Április elején további 500 milliárd forinttal 3000 milliárdra emelte az NHP Hajrá keretösszegét az MNB. Jelenleg kicsit több mint 2000 milliárdot használtak fel a cégek a kedvezményes hitelprogram keretében, ebből több mint 31 ezer vállalkozás finanszírozásához járult hozzá a program.
Tovább növekszik az NHP Hajrá
Tavaly tavasszal a koronavírus-járvány kitörése után indította el kedvezményes hitelprogramját az MNB, az NHP Hajrá keretében legfeljebb 2,5 százalékos kamattal vehetnek fel kölcsönt a kkv-k, ezt a kereskedelmi bankok folyósítják nekik, de a forrást a jegybank tette mögé. A hitelkonstrukció eredetileg 1500 milliárdos keretösszeggel indult, majd azt fokozatosan emelte a jegybank, legutóbb április elején további 500 milliárd forinttal 3000 milliárdra.
A friss döntés azért lehetett kicsit meglepő, mert még a 2500 milliárdos keret sem merült ki, a legfrissebb hírek szerint 2044 milliárdnyi hitelt vettek fel eddig a cégek az NHP Hajrá keretében. Vagyis elvileg lett volna még egy-két hónapja az MNB-nek az újabb bővítésre, de a jelek szerint időben be akarták biztosítani a folytatást.
Az elhúzódó járványhelyzet kedvezőtlen gazdasági hatásait és a konstrukció iránt, a kkv-k részéről jelentkező számottevő finanszírozási igényt figyelembe véve a Monetáris Tanács az NHP Hajrá keretösszegének 3000 milliárd forintra történő megemeléséről döntött. Az MNB a gazdasági helyreállítás során kiemelt fontosságúnak tartja a kkv-k folyamatos működéséhez és beruházásaik megvalósításához szükséges források biztosítását. Az 500 milliárd forinttal megemelt keretösszegnek köszönhetően a program még több vállalkozás működését, korszerűsítését és növekedését tudja segíteni – indokolta a lépést közleményében az MNB.
A jegybank kimutatása szerint eddig kicsit több mint 45 ezer ügylet keretében több mint 31 ezer vállalkozást segítettek kedvezményes finanszírozáshoz. Messze a legnagyobb arányban a kereskedelemben és a javításban tevékenykedő cégek vették igénybe a forrást, ők több mint 500 milliárd forint hitelt vettek már fel. Mögöttük a feldolgozóiparban és az ingatlanszektorban tevékenykedő vállalkozások jönnek lényegesen kisebb, 250 milliárd forint körüli összeggel.
A legnagyobb összeget hitelkiváltásra, vagyis a korábbi magasabb kamatozású kölcsönök lecserélésére vették fel az érintett cégek. A beruházási hitelek esetében 36,7 millió forint volt az átlagosan felvett összeg, a forgóeszköz-hiteleknél 43,2 millió forintot vettek fel átlagban a cégek, míg a hitelkiváltás esetében 222,6 millió forint volt ez az összeg.
A megkötött szerződések volumenének 31 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 57 százaléka forgóeszközhitel, 12 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt – emelte ki az MNB.
A legmagasabb összeg, 733 milliárd forint a közepes vállalkozásokhoz került, 711 milliárdot a kisvállalkozások, 600 milliárdot pedig a mikro vállalatok vettek fel. A legtöbb cég Közép-Magyarországon vette igénybe a jegybanki hátterű programot, az összes kihelyezés 48 százaléka esett Budapestre és Pest megyére. Tíz százalék feletti részesedést ért el a keleti és a délkeleti országrész.
A jelenleg futó válságkezelő hitelprogram már nem az első az MNB történetében, a jegybank 2013-ban indította az első Növekedési Hitelprogramot. A jegybank szerint a közel nyolc év alatta az eszköz fontos szerepet játszott abban, hogy a legutóbbi pénzügyi válságot követően növekedésbe forduljon a kkv-hitelezés tendenciája, ezzel jelentős hatást gyakorolva a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra is. Az idén 8 éves Növekedési Hitelprogramban, annak 2013-as indulása óta, mintegy 70 ezer vállalkozás jutott forráshoz 5400 milliárd forintot meghaladó összegben. A program az MNB becslései szerint mintegy 4,5 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez az elmúlt években.
Van megoldás azoknak is, akik kockázatosak
A kedvezményes hitelkonstrukció mellett továbbra is kiemelt cél, hogy azok a vállalkozások is finanszírozáshoz juthassanak, melyek a bankok számára kockázatosak. Rajtuk segíthet a Garantiqa Krízis Garanciaprogramja, mely szintén tavaly indult először 500 milliárd forintos keretösszeggel.
A hitelgarancia program keretében akár 90 százalékos állami garanciát is tesznek a kkv-k kölcsönei mögé, ezzel a bankok számára kockázatos cégek is kaphatnak hitelt. A maximális kezességvállalás mértéke elérheti az 5 milliárd forintot, fontos ugyanakkor, hogy a program keretében igénybe vett hitelek maximális összege nem haladhatja meg a vállalat által 2019-ben kifizetett éves bérköltség és járulékok költségének kétszeresét, vagy a 2019-es árbevételük 25 százalékát. A hitelösszegre vonatkozó korlát indokolt esetben meghaladható a hiteligénylő kkv 18 hónapnyi likviditási igényének megfelelő mértékű, vagy a hiteligénylő nagyvállalat 12 hónapnyi likviditási igényének megfelelő mértékű finanszírozás nyújthatásával.
A díjak kedvezőek, hiszen állami díjtámogatás kapcsolódik a konstrukcióhoz: a hitelfelvevő által fizetendő éves díj hitelösszegre vetítve a futamidőtől függően a kkv-k esetében 0,25-1 százalék között van, ez az a minimális mérték, aminek alkalmazását az Európai Bizottság rendkívüli közleménye meghatározta. A nagyvállalatok által fizetendő díjak pedig a kkv- díjak kétszeresei.
