Hogyan formálja a digitalizáció a pénzügyi világot?

A fintech, vagyis a pénzügyi technológia egyre jelentősebb iparággá válik. Mára a fintech cégek és a bankok közötti együttműködés szorosabbá vált, mivel a bankok felismerték az innovációk szükségességét, ám továbbra is bonyolult pénzügyi szakértelemre van szükségük. A szabályozás terén fontos kihívások merülnek fel, hiszen a fintech cégek sokszor szürke területeken működnek. A technológiai fejlődés gyors üteme miatt a hatóságok nehezen tudnak lépést tartani, különösen Európában, ahol a szigorú reguláció gyakran ütközik az innovációval. A Cégkassza Podcast legújabb adása Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnökének segítségével járja körbe a fintechek komplex világát.

Mi is az a fintech?

A fintech még mindig félelemmel, mégis komoly érdeklődéssel övezett iparág. A pénzügyi élet manapság már valóban egy technológiavezérelt világ.

„A legegyszerűbb definíció szerint a fintech az, ha egy vállalat egy pénzügyi megoldást a technológia segítségével nyújt. Korábban megjelent a bankkártya használata és ezzel párhuzamban elterjedtek az ATM-ek, de igazából az internet felfutásával jött el a fintech korszaka. Ez egy borzasztóan egyszerű ügyféligény-vezérelt kérdés. Ha az ember különböző termékeket lát a weben, akkor azokat meg is szeretné vásárolni. Az internet terjedésének kezdetén erre a bankok nem tudtak megoldást nyújtani, így születtek meg az első digitális fizetési megoldások, amelyeknek a legismertebb képviselője a PayPal volt.” – ismertette rövid definícióját Ács Zoltán.

A fintech cégek és a bankok kapcsolata a szaktudáson alapul

A bankok felismerték a kihívást, és az utóbbi évek tendenciája az, hogy önmaguk keresik inkább a fintech cégekkel az együttműködést, az innovációt szeretnék bevonni a saját rendszerükbe. Ezzel kapcsolatban a Magyar Fintech szövetség elnöke elmondta:

„Egy „big tech” cég, mint a Google vagy az Amazon, miért nem csinál komolyabb pénzügyi szolgáltatást? Mert bonyolult, meg kell tanulni, sok letét kell hozzá, illetve, ami a legfontosabb, komoly banki tudás szükséges. Egyszerűen a bankárok értik a legjobban a bankolást, ezt ki lehet jelenteni. A másik oldala a kérdéskörnek, hogy egyszerűen ezek a cégek nem tudnak akkora profitot generálni rajta, mint az alapvető üzleti ággal, amihez értenek. Most nézzük a bankok oldaláról! A bankok tíz éve még nem vették komolyan a fintech cégeket, aztán kicsit meg is ijedtek tőlük, most pedig együttműködnek velük.”

Magyarországon még nem vagyunk elég nyitottak az online vásárlásra

„A fintech iparág folyamatosan fejlődik. Jelenleg körülbelül 200 fintech cég van Magyarországon, javarészt fizetési megoldásokkal foglalkozó vállalatok. Ha gyorsan skálázható üzleti modellel rendelkező, az iparág születése óta nemzetközi piacokra szoftveres megoldásokat fejlesztő cégeket nézünk, akkor inkább olyan 50-60 körüli darabszámról beszélhetünk jelen pillanatban.” – ismertette a fintech helyzetét Magyaroszágon meghívott szakértőnk.

Kitért hazánk iparágbeli elhelyezkedésére is: „Nem állunk rosszul egyáltalán! Régiós szinten kell, hogy vizsgáljuk a hazai fintech ipart. Nagyon hasonló módon működik, hasonló problémákkal küszködik egy környezetünkben lévő ország is. Egy gyengeséget szeretnék kiemelni, az az e-kereskedelem. Ez Magyarországon gyengébb pozícióban van, ami a vásárlások volumenében mutatkozik meg. Csehországban, Lengyelországban vagy Szlovákiában nyitottabbak arra az ügyfelek, hogy online vásároljanak. Ennek egyrészt vannak bizalmi okai és természetesen van egy demográfiai oldala is.”

Ács Zoltán a továbbiakban kitért a hazai kkv-szektort érintő kérdésekre is: „Sok magyar cég van, aki szolgáltat különböző fintech megoldást a kkv-knak. Korábban olvastam egy felmérést, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások közel 80 százaléka nem tudja, hogy mi az a faktoring, illetve nem is használta soha a megoldást. Egy olyan kamatkörnyezetben, amikor a készletfinanszírozásnak a hitelkamata is nehezen kitermelhető, ez egy magától értetődő tudásnak kéne lennie, hiszen segít a túlélésben. A legtöbb cég azért megy csődbe, mert rossz a likviditás tervezés. Tehát bármi, ami abban segít, hogy én a likviditásomat tudjam javítani, cashlow-t tudjak tervezni, vagy azt kiegyenesíteni, az mindenképpen segítség. Egy kkv-nak ritkán vannak akkora faktorálandó számlái, amivel a nagy faktorházak szívesen foglalkoznának. A fintech cégek pont ilyenekre mentek rá. Tehát vannak olyan mikrofaktoring szolgáltatások, amelyek pici számlákat képesek faktorálni.”

Emellett a szakértő kiemelte a „buy now pay later” lehetőséget, a halasztott fizetést. Ez a BNPL-megoldás, a terméket azonnal megkapja a vásárló, de ráér kifizetni 15, 30, 60 vagy akár 90 nappal később. Ebbe kapcsolódik be egy fintech, aki átvállalja a követelést gyakorlatilag és a termék az árát már ennek a pénzügyi szolgáltatást nyújtó cégnek kell kifizetni.

Szabályozási kihívások előtt Európa

A nyár közepén történt az elhíresült Apple Store-os jogtalan pénzelvétel, ahol a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a fizetési kérelmeket elindító szolgáltató volt az, akit nem szabályoztak az adatok megfelelő, határidőn belüli átadására. Nem volt eljárásrend a téves utalás elindításával kapcsolatban. Az ilyen esetekben alapvetően a bankokon csattant az ostor, hiszen az ottani számlákról vitték el a pénzeket, kvázi jogtalanul. Viszont erről a banknak nem volt feltétlenül tudomása, hiszen egy olyan feljogosított fizetés volt, ami mögött volt elvben ilyen kérelem. Ezt viszont elég hamar meg lehetett volna oldani, ha ugyanazok a kötött szabályok vonatkoznak a szolgáltató partnerekre, mint a bankokra.

„Vannak olyan cégek, amelyeknek a sikere elsősorban ennek a még le nem szabályozott térben való mozgásnak köszönhető. Én személyesen azt gondolom, hogy az a vállalkozás, amely döntő részben erre támaszkodik, az nem jövőálló.” – magyarázta a jelenség hátterét a Magyar Fintech Szövetség elnöke, amit bővebben ki is fejtett: „Nagyon gyors a technológiai fejlődés, és próbál a szabályozó mindig utána kullogni, valahogy leszabályozni a megjelenő trendeket. Ebben a három különböző nagyon fejlett régióban, tehát Kínában, az Egyesült Államokban és Európában teljesen más a megközelítés. Ez egy összetett kérdés. Ugyanis, ha túl erős a szabályozás, akkor az meg tudja fojtani az innovációt. Ami érzékeny kérdéskör, hiszen kiélezett a technológiai verseny a Nyugat és Kína között, de igazából Európa és Amerika között is. Amerika jóval innovatívabb, mint Európa. Az Egyesült Államokban nyugodtan lehet fejleszteni, aztán később majd leszabályozzák. Az Európai Unió ezzel szemben azt mondja, hogy mindennél fontosabb az állampolgárok jogainak a védelme, sőt sokszor olyan szabályozást teremt, ami üzleti lehetőséget hordoz magával.” – zárta gondolatait a szakértő.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által támogatott Cégkassza Podcast legújabb epizódja mély betekintést nyújt a fintech komplex ökoszisztémájába, amely segít megérteni a kkv-k számára a pénzügyi digitalizáció relevanciáját 2024-ben! A teljes epizód megtekinthető az alábbi linken keresztül: