A magyar és az uniós szabályok szerint kis- és középvállalkozásnak minősülnek azok a gazdasági szervezetek, melyek legfeljebb 250 főt foglalkoztatnak, árbevételük pedig nem haladja meg az 50 millió eurót. Érdemes röviden áttekinteni, hogy ezek a cégek mekkora szereppel bírnak a magyar gazdaságban.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2014 végén összesen 588 263 darab társas vállalkozás működött Magyarországon, ezek legalább 65 százaléka megfelelt a kkv-szabályok létszámbeli követelményeinek. Volt ugyanis 348 ezer darab olyan vállalkozás, melyek 1-9 főt foglalkoztattak, további közel harmincezer cég 50 fő alatti létszámot jelentett be, 4501 darab vállalkozás pedig 250 fő alatti kategóriába tartoztak. Volt ugyanakkor több mint 200 ezer olyan vállalkozás, melyek vagy nulla fővel működtek, vagy a KSH számára ismeretlen volt a létszámuk. Az adatok szerint mindössze 867 darab olyan cég volt az országban, mely biztosan nem felelt meg a kkv-törvény létszámbali követelményeinek, mivel 250 főnél többet foglalkoztatott.

Szintén a KSH 202-es adataiból derül ki, hogy a kkv-k mintegy negyven százaléka Közép-Magyarországon végezte tevékenységét, vagyis erőteljes volt a koncentráció. Ugyanakkor az ország  minden régiójában a 9 főnél kisebb mikrovállalkozások domináltak, az ennél nagyobb szervezetek hányada csupán Közép-Magyarországon és Dél-Alföldön érte el az öt százalékot. A kkv-k között a nagyvállalatokhoz viszonyítva kisebb a külföldi érdekeltségű vállalkozások előfordulása. 2012-ben összesen közel 28 ezer külföldi tőkével működő kkv volt az országban.

Szinte napi szinten találkozik mindenki a kis- és középvállalkozásokkal (kkv), azonban kevesen tudják pontosan, mit is takar ez a kategória. Általában három mutató alapján sorolják be a vállalkozásokat csoportokba: az alkalmazotti létszám, az árbevétel és a mérlegfőösszeg ez a három mutató. 

Magyarországon a 2004. évi XXXIV. törvény (Kkvtv.) szabályozza a cégméret szerinti kategóriák fogalmát. Eszerint ha egy vállalkozás tíznél kevesebb főt foglalkoztat, éves nettó árbevétele nem haladja meg a kétmillió eurót és mérlegfőösszege ugyanezt az összeghatárt, akkor minősül mikrovállalkozásnak. Kisvállalatokról akkor beszélhetünk, ha az alkalmazotti létszám nem haladja meg az ötven főt, az árbevétel és a mérlegfőösszeg pedig a 10 millió eurót, míg a középvállalkozási lét alapfeltétele, hogy legfeljebb 250 főt foglalkoztasson egy vállalkozás, éves nettó árbevétele pedig ne haladja meg az 50 millió eurót. Ezek felett beszélünk nagy- illetve multinacionális vállalatokról. A törvény alapján nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot. 

Gyakorlati jelentősége is lehet annak, hogy egy adott cég kkv-nek minősül-e, hiszen elvileg minden magyar vállalkozásnak kötelező lenne évente elvégeznie a méret szerinti besorolást. Vannak ugyanis olyan adójogszabályok, melyek csak egy-egy vállalti kategóriára érvényesek, mint például a kkv-adókedvezmény. Emellett vannak külön a kkv-kra szabott termékek, szolgáltatások, melyeket csak azok a cégek vehetnek igénybe, melyek megfelelnek a törvényi feltételeknek.

Forráshiány miatt nem hajtott végre beruházást a mikro- és kisvállalkozások közel fele

A mikrovállalkozásoknál jóval intenzívebben lépnek kapcsolatba bankjukkal a kisvállalkozások. Előbbiek 54 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a 74 százaléka havonta vagy hetente érintkeznek bankjával – derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.,  megrendelésére a Kutatópont által elvégzett felmérésből. A bankok a mikrovállalkozások 8 százalékának, a kisvállalkozások pedig 28 százalékának kínáltak a hitelhez készfizető kezességet biztosító konstrukciót. A magyar kis- és közepes vállalkozások nagy részének szüksége van hitelre, forrásra. A Garantiqa-kutatás eredménye szerint az elmúlt öt évben nem beruházó mikrovállalkozások 44 százaléka, a kisvállalkozások esetében pedig 46 százalékuk forráshiány miatt nem tudott fejlődni.

Eltérő intenzitással tartják a kapcsolatot bankjukkal a mikro- és kisvállalkozások. A mikrovállalkozások 35 százaléka havonta, 19 százalékuk hetente érintkezik a bankjával, míg a kisvállalkozásoknál 38 és 36 százalék ez az arány - derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megrendelésére a Kutatópont által elvégzett felmérésből, amely többek között a magyarországi mikro- és kisvállalkozások bankhasználati szokásait vizsgálta.

Piaci hitelt kínálnak elsősorban a bankok

A kutatás arra is rávilágít, hogy a bankok a piaci feltételekkel felvehető hiteleket, valamint a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjában (NHP) elérhető konstrukciókat kínálták a leginkább a mikro- és kisvállalkozásoknak. A pénzintézetek az általuk megkeresett kisvállalkozások 43 százalékának ajánlottak piaci hitelt, míg 34 százalékuknak kínáltak fel NHP-s hitelt, ezzel szemben a mikrovállalkozások 29, illetve 25 százaléka kapott ezekre a konstrukciókra ajánlatot.

Garantiqa: Lendületesen növekszik az állomány

Növekedést ért el az első félévben a vállalkozások hitelfelvételéhez készfizető kezességet biztosító Garantiqa Hitelgarancia Zrt.: június végén 334,6 milliárd forintot tett ki a garanciaállomány, ami 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi összeget. Ez egyben azt is jelenti, hogy az állami tulajdonban lévő társaság időszaki kezességvállalásainak állománya 17%-os növekedést mutat az előző év hasonló időszakához képest. A társaság az év hátralévő részében és jövőre is további növekedést vár elsősorban a gazdasági növekedés, ezen belül kkv-szektor fejlődése miatt. A Garantiqa arra számít, hogy a mikrovállalkozások körében még népszerűbbé válnak a kezességvállalással kombinált hitelkonstrukciók.

A garanciakonstrukciók iránti kereslet erősödése miatt az első félévben fokozatos növekedést ért el az állami tulajdonban lévő, Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Június végén a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelfelvételéhez készfizető kezességet biztosító társaság garanciaállománya 334,6 milliárd forintra rúgott, ami a teljes kkv szegmens 1,8 százalékos éves növekedési ütemét jóval meghaladó, 9 százalékos növekedést jelent éves összevetésben - közölte féléves eredményeit a társaság.

„A közel 335 milliárd forintos garanciaállomány egyúttal azt jelenti, hogy hat hónap alatt az üzleti tervben előirányzott két számjegyű növekedés időarányos részét teljesítettük” - értékelte a féléves számokat Nagy Róbert, a Garantiqa vezérigazgató-helyettese. A portfólió összetételéről Nagy Róbert azt mondta, hogy döntően problémamentes és külön nem figyelendő ügyletekből áll, ráadásul az előbbi kategória volumene növekedést mutat, ami a növekedés mellett szintén kedvező trendnek mondható.

A hitelfelvételben gondolkodó mikro- és kisvállalkozások 82, illetve 78 százaléka beruházáshoz, fejlesztéshez venne fel leginkább hitelt, miközben a működési költségek finanszírozására csak a 23, illetve 19 százalékuk igényelne forrást – derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megrendelésére a Kutatópont által készített reprezentatív országos kutatásból kutatásából. Ugyanakkor a mindennapos működés stabilizálásához, a megrendelő hónapokkal későbbi fizetéséből adódó pénzügyi hullámvölgyek kezeléséhez folyószámlahitel-konstrukciók – melyek a Garantiqa készfizető kezességével is igényelhetőek - megfelelő megoldást nyújthatnak a vállalkozások számára.

A magyarországi kis- és mikrovállalkozások elsősorban a már folyamatban lévő és tervezett beruházásaikhoz igényelnek hitelalapú forrást. A többségi állami tulajdonban lévő, Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megrendelésére készült kutatás szerint az elmúlt időszakban a megkérdezett, hitel alapú pénzügyi segítséget igénybe vett mikrovállalkozások 60 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a 73 százaléka vett fel hitelt beruházásra. A hitelt felvenni szándékozó mikrovállalkozások 82 százaléka, a kisvállalkozások pedig 78 százaléka beruházásra fordítaná az összeget. Forgóeszköz finanszírozásra a hitelt felvenni szándékozó mikrovállalkozások 51 százaléka, a kisvállalkozások pedig 40 százaléka fordítaná a forrást. A hitelt felvenni szándékozó mikro- és kisvállalkozások működési költségekre azonban csak a 23, illetve 19 százaléka igényelne forrást a jövőben.

„Ez utóbbi arány relatív alacsonynak mondható, miközben az érintett vállalkozások fontos érdeke, hogy működésük pénzügyileg biztos alapokon álljon” – kommentálta a felmérés eredményét dr. Csapó Krisztián, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. monitoring vezetője. Hozzátette: az természetes, hogy egy komolyabb volumenű beruházáshoz hitelt vennének fel a mikro- és kivállalkozások, ám ahhoz, hogy a beruházás megtérüljön, ahhoz biztosítani kell a mindennapi feltételeket, például a fejlesztés miatt felvett alkalmazottak bérét, az alapanyagokat. „A mindennapos működésben főszerepe lehet a folyószámlahitelnek, ezt pedig a Garantiqa által kínált kezességi konstrukcióval az érintett vállalkozások még könnyebben elérhetik” – fogalmazott dr. Csapó Krisztián. A Garantiqa tapasztalatai szerint az utóbbi hónapokban fokozódott a mikro- és kivállalkozások körében a társaság készfizető kezességével biztosított folyószámlahitelek iránti kereslet.

A mikro- és kisvállalkozások 65-82 százaléka a következő 1-3 évben sikeres működésre, fejlődésre számít – derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megrendelésére a Kutatópont által készített reprezentatív országos kutatásból. A felmérés szerint a pénzintézetek a hiteligénylések csupán 8-28 százalékában tesznek ajánlatot a fedezet garanciakonstrukcióval történő kiváltására. A Garantiqa szerint a mikrovállalkozások körében jelentős a beruházási potenciál, hiszen a jövőt tekintve optimisták, miközben az érintett cégek 35 százaléka az elmúlt öt évben nem ruházott be.

A magyarországi mikro- és kisvállalkozások legalább a kétharmada számít arra, hogy a középtávon sikeres vállalkozásként működik majd – derül ki a Kutatópont adataiból. A felmérés eredménye szerint a cégmérettől függően eltérő a növekedésben bízó vállalkozások aránya: a mikrovállalkozásoknak 65-67 százaléka számít sikeres működésre 1-3 éves távlatban, a kisvállalkozásoknál pedig 76-82 százalék az arány.

Felértékelődhet a készfizető kezességvállalást biztosító garanciatermékek szerepe a termelő szektorokban. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. arra számít, hogy a jövőben még több ágazat, például a mezőgazdaság kis- és középvállalkozásai nagyobb számban igénylik majd a garanciakonstrukciókat. Az agrárcégek esetében jelentős tér nyílik a bővülésre: részesedésük a teljes garanciaállományon belül jelenleg még csak 1 százalékos, ami 3,2 milliárd forintot jelent.

A többségi állami tulajdonú Garantiqa Hitelgarancia Zrt. célja, hogy a kis- és középvállalkozások hitelezése során nyújtott, fedezetkiegészítő kezességvállalása révén minél több életképes vállalkozás jusson hozzá a működésükhöz, beruházásuk megvalósításához szükséges forrásokhoz. A Garantiqa kezességvállalása ágazati kötöttség nélkül valamennyi kis- és középvállalkozás számára elérhető, a 319,66 milliárd forintra rúgó teljes garanciaállományán belül a kereskedelemben érdekelt és gépjárműjavítással foglalkozó cégek aránya volt a legnagyobb a március végén. Az összeg 37,5 százaléka, azaz 120 milliárd forint kötődött hozzájuk.

A feldolgozóipari cégek 53,9 milliárd forintos garanciaállománya volt a második legnagyobb tétel az első negyedév végén, ez az összeg a teljes állomány 16,9 százalékát adta. Az építőipari cégek esetében 45,7 milliárd forintos garanciaállományt tartott nyilván a Garantiqa március végén, ami 14,3 százalékos részesedésnek felel meg. A szállítással, és raktározással foglalkozó vállalkozások 24,4 milliárd forintos garanciaállományukkal 7,6 százalékos részesedéssel bírtak az első negyedév végén. Az ötödik legnagyobb részesedés a teljes garanciaállományon belül a szakmai tudományos területen érdekelt vállalkozásoké volt: 18,7 milliárd forintos összeggel 5,8 százalékos volt az arányuk. 

Forrás: Freeimages.com

Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója elmondta: a társaság arra számít, hogy az egyre intenzívebb agrárfinanszírozás miatt a mezőgazdaságban érdekelt cégeknél felértékelődhet a készfizető kezességvállalást biztosító garanciatermékek szerepe. A növekedésre bőven van tér az agrárszektorban: a márciusi végi 319,66 milliárd forintos garanciaállományon belül az agrárium mindössze 1 százalékos részesedéssel, 3,2 milliárd forinttal szerepelt.

Öt hónap alatt, ez év január elejétől május végéig 8,9 százalékra emelkedett, azaz 1,32 százalékponttal nőtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjában (nhp) a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásával nyújtott hitelek aránya. A jegybanki hitelprogram második szakaszában leszerződött 738,9 milliárd forintos hitelállományból 66 milliárd forintra vállalt kezességet a garanciacég.