Majdnem kétszer olyan gyorsan nőtt Kelet-Közép-Európában a digitális gazdaság a pandémia első öt hónapjában, mint az elmúlt két évben – olvasható a McKinsey legfrissebb elemzésében. A globális tanácsadó cég adatai szerint 2020 januárja és májusa között a térségben több mint 14 százalékos növekedési ütemet mutatott fel a digitális gazdaság, megközelítve a 2019-es egész éves bővülés mértékét.
Fordulópontot hozott térségünk digitális átalakulásában a koronavírus, amelyben komoly szerepet játszott, hogy 12 millió új online felhasználó jelent meg ebben az időszakban a régióban – írja a McKinsey tanulmánya. A tanácsadó cég két évvel ezelőtt Kelet-Közép-Európa tíz, erős digitális növekedési potenciált mutató országát vette górcső alá, olyan digitális kihívókként vizsgálva Bulgáriát, Csehországot, Horvátországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Magyarországot, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát, amelyek képesek lehetnek az úgynevezett digitális éllovasok (skandináv államok, Benelux-országok, Írország és Észtország) nyomába eredni és lemásolni azok sikereit.
A most megjelent friss elemzésből kiderül, hogy 2017 és 2019 között a régió digitális gazdasága évente csaknem nyolc százalékkal nőtt. Tavaly nagyjából 2 százalékkal teljesítette túl a szokványosnak tekinthető üzletmenetet követő forgatókönyvet, mintegy 94 milliárd eurós értéket érve el. Mivel azonban a digitális éllovasoknak ennél gyorsabban sikerült bővülniük, Kelet-Közép-Európának még nagyobb lett a lemaradása velük szemben.
Felmérésében a tanácsadó cég azt állapította meg, hogy Kelet-Közép-Európában csaknem 12 millió új online felhasználó jelent meg a kényszerleállás alatt, ami több, mint Horvátország, Szlovákia és Szlovénia lakossága együttvéve. Figyelemre méltó, hogy a legkiugróbb növekedést a 65 év feletti korcsoportban regisztrálták, ahogyan az is: a válaszadók körülbelül 70 százaléka készül arra, hogy a járványt követően is használni fogja az új, digitális szolgáltatásokat.
A vállalatok oldaláról persze a digitalizáció terjedése egyben beruházási igényt is jelent, amit a válsághelyzetben nem mindenki tud egyszerűen kigazdálkodni. Ezért is van szükség a támogatásokra, hitelgaranciákra, melyek ezt a finanszírozási terhet enyhíthetik.
