Tavasszal publikálta 330 pontos versenyképességi javaslatcsomagját a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melyben a kkv-k versenyképességének javításával kapcsolatos pontok is szerepeltek. Most az első alkalommal megjelent Versenyképességi Tükör kiadványában a jegybank az eddigi eredményeket mérte fel, megnézték, hány intézkedés megvalósítása kezdődött el, hol történt előrelépés. 

Hogy áll a 330 pont megvalósítása?

Első alkalommal publikálta Versenyképességi Tükör kiadványát az MNB, melyben azt vizsgálták meg, hogy a februárban bemutatott 330 pontos csomagból milyen területeken történt előrelépés. A jegybank négy kategóriát különböztetett meg:

• Teljesen megvalósult
• Részben megvalósult
• Megkezdődött a megvalósítása
• Nem kezdődött meg a megvalósítása

Az összefoglaló szerint a 330 pont felénél, 165-nél történt valamilyen előrelépés február óta. Ezen belül 132 esetben megkezdődött a megvalósítás, 26 javaslat már részben megvalósult, míg 7 javaslat esetében teljesen megvalósult a kitűzött cél. Kedvező, hogy a „nagyos fontos” prioritást kapott javaslatok esetében történt a legnagyobb előrelépés – emeli ki a jegybank. 

Mi történt eddig a kkv-stratégiával?

A kkv-stratégiával kapcsolatban az MNB a száz intézkedésből 50 esetében állapította meg, hogy még nem kezdődött meg a megvalósításuk, 42-nél elkezdődött valami, aminek azonban még nincs eredménye, további 4-4 ajánlott lépés pedig részben vagy teljesen megvalósult már. Nézzük most ezt a területet részletesen!

Azt már az eredeti javaslatcsomagjában kiemelte a jegybank, hogy magyarországi kis- és középvállalkozások a gazdaság gerincét alkotják mind a foglalkoztatáson és hozzáadott értéken belüli súlyuk, mind a számosságuk tekintetében. Ráadásul mélyen integráltak a magyar gazdaság szövetébe tulajdonosi összetételükön és üzleti kapcsolataikon keresztül. Magyarország felzárkózása akkor lehet sikeres, ha a kkv-k folytatják az utóbbi 1-2 évben látott, a nagyvállalatokét meghaladó termelékenység-növelésüket. Ez akkor sikerülhet, ha ezek a vállalatok hatékonyságot növelnek, modernizálnak, illetve külpiacra lépnek. 

Az elmúlt időszakban több kormányzati lépés történt, amelyek kedveznek a kkv szegmensnek. Kiemelendő, hogy a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként a kkv-k által igénybe vehető fejlesztési adókedvezmények értékhatára csökkentésre került. Az Út a jövőbe program céljait tekintve lényegében megfelel az MNB által szorgalmazott programnak azzal, hogy bérfejlesztési kritériumot határoz meg a fejlesztési támogatások feltételeként. Több olyan intézkedés született az elmúlt időszakban, amelyek az MNB által megfogalmazott célok felé mutatnak, ugyanakkor további – hasonló irányú – intézkedéseket igényelnek. Ilyen a felvásárlásokat, fúziókat és a generációváltást elősegítendő Hiventures alap létrehozása – szorgalmazza a jegybank. 

Az intézkedések számát tekintve a legtöbb előrelépést a gazdaság szerkezeti átalakítását célzó területeken sikerült elérni azzal, hogy a tudásintenzív szolgáltatások felé mozdul el a magyar ipar. Kívánatos változások történtek a csődtörvényben is. További kedvező fejlemény az új, 2030-ig szóló kkv stratégia elfogadása, amely alapjául szolgálhat a következő uniós ciklus forrástervezésének, valamint a teljes kkv szektor működéséhez kiszámítható kereteket biztosíthat. A stratégia táptalajt biztosíthat olyan szakpolitikai területeknek is, ahol a közelmúltban nem történt előremozdulás, így például a hálózatosodás (mentorhálózatok, klaszterek) elősegítése terén is további teendők mutatkoznak. A kkv stratégia fontos eleme a hazai kkv szektor pénzügyi helyzetének további erősítése, amelyben kiemelt szerep juthat az új források (tőke-hitel) megszerzésének, illetve a biztosítékrendszerek (garancia, állami garancia, viszontgarancia) még hatékonyabbá tételének (Garantiqa Hitelgarancia Zrt.). 

A konkrét intézkedések közül kiemelik, hogy a fejlesztési adókedvezmény értékhatára több lépcsőben csökken folyamatosan 2020-tól a kisvállalatok esetében 300, a középvállalkozások esetében 400 millió forintra; 2021- től a kisvállalatok esetében 100, középvállalkozások esetében 200 millió forintra; 2022-től a kisvállalatok esetében 50, középvállalkozások esetében 100 millió forintra, vagyis ez a javaslat megvalósultnak tekinthető. 

Emellett az MNB üdvözli, hogy a kormány az Út a jövőbe programmal támogatja a kkv-k bérfejlesztését, továbbra is szükséges lenne azonban, hogy a beruházások elszámolhatók legyenek a társasági adóban és az iparűzési adóban. 

Előrelépés történt az összeolvadások támogatásában, valamint a felszámolási eljárások gyorsításában és egyszerűsítésében is, a generációváltás segítéséhez viszont továbbra is javasolják az osztalékadó kétéves elengedését az ilyen cégeknél. Emellett szükség lenne a klaszterek támogatására és a mentorprogram kiterjesztésére, a közösségi irodák állami támogatására. 

Kézzelfogható támogatást jelenthetne a szociális hozzájárulási adó dedikált csökkentése a kkv-k számára, amivel versenyelőnyük lehetne a foglalkoztatásban, ezen a területen szintén nem történt még előrelépés.

A kisvállalkozások támogatása érdekében indított munkahelyteremtési program 2011-es indulása óta 55 milliárd forint támogatást kaptak a kisvállalkozások - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában kedden az MTI tudósítása szerint.

A támogatással 28 ezer új munkahely jött létre, és közel 4700 kisvállalkozás kapott támogatást. Most a kisvállalkozások támogatása érdekében megindított munkahelyteremtési programok újabb köre zárult le, ebben mintegy 150 vállalkozás összesen 2,4 milliárd forintos mukahelyteremtési támogatást kapott - ismertette a pénzügyminiszter.
Varga Mihály beszélt a magyar gazdaság erőteljes növekedéséről is, azt mondta, a második negyedéves 5,2 százalékos magyar bővülés Írország után a 2. legmagasabb az EU-ban. A munkanélküliség 3,5 százalék, a foglalkoztatottsági ráta 70,3 százalék ami szintén kedvező.

Varga Mihály hangsúlyozta: az unió legalacsonyabb társasági adója van Magyarországon, és a szociális hozzájárulás is csökkent, 17,5 százalékra, ami jelentős támogatás a cégeknek.

A miniszter közölte, 360 ezer kisadózó vállalkozás van, 41 ezer kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezett vállalkozás.  Jövő január elsejétől a kiva mértéke tovább csökken, 12 százalékra. Az adófeltöltés rendszere megszűnt, ez is jelentős segítség a vállalkozásoknak, ahogy az is, hogy a reklámadó megszűnt, a szálláshelyszolgáltatás áfakulcsa pedig 5 százalékra csökken.

Arról is beszélt, a Hitelgarancia Zrt.-nél lévő garanciaalapok feltőkésítésével a vállalkozások kedvezőbb feltételekkel tudnak majd hitelhez jutni.

Jelentős díjkedvezménnyel lehet most igénybe venni a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szolgáltatásait az év végéig – derül ki a társaság friss hirdetményéből. A cél, hogy a garanciavállalás még jobban elterjedjen a magyar vállalkozások körében, ezzel pedig élénkítse a gazdaságot. 

Akciós a hitelgarancia

Október 8-tól csökkentett kezességvállalási díjjal segíti a hazai mikro- kis és közepes vállalatok finanszírozásának fellendítését a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. – olvasható a cég közleményében. Mindez azt jelenti, hogy aki december végéig köt szerződést a vállalattal, annak akciós díjat kell fizetnie. 

A kedvezménnyel a Garantiqa újabb lendületet kíván adni annak, hogy a társaság kezességvállalása minél nagyobb arányban támogassa a beruházási hitelek, és az éven túli forgóeszközhitelek gazdaságba áramlását, ezáltal is kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá téve a kkv-k hitelhez jutását.

A gyakorlatban a díjakció azt jelenti, hogy a beruházási hitelekre, valamint a tartós, négy évnél hosszabb futamidejű forgóeszközhitelekre 34 bázispontos (0,34 százalékos) kedvezményt nyújtanak. 

A cég hirdetménye szerint ez azt jelenti, hogy az évi 1,04 százalékos általános kezességvállalási díj az akció keretében 0,7 százalékra csökken, díjtámogatás igénybevételével pedig még ennél is kedvezőbb, 0,3 százalékos díj mellett vehetik igénybe a szolgáltatást a cégek. Ha a díjat a garantált összegre számítják, akkor pedig 1,3 százalék helyett akciósan 0,875 százalékra csökken a kezességvállalás díja. A kedvezmény a Széchenyi Beruházási Hitelre is vonatkozik, ott szintén 0,875 százalék átmenetileg a költség 1,3 százalék helyett. 

A kedvezményt azok vehetik igénybe, akik december 31-ig benyújtják kérelmüket a kezességvállalásra. Éven belüli ügyletek esetén az akció az első számlázási időszakra vehető igénybe. Éven túli ügyletek esetén az első két számlázási időszak kerül az akciós díjtétellel elszámolásra, ezt követően – a futamidő hátralévő részében – a kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontjában hatályos általános díj mértékének megfelelőn történik a számlázás.

Az első félévben is nagyon pörgött a garanciavállalás

A hitelgarancia már az első félévben is népszerű volt a cégek körében, a Garantiqa kezességvállalásával 961 milliárd forint hitel jutott több mint 32 ezer céghez. EZ 17 százalékos növekedést jelentett a tavalyi év első feléhez képest, így a várakozások szerint az év végéig az összeg elérheti az 1000 milliárd forintot. 

A fenti számok is azt igazolják, hogy a Garantiqa bővülése 2014 óta töretlen, tavaly története legsikeresebb évét zárta, mostanra pedig minden ötödik kkv-hitelhez a cég garanciavállalása kapcsolódott tavaly. 

Az elmúlt évek gazdasági növekedése és az idei első félév látványos GDP bővülése a hazai kis- és középvállalatok számára kedvező környezetet biztosít a fejlődéshez, így továbbra is magas a hitelezési dinamika, a Garantiqa kezességvállalása pedig népszerű – emelte ki dr. Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója.

Kiemelten fontos cél, hogy a Garantiqa az állami kezességvállalással minél több olyan vállalkozás mellé oda tudjon állni, amelyek a kezességvállalás nélkül nem tudnának forráshoz jutni. A hitelgarancia értelme ugyanis pont az lenne, hogy a bankok által kockázatosnak ítélt vállalkozások ennek segítségével jussanak finanszírozáshoz, hiszen a garanciavállalással a bankok is meggyőzhetők arról, hogy érdemes a cégeket hitelezniük. 

Ebben az évben folytatódik a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezése alapján tavaly megkezdett, úgynevezett fordított kezességvállalási eljárással működő program, amelynek keretében a Garantiqa 25 ezer hazai kis-, közepes és mikro vállalkozás előzetes minősítését végezte el. Ezek a vállalkozások a napokban kapják meg a Garantiqa kezességvállalási ígérvényeit.

A Garantiqa megbízásából készített Századvég kutatás szerint a hazai mikrovállalatok beruházási kedve nem lanyhul 2017 óta, és az egyéb források mellett a bankhitelek továbbra is kedvelt finanszírozási formának számítanak. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eddigi 27 éves működése során 445 ezer szerződés keretében, 6044 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást – áll a társaság közleményében.

A magyar mikro- és kisvállalkozások számára a legfontosabb szempont a pénzügyi stabilitás – derül ki egy felmérésből. Rózner Anna, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzletfejlesztési igazgatója a Trend FM műsorában kiemelte: bőven van még tér a kkv-k hitelállományának növekedése előtt, hiszen az még elmarad az európai átlagtól. 

Díjakciót hirdetett őszre a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., mellyel elsősorban az volt a célja, hogy a kedvezőbb kondíciókkal újabb lendületet adjon a kezességvállalásoknak – mondta a Trend FM műsorában Rózner Anna. A cég üzletfejlesztési igazgatója szerint a kezességvállalás elterjedésével még kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá válhat a magyar kkv-k finanszírozása. Kiemelte: tavaly már minden ötödik kkv mögött a Garantiqa kezességvállalása állt, idén pedig meghaladta az 1000 milliárd forintot az a hitelösszeg, amihez kapcsolódik a szolgáltatásuk. 

Nemrég a Garantiqa a Századvéggel közösen készített egy felmérést, melyben 500 hazai céget kérdeztek meg. Rózner Anna kiemelte: a mikrovállalkozások 89,5 százaléka és a kisvállalkozások 97 százaléka a pénzügyi stabilitást említette legfontosabb kritériumként. Szintén a kutatásból derül ki az is, hogy a mikrovállalkozások hitelkérelmeinek 27,3 százalékát utasították el idén a bankok a két évvel korábbi 20 százalékkal szemben, a kisvállalkozások esetében viszont ez az arány 3,4 százalékra csökkent. 

Bőven van még tér a garanciavállalás további növekedésére, hiszen a magyar kkv-k hitelpenetrációja messze elmarad az európai átlagtól, de még a V4-országoktól is – tette hozzá Rózner Anna, aki szerint a garanciavállalásnak a jövőben is kiemelt szerepe lehet a vállalkozások hitelhez segítésében. 

Mára több mint 4500 magyar vállalkozás van jelen valamelyik hazai vagy nemzetközi webáruházban – derül ki a GKI Digital felméréséből. Az általuk prealizált online forgalom pedig csak tavaly elérte a nettó 12 milliárd forintot. 

Az internetes kereskedelem mind globálisan, mind Magyarországon rohamosan növekszik és bár a bővülés üteme némiképp lassulni látszik, a növekedés folyamatos. 2018-ban nettó 425 milliárd forintos forgalmat generált hazánkban az online kiskereskedelem, az idei év első féléves forgalma pedig több, mint 207 milliárd volt – ez 16%-os növekedés 2018 első félévéhez képest.

A hazai vásárlói bázis azonban egyelőre nem tud a piaccal együtt nőni, ezért az internetes kereskedőknek az aktív online vásárlókat kell a lehető legjobban elérni és folyamatosan vásárlásra ösztönözni. Erre nyújtanak egyszerű és hatékony megoldást az online piacterek.

A magyar cégek gyorsan felismerték a lehetőséget: a GKI Digital mérései szerint Magyarországon több mint 4500 vállalkozás (jellemzően kkv) érintett valamilyen formában az online piacteres értékesítésben. Ezek a cégek 2018-ban a GKI Digital szerint már összességében közel 12 milliárd forintos nettó forgalmat tudtak realizálni az online piactereken keresztül, ami a teljes belföldi online kiskereskedelmi forgalom 2-3%-át jelenti.

Ez az új értékesítési modell nem csak a klasszikus, kiskereskedelemmel foglalkozó cégek számára nyújthat valós alternatívát az online jelenlétre. Rajtuk kívül a gyártók, termelők, nagykereskedők, disztribútorok, vagy akár márkagazdák is ugyanúgy megjelenhetnek saját választékkal a piactereken. Ez pedig drasztikusan csökkenti a belépési küszöböt, így katalizátorként hat az online kiskereskedelem térhódítására.

Tőke és hitel kombinálásával juthatnak finanszírozáshoz a cégek az MFB megújuló Versenyképességi Hitelprogramjában – jelentette be a bank csütörtökön. A lehetőséggel főleg olyan cégek élhetnek, melyek kockázati tőkeprogramot vesznek igénybe. 

Idén januárban indult el az MFB Versenyképességi Hitelprogramja, mely tőkepótló jellegével, fix kamatozásával és magas összeghatárával hiánypótló finanszírozási lehetőséget jelent a vállalkozások széles körében. A termék elindításának célja már az induláskor az volt, hogy segítse a kis- és középvállalkozások olyan beruházásainak megvalósítását, amelyek jelentősen növelhetik versenyképességüket. A hitelprogram másik nagy előnye a piacon fellelhető konstrukciókhoz képest, hogy a hitelösszeg maximum 35%-ig ballon típusú forrást biztosít. 

A most életbe lépő módosítások lényege, hogy a tőke és a hitel konstrukció kombinálásával, a korábbinál lényegesen alacsonyabb minimum összegtől biztosít finanszírozást olyan vállalkozások számára, amelyek kockázati tőkeprogramokat vesznek igénybe. Az eddigi egymilliárd forintos minimum összegről ebben az esetben 100 millió forintra csökken a legalacsonyabb hitelösszeg, melynek maximuma nem változik, továbbra is jelentős, 10 milliárd fromt összegű marad. A hitelprogram olyan vállalkozások számára is elérhető, melyek tőkefinanszírozást nem vesznek igénybe, itt 1 milliárd forint az igényelhető minimális összeg. A fix kamatozás megtartása mellett, futamidőtől és ügylettől függően, a forint alapú hitel esetében 2,4-3,9 % / év minimális alapkamattal, míg az euró alapú kölcsönnél 1,6-2,4 % / év minimális alapkamattal számolhatnak a vállalkozások. 

A hazai mikro- kis- és közepes vállalkozások további fejlődéséhez adhat lökést az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. év végéig tartó akciója, melynek keretében az eddiginél is kedvezőbb díj fejében vállal kezességet a vállalkozások hiteleire, így a Széchenyi program beruházási hiteleire is. A Garantiqa kezességével biztosított hitelek állománya 2019-ben elérte az 1000 milliárd forintot. 

Az őszi díjakcióval a Garantiqa újabb lendületet kíván adni annak, hogy a társaság kezességvállalása minél nagyobb arányban támogassa a beruházási hitelek, és az éven túli forgóeszközhitelek gazdaságba áramlását, ezáltal is kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá téve a kkv-k hitelhez jutását – mondta az akcióval kapcsolatban Dr. Búza Éva vezérigazgató.

A díjakció lényege, hogy vállalkozások hiteleire kezességvállalást nyújtó Garantiqa október 8-tól kedvezményes díjjal vállal kezességet egyes hitelekhez: a társaság a kezességvállalási díjat 0,34 százalékponttal csökkenti az végéig beadott új kérelmek és kiváltásra vonatkozó igénylések esetében. 

Biztonság, alacsony áron

A Garantiqa lépése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beruházási hitelek és a tartós - négy évnél hosszabb futamidejű - forgóeszközfejlesztési-hitelek esetében a kezességvállalási díj 1,04 százalék a hitelösszegére vetítve, a vállalkozásoknak azonban csak 0,3 százalékot kell fizetniük az állam által nyújtott kezességi díjtámogatásnak és a Garantiqa által biztosított díjkedvezménynek köszönhetően. 

A Garantiqa kulcsszerepet játszik a hazai mikro- és kkv-szektor finanszírozásában: 2018-ban már minden ötödik kkv mögött a társaság kezességvállalása állt, idén pedig már elérte az 1000 milliárd forintot a garantált hitelek állománya. 

A vezérigazgató kiemelte: a Garantiqa állami kezességvállalásával azok a mikro-, kis- és középvállalkozások is stabilizálhatják a pénzügyi helyzetüket és juthatnak hitelhez a bankoktól, amelyek amúgy nem vagy nem feltétlenül jutnának a működésükhöz, fejlesztéseikhez és növekedésükhöz szükséges forráshoz. 

A működés kulcsa

A pénzügyi stabilitást pedig kiemelkedően fontosnak tartják a vállalkozások a Garantiqa megrendelésére a Századvég által készített kutatás szerint: a mikrovállalatok 89,5 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a 97,6 százaléka a legfontosabb működési feltételként említette a pénzügyi stabilitást. 

A kutatásban megkérdezett mikrovállalkozások idén beadott hitelkérelmeinek 27,3 százalékára mondtak nemet a bankok, ami emelkedést jelent a két évvel korábbi szinthez képest, amikor az elutasított hitelkérelmet aránya 20 százalék körül alakult. A kisvállalkozásoknál ezzel ellentétes változás következett be: az idei igényléseknek mindössze 3,7 százalékát nem fogadták el a bankok, szemben a 2017-es 7,8 százalékos aránnyal. 

A további bővülésre van még tér: a hazai kkv szektor hitelpenetrációja lényegesen elmarad az Európai Unió átlagától, de még a V4-ekétől is. Az intézményi kezességvállalásnak így továbbra is fontos szerepe lehet a kkv-k növekvő hitelfelvételének elősegítésében. 

Húsz százalékkal nőtt a hitelezés a magyar cégek körében, vagyis nem csak a bankoktól vesznek fel rekordösszegben kölcsönt a hazai vállalatok, hanem egymást is hitelezik – derül ki az Atradius hitelbiztosító elemzéséből. 

Az 1500 magyar és kelet-európai vállalat bevonásával készült, Fizetési Szokások Barométere című tanulmány szerint míg tavaly a vállalatközi kereskedelemben a tranzakciók 59,1 százaléka, addig az idén 77,8 százaléka történt hitelre. Ezzel Magyarország a harmadik helyen áll a régióban Csehország és Szlovákia után.

Az Atradius elemzői szerint a B2B hitelezés erősödését a gazdaság bővülése tette lehetővé. Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója szerint idén 4,4 százalék lehet a GDP növekedése, emellett erős a belső fogyasztás, ez egészséges üzleti környezet pedig vonzza a befektetéseket. – „Ugyanakkor továbbra is gondot jelent a külső adósság mértéke és összetétele, mert ebben még mindig nagy a deviza aránya” – mondta.

Kelet-Európában az idén is magyar vállalatok adják a legkevesebb időt a számla kiegyenlítésére (29 nap). A nagyvállalatok könnyebben hiteleznek, itt 36 nap a számlák átlagos határideje, a mikrovállalkozások viszont 21 napos határidővel állítják ki a számláikat. A magyar vállalatok a vevőik hitelképességének előzetes ellenőrzésében is lemaradnak, mert míg itthon a szállítók 32 százaléka vizsgálja a partnere hitelképességét, Kelet-Európában ez az arány 39 százalék. A hitelképesség megállapításában is segíthet a hitelgarancia intézménye, hiszen a garanciát nyújtó cégek automatikusan végeznek ilyen felméréseket. 

Az elemzés szerint javult viszont a lejárt követelések érvényesítése. 2018-ban átlagosan még 42 napot kellett várni arra, hogy a vevő kiegyenlítse a számlát, az idén a várakozási idő 36 napra csökkent. 

A második negyedévben 16 százalékkal nőtt a vállalati hitelezés üteme az egy évvel korábbihoz képest, hasonló ütemre a válság óta egyszer sem volt példa – derül ki az MNB Hitelezési folyamatok című kiadványából. A jegybank szerint nincs túlfűtöttség a piacon, a megkérdezett pénzintézetek többsége szerint azonban nem biztos, hogy tovább tud még nőni a dinamika.

Mindenki rohant hitelt felvenni

Nemrég beszámoltunk már arról, hogy a második negyedévben kiugró ütemben bővült a vállalati hitelezés Magyarországon, azóta viszont megjelent az MNB átfogó jelentése is a hitelezési folyamatokról, ami több részletkérdésre is rávilágít. A jegybank összesítése szerint a második negyedévben 435 milliárd forintnyi tranzakciós bővülés jellemezte a vállalati hitelpiacot, ennek köszönhetően az éves növekedés üteme 16 százalék volt. Ezen belül a kkv-szegmens hitelezése 13 százalékkal tudott bővülni. 

A jegybank összesítése hozzáteszi, hogy a széles bázisú növekedéshez több kiugró ügylet is nagyban hozzájárult. Ez magyarázza, hogy miközben az új hitelszerződések volumene az előző negyedévihez hasonlóan alakult, a tranzakciók összege tovább tudott emelkedni. 

A kamatokkal kapcsolatban az MNB azt hangsúlyozza, hogy a kis összegű hitelek esetében kismértékű emelkedést regisztráltak, a nagyobb összegű hiteleknél viszont még tudott kismértékben csökkenni az átlagos kamat elsősorban a felárak kedvező változásának köszönhetően. 

„Összességében a hitelbővülés jelenlegi dinamikáját az MNB sem szerkezetében, sem volumenében nem tekinti túlfűtöttnek a részszegmensekben, figyelembe véve a reálgazdasági folyamatok alakulását és a hitelpenetráció alacsony mértékét” – emelik ki a szeptemberben publikált jelentésben.

Külön pozitívum, hogy az új hitelszerződések esetében lényegesen nőtt a hosszú futamidejű hitelek részaránya. A kkv-hitelezést nagyban segítette a januárban elindult NHP Fix konstrukció is, melynek keretében a jegybank olcsó forrást biztosít azoknak a pénzintézeteknek, melyek cserébe vállalják, hogy növelik kkv-hitelezésüket. Hat hónap alatt mintegy 135 milliárd forint összegben kötöttek a vállalkozásokkal olyan hitelszerződéseket, melyek a program hatálya alá estek. 

Itt a növekedés csúcsa?

Említettük, hogy a válság óta nem volt a mostaninál erőteljesebb növekedés a vállalati hitelek piacán, éppen ezért lehet most kiemelten fontos a jegybank kérdőíves felmérése, melyet évente egyszer készít el a kereskedelmi bankok körében. Idén júliusban nyolc pénzintézetet kérdeztek meg a vállalati hitelezés trendjeivel és kilátásaival kapcsolatban. 

Az interjúkon részt vevő bankok mindegyike arról számolt be, hogy az első féléves tervét sikerült teljesítenie vagy felülmúlnia, valamint az év második felére vonatkozóan is hasonlóan pozitív várakozásokat fogalmaztak meg. A bankok a következő évre előretekintve is optimisták, ugyanakkor az elmúlt években tapasztalt robusztus hitelezési dinamika mérséklődésére számítanak. 

A bankok közötti verseny a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is intenzív, az ügyfélakvizíció egyre nagyobb kihívást jelent, már kisebb vállalatméret-kategóriákban is jellemző a bankok versenyeztetése. A hitelkérelmek alacsony elutasítási aránya mellett a hitelintézetek nem látnak kielégítetlen finanszírozási igényt a piacon, jellemzően minden megalapozott hiteligényre ajánlatot adnak. 

A jegybanknak nyilatkozó pénzintézetek megítélése szerint – a tudatos keresletnek is köszönhetően – az árverseny továbbra is intenzív, és a marzsok csökkentésére egyre szűkebb tér áll rendelkezésre. Több hitelintézet tapasztalata szerint a kihelyezések egy része olyan alacsony kamat mellett történik, hogy csak a keresztértékesítésből származó bevételekkel együtt haladja meg a – kockázati és egyéb kapcsolódó – költségeket. Emellett még a hitelezési volumen növelésével tudják teljesíteni a nominális kamatbevételre vonatkozó terveiket. 

A preferált ügyfelek esetében pedig a fedezeti elvárások enyhítésével, rugalmasabb ügyfélkiszolgálással és a belső folyamatok fejlesztésével is igyekeznek versenyképesebb ajánlatot nyújtani, ami szintén arra utal, hogy a kamatokban egyre kevésbé tudnak versenyezni, nagyobb hangsúlyt kapnak ezek az „egyéb” tényezők. 

A bedőlések rendkívül alacsony aránya mellett az újonnan kihelyezett hitelportfólió minősége továbbra is kiváló, a fizetési morál a bankok szerint kifejezetten jó. A garanciaszervezetekkel való együttműködéssel elégedettek a bankok. Új kihelyezéseiknél jellemzően akkor alkalmaznak garanciát, ha hitelképes vállalatok esetében nem áll rendelkezésre elegendő fedezet az ügylet megvalósításához. Az intézményi garancia csak kismértékben segítheti elő a kockázatosabb szegmens irányába való banki nyitást, mivel a hitelintézetek konzervatívak és a portfólió minőségét elsődleges szempontnak tekintik – teszi hozzá az MNB. Ezzel egybecseng az, hogy az év első felében a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. is jelentősen növelni tudta kezességvállalási összegét a kedvező piaci körülmények között.