Szinte minden országban a kis- és középvállalati szektor a legérintettebb a jelenlegi gazdasági válságban, ezért kiemelt védelemre van szükségük. A nehézségeket már a magyar cégek is érzik, jelentős keresletcsökkenésre számítanak, ugyanakkor a többség egyelőre próbálja megtartani a jelenlegi létszámát.

A legveszélyeztetettebbek a kkv-k

Komoly veszélynek vannak kitéve a kkv-k világszerte a koronavírus-járvány miatti lezárások következtében, a leginkább érintett szektorokban a foglalkoztatás 75%-át ezek a cégek adják – állapította meg nemrég a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A jelenlegi válság által leginkább érintett iparágak a turizmus, a vendéglátás, és összességében a szolgáltatások, hiszen hetek óta zárva tartanak az éttermek, szállodák, szórakoztató létesítmények. 

A kkv-k több szempontból is érzékenyen érintettek a mostani válságban, egyrészt ahogy említettük nagyon jelentős a súlyuk ezekben a szektorokban, másrészt gyengébb a tőkeellátottságuk, a tulajdonosi hátterük. Egy brit felmérés szerint a szigetországban már március közepén a kkv-k jelentős része cash flow-problémákról számolt be, a tartalékok hiánya miatt ezek a cégek sokkal nehezebben vészelik át az akár csak átmeneti korlátozást, likviditáshiányt. 

Az OECD kimutatása szerint a tagországokban átlagosan 40% körül van a foglalkoztatásban azoknak az ágazatoknak a súlya, melyeket érzékenyen érintenek a lezárások, a szolgáltatások mellett ide tartozik például a feldolgozóipar is. Az arány Magyarországon átlagosnak mondható, kicsivel marad el a 40 százaléktól.

Persze az egyes iparágakat nem egyformán érintenek a korlátozások, hiszen a kiskereskedelmi üzletek például továbbra is nyitva vannak, az éttermek is üzemelnek korlátozottan, kizárólag elvitelre, a szállodákban viszont gyakorlatilag teljesen „megállt az élet”. 

A nehézségek miatt szinte minden ország próbál segítséget nyújtani a cégeknek elsősorban a munkahelyek megtartásán keresztül, a bérköltség egy részét átvállalják. Ugyanakkor ez csak áthidaló megoldás lehet, az OECD szerint ha elhúzódik a válság, akkor akár tömeges csődök is jöhetnek a kkv-szektorban, elsősorban a tíz főnél kisebb mikrovállalkozások vannak veszélyben ebből a szempontból. 

Már a magyar cégek is érzik a nehézségeket

A nemzetközi tapasztalatok alapján nem meglepő, hogy a magyar vállalatok is szinte azonnal megérezték a válságot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) március végén és április elején 5000 vállalat bevonásával készített felmérést, melyek 98 százaléka kkv volt. A jegybank elsősorban a vállalatok keresleti várakozásait, árazását, illetve a foglalkoztatást és a likviditási helyzetet vizsgálta, vagyis épp a legégetőbb problémákat. A felmérésben résztvevő cégek kétharmada a szolgáltató szektorban működik. A kérdőívre adott válaszok fele a közép-magyarországi régióból érkezett, de az ország többi részéből is érkeztek visszajelzések. 

A legfontosabb megállapítás, hogy a koronavírus-járvány hatására a magyar cégek jelentős keresletcsökkenésre számítanak, amit jellemzően nem terveznek áremeléssel ellensúlyozni. A felmérés idején a kitöltők közel fele az árbevétel 30 százalék feletti csökkenését tapasztalta és további jelentős csökkenésre számítanak a következő 1-3 hónapban. A válaszadók 44 százaléka szerint legalább fél évre lesz szükség ahhoz, hogy a bevételek újra elérjék a válság előtti szintet. A személyes jelenlétet igénylő szolgáltatással (például vendéglátás, szórakoztatás) foglalkozó válaszadók kiemelkedően magas (80-100 százalék) arányban számítanak arra, hogy tevékenységüket egy hónapnál hosszabb ideig fel kell függeszteni a járvány miatt. Más területeken (például mezőgazdaság, feldolgozóipar) ez az arány jóval alacsonyabb (40-50 százalék). 

A kérdőívet kitöltők 63 százaléka tapasztalt fennakadásokat termelési, szolgáltatási folyamatában beszállítói problémák miatt. A szállítókra visszavezethető fennakadások kapcsán a válaszadók legtöbbször a járvány által leginkább sújtott országokból (Olaszország, Spanyolország, Németország, Kína) érkező, illetve a belföldi szállításokkal kapcsolatos nehézségeket emelték ki. 

Jó hír, hogy a cégek 55 százaléka a foglalkoztatotti létszám megtartásában gondolkodik, de a válság előtti létszámot csak legfeljebb 2 hónapig tartják fenntarthatónak. A probléma enyhítése érdekében a válaszadók a munkaszervezésben terveznek változtatásokat: 46 százalékuk távmunkában, 44 százalékuk részmunkaidős foglalkoztatásban gondolkodik, de a tervek közt magas arányban jelenik meg a létszámcsökkentés (37 százalék) és a dolgozók fizetés nélküli szabadságra küldése (35 százalék) is. 

A járvány miatt a válaszadók felénél likviditási problémák is felmerültek, leginkább a közterhek és a bérek fizetése okoz problémát. A kérdést megválaszoló vállalatok fele legfeljebb 1 hónapig képes fenntartani a fizetőképességét, ha nincs árbevétele. A kérdésre válaszolók 40 százaléka tervez hitelt felvenni a következő negyedévben a bérek finanszírozására, jellemzően 3 havi bérköltség fedezésére.

Vagyis összességében a nemzetközi és a magyar vállalati szektorban is az látszik, hogy mindenki a válság mielőbbi lezárulásában reménykedik, ha három hónapon belül megoldódnak a problémák, akkor talán elkerülhetők a tömeges csődök. Ellenkező esetben hiába próbálják a kormányok a bértámogatással menteni a munkahelyeket, a vállalatok bedőlése miatt sokan kerülhetnek nehéz helyzetbe. 

 A magyar kormány egy sor intézkedést hozott a válság hatásainak enyhítésére, többek között egy 550 milliárd forintos hitelgarancia-programot indított, melynek keretében a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. nyújt garanciát a bankok számára kockázatosnak számító vállalkozások számára is.

A gazdaságélénkítési terv részeként 500 milliárd forintos, rendkívüli hitelgarancia programot indít az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a koronavírus-járvány negatív hatásainak enyhítésére  A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében a hazai kkv-k és nagyvállalatok 90 százalékos állami garanciavállalás mellett juthatnak a likviditásuk biztosítása érdekében forrásokhoz. A Krízis Garanciaprogram kapcsán adott interjút Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója a Trend FM-nek. Az interjú az alábbi hivatkozásra kattintva elérhető:

Rendkívüli hitelgarancia program a hazai cégek megsegítésére

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb gazdaságélénkítési tervének részeként 500 milliárd forintos, rendkívüli hitelgarancia programot indít az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a koronavírus járvány hazai cégekre gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében a hazai kkv-k és nagyvállalatok 90 százalékos állami garanciavállalás mellett juthatnak a likviditásuk biztosítása érdekében forrásokhoz. 

Az első körben az év végéig meghirdetett program célja, hogy a 2020. január elsejétől kezdődő időszakban a COVID-19 vírus terjedésével összefüggő gazdasági folyamatok miatt nehéz helyzetbe került nem pénzügyi vállalkozásokat a működőképességük visszaállításában, illetve megőrzésében segítse. A program keretében a mikro,- kis-, és középvállalkozások, továbbá nagyvállalatok  folyószámlahiteleikhez, forgóeszköz- és beruházási hiteleikhez vehetik igénybe a 90 százalékos mértékű állami garanciavállalást. Az új garanciaprogram ezzel hozzájárul a vállalkozások likviditási problémáinak megoldásához, a hazai munkahelyek megőrzéséhez, és támogatja a fejlesztési tevékenységek ösztönzését is.

Dr. Búza Éva vezérigazgató az új program elindításával összefüggésben elmondta: a világméretű koronavírus járvány hosszú távú gazdasági hatásai egyelőre nem megjósolhatóak, de az jól látszik, hogy a gazdasági élet szereplői számára a rendkívüli helyzet már rövid távon is komoly nehézségeket, károkat okoz. A Garantiqa kiemelten fontos célja, hogy hathatós segítséget nyújtson a válság ideje alatt is a vállalkozások likviditásának fenntartásához, a munkahelyek megőrzéséhez továbbá beruházásaik megvalósításához, legyen szó akár kis- közepes vagy nagyvállalatról. Miután az Európai Bizottság március 19-én elfogadta a koronavírus gazdasági hatásai kezelésére alkalmazható tagállami intézkedésekre vonatkozó átmeneti keretszabályt, így a szabályozási környezet is lehetőséget nyújt az új program elindítására.

A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében igénybe vett hitelek maximális összege nem haladhatja meg a vállalat által kifizetett éves bérköltség és járulékok költségének kétszeresét, vagy a 2019-es árbevételük 25 százalékát. Ugyanakkor indokolt esetben a hiteligénylő kkv 18 hónapnyi likviditási igényének megfelelő mértékű, vagy a hiteligénylő nagyvállalat 12 hónapnyi likviditási igényének megfelelő mértékű finanszírozás nyújtható. Az egy adósnak nyújtott maximális kezességvállalás mértéke elérheti akár az 5 milliárd forintot is, ami már a nagyvállalatok hitelhez jutásában is komoly segítség lehet.

A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében igénybe vehető állami hátterű hitelgarancia feltételei rendkívül kedvezőek: a hitelfelvevő által fizetendő éves díj hitelösszegre vetítve futamidőtől függően a kkv-k esetében 0,25-1 százalék között van, a konstrukció állami díjtámogatása pedig 1 százalék. A nagyvállalatok által fizetendő díjak a kkv- díjak kétszerese.

Dr. Búza Éva elmondta: a hazai kkv hitelezés meghatározó szereplőjeként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. minden olyan intézkedést megtesz, ami a jelenlegi rendkívüli helyzetben hozzájárul a gazdasági nehézségek kezeléséhez. Az intézményi kezességvállalásnak ebben az időszakban még jelentősebb szerepe lehet a hazai vállalati szektor likviditásának, működésének biztosításában.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a hozzá tartozó vállalatcsoport (MFB Csoport), összesen 1490 milliárd forint keretösszegű finanszírozási csomagot bocsát a magyar vállalkozások rendelkezésére összehangolt hitel-, tőke- és garancia programokon keresztül. A koronavírus járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására, illetve a gazdaság újraindításának elősegítésére kidolgozott programok egyaránt célozzák a vállalkozások likviditási problémáinak megoldását, a munkahelyek megőrzését, a beruházási, fejlesztési tevékenység ösztönzését és a cégek hazai kézben való megőrzését. 

Az MFB Csoport a teljes finanszírozási eszköztárát és termékportfólióját érintő csomagot dolgozott ki, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok számára célzott módon biztosítja a működés fenntartásához, munkavállalóik megtartásához, illetve beruházásaik megvalósításához szükséges forrást. Az újonnan kidolgozott, illetve jelentősen átalakított három hitel, kettő garancia és négy tőkeprogram révén az MFB Csoport összesen 1490 milliárd forint összegű finanszírozási megoldást nyújt a vállalkozások számára.

Bártfai-Mager Andrea, Nemzeti Vagyon Kezeléséért Felelős Tárca Nélküli Miniszter az MFB Csoport gazdasági csomagja kapcsán elmondta: „A gazdaság újraindítására készített finanszírozási csomag elfogadását megelőzően a Kormány széles körű egyeztetést végzett, számos javaslatot és véleményt vizsgált meg. A program-csomag, melynek gerincét az MFB Csoport összehangolt termékei képezik, nem csak arra biztosít lehetőséget a vállalkozásoknak, hogy átvészeljék ezt az időszakot, hanem arra is, hogy sikeres résztvevői legyenek a gazdaság újraindulásának és további fejlődésének. Ennek érdekében a vállalkozásokat állami kezességvállalás, valamint  kamat- és díjtámogatás segíti a csomag egyes termékein keresztül.”

Dr. Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója az MFB Csoport legerősebb gazdaságélénkítő csomagjaként jellemezte a programokat: „Az MFB Csoport összehangolt munkájával közel 1500 milliárd forintot tudunk biztosítani a hazai vállalkozásoknak és vállalatoknak. A hitel, tőke és garancia eszközök együttes hatására épülő program mentőöv a bajba jutott cégeknek, ugyanakkor fontos eszköz a fejlesztések, beruházások, jelentős méretű projektek megvalósításának ösztönzésére is. Feladatából adódóan az MFB-nek ebben a helyzetben széles körben elérhető eszközökkel és magas kockázattűrő hajlandósággal kell szerepet vállalnia, ez tükröződik a csomag finanszírozási termékeiben is.”

Az MFB hitelprogramjainak és garanciatermékének célja, hogy a mikro-, kis- és középvállalati, illetve a nagyvállalati szegmensben elegendő forrást biztosítsanak a vállalkozások rövid-, közép- és hosszútávú finanszírozási igényeinek kielégítésére. Az MFB ennek érdekében a hazai és európai uniós forrású hitelprogramokon keresztü forrást biztosít a vállalkozások számára - összesen 439 milliárd forint keretösszegig. A programok mind az elérhető hitelösszeg, mind a hitelcélok tekintetében széles körben nyújtanak megoldást a cégeket érő kihívásokra.

A saját forrású hitelprogramok közül elsősorban a mikro- és kisvállalkozásoknak jelent segítséget az MFB Krízis Hitel, amely Pénzügyi Vállalkozásokon keresztül igényelhető. A hitelprogram keretében a vállalkozások 2,5%-os éves ügyfélkamat mellett vehetik fel a hitelt minimum 1 millió, maximum 150 millió forint összegben, általános beruházási célokra, forgóeszköz finanszírozásra - ideértve a likviditás finanszírozást is. Az MFB Versenyképességi Hitelprogram elsősorban nagyvállalkozások, illetve a jelentős beruházást tervező közép-vállalkozások számára jelent hatékony eszközt. A hitelprogram felhasználható beruházás, forgóeszköz finanszírozására, hitelkiváltásra, és akvizíció, azaz részesedés vásárlás finanszírozására, illetve likviditásfinanszírozásra is. Mindkét programot 80%-os állami kezességvállalás egészíti ki, a kamathoz pedig további 0,1% kezességvállalási díj kapcsolódik. Az MFB saját forrású programjai 2020. április 30-tól igényelhetők.

Az MFB az európai uniós forrású GINOP-hiteltermékek keretében még szabad források többségének átcsoportosításával egy módosított feltételekkel elérhető hitelprogramot bocsát rendelkezésre, Mikro- és Kisvállalkozások Technológiai Korszerűsítése Célú Hitelprogram (GINOP-8.3.5-18) elnevezéssel. A KKV Technológia Hitelprogram néven a vállalkozások körében már ismert program beruházások és likviditás finanszírozására is igényelhető az MFB Pontok hálózatában - továbbra is nulla százalékos ügyfélkamat mellett. Az Operatív Program módosítása jelenleg is zajlik, a termék megjelenésének időpontjáról az MFB nyújt majd tájékoztatást.

A hitelezés mellett minden eddiginél magasabb összegű, 500 milliárd forintos hitelgarancia program indul, Krízis Garanciaprogram néven az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezelésében. Az év végéig meghirdetett program keretében a vállalkozások folyószámlahiteleikhez, forgóeszköz- és beruházási hiteleikhez vehetik igénybe a 90%-os mértékű állami garanciavállalást. Ezen túlmenően, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tevékenységének további bővítését pedig 130 milliárd forintos költségvetési garanciakeret emelés is segíti. Az MFB emellett - a Garantiqa Zrt. garanciaprogramjainak kiegészítésére - létrehozta az MFB Vis Maior Garanciaprogramot, amely 5 milliárd forinttól nyújt hitelhez kapcsolódó garanciát.

A csomag részeként az MFB Csoport négy új, magántőkét is megmozgató tőkeprogramot hirdet meg, összesen 371 milliárd forint keretösszeggel. A programok mentőövet jelenthetnek a bajba jutott, alacsony fedezettel rendelkező KKV-k számára (KKV Mentő Tőkeprogram), illetve gyors segítséget nyújthatnak a sikeres, de a válság miatt megtorpant startupoknak a hazai innovációs potenciál erősítése céljából (Startup Mentő Tőkeprogram). Emellett segítséget nyújtanak a bajba jutott stratégiai cégeknek, eszközt biztosítanak a vállalat és ingatlan felvásárlásokhoz belföldön és külföldön, illetve tőkefinanszírozást a gazdaság újraindításához (Krízis Tőkeprogram I-II.). A programok részben az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures Zrt., részben magánpiaci tőke-alapkezelők kezelésében állnak majd. A Hiventures kezelésében álló tőkeprogramok 2020. április 30-tól igényelhetők.

Az egyes hitelprogramokról bővebb információ az MFB weboldalán, míg a vállalkozásoknak szóló garancia és tőkeprogramokról a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és a Hiventures Zrt. oldalain olvasható. Az EU-s forrásból finanszírozott KKV Technológia Hitelprogram módosított feltételekkel történő hiteligényléseinek kezdő időpontjáról a Széchenyi 2020 honlapon, illetve az mfb.hu oldalon olvasható tájékoztatás hamarosan.

A COVID-19 világjárvány gazdasági hatásainak ellensúlyozásának érdekében az MFB Csoport szorosan együttműködik a Kormány által felállított Gazdaság Újraindításáért Felelős Munkacsoporttal, a pénzügyi rendszerben érintett minisztériumokkal és háttérintézményekkel.

Legalább 100 ezer, a koronavírus-világjárvány gazdasági hatása által sújtott európai kkv kaphat összesen 8 milliárd eurónyi finanszírozást – jelentette be az Európai Bizottság. 

Az Európai Bizottság 1 milliárd eurót szabadított fel az Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA), amely kezességvállalásként szolgál majd az Európai Beruházási Bank Csoport részét képező Európai Beruházási Alap (EBA) számára. Ez a forrás lehetővé teszi majd az EBA számára olyan különleges kezességvállalás kibocsátását, amellyel a bankokat és más hitelezőket arra ösztönözhet, hogy legalább 100 000, a koronavírus-világjárvány gazdasági hatása által sújtott európai kkv és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat számára likviditást biztosítsanak. Az így rendelkezésre bocsátható finanszírozás becsült összege 8 milliárd euró. 

A mai bejelentés eleget tesz a korábban elhatározott kötelezettségvállalásnak, melynek eredményeképpen a finanszírozás már áprilisban folyósítható. E kötelezettségvállalás az Európai Beruházási Bank Csoport által március 16-án bejelentett intézkedéscsomag részét képezi, amelynek célja, hogy gyorsan mozgósítsa a támogatást az európai kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára.

A koronavírus-világjárvány egyik közvetlen gazdasági következménye a kis- és középvállalkozásokat érintő hirtelen likviditáshiány. A válság jellemzően ezeket a vállalatokat sújtja a leginkább, és a megfelelő likviditással való támogatás elengedhetetlen ahhoz, hogy túléljék a válságot. A bankokat azonban likviditáshiány esetén az érzékelt kockázat hirtelen növekedése miatt semmi sem ösztönzi arra, hogy kölcsönt nyújtsanak a kkv-knak. Ezért van szükség az ilyen hiteleket támogató uniós kezességvállalásra.

A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogram Hajrá néven újraindítja korábbi kedvezményes hitelkonstrukcióját, mely a kkv-k finanszírozását szolgálja elsősorban. 

Az MNB Monetáris Tanácsa kedden döntött arról, hogy újraindítja a növekedési hitelprogramot (nhp), mely a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe hozott vállalkozások finanszírozását szolgálja. A jegybank a korábbi nhp fix konstrukcióból még szabadon leköthető 500 milliárd forintot további 1000 milliárddal egészíti ki. 

Az MNB a refinanszírozási hitelt ezúttal is 0 százalékos kamat mellett nyújtja a hitelintézetek részére, és a kkv-k által fizetendő kamat is változatlanul legfeljebb 2,5 százalék lehet. Továbbra is elérhetőek lesznek beruházási hitelek (ideértve a lízinget is), de az elhúzódó és lassabban megtérülő beruházások finanszírozása érdekében a refinanszírozási hitel maximális futamideje 20 évben került meghatározásra. A vállalatok likviditásának biztosítása érdekében a konstrukció keretében forgóeszközhitelek nyújtására is lehetőség lesz, kellően széles körű felhasználással, legfeljebb hároméves futamidő mellett. Emellett az adósságszolgálat mérséklése céljából hitelek kiváltása is megengedett. A kkv-szektor nagyobb szereplői stabilitásának megőrzése érdekében az egy kkv által elérhető maximális hitelösszeg 20 milliárd forint. Annak érdekében, hogy a vállalatok minél hamarabb forráshoz jussanak, a bankok hiteldöntéshez rendelkezésre álló ideje két hétre korlátozódik.

A jegybank ezúttal is azzal a céllal alakítja át és bővíti ki a programot, hogy az biztosítsa a kkv-k számára szükséges forrásokat, és így ne alakuljanak ki hitelpiaci zavarok. 

A kormány elfogadva az MNB javaslatát törlesztési moratóriumot hirdetett az év végéig. A lépéssel 3600 milliárd forint törlesztésére kapnak haladékot a gazdasági szereplők, ennek kétharmada a vállalatoknak, egyharmada pedig a háztartásoknak jelent könnyítést – állapította meg a jegybank szakértőinek tanulmánya. Az intézkedések hatására a bankrendszer nem szenved el jelentős veszteséget, ezzel párhuzamosan az adósok viszont a moratóriummal valamelyest jobban járnak, hiszen összességében kevesebb pénzt fizetnek a bankoknak jelenértéken. Vagyis a mostani helyzetben jobban megéri élni a moratóriummal. Az intézkedés pedig segítheti a gazdaságot átvészelni a koronavírus negatív hatásait. 

A koronavírus eddig teljesen ismeretlen helyzet elé állította a világgazdaságot, így Magyarországot is. A járvány európai terjedésével napok alatt szinte azonnal tűnt el a legtöbb piacon mind a kereslet, mind a kínálat hazánkban, a hazai vállalkozások súlyos likviditási problémával szembesültek. Korábbi válságok tapasztalata, hogy egy válságkezelés során nem szabad abba a hibába esni, hogy későn és keveset teszünk. A sokk mérete miatt a járvány kezelése mellett azonnali, átfogó gazdasági intézkedésekre volt szükség – állapítja meg Fábián Gergely, Banai Ádám és Vastag László „Az ügyfelek a moratóriummal jobban járnak” című tanulmánya, melyet az MNB publikált. 

A legfontosabb ilyen azonnali intézkedés az volt, hogy a kormány a jegybank javaslatára az év végéig törlesztési moratóriumot rendelt el a vállalati és lakossági hitelekre. Közben az MNB saját hatáskörében is lépett és a Növekedési Hitelprogram esetében visszafizetési moratóriumot hirdetett, ezzel 25 000 kis és középvállalkozás számára segítséget nyújtva közel 1000 milliárd forintos kinnlevő hitelállományon.

A moratórium egy elővigyázatossági intézkedés, melynek értelmében az adósok fizetési haladékot kapnak az év végéig (ha a helyzet úgy kívánja, ez meg is hosszabbítható), azaz a rendkívüli vészhelyzetre tekintettel nem kell a hiteltörlesztéseket fizetni. Ez vonatkozik a kamatokra is, a haladék időtartalmával pedig egyben a hitel eredeti futamideje is hosszabbodik. Persze az ügyfelek dönthetnek úgy, hogy továbbra is fizetik hiteleiket, a moratórium ideje alatt bármikor felfüggeszthetik a törlesztést szabadon. 

A lépésre azért volt szükség, mert a vállalkozások egyre nagyobb része likviditási nehézségekkel szembesül az elmaradó bevételek miatt, ugyanakkor a járványhelyzet végével mindez fokozatosan helyreállhat. Hasonlóképpen számos háztartás jövedelme is kiesik a rendkívüli időszakban. A cél, hogy a járvány miatti rendkívüli helyzetet átvészeljék a háztartások és vállalkozások, az átmeneti likviditási nehézségek ne eredményezzenek tartós és elmélyülő gazdasági problémákat. 

Tulajdonképpen a reálgazdasági szereplők likviditási sokkja a bankrendszerhez kerül, ahol az MNB 2/4 viszont biztosítja a mindekori szükséges likviditást. Így végsősoron a jegybank kezeli a gazdaságot érő likviditási nehézségeket.

A háztartások és a összességében közel 3600 milliárd forint hiteltörlesztésre kapnak fizetési haladékot, melyből a rövidhitelek magas aránya miatt 2500 milliárd forint vállalati, míg 1100 milliárd forint pedig háztartási. Ezen belül a tőketörlesztés mintegy 3150 milliárd, a kamatok pedig 450 milliárd forintot tesznek ki.

A most elmaradt törlesztéseket természetesen a veszélyhelyzet elmúltával meg kell fizetniük az adósoknak, az nem kerül elengedésre.

Az viszont kiemelten fontos, hogy emiatt nem növekszik a törlesztőrészletük az eredetihez képest. Ez biztosítja a hitelezők és az adósok érdeke közötti egyensúlyt a kialakult rendkívüli helyzetben. Az ügyfelek szemszögéből nézve, hogy átláthassák a helyzetet, fontos megérteni, hogy a pénznek időértéke van, azaz a mostani 1 forint többet ér, mint a 10 év múlva 1 forint, hiszen a mostanit be tudom fektetni, kamatoztatni tudom, és a kapott kamattal is ugyanez a helyzet. Ezért a jövőbeli törlesztések jelenértékét kell nézni, szakmai hibát követnek el azok, akik a moratórium és anélküli törlesztések összegét hasonlítják össze időérték nélkül. 

Konkrét példával egy átlagos 10 millió forint fennálló tőketartozású (10 év hátrelévő futamidő, THM 4,5%) lakáshitel esetén az adósnak közel 1 millió forint törlesztőrészletet kéne fizetnie még az idei évben (melyből 340 ezer forint a kamat), vagyis a fizetési haladék miatt ennyi marad a háztartásnál. Ezt az összeget fogyasztásra költheti adott esetben, vagy nem kell a megtakarításait felhasználni, vagy éppen félreteheti és befektetheti. A moratórium alatt a tőketartozás nem csökken, a fennálló tőketartozás kamatozik tovább. Ugyanakkor a kamat sem kerül megfizetésre, azt a fizetési haladék lejárta után egyenlő részletekben kell megfizetni, vagyis nem kerül tőkésítésre. Így a moratórium esetén lényegében a ki nem fizetett kamatok kamatához nem jut hozzá a bank. Az ügyfél így a konkrét példában a pénz időértékét is figyelembe véve 70 ezer forinttal jobban jár, mintha folytatná a törlesztést. Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy mindez hosszabb futamidőt eredményez a moratórium idejéből következő futamidő hosszabbításon is felül néhány hónappal (konkrét példában a lakáshitelnél további 5 hónapot a 9 hónapon felül). 

Ahogy korábban érveltünk a likviditási sokk a háztartásoktól és a vállalatoktól átkerül a bankokhoz, ami, ha a vállalati és lakossági ügyfelek 80 százaléka él a moratóriummal közel 3000 milliárd forintos likviditási hatást jelenthet. Az MNB a megújult eszköztárával és likviditás bővítő intézkedésivel minden esetben biztosítja a szektor működéséhez szükséges likviditást. 

Ami a bankok jövedelmét illeti, a moratóriumnak nincs lényegi eredményhatása, hiszen a kamatot az adósoknak meg kell fizetni. Vesztesége itt a bankoknak azzal keletkezik, hogy az esedékes havi kamatfizetések, melyek fizetési haladékot kapnak nem kerülnek 2020 folyamán havonta tőkésítésre. A bankok tehát a közel 450 milliárd forint kamattörlesztés elmaradt kamatai miatt szenvednek el körülbelül 50 milliárd forint veszteséget. Ez az elmúlt években látott 600 milliárd forint körül bankrendszeri profit kevesebb, mint 10 százaléka, így nem veszélyezteti, hogy a bankrendszer erős tőkehelyzete fennmaradjon a jövőben is. Ez már csak azért is fontos, mert szükséges lesz erőteljes hitelezési aktivitásra a gyors kilábaláshoz a járvány elmúltával.

Március 12-én ébredtek új napra a hazai cégvezetők. Pénzügyeik következő egy évi alakulását tekintve merőben más, negatív véleménnyel vannak, mint akár csak néhány nappal e dátumot megelőzően – derül ki a K&H kkv bizalmi index felmérés friss adatából. Csökkenő árbevétellel több mint háromszor, a profitot tekintve pedig közel két és félszer annyi cég számol jelenleg az előttünk álló egy évben. A pesszimista vállalatvezetők aránya 11 éve nem látott szintre emelkedett, és vélhetően ez az arány még tovább növekedhet a következő időszakban.

Február 26. és március 11. között nem volt érdemi különbség a felmérésben részt vevők válaszainak alakulásában az első negyedéves kkv bizalmi indexben, március 12-től azonban a kkv-k döntéshozóinak véleménye drasztikus változáson ment keresztül, tehát ez a fordulónapja a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos várakozások átalakulásának. Első lépésben a vállalkozások következő egy évre szóló árbevétel- és nyereségvárakozásaival kapcsolatos véleményekben következett be negatív irányú változás, miközben a többi fontos gazdasági kérdésben – mint például a foglalkoztatottak számának változásában – még nem alakítottak ki érdemben más véleményt a vállalkozások vezetői.

Míg a március 12-e előtt válaszolóknak átlagosan 57 százaléka vélte, hogy cége árbevétele a következő egy évben növekedni fog, addig március 12-től kezdődően ez az arány kevesebb mint a felére, 25 százalékra zuhant. Ezzel párhuzamosan 32 százalékról 38 százalékra nőtt a stagnálást, és 11 százalékról 37 százalékra ugrott az árbevétel csökkenést prognosztizálók aránya. Arra, hogy a kkv-k több mint harmada az árbevételének csökkenésére számítson, 2009 óta nem volt példa.

A borúlátó hangulat a profitvárakozásoknál is megfigyelhető. Míg a fordulónapig átlagosan 40% várt növekvő profitot az előttünk álló egy évben, addig március 12-től kezdődően ez az arány kevesebb mint a felére,15%-ra zsugorodott, teret nyitva a csökkenő nyereséget váró kkv döntéshozóknak, akiknek aránya 17 százalékról 42 százalékra ugrott. Ilyen magas arány eddig egyetlen alkalommal, 2009 első negyedévében fordult elő a kutatásban.

Mi történt március 11-én? A kormány ezen a napon rendkívüli jogrendet hirdetett, és veszélyhelyzet elrendeléséről döntött. Ennek legfontosabb elemei: beutazási tilalom 4 országból, az egyetemek bezárása, 100 főnél nagyobb beltéri és az 500 főnél nagyobb kültéri rendezvények betiltása. Az ország általános iskoláinak bezárásáról akkor még nem esett szó, de közvetlen környezetünkben, Csehországban, Szlovákiában, Ausztriában, Szlovéniában és Romániában már elrendelték azt. 

A globális koronavírus járvány összetett kihívások elé állítja a gazdaságot.

A kormányfő  jelentős gazdasági lépéseket jelentett be, melyek leglényegesebb pénzügyi eleme a lakossági és vállalati hitelek törlesztési moratóriuma 2020. december 31-ig, amely gyors és hatékony segítséget jelenthet a rászoruló családok és vállalatok számára. A pénzügyi szféra – bankok és lízingcégek – megkezdték a kormányrendelet által előírt intézkedések alapján leállították a törlesztőrészletek beszedését 2020. március 19-ével. Azonban azon ügyfeleknek, akiknek nincs szükségük a jelenlegi helyzetben a moratórium igénybevételére, és az eredeti szerződési feltételek szerint kívánják folytatni a hitelük törlesztését, erre joguk és lehetőségük van.

Ennek jelzésére a bankszektor nyilatkozati lehetőséget biztosít, amely nyilatkozat a jövőben visszavonható. A nyilatkozati minta közzétételéig türelmüket kérjük, kidolgozása folyamatban van. Kérjük, előzetes kérdéseikkel a veszélyhelyzetre való tekintettel ne terheljék most meg a banki ügyfélszolgálatokat. Különösen személyesen ne keressék fel jelenleg a bankfiókokat.

A miniszterelnök bejelentéséhez kapcsolódó részletszabályok és a végrehajtás folyamatai egyeztetésre és pontos kialakításra várnak. Néhány napig szükség van az ügyfelek türelmére, ezt követően részletes tájékoztatást fog minden érintett kapni. A kormányzati döntések és áttételes hatásaik jelentősek. A bankszektor megfelelő likviditással rendelkezik. Az időben elhalasztott kamatbevétel összege mintegy 450 milliárd Ft. A bankszektor stabilitását biztosító szabad likviditás meghaladja a 13 000 milliárd forintot. Ezt a volument a 2008-as gazdasági válság utáni tőketartalék képzési szabályok, valamint a pénzpiacok likviditása teszi lehetővé.

A pénzügyi szektor bízik abban, hogy a kormányzati intézkedések pontos, szigorú betartásával a nemzetgazdaság néhány hónapon belül túljuthat a kritikus időszakon.

A moratórium hossza túlmutat a válságkezelésen, és várhatóan már az újraindítás időszakába is belenyúlik. A bankszektor az intézkedéscsomag végrehajtása mellett is készül a járványhelyzet után a gazdasági aktivitás újraindítására. Ilyen helyzetben elengedhetetlen egy összehangolt és mindent átívelő közös gazdasági csomag, melyben a magyar bankok, ahogyan eddig is, kulcsfontosságú szerepet fognak vállalni. A nemzetgazdaság újraépítésének fenntartható finanszírozásához szükség lesz a pénzintézeti ágazat extra terheinek eltörlésére, ezért 2021. január 1-vel kérjük a bankszektort sújtó minden illetékteher és különadó kivezetését.

2020. március 19.                                               Magyar Bankszövetség

Azonnali intézkedéseket hozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) annak érdekében, hogy támogassa a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került cégeket. A jegybank az év végéig törlesztési moratóriumot kér a bankoktól a hitelekre, a Növekedési Hitelprogram (NHP) hiteleire pedig önként vezeti azt be. 

Nehéz megbecsülni a hatásokat, de sokaknak fájni fog.

Egyenlőre lehetetlen megbecsülni a koronavírus gazdasági hatásait, de az már most látszik, hogy sok cég néz fájdalmas időszak elé. A turizmust és a vendéglátást gyakorlatilag napok alatt döntötte be a járvány, folyamatosan arról szólnak a hírek, hogy konganak az ürességtől a magyar szállodák és éttermek, a foglalásokat pedig sorra mondják vissza a vendégek. A hatások pedig már a feldolgozóiparban is megjelentek, az elmúlt napokban sorra jelentették be a nagy magyarországi autógyárak bezárását. 

A kkv-szektort a szolgáltató ipar hirtelen leállása közvetlenül érinti, hiszen abban a szegmensben jelentős a hazai tulajdonú kisvállalkozások súlya. A feldolgozóipar leállása pedig elsősorban közvetetten hat majd a magyar cégekre, hiszen például az autógyárak bezárása hetekre leállítja a beszállítói hálózatot is. 

Ezek a bajba jutott cégek pedig könnyen lehet, hogy majd az elbocsátásokban, kényszerszabadságolásokban látják a megoldást, hiszen a termelés teljes leállásával nehéz lesz fenntartaniuk az eddigi munkavállalói létszámot. 

A számszerű gazdasági hatásokat még nehezebb megjósolni, de mostanra a kormány is azzal számol, hogy pesszimista forgatókönyv esetén akár vissza is eshet idén a magyar GDP. Az elemzők is folyamatosan rontják becsléseiket, már csak minimális növekedéssel kalkulálnak. 

Az MNB már tudja, hogyan lehetne segíteni

Látva a romló kilátásokat máris lépett az MNB: a jegybank hétfőn bejelentette, hogy törlesztési moratóriumot kezdeményez a vállalati hitelekre az év végéig. A jegybank szerint a lépés segíthet átvészelni az átmeneti fizetési nehézségeket, és támogatja a gyorsabb helyreállást. Ez egyenlőre csak kezdeményezés, a jegybank „felszólította” a kereskedelmi bankokat ennek bevezetésére, azonban ha ezt nem teszik meg, akkor a kormánynál kezdeményezni fogja a moratórium elrendelését. A kezdeményezés elvileg minden vállalati hitelre vonatkozik, a jelenlegi helyzetben ugyanis még nehéz eldönteni, ki van bajban, vagy ki lehet potenciálisan bajban a következő hónapokban. 

 A jegybank igyekszik példát mutatni, és azt is bejelentette, hogy a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében folyósított hiteleknél törlesztési moratóriumot hirdet, és lehetővé teszi a bankoknak, hogy a kis- és középvállalatok számára elérhető NHP-s hiteleket átstrukturálják, a visszafizetés ütemezését átalakítsák. Ez potenciálisan több, mint 25 ezer vállalatot érinthet majd.

A fentiek mellett az MNB döntött az elfogadható fedezeti kör nagyvállalati hitelekkel való kibővítéséről. Mindez érdemben támogatja és likviditási szempontból felértékeli a vállalati hitelezést, segíti a nagyvállalati hitelek teljesítő státuszának fenntartását, illetve az értékpapír-fedezetek felszabadításával tovább javítja a bankok likviditási helyzetét. A lépés eredményeként több mint 2500 milliárd forinttal bővül a jegybanki műveletek során felhasználható fedezetek értéke.

A jegybank kimutatása szerint a hazai bankok mérlegében jelenleg csaknem 3600 milliárd forint értékben találhatók teljesítő nagyvállalati hitelek, amelyek esetében az MNB egységesen 30 százalékos haircutot alkalmaz. A nagyvállalati hitelek fedezetként való befogadása érdemben támogatja és likviditási szempontból felértékeli a vállalati hitelezést, segíti a vállalati hitelek teljesítő státuszának fenntartását, illetve az értékpapír-fedezetek felszabadításával javítja a bankok likviditási helyzetét.

Még így is komoly fájdalmakkal járhat az idei év

Az majd a következő időszak nagy kérdése lesz, hogy a fenti intézkedések elengendők lesznek-e a negatív hatások kivédésére. Kérdés például, hogy ha az idei évre fel is függesztik a hitelek törlesztését, mi lesz 2021-től, talpra állnak-e addigra a magyar cégek. 

Az elemzők azzal számolnak mindenesetre, hogy a terhek enyhítése mellett is emelkedhet a munkanélküliség 2020-ban hosszú évek csökkenése után, emellett csökkenhet a lakossági fogyasztás bővülési üteme, az ipari termelés pedig akár stagnálhat is, vagy legalábbis minimálisan növekedhet tavalyhoz képest.