Azonnali intézkedéseket hozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) annak érdekében, hogy támogassa a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került cégeket. A jegybank az év végéig törlesztési moratóriumot kér a bankoktól a hitelekre, a Növekedési Hitelprogram (NHP) hiteleire pedig önként vezeti azt be. 

Nehéz megbecsülni a hatásokat, de sokaknak fájni fog.

Egyenlőre lehetetlen megbecsülni a koronavírus gazdasági hatásait, de az már most látszik, hogy sok cég néz fájdalmas időszak elé. A turizmust és a vendéglátást gyakorlatilag napok alatt döntötte be a járvány, folyamatosan arról szólnak a hírek, hogy konganak az ürességtől a magyar szállodák és éttermek, a foglalásokat pedig sorra mondják vissza a vendégek. A hatások pedig már a feldolgozóiparban is megjelentek, az elmúlt napokban sorra jelentették be a nagy magyarországi autógyárak bezárását. 

A kkv-szektort a szolgáltató ipar hirtelen leállása közvetlenül érinti, hiszen abban a szegmensben jelentős a hazai tulajdonú kisvállalkozások súlya. A feldolgozóipar leállása pedig elsősorban közvetetten hat majd a magyar cégekre, hiszen például az autógyárak bezárása hetekre leállítja a beszállítói hálózatot is. 

Ezek a bajba jutott cégek pedig könnyen lehet, hogy majd az elbocsátásokban, kényszerszabadságolásokban látják a megoldást, hiszen a termelés teljes leállásával nehéz lesz fenntartaniuk az eddigi munkavállalói létszámot. 

A számszerű gazdasági hatásokat még nehezebb megjósolni, de mostanra a kormány is azzal számol, hogy pesszimista forgatókönyv esetén akár vissza is eshet idén a magyar GDP. Az elemzők is folyamatosan rontják becsléseiket, már csak minimális növekedéssel kalkulálnak. 

Az MNB már tudja, hogyan lehetne segíteni

Látva a romló kilátásokat máris lépett az MNB: a jegybank hétfőn bejelentette, hogy törlesztési moratóriumot kezdeményez a vállalati hitelekre az év végéig. A jegybank szerint a lépés segíthet átvészelni az átmeneti fizetési nehézségeket, és támogatja a gyorsabb helyreállást. Ez egyenlőre csak kezdeményezés, a jegybank „felszólította” a kereskedelmi bankokat ennek bevezetésére, azonban ha ezt nem teszik meg, akkor a kormánynál kezdeményezni fogja a moratórium elrendelését. A kezdeményezés elvileg minden vállalati hitelre vonatkozik, a jelenlegi helyzetben ugyanis még nehéz eldönteni, ki van bajban, vagy ki lehet potenciálisan bajban a következő hónapokban. 

 A jegybank igyekszik példát mutatni, és azt is bejelentette, hogy a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében folyósított hiteleknél törlesztési moratóriumot hirdet, és lehetővé teszi a bankoknak, hogy a kis- és középvállalatok számára elérhető NHP-s hiteleket átstrukturálják, a visszafizetés ütemezését átalakítsák. Ez potenciálisan több, mint 25 ezer vállalatot érinthet majd.

A fentiek mellett az MNB döntött az elfogadható fedezeti kör nagyvállalati hitelekkel való kibővítéséről. Mindez érdemben támogatja és likviditási szempontból felértékeli a vállalati hitelezést, segíti a nagyvállalati hitelek teljesítő státuszának fenntartását, illetve az értékpapír-fedezetek felszabadításával tovább javítja a bankok likviditási helyzetét. A lépés eredményeként több mint 2500 milliárd forinttal bővül a jegybanki műveletek során felhasználható fedezetek értéke.

A jegybank kimutatása szerint a hazai bankok mérlegében jelenleg csaknem 3600 milliárd forint értékben találhatók teljesítő nagyvállalati hitelek, amelyek esetében az MNB egységesen 30 százalékos haircutot alkalmaz. A nagyvállalati hitelek fedezetként való befogadása érdemben támogatja és likviditási szempontból felértékeli a vállalati hitelezést, segíti a vállalati hitelek teljesítő státuszának fenntartását, illetve az értékpapír-fedezetek felszabadításával javítja a bankok likviditási helyzetét.

Még így is komoly fájdalmakkal járhat az idei év

Az majd a következő időszak nagy kérdése lesz, hogy a fenti intézkedések elengendők lesznek-e a negatív hatások kivédésére. Kérdés például, hogy ha az idei évre fel is függesztik a hitelek törlesztését, mi lesz 2021-től, talpra állnak-e addigra a magyar cégek. 

Az elemzők azzal számolnak mindenesetre, hogy a terhek enyhítése mellett is emelkedhet a munkanélküliség 2020-ban hosszú évek csökkenése után, emellett csökkenhet a lakossági fogyasztás bővülési üteme, az ipari termelés pedig akár stagnálhat is, vagy legalábbis minimálisan növekedhet tavalyhoz képest.