Az Európai Bizottság újabb 30,5 millió eurót juttat 15 innovatív projektnek, hogy elősegítse azok mielőbbi piacra jutását – olvasható a brüsszeli testület közleményében.

Az EU „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramjához tartozó, gyorsított innovációt célzó, tavaly januárban indított eszköz legutóbbi fordulóján nyertes projekteken 16 ország összesen 68 partnere dolgozik.

Olyan fejlesztések jutnak támogatáshoz, mint például a Lyme-kór korai diagnózisára alkalmazható teszt, a zöldhályog kezelésére alkalmas lézeres eljárás, vagy a vezetékek intelligens vizsgálatát elősegítő rendszer kialakítása. A harmadik forduló – melyre összesen 403 pályázat érkezett – nyertes projektjei között található az energiatároló rendszerekkel foglalkozó Greenernet projekt, melyben a magyar evopro Innovation Kft. mellett külföldi egyetemek és partnervállalkozások is közreműködnek. A magyar résztvevővel bíró projekt több mint 2 millió eurós támogatást nyert el a közlemény szerint, ezen három olasz és egy dán partnerrel osztozik. Ezek közül egy olasz és egy dán egyetem van, illetve két olasz vállalkozás.

A 2015 januárjában életbe lépett, gyorsított innovációt célzó támogatási rendszer eddigi három fordulójára összesen 903 pályázat érkezett, ezek közül 46 projekt részesült összesen 98,7 millió euró támogatásban. A projektpartnerek közel felét (46%) a kis- és középvállalkozások teszik ki. A teljes befektetett összeg már meghaladja a 100 millió eurót a Horizont 2020 program keretében

A 2016. januári adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest tovább javult: a KKV Körkép Konjunktúramutatója az októberi 20 pontról 25 pontra emelkedett, ami 2005. január – a kutatás kezdete – óta mért legmagasabb érték – olvasható a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) anyagában.

A mutató jelenlegi értéke jelentősen meghaladja az előző év ugyanezen időszakában mért értéket (16 pont). A Bizonytalansági Mutató értéke 37 pontos szinten áll, amely gyakorlatilag nem változott az előző negyedévhez képest (2015 októberében 38 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Összességében megállapíthatjuk, hogy az üzleti bizalom szintje nőtt az előző negyedévhez képest, ezzel pedig a kutatás történetének legmagasabb értékét érte el (a mutató értéke csak idén áprilisban volt hasonlóan magas, amikor elérte a 23 pontot).

A KKV Körkép Konjunktúramutató növekedése annak köszönhető, hogy a tíz almutató döntő többségének értéke nőtt az előző negyedévhez képest. A legnagyobb mértékben a várható kapacitáskihasználás (13 pontos növekedés), a várható beruházási aktivitás (10 pontos növekedés), illetve a várható termelési szint (8 pontos növekedés) megítélése javult. Egyetlen mutató értéke csökkent az előző negyedévhez képest, a jelenlegi rendelésállomány egy ponttal visszaesett.

Az uniós forrásokra aspiráló mikrovállalkozások 56 százaléka már beépítette üzleti tervébe a megpályázandó uniós forrásokat, 34 százalékuk csak készül erre. A kisvállalkozásoknál többségben vannak az óvatosak, táborukban 51 százalék azok aránya, akik egyelőre nem számolnak a támogatással - derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kutatásából. Az MFB-csoporthoz tartozó Garantiqa szakértői szerint mind a pályázati források, mind a garanciakonstrukciókkal kombinált hitelkonstrukcióknak köszönhetően számottevően növekedhet a mikro- és kisvállalkozások GDP-hez való hozzájárulása idén.

A jövőbeli pályázatokon történő elindulást tervbe vevő magyar mikro- és kisvállalkozások egymástól eltérően készülnek a pályázatok eredményére. A mikrovállalkozások 56 százaléka üzleti tervében már számol a pályázatokon elérhető forrásokkal, 34 százalékuk azonban csak tervezi ezt a lépést. Az uniós pénzekre apelláló kisvállalkozások 35 százaléka számol előre a megpályázandó forrásokkal, többségük - 51 százalékuk - azonban még nem számol ezekkel az összegekkel, de az üzleti tervbe be fogják építeni - derül ki az MFB csoportba tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kutatásából.

A felmérésből kiderül az is, hogy a pályázni készülő mikrovállalkozások 20 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a 28 százaléka konkrét információval rendelkezik a megpályázható forrásokról, pályázatokról. A mikrovállalkozások körében 47 százalékos, a kisvállalkozásoknál pedig 48 százalékos azok aránya, akik már tudnak részleteket a pályázatokról. A Garantiqa kutatása szerint a mikrovállalkozások 32 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a 20 százaléka semmit nem tud a pályázatokról.

“A mikro- és kivállalkozások többé-kevésbé tisztában vannak a pályázati lehetőségekkel” - mondta a felmérés adatai kommentálva dr. Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: “Az uniós források mellett a Garantiqa kezességvállalásával kombinált hitelek is hozzásegíthetik a mikro- és kivállalkozásokat a fejlődéshez”.

A Garantiqa a múlt évet 366 milliárd forintos kezességvállalási portfólióval zárta, ami 14 százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez képest. A társaság a vállalkozásoknak nyújtott banki hitelekhez kínált kezességvállalásaival összesen 440 milliárd forint hitel kihelyezését segítette elő.

A múlt év végén 366 milliárd forintot tett ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalási portfóliója, ami 14 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. A vállalkozások hiteleihez garanciakonstrukciókat kínáló Garantiqa összesen 27 ezer szerződést kötött tavaly, ennek eredményeként összesen 440 milliárd forint forráshoz jutottak a vállalkozások. A Miniszterelnökség államtitkára, Németh Lászlóné szerint a MFB Csoporton belül működő, piacvezető társaság egyre fontosabb feladatot lát el a tőke- vagy fedezethiányos vállalkozások hitelhez juttatásában, és ez a szerep a kkv szektoron belül tovább erősödhet a jövőben. Dr. Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója a Társaság rendkívüli közgyűlésén ismertette az eredményeket, illetve a közgyűlés elfogadta a 2016-os üzleti tervet. Az állami garanciaszervezet vezetője arra számít, hogy a növekedési lendület 2016-ben is kitart, és a társaság 15 százalékos növekedéssel zárja ezt az évet.  

A Garantiqa kezességvállalási portfóliójának értéke a múlt év végén 366 milliárd forint volt, ami 14 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. A Garantiqa a múlt év során összesen több mint 27 ezer kezességvállalási szerződést kötött a vállalkozásokkal, a szerződő felek négyötöde – 80 százaléka – pedig mikrovállalkozás volt. A szerződések eredményeként összesen 440 milliárd forint hitelhez jutottak a vállalkozások, ami szintén 14 százalékos növekedést jelent a 2014-ben elért 386 milliárd forintos összeghez viszonyítva.

Dr. Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója a társaság rendkívüli közgyűlésén az eredményeket értékelve elmondta: a két számjegyű növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy a kezességvállalások gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb igénybevétele érdekében a Garantiqa 2014-től átfogó intézkedéscsomag keretében megújította működését. „A bankok és a vállalkozások számára a gyorsaság, a rugalmasság és a megbízhatóság kiemelten fontos, a Garantiqa ennek érdekében számos új termékkel, alacsony hitelgarancia-díjakkal és aktívabb működéssel segítette és segíti a bankok hitelkihelyezési tevékenységét” - hangsúlyozta dr. Búza Éva. Hozzátette: az idén folytatják a munkát, a kezességvállalások még egyszerűbb eléréséhez szükséges intézkedéseket hajtanak végre, amelyek célja, a bürokratikus lépések minimalizálása.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. közgyűlése február 25-én elfogadta a társaság üzleti tervét, amely további - szám szerint 15 százalékos – növekedéssel számol, ezen belül az üzleti aktivitás fokozását tűzi ki célul. A bővülésnek tőkeoldalról nincs akadálya – mutatott rá a vezérigazgató -, így a kihelyezett hitelekhez vállalt kezességek volumene sem korlátozott. A társaság aktív szerepvállalással, a banki partnerekkel együttműködve kíván hozzájárulni a hitelezési folyamatok élénküléséhez. A Garantiqa szakértői arra számítanak, hogy a hazai kis- és középvállalkozások, valamint mikrovállalkozások könnyebben juthatnak hitelforráshoz a Garantiqa kezességvállalási konstrukcióinak segítségével, ezáltal az idén is érdemben hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez.

A jegybank növekedési hitelprogramjának (nhp) kivezetése nem jelenti automatikusan azt, hogy emelkednek a cégek hitelköltségei. Éppen ellenkezőleg, a programot felváltó új intézkedések akár még kedvezőbb feltételeket is hozhatnak.

A növekedési hitelprogramot fokozatosan felváltó növekedéstámogató program (ntp) és a bankok piaci hitelezését ösztönző piaci hitelprogram (php) egyik fontos újítása. Most egyelőre mindhárom program működik, eddig a legnagyobb változás, hogy az nhp keretében a deviza árbevétellel rendelkező vállalkozások euróban jussanak kedvező kamatozású hitelekhez. Ezzel párhuzamosan viszont szűkül a lehetséges hitelcélok köre. A beruházás, a lízing, a földvásárlás, illetve a beruházáshoz kapcsolódó EU-pályázatok finanszírozása továbbra is elérhető, a forgóeszköz-hitelezést azonban kivezetik a programból.

Az nhp keretében összesen 600 milliárd forint áll a bankrendszer közvetítésével a vállalatok rendelkezésére, ebből 300 milliárd forint jut a forinthitelek kihelyezésére, 300 milliárd pedig a deviza alapú finanszírozásra. A régi-új hitelprogram legfontosabb változtatása, hogy a forinthiteleknél 10 milliárd forintról 1 milliárd forintra csökken a maximálisan felvehető hitelösszeg. A forinthitelek keretében minimum 3 millió forinthoz lehet hozzájutni, 2,5 százalékos kamat mellett, a devizahitelek keretében pedig maximum 30 millió euró hitelhez juthatnak hozzá a devizabevétellel rendelkező kkv-k, rendkívül alacsony, 1 százalék körüli, fix kamatozás mellett.

Több mint háromszorosan túljegyezték a kereskedelmi bankok az MNB első hitelezéshez kötött kamatcsere-tenderét – közölte a jegybank. Mindez azt jelenti, hogy a pénzintézetek máris azt vállalták, hogy legalább 150 milliárd forinttal növelik kkv-hitelezésüket.

A meghirdetett 200 milliárd forintos összegre 618 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatot a bankok az MNB kamatcsere-tenderén, melynek lényege, hogy a lekötött összeg negyedéig vállalják a bankok, hogy növelik kkv-hitelezésüket. A jegybank cserébe kedvező árazású forint forrást nyújt számukra. Az első aukción az MNB a teljes mennyiséget elfogadta.

A tendereket március végéig folytatja a jegybank, vagyis még februárban és márciusban lesznek hasonló jegyzések kéthetente. Eredetileg a tavaly ősszel bejelentett piaci hitelprogram keretében 1000 milliárdos állományt tűzött ki célul az MNB, ami hasonlóan sikeres tenderek mellett könnyedén teljesülhet. Azt még nem tudni, mi lesz, ha a következő két aukción is hasonló túljegyzés lesz, elképzelhető, hogy készek lesznek megemelni a keretösszeget a hitelezés élénkítése érdekében. Ugyanakkor az első tender után az MNB kiemelte, hogy nem számít hasonlóan erős érdeklődésre a további aukciókon.

A jegybank ígérete szerint szigorúan ellenőrzik majd, hogy az érintett bankok teljesítik-e önkéntes vállalásukat, először 2017 első negyedévében vizsgálják meg, hogy az idei hitelezés-növekedés megvalósult-e. Részben az új program miatt a jegybank arra számít, hogy a kkv-hitelállomány 2016-ban nettó 5-10 százalékkal emelkedik majd.

A mikrovállalkozások 41 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig az 57 százaléka pályázna uniós forrásra a jelenlegi ciklusban - derül ki a Garantiqa múlt év végén készített felméréséből, amely szerint a beruházásokhoz szükséges létszámmal nem rendelkező mikro- és kisvállalkozások 54, illetve 59 százaléka tervez létszámbővítést. A cégek szerint Magyarországon megfelelő munkaerőt találni nehéz, ennek ellenére az érintett cégek 86-91 százaléka kizárólag Magyarországon keresne új alkalmazottakat. Az új dolgozókat legtöbben a kollégák javaslata alapján vesz fel.

A magyar mikro- és kisvállalkozások 39, illetve 46 százaléka szerint a meglévő dolgozói állománnyal lebonyolíthatóak a tervezett beruházások. A jövőbeni fejlesztésekhez szükséges létszámmal jelenleg nem rendelkező mikro- és kisvállalkozásoknak az 54, illetve 59 százaléka tervez létszámbővítést - derül ki a Magyar Fejlesztési Bank-csoporthoz tartozó, többségi állami tulajdonú Garantiqa Hitelgarancia Zrt. múlt év végén készített felméréséből.

A kutatás szerint a megkérdezett mikrovállalkozások a 41 százaléka indulna uniós pályázatokon a mostani ciklusban, a kisvállalkozásoknál pedig még magasabb ez az arány, utóbbi cégek 57 százaléka pályázna uniós forrásokra. A felmérés arra is választ adott, hogy a korábbi uniós pályázatokon elinduló cégek milyen célra fordították a forrásokat: mind a mikro-, mind a kisvállalkozások körében az eszközvásárlás volt a fő cél, 46, illetve 50 százalékban erre költötték a pályázati forrásokat.

A jegybank közölte az NHP-s mérleget: 31 ezer vállalkozás kapott 2126 milliárd forint forrást. Azaz egy-egy cég átlagosan 68,5 millió forint hitelhez jutott.

A múlt év végén lezárult a jegybanki hitelprogramok (Növekedési Hitelprogram - NHP, Növekedési Hitelprogram Plusz - NHP) szerződéskötési időszaka.

A Magyar Nemzeti Bank közzétette az eddigi számokat, amelyek alapján igen komoly összeg áramlott a gazdaságba: 31 ezer hazai vállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz mintegy 2126 milliárd forint összegben, ezzel a rendelkezésre álló keretösszeg több mint 95 százaléka felhasználásra került. A közzétett adatok alapján egy-egy az NHP-s programokban érintett vállalkozás átlagosan 68,5 millió forint hitelhez jutott kedvező kamatozással.

A jegybank megítélése szerint a programnak köszönhetően megállt a kkv-k hitelállományának csökkenése, sőt, a múlt év harmadik negyedévében már 3,5 százalékos volt a többlet. A programok segítségével a beruházsok is növekedtek. Az MNB becslése szerint az NHP-s programok 2014-2015-ben 1-1,5 százalékponttaljárultak hozzá a GDP-bővüléshez.

Bár a szóban forgó programok lezárultak, januártól sem szakad meg a sorozat. Életbe lép ugyanis a bankok piaci alapú hitelezésre való visszatérését elősegítő Növekedéstámogató Program.

Leginkább ügyintézésre, saját honlapja azonban viszonylag kevés cégnek van.

Érdekes eredményre jutott a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) friss felmérése, amelyben a magyar vállalatok internetezési szokásait mérte fel. A GVI több mint 3 ezer magyarországi vállalatot vont be a felmérésbe, a megkérdezett cégek többsége - közel 70 százaléka - 10 fő alatti mikrovállalkozás volt. A kisvállalkozások aránya 18, a nagyvállalatoké 12 százalékos volt.

A felmérés legfontosabb eredményei pontokba szedve:

• a megkérdezett cégek közel 95 százaléka az internetet ügyintézésre használja;
• szintén magas, 91,5 százalékos volt azoknak az aránya, akik az ügyfelekkel való emailezésre használták az internetet;
• a piaci folyamatokról, és jogszabályokról való tájékozódáshoz pedig a vállalkozások 89 százaléka vette igénybe a netet;
• viszonylag alacsony (55,4 százalék) a saját honlapot működtető cégek aránya, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a felmérésben a mikrovállalkozások aránya 70 százalékos volt;
• a biztonság kiemelt figyelmet kap: a cég saját számítógépes rendszerének és az azon tárolt információk biztonságát a cégek nagy többsége közel 90 százaléka fontosnak illetve nagyon fontosnak tekinti.

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram égisze alatt 13 ország 38 innovatív kis- és középvállalkozása részesül támogatásban a kkv-támogató eszköz második szakaszának legutóbbi pályázati fordulójában – jelentette be az Európai Bizottság.

A 33 projekt egyenként legfeljebb 2,5 millió euró finanszírozáshoz jut – kivéve az egészségügyi projekteket, melyeknél legfeljebb 5 millió euró hívható le – melyet egyrészt olyan innovációs tevékenységekre, mint a tesztelés, a prototípus-készítés, a bővítés és a miniatürizálás, másrészt részletes üzleti terv kidolgozására fordítanak. A kiválasztott kkv-k személyre szabott üzleti tanácsadásban is részesülnek.

A nyertes projektek között három magyarországit találunk: a tűzgátló anyagokat fejlesztő szendrői R-fire Kft.-t és a hasonló tevékenységi körű budapesti IFEX Tűzvédelmi Kft.-t, valamint az ökoinnovációval foglalkozó győri INNOWASTE Kft.-t

A mostani körben az olasz vállalkozások voltak a legsikeresebbek, tíz cég kapott összesen 12,7 millió eurós támogatást. Mellettük kilenc spanyol cég nyert pénzt, ők többet kaptak, mint az olaszok, összesen 13,millió eurót.

Az Európai Bizottsághoz 960 projektjavaslat érkezett a kkv-támogató eszköz második szakaszának harmadik pályázati fordulójában. A projektek 3,4 százaléka bizonyult sikeresnek, ami a teljes projektköltségek tekintetében 55,3 millió euró finanszírozást mozgósít. A program 2014 január 1-jei indítása óta a kkv-támogató eszköz második szakaszán belül összesen 311 kis- és középvállalkozás jutott finanszírozáshoz, köztük 12 magyar.