Az előző négy év kedvező tapasztalatai és a kiemelkedő iskolai érdeklődés alapján a 2018/2019. tanévben ismét szerepelt a pénzügyi és vállalkozói témahét, a PÉNZ7, amely a European Money Week és a Global Money Week nemzetközi programokhoz is kapcsolódik. A pénzügyi tudatosság erősítését szolgáló programhoz csatlakozott a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. is: 34 önkéntes munkatársuk 42 iskolában összesen 81 tanórát tartottak különböző korosztályok számára.

A program együttműködő szakmai partnerei az Emberi Erőforrások Minisztériumának projektvezetése mellett a Pénzügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány. A program és a szervezők kiemelt célja, hogy már fiatal korban megalapozzák a pénzügyi és gazdasági tudatosságot, így ezzel is támogassák a kormány által 2017-ben elfogadott, „Okosan a pénzzel” elnevezésű, a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését célzó stratégia megvalósulását.

A PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahétre a programra jelentkező iskolákban 2019. február 25. és március 1. között került sor, ezzel Európában és világszinten is Magyarországon indult el az idén elsőként a fiatalok pénzügyi és vállalkozói tudatosságának fejlesztését célzó nemzetközi rendezvénysorozat. 

„Az átgondolt, megfontolt pénzügyi döntések révén mind a lakosság, mind a vállalkozások elkerülhetik a csapdahelyzeteket, ez makrogazdasági szinten erősíti Magyarország pénzügyi stabilitását és versenyképességét” – ezzel a gondolttal indította el az idei programot Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

A Pénz7 keretein belül bővítik az általános és középiskolások ismereteit, ami az egész ország, a kormány, sőt a bankok számára is hasznos. A hazai bankrendszer és így a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. számára is fontos, hogy a „leendő ügyfelek” felkészült pénzügyi fogyasztók legyenek, tudatosan mérjék fel a pénzügyi szolgáltatásokban, termékekben rejlő kockázatokat és megfontolt döntéseket hozzanak pénzügyeikben.

Dr. Búza Éva vezérigazgatója kiemelte: a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. nagy örömmel csatlakozott idén a programhoz, hiszen a pénzügyi tudatosság növelése, a pénzügyi kultúra fejlesztése kiemelten fontos feladat és cél. A program fő erőssége, hogy már fiatal kortól segíti a pénzügyek iránt érdeklődő diákokat ismereteik bővítésében, és felhívja figyelmüket a mindennapi pénzügyi tudatosságra. Ezt nem lehet elég korán elkezdeni!

Az immár ötödik éve zajló program fókuszában az általános és középiskolák állnak, akik kérhették pénzügyi területen dolgozó önkéntesek közreműködését, nyitottabbá téve ezzel az iskolák világát. Idén 700 önkéntes vett részt a programban.

„Örömünkre szolgál, hogy a programmal hozzá tudunk járulni a diákjaink pénzügyi - gazdasági ismereteinek bővítéséhez. A programsorozat célja, hogy a fiatalok tudatosabban kezeljék pénzügyeiket, alapos, a hétköznapi életben is hasznosítható ismeretekhez jussanak a gazdaság és a pénzvilág működéséről. Ezeken a foglalkozásokon az életre neveljük őket. Jó kezdeményezésnek és fontosnak tartjuk, hogy a rendhagyó órákon a pénzügyi és vállalkozási szférából érkező önkéntesek is bekapcsolódnak a programba. Az ő jelenlétük, szakmai kiegészítéseik színesítik és hitelessé teszik a diákok számára a projekt témáját”- emelte ki a program kapcsán Pocsainé Varga Veronika, a Dunaújvárosi SZC Lorántffy Zsuzsanna Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatója.

„A Pénz7 tapasztalatait összegezve, elsősorban azt lehetett leszűrni az iskolákban tett látogatások során, hogy a gyerekek nagy átlagban viszonylag kevés pénzügyi ismerettel rendelkeznek, ugyanakkor rendkívül érdeklődőek. A családi háttér nagyon meghatározó a tekintetben, hogy a diákok mennyi és milyen mélységű információ birtokában vannak a témát illetően. Fontosnak tartanám, hogy az iskolák minél több kapaszkodót tudjanak nyújtani az életre való felkészüléshez, s ennek keretében minél több praktikus, gyakorlati tudást tudjanak átadni a tanulók részére. A Pénz7 egy nagyon jó kezdeményezés, mert a témában jártas szakértők segítik a pedagógusokat a gyerekek pénzügyi tudásának elmélyítésében. Kollégáim nevében is elmondhatom, hogy rendkívül élveztük az oktatásban való közreműködést, és örömmel veszünk részt legközelebb is a programban.” – foglalta össze élményeit a Garantiqa egyik önkéntese, Dr. Tüttősi Zoltán jogtanácsos.

A program sikerét jól jelzi, hogy az idei évben több mint 1200 iskola, több mint 200 ezer diákja, mintegy 14 ezer rendhagyó tanóra keretében vett részt a témahéten.

A vállalkozás eladása eddig a magyar kkv-k csupán 5%-ánál merült fel - derült ki a Budapest Bank 500 cégvezető megkérdezésével végzett kutatásából. Pedig a cégértékesítés akár a kkv-szektorban egyre inkább jellemző utódlási nehézségek esetén is jó alternatíva lehet. A tulajdonosok több mint egyharmada azonban tart attól, hogy a potenciális vevő az elvárásaikhoz képest kevesebbet fizetne.

Magyarországon a kis- és középvállalkozások jelentős részét 20-25 éve alapították, így a közeljövőben számos kkv ér abba a szakaszba, hogy az alapító valamilyen módon – akár a cég eladásával – kiszálljon. Éppen ezért lehet aktuális kérdés hamarosan a cég esetleges eladása sok esetben. A Budapest Bank kutatása szerint azonban a magyar cégtulajdonosok egyelőre félnek megválni a családi vállalkozástól, csak a vállalkozások 5 százalékánál került egyelőre szóba az eladás.

A kiszállás okai között a legfontosabb, hogy a tulajdonosok kedvezőtlennek ítélik az üzleti kilátásokat, emellett sokaknak van szükségük tőkebevonásra, illetve a megfelelő utód hiánya miatt válnának meg a cégtől. A megkérdezettek több mint 70 százaléka azonban egyáltalán nem nyitott arra, hogy az eladásról akár feltételes módban gondolkodjon. Akik nem zárkóznak el ettől, legszívesebben versenytársnak vagy szakmai befektetőnek adnák el a céget, pénzügyi befektetőnek csupán 4%, a tőzsdére lépést pedig csak 3% tartja elképzelhetőnek.

Az eladást hátráltatja, hogy sokan nem rendelkeznek megbízható adatokkal a cégük valós piaci értékéről, a tulajdonosok felének ugyan vannak saját számításai, de független szakértő becslését csak 4 százalékuk kéri ki. Részben emiatt a megkérdezettek negyven százaléka épp azért tart a cég eladásától, mert attól fél, hogy a potenciális vevő esetleg az elvárásaihoz képest kevesebbet fizetne a vállalkozásért.

Több előadásban is kiemelt figyelmet kaptak a kkv-k az év első gazdasági csúcskonferenciáján. A HG Média és a Haszon Magazin rendezvényén elhangzott, hogy 2018 sok szempontból kimagaslóan sikeres év volt, de ha ezt fenn akarják tartani a vállalkozók, akkor javítani kell a termelékenységet. Az előadásokban kiemelték, hogy tavasszal átfogó kkv-stratégiával készül a kormány, illetve azt, hogy a hitelgarancia szerepe folyamatosan erősödik, a szegmens növekedése meghaladja a kkv-hitelezés dinamikáját.

(Részlet Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatójának előadásából)

A magyar kkv-k termelékenysége nemzetközi összehasonlításban alacsony, ezen a helyzeten a kormány többek között az adóadminisztráció mérséklésével próbál segíteni – mondta a HG Média és a Haszon Magazin Gazdasági évnyitó című konferenciáján Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.

A hatékonyságnövelés egyik kulcsa lehet a kormány készülő új kkv-stratégiája, melyet már Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára említett meg előadásában. Szerinte korszakváltás zajlik a magyar gazdaságban, hiszen egyrészt vége annak az időszaknak, amikor nagyszámú olcsó munkaerő állt rendelkezésre, ma már a vállalkozásoknak ki kell termelni a 10-30 százalékos béremelések alapjait. Emellett a monetáris politika globális változásával várhatóan vége lesz az olcsó és bőséges pénz korszakának, további változást jelent az egyre erősebb digitalizáció és az, hogy a magyar vállalkozások felénél a következő tíz évben generációváltás várható.

Fő feladatunk a kkv-hitelezés elősegítése, minden olyan kkv, amelyik életképes, de nem rendelkezik kellő fedezettel, túlságosan kockázatos a banki hitelezés szempontjából igényelheti a társaságunk kezességét – emelte ki a konferencián Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: 2018 kiemelkedően sikeres év volt, a kkv-hitelezést meghaladó mértékben nőtt az állami kezességvállalást biztosító társaság portfóliója, 2015 és 2018 között pedig három év alatt megduplázták azt. Számszerűsítve az előzetes adatok szerint 149 milliárd forint lehetett a Garantiqa tavalyi növekedése, a cég több mint 40 ezer kkv-hitel mögé vállalt kezességet.

Az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb iránya a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelése lesz, mivel a kkv-k több embert nem fognak tudni a foglalkoztatásba bevonzani – hangsúlyozta Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Szerinte ahhoz, hogy a kkv-k több GDP-t tudjanak előállítani ugyanakkora mennyiségű munkaerővel, egy adott foglalkoztatottnak többet kell teljesítenie, ezen belül az Ipar 4.0 megoldások is javíthatják a hatékonyságot.

Kismértékű csökkenés után 5 ponton áll jelenleg a cégek várakozásait mutató kkv bizalmi index – közölte az év elején a mutatót készítő K&H Bank. Vagyis a hazai kkv-k stabil várakozásokkal futnak neki 2019-nek, a cégek a legtöbb mutatóban nem várnak komoly változást, de egy részük a közterhek emelkedésére számít.

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások egy évre előremutató várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index értéke 2 pontot csökkent, így jelenleg 5 ponton áll. Az index a választások után 17 ponton érte el csúcsát, de továbbra is pozitív tartományban van, vagyis összességében javuló körülményekre számítanak a hazai cégek.

Az index csökkenése főként annak tudható, hogy romlottak a közterhekre vonatkozó várakozások, és akik eddig stagnáló vagy éppen csökkenő adó- és járulékterhekben bíztak, most már inkább növekedésre számítanak. Az előző negyedévi 39%-ról 54%-ra ugrott azon cégek aránya, amelyek magasabb adókkal és járulékokkal terveznek a következő egy év során, ami az utóbbi hat év legmagasabb aránya. Ennek hátterében feltehetően a cafeteria rendszer átalakítása, illetve a minimálbér emelése állhat, amelyek jelentős többletterhet jelenthetnek a vállalkozások számára – mondta el az eredmények kapcsán Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A különböző méretű cégek közül egyedül a kisvállalkozások bizalma javult, 4-ről 6 pontra. Ennek ellenére továbbra is a középvállalkozások a legbizakodóbbak, holott várakozásaik 15-ről 10 pontra süllyedtek, a mikrovállalkozások hangulata pedig 8-ról 3 pontra mérséklődött. Az ágazatok közül továbbra is az agrárcégek hangulata a legjobb (19 pont), őket az ipari cégek követik, akiknek várakozásai a felére, 21-ről 10 pontra csökkent. Jelenleg a kereskedelem és a szolgáltató szektor bizalma a legalacsonyabb (4 és 2 pont).

A közép-európai országok kis- és középvállalkozói közül minden harmadik a vásárlói igényeket követve vezette be a kártyás fizetést, miközben 18 százalékuk úgy látja, mindez jó lehetőség is számukra, hogy kövessék a modern technológiai trendeket – derül ki a Mastercard felméréséből.

 A régiós kkv-k negyede kereskedelemmel foglalkozik, ezt követik a szolgáltatók (16,5%) és a gyártási tevékenységet végzők (11,8%).  A válaszadók szerint a kártyás fizetés lehetősége egyszerűsíti a mindennapi működést (60%), vonzó az új vásárlók számára (46%), és nagyobb biztonságérzetet nyújt (28%). E mellett további előnyökként a kényelmet (66%), a biztonságot (31%) és a növekedési potenciált (30%) is megnevezték.  

 A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a közép-európai kkv-k körében a bankszámláról történő utalás a leggyakoribb fizetési forma (57,9%), legyen szó akár a bejövő számlák kiegyenlítéséről, járulékokról, vagy a működéshez kapcsolódó költségekről. A magyar vállalkozásoknál ez az arány még magasabb, a fenti kategóriákat tekintve átlagosan 86,75 százalék fizet banki átutalással.

 A kutatás eredményei alapján a magyar kereskedők 56 százaléka vásárlói nyomásnak engedve tette elérhetővé a kártyás fizetést, 16 százalékuk pedig a modern fizetési trendeket követve választotta a készpénzmentes megoldásokat. A megkérdezettek 66 százaléka a lakossági számlavezető bankjánál nyit vállalkozói számlát is, a legtöbben (59%) pedig könyvelőjüknél jutnak releváns pénzügyi információhoz. A magyar vállalkozók mindössze 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem fér hozzá a kívánt pénzügyi szolgáltatásokhoz, a túlnyomó többség (81%) elégedett helyzetével ilyen szempontból.

Az egymillió euró alatti hitelek kamata októberben tovább csökkent, így 3 százalék alatt volt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Ilyen kondíciók mellett pedig nem is meglepő, hogy a vállalkozások jelentős összegben vesznek fel új hiteleket, az év eleje óta már majdnem ezermilliárd forinttal nőtt az adósságállományuk.

Esnek tovább a kamatok  

 Októberben a nem pénzügyi vállalatok egymillió euró alatti forinthitel-szerződései átlagosan 2,91 százalékos kamat mellett köttettek meg, ez 17 bázisponttal volt alacsonyabb a szeptemberi értéknél – derül ki a jegybank statisztikájából. Egy évvel ezelőtt 3,13 százalék volt az átlagos kamatszint ebben a kategóriában. Ez a változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú hitelekre volt érvényes, a kamatfixálásért további felárat kellett fizetni. Az egy éven túli kamatfixálás a konstrukciótól függően 2,74-3,5 százalékos átlagos kamatot jelentett.

 A kkv-kat elsősorban ez az egymillió euró alatti kategória érintheti, az MNB ezt is két részre bontja: a 250 ezer euró alatti forinthitelek esetében az átlagos kamat jóval magasabb, 3,52 százalék volt, ezeket a kisösszegű kölcsönöket kevésbé éri meg nyújtani a bankoknak. A 250 ezer és egymillió euró közötti hitelek esetében az átlagos kamat mindössze 2,04 százalék volt a változó kamatozás esetében.

A mostani kamat ugyan nem jelent történelmi mélypontot, de hónapok óta nem láttunk ilyen kedvező hitelkondíciókat. A változó kamatozású termékek esetében a 2,91 százalékos átlagkamatnál alacsonyabbat legutóbb tavaly decemberben láttunk, akkor 2,7 százalékos kamat mellett vettek fel hitelt a vállalkozások, mostanáig az számít a mélypontnak.

 A nagyobb összegű, egymillió euró feletti forinthitelek esetében az átlagkamat 1,17 százalék volt októberben, de talán ennél fontosabb az úgynevezett money market típusú hitelek kiszűrésével számított adat, ami 1,61 százalék volt. Ebben az esetben szintén csökkenést láttunk az előző hónaphoz képest, de az év első felében az egy százalékot is megközelítette az átlagkamat, vagyis még messze vagyunk a mélyponttól. Az egymillió eurót meghaladó hitelszerződéseknél az éven túli kamatfixálás esetében 1,98-2,93 százalékos átlagkamatot tapasztalhattak a cégek.

A háztartásokkal ellentétben a vállalatoknál még mindig lehet devizahitelekről beszélni, ezért érdemes egy pillantást vetni arra a szegmensre is. Euróban az egymilliós határ alatt átlagosan 1,95 százalékos kamat mellett vehettek fel hitelt a vállalkozások. Ez ugyan öt bázisponttal magasabb volt a szeptemberi értéknél, de egy évvel korábban még lényegesen magasabb, 3,22 százalék volt a kisösszegű devizahitelek átlagkamata. A nagyobb összeg esetében 1,51 százalék volt az átlagkamat, ami 19 bázisponttal maradt el a szeptemberitől és majdnem a fele volt a tavaly őszi 2,92 százaléknak.

 Nem véletlen, hogy mindenki hitelért rohan

 A fent látott kedvező kondíciók mellett nem véletlen, hogy folyamatosan nettó hitelfelvevők a vállalkozások. Az MNB adatai szerint az év elejéhez képest tíz hónap alatt majdnem ezermilliárd forinttal nőtt a nem pénzügyi vállalkozások hitelállománya, mely így október végén már meghaladta a 7500 milliárd forintot.

Ahogy látható, a háztartásokkal szemben a cégeknél majdnem fele-fele arányban vannak forint- és devizahitelek. Esetükben sokkal inkább indokolható az euróban való eladósodás, hiszen sok vállalkozás termel exportra, akiknek euróban keletkezik a bevételük, így nem futnak árfolyamkockázatot, mint azt tették a háztartások a jelzáloghitelek esetében.

 Az MNB adatai szerint csak októberben szezonálisan igazítva 93,3 milliárd forintnyi új hitelt vettek fel a cégek, a szezonális hatások kiszűrése nélkül ez 117,8 milliárd forint volt. Ezen belül a forinthitelek állománya 67,3 milliárd forinttal, míg a devizahiteleké 50,5 milliárddal nőtt.

 A jegybank azzal kapcsolatban is közöl statisztikát, hogy a vállalatok hitelállománya hogyan oszlik meg az egyes iparágak között. A legnagyobb összegű a feldolgozóipari cégek tartozásállománya, majdnem 1700 milliárd forint, de jelentős a hitelállomány az ingatlanszektorban és a kereskedelemben is.

A teljes hitelállományt szétbontva az látszik, hogy a devizahitelek súlya elsősorban az ingatlanszektorban jelentős, ahol a fejlesztők és üzemeltetők szinte mindent euróban számolnak el az építési költségtől kezdve a bérleti díjig, vagyis gyakorlatilag kiküszöbölik az árfolyamkockázatot, hiszen a kiadások és a bevételek is devizában keletkeznek. A feldolgozóiparon belül a gépiparban jelentős a devizahitelek súlya, ami elsősorban a külföldi tulajdonosok dominanciájának köszönhető például az autóiparban, de hasonló mondható el a kereskedelemről is, melyet szintén a multinacionális áruházláncok uralnak.

 Még csak most jön az MNB nagy dobása

 Januártól az MNB fix kamatozású, hosszú futamidejű hiteleket nyújt, amivel elsősorban a kkv-szektort célozza meg. A szegmensben a növekedés most is jelentős, így nem elsősorban a hitelfelvételi kedv erősítése a cél, hanem a hitelállomány biztonságosabbá tétele. Jelenleg ugyanis nagyon nagy része a kölcsönöknek változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú, ezen szeretne változtatni az MNB az NHP fix konstrukcióval.

 Az NHP fix egyrészt a futamidő, másrészt a kamatperiódus meghosszabbításában is segíteni fogja a kkv-hitelezést. Az új termék csak beruházásra lesz felhasználható, ingatlant, illetve személygépkocsit pedig csak szállásadási, illetve személyszállítási tevékenység céljából lehet vásárolni/építeni belőle. Ahogy a korábbi NHP-szakaszokban is láthattuk, az MNB fix 0%-os refinanszírozási kamattal nyújt hitelt a résztvevő hitelintézeteknek, amelyek aztán legfeljebb 2,5%-os marzzsal (kamat + egyéb hitelköltség) nyújtják ezt tovább a kkv-knak.

Jelentős az aggodalom a kkv-szegmens munkaerőpiac keresleti oldalán: bevallottan nehéz minőségi munkaerőt találni – derül ki az UniCredit és az Inspira közös kutatásából. A minőségi munkaerő megtalálása mellett az automatizálás és a feladatok kiszervezése sem könnyű. A vállalkozások jelentős része a létszámbővítésen túl vezető- és tulajdonosváltással is számol.

 Érdekes, hogy nem feltétlenül azok a cégek terveznek jelentősebb létszámfejlesztést, amelyek munkaerőhiányról számolnak be. A megkérdezett vállalkozások csaknem fele tervez létszámbővítést, ennek forrása azonban sokszor bizonytalannak tűnik. Sok nyitott pozíció hosszú hónapokon át nyitott marad – a vállalatvezetők a minőségi munkaerő megtalálását tartják a legnehezebb feladatnak.

 Amikor arról kérdezték őket, hogy küzdenek-e munkaerőhiánnyal a cégek, akkor a családi vállalkozások 47%-a mondja azt, hogy kis mértékű (44%) vagy jelentős (3%) létszámhiánnyal küzd. A nem családi vállalkozások náluk is jelentősebb mértékű munkaerőhiánnyal küzdenek. 20%-uk jelentős, 35%-uk pedig kis mértékű hiányról számol be. A szükséges munkák elvégzését hosszabb vállalási, teljesítési határidőkkel, illetve bizonyos munkák outsource-olásával taktikázzák ki, de a saját munkaerő túlhajszolásától inkább tartózkodnak, mivel vannak más eszközök, amellyel a kapacitáshiány első körben kezelhető – szemben a családi vállalkozások kiszolgáltatott helyzetével. Ezen cégek 40%-a számol a következő öt évben létszámbővüléssel, csökkenésre pedig csak alig 5%-uk gondol.

 A tulajdonos- és vezetőváltásban leginkább érintett szegmens a családi kkv-ké. A jól menő családi vállalkozások 31-% gondolja úgy, hogy cégénél 5-10 éven belül változás lehet a tulajdonosi körben, 36%-uk pedig vezetőváltással is számol. Jellemzően nem értékesíteni, hanem családtagnak vagy rokonnak szeretnék átadni (66%) a cég vezetését, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az egyenes generációváltás a külföldön tanuló fiatalok nagy száma okán nem mindig tud zökkenőmentesen megvalósulni, előfordul, hogy a következő generáció nem jön haza vagy más területen helyezkedik el.

A 200 millió forint feletti árbevételű hazai kis- és középvállalkozások döntő többségénél még nem alakultak ki elkülönült vezetői funkciók, így szinte minden irányítói feladat a cégtulajdonosra hárul – derült ki a Budapest Bank 500 cégvezető megkérdezésével zajlott kutatásából. A tudatos szervezetfejlesztés javíthat a cégek hatékonyságán, ami által több figyelem jutna olyan stratégiai kérdésekre, mint például a munkaerő megtartása vagy a digitalizáció – emelik ki.

 Az átlagosan 10-49 főt foglalkoztató, nettó 200 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező magyar cégek vezetőinek 52 százaléka nem tekinti magát tudatosan megszervezettnek: vagyis a jelenlegi struktúra a napi munka során, fokozatosan alakult ki, nem pedig tudatos szervezetfejlesztés eredményeképpen – olvasható a Budapest Bank közleményében.

 A vállalkozások több mint felénél jellemző, kisebb mértékű strukturáltság egyik velejárója, hogy gyakran nem alakítanak ki vagy töltenek be külön vezetői pozíciókat az egyes területükre. Ezeket a feladatköröket a tulajdonos, illetve az első számú vezető látja el, akire így egyszerre több kizárólagos feladat hárul. Gazdasági, pénzügyi vezető például csak a megkérdezett vállalkozások mintegy 40 százalékánál van, HR vezetőt pedig csak a cégek 5 százaléka alkalmaz. A kulcsügyfelekkel a kkv-k harmadánál kizárólag a tulajdonos tartja a kapcsolatot, és ugyanilyen arányban hárul az első számú vezetőre a napi munka szervezése és felügyelete is.

 Szintén gyakori jelenség a szektorban, hogy az első számú vezetőt senki nem tudja helyettesíteni: ha szabadságra megy, vagy más okból kiesik a munkából, a cégek egytizedénél elhalasztják a folyó munkákat, döntéseket, további 50 százalékuknál pedig esetleges a helyettesítés.

 A munkatársak toborzását és megtartását segítő tevékenységek, programok egyelőre nem terjedtek el a kkv-k széles körében. A legnépszerűbb HR eszköz a munkavállalók képzése, ezzel az eszközzel a vállalatok mintegy 40 százaléka él. Írásba foglalt vállalati kultúrával a cégeknek mindössze tizede rendelkezik, a kkv-k ötödénél viszont semmilyen, a szervezetfejlesztéshez kapcsolódó kezdeményezés nincs.

A hazai kkv-k várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index 10 pontot csökkent, így jelenleg 7 ponton áll. Bár az index továbbra is a pozitív tartományban van, a hangulatromlás mögött az áll, hogy a cégek növekvő közterhekre és magasabb hitelkamatokra számítanak, miközben az elmúlt hónapok gazdasági intézkedései inkább negatívan hatottak versenyképességükre – olvasható az ezzel kapcsolatos közleményben.

 Az index pozitív értéke azt mutatja, hogy egy évre előretekintve továbbra is optimisták a magyar vállalkozások, ráadásul egy kisebb kilengéstől eltekintve ez majdnem két éve folyamatosan így van.

 Az előző negyedévi közterhekre vonatkozó pozitív várakozások alábbhagytak, és akik eddig adócsökkentésben bíztak, most már inkább növekedésre számítanak. Az előző negyedévi 30%-ról 39%-ra ugrott azon cégek aránya, amelyek magasabb adókkal és járulékokkal terveznek a következő egy év során, ezzel párhuzamosan pedig 34%-ról 24%-ra csökkent az alacsonyabb közterheket feltételezők aránya. Ezzel összefüggésben a kormányzat tevékenységéről is negatívabban nyilatkoztak a cégek, ugyanis az előző negyedévi 16% helyett jelenleg már 24% gondolja úgy, hogy az elmúlt hónapok intézkedései – mint például feltehetően a cafeteria szabályok módosítása – rontottak versenyképességén. Mindemellett a cégek többsége (57%) egyértelműen növekvő vállalati hitelkamatokkal kalkulál, a szektor átlagosan 2 százalékpontos díjnövekedést valószínűsít az előttünk álló egy évben.

 A bizalom minden árbevétel-kategóriában alább hagyott, azonban minél nagyobb a cég, annál nagyobb változás figyelhető meg. Továbbra is a középvállalkozások bizalma a legmagasabb, de több mint felére, 36-ról 15 pontra zuhant. A kisvállalkozásoknál 18 pontos visszaesés történt, így hangulatuk jelenleg 4 ponton áll, miközben a mikrovállalkozások bizalma 9-ről 8 pontra mérséklődött, azaz gyakorlatilag nem változott.

Közel két milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el 141 vállalkozás a „Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása” program keretében – jelentette be Bodó Sándor. A lépéssel több ezer állás keletkezett vagy maradt fenn, illetve nőhet az érintett cégek versenyképessége.

 A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a pályázattal több mint 900 új munkahelyet teremtettek és csaknem 2000 álláshely megőrzéséhez járultak hozzá, ami érdemben javítja a kkv-szektor versenyképességét. A mostani pályázat nem az első hasonló volt, az utóbbi években közel 50 milliárd forinttal járultak hozzá mintegy 26 ezer új munkahely megteremtéséhez.

 A korábbi pályázati kiírásokhoz képest a kiegészítő támogatások összege növekedett, valamint egy új kiegészítő támogatással érintett munkavállalói kategória is megjelent a kisgyermekes nők munkavállalásának elősegítése érdekében. Az új kiírással folytatódhat a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása is, a munkaerőpiac területi különbségeinek csökkenésével párhuzamosan. Bodó Sándor hozzátette, a támogatás keretében többek között új eszközök, gépek beszerzése, ingatlanvásárlás, bérleti díjak, vagy lízing költségek számolhatóak el. A pályázónak 2 éves foglalkoztatási és 3 éves fenntartási kötelezettséget kell vállalnia.

A támogatás mértéke új munkahelyenként 1,5 millió forint, ezen felül a vállalatok kiközvetített álláskereső foglalkoztatása esetén új munkahelyenként 700 ezer forint, 12 hónap alatt kizárólag közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személynél vagy hatodik életévét be nem töltött gyermekét nevelő nő esetében új munkahelyenként 1,5 millió forint lehet. Emellett a kedvezményezett járásokban vagy településen új munkahelyenként további 400 ezer forint kiegészítő támogatás kapható.

Az eredményekkel egyidőben megjelent a támogatott pályázatok listája is, mely szerint országszerte 2,3-83,9 millió forint támogatást kaptak azok a cégek, melyek vállalták, hogy új dolgozókat vesznek fel, vagy tartanak meg.