Rekord magas árbevétel-növekedéssel számolnak a következő egy évben a hazai kkv-k. A K&H bizalmi index kutatás 17 éves történetének legmagasabb pénzügyi várakozása szerint átlagosan 11 százalékkal több árbevétellel és 6 százalékkal nagyobb profittal terveznek az előttünk álló egy évre a vállalkozások.

A legnagyobb ugrás a 20-100 millió forint közötti éves árbevételű mikrocégek körében látható, akik az első negyedévi 8,6 százalék után jelenleg 13,5 százalékkal több bevétellel számolnak. A 100 és 300 millió forint közötti árbevételű kisvállalkozások és a 300 millió forint feletti középvállalkozások esetében is magas, 8,4, illetve 7,5 százalékos pénzügyi növekedéssel terveznek a cégvezetők. A teljes kkv szektorban pedig a vállalkozások csupán 7 százaléka tart attól, hogy a következő hónapokban csökkenni fog árbevétele.

A második negyedéves eredmények alapján a rekord magas árbevétel várakozáshoz jelenleg átlagosan a nyereség 6 százalékos bővülése társul. Itt szintén a mikrocégek a legoptimistábbak, akik 8,3 százalékos nyereségnövekedést valószínűsítenek. Ezzel szemben a kis- és középvállalkozások előrejelzései 3,9, illetve 3,8 százalékkal nagyobb profitot mutatnak a következő egy év során.

Az optimista pénzügyi várakozások a kedvező finanszírozási lehetőségek kihasználását is fellendíthetik. Amíg ugyanis a legtöbben az önerőt (54%) és a pályázati források igénybevételét (33%) jelölték meg elképzelhető forrásként, addig a belföldi hitelfelvételben gondolkodó vállalkozások száma is látványosan megugrott. A vállalkozások közel harmada (32%) számol ezzel jövőbeni finanszírozási lehetőségként, szemben az előző negyedéves 24 százalékos aránnyal.

A legtöbb ember tanácstalanul néz, ha meghallja azt a szót: jövőkutató. Hogyan lehet olyan dolgot kutatni, ami még meg sem történt? Egy biztos, mi előre látjuk, hogy a cikk elolvasása után fel tudja majd sorolni a jövőkutatók három legfontosabb eszközét...

A nyugati ember »időről« szőtt elképzeléseire a Biblia gyakorolta a legnagyobb hatást. A Könyvek Könyve ugyanis nem körkörös, hanem lineáris szerkezetben beszél az időről, vagyis valahonnan valahová (a teremtéstől az utolsó ítélet felé) haladó, egymás után kibomló események soráról.

 ELŐRE FUTÓ ELŐFUTÁROK

 Korai jövőkutatónak mondható Joseph Glanvill, aki 1661- ben olyan jövőről írt, amelyben a repülés hétköznapi esemény, és a holdutazás sem furcsább, mint például Amerikába hajózni, sőt egy szép napon az emberi test megfiatalítása nem számít csodának. A 18. században jelent meg a francia drámaszerző, Louis Sébastien Mercier L’An 2440 című könyve, ami optimistán vázolta fel a jövőt. A szerző szerint a népek testvérként tekintenek majd egymásra, és véget ér a faji alapú ellenségeskedés. Szerinte a béke és a jólét korszaka az emberiség bővülő tudásának és technológiai fejlődésének lesz köszönhető. A 19. században felgyorsultak az események: a soknyelvű, de a kereskedelem, az áruk és az emberek mozgása miatti egységesülő világban a jövő is „egységesebb” lett, vagyis általánosabb előrejelzéseket lehet tenni. Az amerikai Edward Bellamy például 1888-ban megjelent regényében, a Looking Backwardban kitalálta a hitelkártya és a diszkontáruházak koncepcióját. Őt követte a francia Jules Verne és a brit Herbert George Wells is, akik regényeikben számtalan eseményt, találmányt „jósoltak meg”, sőt megteremtették a sci-fi-irodalom művészeti és tematikai alapjait. Innentől kezdve a science fiction módszertana beépült a futurizmussal, vagyis a jövőkutatással foglalkozók eszköztárába is.

ADATGYŰJTÉS ÉS ELEMZÉS

De mi a jövőkutatás lecsupaszított alapsémája? A jövőkutatók adatokat gyűjtenek. Különös, érdekes statisztikákat, tudományos vagy éppen politikai híreket – bármit, ami szerintük befolyásolhatja a jövőt. Ezután analizálják és extrapolálják az adatokat – józan paraszti ésszel felmérik, mi történhet a közeljövőben a fontosnak tartott adatok és mozgások fényében. Végül mindezt szórakoztató, olvasmányos formába öntik: előrejelzésbe vagy szcenáriókba, amelyekben egy-egy trend várható jövőbeli kimenetelét gondolják végig meghatározott időkeretben (például 10-15 éves vagy akár hosszabb távlatban). A jövőkutatók három legfontosabb eszköze tehát a kíváncsiság, az elemzőkészség és a kreativitás. Mindenesetre egyre fontosabb területről van szó – előfordul, hogy cégek alkalmaznak jövőkutatót, de az is, hogy különböző szervezetek sci-fi-írókat kérnek fel egy-egy probléma körüljárására. A jövőkutatóknak saját nemzetközi szervezetük is van: ez az 1966-ban alapított World Future Society, amely több ezer taggal rendelkezik, és rengeteg egyetemen oktatja a jövőkutatás általa lefektetett alapelveit.

További hasznos és tartalmas cikkeket talál a Hitelgarancia újságban.

Elveszik-e a robotok az emberek munkáját? Milyen munkakörökben érdemes a technológia fejlődése miatt új állás után nézni? Rengeteg ezekhez hasonló kérdés merül fel, ha a robotika kerül szóba.

A robotok jönnek, azaz inkább már itt is vannak... – a Nemzetközi Robotikai Szövetség 2020- as adatai szerint világszerte 2,7 millió ipari robot dolgozik; a legtöbb robotot Kínában, Japánban és az USA-ban helyezik üzembe.

A LOGISZTIKÁT MÁR MEGHÓDÍTOTTÁK

A fokozódó automatizációval átalakulnak vagy megszűnnek bizonyos munkakörök. Dr. Galambos Péter, az Óbudai Egyetem – Bejczy Antal iRobottechnikai Központ igazgatója szerint a robotok először az árumozgatással kapcsolatos foglalkozásoknál vehetik át a terepet, aztán pedig a nagy mennyiségben készülő termékek összeszerelési munkálataiban válthatják az emberi munkaerőt. „A logisztika jó példa a robotok térnyerésére, hiszen már most látványos az automatizáció fejlődése. A következő tíz évben erről a területről teljesen ki is szorulhatnak az emberek” – mondta Galambos Péter.

AZ EMBER MÉG ÜGYESEBB

A raktárak és logisztikai központok mellett erősen automatizált terület az autóipar, elég csak az autók összeszerelésében részt vevő robotkarokra gondolni. „Ennek ellenére itt is vannak olyan feladatok, amelyeknél az emberi ügyesség még nélkülözhetetlen. A robotok számára például a flexibilis alkatrészekkel való munka – kábelkötegek befűzése például egy visszapillantó tükör szűk üregeibe – még kihívást jelent” – mondta Galambos Péter. Hasonlóan finom mozdulatokra van szükség bizonyos termények szüreteléséhez is. Bár például a málnaszedéssel még sok a megoldatlan kihívás, de gombaszedő robotokkal már az Óbudai Egyetemen is kísérleteznek. Galambos Péter szerint ebben az évtizedben az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban is fokozatosan kiteljesedhet a robotizáció.

A vizsgált kis- és középvállalkozás 35 százalékánál sürgősen foglalkoznia kellene a generációváltás kérdéskörével – derül ki a Niveus Consulting Group most megjelent felméréséből. A teljesítményük alapján kiemelkedő vállalkozások elegendő mértékű külső forrást halmoztak fel a kapcsolódó finanszírozási problémák elkerüléséhez. A kisebb piaci részesedéssel rendelkező vállalkozásoknál viszont jelentős mértékű kockázatok merülhetnek fel a változások nem megfelelő menedzselése miatt, mely idegen tőke, pénzügyi szakemberek hiányában csőd közeli állapotot is eredményezhet.

A tulajdonosoknak érdemes mérlegelni, hogy a vállalkozásokhoz fűződő érzelmi kötődés olykor túlságosan lerövidíti a változás menedzselésére rendelkezésre álló időt. A Niveus Consulting Group szerint a tervezés, megvalósítás folyamatára legalább egy 5 éves időintervallumot célszerű kijelölni, így figyelembe véve a Magyarországon érvényes nyugdíjkorhatár mértékét (65. életév), a 60. életévüket betöltő tulajdonosok esetében már aktuálisnak tekinthető a generációváltás kérdésköre. Ugyanakkor a kockázat minimalizálásának érdekében célszerű lehet akár már a megelőző 10 évben megkezdeni a tudatos felkészülést a változásra.

A felmerésből kiderült, hogy mind a top 100 kkv-ról, mind pedig a Niveus által összeállított mintáról megállapítható, hogy a vállalkozások hozzávetőlegesen 12 százalékánál már el kellett (volna) indulnia a generációváltásnak, míg további 23 százalékuknak a következő években el kell kezdeniük a megfelelő felkészülést a változásra. A teljes mintát tekintve tehát elmondható, hogy a vizsgált kis- és középvállalkozások (összesen kb. 1000 elemű minta) 35 százalékánál aktualitásnak tekinthető a generációváltás kérdésköre. Iparági megoszlás, valamint cégméret viszonylatában jelentős eltérésről nem beszélhetünk, a generációváltás problémaköre a teljes magyar kkv-szektort egyformán érinti.

A generációváltás kapcsán fontos annak anyagi-pénzügyi vonatkozásáról is beszélni. A Niveus elemzése szerint az egyértelműen látszik, hogy a nagyobb kkv-k jelentősebb mértékben használnak külső forrást. A hitelezők szerepe a döntéshozatalban elhanyagolható, ugyanakkor a cégértéket növelő, egészséges mértékű idegen tőkét a jobban teljesítő, toplistás cégek vesznek igénybe. Ezen társaságok esetében a külső finanszírozók rendelkezésre tarthatják a generációváltás zökkenőmentességének biztosításához szükséges tőkemennyiséget, továbbá érintettségi szintjük garanciát jelenthet a társaságok menedzsmentje feletti kontroll megtartásához, a megfelelő pénzügyi döntések meghozatalához.

Július elején a Monetáris Tanács elfogadta az MNB zöld eszköztár-stratégiáját, ezzel az NHP Hajrá helyett kifejezetten környezetvédelmi szempontokat is előtérbe helyező eszközöket vezet be a jegybank. Egyelőre két konkrét lépésről határozott az MNB: a zöld jelzáloglevél-vásárlásról és a zöld lakáshitelezés élénkítéséről.

Lefújta az NHP-t a jegybank

Többször írtunk már arról az elmúlt hetekben, hogy a 3000 milliárd forintos keret elérése után véget vetett NHP Hajrá nevű hitelkonstrukciójának az MNB. A kedvezményes jegybanki hitelt 40 ezer vállalkozás vette igénybe. A források több mint felét forgóeszközhitelként vették igénybe a vállalkozások, 37% viszont beruházások megvalósulását segítette hitel vagy lízing formájában. A kereskedelem, az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság szívta fel a források háromnegyedét.

Minden negyedévben a program keretében legaktívabb banknak kiválósági díjat ad át az MNB, ezt harmadik alkalommal vehette most át az OTP Bank, a legnagyobb magyar bank 720 milliárd forintnyi szerződést írt alá az NHP Hajrában.

A jegybank megítélése szerint itt volt az ideje lezárni a programot, hiszen a gazdaság kilábalása gyors, az idei harmadik negyedévben elérheti a 2019 végi szintet a GDP, vagyis nem indokolt a korábbi támogatás fenntartása. A kormány azonban az NHP Hajrá lezárása után elindította a Széchenyi Kártya Go! névre keresztelt új hitelt, vagyis gyakorlatilag az MNB-től a költségvetéshez került a kedvezményes finanszírozás biztosítása.

Kedvezőtlenül hatott a koronavírus-járvány a gazdaság egészére, azonban a Sberbank tapasztalatai szerint a mikrovállalkozások a vártnál jobban reagáltak. A vírus megjelenése után a hitelezés tavaly nyáron kapcsolt magasabb fokozatra, 2020 utolsó negyedéve rekorderedményeket produkált. A koronavírus azonban átrendeződést is hozott a hitelpiacon: visszaesett a banki saját termékek iránti kereslet, és favorittá vált az MNB NHP Hajrá! programja és a Széchenyi Program. Illetve sok olyan ügyfélbarát megoldás is véglegessé válhat, amit a vírus kényszerített ki – mondta el lapunknak Szabó Norbert, a Sberbank mikrovállalati szegmens vezetője.

Milyen hatással volt a koronavírus-járvány a mikrovállalatokra? A hitellel rendelkező mikrovállalkozások hány százaléka élt a járvány alatt adósvédelmi intézkedésként elrendelt hitelmoratóriummal?

A járvány kitörésekor a várakozásunk az volt, hogy ezt a szegmenst érinti majd a legjobban a válság. Ehhez képest nem tapasztaltunk nagy különbséget a lakossági ügyfelekhez vagy a közép- és nagyvállalati ügyfelekhez képest. A visszajelzések alapján azt látjuk, hogy akik éltek a moratórium lehetőségével, leginkább azért tették, mert negatívan hatott rájuk a járvány, kisebb részüknél volt csak a döntés oka az óvatosság. Egyébként a mikrovállalati ügyfelek harmada van jelenleg a moratóriumban, a többi vállalkozás kilépett már belőle, vagy a moratórium hatályba lépése után vett fel hitelt a Sberbanktól. Amikor viszont a jövőbeni kilátásaikról kérdeztük a vállalkozásokat, a többség már pozitívan nyilatkozott: bíznak a gazdaság működésének gyors helyreállásában.

Hogyan alakult az elmúlt időszakban a Sberbanknál a hitelezés, és milyen típusú hiteleket kerestek leginkább ebben az időszakban a mikrovállalatok?

 A tavalyi év nagy lendülettel indult a Sberbank mikrovállalati szegmensében. Azonban március után néhány hónapig eltartott, amíg egyeztettük az új kockázati feltételeket, valamint átálltunk az új termékekre és folyamatokra. Tavaly nyár végén kapcsoltunk nagyobb fokozatra, ennek köszönhetően a 2020-as év utolsó 3 hónapja a valaha volt legsikeresebb negyedéve lett az üzletágnak. Idén a tavalyinál még nagyobb lendülettel indultunk, és azt látjuk, hogy az ügyfélkörünk lelkesedése továbbra is töretlen az új krízisgaranciás termékek iránt. Emellett a mikrovállalati ügyfeleinknél a Széchenyi Kártya Programból a keretjellegű hitelek – a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel – a népszerűek, illetve a likviditási hitel, amely egy általános, szabadon felhasználható, rövid lejáratú forgóeszközhitel. Ezeket a hiteltípusokat ugyanis likviditási problémák áthidalására, valamint forgóeszköz beszerzésére és korszerűsítésre is fel tudják használni.

A bank és a tőzsde intézménye a digitalizációnak köszönhetően hatalmas változásokon megy majd keresztül a jövőben. A szolgáltatások átalakulásán kívül maga az ügyféltér és az iroda is másképpen fest majd, és más funkciókat lát el.

„A készpénz használatának csökkenése mellett a pénzhelyettesítő eszközök területén is jelentős fejlődés várható. A korunkra jellemző plasztikkártyás fizetés ésszerűtlenné válik, mivel a szükséges kódszámok használata és a biztonság miatt a kódok folyamatos változtatása a lakosság számára nehezen kezelhető” – tudtuk meg Kovács Jánostól, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) XXIII. Ingatlan Osztály alelnökétől, a Bankorg Kft. ügyvezető igazgatójától.

A szakember hozzátette: a bankkártyákról előbb-utóbb az okostelefonokra, okosórákra térünk majd át, illetve a kártya használatának csökkenésével a bankautomaták szerepe is egyre inkább okafogyottá válik. A kártya bonyolult azonosítási rendszerét pedig felváltják az ujj- vagy tenyérlenyomat- és arcfelismerési eszközök, amelyek a biztonságot garantálják.

„A vállalati bankügyletek vonatkozásában még jelentősebb változás várható, mivel erősödik a személyi bankár, illetve a VIP-ügyletek funkciója. A bankok a pozitív KHR-listák bevezetésével az ügyfeleik gazdálkodásáról és az átvilágítási lehetőségük révén nagyobb biztonsággal ítélhetik meg a kölcsönkihelyezéseik kockázati kitettségét” – mondta Kálmán Anikó, a BKIK XXVIII. Általános Pénzügyi Szolgáltatások Osztály elnöke, a CashControl Kft. ügyvető igazgatója.

Emellett érdekükben áll a nagyobb vállalkozások tőzsdei bevezetése, amely online módon biztosítja a hitelkockázataik, illetve banki befektetéseik elemzését. Mind lakossági, mind vállalkozói körben tovább erősödik – az „egyablakos rendszerhez” hasonlóan – a társintézmények (biztosítótársaságok, befektetési vállalkozások) bevonása a banki szolgáltatásoknál, amely szintén javítja a banki kihelyezések biztonságát.

A szolgáltatások változása mellett maga a környezet, vagyis a bankfiók, az iroda is jelentős átalakuláson megy keresztül. Az iroda szerepének újradefiniálásával, a tágas terek kialakításával, a közösségi részek növelésével, a személyes, egyedi tárgyalók számának bővítésével, ugyanakkor a biztonságos és eredményes, digitális alapokon nyugvó munkavégzés szem előtt tartásával minden bizonnyal sikeres lehet az átalakítás. A cél, hogy az irodában töltött idő minél kevesebb legyen, és az uralmat a home office vegye át.

Partnerként az új kihívásokban – röviden így lehetne összefoglalni az UniCredit Bank hitvallását, ha arról érdeklődünk, hogy a pandémiás helyzetben hogyan segítik az ügyfeleiket. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, arról az UniCredit Bank forgóeszköz-finanszírozási terület igazgatójával, Kulbert Miklóssal beszélgettünk.

Mivel járt a cégek számára a koronavírus-járvány megjelenése?

 A járvány új kihívások elé állította a cégeket, amelyek többsége nem volt felkészülve például a hibrid vagy távoli munkavégzésre, a digitális átalakulásra és számos olyan új helyzetre, amely jó eséllyel tartósan az életünk része marad. A pandémiás helyzet a vállalatok napi működése mellett a cégek piaci környezetére, ellátási láncaira, értékesítési lehetőségeire is jelentős hatást gyakorol. A megváltozott környezetben a tudatos likviditás- és forgóeszköz-menedzsment kiemelt jelentőséggel bír a felmerülő kockázatok kezelésében, illetve a stabil üzletmenet biztosításában. A cégeknek hamar szembesülnie kellett azzal, hogy most jó ideig semmi nem lesz olyan, mint a koronavírus megjelenése előtt.

Hogyan próbálták kezelni a vállalatok a kialakult helyzetet?

A válságüzemmódban működő vállalatoknak egy ismeretlen helyzetben kell helytállniuk. Néhány ágazatot elkerült a válság negatív hatása, viszont ott vannak a keresleti sokknak kitett, ellátási nehézségekkel szembesülő szektorok is. Bár Magyarországon komoly készlethiány nem volt az alapvető élelmiszerekből, de a különböző elektronikai gyáraknak komoly fejtörést okozott, hogy nem jutottak elég alapanyaghoz. Sőt, a különféle félvezetők és egyéb alkatrészek hiánya miatt Európa több nagy autógyára is átmenetileg csökkentette a gyártást. A válságot sokféleképpen próbálták, próbálják megoldani a vállalkozások: például sokan kényszerültek a költségek racionalizálására, ami a legrosszabb esetben leépítésekhez vezetett, de sok vállalat költözött el addigi bérleményéből egy olcsóbba. Amint pedig a nagy üzemek visszafogják a termelést, az kihat a teljes beszállítói láncra és a logisztikai szolgáltatókra is.

Az államilag támogatott Széchenyi Kártya Program hamarosan az Oberbanknál is elérhető lesz a kis- és középvállalkozások számára. A konstrukciók előnyeiről Büki Erzsébet termékfejlesztési vezetővel beszélgettünk.

A kkv-k jelentik az Oberbank legfőbb célcsoportját, és a Széchenyi Kártya Program pontosan a kis- és középvállalkozások igényeit lefedő hitelprogram Magyarországon. A program mely hitelei lesznek elérhetők Önöknél?

Valóban, a kkv-k bankja vagyunk: a vállalati ügyfeleink 98,5 százalékát teszi ki ez az ügyfélkör. A lehető legjobb megoldásokat szeretnénk ügyfeleinknek biztosítani, ezért működünk együtt a refinanszírozásban ma élen járó MNB-vel és Eximbankkal, valamint az intézményi kezességet biztosító Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-vel is, és ezért szeretnénk termékpalettánkat a Széchenyi Kártya Program termékeivel is bővíteni. A KAVOSZ Zrt. által működtetett Széchenyi Kártya Program a kkv-ügyfélkör igényeit a lehető legjobban lefedő hitelprogram Magyarországon. 2002-ben startolt a Széchenyi Kártya Folyószámlahitellel, és mára már több mint 300 ezer létrejött ügylet fémjelzi, több mint 3250 milliárd forint értékben. A program azóta kibővült: a jelenlegi termékpaletta a kkv-ügyfélkör igényeire lett szabva, legyen szó folyószámla-, forgóeszköz-, beruházási hitelről, támogatásmegelőlegezésről, akár agrár vagy turisztikai szektorban is. Célul tűztük ki a Széchenyi Kártya Program több termékének bevezetését, és a forgóeszközhitel és beruházási hitel termékekkel szeretnénk elindulni.

Mely területeken tudnak az államilag támogatott hitelek segíteni a vállalkozóknak, főleg most, a válság idején?

A forgóeszközhitelek az átmeneti, sok esetben a válság által okozott likviditási gondokat tudják orvosolni (akár az Eximbank Kárenyhítő forgóeszközhitelei, akár a Széchenyi Kártya Program forgóeszközhitelei), a beruházási hitelek, például az Eximbank Fordulat KKV Beruházási Hitele vagy a Széchenyi Kártya Program beruházási hitelei pedig már arról szólnak, hogy miként indítsuk be újra a gazdaságot a járványt követően.

A Széchenyi Kártya Program hitelezési folyamatában mi az Önök feladata?

Feladataink hasonlóak az általános hitelezési folyamataink lépéseihez, annyi eltéréssel, hogy a hiteligényt a VOSZ-/ KAVOSZ-irodák fogadják be, ők továbbítják azt elektronikus és postai úton felénk. A hitelezés folyamata során állandó kommunikációs kapcsolatban állunk a programot működtető KAVOSZ Zrt.-vel. Mivel a program többféle támogatással bír (a legkomplexebb termékkör ebből a szempontból), a támogatások elszámolásával kapcsolatos feladatok is ott vannak a teendőink listáján.

Egész évben elérhető marad az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által kínált, a válság negatív hatásainak enyhítését célzó Garantiqa Krízis Garanciaprogram. A kifejezetten kedvező, állami díjtámogatást is tartalmazó konstrukció meghosszabbítása mellett döntés született arról is, hogy a beruházási hitelekhez kapcsolódó Krízis Investment Hitelgarancia futamideje 10-ről 15 évre emelkedik.

Az Európai Bizottság döntésének nyomán a koronavírus okozta gazdasági válság kezelése és a gazdaság segítése érdekében nyújtható állami támogatások 2021. június 30. helyett 2021. december 31-ig alkalmazhatók. Ennek következtében idén egész évben elérhetővé vált a hazai vállalkozások számára a válság negatív hatásainak enyhítését célzó, rendkívül kedvező feltételrendszerű Garantiqa Krízis Garanciaprogram.

JELENTŐS KERESLET

A program bevezetése óta eltelt idő tapasztalatai azt mutatják, hogy a vállalati szektor forrásbevonási igénye meghaladta a programra a 2020. évre eredetileg előirányzott 500 milliárd forintos keretösszeget. Az idei év eddigi statisztikáira alapozva elmondható, hogy a kkv-k külső forrásbevonásához a Garantiqa kezességére 2021-ben mindvégig szükség lesz. Dr. Nagy Róbert vezérigazgató-helyettes lapunknak kiemelte: a Garantiqa Krízis Garanciaprogram igénybevételére idén is jelentős kereslet mutatkozik. „A tavalyi indulás óta 2021. május közepéig a Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében 28 ezer szerződéssel 1100 milliárd forintot meghaladó volumenű hitelnek a gazdaságba áramlását tette lehetővé a Garantiqa kezességvállalása” – tette hozzá.

CÉLZOTT SEGÍTSÉG

A Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként indított program népszerűsége várakozáson felüli – az intézményi kezességvállalásnak fontos szerepe van a koronavírus okozta világjárvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésében. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram elindításával a mikro-, kis- és középvállalkozások mellett a nagyvállalatok számára is elérhető garanciaeszköz került bevezetésre. A program célzott módon segíti a likviditáshoz való hozzáférést, valamint a beruházások megvalósítását. „A garanciatermékek, az elérhető támogatott hitelprogramok és a forrást biztosító egyéb programok rendelkezésre állása továbbra is kiemelt jelentőségű a hazai kkv-szektor számára. Ezen eszközök összehangolt, együttes alkalmazása nemcsak a válságkezelés, hanem a gazdaság újraindításának is az alapja lehet” – fogalmazott a vezérigazgató-helyettes.

EMELKEDIK A KEZESSÉG VOLUMENE

A pandémiás helyzet elhúzódásával hosszabb távon szükséges a kedvezményes és állami díjtámogatásban részesített garanciaprogramok alkalmazása. A maximum tizenöt éves beruházási hitelekhez nyújtott Krízis Investment Hitelgarancia lehetővé teszi, hogy a gazdaság újraindításához szükséges beruházások a pandémiás időszak alatt is megvalósuljanak, ezzel lehetőséget biztosítva a kkv-k számára a jövőbeli növekedési terveik megvalósításához. A nemrégiben meghozott kormányzati döntés megfelelő mértékű állami viszontgarancia-keretet biztosít a Garantiqa részére hitelgarancia-programjainak megvalósításához: ennek értelmében az állami háttérrel vállalható kezesség volumene 2200 milliárd forintról 2500 milliárd forintra emelkedik.

További hasznos és tartalmas cikkeket talál a Hitelgarancia újságban.