A vállalkozások számára mindig is kiemelt fontosságú volt a kockázatkezelés, hiszen váratlan események bármikor bekövetkezhetnek, amelyek súlyosan érinthetik a működést. A biztosítások piaca ezért különösen fontos szerepet játszik a magyar kis- és középvállalkozások életében, hiszen a megfelelő védelem biztosítása hosszú távon stabilitást nyújt. A Garantiqa támogatásával működő Cégkassza Podcast kövezetkő adásában ezt a témát járta körbe Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetség elnökének szakértői segítségével.

Magyarországon régiós szinten is alacsony a biztosítási penetráció

Az elmúlt években csökkenő tendencia figyelhető meg a biztosítási penetráció terén Magyarországon, amely 2023-ra erősen visszaesett a korábbi évekhez képest. Ez a csökkenés részben a GDP növekedésének, részben pedig a biztosítási szerződések számának csökkenésének köszönhető. Míg más közép-európai országokban, mint Csehország vagy Lengyelország, erősebb a biztosítási kultúra, Magyarországon a vállalkozások és a lakosság is kevesebb biztosítást köt. Ez különösen problémás lehet a kisebb vállalkozások esetében, akik számára egy váratlan káresemény akár a teljes működést veszélyeztetheti.

„Magyarországon az eddigi csúcspont a penetrációt illetően 2007-ben volt, 3,6 százalékkal. Ugyanez a mérőszám 2023-ban pedig már csak 2,1 százalékpont volt. Ha rátekintünk a nemzetközi viszonyokra, akkor sajnos nem lehetünk elégedettek. Régiós viszonylatban átlag körüli értékeket mutatunk, de vannak olyan országok, akik sokkal jobban állnak ilyen szempontból. Például Csehországban hagyományosan erős a biztosítási kultúra, de Lengyelországot is ide tudom sorolni.” - nyitotta ki a kérdéskört Erdős Mihály, majd hozzátette: „Kézzelfoghatóbb az összehasonlítás, ha azt szemléltetjük, hogy egy ügyfélnek körülbelül hány biztosítása van Magyarországon. 2023-ban ez a szám körülbelül 1,5-1,6 volt. Lengyelországban ugyanez az érték 2,7, és akkor ehhez képest futurisztikusnak tűnik, de Németországban már 7 fölött van. Tehát a biztosításkultúra kategóriákkal más szinten van Magyarországon, már régiós szinten vizsgálva is.”

Az új kkv-államtitkárság által várt ötletek, kezdeményezések közül elsőként érkezett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vállalása: a garanciaintézmény a jövő június végéig megkötött támogatott beruházási hitelek első éves garanciadíját elengedi – jelentette be a Portfolio.hu Budapest Economic Fórum konferencián Szabó István Attila elnök-vezérigazgató. 

Alapvetően pozitívan ítélik meg a hazai kis- és középvállalkozások helyzetét a területtel foglalkozó banki vezetők. Demkó-Szekeres Zsolt, az MFB vezérigazgató-helyettese szerint a szektor egy része már túllendült a válság okozta nehézségeken, de Ginzer Ildikó, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese szerint ez inkább csak a szektor felső részére, a kis- és középvállalkozásokra igaz, a kisebbeknél – akik közelebb vannak a lakossághoz inkább érződik az óvatosság. Az igaz, hogy magára talált valamennyire a fogyasztás és a kiskereskedelem, de ezek még nem gyűrűznek a vállalkozói szféráig, hogy pozitív beruházási kedvük legyen, ahhoz még idő kell.

Krisán László, a Széchenyi Kártya programot irányító Kavosz Zrt. vezérigazgatója szerint az elmúlt éveket a vállalkozók cégmérettől függetlenül megérezték. Erre reagálva Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-kért és technológiáért felelős államtitkára jelezte, sokat kell még tenni azért, hogy a kkv-k környezetében pozitív változásokat lássanak.

Szabó István Attila, a Garantiqa elnök-vezérigazgatója arra emlékeztetett, hogy a 2008-as gazdasági világválsággal ellentétben, amikor lényegében egy hétvége alatt összeomlott a világ, a mostani válságokra mindenki készült. A kormányzat is megtette azokat a kárenyhítő intézkedéseket, ami megmentette a gazdaság egészét és így a kkv-szektort is. Ebben a tekintetben tehát optimista a kép. Ha azt tekintjük viszont, hogy nem csak az elmúlt hónapokban, években, hanem hosszú ideje hasonló problémákkal küzd a kkv-szektor- gyenge az export- és innovációs képességük, gyenge a termelékenység -, akkor ez aligha lehet jó hír. Igaz viszont – tette hozzá - ebből lehet végre nagyot ugrani.

A munkaadók többsége bizakodó a jövő évvel kapcsolatban, gazdasági stabilizálódásra számítanak, és a vállalat létszámát tekintve is többen kalkulálnak bővüléssel, mint ahányan csökkenéssel. Minden második cég tervez béremelést, a cafeteria keretösszegét pedig minden ötödik emelné jövőre – mutat rá a Profession.hu szeptemberi felmérése.

Közel 500 cég válaszai alapján készítette el a Profession.hu legújabb felmérését, amelyben a munkáltatók jövő évi várakozásait, bérfejlesztési és toborzási terveit vizsgálta.

Az elmúlt kilenc hónap során igazolódni látszik a munkáltatók év eleji bizakodó prognózisa 2024-re vonatkozóan, ugyanis idén is több munkahelyen volt végül bérfejlesztés (74%), mint ahányan azt előzetesen tervezték (53%). A fizetésemelések mértéke azonban a korábbinál alacsonyabb lett: végül több olyan cég is 5-9% között tartotta, akik korábban ennél magasabb összeggel kalkuláltak. Az átlag emelés az év elején mért 11,7%-os terv helyett így 11%-on realizálódott.

Magyarország mint nyitott gazdaság, folyamatosan kényszerül a külpiacok felé nyitni, hiszen egy tízmilliós lakosságú országban a vállalkozások nehezen érnének el olyan méretet csak a belföldi piacon, amely nemzetközileg is hatékonynak számít. A méretgazdaságosság kihívásai miatt az export kulcsfontosságú tényező. Az EXIM Magyarország vezérigazgatója, Kisgergely Kornél szerint a magyar ipar mélyen beágyazódott a nemzetközi értékláncokba, és a cél az, hogy a hazai cégek minél magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket végezzenek. A Garantiqa támogatásával folyamatosan jelentkező Cégkassza Podcast legújabb adása az export szerepét és lehetőségeit ismerteti a mikro-, kis- és középvállalkozások számára

Fontos kilépni a nemzetközi piacokra

Magyarország, tízmilliós nagyságrendű lakosságával, mindig is nyitott gazdaság volt, az EU-csatlakozás pedig jelentősen felgyorsította ezt a folyamatot. Az ország ipara mélyen beágyazódott a nemzetközi értékláncokba, ami segített felzárkózni az európai átlaghoz.

Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország vezérigazgatója kihangsúlyozta: „A cél az, hogy ezekben az értékláncokban a magyar szereplők egyre nagyobb hozzáadott értékű tevékenységet lássanak el. Sok esetben először megérkezett egy külföldi befektető, és egy viszonylag egyszerűbb tevékenységet hozott Magyarországra, ami aztán egyre csak bővült. Manapság pedig már nem csak üzemek vannak Magyarországon, hanem kutatóközpontok is a legmagasabb hozzáadott értékű munkahelyekkel együtt. Ezt a folyamatot kell támogatni, hiszen ez a hazai felzárkózásnak a kulcsa. Illetve ami még ennél is jobb, hogyha ezeknek a nemzetközi értékláncoknak a vezető cége is magyar.”

A CIB, az MBH Bank és az Oberbank az első csatlakozók a Garantiqa InvestEU Garanciaprogramhoz 

Összesen 600 milliárd forint összegű hitel felvételéhez segítheti a magyar kis- és középvállalkozókat a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az InvestEU program keretében nyújtott garanciavállalása. A közvetlen uniós viszontgarancia mellett igényelhető termék elsőként a CIB Bank, az MBH Bank és az Oberbank ügyfelei számára teszi elérhetővé és olcsóbbá a fejlődésüket szolgáló, versenyképességüket erősítő finanszírozást. A most indult garanciaprogram a várakozások szerint 17 ezer hazai kkv új hitelhez jutását segítheti. 

Magyarország célja, hogy 2025-ben a GDP-arányos növekedés 3-6 százalékos legyen. Ez elképzelhetetlen az itthon működő vállalkozások több, mint 90 százalékát kitevő, a foglalkoztatottak 72 százalékát alkalmazó kis- és középvállalkozói szektor fejlődése nélkül. 

Bár a 2020-as évek folyamatos válságait (covid, energia- és inflációs válság, háború) jól kezelték a hazai kkv-k, a szektor továbbra is forráshiányos. A beruházások beindításához szükséges (piaci vagy támogatott) hitelforrásokhoz való hozzáférést nagyban könnyíti meg a garanciaintézmények munkája: kezességvállalásukkal a vállalkozások sokkal szélesebb köre válik hitelképessé, vagy kap kedvezőbb feltételek mellett kölcsönt. 

„Magyarország 2023-ban Európa legszélesebb kkv-kat támogató garanciaprogramját működtette: a kezességvállalások aránya a GDP 4,4 százalékát tette ki, ami több, mint négyszerese az EU-átlagának” – emlékeztetett Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, iparért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára.

„Számlával vagy számla nélkül?” – úgy tűnik ez ma már egyre kevésbé kérdés. A vállalkozások szerint ugyanis az elmúlt 10 évben közel felére csökkent a be nem jelentett bevételek aránya – derül ki a K&H kkv bizalmi index eredményeiből. A szürke-fekete bevételek korábban 20 százalék körül vélt aránya mára a 10 százalékhoz közelít, amiben az elektronikus számlázásnak komoly szerepe lehetett.

Lassan, de biztosan fehéredik a kkv szektor, a vállalkozások szerint ugyanis a bevételek egyre kisebb aránya lehet az, ami nem jelenik meg a könyvelésben. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index második negyedéves eredményei alapján ugyanis a cégek 12 százalékra tippelik ennek arányát. Ez pedig látványos csökkenés ahhoz képest, hogy 8-10 évvel ezelőtt még 20 százalék körüli, vagy akár azt meghaladó érték volt jellemző.Forrás: K&H kkv bizalmi index, 2024 Q2

Hogyan formálja a digitalizáció a pénzügyi világot?

A fintech, vagyis a pénzügyi technológia egyre jelentősebb iparággá válik. Mára a fintech cégek és a bankok közötti együttműködés szorosabbá vált, mivel a bankok felismerték az innovációk szükségességét, ám továbbra is bonyolult pénzügyi szakértelemre van szükségük. A szabályozás terén fontos kihívások merülnek fel, hiszen a fintech cégek sokszor szürke területeken működnek. A technológiai fejlődés gyors üteme miatt a hatóságok nehezen tudnak lépést tartani, különösen Európában, ahol a szigorú reguláció gyakran ütközik az innovációval. A Cégkassza Podcast legújabb adása Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnökének segítségével járja körbe a fintechek komplex világát.

Mi is az a fintech?

A fintech még mindig félelemmel, mégis komoly érdeklődéssel övezett iparág. A pénzügyi élet manapság már valóban egy technológiavezérelt világ.

„A legegyszerűbb definíció szerint a fintech az, ha egy vállalat egy pénzügyi megoldást a technológia segítségével nyújt. Korábban megjelent a bankkártya használata és ezzel párhuzamban elterjedtek az ATM-ek, de igazából az internet felfutásával jött el a fintech korszaka. Ez egy borzasztóan egyszerű ügyféligény-vezérelt kérdés. Ha az ember különböző termékeket lát a weben, akkor azokat meg is szeretné vásárolni. Az internet terjedésének kezdetén erre a bankok nem tudtak megoldást nyújtani, így születtek meg az első digitális fizetési megoldások, amelyeknek a legismertebb képviselője a PayPal volt.” – ismertette rövid definícióját Ács Zoltán.

A pénzügyek, a hitelezés és a banki ügyintézés világában gyakran találkozhatunk olyan kifejezésekkel, rövidítésekkel, amelyek szakértő magyarázatra szorulnának – hiszen nem mindenki számára egyértelmű, hogy mit is takar és miben segít a JTM mutató, vagy hogyan és mikor kerülünk fel a KHR rendszerébe? A Credipass szakértői ezúttal ezeket igyekezték körüljárni.

Sok olyan banki és pénzügyi fogalommal találkozhat egy hitelfelvétel során az ügyfél, amelynek magyarázatához és értelmezéséhez szakértő segítségre van szükség – a Credipass pénzügyi szakértőinek ez a tapasztalata, hiszen ahhoz, hogy a banki ajánlatokat érdemben össze lehessen hasonlítani, szükség van az alapfogalmak, rövidítések pontos ismeretére. Melyek azok az általános kifejezések, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb kérdés felmerül?

„Általánosságban elmondható, hogy a pénzügyi edukáció, az alapok tisztázása nagyon fontos része a pénzügyi szakértő munkájának.” – mondta el Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője. „Kollégáinkhoz nem csak az aktuális legkedvezőbb lakáshitelajánlatok megtalálásában és összehasonlításában fordulhatnak az ügyfelek, de abban is számíthatnak a szakértőkre, hogy minden pénzügyeiket érintő kérdésre körültekintő és részletes magyarázatot adnak. Így tényleg átlátható lesz a teljes hitelfelvétel folyamata és nem marad kérdés vagy bizonytalanság.” – tette hozzá.

A Garantiqa támogatásával folyamatosan jelentkező Cégkassza Podcast legújabb adása ezúttal egy, a kkv-szektort komolyan érintő, sokat vitatott iparág jelenlegi helyzete mögé nyújt mélyebb betekintést a hallgatóság számára. Az építőipar egy olyan szektor, amely szorosan kapcsolódik a gazdasági ciklusokhoz, és ennek minden mozzanatát megérzik a vállalkozók, valamint az építőanyag-kereskedők. Az adás meghívott szakértője, Juhász Attila, az Újház Zrt. igazgatóságának elnöke volt.

Nem a legjobb időszakát éli a hazai építőipar

„Érdemes visszatekintenünk az elmúlt két évre! 2022 az egyik legkiemelkedőbb év volt az építőiparban tekintetében. Egy hihetetlenül intenzív felfutást láthattunk két évvel ezelőtt, a magyar vállalkozók pedig hajlamosak az előző évhez mérni magukat.” – kezdte az adás felvezető részét Juhász Attila, az Újház Zrt. igazgatóságának elnöke, majd folytatta: „2023-ban viszont jött a feketeleves. Azt tapasztaltuk, hogy több okból kifolyólag jelentősen visszaesett a kereslet az építőanyagok iránt. Nyilván ez egyfajta mérőszáma annak, hogy az építőipar hogyan teljesít. Ha az építőanyagból nem fogy sok, vélhetően azt mutatja, hogy az építőipar sem teljesít annyira jól. Megközelítőleg 26 százalékkal csökkent 2023-ban az építőanyag-forgalom, ez érdemben idén sem változott.”

Magyarországon a rendszerváltást követő években elinduló vállalkozók úttörő szerepet töltöttek be a gazdaság fejlődésében. A szocializmus után a családi vállalkozások száma is folyamatosan növekedni kezdett. Azonban harmincöt évvel később kétirányú kihíváshalmazzal is szembe kell néznie a kkv-szektornak. Egyrészt az elmúlt esztendők komoly gazdasági turbulenciákat okoztak, aminek következtében 130 ezerre csökkent a családi vállalkozások száma hazánkban. Emellett pedig a technológia meredek fejlődése is folyamatos megújulásra kényszeríti a vállalkozásokat. Legfrissebb blogbejegyzésünkben a magyar családi vállalkozások jelenlegi helyzetére adunk kitekintést.

Mi is az a családi vállalkozás?

A kérdéskörben először is azt érdemes tisztázni, hogy pontosan mit értünk családi vállalkozások alatt. A European Family Business szövetség meghatározása alapján olyan cégekről beszélünk, amelyek tulajdonjoga és irányítása legalább két családtaghoz tartozik, és a tulajdonrész legalább 50 százaléka az adott család kezében van. Tőzsdei vállalatok esetében a tulajdonrész legalább 25 százalékos. Ezek a vállalkozások jellemzően a mikro-, kis- és középvállalkozások kategóriájába tartoznak, emellett jellemzőjük a generációkon átívelő működés, valamint a családi értékek, a tradíciók hangsúlyozása. Jogi szempontból a családi vállalkozások működése többféle formában lehetséges, például egyéni vállalkozásként, betéti társaságként (bt.), korlátolt felelősségű társaságként (kft.) vagy részvénytársaságként (zrt. vagy nyrt.). Az adott jogi forma megválasztása jelentős hatással van a felelősségi viszonyokra, az adózási kötelezettségekre, illetve magára a cégvezetésre is.

Forrás: Csökkenő családi vállalkozás szám mellett nőtt a milliárdos árbevételű családi vállalkozások száma

Az elmúlt évek kihívásai a magyar családi vállalkozásokon is nyomot hagytak

Mint ahogy az már a Cégkassza Podcast adásaiban is többször elhangzott a meghívott szakértőktől, az elmúlt évek számos megpróbáltatás elé állították a gazdaság különböző szereplőit. Nincs ez másként a kifejezetten családi jellegű vállalkozások esetében sem. Az OPTEN legutóbbi kimutatásai szerint Magyarországon jelenleg 130 ezer családi vállalkozás működik, ami 15 százalékos visszaesést jelent a 2020-as, teljes évhez képest. Ez megmutatkozik a hazai társas vállalkozások arányában is: 2020-ban a magyar cégek 40 százaléka volt családi vállalkozás, jelenleg már csak közel 30 százalékuk. Ez az adat Tolna, Zala és Békés vármegyékben a legmagasabb, 32-34 százalék, miközben Budapesten a legalacsonyabb az arányuk, csupán 16 százalék, bár még így is itt található szám szerint a legtöbb családi cég.  

A családi vállalkozások kkv-szektoron belüli megoszlását a Pécsi Tudományegyetem kutatói vizsgálták (szintén az OPTEN bevonásával). A kapott eredmények alapján a családi cégek körülbelül egyharmada minősül mikrovállalkozásnak, 55 százalékuk kisvállalatként működik és 12 százalékuk a középvállalatok közé tartozik. Az előbbiek fényében meglepő lehet, hogy ugyan a családi vállalkozások aránya visszaesett, a középvállalkozások „küszöbét átlépők”, tehát az 1 milliárdos árbevételt elérő cégek száma mégis növekedett 2020 óta. Jelenleg 2 748 családi vállalkozás számolhatott milliárdos árbevétellel, ami a kategóriába eső cégek több mint 20 százalékát teszi ki. 

Forrás: Csökkenő családi vállalkozás szám mellett nőtt a milliárdos árbevételű családi vállalkozások száma

A technológiai fejlődés is kihívást jelent a generációváltásban 

Az évek múlásával természetes, hogy egy családi vállalkozás vezetőjének a teherbírása csökken vagy egyszerűen a személyes prioritásai megváltoznak. A generációkon átívelő családi vállalkozások esetében ezért kiemelt kérdést jelent az utódlás a tulajdonosok közötti jogviszonyok, valamint a cég átruházása során. A generációváltás két fő módja az utódlás vagy a vállalkozás értékesítése. A családon belüli utódlás során a családtagok jogi úton öröklik a vezetést és a tulajdonjogot, míg az értékesítésnél a cég más vállalkozásnak kerül eladásra. Utóbbi speciális, de gyakori esete, a „menedzsment-kivásárlás” (Management Buyout – MBO) egy olyan cégkivásárlási folyamat, melynek során a vállalat operatív vezetősége vagy annak tagjai kivásárolják a cég tulajdonosait. Az átadás késleltetése és a tervezés hiánya gyakori probléma, ami komoly kihívásokat okozhat. Az alapítónak időben át kell adnia a vezetést, és biztosítania kell, hogy az utódok megfelelően felkészüljenek a vállalkozás irányítására. 

Egy korábbi írásunkban már mélyebben taglaltuk, hogy rohamosan közeledik a generációváltás számos magyar kis- és középvállalkozás számára. A digitalizáció és az innovációra való nyitottság kulcsszerepet játszik abban, hogy a vállalkozások versenyképesek maradjanak a modern piacon. A jelenlegi és leendő vezetőknek a cégutódlás folyamatának kihívásai mellett az ipar 4.0 és az ipar 5.0 új technológiáival is szembe kell nézniük. A generációváltás során az idősebb és fiatalabb generációk eltérő szemlélete és felkészültsége eszkalálódó nehézségeket is okozhatnak. A vezetés átadásának folyamata tehát nemcsak az irányítás átruházását jelenti, hanem gyakran együtt jár a digitális átállással is, amely modernizációs lépéseket igényel. Sok vállalkozás azonban nem áll készen erre az átmenetre, ami miatt fennáll a veszély, hogy nem tudják sikeresen megugrani a generációváltás akadályait. A sikeres váltáshoz bevált eszköz egy családi alkotmány létrehozása, amely lefekteti a cég alapértékeit, pontosan meghatározza a családon belüli jogi kereteket, jövőbeli célokat és összehangolja a közös értékeket. A megfelelő működéshez pedig elengedhetetlen a családtagok közötti rendszeres kommunikáció és a közös stratégiai tervezés. 

A kezességvállalás segít a családi vállalkozások céljait megvalósítani

A családi vállalkozások a magyar vállalati szektor meghatározó részei, azonban számuk csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt években. Míg a gazdasági kihívások és a technológiai megújulás számos vállalkozás fennmaradását nehezítik, addig a különböző garanciaintézmények, mint a például a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. továbbra is a mikro-, kis- és középvállalkozások mellett állnak. Kiemelt célunk, hogy a magyar kkv-szektor kezességvállalásával akár az általunk hozott példákhoz hasonló életű családi vállalatok jöjjenek létre és működjenek hazánkban.

 Források: 

• Családi vállalkozások definíciós operacionalizálása és hazai arányuk becslése a kkv-szektoron belül
• Családi vállalkozások Magyarországon
• Ezek a családi vállalkozások kihívásai és lehetőségei a hazai munkaerőpiacon
• A generációváltás kihívásai a családi vállalkozások életében
• Új kihívás előtt a magyar családi vállalkozások: ez óriási változást jelent, sokan nem tudják megugrani
• Azok a vállalkozó családok lesznek sikeresek, akik rendszeresen egyeztetnek arról, hogy mit gondolnak a jelenről és a jövőről
• A hazai cégek 40 százaléka családi jellegű vállalkozás
• Egyre több a milliárdos családi vállalkozás
• Már 2 ezer felett a milliárdos árbevételű családi vállalkozások száma
• Csökkenő családi vállalkozás szám mellett nőtt a milliárdos árbevételű családi vállalkozások száma
• K&H - Csökkenő családi vállalkozás szám mellett nőtt a milliárdos árbevételű családi vállalkozások száma, amely közelít a 3 ezerhez
• A magyar családi mikro-, kis- és középvállalatok erőforrásai és képességei
• Az Unicum története
• The world’s oldest family companies
• The oldest family businesses – and why they lasted
• These Are The 10 Oldest Companies In Europe That Are Still In Operation
• Marinelli: 1,000 Years of Master Craftsmanship
• A világ legrégebb óta működő vállalatai, amikről el sem hiszed hány évesek
• Definition
• Management buyout (MBO)