Változtatott az NHP Hajrá hitelprogram feltételein az MNB, a lazításokkal még könnyebben juthatnak forráshoz a magyar vállalkozások – írja a Piac és Profit. A lazább feltételektől azt reméli a jegybank, hogy még erőteljesebb lehet a gazdaság talpra állása, a második negyedéves GDP-zuhanás után a harmadik negyedévtől jön az enyhülés.

Április elején döntött az MNB a Növekedési Hitelprogram (NHP) újraindításáról, az új program a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek leküzdésében segít elsősorban a cégeknek. Az NHP Hajrá keretében a vállalkozások legfeljebb 2,5%-os kamat mellett vehetnek fel hitelt, amit rengeteg célra felhasználhatnak. További könnyítés, hogy a bankoknak legfeljebb két hét alatt el kell bírálniuk az igényléseket. 

Patai Mihály, az MNB alelnöke a Piac és Profitnak elmondta: eddig 2 ezer szerződést hoztak tető alá, melyek alapján több mint 100 milliárd forint értékben jutott kedvezményes hitelhez 1500 vállalkozás, ezek fele mikrocég. A hitelek 25 százalékát új beruházásokra fordítottak, a kihelyezett összegek kétharmada a mezőgazdaságba, a feldolgozóiparba és a kereskedelembe került, míg egyharmaduk a közép-magyarországi régióban bejegyzett cégekhez.

A program felpörgetése érdekében további lazításokról is döntött a jegybank, így a jövőben külföldi beruházásokra is igénybe lehet venni a hiteleket, társasházak, lakásszövetkezetek is felvehetik a kedvezményes hitelt, nem csak uniós, hanem hazai állami támogatás előlegezésére is fel lehet használni az NHP Hajrát, illetve az MNB szúrópróbaszerűen ellenőrzi a bankoknál a kéthetes bírálati idő betartását. 

A vállalkozások számára a banki forráshoz jutást könnyíti meg a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Krízis Garanciaprogramja, amely 90 százalékos kezességvállalást nyújt a hitelekhez. Ráadásul a konstrukció nem drágítja meg jelentősen a hitelt, hiszen a maximum 2,5%-os kamat mellett a hitelfelvevő által fizetendő éves garanciadíj hitelösszegre vetítve a futamidőtől függően a kkv-k esetében 0,25-1 százalék.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Krízis Garanciaprogramjának részleteit bővebben ide kattintva találhatja.

Mérséklődni látszik a koronavírus-járvány hatása a hazai kkv-kra, ugyanis határozottan pozitívabb várakozásokkal tekintenek az előttük álló évre, mint a járvány ideje alatt – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból. Az index jelenleg 12 ponton áll, amivel a várakozások visszatértek a járvány előtti szintre. 

Bár a járvány kezdetén készített időközi felmérés alapján a kkv-k várakozásait súlyosan megrázta a veszélyhelyzet, a mostani eredmények azt mutatják, hogy viszonylag hamar visszanyerték hitüket, és összességében bizakodóan tekintenek az előttük álló évre – olvasható a kkv bizalmi index felmérésről kiadott közleményben. A járvány okozta negatív gazdasági helyzetben szignifikánsan romlottak ugyan a beruházásokra, valamint a munkavállalók fizetéseire vonatkozó várakozások, azonban egyúttal a közterhek, illetve a vállalati hitelek kamatainak mérséklésére is számítanak a cégek az elkövetkezendő évben.  

Jelenleg a cégeknek számos lehetősége adódik – például kedvezményes hitelek és hitelgaranciák, egyes adófajták elengedése formájában – arra, hogy mérsékeljék költségeiket, és láthatóan ezzel élnek is – teszik hozzá a felmérés készítői. 

A különböző méretű cégek várakozásait tekintve nincs változás, változatlanul a középvállalkozások a legbizakodóbbak, azonban a várakozásaik a koronavírus előtti időszakban mért értékekhez képest 27-ről 23 pontra mérséklődtek. Tőlük elmaradva, de a járvány előtti szinten, változatlanul 13 ponton állnak a kisvállalkozások várakozásai. Az enyhe emelkedés ellenére továbbra is a mikrovállalkozások tekinthetők a legkevésbé bizakodónak (9 pont).

Az előzetes adatok szerint 2018-ban a magyar vállalkozások 99,1%-a volt kis- és közepes vállalkozás (kkv) – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi kiadványából. A hivatal a magyar kkv-k jellemzőit is vizsgálta, így kiderült, hogy néz ki ez a vállalati kör. 

Szinte minden magyar cég kkv

Az nem meglepő, hogy a magyar vállalkozások nagy többsége kkv-nek számít, hiszen 250 főnél kevesebbet foglalkoztat. Az viszont talán megdöbbentő, hogy az összes vállalkozás 99,1%-a tartozik ebbe a körbe. Ez a számarány egyébként évek óta alig változott, vagyis legfeljebb a laikusoknak lehet meglepő. 

Ráadásul a kkv-körön belül is a nagyobb vállalkozások felé tolódik el a mérleg nyelve, a mikrovállalkozások részaránya némi növekedést mutatott, a kisvállalkozások részesedése kismértékben csökkent, míg a középvállalkozások részaránya nem változott: a mikrovállalkozások aránya 94,7, a kisvállalkozásoké 4,6, a középvállalkozásoké 0,7% volt. Összesen a KSH 749 ezer céget regisztrált ebben a körben. 

A gazdasági súlyuk sokkal kisebb a kkv-knek

A KSH azt is vizsgálta, mekkora a kkv-k súlya a magyar gazdaságban, a statisztika alapján a  foglalkoztatottak kétharmadának ezek a cégek adnak munkát, a nemzeti össztermék (GDP) 46 százalékát állítják elő, miközben az összes vállalati árbevétel 42 százaléka esik rájuk és a beruházások harminc százalékát hajtják végre. 

Vagyis úgy tűnik, hogy a gazdasági súlyuk sokkal kisebb a kkv-knak, mint amekkora a számbeli fölényük, az összes cég 0,9%-át kitevő nagyvállalatok állítják elő továbbra is a magyar GDP több mint felét és az árbevétel majdnem hatvan százalékát. 

A gazdaságon belül a szolgáltató szektorban a legnagyobb a kkv-k súlya, ott a hozzáadott érték kétharmadát állítják elő, miközben az árbevétel majdnem hetven százaléka is rájuk esik. A szolgáltatásokon belül kiemelkedik a kereskedelem, gépjárműjavítás volt, ahol a kkv-k teljes létszámának 21%-a dolgozott. Magyarország az egy kkv-ra jutó árbevétel, illetve hozzáadott érték fajlagos mutatóját tekintve az Európai Unión belül az alsó harmadban helyezkedett el. A visegrádi országok közül hazánk e mutatók tekintetében második helyen állt, Lengyelországtól elmaradva, viszont Csehországot és Szlovákiát megelőzve.

A kkv-körön belül a vállalkozások méretkategóriájának emelkedésével a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttes súlya arányosan nő. Míg a mikrovállalkozásoknak csak 21, addig a kisvállalkozásoknak 34, a középvállalkozásoknak pedig már több mint 40%-a tevékenykedett a termelőszférában.

A statisztikából az is kitűnik, hogy a kkv-k beruházási hajlandósága jóval kisebb, mint a nagyvállalatoké, utóbbiak a hozzáadott érték 32%-át fordították átlagosan beruházásra, a kkv-k esetében ez az arány csak a fele. 

Többek között ez is azt mutatja, mekkora jelentősége lehetne a hitelgaranciának a kis- és közepes vállalkozások körében, ha ez elterjedtebb lenne, akkor a kisebb cégek is bátrabban vállalkozhatnának beruházásra. 

A KSH arra is magyarázatot keresett, miért sokkal kisebb a kkv-k súlya a termelő ágazatokban, illetve az iparban. Az egyik ok, hogy számos területen nagy a tőke- és humánerőforrás-igény, amelyekkel kevésbé vannak ellátva a kkv-k. Elsősorban az ipar ágazataiban nélkülözhetetlenek a jelentős pénzügyi forrásokat hosszabb távra lekötő nagyberuházások a folyamatosan zajló technikai újításokkal való „lépéstartás” érdekében. Emellett a kkv-k a tőkepiaccal (pl. addicionális tőkebevonás kötvénykibocsátással) való kapcsolatukat tekintve is hátrányosabb helyzetben vannak a nagyvállalatokhoz képest.

A kis- és középvállalkozások árbevétele 2013-tól 2018-ig – folyó áron számítva – folyamatosan nőtt (34 ezer milliárdról 45 ezer milliárd forintra) a cégmérettel együtt. Bár a kis- és középvállalkozások között a mikrovállalkozások túlsúlyban vannak (94,7%), árbevételük mindössze 31,6%-át tette ki a kkv-kör által realizált összegnek 2018-ban. Ezzel szemben a kkv-k mindössze 0,7%-át képviselő középvállalkozások árbevételének aránya, valamint a számuk alapján 4,6%-ot kitevő kisvállalkozások részesedése egyaránt elérte a 34,2%-ot. A kkv-körbe nem tartozó, mintegy 7 ezer nagyvállalkozás a teljes vállalkozói kör árbevételének 58,3%-át realizálta.

Honnan finanszírozzák magukat a kkv-k?

A kkv-szektor tevékenységének finanszírozására számos pénzügyi forrás állhat rendelkezésre (pl. tulajdonosi hitelek, saját pénzügyi eszközök, állami támogatások, belföldi és külföldi hitelintézetektől származó források). Azonban ezek közül 2018-ban csak a belföldi pénzügyi intézetektől származó hitelek és az uniós támogatással nyújtott vissza nem térítendő támogatások játszottak meghatározó szerepel – állapította meg a KSH kiadványa. 2018-ban folytatódott a korábbi évekre is jellemző adócsökkentési trend, valamint elsősorban az adózás egyszerűsítésére, az adminisztrációs teher csökkentésére irányuló további lépések történtek.

A kkv-szektor forráshiányos helyzetéből eredően – valamint az uniós támogatások relatív alacsony intenzitásának köszönhetően – a legjelentősebb finanszírozási forrásnak a belföldi bankrendszeren keresztül felvett hitelek számítanak. A kis- és középvállalkozások belföldi hitelezésében 2018-ban is folytatódott a korábbi években megindult bővülés: éves összevetésben – a teljes vállalati hitelállománytól kissé elmaradva – 12%-kal nőtt a kkv-szektor hitelállománya 2017-hez képest.

Már az indulás utáni első hetekben jelentős érdeklődés mutatkozik az MNB új Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) – konstrukciója iránt – olvasható a jegybank közleményében. Az 1500 milliárd forintos keretösszegű, legfeljebb 2,5%-os kamatozású hitel iránt nem is meglepő, hogy nagy a kereslet a vállalkozások részéről. 

Az NHP az elmúlt években mind a kkv-k, mind a pénzügyi intézmények által jól ismert és kedvelt hiteltermékké vált. A program eddigi szakaszaiban az indulás óta eltelt hét év során mintegy 3400 milliárd forintnyi kedvező forrás került közel 50 ezer vállalkozáshoz. A koronavírus-járvány számos hazai vállalkozást hozott nehéz helyzetbe, új kihívások elé állítva őket. A megváltozott igényekhez igazodva az MNB 2020. április 20-án indította el az NHP Hajrá konstrukciót 1500 milliárd forintos keretösszeggel, amely az eddiginél is kedvezőbb feltételekkel biztosít forrást a kkv szektornak. 

Az NHP Hajrában a finanszírozási célok köre lényegesen szélesebbé vált a program előző szakaszaihoz képest. A beruházási hitelek és lízingügyletek mellett lehetőség nyílt a működési kiadások (pl. készletfinanszírozás, bérfizetés) fedezésére forgóeszközhitel felvételére és EU-s támogatások előfinanszírozására is, sőt a vállalkozások terheinek csökkentése érdekében korábban piaci árazás mellett felvett hitelek kiváltása is megengedett. A maximális futamidő 20 évben került meghatározásra, ami az elhúzódó és lassan megtérülő beruházások kiszámítható finanszírozását teszi lehetővé. A minimális hitelösszeg 1 millió forintra csökkent, így a program továbbra is fontos szerepet kap a mikrovállalkozások forráshoz jutásában. A 20 milliárd forintra emelt maximális hitelösszeg a kkv-szektor nagyobb szereplői stabilitásának megőrzését és a nagy beruházások megvalósulását támogatja. 

Az NHP Hajrá konstrukcióban a kkv-hitelezésben aktív bankok mindegyike részt vesz és már el is érhető a termékkínálatukban. A vállalkozásoknak egyszerre több bankot is érdemes megkeresniük hiteligényükkel, hogy minél alacsonyabb kamat és minél kedvezőbb feltételek mellett jussanak finanszírozáshoz. Az NHP Hajrá iránt már az indulást követő első hetekben jelentős érdeklődés mutatkozott a vállalkozások oldaláról. Már május végéig több mint félezer szerződés jött létre mintegy 40 milliárd forintnyi összegben. Az MNB által megkérdezett 9 legnagyobb hazai bank év végéig mintegy 1000 milliárd forintnyi szerződés megkötésére számít az új konstrukció keretében – emelte ki a jegybank.

A koronavírus-járvány miatt sok hazai vállalat nehéz helyzetbe került. Ebben lehet megoldás a Krízis Garanciaprogram, amelynek segítségével a cégek az év végéig igényelhetnek likviditásuk biztosítása érdekében forrásokat.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a hazai cégek megsegítésére indított rendkívüli hitelgarancia programot indított. Krízis Garanciaprogramunk keretében hazai mikro- kis és középvállalkozások és nagyvállalatok 90 százalékos állami garanciavállalás mellett juthatnak a likviditásuk biztosítása érdekében forrásokhoz. Az év végéig meghirdetett 500 milliárd forintos program célja, hogy a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került nem pénzügyi vállalkozásokat a működőképességük visszaállításában, illetve megőrzésében segítse.

A cégek a vállalást folyószámla hiteleikhez, forgóeszköz- és beruházási hiteleikhez is igénybe vehetik. A hitel összege nem haladhatja meg a vállalkozás éves össze bérköltségének kétszeresét, vagy a 2019-es árbevétel 25%-át. Indokolt esetben kkv-knak akár 18 hónapnyi likviditási igénynek megfelelő finanszírozás nyújtható.

A program további részletei az alábbi videónkból derülnek ki:

Az erős digitális lábbal rendelkező cégek lényegesen kevésbé sínylették meg a koronavírus-járvány okozta krízist – derül ki a Marketing Commando, 500 kis- és közepes vállalkozás körében végzett friss online felméréséből.

A megkérdezett kis- és közepes vállalkozások többségét hátrányosan érintette a koronavírus-járvány. A cégek 13%-ának forgalma megszűnt, 53% forgalma csökkent. 12% forgalma stagnált, 22% forgalma nőtt. Azonban korántsem érintette egyformán a krízis a cégeket.

Kevésbé sújtotta a koronavírus-krízis azokat a cégeket, amelyek bevételének legalább 30%-a online forrásból származik, azaz erős online lábbal rendelkeznek. Ezzel szemben a gyenge online lábbal rendelkező vállalkozások, azaz amelyek bevétele 30%-nál kisebb arányban származott online, kitettebbek voltak a járvány hatásainak. A különbség markáns.

A gyenge online lábbal rendelkező cégek 76%-ának csökkent a forgalma, 10%-ának stagnált, 14%-ának pedig javult. Lényegesen kevésbé érintette kedvezőtlenül a koronavírus-járvány hatása az erős online lábbal rendelkező vállalkozásokat. 52% forgalma csökkent, 13% esetében nem változott és 35%-é nőtt.

A válaszadó vállalkozások 26%-a egy hónapnál kevesebb, 35%-a pedig 2-3 hónapra elég tartalékkal rendelkezik. Három hónapnál hosszabb időre elég tartalékkal 37% rendelkezett.

A járvány okozta krízisre a megkérdezett vállalkozások 68%-a hozott racionalizáló intézkedéseket. 25% szüneteltette a tevékenységét, 53% csökkentette a vállalkozás rezsiköltségeit, 31% csökkentette a béreket, 24% pedig a létszámot. 19% megvágta a marketingkiadásokat. A válaszadók 3%-a kényszerült teljes profilváltásra.

Az még kérdés, hogy a koronavírus-járvány mekkora pusztítást végez a gazdaságban, de már több olyan intézkedése van példa, amelyek tompítják a negatív hatásokat. A jegybank már korábban elindított, a járvány miatt most felturbózott programja, az NHP Hajrá! kulcsfontosságú lehet az újraindulásban és a vállalkozások, ezen belül is a több százezer magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődésében. Beszédes számok alapján lehet bizakodni abban, hogy az NHP Hajrá! lökést ad a cégeknek, a korábbi program, az NHP Fix keretében ugyanis másfél év alatt 495 milliárd forint kedvezményes forráshoz jut több mint 16 ezer vállalkozás. 

A koronavírus-járvány átírta a mindennapok menetrendjét, valamint a gazdasági terveket is. Bár a járvány már hatással volt a magyar gazdaság első negyedéves teljesítményére, ennek ellenére a GDP – az első becslése szerint  - még több mint 2 százalékos pluszban zárt, a második negyedév azonban sokkal rosszabb lehet. Összességében az idén gyengébb produkció várható az utóbbi években tempós fejlődést mutató, tavaly például közel 5 százalékos többletet elérő magyar gazdaságtól. 

Jókora „tábor”

Az eddig fejlődésben kulcsszerepe van a vállalati szférának, tavaly összesen közel 2 millió regisztrált vállalkozás – a szakzsargon szerint gazdasági szervezet – volt Magyarországon, sajnos a járványhoz kötődő általános válság szinte minden szektort érint, azaz a szóban forgó vállalkozásokat is. A közel 2 milliós szám úgy jön össze, hogy tavaly majdnem 1,3 millió „önálló vállalkozás” – többek között egyéni vállalkozás – szerepelt a nyilvántartásban. Az összes vállalkozás 28,7 százalékát adták a társas vállalkozások – például kft.-k -, ők több mint 500 ezren voltak. Ahogy szó volt róla, a járvány sokkolta a gazdaságot, ezen keresztül a vállalkozásokat, ezért az állam és a jegybank is olyan intézkedésekről döntött, amelyek enyhítik a negatív hatásokat és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy minél előbb talpra állhasson a gazdaság. 

Szemmel látható

Az egyik legkiemelkedőbb lépés a Magyar Nemzeti Bank által elindított új kedvezményes hitelprogram, az NHP Hajrá!. Tulajdonképpen csak a neve új, a jegybank ugyanis már 2013-ban elindította az akkor még Növekedési Hitelprogramot (NHP), amelynek több szakasza, legutóbb már NHP Fix néven működött és kedvezményes forrást biztosított a vállalkozásoknak. Az NHP Hajrá! azért kulcsfontosságú, mert összesen 1500 milliárd forintos hitelkeretet jelent a kritériumokat teljesítő vállalkozások számára, a hitel kamata pedig maximum 2,5 százalék lehet, ráadásul a bankok közötti versenyben ez akár kevesebb is lehet. A korábbi NHP-s hiteleknél azért is kedvezőbbek az NHP Hajrá!-ban elérhető hitelek, mert a beruházási kölcsönöket akár 20 évre is kérhetik a vállalkozások, szemben az eddigi maximum 10 éves futamidővel. Az NHP Hajrá!-hitelek futamideje egyébként így 3-évtől 20 évig terjedhet. A Magyar Nemzeti Bank szakemberei arra számítanak, hogy az NHP Hajrá esetében kezdetben a forgóeszköz-hitelekre és a hitelkiváltásokra lesz a legnagyobb igény, de 20202 harmadik harmadában már lendületet vehetnek az új beruházások is, a járvány hatására ugyanis a kkv-k a termelés automatizálása érdekében tehetnek lépéseket, ehhez pedig beruházásokra lesz szükségük. Az NHP Hajrá! keretében elérhető 1500 millió forintos hitelforrás jelentőségét többek között az is mutatja, hogy GDP-arányosan is szemmel látható tétel, a 2019-es – folyó áron mért – közel 47 ezer milliárd forintos GDP-nek a 3,2 százalékának felel meg. 

Mellette szól

Az NHP Hajrá! amellett, hogy nagyon alacsony, a már említett 2,5 százalékos kamatplafonnal igényelhető, még sok további további tényező miatt jelent kiváló lehetőséget a vállalkozások számára. A teljesség igénye nélkül ezek a következő mikro-, kis- és középvállalkozások számára is elérhető

• a hitelösszeg fordítható működésre, bővítésre, korszerűsítésre is
• új és használt eszközök beszerzésére, munkabérre, hitelkiváltásra, cégvásárlásra is felhasználható
• az kérhető hitelösszeg rendkívül széles skálán mozog, 1 millió forinttól 20 milliárd forintig
• az NHP Hajrá! további kivételes megoldása, hogy a hitel nyújtó banknak két héten belül döntenie kell a folyósításról, azaz az érintett vállalkozások pozitív döntés esetén nagyon hamar hozzájuthatnak a fejlődéshez szükséges forráshoz. 

Az NHP Hajrá! tehát kedvező megoldást nyújt szinte minden vállalkozás számára. Ezt a korábbi kedvezményes jegybanki hitelprogramok közül például a múlt év elején indult NHP Fix program adatai is igazolják. A 2019 januári indulástól 2020 április végéig összesen több mint 16 ezer vállalkozás majdnem 23 ezer hitel- és lízingszerződés keretében kötött szerződését 495 milliárd forintra. Egy-egy NHP Fix-hitel átlagösszege megközelítette a 82 millió forintot, a lízingügyletek esetében az átlagértéke 11,1 millió forintra rúgott. A futamidő az előbbieknél 8,6 év, utóbbiaknál pedig közel 5 év. 

Összességében az NHP Hajrá! nagyban hozzájárulhat tehát ahhoz, hogy a járvány kedvezőtlen következményeit tompítsák és hosszabb távon elindulhassanak a vállalkozások a tempós fejlődés útján.

Sok mindent kényszerből lépnek most meg a vállalkozások, viszont ez a felkészülés nagyban elősegítheti a hazai kkv szektor digitális fejlődését. Az Európai Bizottság tavalyi adatai alapján Magyarország a 23. helyen áll a digitális versenyképesség terén, a jelenlegi helyzetben azonban az eddig elmaradt fejlesztések várhatóan megvalósulhatnak – olvasható a K&H Bank közleményében, melyben tanácsokat is adnak a cégeknek a lehetséges fejlesztési irányokra. 

A koronavírus-járvány miatt sok cégnek rövid idő alatt teljesen új, digitális alapokra kell helyeznie a működését, ami nehézséget okozhat, ha korábban nem történt ilyen irányú fejlesztés, felkészülés. A tapasztalatok miatt a járvány vélhetően felgyorsítja az ilyen célú fejlesztéseket, ezért fontos, hogy a cégek merjenek beruházni ebben az időszakban is. Ami tehát most kényszernek tűnhet, valójában a hosszú távú fejlődést szolgálja – véli Kökény Roland, a K&H kkv szegmens marketing vezetője.

A javasolt fejlesztési területek közül az első a kommunikáció, az utóbbi hetekben az otthoni munkavégzést sok esetben a hatékony kommunikáció hiánya lassította. A kapcsolattartás hatékonyságát a különböző, sok esetben a vírushelyzet miatt ingyenessé tett kommunikációs platformok (Skype, Microsoft Teams, Google Hangouts, Zoom) növelhetik, saját csapatunk produktivitását pedig online projektmenedzsment eszközökkel (Podio, Trello, Slack) javíthatjuk. 

A kommunikáció mellett az eladás és értékesítés hatémkonysága is javítható digitálisa, az online kereskedelem már a vírushelyzet előtt is egyre nagyobb teret nyert hazánkban, kiélezett versenyhelyzetet teremtve a cégek között, ez pedig most hatványozottan érvényes. 

A mostani helyzetben sok vállalkozásnak érdemes átgondolni céges pénzügyeit is, ma már számos eszköz segíti az online bankolást. A vírusjárvány következtében történt online átállás miatt a kibertámadások száma is megnövekedett, ezért első lépésként kiemelten fontos, hogy a céges pénzügyeket biztonságos eszközökről bonyolítsuk: mobiltelefonunkat, laptopunkat lássuk el megfelelő védelemmel, amelyre alkalmasak lehetnek fizetett vírusirtó programok (McAfee, Norton, Total Av). A pénzügyi folyamatok hatékony kezelésére pedig érdemes az online banki szolgáltatásokat és online számlázóprogramot alkalmazni.

A hazai társaságok üzletmenet-folytonossági (BCP) felkészültségére vonatkozóan, a COVID-19 helyzet kezelése kapcsán végzett nem reprezentatív kérdőíves felmérést a Deloitte. A fő tanulságok a következők: a pénzügyi szektor és az élelmiszeripar hamarabb tudott lépni, mint más iparágak, a munkaszervezési és pszichológiai háttér biztosítása pedig nem ment gond nélkül – olvasható az erről szóló közleményben.

A Deloitte hazai gazdasági és IT felső vezetők körében végzett, nem reprezentatív kérdőíves felméréséből kiderült, hogy az olyan szabályozott iparágak, mint a pénzügyi szektor vagy az élelmiszeripar, hamarabb tudott lépni a COVID-19 helyzet kezelésében, mint más iparágak képviselői. Igaz ugyan, hogy a járványra gyakorlatilag senki sem számított, ahol azonban voltak előre elkészített üzletmenet-folytonossági tervek, ki voltak jelölve a felelősök, ott szervezettebben tudtak reagálni a COVID-19 teremtette kihívásra, és 2-3 hét alatt át tudták állítani működésüket. BCP terveket pedig ott is elkezdtek készíteni, ahol eddig ritkán foglalkoztak komolyabban a kérdéssel, ahogy azt a kkv szektorban is látjuk.

A felmérés eredményei szerint a fizikai jelenlétet nem igénylő vállalkozásoknál hamar ki tudták alakítani az otthoni munkavégzéshez az informatikai hátteret, még ha az elején adódtak is zökkenők a szoftverfrissítéssel, távoli eléréssel vagy jelszócserével. Általános probléma volt, hogy a partnerekkel, ügyfelekkel kapcsolatos kommunikáció CRM rendszerrel támogatott nyomon követése nem volt megoldva és olyan kezdeti lépések bevezetésével is gondok voltak, mint a telephelyek látogatóinak regisztrálása.

„A kezdeti sokkhatás után látható, hogy a gazdaság szereplői két fő stratégia mentén igyekeznek tovább építkezni: az egyik a költségstruktúra módszeres átvizsgálása és optimalizálása, a másik az automatizáció és digitalizáció továbbfejlesztése, elősegítve a cég későbbi talpra állását” – mondta Marton Károly, a Deloitte Technológiai üzletágának szenior menedzsere.

Az üzletmenet-folytonosság szervezése magában foglalja az infrastruktúrával, információ-biztonsággal, alkalmazottakkal, működéssel és kommunikációval kapcsolatos kockázatok kezelését azzal a céllal, hogy felkészítse a vállalatot ezekre a kihívásokra, és biztosítsa a működés és a termelés folyamatosságát.

Az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. rendkívüli hitelgarancia programot indított a koronavírus járvány hazai cégekre gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére. Az 500 milliárd forintos keretösszegű Garantiqa Krízis Garanciaprogram segítségével a hazai kkv-k és nagyvállalatok 90 százalékos állami garanciavállalás mellett juthatnak a likviditásuk biztosítása érdekében forrásokhoz. Az új garanciaprogram ezzel hozzájárul a vállalkozások likviditási problémáinak megoldásához, a hazai munkahelyek megőrzéséhez, és támogatja a fejlesztési tevékenységek ösztönzését is.

• A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében igénybe vett hitelek maximális összege nem haladhatja meg a vállalat által kifizetett éves bérköltség és járulékok költségének kétszeresét, vagy a 2019-es árbevételük 25 százalékát.
• Az egy adósnak nyújtott maximális kezességvállalás mértéke elérheti akár az 5 milliárd forintot is, ami már a nagyvállalatok hitelhez jutásában is komoly segítség lehet.
• A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében igénybe vehető állami hátterű hitelgarancia feltételei rendkívül kedvezőek: a hitelfelvevő által fizetendő éves díj hitelösszegre vetítve futamidőtől függően a kkv-k esetében 0,25-1 százalék között van, a konstrukció állami díjtámogatása pedig 1 százalék. A nagyvállalatok által fizetendő díjak a kkv- díjak kétszerese.