Magyarországon jelenleg 1200 felhasználója van az SAP Business One vállalatirányítási szoftvernek, amely az SAP kimondottan a kis és középvállalkozások számára ajánlott megoldása. Az elmúlt években sokat változott a magyar kkv-k hozzáállása, ma már nem kizárólag a jövedelmezőségi szempontok számítanak. 

Míg korábban inkább csak akkor szánta rá magát egy vállalat, hogy rendszerbe foglalja vállalati folyamatait, mikor már annak a termelékenységre, az áttekinthetőségre, a jövedelmezőségre gyakorolt negatív hatása nyilvánvalóvá vált, ma már előrelátóbbak a cégek. Részint a maguk körül látott referenciák miatt, de a saját vállalati vízióik is érettebb hozzáállásról tanúskodnak. „Jó látni azt, hogy egyre több magyar cégvezető tekint úgy a vállalkozására, hogy az nem csupán egy pénztermelő eszköz, hanem lehetőség a cégépítésre, a hosszabb távú értékteremtésre” - mondja Kézdy Gergely, az SAP Business One közép- és kelet-európai üzletágvezetője. 

Abban is változás tapasztalható, hogy korábban a rendszer bevezetésével járó feladatokat igyekeztek valamelyik munkatársra – legtöbbször a kontrollerre vagy rosszabb esetben a rendszergazdára – a napi teendői mellett rálőcsölni, ma már a legtöbb cégvezető felismeri, hogy dedikált emberre van szüksége az SAP Business One bevezetéséhez. 

Az SAP most kezdődött kampánya során bemutatásra kerülő 50 kkv nagy többsége a COVID-időszak megváltozott körülményeire is jól reagált, mivel a digitalizációs transzformáció náluk már régebben elkezdődött. Vagyis sok cég most a saját bőrén érzi a digitalizáció előnyeit. 

Évekkel ezelőtt csak úgy lehetett ERP-bevezetésére rávenni egy vállalkozást, ha ahhoz uniós, vagy más forrást is hozott a rendszerintegrátor, vagy éppen maga a pályázatíró kezdeményezte ügyfél és fejlesztőpartnerek egymásra találását. Mostanra változott némileg a helyzet: az SAP Hungary és partnervállalatainak tapasztalata szerint körülbelül húszmillió forintnál húzódik az a határ, ami fölött elengedhetetlennek találják a cégvezetők a pályázati forrás bevonását, ennél többet saját büdzséből ritkán kíván áldozni egy kkv.

Már szeptemberben érezhető volt, hogy a koronavírus-járvány őszi második hulláma várhatóan lassítani fogja a gazdaság nyáron megindult kilábalását – derül ki az MNB vállalatok körében végzett online kérdőíves felmérésből. Sokan már ősz elején romló kilátásokról számoltak be, azóta pedig a hazai vállalkozói kör egy része csak még nehezebb helyzetbe került a korlátozó intézkedések miatt. 

Már szeptemberben érződött, hogy baj lehet

Idén harmadszor készített online kérdőíves felmérést az MNB a magyar vállalatok körében a koronavírus-járvány hatásairól. A 830 megkérdezett cég egy része már a szeptemberi adatfelvételkor érezte a járvány második hullámának közeledtét – derül ki Fekete Ádám és Nyitrai Tamás tanulmányából, melyet a jegybank tett közzé. 

A felmérésben döntően mikro-, kis- és középvállalkozások vettek részt, ezen belül a kitöltők hatvan százaléka mikrovállalkozás volt. A felmérésekben résztvevők mintegy háromnegyede a szolgáltató szektorban működik, az ipar és a mezőgazdaság aránya 22, illetve 4 százalék volt. A válaszadók fele a közép-magyarországi régióban működik, harmada dunántúli, 17 százalékuk pedig az Alföld és Észak nagyrégióban működik.

A júniusi felmérésben tapasztalt 77 százalékról szeptember végére 71 százalékra csökkent a válaszadók átlagos árbevétele a válság előtti szinthez viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy érezhető volt a megtorpanás, a kilábalás megtörése, de még ez is kedvezőbb adat volt a márciusinál, vagyis szeptemberig a második hullám a tavaszinál kisebb károkat okozott a cégeknek. 

A kilábalási folyamat elhúzódására utal, hogy a júniusi 37 százalékhoz képest szeptemberben 62 százalék volt azok aránya, akik szerint legalább fél év szükséges ahhoz, hogy bevételük újra elérje a válság előtti szintet.   

A bevétel növelését a kitöltők 61 százaléka (júniusban 55 százalék) számára a kereslet hiánya akadályozza, ugyanakkor a júniusi 24 százalékról szeptemberre 43 százalékra nőtt azok aránya, akik a korlátozó intézkedéseket jelölték meg a bevétel növelését akadályozó tényezők közt. A beszállítói láncok akadozása egyelőre nem játszott komoly szerepet a forgalom csökkenésében, csak a megkérdezett cégek 16 százaléka vallotta azt, hogy fennakadásokat tapasztalt ezen a téren, sokkal inkább a kereslet hiánya volt meghatározó. 

A második hullám közeledtét jelezte, hogy az ősz elejére ismét beindultak az elbocsátások, szeptemberben a válság előtti szinthez képest 91% volt a foglalkoztatottak létszáma a cégeknél a júniusi 95%-hoz képest. Az átlagos bérszint pedig a válság előtti szint 94 százaléka volt. A negyedéven belül létszámbővítést tervezők aránya a júniusi 21 százalékról szeptemberre 11 százalékra csökkent, miközben a leépítést tervezőké a júniusi 5 százalékról 16 százalékra nőtt a legutóbbi felmérésben, ez is azt jelzi, hogy közelgő nehézségekkel számoltak a válaszadók.

A járvány miatt a válaszadók 54 százaléka tapasztalt likviditási problémát, ami 14 százalékponttal meghaladja a júniusi értéket. Ennek ellenére a válaszadók 52 százaléka vélte úgy, hogy 1 hónapnál tovább is fenn tudná tartani fizetőképességét, ha a bevételei a tavaszihoz hasonló mértékben csökkennének. A márciusinál 14 százalékponttal magasabb érték arra utal, hogy a járvány második hulláma már felkészültebben érte a vállalatokat, mint tavasszal.

Aokat segíthet az NHP felvétele

A jegybank adatai azt is megmutatták, hogy a Növekedési Hitelprogramban forráshoz jutott vállalkozások kilátásai kedvezőbbek azokénál, akik nem éltek az MNB kedvezményes hitelével. Az NHP körbe tartozó válaszadók átlagos árbevétele a járvány előtti szint 80 százalékának felelt meg szeptemberben, 9 százalékponttal meghaladva a kitöltők összességénél tapasztalt értéket.

A legnagyobb különbség abban látszik, hogy az NHP programban résztvevő vállalkozások sokkal nagyobb arányban terveznek beruházásokat. Ebben a körben a válaszadók 63 százaléka számolt be valamilyen fejlesztési tervről szemben az összes cég 40 százalékos arányával. A beruházásokon belül sokkal többen terveznek automatizálást, az NHP-körben ezeknek a cégeknek aránya 13 százalék, a teljes felmérésben tapasztalt 5 százalékkal szemben. 

A fenti eredmények arra utalnak, hogy az NHP körbe tartozó vállalatok nagyobb arányban próbálnak a válsághelyzetből lehetőséget teremteni azáltal, hogy a termelési folyamat automatizálása érdekében terveznek beruházásokat. Ez az előremutató hozzáállás a hatékonyság növelésével versenyelőnyt biztosíthat a járvány utáni időszakban és hozzájárulhat a magyar gazdaság versenyképességi fordulatának felgyorsításához – emeli ki a tanulmány. 

Az MNB egyébként éppen a múlt héten jelentette be az NHP Hajrá keretösszegének megduplázását 2000 milliárd forintra. A megnövelt keretösszegű, államilag támogatott hitelprogramok és a Garantiqa kedvező feltételek mellett igénybe vehető kezességvállalása együttesen azt eredményezik, hogy a kkv-k a romló gazdasági környezet ellenére is kedvező feltételekkel jutnak hitelhez.

Jelentősen visszaesett a K&H kkv bizalmi index értéke, az előző negyedévi 12 pontról 7 pontra – derül ki a bank közleményéből. Ebben még nincsenek benne a múlt héten bejelentett további korlátozások, melyek tovább ronthatják a vállalkozások kilátásait is. 

Alábbhagyott a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások bizakodónak mondható várakozása a K&H kkv bizalmi index kutatás harmadik negyedéves adatai alapján. Az index az előző negyedévhez képest jelentősen, 5 ponttal mérséklődött, így jelenleg 7 ponton áll. Persze ez még mindig magasabb a tavasszal látott mínusz 6 pontnál, vagyis egyelőre nem hasonlítható a kilátások romlása az első hullámhoz. 

Árbevétel tekintetében a legnagyobb és a legkisebb méretű cégek várakozásai változtak számottevően. Továbbra is a középvállalkozások a legbizakodóbbak, az ő várakozásaik 23 pontról 32 pontra emelkedtek. Ezzel szemben a 20 és 100 millió forint közötti éves árbevétellel rendelkező mikrovállalkozások lényegesen borúlátóbbak, ők ugyanis 9 pontos visszaeséssel jelenleg 0 ponton állnak. Bár némileg mérséklődött, de a korábbi negyedévekhez hasonlóan a kisvállalkozások bizalma a legstabilabb (10 pont). 

Az ágazatok közül a szolgáltatási szektorban és a korábban igencsak pozitív várakozásokkal teli agráriumban hagyott alább a cégek bizalma. A mezőgazdaságban 42 pontról 19 pontra zuhant a várakozás, de még így is ők tekinthetők a legoptimistábbnak, míg a szolgáltatási szektor 9 pontos csökkenés után, 5 ponttal a leginkább borúlátó. Az ipari és kereskedelmi szektor várakozásai viszont keveset változtak: az iparé jelenleg 9 ponton, a kereskedelemé pedig 7 ponton áll.

Hat szervezet írt alá rendhagyó módon együttműködési megállapodást a diákok pénzügyi és vállalkozói ismereteinek további fejlesztését vállalva a 2020/2021-es tanév PÉNZ7 témahetének keretében.

Jövő tavasszal, 2021. március 1-5. között hetedik alkalommal rendezik meg a pénzügyi és vállalkozói tudatosságot interaktív eszközökkel fejlesztő PÉNZ7-et. A program indulásától résztvevője a mintegy 30 országban egy időben zajló European Money Week kezdeményezésnek. Hazánkban az előző tanévben több mint 1200 iskola 217 ezer diákja vett részt kereken 12 ezer órán 900 önkéntes közreműködésével. A kimagasló részvétel elismeréseként a magyar program háromszor került be a Global Money Week eseménysorozat legjobbjai közé.

A PÉNZ7 rendhagyó tanóráinak pénzügyi témája a „Tudatos pénzkezelés a családban – Családi költségvetés”, vállalkozói témája pedig az „InnoVÁL(L) – Vállalkozz okosan!” lesz.

Az EMMI mint projektgazda azzal a céllal indította el a témaheteket, legelsőként a PÉNZ7-et 2015-ben, hogy az iskolák mindennapokban használható ismereteket adjanak át. A vállalkozói téma bevezetésével az volt a szervezők szándéka, hogy felkeltsék az érdeklődést az általános és középiskolás diákokban a vállalkozói lét mint lehetséges életforma iránt, és hogy olyan vállalkozókkal találkozhassanak, akik személyesen is meg tudják osztani velük üzleti tapasztalataikat, sikereiket, kudarcaikat.

Az elmúlt 6 évben 974 ezer diák vett rész a PÉNZ7 tanóráin, és kapott így közvetlen információkat a pénzügyi és vállalkozói ismeretekről. A szervezők bíznak benne, hogy a tavaszi témahéten meghaladja majd az 1 milliós létszámot a PÉNZ7-en eddig részt vett diákok száma. 

A Pénziránytű Alapítvány a kezdetek óta tartalomfejlesztője és társszervezője a PÉNZ7-nek. Az interaktív pénzügyi tanórák kidolgozása jól illeszkedik a tankönyvfejlesztéseihez, melynek nyomán szeptembertől immár 430 ezer diák tanulhatja az Alapítvány tananyagait. Az oktatási tartalmakban főszerepet kap a gyakorlatorientáltság és az élményalapú oktatás.

A tanári felkészülést ebben a tanévben is mintavideók, e-learning tananyag és webináriumok segítik. A PÉNZ7 programjait tovább színesíti, hogy a diákok kapcsolódó versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek, továbbá az iskolák a témahét keretében szakértő pénzügyi önkénteseket, illetve vállalkozások működtetésében jelentős tapasztalattal bíró szakembereket, vállalkozókat fogadhatnak. A vállalkozói témához a szervezők december 7-től várják azoknak a vállalkozóknak a regisztrációját a penz7.hu oldalon, akik vállalják, hogy a PÉNZ7 tanórai anyagát megismerve 2021 tavaszán szívesen megosztják tudásukat, vállalkozói sikereiket a fiatalokkal.

A PÉNZ7 program a kormány által 2017-ben elfogadott, pénzügyi tudatosságot előmozdító nemzeti stratégia eleme. A kormány 2019. év végén fogadta el a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiáját (2019-2030) is, amellyel összhangban a PÉNZ7 vállalkozói témája a diákok számára a vállalkozói kedv megteremtését, az üzleti ismeretek megalapozását teszi lehetővé.

A PÉNZ7 meghatározó alapelve szerint a tanórákon márka, kereskedelmi logó nem jelenhet meg. A program ideje alatt a korábbi évek minden tananyaga elérhető a penz7.hu honlapon. Az aktuálisan kiemelt témák különböző korosztályok számára kidolgozott tananyagait és a felkészülést segítő anyagait (útmutatóit, videóit) a regisztrált iskolák ingyenesen letölthetik a témahét oldaláról.

A PÉNZ7 program – figyelembe véve a COVID-helyzet aktualitásait – digitális környezetben alkalmazható megoldásokkal is készül, hogy ezzel is segítse a résztvevő pedagógusok és önkéntesek munkáját, valamint ezen a módon hívja fel a diákok figyelmét a pénzügyi és vállalkozásfejlesztési témákra. 

A program folyamatosan bővülő aktuális információi a penz7.hu oldalon érhetők el.

Az aláírók: 

Emberi Erőforrások Minisztériuma, Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár

Innovációs és Technológiai Minisztérium, Dr. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár

Pénzügyminisztérium, Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár

Magyar Bankszövetség, Prof. Dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára

Pénziránytű Alapítvány, Hergár Eszter, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumi elnöke

Junior Achievement Magyarország Alapítvány, Musákné Gergely Orsolya ügyvezető igazgató

Legkésőbb 2021. január elsejétől valamennyi hazai pénzintézetnek be kell vezetnie az erős ügyfél-hitelesítést az internetes vásárlási tranzakciók biztonságának erősítése érdekében. Az átállást az Európai Unió pénzforgalmi irányelve (PSD2) írja elő. Eszerint a netes vásárlásokkor az eddigi adatok - bankkártya szám, név, lejárat, ellenőrző (cvc2/cvv2) kód – megadása már nem lesz elég. Szükség lesz egy olyan azonosításra, amely kapcsán egyértelműsíthető, hogy az adott tranzakciót valóban a kártyabirtokos indította, s nem pusztán a kártya adataival kíván visszaélni valaki. Erre az ügyfél aktív közreműködését kívánó újabb azonosítási lépés adhat garanciát. 

Hogyan működik a többlépcsős azonosítás?

Több pénzintézet már sikerrel alkalmazza a többlépcsős azonosítást, így lehetnek olyan ügyfelek, akiknek nem kell új szabályokat alkalmazni január elsejétől. Azonban az ügyfelek jelentős részétől némi felkészülést kíván az előírás. A folyamat bankonként eltérő, sokféle lehet. Az erős ügyfél-hitelesítési folyamat során az egyik megoldás, hogy a bankkártya alapadatok megadása után a kártyabirtokos a fizetés megerősítéséhez a kibocsátó bank által üzenetben megküldött, illetve további, az ügyfél által ismert adatokat ad meg. Az erős ügyfélazonosításhoz tehát szükséges lehet a bankkártyás és ügyfél adatokon kívül egy, a fizetési felületen megnyíló új ablakba beírandó egyszer használatos kód használatára is. De ugyanúgy megfelelhet az azonosítási feltételeknek, ha a bank a mobiltelefonon keresztül jelszavas (pl. mobil PIN-kód), vagy biometrikus (ujjlenyomat, írisz) azonosítást kér az ügyféltől a tranzakció végrehajtására. Van olyan hitelintézet, amely mobilbanki vagy egyéb applikációt von be a tranzakció jóváhagyásába. Ha az azonosítás sikeres, a fizetési tranzakció teljesül. A többlépcsős azonosításnak köszönhetően a jövőben az online térben még biztonságosabbá válik a bankkártyás fizetés. 

Az internetes vásárlások biztonsága terén Magyarország egyébként kimagaslóan jól teljesít: a 2019-ben lebonyolított több mint 146 millió internetes vásárlás esetén 1 millió tranzakcióból csupán 33 darab volt netes csalással érintett. A visszaélések értékét tekintve 0,017 % a csalási kitettség. Amelyhez még tudni kell, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az összes fraud kár mindössze 7 százalékát kellett a kártyabirtokosoknak viselniük valamilyen súlyosan gondatlan magatartás miatt, míg a költségek 93 százalékát a fogyasztóvédelmi elvek alapján a bankszektor fizette meg. Az online és kártyás biztonság terén hazánk évről-évre a legjobbak között, dobogós helyen végez az Európai Unióban. 

Mi történik, ha nem sikeres az azonosítás?

Abban az esetben, ha az azonosítás nem sikeres, vagy nem történik meg, a fizetési szolgáltatónak el kell majd utasítania a tranzakció végrehajtását. A fentiek miatt fontos, hogy az év hátralévő részében minden kártyabirtokos ügyfél tegyen eleget a bankja azon – általában több csatornán keresztül is eljuttatott – felhívásának, hogy adja meg, illetve ellenőrizze az erős ügyfél-hitelesítéshez szükséges, a hitelintézetnél regisztrált adatait (pl. mobiltelefonszám). Előfordulhat tehát, hogy a szolgáltató a korábban már berögzített adatok (például telefonos kódok) frissítését, vagy egy alkalmazás letöltését kéri az új biztonsági folyamathoz. Emiatt kiemelten fontos, hogy a letöltés előtt az ügyfél győződjön meg, hogy a banki felületet használja. Továbbra sem kérnek a szolgáltatók PIN kódot vagy egyéb érzékeny adatot az azonosításhoz.

Minden tranzakcióra vonatkozik a többlépcsős azonosítás?

Az Európai Unió előírásai szerint az EU-n belüli hitelintézettel szerződött internetes kereskedőknek és szolgáltatóknak lesz kötelező erős ügyfél-hitelesítést alkalmazniuk a bankkártyás vásárlásoknál 2021. január elsejétől. Ugyanakkor a magyar szabályozás értelemszerűen csak a magyar webshopok üzemeltetőivel szemben tudja elvárásként megfogalmazni, hogy bankkártya elfogadó bankjukkal dolgozzanak azon, hogy januártól az internetes kereskedők honlapjainak fizető felülete is alkalmas legyen a szigorú ügyfél-hitelesítésre. Miután a tagállamokban működő kereskedők felkészültsége eltérő lehet, előfordulhat olyan helyzet, amikor európai cég által üzemeltetett webshopból hiúsul meg a vásárlás azért, mert a fizető felület nem alkalmas a többlépcsős azonosításra. A fizetési folyamat több szereplős, a hiba ilyenkor nem a magyar banknál van, hiszen neki az ügyféladatok védelme érdekében kötelezően végre kell hajtania a tranzakció letiltását. 

Az Európai Unió határain kívüli (pl. kínai, amerikai) webshopok üzemeltetőinek – egyelőre – nem kötelező az erős ügyfél-hitelesítés biztosítása, így az ottani áruházakban indított fizetési tranzakciók jóváhagyásához a korábban megszokott adatok megadása elegendő. 

Ha az erős ügyfél-hitelesítéssel kapcsolatban további információt szeretne, érdemes elsőként a kártyakibocsátó bankja holnapján tájékozódni, kérdés esetén a bank ügyfélszolgálatait megkeresni. 

Közel 800 team több mint 3 ezer diákja közül a BSZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum és Kollégiuma tanulóiból álló CA$Hual négyfős gárdája lett a legjobb az első alkalommal megrendezett Legyél te is Pénzügyi Junior Klasszis! megmérettetésen. A második helyen a szegedi SZSZC Kőrösy József Közgazdasági Technikum csapata, a Tsalád végzett, míg a képzeletbeli dobogóra még a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Közgazdasági Technikumból érkezett PénzÜgyesek is felállhattak.

Milyen segítségre számíthat az államtól egy albérletben élő egy fiatal házaspár, akik az első babájukat várják? Miről ismerni meg a befektetési csalókat, a nem valódi ajánlatokat, a veszélyes üzleteket? Mi a különbség az egy- és a többkulcsos adórendszer között? Mire terjedhet ki a lakásbiztosítás? Egyebek mellett e kérdéseket kellett megválaszolnia annak a 19 csapatnak, amely bejutott a Legyél te is Pénzügyi Junior Klasszis! nevű diákverseny döntőjébe.

Közel 800 team több mint 3 ezer tanulója jelentkezett arra a versenyre, amelyet a Privátbankár.hu Kft. a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány támogatásával az idén először rendezett meg technikumok és szakképző iskolák tanulói számára, 2020. október 1. és november 4. között. A kezdeményezés elsődleges és legfontosabb célja az volt, hogy a lehető legtöbb fiatallal megismertessék azokat az alapvető pénzügyi ismereteket, amelyek elengedhetetlenek a későbbiek során. 

A tapasztalatok kiértékelése még tart, ám az már most is kijelenthető, hogy a verseny beváltotta a hozzáfűzött reményeket, hozzájárult az azon elindult szakiskolai tanulók pénzügyi és adótudatosságának a növeléséhez.

A diákversenyre jelentkezett 798 csapat több mint 93 százaléka töltötte ki az 1. forduló kvíz-kérdéssorát. Közülük került ki megyénként az a legmagasabb pontszámot elért mintegy 10 csapat, amelynek tagjai egy újabb kvíz kitöltése mellett immár kifejtős kérdések megválaszolása révén döntötték el egymás között az október 8. és 20. között megrendezett elődöntőkben, hogy ki a megye legjobbja és nyert jogot arra, hogy a november 4-ei országos döntőben szerepeljen.

A döntőbe jutott 19 csapat közül három fordulóban, kvíz és kifejtős kérdések megválaszolása alapján került ki a győztes. 

A Legyél te is Pénzügyi Junior Klasszis! nevű diákverseny végeredménye:

• CA$Hual – BSZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum és Kollégiuma, Békéscsaba 

• Tsalád – SZSZC Kőrösy József Közgazdasági Technikum, Szeged

• PénzÜgyesek – Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Közgazdasági Technikum

Nemcsak a győztes csapat tagjai részesültek jutalomban, a verseny támogatói, szakmai partnerei ugyanis számos értékes díjat ajánlottak fel: 

• 1 x 200 ezer forint összegű ajándékutalványt
• 4 x 100 ezer forint értékű tárgynyereményt
• 3 x külföldi tanulmányutat
• 76 x bluetooth hangszórót
• 4 x AirPods fülhallgatót
• 100 x könyvutalványt
• + 1 laptopot annak az iskolának, amely a legtöbb csapattal nevezett a versenyre.

A szervező Privatbankar.hu tervei szerint a jól sikerült diákversenyt jövőre is megrendezik.

Az európai szintű recessziót tartják a legnagyobb, bevételre leselkedő veszélynek a magyar cégek – derült ki az Intrum felméréséből. A kintlévőségek egyre nagyobb problémát jelentenek a vállalatoknak, jó hír viszont, hogy a visszaesésre válaszul a magyar cégek nem a kiadáscsökkentést tartják a legfontosabbnak.

Az Intrum 2020-as európai szintű vállalati felmérése (Európai Fizetési Jelentés – EPR) során a vezető követeléskezelő cég többek között a recesszió hatásairól és a pénzügyi válság kezeléséről kérdezte az európai vállalatokat. A felmérés alapján a válság általános következménye a kifizetések csúszása, attól függetlenül, hogy a megrendelő magánszemély, másik vállalat, vagy állami szerv. 

A magyar gazdaságban az európai átlagnak megfelelő mértékben okoznak gondot a cégeknek a késő fizetések: a cégvezetők 87 százaléka válaszolta azt, hogy bevételkieséshez vezettek a kintlévőségei. 

Érdekesség, hogy maguk a vállalatok ennek ellenére még nem feltétlenül kell, hogy megszorításokhoz folyamodjanak. Bár az Intrum felmérése szerint a kiadáscsökkentés még így is a leggyakoribb válságkezelő lépés, de csak az európai cégek 38 százaléka, a magyar cégeknek pedig csak 29 százaléka élt ezzel. Ebben persze valószínűleg szerepet játszik az is, hogy sok vállalat már korábban, a koronavírus-járvány első hulláma alatt csökkentette a kiadásait, és ezt követően már csak a létfontosságú tevékenységeit végezte.

A magyar cégek körében a leggyakoribb válságkezelési módszer a hitelfelvétel befagyasztása, valamint a létszámstop. Az Intrum szerint tavalyhoz képest 11 százalékponttal több vállalat tervezi a bővítés befagyasztását vagy leépítést. Ez igazolja az MNB munkanélküliségről szóló jóslatát: a jegybank szerint a munkanélküliségi ráta 2021 első negyedévében átlépheti az 5 százalékot.

A hitelfelvétel befagyasztása összefügghet a vállalatok hitelképességének romlásával is, ezen segíthet a hitelgarancia eszköze. Nem véletlen, hogy minden eddiginél magasabb összegű, 500 milliárd forintos hitelgarancia program indult, Krízis Garanciaprogram néven az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezelésében.

Állami kezesség a hosszabb lejáratú beruházási hitelekre is

Új, kifejezetten beruházási hitelekhez kapcsolódó kezességvállalási konstrukcióval segít az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt a koronaválság miatt nehéz gazdasági helyzetbe került hazai vállalkozásoknak. A rendkívül kedvező feltételek mellett kínált Investment Hitelgarancia a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében elindított, 500 milliárd forintos Krízis Garanciaprogram keretében érhető el kkv-k számára. A program keretében eddig 345 milliárd forintnyi hitelt kaphatott, közel 7500 hazai vállalkozás.

Dr. Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója az új bevezetésével összefüggésben kiemelte: kifejezetten a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak enyhítése érdekében létrehozott Garantiqa Krízis Garanciaprogram elindításakor egyértelmű volt, hogy az alapkonstrukció elsősorban a vállalkozások likviditási problémáinak kezelésében nyújt segítséget. Ugyanakkor világos volt, hogy komoly igény és szükség is van a kedvező feltételek mellett elérhető kezesség kiterjesztésére a beruházási típusú hitelekre, ami a gazdasági visszaesés kedvezőtlen hatásait mérsékli a beruházások ösztönzése által. Mivel EU-s szabályozási kereteknek kell megfelelni, így a futamidő hosszabbítását komoly egyeztetési folyamat előzte meg az Európai Bizottsággal, ami végül sikerrel járt: a Krízis Garanciaprogram keretében elindulhat a hosszabb lejáratú, beruházási hitelekhez kapcsolódó kezességvállalás, az úgynevezett Investment Hitelgarancia is. 

A konstrukció keretében 80 százalékos kezességvállalás vehető igénybe 90 százalékos állami viszontgarancia mellett. A támogatás maximális mértéke nem haladhatja meg a 800 000 eurót, míg a kezességvállalás maximális mértéke 2,5 millió euró lehet. 

A vezérigazgató hozzátette: 2019 végére már minden ötödik kkv hitel a Garantiqa kezességvállalásával valósult meg. A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében elindított Garantiqa Krízis Garanciaprogrammal és az ennek keretében most Investment Hitelgarancia konstrukcióval ez az arány még tovább fog emelkedni.

A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében október közepéig 345 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki, 8329 szerződés keretében banki partnereink. A kezességvállalási mértéke meghaladta a 300 milliárd forintot, a megkötött szerződések 67 százaléka mikrovállalkozások ügyleteihez kapcsolódott. A kereslet óriási: az 500 milliárd forintos keretösszeg kihasználtsága 60 százalék feletti, így a program teljesülése várhatóan a keretösszeg felett lesz. 

Dr. Búza Éva kiemelte: a Krízis Garanciaprogram kezessége is igénybe vehető a jegybank NHP fix és NHP Hajrá! programjaihoz,  a kezességvállaláshoz kapcsolódó hitelügyletek közel 85 százaléka NHP Hajrá! forrásból refinanszírozott. A program eddigi eredményei, és az új Investment Hitelgarancia konstrukciót övező várakozás, az eddigi és várható további dinamika is azt mutatja, hogy a garanciaprogramok a kockázatmegosztás révén érdemben járultak és járulnak hozzá a gazdasági aktivitás fenntartásához.  

A koronavírus járvány okozta gazdasági válság idején az intézményi kezességvállalás jelentősége felértékelődik, hiszen egyre több vállalkozás kerülhet nehéz pénzügyi és gazdasági helyzetbe, amin az újonnan bevezetett garanciaprogramok a hitelezés erőteljes támogatásával tudnak segíteni.

2019 végén a kkv hitelek 20,4 százalékához kapcsolódott a Garantiqa kezessége, 2020 végére ez az tovább emelkedhet, így a társaság 2020. évi megnövekedett aktivitása érdemben járult hozzá a kkv-k hitelezésének fenntartásához. Az államilag támogatott hitelprogramok és a Garantiqa kedvező feltételek mellett igénybe vehető kezességvállalása együttesen azt eredményezték, hogy a kkv-k a romló gazdasági környezet ellenére is kedvező feltételekkel jutnak hitelhez.

Majdnem kétszer olyan gyorsan nőtt Kelet-Közép-Európában a digitális gazdaság a pandémia első öt hónapjában, mint az elmúlt két évben – olvasható a McKinsey legfrissebb elemzésében. A globális tanácsadó cég adatai szerint 2020 januárja és májusa között a térségben több mint 14 százalékos növekedési ütemet mutatott fel a digitális gazdaság, megközelítve a 2019-es egész éves bővülés mértékét.

Fordulópontot hozott térségünk digitális átalakulásában a koronavírus, amelyben komoly szerepet játszott, hogy 12 millió új online felhasználó jelent meg ebben az időszakban a régióban – írja a McKinsey tanulmánya. A tanácsadó cég két évvel ezelőtt Kelet-Közép-Európa tíz, erős digitális növekedési potenciált mutató országát vette górcső alá, olyan digitális kihívókként vizsgálva Bulgáriát, Csehországot, Horvátországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Magyarországot, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát, amelyek képesek lehetnek az úgynevezett digitális éllovasok (skandináv államok, Benelux-országok, Írország és Észtország) nyomába eredni és lemásolni azok sikereit.

A most megjelent friss elemzésből kiderül, hogy 2017 és 2019 között a régió digitális gazdasága évente csaknem nyolc százalékkal nőtt. Tavaly nagyjából 2 százalékkal teljesítette túl a szokványosnak tekinthető üzletmenetet követő forgatókönyvet, mintegy 94 milliárd eurós értéket érve el. Mivel azonban a digitális éllovasoknak ennél gyorsabban sikerült bővülniük, Kelet-Közép-Európának még nagyobb lett a lemaradása velük szemben.

Felmérésében a tanácsadó cég azt állapította meg, hogy Kelet-Közép-Európában csaknem 12 millió új online felhasználó jelent meg a kényszerleállás alatt, ami több, mint Horvátország, Szlovákia és Szlovénia lakossága együttvéve. Figyelemre méltó, hogy a legkiugróbb növekedést a 65 év feletti korcsoportban regisztrálták, ahogyan az is: a válaszadók körülbelül 70 százaléka készül arra, hogy a járványt követően is használni fogja az új, digitális szolgáltatásokat.

A vállalatok oldaláról persze a digitalizáció terjedése egyben beruházási igényt is jelent, amit a válsághelyzetben nem mindenki tud egyszerűen kigazdálkodni. Ezért is van szükség a támogatásokra, hitelgaranciákra, melyek ezt a finanszírozási terhet enyhíthetik.

Lehetne még tér Magyarországon a hitelgarancia programok bővítésére, ami segíthetné a gazdaság kilábalását a jelenlegi válságból – derül ki az MNB 50 pontos gazdaságélénkítő javaslatcsomagjából. Éppen ezért szorgalmazza a jegybank a garanciaprogramok bővítését, hiszen a válságban Európa legtöbb országa jelentős garanciaeszközöket vetett be a gazdasági visszaesés kezelésére és a kilábalás támogatására. 

50 pontos javaslattal állt elő az MNB

Átfogó javaslatcsomagot készített az MNB a gazdasági kilábalás segítése érdekében, a jegybank összesen kilenc területen szorgalmaz intézkedéseket:

• Munkaerőpiac
• Családbarát intézkedések
• Lakáspiac és otthonteremtés
• Általános és célzott keresletélénkítés
• Pénzügyi rendszer
• Állami és vállalati beruházások
• Zöld gazdaság
• Digitalizáció
• Mindennapi élet- és gazdaságszervezés

Magyarország sikeresen védekezett a koronavírus járvány első hullámával szemben. A második hullám megjelenése minden korábbinál komplexebb kihívásokat okoz a társadalmi és a gazdasági életben. Egyszerre kell megoldani az egészségügyi védekezést, valamint gazdaságaink működőképességének fenntartását – emeli ki az MNB. A jegybank szerint a válság kezeléséhez a költségvetési politika, a monetáris politika, valamint a versenyképességi politika határozott és összehangolt lépéseire van szükség.

Számos javaslat érinti a cégek életét is

A csomagban vannak jócskán olyan intézkedések, melyek a cégek életét is nagyban befolyásolnák. Ide tartozna a Munkahelyvédelmi Akcióterv kiterjesztése, illetve a járványhelyzettel kapcsolatos adókedvezmények újbóli bevezetése. Emellett vannak célzott, bizonyos szektorokat támogató intézkedések, mint a turizmus talpra állásának segítése vagy a hazai építőipar támogatása. 

De például a korábban kifizetett EU-előlegek felhasználásának felgyorsítása is érzékenyen érintené a cégeket, illetve a helyi iparűzési adóban is kedvezményt szorgalmaz az MNB a k+f beruházások után. Az esetleges csődhullámot enyhítené a jegybank a nehéz helyzetbe került, nemzetgazdaságilag fontos cégek állami megmentésével, de a digitalizációra vonatkozóm ötletek közül az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó lépések érdemben javíthatnák a vállalati szektor versenyképességét is. 

Nagyobb szerepet kaphatna a hitelgarancia

A pénzügyi rendszerre vonatkozó javaslatok között is van több olyan, ami a kkv-k életét könnyítené meg, ilyen lehetne például a csődeljárások reformja. Az MNB szerint a hiteltörlesztési moratórium ellenére a beszállítói tartozások veszélyeztetik a vállalkozások fizetőképességét, ebben a helyzetben pedig a reorganizációra kicsi a lehetőség. A csődeljárás fejlesztésének fontos elemét jelenti a reorganizációhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése is, például eszközkezelő alapítása. Ezen felül a kifizetések felgyorsításával meg kell előzni, hogy a körbetartozások állami, önkormányzati részről induljanak el és így veszélyeztessék a vállalatok likviditását. Ezekben az intézkedésekben jelentős szerepet kaphatna az MFB. 

Az MNB szerint a hitelgarancia intézménye is jelentős fejlesztési teret jelenthet a gazdaság kilábalása érdekében. A dokumentumban kiemelik, hogy a garancia hatékony a finanszírozás fenntartásában, azonban a járvány kapcsán kibővített garancia-vállalásokban hazánk lemaradt nemzetközi összehasonlításban. A nagyobb összegű és hosszabb futamidejű hiteleknél piaci súrlódás van, hátráltatva a gazdaságpolitikai célokat. Éppen ezért javasolják a kis- és nagyvállalati hitelek és kötvények esetében is a garanciaprogramok bővítését.

Ugyanezt emelte ki a múlt heti Budapest Economic Forum konferencián Nagy Márton, az MNB korábbi alelnöke. A szakember jelenleg a miniszterelnök gazdaságpolitikai tanácsadója, előadásában azt emelte ki, hogy a hitelgarancia terén 2019-ben még Európa élmezőnyében volt Magyarország, azonban a válság kitörése után az országok sorra jelentették be a hasonló intézkedéseket. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 500 milliárd forintos Krízisgarancia Programja elsősorban a kkv szektort segítik, miközben a nagyvállalatoknál is lenne tere a garanciának. Az európai példák is ezt mutatják.

Nagy Márton szerint a válságból való kilábalásban kulcsfontosságú lesz a beruházások élénkítése, a vállalati beruházások területén pedig jelentős segítséget nyújthat a hitelgarancia is a vissza nem térítendő állami támogatások és az adócsökkentések mellett.