A Bankszövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javasolja ezt

A jelenlegi járványügyi ismeretek szerint a koronavírus fertőzés terjedését az érintkezések korlátozásán és a higiénés elővigyázatosságon túl, már középtávon is leghatékonyabban a védőoltással lehet visszafogni. A védőoltások széleskörű felvétele az élet és egészség megőrzése mellett a gazdaság gyors újraindításához is nélkülözhetetlen.

A Magyar Bankszövetség Elnöksége ajánlással fordul tagjai, a bankszektor intézményei felé, hogy a teljes átoltottság elérését hatékonyan elősegítse. Javasoljuk, hogy a vakcinát kérő és megkapó munkavállalóik számára  intézményeik vezetői 1 fizetett szabadnapot biztosítsanak, akár az oltás napján vagy azt követően, ezzel is támogatva az oltás felvételének lehetőségét. 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara továbbra is kiemelten támogatja a koronavírus járvány gazdasági hatásainak enyhítését, célzott eszközökkel történő kezelését. Már a lakosság közel felének beoltottsága lehetővé tette a szigorú intézkedések fokozatos visszavonását, az üzletek és teraszok nyitását, illetve a szolgáltatások ismételt igénybevételének lehetőségét, nyilvánvaló, hogy a koronavírus elleni további küzdelmünk egyik hatékony fegyvere az oltás. Az oltási program előrehaladtával úgy tűnik, hogy egyre közeledik annak lehetősége, hogy életünk visszatérhessen a korábbi kerékvágásába, és újra olyan szabadságban élhessünk, mint a vírus megjelenése előtt. Annak érdekében, hogy ez minél hamarabb bekövetkezhessen, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara arra kéri a vállalkozásokat, hogy minél többen regisztráljanak a vakcinainfo.gov.hu oldalon az oltásra. Több ezer oltópont működik az országban, folyamatosan biztosítják a regisztrációt, továbbá lehetőség van az internetes időpontfoglalásra is a következő linken: EESZT Covid oltás időpontfoglalás. 

Tekintettel az átoltottságnak a teljes társadalmat érintő fontosságára, a Magyar Bankszövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ezen javaslatok megfontolására biztatja  partnereit és valamennyi vállalkozást, intézményt.

A jelenleg ismert jogszabályi feltételek mellett a hitelmoratóriumban részt vevő cégek fizetési haladéka jóval hamarabb járhat le, mint ahogy a működőképes, jövedelemtermelő képességük helyreállna – olvasható a CFI Hungary közleményében. A cég szakembere szerint akár káoszt is hozhat az, hogy júliustól a cégeknek újra törleszteni kell hiteleiket.

Kérdőíves felmérést készített a CFI Hungary a hiteltörlesztési moratórium hatásairól. A válaszadó cégek a felszabaduló összeget elsősorban munkavállalóik bérének kifizetésére, illetve az átmeneti likviditáshiány orvoslására használták fel. Az utóbbi egy év ugyanis sok vállalkozás tartalékait kimerítette, így jól jött a felszabaduló törlesztőrészlet. Június 30-ig, a moratórium végéig korántsem biztos, hogy minden, a moratóriumban résztvevő cég működése helyre tud állni annyira, hogy a korábbi feltételekkel folytassák a törlesztést – figyelmeztetett Börcsök Péter, a CFI Hungary igazgatója.

Aki nem tud júliustól törleszteni, annak új hitelt felvenni egy másik banknál már nem biztos, hogy lehet, a hátralévő szűk két hónap kevés lehet egy ilyen folyamat lezárásához. Azok a vállalkozások, akiknek júniust követően még gondot jelenthet a korábbi hitel újbóli törlesztése, akkor járnak el a legbölcsebben, ha saját bankjukkal egyeznek meg a folytatásról, ahogy ezt maga a vonatkozó jogszabály is ösztönzi – mutatott rá a szakember. A bankoknak is érdeke ügyfeleik stabilitása, különösen a komolyabb összegű hitelek esetében, ezért nyitottak lehetnek a korábbi szerződés módosítására, bár ez természetesen függ az adós körülményeitől, törlesztőképességétől is.

A CFI Hungary igazgatója szerint a kkv szektorban gyakori, hogy nem készülnek részletes üzleti tervek, így nem is tudják pontosan, hogy az újrainduló törlesztések milyen hatással lesznek az életükre, ki tudják-e majd gazdálkodni a várható bevételekből vagy sem. Most érdemes lépnie az érintett vezetőknek, és nem felkészületlenül megvárni a moratórium leteltét, amely után likviditási gondok léphetnek fel.

Elsősorban az induló és mikrovállalkozások fejlődését és fenntartható működését segítő online platformot hoz létre a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).

A platform tudásanyaggal, informatikai induló szoftvercsomagokkal és virtuális inkubációval támogatja a vállalkozásokat – áll a szervezet közleményében. A szövetség projektje a Széchenyi 2020 programban valósul meg, 1,1 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból.

A tájékoztatás szerint a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) megvalósuló fejlesztés elsősorban a 9 vagy annál kevesebb dolgozót foglalkoztató magyarországi vállalkozásoknak nyújt segítséget, de célcsoportnak tekinti a 25 munkavállalóval rendelkező vállalkozásokat is.

Ezek a mikro- és kisvállalkozások adják a kkv-szektor 97,8 százalékát, ezért fejlődésük nélkül a gazdasági növekedés dinamikus emelkedésére is kisebb a lehetőség - írták.

A kkv-k hosszútávú fennmaradásra és növekedésre való képessége terén ugyanakkor további fejlődésre van szükség, hiszen Magyarországon a kkv-k hároméves túlélési rátája csak 60 százalék körüli. Ezeknek a vállalkozásoknak a kezdeti fejlődési szakasz sikeres teljesítése okozza a legnagyobb nehézséget, a VOSZ ezeknek az akadályoknak a leküzdéséhez ad operatív segítséget a projektjével, amely várhatóan 2023. március végéig tart.

Április elején további 500 milliárd forinttal 3000 milliárdra emelte az NHP Hajrá keretösszegét az MNB. Jelenleg kicsit több mint 2000 milliárdot használtak fel a cégek a kedvezményes hitelprogram keretében, ebből több mint 31 ezer vállalkozás finanszírozásához járult hozzá a program.

Tovább növekszik az NHP Hajrá

Tavaly tavasszal a koronavírus-járvány kitörése után indította el kedvezményes hitelprogramját az MNB, az NHP Hajrá keretében legfeljebb 2,5 százalékos kamattal vehetnek fel kölcsönt a kkv-k, ezt a kereskedelmi bankok folyósítják nekik, de a forrást a jegybank tette mögé. A hitelkonstrukció eredetileg 1500 milliárdos keretösszeggel indult, majd azt fokozatosan emelte a jegybank, legutóbb április elején további 500 milliárd forinttal 3000 milliárdra. 

A friss döntés azért lehetett kicsit meglepő, mert még a 2500 milliárdos keret sem merült ki, a legfrissebb hírek szerint 2044 milliárdnyi hitelt vettek fel eddig a cégek az NHP Hajrá keretében. Vagyis elvileg lett volna még egy-két hónapja az MNB-nek az újabb bővítésre, de a jelek szerint időben be akarták biztosítani a folytatást.

Az elhúzódó járványhelyzet kedvezőtlen gazdasági hatásait és a konstrukció iránt, a kkv-k részéről jelentkező számottevő finanszírozási igényt figyelembe véve a Monetáris Tanács az NHP Hajrá keretösszegének 3000 milliárd forintra történő megemeléséről döntött. Az MNB a gazdasági helyreállítás során kiemelt fontosságúnak tartja a kkv-k folyamatos működéséhez és beruházásaik megvalósításához szükséges források biztosítását. Az 500 milliárd forinttal megemelt keretösszegnek köszönhetően a program még több vállalkozás működését, korszerűsítését és növekedését tudja segíteni – indokolta a lépést közleményében az MNB.

A jegybank kimutatása szerint eddig kicsit több mint 45 ezer ügylet keretében több mint 31 ezer vállalkozást segítettek kedvezményes finanszírozáshoz. Messze a legnagyobb arányban a kereskedelemben és a javításban tevékenykedő cégek vették igénybe a forrást, ők több mint 500 milliárd forint hitelt vettek már fel. Mögöttük a feldolgozóiparban és az ingatlanszektorban tevékenykedő vállalkozások jönnek lényegesen kisebb, 250 milliárd forint körüli összeggel. 

A legnagyobb összeget hitelkiváltásra, vagyis a korábbi magasabb kamatozású kölcsönök lecserélésére vették fel az érintett cégek. A beruházási hitelek esetében 36,7 millió forint volt az átlagosan felvett összeg, a forgóeszköz-hiteleknél 43,2 millió forintot vettek fel átlagban a cégek, míg a hitelkiváltás esetében 222,6 millió forint volt ez az összeg. 

A megkötött szerződések volumenének 31 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 57 százaléka forgóeszközhitel, 12 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt – emelte ki az MNB.

A legmagasabb összeg, 733 milliárd forint a közepes vállalkozásokhoz került, 711 milliárdot a kisvállalkozások, 600 milliárdot pedig a mikro vállalatok vettek fel. A legtöbb cég Közép-Magyarországon vette igénybe a jegybanki hátterű programot, az összes kihelyezés 48 százaléka esett Budapestre és Pest megyére. Tíz százalék feletti részesedést ért el a keleti és a délkeleti országrész. 

A jelenleg futó válságkezelő hitelprogram már nem az első az MNB történetében, a jegybank 2013-ban indította az első Növekedési Hitelprogramot. A jegybank szerint a közel nyolc év alatta az eszköz fontos szerepet játszott abban, hogy a legutóbbi pénzügyi válságot követően növekedésbe forduljon a kkv-hitelezés tendenciája, ezzel jelentős hatást gyakorolva a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra is. Az idén 8 éves Növekedési Hitelprogramban, annak 2013-as indulása óta, mintegy 70 ezer vállalkozás jutott forráshoz 5400 milliárd forintot meghaladó összegben. A program az MNB becslései szerint mintegy 4,5 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez az elmúlt években. 

Van megoldás azoknak is, akik kockázatosak 

A kedvezményes hitelkonstrukció mellett továbbra is kiemelt cél, hogy azok a vállalkozások is finanszírozáshoz juthassanak, melyek a bankok számára kockázatosak. Rajtuk segíthet a Garantiqa Krízis Garanciaprogramja, mely szintén tavaly indult először 500 milliárd forintos keretösszeggel.

A hitelgarancia program keretében akár 90 százalékos állami garanciát is tesznek a kkv-k kölcsönei mögé, ezzel a bankok számára kockázatos cégek is kaphatnak hitelt. A maximális kezességvállalás mértéke elérheti az 5 milliárd forintot, fontos ugyanakkor, hogy a program keretében igénybe vett hitelek maximális összege nem haladhatja meg a vállalat által 2019-ben kifizetett éves bérköltség és járulékok költségének kétszeresét, vagy a 2019-es árbevételük 25 százalékát. A hitelösszegre vonatkozó korlát indokolt esetben meghaladható a hiteligénylő kkv 18 hónapnyi likviditási igényének megfelelő mértékű, vagy a hiteligénylő nagyvállalat 12 hónapnyi likviditási igényének megfelelő mértékű finanszírozás nyújthatásával.

A díjak kedvezőek, hiszen állami díjtámogatás kapcsolódik a konstrukcióhoz: a hitelfelvevő által fizetendő éves díj hitelösszegre vetítve a futamidőtől függően a kkv-k esetében 0,25-1 százalék között van, ez az a minimális mérték, aminek alkalmazását az Európai Bizottság rendkívüli közleménye meghatározta. A nagyvállalatok által fizetendő díjak pedig a kkv- díjak kétszeresei.

Mi történik, ha a hitelből vett telefonom összetörik - tovább kell fizetnem a törlesztőrészletemet? Ilyen és hasonló, fogós pénzügyi kérdésekre adott hibátlan válaszokat magyar versenyzőként Strasszer Zsófia, a budapesti  Keleti Károly Szakgimnázium tanulója, és nyerte meg az Európai Pénzügyi Kvíz döntőjét.

28 résztvevő európai ország 50 ezer diákjából került ki az az 55 nemzeti győztes, akik a European Money Week rendezvénysorozat részeként szervezett Európai Pénzügyi Kvíz döntőben mérték össze tudásukat. A korábban Brüsszelben megrendezett, a pandémia miatt viszont második éve online formában, angol nyelven megvalósuló páneurópai versenyen a magyar Strasszer Zsófia, a budapesti  Keleti Károly Szakgimnázium tanulója hibátlan teljesítménnyel verte a mezőnyt.

 Az Európai Bankföderáció által életre hívott  European Money Week rendezvénysorozat célja, hogy már fiatal kortól segítse a pénzügyek iránt érdeklődő diákokat ismereteik bővítésében, és felhívja a figyelmüket a mindennapi pénzügyi tudatosságra.

 Magyarország 2014 óta résztvevője az European Money Week eseményeknek, a széleskörűen ismertté vált PÉNZ7 programmal, ami az európai országok között immár hagyományosan az egyik legtöbb fiatalt elérő esemény. A hét éves múltra visszatekintő PÉNZ7 rendezvénysorozaton idén 171 ezer, hét év alatt pedig több mint 1,1 millió általános- és középiskolás foglalkozott szervezett keretekben a pénzügyi alapismeretekkel.

 Az Európai Pénzügyi Kvíz magyar döntője a PÉNZ7 részeként került megrendezésre 78 hazai diák online vetélkedésével. A 15-16 éves fiatalok között megvalósult verseny magyar és angol nyelvű kérdésekkel mérte fel a pénzügyi jártasságot, tudatosságot. A hazai döntő két legjobb eredményű diákja képviselte hazánkat a nemzetközi megmérettetésben:

• Strasszer Zsófia a Budapesti Gazdasági SZC Keleti Károly Közgazdasági Szakgimnáziumából, felkészítő tanára Hegyi Viktória, és
• Borbély Attila Norbert a Soproni SZC Hunyadi János Technikumából (Csorna), felkészítő tanára Horváthné Kocsis Katalin.

Most is megmutatkozott, hogy a tudás kamatozik! – mondta gratulációjában a 15 éves győztesnek Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Mindez persze nem sikerülhetett volna Zsófi szorgalma, magabiztos nyelvtudása és felkészítő tanára, Hegyi Viktória, munkája nélkül. A verseny hazai főszervezőjeként a Magyar Bankszövetség köszöni a PÉNZ7 keretprogram szervezésében részt vállaló intézmények elkötelezett munkáját, valamint a több mint 2000 résztvevő pedagógus és 700 pénzügyi, vállalkozói önkéntes szerepvállalását. A fiatalok és a szakértők közösen a pénzügyi tudatosságra fordított energiája hozta meg első komoly nemzetközi eredményt az European Money Quiz versenyen való sikerrel.

 A győztes és iskolája az Európai Bankföderáció által felajánlott 3000 eurós fődíjában részesül.

Bővülő eszköztár: újra igényelhető a KKV Technológia Hitelprogram működési költségekre és forgóeszközre

Számos kedvező változtatásnak köszönhetően mostantól még több mikro-, kis- és középvállalkozás igényelhet 0%-os kamatozású kölcsönt a Covid-19 járványt követő újraindítási célokhoz. A Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) beérkezett vállalkozói igények alapján már a 2019-es alapítású, pozitív üzemi eredményű cégek számára is elérhető a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön. Emellett újra megnyílik a korábban rendkívül népszerű KKV Technológia Hitelprogram „B” hitelcélja, amely szintén nulla százalékos kamat mellett, maximum 80 millió forintig biztosít forrást a cégek számára működési költségeik fedezésére, illetve forgóeszköz finanszírozásra. 

Az MFB a beérkezett vállalkozói visszajelzések és igények alapján több feltétel esetében is módosította a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönt. A legfontosabb változás, hogy április 12-től azok a 2019-ben alapított vállalkozások is igényelhetik a hitelt, melyek az alapítás évében pozitív üzemi eredményt értek el. Emellett a KKV-kon és egyesületeken túl, már nonprofit kft.-k is igényelhetik a maximum 10 millió forintos kölcsönt. Fontos változás továbbá, hogy a 2021. március 8. előtti időszakban történt, 50%-os, vagy azt meghaladó mértékű tulajdonosváltás már nem kizáró ok a hitel felvételénél, az ilyen jellegű  tranzakciók csak ezen dátumot követően nem engedélyezettek a hitelfelvétel szempontjából. Az egyszerűbb és átláthatóbb kitöltés érdekében külön kölcsönkérelmi nyomtatvány készült az egyéni vállalkozói hiteligénylőkre, illetve a gazdasági társaságokra vonatkozóan. További könnyebbség, hogy ingatlan fedezet nyújtása esetén elégséges az ingatlan könyv szerinti értékét alátámasztó számviteli bizonylat benyújtása is.

A Covid-19 járványt követő újraindítás érdekében április 12-től újra megnyílik a korábban KKV Technológia néven ismertté vált hitelprogram (GINOP-8.3.5-18 Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú hitelprogram) „B” hitelcélja is, amely budapesti és pest megyei megvalósítási helyek kivételével az egész országban igényelhető az MFB Pontokon. A program megemelt keretösszegével újabb 34 milliárd forint áll rendelkezésre a cégek működési költségeinek finanszírozására, illetve a szükséges készletek beszerzésére. A korábban is rendkívül sikeres hitelprogram ügyletenként igényelhető maximális összege 80 millió forint.

Mind a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön, mind pedig a KKV Technológia Hitelprogram fix 0 százalékos kamatozású, azaz a vállalkozásoknak csak akkora összeget kell visszafizetniük, amekkorát igényeltek. Járulékos banki költség továbbra sem kerül felszámításra egyik hitelprogramnál sem, csak a szerződéskötéshez kapcsolódó közjegyzői díjra kell számítania az igénylőknek. Fontos ugyanakkor, hogy a két hitelprogram nem kombinálható, azaz csak az egyik felvételére van lehetőség az azonos hitelcélok miatt.

Március 8-i indulása óta a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönt már több mint 3200 vállalkozás igényelte, 25 milliárd forintot meghaladó összértékben. Az MFB a KKV Technológia hitelprogram esetében is jelentős érdeklődésre számít a következő hetekben, hiszen a „B” hitelcél a keret 2020. szeptemberi kimerüléséig a leghatékonyabb eszköznek minősült a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására. Az MFB-nél elérhető egyes hitelprogramokról és az egyéb finanszírozási lehetőségekről az Összetartók.hu oldalon találhatnak bővebb információt az érdeklődők.

A pandémia megszakította a gazdaság évek óta tartó növekedését, a felpattanáshoz pedig fontos kérdés, hogy mikor tér vissza a vállalatok beruházási kedve. A különböző fejlesztések, beruházások élénkítésében a lízingcégek is kiemelt szerepet kaphatnak, ezek megvalósításához ugyanis a lízingkonstrukciók rugalmas és költséghatékony finanszírozási formát jelentenek. A Magyar Lízingszövetség egy edukációs programot is indított annak érdekében, hogy még szélesebb körrel ismertesse meg a lízing előnyeit.

A pandémia és az ahhoz köthető negatív hatások, valamint a korlátozások eredményeként 2020-ban a magyar GDP 5 százalékkal csökkent éves összevetésben. A kedvezőtlen környezetben a lízingpiac is zsugorodott, igaz, a 639 milliárd forintos finanszírozott összeg jóval meghaladta a Magyar Lízingszövetség 550-600 milliárd forintos várakozásait. A gazdaság újraindításában a fejlesztések, beruházások finanszírozására készülnek a lízingcégek - közölte a Magyar Lízingszövetség, amely egy edukációs programot is indított annak érdekében, hogy a mostaninál szélesebb kör ismerhesse meg a lízingkonstrukciókat.

Jó alternatíva a beruházásokhoz

„A járványhoz köthető gazdasági visszaesést követő fellendülésben főszerepet kell kapnia a beruházási kedv élénkítésének, amely visszaesett a múlt évben. A beruházások volumene 2020-ban éves szinten 3,8 százalékkal csökkent, ami a rekordszintű bázishoz képest jónak mondható. A piac élénkülésével az érintett cégek jövőbeni beruházásai nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gazdaság mielőbb felívelő pályára állhasson” – mondta Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke.

A különböző beruházásokhoz pedig – többek között a továbbra is alacsony kamatkörnyezet miatt - a rugalmas és költséghatékony finanszírozási formát jelentő lízingkonstrukciók jó alternatívát jelentenek. Különösen, hogy a kedvezményes forrásokat biztosító jegybanki és az Eximbank által nyújtott programokban a lízingfinanszírozások is elérhetőek.

„Ráadásul a lízingfinanszírozás hosszabb távon is komoly lehetőséget kap a technológiai fejlődés felgyorsulása miatt, azaz egyre több és jobb eszköz válik elérhetővé, így a finanszírozásnak is egyre nagyobb szerep jut. Kialakulni látszik egy trend, sokan már nem tulajdonolni szeretnének egy-egy eszközt, hanem használni akarják azok közül a legkorszerűbbeket, leghatékonyabbakat, márpedig erre az igényre a lízingmegoldások szintén az egyik legversenyképesebb konstrukciót jelentik” - fogalmazott Nyikos Katalin.

Edukációs program indul

A lízingcégek tehát rövid távon és hosszú távon is kiemelt szerepet kaphatnak a vállalkozások életében és a beruházások élénkítésében.

„Szakmai szövetségként fontosnak tartjuk, hogy minél többen ismerjék meg a lízing jelentette előnyöket és egyre többen gondolkozzanak a különböző hitelkonstrukciók mellett a lízingben is eszközigény esetén. Illetve megfelelő információkkal rendelkezzenek a lízinget is érintő kormányzati döntésekről, újdonságokról” – tette hozzá Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke.

A szervezet ezért edukációs programot indított, amelynek keretében a szélesebb közönséggel igyekeznek megismertetni a lízingfinanszírozás előnyeit. A program keretében a Lízingszövetség egy-egy kiemelt területhez nagyköveteket is rendelt: az elnökség, illetve a bizottságok tagjaival készült interjúkban a lízing megértéséhez szükséges alapfogalmakat magyarázzák el a szakértők, illetve a magánszemélyek és a vállalkozások finanszírozással kapcsolatos, gyakorlati kérdéseire adnak választ.

Így kitérnek például arra is, hogy

• milyen eszközöket lehet lízingelni,
• milyen előnyökkel számolhat az, aki autót lízingel,
• milyen feltételeknek kell megfelelni, ha valaki lízinget szeretne igénybe venni,
• mire érdemes figyelni, mielőtt belevág valaki egy finanszírozási konstrukcióba,
• mit kell tudni a nagycsaládosok autóvásárlási támogatásáról,
• mit jelent a moratórium a lízing esetén,
• és milyen áfa-visszaigénylési lehetőségek vannak lízing esetén.

A Lízingszövetség weboldala is kiegészült: a szakmai hírek mellett a lakossági ügyfeleknek és a vállalatoknak külön menüpontban, laikusok számára is érthető formában mutatják be az adott célcsoport számára elérhető lízingkonstrukciókat, ezeknek előnyeit, a lízing alapfogalmait – így például a különbséget az operatív és a pénzügyi lízing között -, illetve a lízingelhető eszközöket.

A Magyar Lízingszövetség célja a kampánnyal, hogy a különböző hitelkonstrukciók mellett a lízingre is egyre több magánszemély és vállalkozás gondoljon eszközbeszerzés esetén.

A magyar családi vállalkozások vezetőinek többsége bízik abban, hogy a következő generáció átveszi majd tőle a stafétát – derül ki a Budapest Bank megbízásából készített kutatásból. A felmérésben részt vevő vállalkozások negyven százalékánál már el is indult az utódlási folyamat.

 A legtöbb családi vállalkozás vezetőjének figyelmét szinte teljesen leköti az irányítás, ezért egyelőre kevés idejük jut az utódlás kérdésére. Pedig ez nem halogatható tovább, ha nyugdíjba akarnak vonulni, akkor nem várhatnak tovább az utódlással.

 A Budapest Bank legújabb kkv-felmérésében a cégvezetők hatvan százaléka mondta azt, hogy szerinte családi vállalkozásnak minősül a cégük. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Magyar mikro-, kis-, és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019-2030 szerint a családi vállalkozások 39 százaléka van generációváltó korban, 30 százalékuk a következő 10 évben szembesül ezzel a helyzettel.

 A Budapest Bank kutatásának eredményei szerint a vállalatvezetők ennek ellenére nem tartják aktuálisnak a staféta átadását, 84 százaluknál  nem merült még fel komolyan a vezetőváltás gondolata. Ez nem azt jelenti, hogy a következő vezetői generáció bevonása ne történt volna már meg, mert a cégek több mint 40 százalékában tart egy ideje a folyamat. Háromnegyedük bízik abban, hogy gyermekük fogja átvenni az irányítást, de csak 25 százalékuk biztos abban, hogy pontosan ki lesz az utódja a vállalat élén.

 A legtöbb vállalatvezető 66 éves korában tervezi, hogy nyugdíjba, előtte pedig közel két évet szán az utód betanítására. A legtöbben jogi- és adótanácsadást vennének igénybe a folyamat során, de az ismerősökre és személyes segítségre is szívesen támaszkodnak.

 Utódlás híján a többség nem tervezi a családi cég eladását, 85 százalékuk azt mondta, hogy nem gondolkodik ezen. Ennek ellenére sokan kíváncsiak arra, mennyit érne a vállalkozásuk.

Több országban is aktívan terjed egy új adathalász támadási típus, amely a napokban elérte hazánkat is. A legújabb csalási kísérlet során egy csomag várható kézbesítéséről szóló SMS segítségével próbálnak visszaéléseket indítani. Az üzenetben található link egy olyan applikáció letöltéséhez vezet, amellyel az adathalászok elérhetik személyes adatainkat.

A Magyar Bankszövetség megerősítve az Országos Rendőr-főkapitányság március 23-án kiadott közleményét (http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/bunmegelozes/aktualis/vigyazat-sms-ben-erkezhet-a-kartekony-kod ) fokozott óvatosságot kér, és felhívja a figyelmet az SMS üzeneten keresztüli adatszerzési hullámra.

 Az elkövetés jelenleg ismert módja szerint a csalók – a már megfertőzött telefonokat is felhasználva - SMS-t küldenek, jellemzően magyar mobiltelefonszámokról, amelyben a címzettet egy csomagküldemény rövid időn belüli érkezésére emlékeztetik. A privát vagy céges telefonokra egyaránt érkező üzenetbe beágyazott linkre kattintva a címzett az állítólagos csomag érkezését tudná nyomon követni az applikáció segítségével. Azonban a telepítést követően kártékony, ún. trójai típusú alkalmazás aktivizálódik, amelynek segítségével a csalók hozzáférhetnek a telefonon tárolt bizalmas adatokhoz – így akár pénzügyi, banki információkhoz is.

 Az adathalászat megelőzéséhez, megakadályozásához javasolt, hogy

• ha küldeményt vár, akkor a kereskedő által korábban megküldött értesítéseken keresztül kövesse nyomon a megrendelt termék szállítási státuszát, ne kattintson SMS üzenetben érkező hivatkozásra.

Emellett a csomagkézbesítő szolgáltatók általában konkrétan megjelölik a kiszállítás várható időpontját az erről szóló tájékoztató SMS-ben, nem jellemző, hogy a vásárlónak külön felületen kelljen ellenőriznie a kiszállítási időpontot.

• ha nem rendelt csomagot, törölje az üzenetet.

Ugyancsak fontos, hogy bármilyen alkalmazást csak biztonságos forrásból, hivatalos alkalmazásáruházból (Google Play, AppStore) töltsön le a mobiltelefonjára! Valamint célszerű lehet biztonsági szoftver használata is a telefonon, amely automatikusan blokkolja a személyes, bizalmas tartalmak kártékony elérését.

 Figyelmeztesse a veszélyre közeli ismerőseit is!

A koronavírus-járványból fakadó gazdasági válság ellenére 2020-ban is bővülni tudott a vállalati hitelek állománya Magyarországon – derül ki az MNB most megjelent hitelezési jelentéséből. Ebben jelentős szerepük volt a jegybanki és állami hitel- és garanciaprogramoknak, így a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tevékenységének is.

Válságban is bővülni tudott a hitelezés

 A jegybank most összeállított jelentése szerint a tavalyi negyedik negyedévben a járvány második hullámának negatív gazdasági hatásai ellenére mintegy 227 milliárd forinttal tovább bővült a vállalati hitelállomány. Ezzel az év egészében a hitelfelvétel 780 milliárd forinttal volt magasabb, mint a törlesztés, így a vállalkozások banki hitelállománya 9,4 százalékkal bővült. A bővülésben a forinthitelek 20 százalékos növekedése játszotta a kulcsszerepet, miközben a devizahitelek állománya 4 százalékkal csökkent. A teljes piacon belül a kkv-szegmens hitelállománya előzetes adatok alapján 13,2 százalékkal növekedett az év során.

 Ezzel a tavalyi növekedés ugyan elmaradt a 2019-es 1044 milliárd forinttól, de az kifejezetten biztató, hogy a negyedik negyedévben kötött 1155 milliárd forintnyi hitelszerződés 71 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi összeget. Az év során a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelállománya a piaci átlag feletti mértékben, 13 százalékkal növekedett, amiben nagy szerepe volt a tavasszal elindított NHP Hajrá! hitelprogramnak is. A jegybank támogatásával biztosított kedvezményes kamatozású hitel az utolsó negyedévben 660 milliárd forintot tett ki, ami azt jelenti, hogy a kkv-hitelek 90 százalékánál igénybe vették a programot.

 További kedvező fejlemény, hogy az év végére a járvány második hulláma ellenére egyre kevesebb vállalkozás vette igénybe a hiteltörlesztési moratóriumot, ami arra utal, hogy enyhültek a pénzügyi, likviditási gondjaik. Az év közepén még a jogosult vállalati hitelállomány 51 százalékára vették igénybe a moratóriumot, az év végére ez az arány 39 százalékra csökkent.

 Előretekintve a jegybanki felmérésben részt vevő bankok továbbra sem számítanak érdemi szigorításra a hitelkondíciókban. A negyedik negyedévben az üzleti célú ingatlanhitelek esetében volt szektorspecifikus szigorítás, a többi típus esetében alapvetően nem változtak a feltételek. 2021 első felében a pénzintézetek egyik méretkategóriában sem terveznek további szigorítást, ezzel együtt a kereslet további élénkülésére számítanak.

A hitelgarancia is segített megelőzni a pénzügyi válságot

 Jelentésében az MNB is hangsúlyozza, hogy a negyedik negyedéves állománynövekedésben jelentős szerepük volt a válság miatt bevezetett intézkedéseknek, mint a törlesztési moratórium, az NHP Hajrá! és az állami hitel- és garanciaprogramok. Nagyban ezeknek köszönhető, hogy sikerült elkerülni a 2008-ban látotthoz hasonló helyzetet, amikor a globális pénzügyi válságot követően évekig csökkent a lakossági és a vállalati hitelállomány is. Ez a korábbi túlzott eladósodás mellett abból is eredt, hogy az állam és a jegybank mozgástere mérsékelt volt, így nem tudták támogatni a hitelpiacot, és azon keresztül a minél gyorsabb gazdasági kilábalást.

 Ezzel szemben tavaly tavasszal a járvány kitörése után azonnal bevezetésre került a moratórium, illetve több állami hitel- és garanciaprogram elindult. Ezekkel sikerült elkerülni a meredek visszaesést a hitelezésben, így a bankok továbbra is támogatni tudják a gazdaság visszapattanását.

 Az NHP Hajrá! már szóba került az új ösztönzők közül, a jegybanki hátterűkedvezményes hitelprogram keretösszegét már 2500 milliárd forintra emelte az MNB. Ehhez kapcsolódott az 1500 milliárd forintos garanciaprogram és a további állami hitelprogramok.

 A Krízis Garanciaprogram már tavaly is azoknak a cégeknek tudott elsősorban segíteni, melyek kockázatosabbak voltak az átlagnál, ezért a bankok nehezebben hitelezték őket. Ez a kockázat eredhetett akár abból, hogy a válság által kiemelten sújtott szektorban (turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar stb.) tevékenykedtek. Esetükben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt-n keresztül az állam akár 90 százalékban is kezességet vállal a hitelért, így a bankok sokkal könnyebben és olcsóbban, kisebb kockázattal tudják őket hitelezni.

 Az állami garanciaprogram hatása már a Garantiqa tavalyi számaiban is megmutatkozott: az MFB-csoporthoz tartozó cég kezességvállalási portfóliója 512 milliárd forinttal nőtt 2020-ban, így a társaság kezességvállalásának összege elérte az 1600 milliárd forintot. Ezzel a teljes hazai kkv-hitelállomány 30 százaléka mögött volt hitelgarancia.

 Az anticiklikus módon bevezetett programok a hitelmoratórium mellett nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a koronavírus járvány nem járt hitelválsággal, valamint az éves vállalati hiteldinamika továbbra is közel kétszámjegyű növekedést mutasson – hangsúlyozza az MNB jelentése. Összességében 2020-ban a jegybanki és állami intézkedések a hitelek nagyjából 60 százalékában játszottak szerepet.

 További kedvező tendencia, hogy az új programok hatására a hitelszerződések jelentős mértékben eltolódtak a fix kamatozású forinthitelek irányába. Míg 2019-ben a szerződött állomány 24 százaléka volt fix kamatozású és 62 százaléka forinthitel, addig 2020-ban 49, illetve 80 százalékot tett ki a fixált, illetve forintban denominált hitelek aránya az új kibocsátásban.