A jegybank növekedési hitelprogramjának (nhp) kivezetése nem jelenti automatikusan azt, hogy emelkednek a cégek hitelköltségei. Éppen ellenkezőleg, a programot felváltó új intézkedések akár még kedvezőbb feltételeket is hozhatnak.

A növekedési hitelprogramot fokozatosan felváltó növekedéstámogató program (ntp) és a bankok piaci hitelezését ösztönző piaci hitelprogram (php) egyik fontos újítása. Most egyelőre mindhárom program működik, eddig a legnagyobb változás, hogy az nhp keretében a deviza árbevétellel rendelkező vállalkozások euróban jussanak kedvező kamatozású hitelekhez. Ezzel párhuzamosan viszont szűkül a lehetséges hitelcélok köre. A beruházás, a lízing, a földvásárlás, illetve a beruházáshoz kapcsolódó EU-pályázatok finanszírozása továbbra is elérhető, a forgóeszköz-hitelezést azonban kivezetik a programból.

Az nhp keretében összesen 600 milliárd forint áll a bankrendszer közvetítésével a vállalatok rendelkezésére, ebből 300 milliárd forint jut a forinthitelek kihelyezésére, 300 milliárd pedig a deviza alapú finanszírozásra. A régi-új hitelprogram legfontosabb változtatása, hogy a forinthiteleknél 10 milliárd forintról 1 milliárd forintra csökken a maximálisan felvehető hitelösszeg. A forinthitelek keretében minimum 3 millió forinthoz lehet hozzájutni, 2,5 százalékos kamat mellett, a devizahitelek keretében pedig maximum 30 millió euró hitelhez juthatnak hozzá a devizabevétellel rendelkező kkv-k, rendkívül alacsony, 1 százalék körüli, fix kamatozás mellett.

Több mint háromszorosan túljegyezték a kereskedelmi bankok az MNB első hitelezéshez kötött kamatcsere-tenderét – közölte a jegybank. Mindez azt jelenti, hogy a pénzintézetek máris azt vállalták, hogy legalább 150 milliárd forinttal növelik kkv-hitelezésüket.

A meghirdetett 200 milliárd forintos összegre 618 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatot a bankok az MNB kamatcsere-tenderén, melynek lényege, hogy a lekötött összeg negyedéig vállalják a bankok, hogy növelik kkv-hitelezésüket. A jegybank cserébe kedvező árazású forint forrást nyújt számukra. Az első aukción az MNB a teljes mennyiséget elfogadta.

A tendereket március végéig folytatja a jegybank, vagyis még februárban és márciusban lesznek hasonló jegyzések kéthetente. Eredetileg a tavaly ősszel bejelentett piaci hitelprogram keretében 1000 milliárdos állományt tűzött ki célul az MNB, ami hasonlóan sikeres tenderek mellett könnyedén teljesülhet. Azt még nem tudni, mi lesz, ha a következő két aukción is hasonló túljegyzés lesz, elképzelhető, hogy készek lesznek megemelni a keretösszeget a hitelezés élénkítése érdekében. Ugyanakkor az első tender után az MNB kiemelte, hogy nem számít hasonlóan erős érdeklődésre a további aukciókon.

A jegybank ígérete szerint szigorúan ellenőrzik majd, hogy az érintett bankok teljesítik-e önkéntes vállalásukat, először 2017 első negyedévében vizsgálják meg, hogy az idei hitelezés-növekedés megvalósult-e. Részben az új program miatt a jegybank arra számít, hogy a kkv-hitelállomány 2016-ban nettó 5-10 százalékkal emelkedik majd.

A mikrovállalkozások 41 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig az 57 százaléka pályázna uniós forrásra a jelenlegi ciklusban - derül ki a Garantiqa múlt év végén készített felméréséből, amely szerint a beruházásokhoz szükséges létszámmal nem rendelkező mikro- és kisvállalkozások 54, illetve 59 százaléka tervez létszámbővítést. A cégek szerint Magyarországon megfelelő munkaerőt találni nehéz, ennek ellenére az érintett cégek 86-91 százaléka kizárólag Magyarországon keresne új alkalmazottakat. Az új dolgozókat legtöbben a kollégák javaslata alapján vesz fel.

A magyar mikro- és kisvállalkozások 39, illetve 46 százaléka szerint a meglévő dolgozói állománnyal lebonyolíthatóak a tervezett beruházások. A jövőbeni fejlesztésekhez szükséges létszámmal jelenleg nem rendelkező mikro- és kisvállalkozásoknak az 54, illetve 59 százaléka tervez létszámbővítést - derül ki a Magyar Fejlesztési Bank-csoporthoz tartozó, többségi állami tulajdonú Garantiqa Hitelgarancia Zrt. múlt év végén készített felméréséből.

A kutatás szerint a megkérdezett mikrovállalkozások a 41 százaléka indulna uniós pályázatokon a mostani ciklusban, a kisvállalkozásoknál pedig még magasabb ez az arány, utóbbi cégek 57 százaléka pályázna uniós forrásokra. A felmérés arra is választ adott, hogy a korábbi uniós pályázatokon elinduló cégek milyen célra fordították a forrásokat: mind a mikro-, mind a kisvállalkozások körében az eszközvásárlás volt a fő cél, 46, illetve 50 százalékban erre költötték a pályázati forrásokat.

A jegybank közölte az NHP-s mérleget: 31 ezer vállalkozás kapott 2126 milliárd forint forrást. Azaz egy-egy cég átlagosan 68,5 millió forint hitelhez jutott.

A múlt év végén lezárult a jegybanki hitelprogramok (Növekedési Hitelprogram - NHP, Növekedési Hitelprogram Plusz - NHP) szerződéskötési időszaka.

A Magyar Nemzeti Bank közzétette az eddigi számokat, amelyek alapján igen komoly összeg áramlott a gazdaságba: 31 ezer hazai vállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz mintegy 2126 milliárd forint összegben, ezzel a rendelkezésre álló keretösszeg több mint 95 százaléka felhasználásra került. A közzétett adatok alapján egy-egy az NHP-s programokban érintett vállalkozás átlagosan 68,5 millió forint hitelhez jutott kedvező kamatozással.

A jegybank megítélése szerint a programnak köszönhetően megállt a kkv-k hitelállományának csökkenése, sőt, a múlt év harmadik negyedévében már 3,5 százalékos volt a többlet. A programok segítségével a beruházsok is növekedtek. Az MNB becslése szerint az NHP-s programok 2014-2015-ben 1-1,5 százalékponttaljárultak hozzá a GDP-bővüléshez.

Bár a szóban forgó programok lezárultak, januártól sem szakad meg a sorozat. Életbe lép ugyanis a bankok piaci alapú hitelezésre való visszatérését elősegítő Növekedéstámogató Program.

Leginkább ügyintézésre, saját honlapja azonban viszonylag kevés cégnek van.

Érdekes eredményre jutott a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) friss felmérése, amelyben a magyar vállalatok internetezési szokásait mérte fel. A GVI több mint 3 ezer magyarországi vállalatot vont be a felmérésbe, a megkérdezett cégek többsége - közel 70 százaléka - 10 fő alatti mikrovállalkozás volt. A kisvállalkozások aránya 18, a nagyvállalatoké 12 százalékos volt.

A felmérés legfontosabb eredményei pontokba szedve:

• a megkérdezett cégek közel 95 százaléka az internetet ügyintézésre használja;
• szintén magas, 91,5 százalékos volt azoknak az aránya, akik az ügyfelekkel való emailezésre használták az internetet;
• a piaci folyamatokról, és jogszabályokról való tájékozódáshoz pedig a vállalkozások 89 százaléka vette igénybe a netet;
• viszonylag alacsony (55,4 százalék) a saját honlapot működtető cégek aránya, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a felmérésben a mikrovállalkozások aránya 70 százalékos volt;
• a biztonság kiemelt figyelmet kap: a cég saját számítógépes rendszerének és az azon tárolt információk biztonságát a cégek nagy többsége közel 90 százaléka fontosnak illetve nagyon fontosnak tekinti.

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram égisze alatt 13 ország 38 innovatív kis- és középvállalkozása részesül támogatásban a kkv-támogató eszköz második szakaszának legutóbbi pályázati fordulójában – jelentette be az Európai Bizottság.

A 33 projekt egyenként legfeljebb 2,5 millió euró finanszírozáshoz jut – kivéve az egészségügyi projekteket, melyeknél legfeljebb 5 millió euró hívható le – melyet egyrészt olyan innovációs tevékenységekre, mint a tesztelés, a prototípus-készítés, a bővítés és a miniatürizálás, másrészt részletes üzleti terv kidolgozására fordítanak. A kiválasztott kkv-k személyre szabott üzleti tanácsadásban is részesülnek.

A nyertes projektek között három magyarországit találunk: a tűzgátló anyagokat fejlesztő szendrői R-fire Kft.-t és a hasonló tevékenységi körű budapesti IFEX Tűzvédelmi Kft.-t, valamint az ökoinnovációval foglalkozó győri INNOWASTE Kft.-t

A mostani körben az olasz vállalkozások voltak a legsikeresebbek, tíz cég kapott összesen 12,7 millió eurós támogatást. Mellettük kilenc spanyol cég nyert pénzt, ők többet kaptak, mint az olaszok, összesen 13,millió eurót.

Az Európai Bizottsághoz 960 projektjavaslat érkezett a kkv-támogató eszköz második szakaszának harmadik pályázati fordulójában. A projektek 3,4 százaléka bizonyult sikeresnek, ami a teljes projektköltségek tekintetében 55,3 millió euró finanszírozást mozgósít. A program 2014 január 1-jei indítása óta a kkv-támogató eszköz második szakaszán belül összesen 311 kis- és középvállalkozás jutott finanszírozáshoz, köztük 12 magyar.

Nőtt a jegybanki hitelprogram keretében a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásával folyósított hitelek összege: november végén 98,5 milliárd forintot tett ki a Növekedési Hitelprogram második szakaszában garantált hitelek volumene. Ez 14,8 százalékos bővülést jelent a szeptember végi értékhez képest. A Garantiqa szakemberei arra számítanak, hogy az idén 18 százalékkal 380 milliárd forintra nő a teljes garanciaállomány. 

Növekvő igény mutatkozott ősszel a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának (NHP) második szakaszában a Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásával folyósított hitelek iránt. A többségi állami kézben lévő - az MFB-csoporthoz tartozó - Garantiqa Hitelgarancia Zrt. közölte: november végén a vállalt kezességekhez kapcsolódó teljes hitelösszeg 98,5 milliárd forintra rúgott, ami 14,8 százalékkal haladja meg a szeptember végi - 85,8 milliárd forintos - értéket.

Dr. Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója örömtelinek nevezte a szeptember végi adatokhoz képest bekövetkezett emelkedést, amely szerinte azt mutatja, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások körében egyre többen ismerik fel a garanciakonstrukciókban rejlő lehetőségeket. “A kezességvállalásunk segítségével olyan vállalkozások is kaphatnak hitelt többek között fejlesztésre, beruházásra, amelyek eddig nem feltétlenül kapták volna meg a hitelforrást” - fogalmazott a vezérigazgató. Azt is elmondta, hogy a Garantiqa garanciaállománya az év végén elérheti a 380 milliárd forintot, ami 18 százalékos növekedésnek felelne meg éves szinten.

Az utóbbi hónapokban még inkább fókuszba kerültek a kkv-k, miután sorra jelennek meg az adatok arról, hogy a cégek mekkora forráshoz jutnak a következő időszakban.

Legutóbb - november közepén - Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára beszélt arról, hogy a 2014-2020-es uniós költségvetési ciklusban kifejezetten a mikro- és kivállalkozásoknak 490 milliárd forint - azaz közel félbillió forint - fejlesztési forrás áll a rendelkezésére.

Az államtitkár - a kormányzati honlap szerint - azt mondta, hogy 2014-ben 6800 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban, és rekordösszegű, 1850 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki. A munkahelyek száma folyamatosan nő, 2010 óta több mint 550 ezer állás jött létre, ebből több mint 300 ezer a versenyszférában. A kormány azt szeretné, ha ez a trend folytatódna, emiatt döntött úgy a kormány, hogy az új hétéves ciklus forrásainak több mint 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja.

A kkv-k működését, fejlődését segítő mikrohitelek az EU-ban is "sikertörténetnek" számítanak, ezen a téren - a tanácsadás és a helyi vállalkozásfejlesztési központok létrehozása mellett - a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány segítheti a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Az alapításának 25. évfordulóját ünneplő Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány célja olyan helyi és térségi érdekszférákon is túlnyúló tevékenységek, gazdaságfejlesztő programok megvalósítása, mely támogatja a mikro-, kis- és középvállalkozások létrejöttét és megerősödését, versenyképességük fokozását, növekedési esélyeik bővítését.

A kis- és középvállalkozások hitelezésének felfutása a beruházások bővülése, a gazdaság fejlődése mellett kedvez a garanciakonstrukcióknak is – közölte a Magyar Fejlesztési Bank többségi tulajdonában lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt., amely egyúttal üdvözölte a Magyar Nemzeti Bank lépését, amellyel újabb 600 milliárd forintos olcsó hitelforráshoz juthatnak a vállalkozások. Az idén - tavalyhoz képest - 16 százalékos növekedést elérő Garantiqa szerint az élénkülő hitelpiacon tovább nőhet a készfizető kezességet biztosító konstrukciók iránti igény, amelyek alapot nyújtanak a vállalkozások beruházásaihoz.

A Magyar Nemzeti Bank november 3-án jelentette be, hogy 2016 januárjában elindítja a Növekedéstámogató Programot (NTP), valamint a Piaci Hitelprogramot, amelyek célja, hogy a vállalati, ezen belül a kis- és középvállalkozások hitelállománya 250-400 milliárd forinttal bővüljön a jövő évben. A jegybanki programok keretében a kis- és középvállalkozások számára így 600 milliárd forint hitelkihelyezés valósulhat meg jövőre.

„A most bejelentett jegybanki lépések mindenképp hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kkv-szektorban fellendüljön a hitelezés. A hitelpiaci bővülésben pedig fontos szerepe lehet a garanciakonstrukcióknak is, amelyek készfizető kezességet biztosítanak a bankok számára, így olyan vállalkozások is hozzájuthatnak a hitelekhez, ezen beül az olcsó NTP-s forrásokhoz, amelyek nem feltétlenül kapnának hitelt a bankoktól” – reagált az NTP elindításáról szóló bejelentésre dr. Nagy Róbert, a Garantiqa vezérigazgató-helyettese.

A hazai kkv-k jelentős része előbbre hozná és át is ütemezné beruházási terveit, amennyiben rövid időn belül elérhetővé válnának az uniós források. Azonban a jelenlegi pályázati kiírások mellett alig több mint harmaduk tartja csupán reálisnak uniós támogatás elnyerését – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból.

Az 500 hazai kkv-vezető nyilatkozata alapján a cégek egyelőre várakozó állásponton vannak az új uniós ciklus forrásaival kapcsolatban. „Jelenleg a vállalkozások alig több mint harmada, 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatáshoz juthat a mostani hétéves ciklusban, holott az előző negyedévben még 51 százalékuk vélte így. Ezt a pályázati aktivitást tovább növelheti, hogy a 2014-2020-as költségvetési ciklusban a források 60 százalékát fogják közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítani” – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

„Azok körében, akik a következő egy évben beruházást terveznek, 53 százalékuk ütemezné át és hozná előbbre beruházásait, amennyiben heteken belül elérhetővé válnának az uniós pályázatok. Az alap esetben fejlesztéssel nem számoló cégeknél pedig ötödük nyilatkozott arról, hogy terveznének beruházást, ha rövid időn belül megjelennének a cég szempontjából releváns pályázati kiírások” – mondta el a szakember.

„Év végéig mintegy 100 új pályázat kiírása várható, a GINOP idén meghirdetett fejlesztési kerete pedig mintegy 902,5 milliárd forint lesz. További jó hír, hogy a kormányzati bejelentések szerint a ciklus összes magyar pályázatát két éven belül, 2017. június 30-ig igyekeznek kiírni, ezzel segítve a tervezhetőséget” – mondta el Kovács Viktor Zoltán.