Szinte minden országban a kis- és középvállalati szektor a legérintettebb a jelenlegi gazdasági válságban, ezért kiemelt védelemre van szükségük. A nehézségeket már a magyar cégek is érzik, jelentős keresletcsökkenésre számítanak, ugyanakkor a többség egyelőre próbálja megtartani a jelenlegi létszámát.
A legveszélyeztetettebbek a kkv-k
Komoly veszélynek vannak kitéve a kkv-k világszerte a koronavírus-járvány miatti lezárások következtében, a leginkább érintett szektorokban a foglalkoztatás 75%-át ezek a cégek adják – állapította meg nemrég a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A jelenlegi válság által leginkább érintett iparágak a turizmus, a vendéglátás, és összességében a szolgáltatások, hiszen hetek óta zárva tartanak az éttermek, szállodák, szórakoztató létesítmények.
A kkv-k több szempontból is érzékenyen érintettek a mostani válságban, egyrészt ahogy említettük nagyon jelentős a súlyuk ezekben a szektorokban, másrészt gyengébb a tőkeellátottságuk, a tulajdonosi hátterük. Egy brit felmérés szerint a szigetországban már március közepén a kkv-k jelentős része cash flow-problémákról számolt be, a tartalékok hiánya miatt ezek a cégek sokkal nehezebben vészelik át az akár csak átmeneti korlátozást, likviditáshiányt.
Az OECD kimutatása szerint a tagországokban átlagosan 40% körül van a foglalkoztatásban azoknak az ágazatoknak a súlya, melyeket érzékenyen érintenek a lezárások, a szolgáltatások mellett ide tartozik például a feldolgozóipar is. Az arány Magyarországon átlagosnak mondható, kicsivel marad el a 40 százaléktól.
Persze az egyes iparágakat nem egyformán érintenek a korlátozások, hiszen a kiskereskedelmi üzletek például továbbra is nyitva vannak, az éttermek is üzemelnek korlátozottan, kizárólag elvitelre, a szállodákban viszont gyakorlatilag teljesen „megállt az élet”.
A nehézségek miatt szinte minden ország próbál segítséget nyújtani a cégeknek elsősorban a munkahelyek megtartásán keresztül, a bérköltség egy részét átvállalják. Ugyanakkor ez csak áthidaló megoldás lehet, az OECD szerint ha elhúzódik a válság, akkor akár tömeges csődök is jöhetnek a kkv-szektorban, elsősorban a tíz főnél kisebb mikrovállalkozások vannak veszélyben ebből a szempontból.
Már a magyar cégek is érzik a nehézségeket
A nemzetközi tapasztalatok alapján nem meglepő, hogy a magyar vállalatok is szinte azonnal megérezték a válságot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) március végén és április elején 5000 vállalat bevonásával készített felmérést, melyek 98 százaléka kkv volt. A jegybank elsősorban a vállalatok keresleti várakozásait, árazását, illetve a foglalkoztatást és a likviditási helyzetet vizsgálta, vagyis épp a legégetőbb problémákat. A felmérésben résztvevő cégek kétharmada a szolgáltató szektorban működik. A kérdőívre adott válaszok fele a közép-magyarországi régióból érkezett, de az ország többi részéből is érkeztek visszajelzések.
A legfontosabb megállapítás, hogy a koronavírus-járvány hatására a magyar cégek jelentős keresletcsökkenésre számítanak, amit jellemzően nem terveznek áremeléssel ellensúlyozni. A felmérés idején a kitöltők közel fele az árbevétel 30 százalék feletti csökkenését tapasztalta és további jelentős csökkenésre számítanak a következő 1-3 hónapban. A válaszadók 44 százaléka szerint legalább fél évre lesz szükség ahhoz, hogy a bevételek újra elérjék a válság előtti szintet. A személyes jelenlétet igénylő szolgáltatással (például vendéglátás, szórakoztatás) foglalkozó válaszadók kiemelkedően magas (80-100 százalék) arányban számítanak arra, hogy tevékenységüket egy hónapnál hosszabb ideig fel kell függeszteni a járvány miatt. Más területeken (például mezőgazdaság, feldolgozóipar) ez az arány jóval alacsonyabb (40-50 százalék).
A kérdőívet kitöltők 63 százaléka tapasztalt fennakadásokat termelési, szolgáltatási folyamatában beszállítói problémák miatt. A szállítókra visszavezethető fennakadások kapcsán a válaszadók legtöbbször a járvány által leginkább sújtott országokból (Olaszország, Spanyolország, Németország, Kína) érkező, illetve a belföldi szállításokkal kapcsolatos nehézségeket emelték ki.
Jó hír, hogy a cégek 55 százaléka a foglalkoztatotti létszám megtartásában gondolkodik, de a válság előtti létszámot csak legfeljebb 2 hónapig tartják fenntarthatónak. A probléma enyhítése érdekében a válaszadók a munkaszervezésben terveznek változtatásokat: 46 százalékuk távmunkában, 44 százalékuk részmunkaidős foglalkoztatásban gondolkodik, de a tervek közt magas arányban jelenik meg a létszámcsökkentés (37 százalék) és a dolgozók fizetés nélküli szabadságra küldése (35 százalék) is.
A járvány miatt a válaszadók felénél likviditási problémák is felmerültek, leginkább a közterhek és a bérek fizetése okoz problémát. A kérdést megválaszoló vállalatok fele legfeljebb 1 hónapig képes fenntartani a fizetőképességét, ha nincs árbevétele. A kérdésre válaszolók 40 százaléka tervez hitelt felvenni a következő negyedévben a bérek finanszírozására, jellemzően 3 havi bérköltség fedezésére.
Vagyis összességében a nemzetközi és a magyar vállalati szektorban is az látszik, hogy mindenki a válság mielőbbi lezárulásában reménykedik, ha három hónapon belül megoldódnak a problémák, akkor talán elkerülhetők a tömeges csődök. Ellenkező esetben hiába próbálják a kormányok a bértámogatással menteni a munkahelyeket, a vállalatok bedőlése miatt sokan kerülhetnek nehéz helyzetbe.
A magyar kormány egy sor intézkedést hozott a válság hatásainak enyhítésére, többek között egy 550 milliárd forintos hitelgarancia-programot indított, melynek keretében a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. nyújt garanciát a bankok számára kockázatosnak számító vállalkozások számára is.
