A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében, hamarosan új lehetőség nyílik a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára többek között a generációváltást támogató rendszerek kiépítésére. Az időzítés nem véletlen, a Budapest Bank legfrissebb, a kkv szektort vizsgáló kutatása szerint is a vállalatok előtt álló egyik legnagyobb kihívás a következő vezetőgeneráció megtalálása és felkészítése az irányítói feladatokra. Ennek ellenére a vállalatvezetők 85 százaléka még nem is foglalkozik a kérdéssel, pedig a vállalkozás jövője múlhat a helyes döntésen. 

A magyar kis- és középvállalkozások kifejezetten jó évtizedet zárhatnak. Az elmúlt közel 10 év tendenciái azt mutatják, hogy a hazai kkv szektor kezdi legyőzni az olyan korábbi, általános problémáit, mint az alacsony termelékenység vagy a versenyképtelen működés. Az Európai Bizottság legfrissebb, európai uniós vállalatokat vizsgáló jelentése szerint, 2010 óta eltelt időszakban a magyar kis- és középvállalkozások magukra találtak, termelékenységük növekedése 20 százalékkal volt gyorsabb, mint az uniós átlag. 

Van még tér azonban a fejlődésre, és számos kihívás áll a kkv szektor sikerének útjában. A Budapest Bank tavalyi, a kis- és középvállalkozásokat vizsgáló kutatása szerint is az egyik legkomolyabb ezek közül a generációváltás kérdése. A szektor szereplőinek jelentős részét a rendszerváltás utáni években, azaz 20-25 éve alapították, így a vezetők elérték vagy lassan elérik a nyugdíjkorhatárt. Ennek ellenére mindössze 15 százalékukat foglalkoztatja az utódlás kérdése, és ebből csupán 7 százaléknál zajlik már a folyamat – derült ki a kutatásból.

A probléma súlyosságát a kormány is felismerte, és európai uniós finanszírozásban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében új programot indított. Ez támogatja a folyamatleírások, minták kidolgozását, amelyek segítségével a vállalkozások és az azokkal foglalkozó szakemberek az ország bármely részén le tudják bonyolítani a vállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek generációváltását. A kezdeményezés keretében különböző oktatási projektek fognak indulni, de egy tanácsadó ügyfélszolgálat is megkezdi működését a generációváltás előtt álló cégek számára. A program tényleges elindulására és a vállalkozások bevonására ősszel kerülhet sor. 

A Makery a világ első DIY (Do it Yourself, vagyis csináld magad!) étterme, ahol a vendégek maguknak főznek, a cég most az MFB csoporthoz tartozó Hiventures valamint a Solus Capital befektetéséből most franchise hálózatként hódítja meg a világot – olvasható az erről kiadott közleményben.  

Első ránézésre a Makery olyan, mint egy rendes étterem, ám a vendégek a kész ételek helyett az elkészítéshez szükséges hozzávalókat kapják meg kis tálkákon, kimérve és előkészítve. Az asztalokba indukciós főzőlapok vannak építve és tableteken futó videó alkalmazás vezet végig a kiválasztott étel elkészítésének lépésein. 20-25 perc alatt játszva elkészíthető egy tökéletes fogás.

Ebben az újszerű éttermi szolgáltatásban látta meg a potenciált az MFB csoporthoz tartozó Hiventures és a Solus Capital kockázati befektető társaság, akik egy közös befektetési körben 2 millió euróval szálltak be a Makery World Zrt. megalapításába. A befektetésből a skálázhatóságot növelő informatikai rendszer fejlesztése, nemzetközi értékesítés és marketing felépítése, valamint a sikeres szolgáltatás elterjesztése történik. Mostanra két jövőbeli franchise partnerrel a Makery már alá is írta a szerződést, melynek megfelelően az év végéig Bécsben és Stuttgartban már várhatóan lesz étterem. 

A Makery World lépéseit a gyors növekedés megalapozása vezérli, amely segítségével más piacokon is terjeszkedhet. A vállalat víziója, hogy kihasználva elsőbbségét elterjed, mint a világ vezető DIY éttermi lánca. Ennek érdekében éttermeket nyitó partnereket keres.

Az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a 2018-as történelmi eredményét is meghaladó mértékben teljesített 2019-ben. Az előzetes, nem auditutált adatok szerint 2019-ben a társaság kezességvállalásával a kkv szektorba áramlott hitelek meghaladták az 1000 milliárd forintot. Ez 20 százalékos bővülés az előző évhez képest, ami meghaladta a kkv-szektor hitelállományának bővülését. A garanciavállalási portfolió 777 milliárd forintot tett ki az év végén, a társaság ezzel 41 ezer hazai vállalkozás hitelhez jutását segítette.

Fennállása legsikeresebb évét érte el 2018-ban a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., 2019-ben pedig még tovább javult a társaság eredménye. Az előzetes, nem auditált adatok szerint 2019 év végén a Garantiqa kezességvállalásával a kkv szektorba áramlott hitelek nagysága 1046 milliárd forint volt, ami 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A garanciavállalási portfolió december végén 777 milliárd forint volt, ami 10 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.

Dr. Búza Éva vezérigazgató az eredmények kapcsán kiemelte: 2019-ben minden ötödik kkv hitelvétel a Garantiqa kezességvállalásával valósult meg, ami azt jelenti, hogy a társaság meghatározó szereplője a hazai kkv-k finanszírozásának, és az intézményi kezességvállalás népszerűsége egyre nő a hazai vállalkozások körében.

A Garantiqa legfontosabb célja továbbra is az életképes, de gyenge hitelképességű, vagy fedezettel nem rendelkező hazai mikro- kis és közepes vállalatok támogatása, a kezességvállalás egy fontos eszköz a hazai kkv szektor finanszírozásában, további erősítésében. Ennek a célnak a fontosságát jelzi az a kormányzati szándék is, hogy az állami garanciavállalás azokat a hazai vállalkozásokat segítse elsősorban, amelyek a gyenge fedezettség vagy a magas kockázati besorolás miatt a Garantiqa kezességvállalása nélkül egyáltalán nem, vagy nem a kíván mértékű hitelt kaphatták volna meg a kereskedelmi bankoktól. 

A vezérigazgató ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az úgynevezett addicionális állomány jelenti azt a kkv kört, amely a Garantiqa segítsége nélkül nem jutott volna forráshoz. Ennek az állománynak az aránya 2019 végére kormányhatározatban rögzített 85 százalékot is meghaladó mértékben 91 százalékra sikerült emelni, ami komoly eredmény. Mint ahogyan az is, hogy az intézményi kezességvállalás nemzetgazdasági hatékonysága érdemben javult, hiszen 2019-ben egységnyi kezességvállalással nagyobb volumenű hitelnövekedés sikerült elérni mint bármikor korábban.

A tavaly év végén bemutatott kormányzati kkv stratégia is abba az irányba mutat, hogy a hazai kkv szektor további fejlődésének egyik fontos sarokpontja a finanszírozás: az állami garanciavállalás és általában a garanciavállalás intézménye hatékony eszköz ennek a célnak az elérésben. A finanszírozási igény a kis- közepes- és mikro vállalkozások részéről továbbra is magas, ugyanakkor tény az, hogy a hazai kkv szektor hitelpenetrációja lényegesen elmarad az Európai Unió átlagától, de még a V4-ekétől is. Az intézményi kezességvállalásnak így továbbra is kiemelt szerepe van a kkv-k növekvő hitelfelvételének elősegítésében, a vállalati hitelállomány kkv stratégiában kitűzött ambiciózus növekedésének támogatásában.

Fókuszban a hosszabb lejáratú ügyletek és a digitalizáció

Dr. Búza Éva elmondta: egyértelmű az a nemzetgazdasági cél, hogy a hazai kkv-k finanszírozását is inkább a hosszabb lejáratú ügyletek és a beruházási-, fejlesztési célú finanszírozás felé lenne érdemes mozdítani. A Garantiqa kezességvállalásával elsősorban ezeket a hosszú lejáratú, beruházásokat elősegítő ügyleteket helyezi a fókuszba: 2015 óta a társaság által biztosított fejlesztési célú hitelek állományát négyszeresére sikerült emelni. A garanciavállalási portfolióban az éven túli ügyletek aránya évek óta folyamatosan növekszik, 2018-tól pedig határozott eltolódás figyelhető meg az éven túli ügyletek irányába. Míg 2016 év végén a mikrovállalkozásoknál vállalt kezességeknek csupán 30 százaléka kapcsolódott éven túli finanszírozási forráshoz, addig ez az arány tavaly év végén már 56 százalék volt.

A Garantiqa utóbbi időszakban elért dinamikus bővülésének egyik fontos eleme a digitalizáció: négy-öt éve kifejezetten nagy hangsúlyt fektetett a társaság erre a területre, aminek köszönhetően mára a teljes kezességvállalási folyamat digitalizált. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos ügyletnél a kezességvállalási kérelmet benyújtó hitelintézet jellemzően egy napon belül választ kap a kezességvállalásról, de például a COSME viszontgarancia program keretében nyújtott úgynevezett portfoliógarancia esetében valós idejű a kezességvállalás, magyarul nincs átfutás, a banktól érkező kezességvállalási igény a feltételek teljesülése esetén azonnali. 2019-ben befejeződött a Garantiqa üzleti folyamataink teljes digitalizációja, az idei év kihívása pedig egy ügyfélportál kialakítása lesz, amelynek segítségével a regisztrált vállalkozások minősítésüket követően online igényelhetik a Garantiqa szándéknyilatkozatát, ezzel új, innovatív csatornát teremtve a fordított kezességvállalási eljárás számára. 

A Garantiqa eddigi, 27 éves működése során  445 ezer szerződés keretében, 6044 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott már kezességvállalást. A hazai garanciaszervezetek kezességvállalási aktivitása nemzetközi szinten is magas, a kezességvállalási portfólió GDP-hez viszonyított arányát vizsgálva Magyarország 2,22 százalékos értékkel a második helyen áll Európában.

Magyarország jelenleg az Európai innovációs eredménytábla 23. helyén szerepel, most azonban hatékony segítséget kaphatnak fejlődésükhöz a kkv-k. A hazai vállalkozások az Enterprise Europe Network (EEN) hálózaton keresztül olyan, nemzetközi szinten alkalmazott innovációs elemzést és tanácsadást vehetnek igénybe, amellyel hatékonyan növelhető a cégek innovációs tevékenysége, és megtudhatják azt is, hogy hol állnak az uniós versenytársakhoz képest – olvasható az erről szóló közleményben.  

Az elmúlt évek kedvező gazdasági növekedése ellenére Magyarország innovációs teljesítménye továbbra is elmarad az EU átlagtól a 2019-es Európai innovációs eredménytáblán. 2011 óta uniós szinten 8,8 százalékponttal nőtt az innovációs teljesítmény, hazánkban csupán 2,8 százalékponttal, így mérsékelt innovátorként a 23. helyen állunk. Ennek egyik fő oka, hogy a vállalati szektor K+F ráfordítása 72%-a az uniós átlagnak, és a kkv-k innovációs tevékenysége – a termék-, szolgáltatás- és szervezetfejlesztést tekintve is – csupán harmada az uniós vállalkozásoknak. Ez utóbbihoz kapnak segítséget a hazai kkv-k, ugyanis az Enterprise Europe Network hálózatán keresztül térítésmentesen vehetnek igénybe olyan innovációs auditot, amely átfogóan megmutatja a cégek innováció menedzsmentjének erősségeit és hiányosságait. 

A hazai kkv-k az EEN irodáiban országszerte igénybe vehetik az IMP3rove™ módszert, amit a világ egyik legelismertebb tanácsadó cége és a német technológiai fejlesztések központjának tartott Fraunhofer intézet dolgozott ki. Az elemzés lényege, hogy öt területen vizsgálja egy vállalkozás innovációs sikereit, ami magába foglalja a cég innovációs stratégiáját, szervezeti felépítését, belső kultúráját, az innovációs életciklus folyamatokat és az ötletek megvalósulását segítő anyagi feltételeket.

Először a két kávézómmal nem az volt a cél, hogy kifizetődő legyen, a vendég szempontjai fontosabbak voltak, de muszáj ezt az egészet úgy felfogni, mint üzletet – mondta az 5 perc ötlet legfrissebb videójában Hajdu Attila egykori futballkapus, jelenleg tévés szakkommentátor. A volt profi sportolónak ma már balatoni panziója és borászata is van, melyek sikeréhez elengedhetetlen a családi összetartás.

1995-ben az édesanyámmal alapítottunk egy céget, ez működteti azóta is a két kávézót, amit a foci után elkezdtem csinálni – meséli a kezdetekről Hajdu Attila. Ugyanez a cég üzemelteti 2008 óta a Fürjes Villát is Balatonfüreden, melyben 2010-ben volt az első szezon a felújítást követően, később pedig Vászolyon telepítettek szőlőt és hoztak létre a borászatot. Vagyis ma már szinte egy „cégcsoportról” beszélhetünk. 

A kávézókat a vendég oldaláról kezdtem csinálni, nem az volt az első, hogy kifizetődő legyen. Pedig muszáj onnan indulni, hogy ez egy üzlet, de engem sokszor elvisz az egész, annyira átélem, ami nem biztos, hogy jó – vall üzleti filozófiájáról Hajdu. 

Az egykori kapus szerint szorgalom, alázat és szenvedély nélkül nincs semmi. A cégcsoport is azért tud így működni, mert ezek megvannak, de a családi összetartás is fontos. A főszezonban az egész család aktívan részt vesz a munkában, ez is nélkülözhetetlen a sikerhez - hangsúlyozza.

Tavaly hajszállal sikerült elkerülni a recessziót Németországban, azonban Európa legnagyobb gazdasága továbbra is szenved. Most ismét reális veszély lehet a zsugorodás, ha nem sikerül hamarosan talpra állniuk. Ez pedig Magyarország és a magyar cégek számára is rossz hír lehet, hiszen a legnagyobb exportpiacunkról, és a magyar beszállítói hálózat fontos megrendelőjéről van szó. 

Régóta szenved a német gazdaság

A tavalyi második negyedévben hosszú idő után fordult elő, hogy a német gazdaság nem tudott növekedni az előző időszakhoz képest, 0,2 százalékkal zsugorodott a teljesítménye. Emiatt pedig reális veszéllyé vált, hogy két egymást követő negyedévben nem lesz növekedés Európa motorjában, vagyis technikai recesszióba süllyed az ország. 

A harmadik negyedévben aztán megmenekült ettől a szégyentől a német gazdaság, mivel ugyan minimális ütemben, de ismét növekedett. Vagyis egyelőre a recesszió réme nem fenyeget, a szakemberek ráadásul sokat vártak az Európai Központi Bank (EKB) szeptemberben bejelentett lépéseitől, hogy azok majd ismét élénkítik a kontinens gazdaságát. 

Az optimista várakozások azonban eddig nem igazolódtak be, legutóbb néhány napja jelent meg egy kifejezetten gyenge adat a német ipari termelésről, ami ismét felveti a visszaesés rémét a negyedik negyedévben. A fontos gazdasági indikátorok közül pedig a feldolgozóipar beszerzési menedzserindexe pedig már egy éve a növekedést a zsugorodástól elválasztó 50 pontos lélektani határ alatt van, vagyis további gyenge kilátásokat vetít előre a német ipar számára. 

A feldolgozóipar esetében a januári 45 pont feletti érték ugyan már javulást jelent a korábbi állapothoz képest, amikor a 40 pontot is megközelítette az indikátor, de továbbra is a gazdaság gyengélkedését jelzi. A közgazdászok szerint pedig ez a helyzet egészen addig fenn is maradhat, amíg a német költségvetési politika nem változik érdemben. Jelenleg ugyanis Németországnak a világon a legnagyobb a fizetési mérleg többlete, ezért bőven lenne lehetősége lazítani a költségvetésen, növekedésösztönző, elsősorban keresletélénkítő lépéseket hozni, de eddig ezekre nem került sor. 

Miért fontos nekünk a német gazdaság botladozása?

A német növekedés gyengélkedése Magyarország számára is fontos lehet, hiszen a legnagyobb felvevőpiacunkról beszélünk. Ahogy a mondás tartja: ha Németország köhögni kezd, akkor Magyarország megbetegszik. Persze az eddigi adatok arra utalnak, hogy nincs sok félnivalónk, a magyar GDP 2019-ben is vélhetően közel 5 százalékkal bővült, alig lassított az előző évhez képest. Viszont egyre több jele van annak, hogy várhatóan nehezebb idők jönnek, amit csak tetézhet Németország (és Nyugat-Európa) lassulása. 

Abban szinte minden szakember egyetért, hogy a magyar gazdaságot az utóbbi két-három évben átmeneti tényezők is támogatták, melyek szép lassan kifulladnak. A legfontosabb ezek közül az uniós források beáramlása, a jelenlegi uniós költségvetési ciklus szinte minden forrását megpályáztatta és előfinanszírozta a kormány, ami a beruházásokon keresztül nagyban hozzájárult az elmúlt évek növekedéséhez. Ezek a források viszont most szép lassan elapadnak, a következő költségvetési ciklus csak 2021-ben indul, ráadásul csak most kezdődik igazán vita arról, hogy az Egyesült Királyság kiválásával mennyivel kevesebb forrás jut majd nekünk 2021 és 2027 között. Azt már szinte biztosra vehetjük, hogy kevesebb lesz ez a pénz. 

További átmeneti élénkítést jelentenek a történelmi mélyponton lévő kamatok világszerte, melyek a hitelezés felfutásán és a beruházásokon keresztül támogatják a gazdaságot. Azt viszont nehéz megbecsülni, meddig maradnak fenn ezek a kedvező feltételek, hiszen ha az európai gazdaság valóban nehéz időszak elé néz, akkor a jegybankok sem lesznek restek fenntartani ezt a gazdaságösztönzést. 

Az mindenesetre látszik, hogy az uniós források elapadásával és a nemzetközi környezet bizonytalanabbá válásával (kereskedelmi háború, koronavírus, amerikai elnökválasztás stb.) lassítani fog a magyar gazdaság, 2020-ra már inkább 4 százalék körül lehet a növekedésünk. Ha pedig ehhez jönne egy komolyabb nyugat-európai, elsősorban német recesszió, akkor az tovább rontana a kilátásokon. 

A magyar cégek közül elsősorban és közvetlenül azok érezhetik meg az európai gazdasági lassulást, melyek direkt exportkitettséggel rendelkeznek Németország felé, bár ezek jellemzően nem a kis- és közepes vállalatok, hanem a nagy multinacionális cégek. Ha azonban ezeknek a nagy cégeknek visszaesik a rendelésállománya, akár a termelésüket is csökkenteni kell emiatt, akkor az a magyar beszállítói hálózatot is érintheti, hiszen ezek a hazai kkv-k egyre jobban integrálódtak a nemzetközi gazdaságba. Vagyis egy elhúzódó német recessziót már több magyar cég is megérezne, a beszállítók kereslete is visszaesne, végső esetben elbocsátásokra kényszerülnének. 

Éppen emiatt akinek jelentős nemzetközi beágyazottsága vagy kitettsége van, annak lehet, hogy érdemes most elgondolkodnia olyan pénzügyi eszközökön (exportbiztosítás például), mely ezeket a negatív hatásokat legalább részben ki tudja védeni. Emellett extra biztonságot jelenthet a hitelgarancia azok számára, akik például devizában adósodnak el, illetve bevételük egy része is külföldi piacról származik. 

Ha azonban rövid időn belül kilábal Németország a most látható gödörből, akkor az a magyar gazdaságnak is adhat még egy lökést, a javuló kilátások mellett ugyanis megint több nemzetközi cég gondolkodna fejlesztésen, bővítésen, ami újabb beruházásokat hozhatna az országba. Vagyis összességében a 2020-as év kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, hogy elhúzódó német lassulásra, esetleg recesszióra vagy gyors kilábalásra kell-e készülniük a magyar cégeknek. 

A kkv-szektor köszöni szépen, életben van, viszont több olyan terület aggasztja a szereplőket, melyek terveik megvalósításában gátolják őket: a túlzott állami adminisztráció, a szakképzett munkaerő hiánya, annak magas költsége, valamint a magas közvetett költségek - mindezek a Via Credit pályázati tanácsadó kérdőíves felmérésének főbb megállapításai.

A megkérdezett cégvezérek közel 80 százaléka úgy véli, hogy a vissza nem térítendő pályázati támogatások pozitív hatással lesznek a vállalkozásra: 62 % mondta azt, hogy már érezhetően segítette őket, 22% pedig reménykedik abban, hogy nyerés esetén sikerül új terméket fejleszteni vagy új piacokat meghódítani.

Magyarország 2020-as várható gazdasági visszaesését a válaszadók fele prognosztizálja, ugyanakkor saját szektorukat tekintve e kérdéssel kapcsolatban jelentősen optimistábbak. Ennek megfelelően a vállalkozások nagyobb része tervez idén fejlesztéseket, melyek egy részét pályázati forrásokból kívánják megvalósítani. A fejlesztések értékét a kkv-vállalkozások mintegy 60 százaléka 50 millió forint körül vagy a fölött határozta meg.

A kérdőív kitöltésében részt vevő vállalkozások több, mint kétharmada arról számolt be, hogy 2020-ban létszámbővítést is tervez. Ezzel párhuzamosan a válaszadók kevesebb, mint egynegyede említette, hogy elbocsátásokat tervez, aminek részben „vérfrissítés”, tehát nem létszámcsökkentés az oka.

A Via Credit felmérésében a kkv-k legfőbb problémáival kapcsolatos kérdésre születtek a legsokrétűbb válaszok. Többször megjelenik a szakemberhiány, ezzel összefüggésben az elvárt bérek túl magas szintje, a méretből adódóan a kifejlesztett termék piaci bevezetésének elhúzódása, a túlzott adminisztráció és a technológiai hátrány.

Kislánykoromban is divattervező szerettem volna lenni, mindig az volt a célom, hogy a legjobbakkal dolgozzak – mondta az „5 perc ötlet” legfrissebb videójában Jagasics-Csonka Hedvig, a divatmárka alapítója. A finanszírozás érdekében egy ideje a KAVOSZ Zrt-vel is együttműködik a magyar márka, a tulajdonos szerint évről-évre kell építkezni. 

Kislánykoromban mindig divattervező szerettem volna lenni, 13 éves voltam, amikor rájöttem, milyen jó dolog varrni. A barátnőimnek is sok babaruhát varrtam, előbb-utóbb kereslet lett rá és eladtam. Tudatosan ebben az irányban kezdtem el mindennel foglalkozni, a divatszakmában dolgoztam modellként, divatiskolákban tanultam – mesélte Jagasics-Csonka Hedvig a kezdetekről. 

Az üzletasszony kiemelte: mindig a legjobbakkal szeretett volna dolgozni, hazai topmodellekkel, a legjobb cégekkel. „Nagyon kicsiben kezdtük el, annak idején a nagymamámtól kaptam kölcsön 3 millió forintot, hogy elindítsam az első vállalkozásomat, folyamatosan évről évre nőtt a bevétel” – mondta. 

Öt éve jött el az a pillanat, amikor úgy érezte, tovább nem tud növekedni a Sugarbird, ha nem vonnak be partnert, akkor kezdődött az együttműködésük a KAVOSZ Zrt-vel. Nekik volt olyan átlátható, működő programajánlatuk, amivel együtt tudnak dolgozni. Ezt az együttműködést évről évre újra kell tervezni, meg kell újítani. „Nem 3-5 éves, hanem egyéves tervekkel dolgozunk, hogy sose legyen késő újrakezdeni” – mondta jagasics-Csonka Hedvig.

Az exporttevékenységet folytató európai kkv-k több mint fele nagyobb forgalomra, közel harmaduk foglalkoztatás-bővülésre, minden második cég pedig piaci részesedésének növekedésére számít. A magyar kkv-k ennél valamivel visszafogottabb várakozásokkal bírnak –derül ki a kkv-k exportfejlesztését szolgáló Enterprise Europe Network (EEN) felméréséből. 

A külkereskedelmi tevékenységet végző európai kkv-k körében 2018 és 2019 áprilisa között végzett felmérés alapján a cégek 59 százaléka számít a következő 12 hónap során növekvő forgalomra, miközben stabil foglalkoztatás-bővülés várható, és a cégek 30 százaléka tervezi növelni munkaerőlétszámát. A piacbővüléssel kapcsolatban óvatos optimizmus figyelhető meg: a külföldi terjeszkedést szándékozók 49 százaléka számít piaci részesedésének növekedésére. A hazai kkv-k ennél valamivel visszafogottabbak exportkilátásaikat illetően. 56 százalékuk számít a forgalma, 45 százalékuk pedig a piaci részesedésének növekedésére, miközben minden negyedik cég tervez foglalkoztatás-bővítést, ami azonban jóval felülmúlja régiós társunkat, Csehországot, ahol a cégek 49 százaléka tervez forgalom és csupán 14 százaléka foglalkoztatás-bővülést. 

A magyarországi cégek mintegy 95 százaléka magyar tulajdonú kis- és középvállalkozás, a legkisebbekben is megvan azonban a lehetőség, hogy globális exportőrré váljanak. A sikeres külpiaci bővülés első lépése a meglévő erőforrások felmérése, és ennek tudatában az elérni kívánt célok kitűzése – tehát hogy melyik piacon, kinek és milyen formában kíván értékesíteni a cég. Ezután következhet a feladatok leosztása, és azok finanszírozásának kérdése. Egy távoli piac meghódításánál ugyanis akár csak az úti költségek fedezése is jelentős anyagi vonzattal jár. Fel kell mérni azt is, hogy a célországban milyen szabályozás vonatkozik az adott termék vagy szolgáltatás értékesítésére, majd ezt követően jöhet az üzleti terv elkészítése – olvasható az EEN közleményében.

A hazai kkv-k kezdik felismerni az online világot, tízből hét cég rendelkezik ugyanis saját weboldallal, egy jelentős részük pedig már a legnépszerűbb közösségi média felületen is jelen van – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. A céges honlapot túlnyomó többségük általános céginformációk megosztására használja, de nem ritka a webshop funkció sem, míg a vevőkkel való kapcsolattartásra és a munkaerő toborzásra inkább a Facebookot részesítik előnyben.

Az eNET legfrissebb kutatása szerint a felnőtt magyar internetezők 89 százaléka, azaz közel 5,3 millióan használnak okostelefont, a legnépszerűbb online tevékenység a böngészés (72%), miközben a közösségi média oldalak látogatása is igen népszerű (67%). Ezzel két év alatt mintegy 800 ezerrel bővült az okostelefont használók tábora, a mobilnetezők száma pedig 1,7 millióval emelkedett. 

Ebből az is következik, hogy az online jelenlét nagy lehetőségeket rejt a cégeknek. A K&H kkv bizalmi index kutatás eredménye szerint a cégek figyelembe veszik az okostelefont használók táborának dinamikus növekedését és a felhasználói szokások változását, hiszen tízből hét vállalkozásnak van saját honlapja, 35 százalékuk pedig a Facebookon is jelen van. Ugyanakkor az inkább szakmai LinkedIn, és a szórakoztató vonalat képviselő Instagram egyelőre még nem annyira népszerű a cégeknél, a vállalkozások negyede pedig semmilyen online felületen nincs jelen.

A kutatás rávilágít arra is, hogy a vállalkozások a különböző online felületeket más-más célra használják. A válaszokból kiderül, hogy bemutatkozásra, céginformációk és elérhetőség megosztására, illetve értékesítésre inkább a weboldalt használják. Ha azonban kapcsolattartásról vagy a leendő munkatársak megtalálásáról van szó, már a közvetlenebb kommunikációt lehetővé tevő Facebookot részesítik előnyben.