Az új kkv-államtitkárság által várt ötletek, kezdeményezések közül elsőként érkezett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vállalása: a garanciaintézmény a jövő június végéig megkötött támogatott beruházási hitelek első éves garanciadíját elengedi – jelentette be a Portfolio.hu Budapest Economic Fórum konferencián Szabó István Attila elnök-vezérigazgató.
Alapvetően pozitívan ítélik meg a hazai kis- és középvállalkozások helyzetét a területtel foglalkozó banki vezetők. Demkó-Szekeres Zsolt, az MFB vezérigazgató-helyettese szerint a szektor egy része már túllendült a válság okozta nehézségeken, de Ginzer Ildikó, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese szerint ez inkább csak a szektor felső részére, a kis- és középvállalkozásokra igaz, a kisebbeknél – akik közelebb vannak a lakossághoz inkább érződik az óvatosság. Az igaz, hogy magára talált valamennyire a fogyasztás és a kiskereskedelem, de ezek még nem gyűrűznek a vállalkozói szféráig, hogy pozitív beruházási kedvük legyen, ahhoz még idő kell.
Krisán László, a Széchenyi Kártya programot irányító Kavosz Zrt. vezérigazgatója szerint az elmúlt éveket a vállalkozók cégmérettől függetlenül megérezték. Erre reagálva Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-kért és technológiáért felelős államtitkára jelezte, sokat kell még tenni azért, hogy a kkv-k környezetében pozitív változásokat lássanak.
Szabó István Attila, a Garantiqa elnök-vezérigazgatója arra emlékeztetett, hogy a 2008-as gazdasági világválsággal ellentétben, amikor lényegében egy hétvége alatt összeomlott a világ, a mostani válságokra mindenki készült. A kormányzat is megtette azokat a kárenyhítő intézkedéseket, ami megmentette a gazdaság egészét és így a kkv-szektort is. Ebben a tekintetben tehát optimista a kép. Ha azt tekintjük viszont, hogy nem csak az elmúlt hónapokban, években, hanem hosszú ideje hasonló problémákkal küzd a kkv-szektor- gyenge az export- és innovációs képességük, gyenge a termelékenység -, akkor ez aligha lehet jó hír. Igaz viszont – tette hozzá - ebből lehet végre nagyot ugrani.
Szabados Richárd szerint sincs dráma, hiszen a felszámolási eljárások és a nem fizető hitelek aránya nagyon kedvező képet mutat, a bankoknál sincsenek extra céltartalék képzések és nincsenek extrém késedelmes fizetések sem. Sőt, likviditásszűke sem nyomja a cégeket. A banki betétállomány sokkal komolyabb vállalati hitel dinamikát is lehetővé tesz, sőt az elérhető európai uniós refinanszírozási programok mintegy 500 milliárdnyi ki nem használt kerettel bírnak. Ami inkább gondot jelent, az az információhiány. Az államtitkár úgy látja, a cégek lehetőségektől esnek el, mert nincsenek tisztában az elérhető forrásokkal, vagy valaki nem adott nekik egy menüt és nem mondta el nekik, hogy ezek közül a lehetőségek közül tudsz választani. Ebben van az egész banki, vállalkozásfejlesztési szervezetrendszernek feladata Szabados Richárd szerint.
A Garantiqa portfolióminősége javult, a bedőlt hitelek és így a társasághoz beérkező beváltások aránya alacsonyabb, mint a tervezett 3 százalék - idén vastagon 2% alatt fog maradni a beváltási arány. Ez alapján jó formában van a szektor. Ugyanakkor a Garantiqa elnök-vezérigazgatója jelezte: nem lesz olyan, amikor a kkv-szektorral foglalkozó szakemberek hátradőlhetnek. Ez egy mindennapos kemény munka – jelezte Szabó István Attila. Ha itthon javul a válsághelyzet, a kkv-knak egymással kell versenyezniük, majd más földrészek vállalkozásaival kell felvenni a versenyt.
Az EU-s GINOP-forrásból futó KKV Technológia Plusz hitelprogrammal kapcsolatban az MFB vezérigazgató-helyettese elmondta: a kamatmentes, 155 milliárd forintos keretösszegből eddig több mint 17 milliárd forintnyi kérelmet fogadtak be több, mint 300 kkv-tól. A bank a befogadások felgyorsítására számít az év végére. A túlzottan szigorú feltételrendszer védelmében azt hozta fel, hogy fontos, hogy az adott hitelkérelmeket el tudják számolni az EU-val, ellenkező esetben hazai forrásból kell pótolni a visszautasított hitelek forrását. Krisán László egyrészt bejelentette, hogy a jövőben az MFB-nél is lehet majd Széchenyi Kártya termékeket igényelni, míg a friss kormánybejelentés kapcsán arról beszélt, hogy reményeik szerint hamarosan már a csökkentett, évi 3,5 százalékos kamat mellett lehet majd igényelni a Széchenyi Kártya beruházási hitelt.
Krisán László szerint a kkv-szektor sikerességéhez bele kell állni olyan programokba, amit ő thpga-programoknak (tőke-támogatás-hitel-garancia-akadálymentesítés). Úgy gondolta, hogy jó, hogy ezek a Demján Sándor programban megjelennek és az is pozitívum, hogy önálló kkv-államtitkárság alakult olyan vezető irányításával, aki hosszú éveket töltött már vállalati pénzügyekkel. Krisán egyedül a tőketámogatási elemet tartja kockázatosnak. Egyrészt ezt bizalmatlanul fogják fogadni a vállalatok – beengedni az államot a cégbe??? -, másrészt a tőkebefektetések kockázatának kiszámolására ma még nincs gyakorlat, hiszen ez más, mint a banki hitelezés. A bürokráciacsökkentésről a Kavosz pontokon megkérdezik a kkv-kat, mely helyszíneken lenne jó az adminisztrációs akadálymentesítés – ígérte.
Ginzer Ildikó szerint a Demján Sándor program elemeiből nem biztos, hogy mindenkinek egyformán minden tételre szüksége lesz, van olyan, ahol valószínűleg a vissza nem térítendő támogatások játszhatnak inkább szerepet – ilyenek lehetnek a beruházás igényesebb ágazatok, de itt a tőke típusú juttatások is keresettebbek lehetnek. És lesznek azok az iparágak, ahol az akadálymentesítési támogatások vagy éppen a digitalizációs fejlesztési segítségek jobban kellenek.
Szabados Richárd emlékeztetett: a Demján Sándor program 8 eleméből 4 az, ami akár már egy éven belül is látható eredményeket hozhat: a hitelezettség növekedése, az adminisztráció csökkentése, a digitális ellátottság erősödése és az eszközberuházások támogatásának eredményei már bizonyosan látszanak majd. A kifektetési politika, a kkv-tőkeprogram és az új EXIM-es lehetőségek eredményei inkább hosszabb távon hozhatnak eredményeket. Az államtitkár jelezte: a 3 százalékos GDP-növekedéshez legalább 6%-os kkv-hitelállomány bővülésre van szükség. Ez a bankoknak is érdeke, ezért arra kérte a pénzintézeti képviselőket: a jövő évi terveikbe legalább ilyen bővülési tervet állítsanak be – ezen persze ők is keresnek. S persze, fontos az is, hogy új elképzelések, új ötletek, kezdeményezések szülessenek.
Ennek kapcsán Szabó István Attila emlékeztetett: a társaság év elejétől 30-50 százalékos mértékű garanciadíj-csökkentést vállalt be. A Garantiqa elnök-vezérigazgatója a konferencián bejelentette: november közepétől a 2025. június 30-ig újonnan igényelt támogatott beruházási hitelek – így pl. a Széchenyi Kártya beruházási hitel - esetében a Garantiqa az első évre elengedi a kezességvállalási díjat. Nem lesz szektorális kizárás, a feltétel csak az, hogy a beruházásnak Budapesten kívül kell megvalósulnia – ingatlan beruházásra ugyanakkor nem igényelhető a kezesség elengedés. A Garantiqa elnök-vezérigazgatója emellett fontosnak tartotta kiemelni, hogy az InvestEu garanciaprogram kapcsán a Garantiqa – az EBRD-hez, EIB-hez hasonlóan – közvetlenül tudott szerződni az Európai Bizottsággal a piaci kamatozású hitelek mögé vállalható kedvezményes díjazású garanciatermék nyújtására. A hitelek bedőlése utáni veszteséget nem a magyar költségvetés, hanem közvetlenül az EU viseli, méghozzá egy igen magas, 95 százalékos arányában.
