői hálózat miatt. 

Több mint 120 ezer új vállalkozás született

A KSH éves kimutatása szerint tavaly 126 ezer új vállalkozást jegyeztek be, ez 4 százalékkal haladta meg a 2017-es adatot. Az újonnan regisztrált vállalkozások száma mind a társas, mind az önálló vállalkozások körében nőtt. A társas formában bejegyzett, közel 28 ezer új vállalkozás 3,3, a nagyobb hányadot képviselő önálló vállalkozóké 4,2%-kal több volt az egy évvel korábbinál.

A társas formákban létrejött vállalkozások által a kereskedelem, az építőipar, valamint a tudományos és műszaki tevékenység volt a leggyakrabban választott terület. Az újonnan bejegyzett önálló vállalkozók számának növekedése az egyéni vállalkozók aktivitásának köszönhető. Az egyéni vállalkozók tevékenységválasztásában a tudományos és műszaki tevékenység, az építőipar és az egyéb szolgáltatás volt a legpreferáltabb terület.

A KSH kimutatása szerint 2018 végén szinte az összes magyar vállalkozás kkv-nak minősült, 99 százalékos volt a számarányuk. Ezek legnagyobb része, majdnem 95 százaléka mikrovállalkozásnak minősült. 

Természetesen bár a kkv-k gazdasági súlya jelentős, számarányuknál kisebb. A foglalkoztatásban a részesedésük 65 százalék volt, közel kétmillió embernek adtak munkát, hozzáadott értékben a magyar GDP 44 százalékát állították elő 2017-ben, míg a beruházásokban 31 százalékos volt a súlyuk. Az exportban viszont mindössze 16 százalékos részesedést értek el. 

A fenti számok két dologra mutatnak rá: egyrészt arra, mennyire fontos a magyar kkv-szektor minden szempontból, a finanszírozást tekintve is, másrészt arra, hogy lehetnek még jelentős tartalékok a szektor exportösztönzésében. Utóbbihoz arra lenne szükség, hogy ezek a cégek be tudjanak kerülni a nagyvállalatok beszállítói láncaiba. Finanszírozási szempontból a klasszikus banki termékek mellett egyre nagyobb szükség lehet például a hitelgarancia intézményére. 

A kkv-k gazdasági ágakon belüli szerepvállalásában jelentős a különbség. 2017-ben is kiemelkedő volt a hozzájárulásuk számos szolgáltatóág (pl. az oktatás, az egészségügyi szolgáltatás, az ingatlanügyletek, a vendéglátás, a tudományos és műszaki tevékenység), továbbá az építőipar és a mezőgazdaság teljesítményéhez.

A vállalkozásarányos fajlagos teljesítménymutatók alapján a kkv-k általában a gazdaságilag fejlettebb térségnek számító, vagy kiterjedt beszállítói hálózattal együttműködő ipari tevékenységet folytató megyékben erősebbek. Az egy kkv-ra jutó árbevétel Budapesten, BácsKiskun és Pest megyében, a vállalkozásarányos fajlagos hozzáadott érték Budapesten, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében, a fajlagos beruházásérték pedig Bács-Kiskun és Pest megyében, valamint ugyancsak a fővárosban volt a legmagasabb.