A koronavírus-járvány ellenére rendkívül sikeres évet zárt az MKB: a vállalati hitelállomány jelentősen emelkedett, a kkv-hitelezés minden eddigi csúcsot megdöntött. Ebben jelentős szerep jutott az állami konstrukcióknak, tény, hogy 2020-ban egyértelműen ezek javára dőlt a mérleg. Mivel a jövőben a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében elérhető termékek csak részben maradnak velünk – a várakozások szerint – a saját termékes hitelezés is újra fókuszba kerülhet. Az MKB Pénzügyi Csoporttól Szarka László középvállalati divízióvezetővel és Kollega-Tarsoly Dániel vállalati üzletfejlesztési igazgatóval beszélgettünk.

Hogyan hatott a koronavírus- járvány a vállalatokra? A hitellel rendelkező ügyfelek mekkora része élt a moratóriummal, és mi várható a moratórium lejárta után?

Kollega-Tarsoly Dániel: Azt láttuk, hogy az MKB portfóliójába tartozó vállalatokat kevésbé viselte, viseli meg a járvány, persze az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a moratórium jelenleg még tart. Egyébként egyre kevesebb ügyfelünk vesz részt a moratóriumban: a nagyvállalatok esetében 20 százalék alatti, a közép- és kisvállalatoknál 40-45 százalékos jelenleg a részvételi arány, a mikrovállalatok a legérintettebbek. Az ágazatok közül a vendéglátásban, a szállítmányozásban és a személyszállításban tevékenykedő vállalatoknál okozta a legnagyobb kárt a járvány.

Szarka László: A középvállalatok esetében is elmondható, hogy a portfóliónkba tartozó vállalatokra kevésbé gyakorolt negatív hatást a vírushelyzet. Az MKB kitettsége elenyésző azokban az ágazatokban, amelyeket a járvány a leginkább sújtott. A moratórium miatt jelenleg még nem látjuk egyelőre teljesen tisztán a cégek valós állapotát, jelenleg a felső-középvállalatok 25 százaléka használja ki a moratóriumot, míg a hosszabbításba az – előrejelzéseink szerint – körülbelül 10 százalékuk lép be. Azt látjuk, hogy a moratórium jelentette átmeneti haladékot az eredeti céloknak megfelelően használják a cégek, így a mostani időszakot a megerősödésre és a felépülésre fordítják.

Kollega-Tarsoly Dániel: Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a moratórium nem a tartozás elengedését, hanem a törlesztés felfüggesztését jelenti. Azaz a moratórium lejárta után meg kell kezdeni a törlesztést. A jogszabály szerint az eredeti szerződésben meghatározott havi törlesztőrészlet a moratórium lejárta után nem emelkedhet, ezért jellemzően a futamidő hosszabbodik. A moratórium lejárta után lesz olyan vállalkozás, amely nem tudja megkezdeni a törlesztést, ezért fontos, hogy a bankok válságtermékekkel, restrukturálási konstrukciókkal is a cégek rendelkezésére álljanak. A cégek természetesen azt javasoljuk, hogy az esetleges fizetési nehézségek esetén, azonnal és bizalommal keressék a bankjukat, hiszen a megoldást csak közösen lehet megtalálni.

Fennállásának legsikeresebb évét zárta tavaly az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt., és 2021-ben is kulcsszerepet játszhat a gazdaság újraindításában – mondta lapunknak adott interjújában dr. Búza Éva, a cég vezérigazgatója.

2020 sok tekintetben rendkívüli év volt. Részint természetesen a pandémiás helyzet okozta egészségügyi kihívásokkal, az ezekhez kapcsolódó reálgazdasági nehézségekkel kellett megküzdenie minden gazdasági szereplőnek és magánembernek is. A Garantiqának pedig mint intézményi hitelgarantőrnek fontos szerepe volt a vírushelyzet okozta gazdasági károk enyhítésében. Számunkra a legnagyobb kihívást a Gazdaságvédelmi Akciótervben meghatározott feladatok teljesítése jelentette: nevezetesen a Krízis Garanciaprogram névre keresztelt, kedvezményes garanciaprogram kidolgozása, bevezetése és működtetése.

Ezen intézkedések célja, hogy a nehéz helyzetbe került vállalkozások a válsághelyzet ellenére is forráshoz juthassanak, mégpedig a lehető legkedvezőbb feltételekkel és nagyon rövid idő alatt. Nos, büszkén mondhatom, hogy igazán jól álltuk a sarat, fennállásunk legproduktívabb évét zártuk a tavalyi 66 százalékos állományi növekedéssel. A kezességvállalási portfóliónk állománya év végére 512 milliárd forinttal nőtt, a kezességünkkel biztosított hitelek volumene pedig meghaladta az 1600 milliárd forintot. A tapasztalati számok tükrében ma már egyértelműen látható, hogy az elhúzódó válság miatt az állami hátterű, kedvezményes kezességvállalásunkra ebben az évben is nagy szükség van. Az eredetileg 500 milliárd forinttal indult, majd 700 milliárdos keretösszegűre emelt Krízis Garanciaprogramban vállalt kezesség összege mostanra meghaladta az 1100 milliárd forintot. Ezzel a Krízis Garanciaprogramban mostanáig 28 ezer hazai vállalkozás forráshoz jutását segítettük. Ezek a számok egyértelműen mutatják, hogy az intézményi kezességvállalásnak kiemelten fontos szerepe van a hazai kkv-szektor finanszírozásában, különösen egy ilyen, gazdasági kihívásokkal teli időszakban.

Később, tavaly ősszel vezették be a beruházási hitelekhez igénybe vehető Investment Hitelgaranciát. Milyen eredményeket értek el, és milyen tapasztalataik vannak a programról?

Igen, az már a Garantiqa Krízis Garanciaprogram indulásakor is világos volt, hogy az alapkonstrukció elsősorban a vállalkozások likviditási problémáinak kezelésében nyújt segítséget. Az idő előrehaladtával egyértelművé vált, hogy a koronavírus-járvány hatásai mélyebben és hosszabb távon érintik a vállalkozások működését, így jelentős igény mutatkozott a kedvező feltételek mellett elérhető kezesség kiterjesztésére a hosszabb futamidejű, beruházási típusú hitelekre is. Ezért indítottuk a beruházási hiteleket célzottan támogató Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment Hitelgarancia terméket, ami kezdetben 10 éves, ma már 15 éves futamidőre is igénybe vehető. Azt tapasztaljuk, hogy a hosszabb futamidejű, beruházási hitelekhez kapcsolódó kezességvállalások aránya fokozatosan növekszik a teljes állományon belül, és arra számítunk, hogy ez a tendencia ebben az évben is folytatódni fog. Az egyébként stratégiailag is fontos cél számunkra, és gazdaságpolitikai elvárás is velünk szemben, hogy a hosszabb távú kezességvállalások aránya növekedjen. A Krízis Garanciaprogramban az éven túli kezességvállalások aránya tavaly megközelítette a 80 százalékot, ez kimagasló eredmény, mivel a 4-5 évvel ezelőtti portfólió közel fele egyéves futamidejű hitelekhez kapcsolódott.

A deviza forgalommal rendelkező vállalatoknak komoly terhet jelent, hogy a hagyományos banki szolgáltatások során hosszú és költséges folyamat a deviza tranzakció. A fintech forradalomnak köszönhetően azonban az igény után, megérkezett a megoldás is a határokon átívelő tranzakciók költséghatékony és átlátható lebonyolítására. A belga székhelyű iBanFirst rendszere már magyar nyelven is elérhető, és már több száz hazai vállalkozás nyitotta meg üzleti számláját – olvasható a cég közleményében. 

A hagyományos banki szolgáltatások során jelentős költségterhet jelent a külföldi pénznemben történő utalás. Utólag derülnek ki a tranzakciós költségek és nem lehet nyomon követni, hogy mikor érkezik meg az összeg. Ez lassúvá és költségessé teszi a beszerzési folyamatokat, amely közvetlenül befolyásolja a vállalatok versenyképességét. Ezen próbál segíteni az iBanFirst, mely kifejezetten a kkv-k igényeire szabott szolgáltatásával a régióban elsőként nálunk lépett a piacra.

A cég határon átnyúló fizetési tranzakciókhoz kijelölt magyar kapcsolattartót biztosít, aki nem csak a számlavezetésben, hanem a teljes devizastratégia kidolgozásában segít. A cég a bankoknál kedvezőbb átválsági árfolyamot kínál, illetve nem kell fizetni tranzakciós illetéket sem. Egy EU-n belüli előre utalás költsége például az összegtől függetlenül mindössze 0,5 euró.

Az iBanFirst ügyfelei között megtalálhatók nagykereskedelmi importőrök, akik főként Kínából, Dél-Kelet-Ázsiából az Egyesült Államokból és természetesen az EU-s országokból vásárolnak. De rengeteg olyan partnerük van, akik mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, textiliparban, napelemes üzletágban tevékenykednek vagy vannak olyanok is, akik 1-1 gépbeszerzés, alkatrészrendelést bonyolítanak le a rendszeren keresztül.

Támogatja a Magyar Bankszövetség a Magyar Nemzeti Bank által megfogalmazott ajánlásokat a fizetési moratórium igénybevétele során felhalmozódott tartozás rendezésével kapcsolatos banki díjak elengedéséről.

A szövetség közleményében jelezte: javasolja tagbankjainak, hogy általánosan is vezessék be az egyedi esetekben már alkalmazott eljárást, amely szerint a moratórium alatt felhalmozódott kamat- és díjtartozás megfizetésekor tekintsenek el az előtörlesztési, illetve szerződésmódosítási díjak felszámításától. Emellett tegyék széles körben lehetővé, hogy ha a fogyasztó a meghosszabbított futamidő csökkentése érdekében magasabb összegű törlesztőrészlet megfizetését vállalja, és az új törlesztőrészlet az adóságfék szabályoknak megfelel, akkor a szerződésmódosításhoz kapcsolódó banki díjat is engedje el a hitelintézet.

A bankszövetség felidézte: a moratórium meghatározó célja és hozzá kapcsolódóan a bankszektor alapvető társadalmi feladata az volt, hogy célzott, gyors segítséget nyújtson a járványhelyzetben kialakult fizetési nehézségek enyhítésére a lakossági és a vállalati ügyfélkörnek. A szervezet egyetért azokkal az intézkedésekkel, amelyek a nehezebb időszakban elősegítik a hitelezett ügyfelek fizetőképességének megőrzését, valamint a javuló gazdasági helyzetben támogatják a visszatérést a fizetési kötelezettségek teljesítésére.

A bankszektor adminisztratív és anyagi terhet is vállalt a moratórium biztosításával, mintegy 3 millió családnak és vállalkozásnak segítséget nyújtva ezzel. Az aktuális bankszámla-forgalmi adatok alapján a hitelmoratóriumban lévő ügyfelek 19 százalékának mérhetően csökkent a jövedelme, ugyanakkor 81 százalékuk a jövedelem alapján jelenleg is tudná fizetni a hitelfelvételkor vállalt törlesztőrészleteket.

A gazdasági helyzet stabilizálódása megmutatkozik a moratóriumot igénybe vevők körének érdemi csökkenésén is. Jelenleg 30 ezer vállalati és 1 millió lakossági ügyfél él még a banki fizetési moratóriummal. A bankszövetség fenntartja álláspontját, hogy a továbbiakban a célzott segítségnyújtás indokolt, amellyel a ma még rászorulóknak akadályoktól mentes lehet a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez való visszatérése.

Az MNB tájékoztatását is megerősítve a bankszövetség felhívta a figyelmet, hogy aki a moratóriumban marad, annak a tartozása kamatozik, ezért mindenkit arra biztatnak, hogy aki teheti, térjen vissza a korábbi szerződésében vállalt törlesztőrészletek fizetésére.

A magyar cégvezetők nagy része rég nem látott növekedésre számít idén, de az egész Európában kialakult tartozási láncok miatt bizonytalan marad a piac. Az Intrum vállalati fizetési jelentése szerint hazánkban főleg a kisvállalkozásokat érintik a fizetési nehézségek, de leépítések inkább a nagyvállalatoknál lehetnek emiatt.

A válság alatt lánctartozások alakultak ki az európai, köztük a magyar vállalatok között is, ami visszatarthatja a gazdasági növekedést – derül ki az Intrum credit management cég idei vállalati fizetési jelentéséből (European Payment Report – EPR). A felmérésen résztvevő cégvezetők többsége még bizonytalan pénzügyi helyzetre számít a következő egy-két évben, úgy látják, a piac legkorábban 2022-2023 körül térhet csak vissza a normális kerékvágásba.

A felmérésen az EU 27 országából több mint 11 ezer európai vállalati vezetői (köztük kisvállalkozók és multinacionális cégek vezető beosztású tagjai) nyilatkoztak: válaszaikban a bizonytalanság a reménykedéssel keveredik. Miközben sok pénzügyi probléma miatt aggódnak, jelentős részük (47 százalékuk) azért bízik egy 2021 végéig bekövetkező, rekordmértékű növekedésben.

A magyar válaszadók 47 százaléka azt mondta, idén nagyobb mértékű növekedésre számít, mint évek óta bármikor –annak ellenére, hogy csak 29 százalék mondja azt, hogy egyáltalán nem aggódik a cég anyagi helyzete miatt a következő pár évre vonatkozóan. A sokak által várt magas növekedés az erős recessziót követően reálisnak tűnik. Sok cég vezetője (a válaszadók mintegy 60 százaléka) ugyanakkor még mindig tart egy újabb recessziótól a következő 1-2 évben.

A magyar cégvezetők nagy része úgy látja, a válság idején hatékonyabb pénzügyi stratégiákat dolgoztak ki. Egy újabb gazdasági visszaesés esetén a legtöbben bevételeik és likviditásuk növelésével, például a kintlévőségek hatékonyabb kezelésével próbálnának egyensúlyban maradni. Azonban a magyar cégvezetők negyede így is úgy véli, rendkívül súlyosan érintené őket egy újabb visszaesés. Az egyik fő kihívásnak pedig most kintlévőségeiket látják, amelyek miatt sok esetben maguk is tartozásokat halmoznak fel

– mondta Deszpot Károly, az Intrum értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. Szerinte a vállalatok pénzügyi egyensúlyban hozhatók akár olyan állami programokkal, mint a pandémia alatt megkezdett rendkívüli vállalati segély – ennek folyósítását a közelmúltban hosszabbították meg augusztusig. A problémára emellett piaci megoldást kínálnak a követeléskezelő szolgáltatások, azaz a tartozások megvásárlása és újra strukturálása.

Ahogy az EU-ban általában, Magyarországon is ellentmondásos helyzet alakult ki a fizetési határidőket illetően. A cégvezetők többsége 2020-nál jóval türelmetlenebb a késői fizetéssel szemben, a tavalyi 69 százalékhoz képest 49 százalék ad csak kifejezetten hosszú fizetési haladékot megrendelőinek.  A legtöbb piaci szereplő egyelőre képes tartani az ütemet: az úgynevezett fizetési rés, azaz a határidő és a tényleges fizetés között eltelt idő jelentősen rövidült tavaly óta. A legnagyobb mértékben, 9 nappal az állami megrendelések esetén rövidült a csúszás, ami most átlagosan 10 nap. A B2B üzletek esetében a várakozás 18-ról 12 napra rövidült, a B2C szektorban pedig nem változott a fizetési rés.

A felmérésen sok cég elismerte azt is, hogy a romló makrogazdasági helyzet miatt késve tudták kifizetni a saját beszállítóikat (az ő arányuk 45-ről 57 százalékra nőtt tavaly óta). Ebből arra következtethetünk, hogy kezdenek lánctartozások kialakulni a hazai és európai beszállítói láncokban. A tartozások miatt sok cég késve jut hozzá a saját beszállítói vagy munkatársai kifizetéséhez szükséges összeghez, vagy akár (az üzletfél fizetésképtelenné válása esetén) teljesen elesik a várt bevételtől.

Magyarországon ez a probléma elsősorban a kisvállalatokat sújtja, a kkv-vezetők 37 százaléka panaszkodott arra, hogy a kései fizetések miatt bevételektől esnek el. A nagyvállalati vezetők körében ez az arány 28 százalék. A kisvállalkozók 28 százaléka szerint a késve érkező fizetések akár a cég túlélését is veszélybe sodorhatják.

A kisvállalatok vezetői jobban tartanak a kései fizetések következményeitől, és nagyobb eséllyel kényszerülhetnek megszorításra. Kivételt jelent ez alól az alkalmazottak elküldése: a hazai nagyvállalatok 41 százaléka tartja elképzelhetőnek a létszámleépítést, 9 százalékponttal nagyobb arányban válaszoltak így, mint a kkv-k.

Most, hogy a hazai és nemzetközi fogyasztói kereslet újra növekszik, a cégek ismét fokoznák termelésüket, ám gyakran szembesülnek azzal, hogy a céges megrendelőik nem fizetik ki őket, így ők sem tudják például bővíteni a céget, vagy akár fenntartani a kívánt működést. A tartozási láncok által kiváltott likviditáshiány így a gazdaság talpra állását is gátolja – mondta Deszpot Károly.

A tavaly tavaszi mélypont óta fokozatosan emelkedik Magyarországon az üzleti
bizalom szintje – derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI)
elemzéséből. Vagyis a válságból ugyan lassan kezd talpra állni a magyar vállalati
szektor, bár a korábbi évekhez képest még így is pesszimisták a cégek.

Áprilisban közel 2800 vállalkozást kérdezett meg szokásos féléves konjunktúra-
felmérésében az MKIK. A kamara az általános kérdések mellett a cégek pénzügyi helyzetére
és az állami támogatások igénybevételére külön rákérdeztek. A jó hír, hogy az üzleti bizalom
szintje az októberi 14 pontról 28 pontra emelkedett, a rossz hír viszont, hogy a tavalyi
mélypontot leszámítva 2014 óta nem volt ilyen alacsony az érték. Vagyis a válságból ugyan
fokozatosan lábalnak ki a magyar cégek a felmérés szerint, de még bőven van mit
ledolgozniuk.

A pénzügyi lehetőségeket vizsgálva a cégek negyede-harmada számára egyáltalán nem
jelent nehézséget a pénzügyi kötelezettségek teljesítése, további egyharmaduk számára
pedig ez közepes nehézséget okoz. A vállalkozások egytizede számára ugyanakkor
folyamatosan súlyos nehézséget jelent a pénzügyi kötelezettségeiknek való megfelelés.

A korábbi 11, illetve 12 százalékos aránnyal szemben 2021 áprilisában már a vállalkozások
közel ötöde (19 százalék) arról számolt be, hogy tartalékai több, mint egy évre elegendőek a
pénzügyi kötelezettségek teljesítéséhez az érvényben lévő járványügyi korlátozásokat
figyelembe véve. Ehhez hasonlóan, a tavalyi adatokkal összevetve 2021. április folyamán
lényegesen magasabb azoknak a cégeknek az aránya is, amelyek legalább 6 hónapig
tudnák alkalmazotti létszámukat fenntartani a koronavírus-járvány harmadik hullámában
érvényben lévő korlátozásokat figyelembe véve.

A koronavírus-válság kezelésére hozott állami intézkedések közül a vizsgált időszakban a
vállalkozások legnagyobb arányban kedvezményes hitelfelvételre, illetve hitelfizetési
moratóriumra voltak jogosultak. 2021 áprilisában a legtöbb cég a kedvezményes hitelt vette
igénybe (16%), a legkevesebben (11%) pedig a hitelmoratórium lehetőségével éltek az
elérhető támogatási formák közül. A felvételt megelőző egy évben a bértámogatás
igénybevétele volt a leggyakoribb (17%), míg a kedvezményes hitelfelvétel a legritkább
(12%).

A cégek több mint egyharmada (36%) egyáltalán nem tartja elegendőnek, 5 százalékuk
pedig kifejezetten károsnak tartja a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos eddigi állami
intézkedéseket. Mindössze a cégek 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben
elegendőek az eddig bevezetett állami intézkedések.

A jegybank fokozatosan kivezeti NHP Hajrá nevű válságkezelő hitelprogramját, illetve a jövőben elsősorban a zöld beruházásokra fókuszál majd. Ezzel párhuzamosan viszont elindul a Széchenyi Kártya Újraindítási Program, mely a gyakorlatban kedvező kamatozású hiteleivel kiváltja az eddigi olcsó jegybanki forrást.

Az MNB-nek a magas infláció miatt a közeljövőben reagálnia kell, kamatot kell emelnie, illetve fokozatosan ki kell vezetnie az NHP Hajrá hitelprogramot. Ezzel egyidőben viszont júliustól elindul egy új állami hitelprogram a Széchenyi Kártyán keresztül, ami hasonlóan kedvező forráslehetőséget kínál majd a vállalkozásoknak. A programban gyakorlatilag felső korlát nélkül áll rendelkezésre forrás, és az igény becslések szerint akár 2000 milliárd forint is lehet  - olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményében.

A kormány a Széchenyi Kártya Újraindítási Programban a vállalkozások jelenlegi finanszírozási igényeit a Széchenyi Kártya Újraindítási Folyószámlahitel, a Széchenyi Turisztikai Kártya Újraindítási Program, a Széchenyi Újraindítási Likviditási Hitel, a Széchenyi Újraindítási Beruházási Hitel és ennek részeként az Agrár Széchenyi Újraindítási Beruházási Hitel, a Széchenyi Újraindítási Önerő Kiegészítő Hitel, valamint a Széchenyi Újraindítási Lízingkonstrukció indításával segíti.

A program újonnan bevezetett konstrukcióihoz a kormány kamattámogatást, kezelési költség támogatást, továbbá kezességi díjtámogatást és a Széchenyi Turisztikai Kártya Újraindítási Program keretében továbbra is költségtámogatást biztosít. A termékek nettó kamata így 1 százalék alatt marad. A hiteldöntések meghozatalára - amennyiben minden dokumentáció hiánytalanul rendelkezésre áll - a pénzügyi intézményeknek legfeljebb 30 nap, illetve beruházási típusú hitelek és a lízingkonstrukció esetén legfeljebb 60 nap áll rendelkezésükre.

Áprilisban ismét jelentősen javult a magyar vállalkozások hangulata, elsősorban a nagyvállalatok és az ipar kilátásai erősek, a mikrovállalkozások és a szolgáltató szektor indexe gyengébb – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss konjunktúrafelméréséből. A jelek szerint a járványhelyzet javulását a vállalkozások is megérzik, egyre többen bíznak a pozitívabb jövőben. 

Fokozatosan javul a vállalatok hangulata

Az MNB vállalati konjunktúra indexe az elmúlt négy hónapban fokozatosan, áprilisban számottevően javult. Az index értéke a decemberi -14 pontról +8 pontra emelkedett áprilisra. Az aktuális helyzet megítélése és a várakozások is számottevően javultak márciusról áprilisra. A nagyvállalatok és az ipar várakozásai továbbra is nagyobb optimizmust tükröztek a mikrovállalatokhoz, illetve a szolgáltató szektorhoz képest, azonban a különbség csökkent a korábbi hónapokhoz képest. 

Minden méretkategóriában növekedett az átlagos kapacitás-kihasználtság és a bevételi szint az előző havi eredményekhez képest. A gazdaság újraindulását tükrözi, hogy a létszámnövelést tervezők aránya 17 százalékponttal meghaladta a leépítést tervezők arányát és számottevően (7 ponttal) nőtt a beruházási tervek mutatója is.

A december óta készülő felmérésekben eddig 1400-2600 cégvezetőt kérdeztek meg hónapról hónapra, az index most először került pozitív tartományba, ami azt jelzi, hogy több az optimista, mint a pesszimista cég. A jelenlegi helyzet értékelése még mínusz 12 ponton áll, de az is lényeges javulás a decemberi mínusz 32 ponthoz képest. A jövőbeli várakozásokra vonatkozó index már 27 ponton áll, de már az év végén is a pozitív tartományban volt. 

Sokkal optimistábbak a nagyvállalatok

A jelenlegi helyzet értékelésében csak a nagyvállalatok indexe pozitív, 16 pont, a másik véglet a mikrovállalkozások mínusz 32 pontos értéke, ami még egy kis romlást is mutat decemberhez képest. Ez azt mutathatja, hogy elsősorban a likviditáshiányos mikrovállalkozásoknak volt fájdalmas az utóbbi néhány hónap, sok cég mostanra teljesen felélhette tartalékait. Éppen ezért a következő időszak nagy kérdése lehet az is, hogy a járványügyi korlátozások fokozatos feloldásával egyáltalán a vállalkozások mekkora része tud visszatérni a válság előtti működéshez, hányan élik túl a koronavírust. A világjárvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésében elengedhetetlen szerepe van intézményi kezességvállalásnak. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram elindításával a mikro-, kis- és középvállalkozások mellett a nagyvállalatok számára is elérhető garanciaeszköz került bevezetésre.

A jelenlegi helyzetben a kapacitások kihasználtságát értékelik a leginkább negatívan a cégek, vagyis a legtöbb vállalkozás áprilisban még bőven ideális kapacitása alatt működhetett. A legkisebb gondot a beszállítói rendelésállományban látják most a jegybank felmérése szerint.

A termelés növekedése előtt álló akadályok közül továbbra is a kereslet hiánya a legfontosabb a cégek számára, de figyelmeztető jel, hogy jelentősen nőtt a munkaerőhiányról beszámoló vállalkozások aránya. Ez szintén rávilágít egy fontos középtávú kockázatra: egyre több az azzal kapcsolatos hír, hogy a gazdaság hirtelen újraindulása sok szektorban (turizmus, vendéglátás) a munkaerőhiány miatt lehet nehézkes. Ezekben az iparágakban ugyanis sok embert elbocsátottak vagy rövidebb munkaidőben alkalmaztak, egy részük pedig menet közben más területen helyezkedhetett el.

A jövőbeli várakozásokkal kapcsolatban a bérszintre vonatkozó kilátásban a leginkább pesszimisták a cégek, ehhez kapcsolódva a foglalkoztatás szintjében sem várnak gyors visszapattanást. Optimisták viszont a beruházásokra és az árbevételre vonatkozóan, ezek hamarabb érhetik el akár a járvány előtti szintet.

A vállalatméret alapján a várakozások már mindenhol pozitív tartományban vannak, a nagyvállalatok esetében az index 39 ponton áll, míg a mikrovállalkozások esetében 15 pont. Utóbbiak a kis- és közepes vállalkozásoktól is jelentősen le vannak szakadva, ami szintén a fentieket támasztja alá: egy évnyi bezárás után sok mikrovállalkozás számára a túlélés lehet a tét.

A legnagyobbak már majdnem elfelejtették a válságot

Külön vizsgálta a jegybank a száz legnagyobb exportáló vállalat kilátásait, az esetükben az exportbevétel 104 százaléka, a kapacitáskihasználtság pedig 98 százaléka a járvány előtti szintnek. Vagyis a gazdaság húzóerejének számító nagyvállalatok mostanra szinte teljesen kiheverték a válságot, a korábbi szinten működnek.

Az ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy a válaszadók 68 százaléka tapasztalt valamilyen akadályozó tényezőt a termelés még gyorsabb felfutásában, ami hat százalékponttal magasabb a márciusi aránynál. A leginkább a beszállítói fennakadásokat említették a korábbinál erőteljesebben, de itt is jelentősen nőtt a munkaerőhiány észlelése.

Óriási az igény az intézményi kezességvállalásra

Óriási igény mutatkozik a hazai kkv szektor részéről az állami hátterű, kedvező feltételekkel igénybe vehető intézményi kezességvállalásra. Május közepére az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében támogatott vállalkozói hitelek összege átlépte az 1100 milliárd forintot, ehhez kapcsolódóan a társaság által vállalt kezességek állománya közel 1000 milliárd forintot tett ki.

A kifejezetten a koronavírus okozta gazdasági visszaesés enyhítését célzó, tavaly bevezetett Garantiqa Krízis Garanciaprogram népszerűsége bevezetése óra töretlen: az idei számok is azt bizonyítják, hogy a kkv-k külső forrásbevonásához a Garantiqa kezességére 2021-ben mindvégig szükség lesz. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében garantált idei hitelek állománya május közepére meghaladta az 1100 milliárd forintot, a társaság teljes kezességvállalási portfoliójához kapcsolódó hitelek állománya pedig a 2000 milliárdot.

Dr. Búza Éva vezérigazgató hangsúlyozta: a Garantiqa Krízis Garanciaprogram eredetileg 500 milliárd forintot keretösszeggel indult, de ennek 700 milliárdra emelésére már tavaly szükség volt. Idén május közepére pedig a kezességvállalások összege megközelítette a 1000 milliárd forintot. Ezzel a Krízis Garanciaprogram keretében eddig 28 ezer hazai vállalkozás forráshoz jutását segítette a Garantiqa. 

A Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként indított garanciaprogram népszerűsége várakozáson felüli, ez azt jelenti, hogy az intézményi kezességvállalásnak elengedhetetlen szerepe van a koronavírus okozta világjárvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésében. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram elindításával a mikro-, kis- és középvállalkozások mellett a nagyvállalatok számára is elérhető garanciaeszköz került bevezetésre. A program célzott módon segíti a likviditáshoz való hozzáférést, valamint a beruházások megvalósítását.

Dr. Búza Éva kiemelte: mivel az Európai Bizottság döntése alapján a rendkívüli helyzetben a gazdaság megsegítése érdekében nyújtható állami támogatások 2021. június 30. helyett 2021. december 31-ig alkalmazhatók, így 2021-ben egész évben elérhetővé vált a hazai vállalkozások számára a válság negatív hatásainak enyhítését célzó, rendkívül kedvező feltételrendszerű Garantiqa Krízis Garanciaprogram.

A vezérigazgató kiemelte: a kezességvállalás iránti fokozott igényt mutatja, hogy május közepére a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. állami viszontgaranciás állományának mértéke átlépte az 1500 milliárd forintos szintet. Február végén jelent meg az a kormányzati döntés, amely a Garantiqa aktivitásához megfelelő mértékű állami viszontgarancia keretet biztosít: ennek értelmében az állami háttérrel vállalható kezesség 2021 végén fennálló maximális állománya 2200 milliárd forintról 2500 milliárd forintra emelkedett.

A Garantiqa eredményei jóval a középtávú stratégiában kitűzött célok felett alakultak, köszönhetően a rendkívüli üzleti aktivitásnak és a válság hatásainak enyhítése érdekében - a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében - végrehajtott intézkedéseknek. 

A Magyar Bankszövetség ezen a héten tartotta meg éves rendes Testületi Ülését. Varga Mihály pénzügyminiszter úr a magyar gazdaság helyzetét értékelte, Matolcsy György MNB elnök úr pedig Magyarország pandémia utáni jövőképét mutatta be előadásában, valamint mindketten videóüzenetben köszöntötték a Testületi Ülés résztvevőit.

A Magyar Bankszövetség tagjai az alábbi, aktuális gazdasági helyzetértékelés közzétételéről határoztak:

A Covid-19 vírus okozta veszélyhelyzet 2020-ról áthúzódott 2021 első felére. A járványhelyzet hullámai és a koronavírus terjedése az Európai Unión belül is eltérően jelentkeztek. A kormányok különböző védekezési megoldásokat alkalmaztak. Hazánkban a harmadik hullám okozta a legnagyobb egészségügyi kihívást. A gazdaság minél gyorsabb újraindításának a lehetőségét a hatékony oltási program segíti elő.

A rendelkezésünkre álló adatok azt mutatják, hogy a 2020-as magyar gazdasági visszaesés illeszkedik az európai trendekbe; miközben a munkanélküliséget sikerült viszonylag kordában tartani, a reálbérek emelkedése pedig töretlen maradt a munkáját teljes munkaidőben megőrző többség számára. Elmondhatjuk, hogy 2021-ben a gazdaság újrarendeződése jól érzékelhetően megkezdődött. Ezt a magyar bankszektor hitelezési aktivitása a kormány és az MNB intézkedéseivel összehangoltan nagy mértékben segítette. Jelentős tényező volt az is, hogy a vírushelyzet okozta lakossági és vállalati nehézségek áthidalását a Magyarországon alkalmazott hiteltörlesztési moratórium Európában az ügyfelek számára legkedvezőbben segítette. A magyar bankszektor bizonyította, hogy jelentős munkatöbbletet és ugyancsak jelentős plusz költségráfordítást is vállalva, a legnagyobb kihívások mellett is lakossági és vállalati ügyfelei rendelkezésére áll. A pandémiával sújtott 2020-ban a vállalati hitelállomány folyósítás 6%-kal növekedett az előző évhez képest, ezzel párhuzamosan a kormányzati családtámogatási programokat a bankszektor kifejlesztette és bevezette, miközben előrejelzések szerint a hiteltörlesztési moratóriumok összesített, várható költsége meghaladja a 400 milliárd forintot.

A moratórium meghatározó célja és benne a bankszektor alapvető feladata az, hogy célzott és hatékony segítséget nyújtson kifejezetten a rászorulóknak. Ezen a célon túlmutató programot a Bankszövetség a továbbiakban szakmailag nem támogathat, hiszen nem indokolható a bankszektor extra költségviselése olyan ügyfelek után, akik megfelelő jövedelemmel és/vagy elegendő tartalékkal rendelkeznek vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez. A gazdaság gyors újraindítását, a bankszektor hitelezési aktivitásának fenntartását a szakmai és a társadalmi szempontok együttes figyelembe vétele garantálja.

A rendkívüli nehézségek azonban pozitív hatást is eredményeztek: a digitális átállást a bankok felgyorsították, néhány hónap alatt egy évtizedet léptünk előre. Ez a gazdaság minden területére hatást gyakorol. Előre tekintve láthatjuk, hogy növekedni fog az elektronikus pénzforgalom, ami a gazdaság fehéredését és így az adóbevétel növekedését, valamint a készpénz használathoz kapcsolódó költségek csökkenését hozza magával. A papíralapú ügyintézés és a vele járó adminisztráció csökkenőben van. Új munkaerő-alkalmazási formák jelennek meg, melyek rugalmasabb, adott esetben az egyének élethelyzetéhez jobban illeszkedő munkavégzési megoldásokat hoznak. Új típusú munkahelyek jelennek meg, a hozzájuk való gyors alkalmazkodás pedig versenyelőnyt jelent. Nagy figyelmet kell viszont fordítanunk arra is, hogy a felgyorsult digitális átállás miatt az elektronikus bankolás terén a csalási kísérletek száma megnövekedett, új kibercsalási típusok jelennek meg. Ellenük csak széleskörű összefogással, az informatikai és a pénzügyi területek szakmai együttműködésével, valamint az ügyfelek pénzügyi ismereteinek elmélyítésével és tudatos magatartásával tudunk eredményesen védekezni.

A nemzetközi térre kitekintve azt látjuk, hogy a globális viszonyrendszerek átalakulóban vannak, és e folyamatban az érdekkülönbségek felszínre kerülnek, gyakran kiéleződnek. A magyar külgazdasági aktivitás ebben az összetett és változékony időszakban az új lehetőségekre nyitottan lép előre, és határozza meg céljait a beruházások, a gazdasági együttműködések területén, valamint az export-import piacokon is. A folyamatok sikerét érdemben segíti a magyar bankszektor eszköztára. A globális, benne kiemelten az Európai Uniós integráció és együttműködések fejlődése a pénzügyi piacok stabilitását, megerősödését is segíti, és a fenntartható gazdasági növekedés egyik fontos összetevője.

A Testületi Ülésen az elmúlt év eredményei alapján elismerések átadására is sor került.

Aranykaptár díjazottak:

• Baginyi Katalin (Unicredit Bank) a vállalatfinanszírozás és a hitelintézeti termékfejlesztés területén végzett meghatározó munkájáért,
• Gáspár Tibor (Raiffeisen Bank) az adózás és számvitel területén végzett áldozatos tevékenysége elismeréseként,
• Lakos Erika (K&H Bank) a banki szabályozási feladatok területén végzett kiemelkedő munkájáért,
• Landgráf Erik (Takarék Jelzálogbank) a bankszektor jogi szabályozása területén végzett korszakos szolgálatáért,
• Polgár József (KDB Bank) az értéktári és a pénzkezelési területen végzett több évtizedes kiemelkedő munkájáért.

Pénzügyi kultúra nagykövete díjazottak:

• Strasszer Zsófia (Keleti Károly Közgazdasági Szakgimnázium, Budapest) középiskolai diák, a 2021. évi Európai Pénzügyi Kvíz (EBF European Money Week szervezés) nyertese,
• Hegyi Viktória (Keleti Károly Közgazdasági Szakgimnázium, Budapest) a 2021. évi Európai Pénzügyi Kvíz Európa-bajnokának felkészítő tanára.

A Magyar Bankszövetség Felügyelő Bizottságának korábbi elnöke, David Moucheron (K&H Bank) az anyabanknál folytatja pályafutását, ezért erről a megbízatásáról lemondott. A Testületi Ülés a 2023. évi teljes tisztújításig Tóth Balázs (Unicredit Bank) választotta meg Felügyelő Bizottsági Elnöknek.

A Testületi Ülésen résztvevő bankvezetők külön köszönetüket fejezték ki a pénzügyi szektorban dolgozó kollégáknak az elmúlt év áldozatos munkájáért. A pandémiás helyzet kezelése kapcsán minden mérvadó vélemény nagy megbecsüléssel szólt a bankszektor és munkatársainak helytállásáról. Köszönjük munkánk elismerő visszaigazolását, elkötelezetten dolgozunk, hogy a bizalomra a jövőben is hiánytalanul rászolgáljunk.