Tavaly hajszállal sikerült elkerülni a recessziót Németországban, azonban Európa legnagyobb gazdasága továbbra is szenved. Most ismét reális veszély lehet a zsugorodás, ha nem sikerül hamarosan talpra állniuk. Ez pedig Magyarország és a magyar cégek számára is rossz hír lehet, hiszen a legnagyobb exportpiacunkról, és a magyar beszállítói hálózat fontos megrendelőjéről van szó. 

Régóta szenved a német gazdaság

A tavalyi második negyedévben hosszú idő után fordult elő, hogy a német gazdaság nem tudott növekedni az előző időszakhoz képest, 0,2 százalékkal zsugorodott a teljesítménye. Emiatt pedig reális veszéllyé vált, hogy két egymást követő negyedévben nem lesz növekedés Európa motorjában, vagyis technikai recesszióba süllyed az ország. 

A harmadik negyedévben aztán megmenekült ettől a szégyentől a német gazdaság, mivel ugyan minimális ütemben, de ismét növekedett. Vagyis egyelőre a recesszió réme nem fenyeget, a szakemberek ráadásul sokat vártak az Európai Központi Bank (EKB) szeptemberben bejelentett lépéseitől, hogy azok majd ismét élénkítik a kontinens gazdaságát. 

Az optimista várakozások azonban eddig nem igazolódtak be, legutóbb néhány napja jelent meg egy kifejezetten gyenge adat a német ipari termelésről, ami ismét felveti a visszaesés rémét a negyedik negyedévben. A fontos gazdasági indikátorok közül pedig a feldolgozóipar beszerzési menedzserindexe pedig már egy éve a növekedést a zsugorodástól elválasztó 50 pontos lélektani határ alatt van, vagyis további gyenge kilátásokat vetít előre a német ipar számára. 

A feldolgozóipar esetében a januári 45 pont feletti érték ugyan már javulást jelent a korábbi állapothoz képest, amikor a 40 pontot is megközelítette az indikátor, de továbbra is a gazdaság gyengélkedését jelzi. A közgazdászok szerint pedig ez a helyzet egészen addig fenn is maradhat, amíg a német költségvetési politika nem változik érdemben. Jelenleg ugyanis Németországnak a világon a legnagyobb a fizetési mérleg többlete, ezért bőven lenne lehetősége lazítani a költségvetésen, növekedésösztönző, elsősorban keresletélénkítő lépéseket hozni, de eddig ezekre nem került sor. 

Miért fontos nekünk a német gazdaság botladozása?

A német növekedés gyengélkedése Magyarország számára is fontos lehet, hiszen a legnagyobb felvevőpiacunkról beszélünk. Ahogy a mondás tartja: ha Németország köhögni kezd, akkor Magyarország megbetegszik. Persze az eddigi adatok arra utalnak, hogy nincs sok félnivalónk, a magyar GDP 2019-ben is vélhetően közel 5 százalékkal bővült, alig lassított az előző évhez képest. Viszont egyre több jele van annak, hogy várhatóan nehezebb idők jönnek, amit csak tetézhet Németország (és Nyugat-Európa) lassulása. 

Abban szinte minden szakember egyetért, hogy a magyar gazdaságot az utóbbi két-három évben átmeneti tényezők is támogatták, melyek szép lassan kifulladnak. A legfontosabb ezek közül az uniós források beáramlása, a jelenlegi uniós költségvetési ciklus szinte minden forrását megpályáztatta és előfinanszírozta a kormány, ami a beruházásokon keresztül nagyban hozzájárult az elmúlt évek növekedéséhez. Ezek a források viszont most szép lassan elapadnak, a következő költségvetési ciklus csak 2021-ben indul, ráadásul csak most kezdődik igazán vita arról, hogy az Egyesült Királyság kiválásával mennyivel kevesebb forrás jut majd nekünk 2021 és 2027 között. Azt már szinte biztosra vehetjük, hogy kevesebb lesz ez a pénz. 

További átmeneti élénkítést jelentenek a történelmi mélyponton lévő kamatok világszerte, melyek a hitelezés felfutásán és a beruházásokon keresztül támogatják a gazdaságot. Azt viszont nehéz megbecsülni, meddig maradnak fenn ezek a kedvező feltételek, hiszen ha az európai gazdaság valóban nehéz időszak elé néz, akkor a jegybankok sem lesznek restek fenntartani ezt a gazdaságösztönzést. 

Az mindenesetre látszik, hogy az uniós források elapadásával és a nemzetközi környezet bizonytalanabbá válásával (kereskedelmi háború, koronavírus, amerikai elnökválasztás stb.) lassítani fog a magyar gazdaság, 2020-ra már inkább 4 százalék körül lehet a növekedésünk. Ha pedig ehhez jönne egy komolyabb nyugat-európai, elsősorban német recesszió, akkor az tovább rontana a kilátásokon. 

A magyar cégek közül elsősorban és közvetlenül azok érezhetik meg az európai gazdasági lassulást, melyek direkt exportkitettséggel rendelkeznek Németország felé, bár ezek jellemzően nem a kis- és közepes vállalatok, hanem a nagy multinacionális cégek. Ha azonban ezeknek a nagy cégeknek visszaesik a rendelésállománya, akár a termelésüket is csökkenteni kell emiatt, akkor az a magyar beszállítói hálózatot is érintheti, hiszen ezek a hazai kkv-k egyre jobban integrálódtak a nemzetközi gazdaságba. Vagyis egy elhúzódó német recessziót már több magyar cég is megérezne, a beszállítók kereslete is visszaesne, végső esetben elbocsátásokra kényszerülnének. 

Éppen emiatt akinek jelentős nemzetközi beágyazottsága vagy kitettsége van, annak lehet, hogy érdemes most elgondolkodnia olyan pénzügyi eszközökön (exportbiztosítás például), mely ezeket a negatív hatásokat legalább részben ki tudja védeni. Emellett extra biztonságot jelenthet a hitelgarancia azok számára, akik például devizában adósodnak el, illetve bevételük egy része is külföldi piacról származik. 

Ha azonban rövid időn belül kilábal Németország a most látható gödörből, akkor az a magyar gazdaságnak is adhat még egy lökést, a javuló kilátások mellett ugyanis megint több nemzetközi cég gondolkodna fejlesztésen, bővítésen, ami újabb beruházásokat hozhatna az országba. Vagyis összességében a 2020-as év kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, hogy elhúzódó német lassulásra, esetleg recesszióra vagy gyors kilábalásra kell-e készülniük a magyar cégeknek.