A koronavírus-járványból fakadó gazdasági válság ellenére 2020-ban is bővülni tudott a vállalati hitelek állománya Magyarországon – derül ki az MNB most megjelent hitelezési jelentéséből. Ebben jelentős szerepük volt a jegybanki és állami hitel- és garanciaprogramoknak, így a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tevékenységének is.

Válságban is bővülni tudott a hitelezés

 A jegybank most összeállított jelentése szerint a tavalyi negyedik negyedévben a járvány második hullámának negatív gazdasági hatásai ellenére mintegy 227 milliárd forinttal tovább bővült a vállalati hitelállomány. Ezzel az év egészében a hitelfelvétel 780 milliárd forinttal volt magasabb, mint a törlesztés, így a vállalkozások banki hitelállománya 9,4 százalékkal bővült. A bővülésben a forinthitelek 20 százalékos növekedése játszotta a kulcsszerepet, miközben a devizahitelek állománya 4 százalékkal csökkent. A teljes piacon belül a kkv-szegmens hitelállománya előzetes adatok alapján 13,2 százalékkal növekedett az év során.

 Ezzel a tavalyi növekedés ugyan elmaradt a 2019-es 1044 milliárd forinttól, de az kifejezetten biztató, hogy a negyedik negyedévben kötött 1155 milliárd forintnyi hitelszerződés 71 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi összeget. Az év során a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelállománya a piaci átlag feletti mértékben, 13 százalékkal növekedett, amiben nagy szerepe volt a tavasszal elindított NHP Hajrá! hitelprogramnak is. A jegybank támogatásával biztosított kedvezményes kamatozású hitel az utolsó negyedévben 660 milliárd forintot tett ki, ami azt jelenti, hogy a kkv-hitelek 90 százalékánál igénybe vették a programot.

 További kedvező fejlemény, hogy az év végére a járvány második hulláma ellenére egyre kevesebb vállalkozás vette igénybe a hiteltörlesztési moratóriumot, ami arra utal, hogy enyhültek a pénzügyi, likviditási gondjaik. Az év közepén még a jogosult vállalati hitelállomány 51 százalékára vették igénybe a moratóriumot, az év végére ez az arány 39 százalékra csökkent.

 Előretekintve a jegybanki felmérésben részt vevő bankok továbbra sem számítanak érdemi szigorításra a hitelkondíciókban. A negyedik negyedévben az üzleti célú ingatlanhitelek esetében volt szektorspecifikus szigorítás, a többi típus esetében alapvetően nem változtak a feltételek. 2021 első felében a pénzintézetek egyik méretkategóriában sem terveznek további szigorítást, ezzel együtt a kereslet további élénkülésére számítanak.

A hitelgarancia is segített megelőzni a pénzügyi válságot

 Jelentésében az MNB is hangsúlyozza, hogy a negyedik negyedéves állománynövekedésben jelentős szerepük volt a válság miatt bevezetett intézkedéseknek, mint a törlesztési moratórium, az NHP Hajrá! és az állami hitel- és garanciaprogramok. Nagyban ezeknek köszönhető, hogy sikerült elkerülni a 2008-ban látotthoz hasonló helyzetet, amikor a globális pénzügyi válságot követően évekig csökkent a lakossági és a vállalati hitelállomány is. Ez a korábbi túlzott eladósodás mellett abból is eredt, hogy az állam és a jegybank mozgástere mérsékelt volt, így nem tudták támogatni a hitelpiacot, és azon keresztül a minél gyorsabb gazdasági kilábalást.

 Ezzel szemben tavaly tavasszal a járvány kitörése után azonnal bevezetésre került a moratórium, illetve több állami hitel- és garanciaprogram elindult. Ezekkel sikerült elkerülni a meredek visszaesést a hitelezésben, így a bankok továbbra is támogatni tudják a gazdaság visszapattanását.

 Az NHP Hajrá! már szóba került az új ösztönzők közül, a jegybanki hátterűkedvezményes hitelprogram keretösszegét már 2500 milliárd forintra emelte az MNB. Ehhez kapcsolódott az 1500 milliárd forintos garanciaprogram és a további állami hitelprogramok.

 A Krízis Garanciaprogram már tavaly is azoknak a cégeknek tudott elsősorban segíteni, melyek kockázatosabbak voltak az átlagnál, ezért a bankok nehezebben hitelezték őket. Ez a kockázat eredhetett akár abból, hogy a válság által kiemelten sújtott szektorban (turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar stb.) tevékenykedtek. Esetükben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt-n keresztül az állam akár 90 százalékban is kezességet vállal a hitelért, így a bankok sokkal könnyebben és olcsóbban, kisebb kockázattal tudják őket hitelezni.

 Az állami garanciaprogram hatása már a Garantiqa tavalyi számaiban is megmutatkozott: az MFB-csoporthoz tartozó cég kezességvállalási portfóliója 512 milliárd forinttal nőtt 2020-ban, így a társaság kezességvállalásának összege elérte az 1600 milliárd forintot. Ezzel a teljes hazai kkv-hitelállomány 30 százaléka mögött volt hitelgarancia.

 Az anticiklikus módon bevezetett programok a hitelmoratórium mellett nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a koronavírus járvány nem járt hitelválsággal, valamint az éves vállalati hiteldinamika továbbra is közel kétszámjegyű növekedést mutasson – hangsúlyozza az MNB jelentése. Összességében 2020-ban a jegybanki és állami intézkedések a hitelek nagyjából 60 százalékában játszottak szerepet.

 További kedvező tendencia, hogy az új programok hatására a hitelszerződések jelentős mértékben eltolódtak a fix kamatozású forinthitelek irányába. Míg 2019-ben a szerződött állomány 24 százaléka volt fix kamatozású és 62 százaléka forinthitel, addig 2020-ban 49, illetve 80 százalékot tett ki a fixált, illetve forintban denominált hitelek aránya az új kibocsátásban.