A koronavírus-járványból fakadó gazdasági válság ellenére 2020-ban is bővülni tudott a vállalati hitelek állománya Magyarországon – derül ki az MNB most megjelent hitelezési jelentéséből. Ebben jelentős szerepük volt a jegybanki és állami hitel- és garanciaprogramoknak, így a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tevékenységének is.

Válságban is bővülni tudott a hitelezés

 A jegybank most összeállított jelentése szerint a tavalyi negyedik negyedévben a járvány második hullámának negatív gazdasági hatásai ellenére mintegy 227 milliárd forinttal tovább bővült a vállalati hitelállomány. Ezzel az év egészében a hitelfelvétel 780 milliárd forinttal volt magasabb, mint a törlesztés, így a vállalkozások banki hitelállománya 9,4 százalékkal bővült. A bővülésben a forinthitelek 20 százalékos növekedése játszotta a kulcsszerepet, miközben a devizahitelek állománya 4 százalékkal csökkent. A teljes piacon belül a kkv-szegmens hitelállománya előzetes adatok alapján 13,2 százalékkal növekedett az év során.

 Ezzel a tavalyi növekedés ugyan elmaradt a 2019-es 1044 milliárd forinttól, de az kifejezetten biztató, hogy a negyedik negyedévben kötött 1155 milliárd forintnyi hitelszerződés 71 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi összeget. Az év során a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelállománya a piaci átlag feletti mértékben, 13 százalékkal növekedett, amiben nagy szerepe volt a tavasszal elindított NHP Hajrá! hitelprogramnak is. A jegybank támogatásával biztosított kedvezményes kamatozású hitel az utolsó negyedévben 660 milliárd forintot tett ki, ami azt jelenti, hogy a kkv-hitelek 90 százalékánál igénybe vették a programot.

 További kedvező fejlemény, hogy az év végére a járvány második hulláma ellenére egyre kevesebb vállalkozás vette igénybe a hiteltörlesztési moratóriumot, ami arra utal, hogy enyhültek a pénzügyi, likviditási gondjaik. Az év közepén még a jogosult vállalati hitelállomány 51 százalékára vették igénybe a moratóriumot, az év végére ez az arány 39 százalékra csökkent.

 Előretekintve a jegybanki felmérésben részt vevő bankok továbbra sem számítanak érdemi szigorításra a hitelkondíciókban. A negyedik negyedévben az üzleti célú ingatlanhitelek esetében volt szektorspecifikus szigorítás, a többi típus esetében alapvetően nem változtak a feltételek. 2021 első felében a pénzintézetek egyik méretkategóriában sem terveznek további szigorítást, ezzel együtt a kereslet további élénkülésére számítanak.

A hitelgarancia is segített megelőzni a pénzügyi válságot

 Jelentésében az MNB is hangsúlyozza, hogy a negyedik negyedéves állománynövekedésben jelentős szerepük volt a válság miatt bevezetett intézkedéseknek, mint a törlesztési moratórium, az NHP Hajrá! és az állami hitel- és garanciaprogramok. Nagyban ezeknek köszönhető, hogy sikerült elkerülni a 2008-ban látotthoz hasonló helyzetet, amikor a globális pénzügyi válságot követően évekig csökkent a lakossági és a vállalati hitelállomány is. Ez a korábbi túlzott eladósodás mellett abból is eredt, hogy az állam és a jegybank mozgástere mérsékelt volt, így nem tudták támogatni a hitelpiacot, és azon keresztül a minél gyorsabb gazdasági kilábalást.

 Ezzel szemben tavaly tavasszal a járvány kitörése után azonnal bevezetésre került a moratórium, illetve több állami hitel- és garanciaprogram elindult. Ezekkel sikerült elkerülni a meredek visszaesést a hitelezésben, így a bankok továbbra is támogatni tudják a gazdaság visszapattanását.

 Az NHP Hajrá! már szóba került az új ösztönzők közül, a jegybanki hátterűkedvezményes hitelprogram keretösszegét már 2500 milliárd forintra emelte az MNB. Ehhez kapcsolódott az 1500 milliárd forintos garanciaprogram és a további állami hitelprogramok.

 A Krízis Garanciaprogram már tavaly is azoknak a cégeknek tudott elsősorban segíteni, melyek kockázatosabbak voltak az átlagnál, ezért a bankok nehezebben hitelezték őket. Ez a kockázat eredhetett akár abból, hogy a válság által kiemelten sújtott szektorban (turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar stb.) tevékenykedtek. Esetükben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt-n keresztül az állam akár 90 százalékban is kezességet vállal a hitelért, így a bankok sokkal könnyebben és olcsóbban, kisebb kockázattal tudják őket hitelezni.

 Az állami garanciaprogram hatása már a Garantiqa tavalyi számaiban is megmutatkozott: az MFB-csoporthoz tartozó cég kezességvállalási portfóliója 512 milliárd forinttal nőtt 2020-ban, így a társaság kezességvállalásának összege elérte az 1600 milliárd forintot. Ezzel a teljes hazai kkv-hitelállomány 30 százaléka mögött volt hitelgarancia.

 Az anticiklikus módon bevezetett programok a hitelmoratórium mellett nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a koronavírus járvány nem járt hitelválsággal, valamint az éves vállalati hiteldinamika továbbra is közel kétszámjegyű növekedést mutasson – hangsúlyozza az MNB jelentése. Összességében 2020-ban a jegybanki és állami intézkedések a hitelek nagyjából 60 százalékában játszottak szerepet.

 További kedvező tendencia, hogy az új programok hatására a hitelszerződések jelentős mértékben eltolódtak a fix kamatozású forinthitelek irányába. Míg 2019-ben a szerződött állomány 24 százaléka volt fix kamatozású és 62 százaléka forinthitel, addig 2020-ban 49, illetve 80 százalékot tett ki a fixált, illetve forintban denominált hitelek aránya az új kibocsátásban.

Az Európai Beruházási Alap és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány összesen 3 milliárd forint összegű támogatást fog nyújtani azoknak a magyar kis- és középvállalkozásoknak, amelyek a kulturális és a kreatív ágazatban tevékenykednek – jelentette be az Európai Bizottság. A támogatás azt hivatott elősegíteni, hogy a cégek meg tudják tartani a dolgozóikat, és gyorsabban meg tudjanak birkózni a koronavírus-világjárvány következményeivel.

A most bejelentett viszontgarancia-megállapodásnak köszönhetően a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ki fogja tudni terjeszteni garanciaprogramját a kulturális és kreatív ágazatban működő kkv-kre és állami tulajdonú kisvállalatokra, amelyeket különösen erőteljesen sújtott a koronavírus-világjárvány. A finanszírozás a kisebb médiavállalkozásokat is segíteni fogja abban, hogy könnyebben jussanak forráshoz, és le tudják győzni a válság miatt jelentkező kihívásokat.

A megállapodás fedezetét az európai beruházási terv keretében a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze biztosítja, mely az Európai Bizottság forrása. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 15 éve támogatja a hazai kkv-kat, ezt a támogatást tudják most kiterjeszteni a kulturális és kreatív szektorra. A jelenlegi járványhelyzet és gazdasági válság megnehezítette a szektorban működő mintegy 70 ezer cég növekedését és forráshoz jutását, ezért volt szükség a támogatásra – emelte ki Csuhaj-Varjú Imre, az alapítvány elnöke.

Egyre több kis- és középvállalkozás veszi igénybe a digitiális faktoring lehetőséget - közölte a digitális faktoringra és online hitelezésre specializálódott Péntech. 

A Péntech finanszírozási oldalán 2020 március óta több mint 400 százalékkal nőtt a regisztráló kis- és középvállalkozások száma, a cégek több mint 6 milliárd forint értékben igényeltek finanszírozást az oldalon keresztül, a legnépszerűbb termék pedig egyértelműen a faktoring.

A pandémia miatt sok vállalkozásnak kihívást jelent a hagyományos faktoring folyamat, mivel számos faktorcégnél és banknál még manuálisan, sok esetben papír alapon működik a folyamat. A járványidőszakban a cégek egyre inkább a digitális csatornákat preferálják, a teljesen online ügyintézés pedig gyors és egyszerű megoldást nyújt.

A Magyar Faktoring Szövetség adatai szerint 2020 harmadik negyedévében 6 százalékos visszaesést szenvedett el a piac a 2019-es azonos évi időszakhoz képest, eközben azonban a Péntech online szolgáltatását egyre több vállalkozás veszi igénybe.

Berényi Benjámin, a Péntech társalapító-ügyvezető igazgatója a közleményben elmondta, szerencsésnek tartják magukat, hiszen a digitális megoldásaiknak köszönhetően egy zsugorodó piacon is növelni tudták piaci részesedésüket.

Elsődleges céljuk, hogy a hazai kis- és középvállalkozások felismerjék a faktoringban rejlő lehetőségeket, és nem csupán likviditásuk optimalizálása során, de a növekedésükhöz vezető úton is segítsék ügyfeleiket – tette hozzá a társalapító-ügyvezető igazgató.

A Péntech digitális finanszírozást kínál a hazai kis- és középvállalkozásoknak, legyen szó digitális faktoringról vagy online hitelezésről. Portfóliójukban több mint 500 regisztrált cég szerepel.

Idén is elérhetőek a koronaválság kezelésére bevezetett kedvezményes hitelgarancia konstrukciók 

A COVID-19 vírusjárvány idején a gazdaság segítése érdekében alkalmazható állami támogatások 2021. június 30. helyett 2021. december 31-ig alkalmazhatók. Így idén egész évben elérhető marad az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által, a válság negatív hatásainak enyhítését célzó Garantiqa Krízis Garanciaprogram. A kifejezetten kedvező, állami díjtámogatást is tartalmazó konstrukció meghosszabbítása mellett döntés született arról is, hogy a beruházási hitelekhez kapcsolódó Krízis Investment Hitelgarancia futamideje 10-ről 15 évre emelkedik. 

Az Európai Bizottság döntésének nyomán a koronaválság kezelése és a gazdaság segítése érdekében nyújtható állami támogatások 2021. június 30. helyett 2021. december 31-ig alkalmazhatók. Ennek következtében idén egész évben elérhetővé válik a hazai vállalkozások számára a válság negatív hatásainak enyhítését célzó, rendkívül kedvező feltételrendszerű Garantiqa Krízis Garanciaprogram.

A Garantiqa Krízis Garanciaprogram bevezetése óta eltelt idő tapasztalatai azt mutatják, hogy a vállalati szektor forrásbevonási igénye meghaladta a programra 2020. évre eredetileg előirányzott 500 milliárd forintos keretösszeget. Az idei év első két hónapjának statisztikáira alapozva elmondható, hogy a kkv-k külső forrásbevonásához a Garantiqa kezességére 2021-ben mindvégig szükség lesz. 

Dr. Búza Éva vezérigazgató kiemelte: A Garantiqa Krízis Garanciaprogram igénybevételére 2021-ben is jelentős kereslet mutatkozik. A tavalyi indulás óta 2021 február végéig közel 21 ezer szerződéssel 870 milliárd forintot meghaladó volumenű hitelnek a gazdaságba áramlását tette lehetővé a Garantiqa kezességvállalása a Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként indított program népszerűsége várakozáson felüli, ez azt jelenti, hogy az intézményi kezességvállalásnak fontos szerepe van a koronavírus okozta világjárvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésében. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram elindításával a mikro-, kis- és középvállalkozások mellett a nagyvállalatok számára is elérhető garanciaeszköz került bevezetésre. A program célzott módon segíti a likviditáshoz való hozzáférést, valamint a beruházások megvalósítását.

A vezérigazgató elmondta: a garanciatermékek, az elérhető támogatott hitelprogramok, és a forrást biztosító egyéb programok rendelkezésre állása továbbra is kiemelt jelentőségű a hazai kkv szektor számára. Ezen eszközök összehangolt, együttes alkalmazása nemcsak a válságkezelés, hanem a gazdaság újraindításának is az alapja lehet. A pandémiás helyzet elhúzódásával hosszabb távon szükséges a kedvezményes, és állami díjtámogatásban részesített garanciaprogramok alkalmazása. A napokban megjelent kormányzati döntés megfelelő mértékű állami viszontgarancia keretet biztosít a Garantiqa részére: ennek értelmében az állami háttérrel vállalható kezesség volumene 2200 milliárd forintról 2500 milliárd forintra emelkedik.

Kiváló eredménnyel zárt a Garantiqa

A Garantiqa kezességvállalási portfóliója 2020 végére 512 milliárd forinttal nőtt, ami 66 százalékos bővülést jelent. A társaság kezességével biztosított hitelek állománya 2020 végére meghaladta az 1600 milliárd forintot, ezzel a teljes hazai kkv hitelállomány közel 30 százalékát a Garantiqa kezességvállalása biztosította.

A vezérigazgató hangsúlyozta: A Garantiqa eredményei jóval a középtávú stratégiában kitűzött célok felett alakultak, köszönhetően a rendkívüli üzleti aktivitásnak és a válság hatásainak enyhítése érdekében - a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében - végrehajtott intézkedéseknek. 

Fordított kezességvállalás: Garantiqa Direkt, garanciaképesség lekérdezés percek alatt

A Garantiqa célja, hogy a kis és középvállalkozások még egyszerűbb módon vehessék igénybe a kezességvállalást, ezért Garantiqa Direkt néven digitális ügyfélportált indított az elmúlt év végén. A portálon egy egyszerű lekérdezéssel az érdeklődő vállalkozások előzetesen informálódhatnak garanciaképességükről, illetve az egy hitelfelvétel során igénybe vehető hitelgarancia összeghatáráról. A vállalkozások közvetlenül - saját bankjuk, vagy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. további bevonása nélkül -, a portál felületén (a későbbiekben mobil applikáción keresztül is) kezességvállalási-szándéknyilatkozatot igényelhetnek, amelyet felhasználhatnak bankjukban a hiteligénylés során.

A pénzügyi tudatosság különösen fontossá vált járványhelyzetben, a családok is olyan kihívásokkal néznek szembe, amelyek megoldásában a hosszabb távú pénzügyi tervezés is segítséget adhat – hangsúlyozta Varga Mihály a hetedik PÉNZ7 online keretek között tartott megnyitóján. A pénzügyminiszter az idei témákat ismertetve elmondta: a „Tudatos pénzkezelés a családban – Családi költségvetés”, illetve az „InnoVál(l) – Vállalkozz okosan!” a fiatalok gyakorlati ismereteit helyezi középpontba. A kimagasló részvételi számok elismeréseként a magyar program a Global Money Week eseménysorozat legjobbjai között szerepelt az elmúlt években. A Garantiqa munkatársai önkéntesként idén is részt vesznek a programban, Dr. Búza Éva vezérigazgató pedig a Pénzügyi Kultúra Nagykövete Díjat kapta a programban való aktív közreműködése elismeréséül.

A PÉNZ7 program – a járványhelyzet miatt – digitális környezetben alkalmazható megoldásokkal segíti a tanórák megtartását. Online tanórát, illetve rögzített előadást tart többek között Varga Mihály, Kandrács Csaba jegybanki alelnök és számos kormányzati, illetve banki vezető. Idén is nagy az érdeklődés a PÉNZ7 iránt: több mint 1000 iskola mintegy 170 ezer diákja mintegy 12.000 speciális tanóra keretében, 700 önkéntes önkéntes közreműködésével kapcsolódik be a programsorozatba. Hazánk 2015-ben alapítóként csatlakozott az European Money Week Európa mintegy 30 országában egy időben zajló kezdeményezéshez. A magyar PÉNZ7 iskolai eseményei idén március 1–5. között zajlanak.

A PÉNZ7 együttműködő szakmai partnerei – az Emberi Erőforrások Minisztériuma projektvezetésével az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány – küldetésüknek tekintik a jövő nemzedék pénzügyi-gazdasági nevelését, vállalkozói hajlandóságának formálását, a mindennapokban előforduló pénzügyi helyzetek tudatos kezelését. Az osztályfőnöki, életvitel-, matematika- vagy történelemórán élményalapú tananyagok segítségével a pedagógusok interaktív módszerekkel ismertetik meg a diákokat a pénzügyi és gazdálkodási alapfogalmakkal. A pandémiás időszak miatt a program minél egyszerűbb, gördülékeny megvalósítását a szervezők úgy támogatják, hogy a PÉNZ7 tanórák a március 1-5. közötti héten– a rendelkezésre álló digitális anyagokkal, komplett mintaórákkal-, akár online formában, akár később a tanév során bármikor megtarthatók.

A PÉNZ7 alapelve szerint a tanórákon márka, kereskedelmi logó nem jelenhet meg. A felkészülést megkönnyíti, hogy a korábbi tanévek minden pénzügyi tananyaga – mintavideók, e-learning tananyag és webináriumok – elérhetőek a www.penz7.hu honlapon. A pénzügyi döntéseket megkönnyítő, négy korosztály számára készült modern anyagokat idén is a Pénziránytű Alapítvány és a Junior Achievement Magyarország szakemberei fejlesztették. A PÉNZ7-et izgalmas kísérőprogramok, pályázatok és tanulmányi versenyek színesítik.

A szervezők kiemelt célja, hogy már fiatalkorban megalapozzák a pénzügyi és gazdasági tudatosságot, vállalkozói kedvet. A PÉNZ7-program a kormány lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését célzó stratégia részeként annak megvalósulását is támogatja. Ugyancsak fontos törekvés az új kkv-stratégia végrehajtása, ezáltal a vállalkozói életforma népszerűsítése, a vállalkozói szellemű oktatás fejlesztése.

A témahét részletes programja a www.penz7.hu oldalon található.

Néhány hete hirdette meg a kormány a Gazdaság Újraindítási Akcióterv keretében a leginkább érintett kkv-k számára a 10 millió forintos kamatmentes hitelt. Azóta egyre több részlet derül ki a konstrukcióról, ma már tudjuk, hogy első körben kik vehetik fel a kedvezményes hitelt, ami sok cég számára a túlélést jelentheti. 

10 milliós hitel a legrászorulóbbaknak

Orbán Viktor jelentette be a gazdaság újraindításának lépéseit, illetve az első szakasz konkrét intézkedéseit, melyek között a legnépszerűbbek között lehet a kkv-k 10 millió forintos kamatmentes hitele. Az új kölcsön nem csak kamatmentes lesz, de három évig törleszteni sem kell. A kormány erre a célra 100 milliárd forintot szán első körben, ami tízezer cégnek jelenthet könnyítést. 

A hitelt az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül igényelhetik az érintettek, az MFB Pontokon lehet majd beadni a dokumentumokat. A kamat mellett a banki költségekkel sem kell számolni a cégeknek, jelenleg az utolsó simításokat végzik a terméken, melyet március első felében vehetnek majd fel először. 

Természetesen nem kötelező a maximális 10 millió forintos keretet kihasználni, 1-10 millió forintot igényelhetnek a kkv-k. Az összes teljes egészében előleggel lesz elérhető, így a folyósításra sem kell sokat várniuk a vállalkozásoknak. Önrészt nem kell a cégeknek a hitel mellé tenni, a futamidő maximum 10 év, a rendelkezésre állási idő pedig a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb három hónap. A jelenlegi tervek szerint november végéig lehet benyújtani a hitelkérelmeket, de ez a határidő a válság alakulásának függvényében kitolható. 

Kik igényelhetik a hitelt?

Már a konstrukció bejelentésekor kiemelte a kormányfő, hogy a leginkább rászoruló cégekre korlátozzák a felvétel lehetőségét, melyeket a jelenlegi gazdasági válság kiemelten sújtott és mostanra teljesítőképességük végére értek. A program első, márciusban induló szakaszában a turisztika, a vendéglátás, a kultúra és a sport területén működő vállalkozások élhetnek a kedvezményes hitellel. 

A hitelprogram tervezetéből az is kiderül, hogy egyéni vállalkozók is élhetnek az eszközzel, az egyetlen korlátozás, hogy a 2019-es üzleti évük lezárt legyen. A 10 millió forintos maximális hitelösszegen belül annyi korlátozás van, hogy legfeljebb a 2019-es árbevétel összegét vehetik fel ebben a formában kölcsönként. 

A programot az Európai Unió helyreállítási alapjából finanszírozza a kormány, emiatt a 100 milliárdos összeg legfeljebb 40 százaléka kerülhet budapesti és pest megyei vállalkozásokhoz. 

A napokban az MFB a konkrét TEÁOR-számokat is közzétette:

1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,
2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet,
3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet,
4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenységet,
5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenységet,
6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenységet,
7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenységet,
8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenységet,
9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenységet,
10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenységet,
11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenységet
12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenységet,
13. Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312),
14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenységet,
15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenységet,
16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenységet,
17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet,
18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet (TEÁOR 9329),
19. Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,
20. Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,
21. Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet,
22. Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet,
23. Utazásközvetítés (TEÁOR 7911) tevékenységet vagy
24. Utazásszervezés (TEÁOR 7912) tevékenységet,
25. M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás (TEÁOR 4939) tevékenységet

A hitel bér-, járulék-, rezsi-, működési költség, valamint készlet finanszírozására egyaránt felhasználható, azaz fedezheti azoknak a vállalkozásoknak a működési költségeit, melyeknek jelentősen csökkent vagy elmaradt a bevétele az elmúlt időszakban. A program a likviditási gondok áthidalása mellett segíti a felkészülést arra az időszakra, amikor a járványhelyzet lehetővé teszi a biztonsági korlátozások enyhítését.

Első körben a leginkább sújtott szektorokra próbálnak koncentrálni a hiteltermékkel, azonban már készül a második köre a jogosultaknak, vagyis a fenti lista hamarosan tovább bővülhet. Most az látszik, hogy leginkább a vendéglátásban, a kulturális szférában és a sportban tevékenykedő vállalkozásokat viselte meg a válság, nekik már a túlélés a tét egy évvel a járvány kitörése után. 

A szakemberek most arra számítanak, hogy az oltásokkal az év közepe körül lehet elgondolkodni a korlátozások feloldásán, addig azonban sok céget a csőd fenyegetne az államilag támogatott hitel nélkül.

Százból 84 eredményes közbeszerzési eljárásban kis- és középvállalatokat (kkv) hirdettek győztesnek 2020-ban Magyarországon – derül ki a Közbeszerzési Hatóság összegzéséből. A tenderek értékének ugyanakkor alig a fele került ehhez a vállalati körhöz, mivel a nagyobb értékű pályázatokon indulnak el jellemzően a nagyvállalatok. 

Tavaly a koronavírus-járvány, illetve a gazdasági válság szinte minden magyar céget negatívan érintett, ami a nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzések számában és értékében is megmutatkozott – olvasható a hatóság közleményében. A nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzések arányait tekintve visszaesés nem volt tapasztalható a korábbi évekhez képest, vagyis továbbra is a tenderek nagy többségét ebbe a körbe tartozó vállalkozások nyerik. 

Egészen pontosan tavaly százból 84 eredményes eljárásban volt a nyertesek között kkv. Így minden közbeszerzésben elköltött száz forintból 56 ezeknek a cégeknek a kasszájába vándorolt. A különbség a két adat között annak tudható be, hogy a nagyértékű tendereken sokkal kisebb eséllyel tudnak elindulni a kisebb vállalkozások.

Az éves jelentés szerint tavaly összesen 7431 darab közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban, ami megközelítőleg 25%-os visszaesést jelent a 2019-es adathoz képest, vagyis itt megmutatkozott a válság hatása. Az eljárások összértéke azonban a korábban vártnál jóval kisebb mértékben csökkent. Tavaly közel 3264 milliárd forintot ért el a közbeszerzési eljárások összértéke, míg 2019-ben ugyanez a mutató 3430 milliárd forint volt.

A Közbeszerzési Hatóság szerint fokozódott a verseny 2020-ban, az egyajánlatos eljárások értéke 18,4%-ra csökkent az előző évi 20,9%-ról a nemzeti eljárásrendben, míg az uniós eljárásrendben már csupán 9,2%-ot tesz ki az egyajánlatos eljárások összértéke, pedig ez a mutató 2019-ben még 12,2%-ot tett ki. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások összértéke a nemzeti eljárásrendben már csak 0,4%-ot ért el (2019-ben 0,6% volt ez az arány).

A Kormány döntésének értelmében a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a lehető legrövidebb határidővel új, nulla százalékos kamatú hitelterméket tesz elérhetővé a COVID-járvány gazdasági hatásaival leginkább érintett ágazatok vállalkozásai számára. A Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön legfontosabb célja, hogy segítségével talpon maradjanak azok a vállalkozások, melyeket a biztonsági intézkedések kedvezőtlenül érintettek, illetve felkészülhessenek a járvány utáni működésre. A maximum 10 millió forintig elérhető hitelt az MFB Pontok fiókhálózatában igényelhetik majd a vállalkozások. A program keretösszege 100 milliárd forint.

Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön elnevezéssel új hitelprogramot indít az MFB a világjárvány gazdasági hatásait leginkább megszenvedő ágazatokban működő vállalkozások számára, a Kormány döntése nyomán. A hitelt nulla százalékos kamat mellett igényelhetik majd a vállalkozások az uniós források közvetítésére felállított MFB Pontok hálózatában. A hitel célja, hogy gyors és hatékony segítséget nyújtson a válság-ágazatokban működő vállalkozások számára.

A hitelösszeg maximum 10 millió forint lehet, melyet 10 éves futamidővel és 3 éves türelmi idő mellett igényelhetnek a vállalkozások, azaz annak törlesztését az adós a hitel folyósítását követően csak 3 év türelmi idő után kezdi meg. A program bér, járulék, rezsi, működési költség, valamint készlet finanszírozására egyaránt felhasználható, azaz fedezheti azoknak a vállalkozásoknak a működési költségeit, melyeknek jelentősen csökkent vagy elmaradt a bevétele az elmúlt időszakban. A program a likviditási gondok áthidalása mellett segíti a felkészülést arra az időszakra, amikor a járványhelyzet lehetővé teszi a biztonsági korlátozások enyhítését. A hitel ügyfél által fizetendő éves kamata a teljes futamidő alatt 0%.

A program részleteit a következő hetekben dolgozza ki az MFB, amely a lehető legrövidebb időn belül elérhetővé kívánja tenni a lehetőséget. A Fejlesztési Bank célja, hogy gyorsan és széles körben elérhető hitelprogramot indítson el, az igényelt forrásokat pedig a legszűkebb határidővel folyósítsa a vállalkozások számára. A hitelprogramot azok a vállalkozások vehetik igénybe, melyek a világjárvány gazdasági hatásai által leginkább érintett ágazatokban működnek.

Az MFB a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön részleteiről az Összetartók.hu és a www.mfb.hu oldalakon nyújt tájékoztatást a következő hetekben, hogy a vállalkozások felkészülhessenek a hitelkérelmek benyújtására. Az MFB Csoportnál jelenleg is elérhető hitelprogramokról és egyéb finanszírozási lehetőségekről az Összetartók.hu oldal nyújt áttekintést az érdeklődők számára.

A kormány még decemberben jelentette be, hogy a koronavírus-járvány miatt a helyi iparűzési adó mértékét felére csökkenti a kis- és középvállalkozások számára. Ez azonban nem automatikus, február 25-éig mindenképpen nyilatkozni kell a jogosultság fennállásának feltételeiről, erről a határidőről azonban sok cég nem tud – figyelmeztet a Niveus Consulting Group.

Az iparűzési adó csökkentése a vonatkozó kormányrendelet alapján a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak jár, amennyiben árbevételük vagy mérlegfőösszeg nem haladja meg a 4 milliárd forintot. A vállalkozások csaknem 98%-a kkv-körbe tartozik, így jelentős lesz azok száma, amelyik a csökkentett iparűzési adót fogja fizetni 2021-től. Sokan nem tudnak arról a kötelezettségről, hogy a felezés csak egy február 25-éig megtett nyilatkozat birtokában érvényesíthető.

A vállalkozásoknak a fenti határidőig a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatóság felé, egyebek mellett arról kell nyilatkozniuk, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek és ha korábban nem tették meg, be kell jelenteniük a telephelyük címét. A nyilatkozatot telephelyenként szükséges megtenni. Fontos, hogy a nyilatkozat nem az önkormányzatnál, hanem kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be, és ezt a NAV küldi majd meg az illetékes önkormányzat részére.

A Niveus Consulting Group szerint rengeteg bejelentés várható, ha abból indulunk ki, hogy több, mint 700 000 vállalkozás tartozik a kkv-körbe Magyarországon. Aki elfelejti beküldeni a nyilatkozatot a megadott határidőig, annak automatikusan a teljes iparűzési adót kell megfizetni.

WINGATE néven Magyarországon is elindult az a vállalkozásélénkítő projekt, amely a sikeres női vállalkozások számát kívánja növelni a régióban. A projekt támogatási összege több mint 1,8 millió euró (közel 660 millió forint), amelynek közel 40 %-át fordíthatják a célok hazai megvalósítására.

A nemzetközi konzorcium az elnyert forrásból elsősorban a női vállalkozók, valamint a szintén női üzleti angyal befektetők képzését, tananyag-fejlesztést, valamint a közösségük építését szolgáló online platform létrehozását fogja megvalósítani. A női vállalkozások támogatása azért is időszerű feladat, mert a koronavírus-járvány különösen negatívan hatott azokra a szektorokra, amelyben nagyobb a női vállalkozások részaránya. Egy nemzetközi, a kkv-k versenyképességét vizsgáló felmérése szerint a női vállalkozások 64%-a állítja világszerte, hogy a krízis erőteljesen sújtotta a 2020. évi eredményességüket. 

A projekt valós problémákra és igényekre kíván választ adni, ezért első lépésként egy anonim kérdőív segítségével méri fel a régió, köztük a magyar vállalkozónők szükségleteit. Az így kapott visszajelzések alapján olyan tananyagokat fejlesztenek, amelyek a harmadik fázisban elérhetővé válnak különböző képzések formájában. Elsősorban vállalkozási és menedzsment tartalmakra számíthatnak majd az érdeklődők, de készségfejlesztő tréningekre is lehet majd jelentkezni. Természetesen minden tudásmegosztó és kapcsolatépítő rendezvény ingyenes lesz az említett finanszírozási háttérnek köszönhetően.

A WINGATE nemcsak a vállalkozással már rendelkezők segítését célozza meg. Olyan, jelenleg alkalmazottként dolgozó, vagy éppen inaktív nők számára is kínál majd képzést, akik még az ötlet fázisában vannak és arról gondolkodnak, hogyan indítsanak el egy vállalkozást, illetve hogyan legyenek majd sikeresek – mondta Puskás Ágnes a projekt vezetője.