Tavaly közel 1500 milliárd forintnyi hitelt vettek fel a Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá keretében a magyar vállalkozások – összegezte az eddigi tapasztalatokat az év elején az MNB. Az érdeklődést látva már novemberben további 1000 milliárd forinttal emelte meg a program keretösszegét a jegybank, vagyis 2021-ben is kedvezményesen juthatnak finanszírozáshoz a cégek. 

Szuperfegyver a válság ellen?

2020 tavaszán a koronavírus-járvány kitörése után élesztette fel kedvezményes hitelprogramját az MNB, mely ezúttal NHP Hajrá néven biztosít olcsó finanszírozást a vállalatoknak. A programot eredetileg 1500 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg, ez az év végére szinte teljesen ki is merült, hiszen 1473 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a cégek a bankokkal. A keresletet látva már novemberben további 1000 milliárdos bővítésről döntött az MNB, így 2021-ben is folytatódhat az NHP Hajrá. 

A jegybank összesítése szerint 2020-ban több mint 21 ezer kkv jutott alacsony kamatozású hitelhez a programnak köszönhetően, a lekötött források több mint felét a működést segítő forgóeszközökre használták fel, egyharmada pedig új beruházásokat tett lehetővé. A hitelek mintegy háromnegyedét a kereskedelem, a feldolgozóipar, az ingatlanügyletek, a mezőgazdaság és az építőipar ágazatokban tevékenykedő kkv-k vették fel. Annak ellenére, hogy az egy vállalkozás által felvehető hitelösszeget jelentősen megemelte a jegybank a középvállalatok stabilitásának megőrzése és a nagyobb beruházások elősegítése érdekében, az NHP korábbi szakaszaihoz hasonlóan továbbra is jelentős a kisebb szereplők részaránya: a kihelyezett források több mint negyede mikrovállalkozásokhoz, harmada kisvállalkozásokhoz került.

A felvett hitelek földrajzi eloszlása alapján a budapesti és pest megyei cégek kötötték le a források majdnem felét, de 10 százalék felett volt a dél-alföldi és a kelet-magyarországi vállalkozások aránya is. 

Hogy működik a kedvezményes hitel?

A kkv-k számára biztosított kedvezményes finanszírozás az egyik legfontosabb válságkezelő intézkedés volt tavaly az MNB részéről. Az NHP hajrá konstrukcióban a kereskedelmi bankok legfeljebb évi 2,5%-os kamatot számíthatnak fel a vállalkozásoknak kihelyezett forrásokra, ráadásul a jegybank azt is kikötötte, hogy két hét áll rendelkezésre a hitel elbírálására. 

A kedvezményes hitelt rengeteg célra igénybe vehetik a cégek, a legkisebb felvehető összeg 1 millió, a legnagyobb 20 milliárd forint. A hitel felhasználható

• tárgyi eszköz beszerzésre, 
• korszerűsítésre és fejlesztésre, 
• munkabér finanszírozására, 
• hitel kiváltására, 
• forgóeszköz finanszírozásra, 
• cégvásárlás finanszírozására.

A programnak egyelőre nincs időbeli korlátja, vagyis amíg a 2500 milliárd forintos keret tart, addig rendelkezésre áll, illetve szükség esetén az MNB további bővítésről dönthet, ha kimerülne a keret nagy része. 

Nem csak hitel van, hitelgarancia is

Tavaly a kormány azoknak a vállalkozásoknak is próbált segíteni, melyek a bankok számára túl kockázatosnak minősülnek, ebből a célból indította el az 500 milliárd forintos keretösszegű Krízisgarancia Programot az MFB-csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt-n keresztül. 

A kormányzat a Garantiqa Krízis Garanciaprogram 2020. évi keretösszegét 500-ról 700 milliárd forintra emelte, a Garantiqa kezességvállalásaihoz kapcsolódó 2021. évi teljes keretösszeget 1500-ról 2200 milliárd forintra emelte, és a Garantiqa Krízis Garanciaprogramot 2021-re meghosszabbította. Ezzel párhuzamosan született döntés arról is, hogy 2021-ben ezen keretösszegen belül a kihasználtsághoz igazodik a Garantiqa Krízis Garanciaprogram 2021. évi állománya, ami az jelenti, hogy a Garantiqa 2021-ben jóval tágabb volumen keretek között tudja majd támogatni a hazai kkv szektor hitelezését.

Részben a programnak köszönhetően a Garantiqa története legjobb évét zárhatta, kezességvállalása 2020-ban 480 milliárd forintos növekedés után meghaladhatta az 1200 milliárd forintot az előzetes eredmények alapján. A Garantiqa kezességével biztosított hitelek állománya 2020 végére túllépheti az 1500 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy az év végére a teljes hazai kkv hitelállomány közel 30 százaléka mögött ott lehet a Garantiqa kezességvállalása. 

Az állam szempontjából az intézményi kezességvállalás egy igen hatékony gazdaságpolitikai intézkedés, hiszen a garanciaprogramok az állam számára relatíve alacsony és időben elnyúló, jól porlasztható költséget jelentenek, miközben a gazdaságban azonnal éreztetik anticiklikus, gazdaságtámogató hatásukat.

Nem befolyásolta jelentősen a kkv szektor várakozásait novemberig a járvány második hulláma. A kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó kilátásait előrejelző K&H kkv bizalmi index negyedik negyedéves eredménye alapján ugyanis a cégek optimizmussal tekintenek a 2021-es évre, amit az index jelenlegi, 9 pontos értéke igazol. Az előző időszakhoz képest mért, 2 pontos növekedés hátterében az állhat, hogy javultak a vállalati hitelkamatokra, valamint az európai uniós forrásokra vonatkozó kilátások.

A november 11-én érvénybe lépett szigorító járványügyi intézkedések ismeretében végzett, negyedik negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás eredményei szerint optimizmussal tekintenek a hazai kis- és középvállalkozások az új esztendőre. A legfrissebb adatok alapján ugyanis, az előző időszakhoz képest 2 pontos növekedéssel, az index 9 ponton áll.

„Az augusztusi eredményekhez képest emelkedett az index értéke, ami azt mutatja, hogy óvatosan, de bizakodva tekintenek a 2021-es évre a hazai kkv-k. Ez annak köszönhető, hogy javultak a vállalati hitelkamatokra, valamint az európai uniós forrásokra vonatkozó várakozások. Úgy tűnik, a vállalkozások már megtanultak együtt élni a bizonytalansággal és amennyire lehet, alkalmazkodtak a változásokhoz. A december 18-án bejelentett újabb gazdaságvédelmi lépések várhatóan pozitív hatása pedig valószínűleg a jövő évtől mutatkozik majd meg” – foglalta össze Kökény Roland, a K&H kkv szegmens marketing vezetője.

Legstabilabb a mezőgazdaság

A különböző méretű cégeket vizsgálva a mikro-, valamint a kisvállalkozások várakozásai enyhe javulást mutatnak, ugyanis az előző negyedévhez képest némileg növekedtek az idei évre vonatkozó kilátásaik (3 pont és 14 pont), nekik köszönhető a főindex enyhe javulása. Eközben a 300 millió és 2 milliárd forint közötti árbevételű középvállalkozások hangulata számottevően romlott: 13 pontos zuhanással 19 ponton áll, ám összességébe véve még így is ők tekinthetőek a legbizakodóbbnak. Az ágazatokat tekintve továbbra is a mezőgazdasági cégek a legderűlátóbbak, mivel várakozásaik jelentősen, 19 pontról 25 pontra emelkedtek. Az ipari, kereskedelmi, valamint a szolgáltatási szektor várakozásai ehhez képest csupán kismértékben javultak, ám mindegyik ágazat esetében pozitív várakozásokról beszélhetünk: az ipar jelenleg 11, a kereskedelem 10, a szolgáltatás szektor várakozásai pedig 6 ponton állnak.

Az áprilisban elindított NHP Hajrában elérhető hitelek iránt továbbra is jelentős érdeklődés mutatkozik a vállalkozások oldaláról, már több mint 21 ezer kkv jutott kedvező kamatozású forráshoz. A közel 1500 milliárd forintnyi megkötött szerződés több mint felét a működést segítő forgóeszközhitelek tették ki, míg egyharmada új beruházások megvalósulását támogatta. A harmadik alkalommal átadásra kerülő Növekedési Hitelprogram Hajrá Kiválósági Díjat a Magyar Bankholding nyerte el kiemelkedő hitelezési aktivitásával - írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020 áprilisában indította el a Növekedési Hitelprogram (NHP) legújabb konstrukcióját, az NHP Hajrát. Ez az egyik legfontosabb eszköz a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak tompítására, mivel minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel, széleskörű felhasználási lehetőséggel biztosít kedvező és kiszámítható kamatozású forrást a kkv-szektornak. A konstrukció iránt az indulás óta jelentős érdeklődés mutatkozik: 2020 végéig 1 473 milliárd forintnyi megkötött hitel- és lízingszerződést jelentettek a bankok az MNB felé, több mint 21 ezer hazai mikro-, kis- és középvállalkozáshoz kapcsolódóan. A Monetáris Tanács november 17-i ülésén a keretösszeg 1 000 milliárd forinttal történő megemeléséről döntött, így a program 2021-ben is számos vállalkozás működését, korszerűsítését és növekedését tudja majd segíteni.

Az NHP Hajrá konstrukció keretében megkötött szerződések volumenének 31 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 56 százaléka forgóeszközhitel, 13 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt. A hitelek mintegy háromnegyedét a kereskedelem, a feldolgozóipar, az ingatlanügyletek, a mezőgazdaság és az építőipar ágazatokban tevékenykedő kkv-k vették fel. Annak ellenére, hogy az egy vállalkozás által felvehető hitelösszeget jelentősen megemelte a jegybank a középvállalatok stabilitásának megőrzése és a nagyobb beruházások elősegítése érdekében, az NHP korábbi szakaszaihoz hasonlóan továbbra is jelentős a kisebb szereplők részaránya: a kihelyezett források több mint negyede mikrovállalkozásokhoz, harmada kisvállalkozásokhoz került.

Az NHP Hajrá sikerességéhez támogató bankrendszer is szükséges, ezért az MNB 2020 júliusában megalapította a Növekedési Hitelprogram Hajrá Kiválósági Díjat, mellyel negyedévente elismeri azokat a hitelintézeteket, amelyek a legaktívabbak voltak a források kihelyezésében. Az elmúlt negyedév teljesítménye alapján a díjat a Magyar Bankholding Zrt. nyerte el, amelyet Barna Zsolt elnök és Vida József vezérigazgató vett át Dr. Patai Mihálytól, a jegybank alelnökétől.

A Növekedési Hitelprogram Hajrá Kiválósági Díj átadása  FORRÁS: MNB

A jövő év kiemelt feladatának tartják a digitális adózás bevezetését a magyarországi cégek vezetői – derült ki az EY közel ötszáz közép- és nagyvállalat részvételével rendezett online adókonferenciáján. A fejlesztésekkel ugyanis drasztikusan csökkenteni lehet az adóadminisztrációval járó terheket.

Az adózási folyamataik digitalizációjára, valamint költségeik mérséklésére fordítanák a legnagyobb figyelmet 2021-ben az EY felmérésében megkérdezett vezetők. Érthetőek ezek a prioritások, hiszen a hazai vállalatok nagy összeget, az éves árbevételük mintegy 1,7 százalékát, összesen 420 milliárd forintot költenek adóadminisztrációra.

„A jelenlegi nehéz helyzet komoly pénzügyi kihívások elé állítja a hazai cégeket is. Ugyanakkor több olyan digitális megoldás elérhető számukra, amelyekkel számottevő mértékben csökkenthetik adminisztrációs terheiket, és minimalizálhatják a hibás vagy hiányos adatszolgáltatás miatti bírságkockázatot – hangsúlyozta Kocsis-Kelemen Zsófia, az EY közvetett adózással foglalkozó szenior menedzsere. – Az egyik online applikációnk például alig néhány perc alatt képes az áfabevallás és belföldi összesítő jelentés egyidejű elkészítésére, ami a tapasztalatok alapján nagy időmegtakarítást jelent a felhasználók számára.”

Az áfa területén a válaszadók fele már alkalmaz valamilyen megbízható digitális megoldást, hogy csökkentse a bevallások kitöltésére fordított időt és minimalizálja az elgépelésből adódó hibák lehetőségét. Egy bizonyítottan jól működő applikáció bevezetése azért is lehet előnyös a hazai cégek számára, mert az EY felmérése szerint a vállalatok több mint harmada problémákkal szembesül az informatikai fejlesztések során.

A GKI konjunktúraindexe decemberben sokat emelkedett: csaknem újra elérte októberi, egyébként a nyár eleje óta jellemző, az áprilisi mélypontnál sokkal kedvezőbb, de azért meglehetősen alacsony szintjét.

A GKI által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint decemberben a GKI konjunktúraindexe a novemberi mínusz 23,7 pontról mínusz 19,7 pontra javult. A fogyasztói bizalmi index az előző havi mínusz 33,0 pontról mínusz 38,5 pontra romlott, míg az üzleti a novemberi mínusz 20,4 pontról mínusz 13,1 pontra javult decemberben.

A GKI szerint a konjunktúraindex javulása az üzleti várakozások kedvezőbbé válásának köszönhető, minden ágazat pesszimizmusa érezhetően csökkent. A fogyasztói bizalmi index viszont a novemberi minimális emelkedés után decemberben nagyot zuhant. A fogyasztói és üzleti várakozások elmúlt két hónapban tapasztalt eltérő irányú alakulásában szerepe lehet, hogy a lakosság megkérdezésére mindig a hónap elején, a cégekére az egyes hónapok közepén kerül sor. Így a lakosság november elején még nem érzékelte a járvány okozta korlátozásokat, miközben a cégek jelentős része decemberben már az EU-val való megegyezés ismeretében válaszolt.

Az üzleti szférában az építőipari bizalmi index jelentősen, az ipari minimálisan meghaladta az októberi szintjét is, a szolgáltatói és főleg a kereskedelmi viszont elmaradt attól. Az iparban novemberhez képest kedvezőbb lett a rendelésállományok (az exporté is) és a termelési kilátások megítélése. Az elmúlt időszak termeléséről alkotott vélemény nem változott, a készleteké romlott. 

Decemberben az építőipari bizalmi index értéke novemberhez képest csak szerényen emelkedett, de így is kilenc havi csúcsára jutott. A magas- és a mélyépítők kilátásai is javultak. Az előző háromhavi termelés megítélése érezhetően javult, a rendelésállományoké nem változott. A kereskedelemben az eladási pozíció megítélése továbbra is nagyon alacsony szinten hullámzik (decemberben éppen nőtt), míg a rendelések várható alakulása a novemberi nagy zuhanást követően közel ilyen mértékben ugrott vissza. A készletekről alkotott vélemény kissé kedvezőbb lett. A szolgáltatói szférában az általános üzletmenet megítélése kissé, a várható forgalomé sokat javult.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága decemberben minden ágazatban erősödött, lényegében ugyanannyi cég tervezi a létszám csökkentését, mint növelését. A lakosság munkanélküliségtől való félelme viszont erősebb lett. Az áremelési törekvés az iparban és a kereskedelemben markánsan erősödött, az építőiparban és a szolgáltatók körében viszont kissé gyengült, miként a fogyasztók inflációs várakozása is. A vállalatok körében a magyar gazdaság jövőjének megítélése a novemberi brutális romlás után decemberben visszaemelkedett októberi szintjére. A lakosság viszont sokkal pesszimistább lett.

A GKI fogyasztói bizalmi index trendje ötödik hónapja, július óta csökken. A lakosság saját pénzügyi helyzetét és a nagyértékű cikkek vásárlási lehetőségét novemberhez képest közepesen romlónak, jövőbeli megtakarítási képességét változatlannak minősítette. A GKI konjunktúraindex és összetevőinek interaktív grafikonja ezen az oldalon található.

Az intézményi kezességvállalás a koronaválság kezelés egyik fontos eszköze

Várhatóan fennállásának legsikeresebb évét zárja 2020-ban az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A társaság kezességvállalási portfóliója az év végére 480 milliárd forinttal nőhet és meghaladhatja az 1200 milliárd forintot. A Garantiqa kezességével biztosított hitelek állománya 2020 végére túllépheti az 1500 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy az év végére a teljes hazai kkv hitelállomány közel 30 százaléka mögött ott lehet a Garantiqa kezességvállalása. A Garantiqa eredményei, és a kifejezetten a koronaválság negatív hatásainak enyhítésére indított Garantiqa Krízis Garanciaprogram népszerűsége azt jelzi, hogy az intézményi kezességvállalásnak fontos szerepe van a válságkezelésben.

Dr. Búza Éva vezérigazgató az év végi eredményeket kommentálva elmondta: a pandémiás helyzet a Garantiqa számára is komoly kihívásokat hozott, a 2020 év mégis a társaság fennállásának eddigi legsikeresebb éve lesz. A Garantiqa kezességvállalási portfoliója 2019-ig a társaság stratégiájában meghatározott ütemben, dinamikusan bővült. 2015-2018 között évente 46-137 milliárd forint közötti összeggel emelkedett a portfólió, 2019-ben pedig csaknem 70 milliárd forinttal. Idén azonban, a Garantiqa Krízis Garanciaprogram elindításával a portfolió minden korábbinál nagyobb növekedést mutat, az elmúlt év egészéhez képest és elérheti a 62 százalékos növekedést, azaz volumenben a 480 milliárd forintot.

A COVID-19 világjárvány negatív gazdasági hatásainak enyhítése érdekében, eredetileg 500 milliárd forintos keretösszeggel indított Garantiqa Krízis Garanciaprogram népszerűsége kiemelkedő: eddig csaknem 530 milliárd forint összegben történt kezességvállalás, így az eredetileg tervezett keretösszeg felülteljesül.

A vezérigazgató hangsúlyozta: az intézményi kezességvállalás válságkezelésben betöltött kiemelkedő szerepét jelzi az, hogy a kormányzat a Garantiqa Krízis Garanciaprogram 2020. évi keretösszegét 500-ról 700 milliárd forintra emelte, a Garantiqa kezességvállalásaihoz kapcsolódó 2021. évi teljes keretösszeget 1500-ról 2200 milliárd forintra emelte, és a Garantiqa Krízis Garanciaprogramot 2021-re meghosszabbította. Ezzel párhuzamosan született döntés arról is, hogy 2021-ben ezen keretösszegen belül a kihasználtsághoz igazodik a Garantiqa Krízis Garanciaprogram 2021. évi állománya, ami az jelenti, hogy a Garantiqa 2021-ben jóval tágabb volumen keretek között tudja majd támogatni a hazai kkv szektor hitelezését.

Az állam szempontjából az intézményi kezességvállalás egy igen hatékony gazdaságpolitikai intézkedés, hiszen a garanciaprogramok az állam számára relatíve alacsony és időben elnyúló, jól porlasztható költséget jelentenek, miközben a gazdaságban azonnal éreztetik anticiklikus, gazdaságtámogató hatásukat. A Garantiqa állami hátterű kezességvállalása kifejezetten alkalmas eszköz arra, hogy a hazai kkv-k széles köre számára hozzáférhető, egyedileg kisebb összegű állami támogatások révén bankképessé váljanak és olcsóbban jussanak hitelhez. 

Dr. Búza Éva kiemelte: a vírus második hullámával, az esetszámok újbóli megnövekedésével és az őszi szigorítások gazdasági kockázatainak erősödésével továbbra is rendkívül nagy az igény az állami hitelgarancia programokra. 

A Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtásában a Garantiqa oroszlánrészt vállalt az intézményi kezességvállalás biztosításával, és ezzel komolyan járult hozzá a nehéz helyzetbe kerülő hazai kkv szektor megsegítésében.

Tovább erősödött a magyar adórendszer versenyképessége az OECD-országok között. A nemzetközi gazdasági szervezet tagjait értékelő Tax Competition idei rangsorában Magyarország megelőzi Lengyelországot, Németországot és az Egyesült Királyságot is. A jövőre életbe lépő adóváltozások pedig további egyszerűsítést és könnyítést is hoznak – hívta fel a figyelmet az EY.

Tavalyi pozícióján egy helyet javítva, Magyarország a 14. lett a vizsgált 36 OECD-ország közül a Tax Competition nemzetközi adó-versenyképességi rangsorában. A felmérésben azt vizsgálják, hogy az egyes adórendszerek mennyire biztosítanak megfelelő környezetet, nemcsak a befektetések, de a munkavállalók és a vállalkozások számára is.

A tanulmány alapján Magyarország legnagyobb erőssége a társasági adó rendszere, illetve a nemzetközi adószabályok – ezeken a területeken az előkelő negyedik helyet szerezte meg a vizsgált országok között (a 9 százalékos társaságiadó-kulcs egyben a legalacsonyabb is). A legrosszabb helyezést hazánk (35.) a fogyasztási közterhekre kapta, elsősorban annak következtében, hogy az elemzett államok közül itthon a legmagasabb az áfakulcs (27%). 

„A jövő évi adócsomag számos újabb adóegyszerűsítést és -könnyítést tartalmaz, így várhatóan tovább javul Magyarország pozíciója a rangsorban is – mondta Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi iroda adóperes jogásza. „Emelkedni fog a kisvállalati adó (kiva) értékhatára – azaz többen vehetik igénybe, csökkenni fog a mértéke, valamint a cégek akkor is visszaigényelhetik a behajthatatlan követeléseik után az áfát, ha azzal magánszemély tartozik nekik.” – tette hozzá a szakember. 

További könnyebbséget jelenthet a cégeknek, hogy júliustól az áfabevallásokat a NAV készíti el, ami jelentősen csökkenteni fogja a KKV-k adminisztrációs terheit. A nagyvállalatokat pedig kedvezően érinti majd, hogy megszűnik a fejlesztési tartalék felső határa.

Kiszámíthatóság, kockázatvállalási hajlandóság és rugalmasság

Komplex felmérést készített a pénzügyi intézmények körében a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megbízásából a Századvég Politikai Iskola Alapítvány. A felmérés célja a résztvevők véleményének feltárása volt a Garantiqa-ról általában és szolgáltatásairól. A felmérésben a bankok vállalati finanszírozási területeit irányítók, és a vállalati üzletkötők vettek részt, az eredmény pedig azt mutatja, hogy a bankok elégedettek a Garantiqa szolgáltatásaival: a legfőbb értékeknek a kiszámíthatóságot, a kockázatvállalási hajlandóságot, és a Garantiqa rugalmasságát tartják.

Rózner Anna, a Garantiqa üzletfejlesztési igazgatója a felmérés kapcsán kiemelte: a felmérés egyik fontos eredménye azt mutatja, hogy a Garantiqa-val együttműködő bankok vezetői a munkakapcsolatot szoros, bizalmon alapulónak értékelték. A banki vezetők a Garantiqa erősségei között a folyamatos tájékoztatást és gyors iránymutatás nyújtását emelték ki. A Garantiqa legfőbb értékei a válaszadók számára a kiszámíthatóság, a kockázatvállalási hajlandóság, a rugalmasság, de a legkiemelkedőbbnek a garantőr intézmény kommunikációját tartották. A megkérdezett üzletkötők ugyanakkor a megfelelő szakmai támogatást, és konstruktivitást emelték ki leggyakrabban.

Fontos pontja volt a felmérésnek az átfutási idők kérdése is. A megkérdezettek döntő része úgy vélte, hogy a Garantiqa által vállalt kezességek átfutási ideje megfelel az elvárásaiknak azzal együtt, hogy a nyári szabadságolások és egyes nagyobb vagy bonyolultabb egyedi ügyleteknél elképzelhető hosszabb átfutási idő, ami persze természetes.

Az igazgató kiemelte: a megkérdezett banki vezetők elsősorban a személyes konzultációk fontosságát és hasznosságát hangsúlyozták, mint az információgyűjtés legfontosabb eszközét. A megkérdezett üzletkötők többsége pedig úgy nyilatkozott, hogy maximálisan tájékozottak a Garantiqa konstrukciói, ajánlatai és folyamatai tekintetében, melynek fő okaként a garantiqa-s munkatársakkal való jó viszonyt, illetve a megfelelő információs rendszert nevezték meg. 

Szintén kifejezetten pozitív a kép a segítségnyújtás terén: a válaszadók háromnegyede szerint a Garantiqa munkatársaitól jellemzően konstruktív javaslatokat kap egy-egy probléma megoldására, illetve úgy érzik, hogy személyes, közvetlen a viszonyuk, valamint könnyű és gyors a kapcsolatteremtés.  

Fontos része volt a felmérésnek a Garantiqa digitális fejlesztéseinek, üzletmenet egyszerűsítési törekvéseinek górcső alá vétele. Nos, a válaszadók elsöprő többsége kifejezetten pozitívan nyilatkozott azokról a fejlesztésekről, amik a folyamatok egyszerűsítését célozzák. Az elektronikus ügyintézési megoldások bevezetése komoly előrelépés, a válaszadók elégedettek a rendszer minőségével, előny számukra a válaszadási idő lerövidülése, a gördülékenyebb kommunikáció, illetve az ügymenetek lebonyolításának egyszerűsödése - mondta Rózner Anna.

A felmérés eredményei közé tartozik, hogy a Garantiqa-val együttműködő pénzintézetek vezetői szerint a Garantiqa kezességvállalása jól illeszkedik ahhoz az igényhez, hogy a hitelügyletek fedezettsége javuljon. A kezességvállalás igénybevételét tulajdonképpen egyetlen tényező, az árazás nehezítheti, így számukra a díjak csökkentése, vagy a korábban már megszokott támogatott konstrukciók újra elérhetővé válása jelentene még nagyobb vonzerőt az állami hátterű kezességvállalás iránt. A válaszadó üzletkötők a fejlesztendő területek között a dokumentációk csökkentését és az elektronikus felületek további egyszerűsítését említették.

A felmérésről

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megbízásából komplex felmérést végzett a pénzügyi intézmények körében 2020.08.10. és 31. között CATI módszer – telefonos interjúk (15 interjúalany), és PAPI módszer – kérdőíves felmérés (568 válaszadó) felhasználásával.

A kkv-k fele családi vállalkozás, amelyek jelentős része számára a következő évek legnagyobb kihívása a generációváltás lehet. A többség nincs felkészülve az átadásra sem stratégiával, sem a céges- és lelki ügyek tekintetében – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) felméréséből.

A BGE szakemberei 2017-ben kezdték felmérni a magyar családi vállalkozásokat, mostanra kiderült, hogy a hazai kkv-k 58%-a sorolható ebbe a körbe. A nemzetközi felmérések szerint a családi vállalkozásokat a családtagok jellemzően együtt menedzselik, de nem osztoznak a tulajdonon. A felsővezetésben a hazai családi cégek jelentős részénél is dolgoznak családtagok (67%), és 2017-hez képest kevesebben vesznek részt formális szerep nélkül a vízió formálásában, vagy a hosszútávú, stratégiai döntéshozatalban – derült ki a BGE friss kutatásából.

A BGE Budapest LAB adatai szerint a következő 10 évben a családi cégek negyedét érinti a téma, megfelelő utód hiányában pedig a cégek akár be is fejezhetik a működésüket. A generációváltás mindenképpen nagy kockázat, a cégek jelentős többsége (mintegy 70%-a) világszinten sem éli túl. A sikeres átadásra való felkészülés pedig még akkor is évekbe telik, ha megvan az ideális és elkötelezett utódjelölt. Ennek fényében tragikusnak mondható, hogy a családi cégek 66%-a saját bevallása szerint nem rendelkezik nemhogy írott, de akár csak szóban létező utódlási stratégiával sem.

A generációváltó családi vállalkozások (tehát azok, akiknél a következő 10 évben lesz, vagy az elmúlt 5 évben volt esedékes a váltás) 89% százaléka családtagnak adná át a cég tulajdonát és vezetését. Ez komoly problémákat okozhat, mivel korábbi kutatások eredményei szerint a családi vállalkozás átvétele sok esetben nem jelent vonzó alternatívát a családtagok következő generációja számára.

A koronavírus járvány és az általa okozott gazdasági hatások a családi vállalkozásokat nem érintették a többi kkv-tól eltérő módon. A családi cégek 51%-ában a járványnak nem volt jelentős hatása az üzleti tevékenységre, további 5,2% esetében pedig egyenesen élénkítően hatott arra. Azon családi vállalkozások, amelyek úgy nyilatkoztak, hogy a COVID-19 első hulláma hatással volt az üzletmenetükre, átlagosan 25%-os bevételcsökkenést vártak 2020 végére, az év elején tervezetthez képest.

Országos IT és okos-eszköz adományozási programot indított a JÓTETT Bank a hátrányos helyzetű iskolák, pedagógusok, diákok számára. A Digitális Gyorsítósáv programban több mint kétezer, új vagy a bankokban már nem használt, de jól működő eszköz kerül gyermekekhez és iskolákba karitatív szervezeteken keresztül. A pandémia jelentősen felgyorsította a digitális átállást. Banki szakértők szerint a COVID-helyzet több évnyi ugrást hozott a digitális pénzügyi szolgáltatások alkalmazásának elterjedésében.

A koronavírus járvány addig nem tapasztalt kihívások elé állított mindannyiunkat. Markáns változások történtek a pénzügyek terén is. „A kártyatársaságok adatai szerint világviszonylatban 40 százalékos növekedést tapasztaltak az érintésmentes fizetések esetében már az első negyedévben. A járvány miatt Magyarországon is jelentősen emelkedett a digitális banki szolgáltatások igénybevétele. Olyan ügyfelek kezdtek online bankolni, akik korábban idegenkedtek ettől a szolgáltatástól. A bankszektor heti 12-15%-os növekedést tapasztalt a veszélyhelyzet időszakában az online, mobil csatornákra történő új bejelentkezések számában” – nyilatkozta Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke. Ráadásul tartósnak mutatkozik az áttérés a digitális csatornákra: az adatok szerint azon ügyfelek, akik egyszer kipróbálták valamelyik digitális csatornát, 75 százalékban továbbra is aktív használók maradnak.

A kihívásokkal teli helyzetekben a rászorulók, a lemaradók még több segítséget, odafigyelést érdemelnek. Azok például, akik most kimaradnak a digitális átállásból, önhibájukon kívül, eszközök híján nem képesek elérni az internetet, később óriási hátránnyal szembesülhetnek. 

A Magyar Bankszövetség novemberben meghirdetett JÓTETT Bank kezdeményezése keretében most Digitális Gyorsítósáv programot indít. A Banki Véradók Hetét követően karitatív szervezetek és szakmai támogató partnerek összefogásával indul el az országos IT-eszköz adományozási program digitálisan hátrányos helyzetű iskolák, pedagógusok és diákok számára. A csatlakozó hitelintézetek a már nem használt, de jól működő eszközök összegyűjtésén és átadásán kívül új berendezések vásárlásával is segítik a rászorulókat.

„A szektorszintű összefogással több mint kétezer IT berendezés és okoseszköz kerül december első hetétől január első hetéig folyamatosan a családokhoz, valamint az iskolákba. Minden gyermek, aki hozzájut egy extra eszközhöz egy újabb kitörési ponttal gazdagodik, egy új lehetőséget kap, ablakot, hogy ő is kinézzen és kikerüljön a digitális világba” – mondta Jelasity Radován. A Magyar Bankszövetség elnöke hangsúlyozta, hogy az adományozás fő célja, hogy a hátrányos helyzetű családokban egyszerűbbé váljon a digitális oktatáshoz történő csatlakozás, a digitális tudástár elérése, így a gyerekek lépést tudjanak tartani a változó világgal. A fiatalok fejlődése a társadalom jövőjének egyik kulcsa - tette hozzá.

Az összegyűlt adományok több civil szervezeten keresztül jutnak el az iskolák tanulóihoz és a családokhoz. A példaértékű összefogásban a bankszektor munkáját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Humanitás Szociális Alapítvány segíti. A fertőtlenítés után kiszállított eszközökön alap operációsrendszer mellett a Microsoft iskolaprogramjában rendelkezésre álló O365 keretrendszer is elérhető. 

A Magyar Bankszövetség fontos küldetésnek tartja, hogy a rendelkezésre bocsátott eszközök mellett a felhasználók digitális „otthonossága”, kompetenciája is fejlődhessen. Ezért a csomag része egy fiataloknak készült, játékos, informatív digitális biztonság tananyag is. A „Legyen hozzá szimatod!” című ismeretanyag az online térben felbukkanó veszélyekre, kockázatokra hívja fel a figyelmet, és ad tanácsokat azok megelőzésére (Pl.: adathalász levelek felismerése, biztonságos jelszóhasználat). Az ismeretanyagot a PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét keretében a FINTELLIGENCE Pénzügyi Kultúra Központ fejlesztette ki, a kedvezményezett iskolák digitális füzet formájában is megkapják.

A DIGITÁLIS GYORSÍTÓSÁV programról készült riportfilm IDE kattintva érhető el. 

Az összesen több mint 23 szervezet összefogásában megvalósuló program résztvevői:

Főszervező: Magyar Bankszövetség; az adományozásban közreműködő szervezetek: Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Református Szeretetszolgálat, Humanitás Szociális Alapítvány

Adományozók: Erste Bank, OTP Bank, Takarékbank, BNP Paribas, CIB Bank, Citibank, Garantiqa Hitelgarancia Zrt., Gránit Bank, K&H Bank, MKB Bank, Raiffeisen Bank, Sberbank, UniCredit Bank

Szakmai partnerek: FINTELLIGENCE Pénzügyi Kultúra Központ, KNK PR & Media, Microsoft, PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét, reuseIT, United Way Magyarország

A JÓTETT Bank a Bankszövetség és a bankszektor közös CSR programja. A koronavírus-járvány okozta helyzet új kihívások elé állította a társadalmat. Még fontosabbá vált a jószolgálati tevékenység. A bankszektor most is szeretne túlmutatni alaptevékenységén - a gazdaság pénzáramlásának fenntartásán és élénkítésén. A Magyar Bankszövetség elnöksége, ezért indította el szektorszintű összefogásban a JÓTETT Bank Programot.

A Banki Véradók Hete célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy kiemelten fontos a rendszeres véradás - a járványhelyzet idején különösen. Az első Banki Véradók Hete eseménysorozathoz 2020 októberében 17 pénzintézet több mint 600 munkatársa csatlakozott, több mint 2000 vérkészítményt biztosítva a rászorulóknak.

A Digitális Gyorsítósáv program a JÓTETT Bank oktatásügyet érintő adományozási programja, az iskolák, illetve rászoruló diákjaik digitális felzárkóztatását tűzte ki célul. Már az első alkalommal 2.008 db IT eszköz kerül adományozásra:

• 1072 db felújított konfiguráció 
• 63 db új és felújított laptop
• 324   db használt LCD és LED monitor
• 83 db új okostelefon
• 466 db IT kiegészítő eszköz, köztük nyomtatók, vetítővásznak