A jegybank közölte az NHP-s mérleget: 31 ezer vállalkozás kapott 2126 milliárd forint forrást. Azaz egy-egy cég átlagosan 68,5 millió forint hitelhez jutott.

A múlt év végén lezárult a jegybanki hitelprogramok (Növekedési Hitelprogram - NHP, Növekedési Hitelprogram Plusz - NHP) szerződéskötési időszaka.

A Magyar Nemzeti Bank közzétette az eddigi számokat, amelyek alapján igen komoly összeg áramlott a gazdaságba: 31 ezer hazai vállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz mintegy 2126 milliárd forint összegben, ezzel a rendelkezésre álló keretösszeg több mint 95 százaléka felhasználásra került. A közzétett adatok alapján egy-egy az NHP-s programokban érintett vállalkozás átlagosan 68,5 millió forint hitelhez jutott kedvező kamatozással.

A jegybank megítélése szerint a programnak köszönhetően megállt a kkv-k hitelállományának csökkenése, sőt, a múlt év harmadik negyedévében már 3,5 százalékos volt a többlet. A programok segítségével a beruházsok is növekedtek. Az MNB becslése szerint az NHP-s programok 2014-2015-ben 1-1,5 százalékponttaljárultak hozzá a GDP-bővüléshez.

Bár a szóban forgó programok lezárultak, januártól sem szakad meg a sorozat. Életbe lép ugyanis a bankok piaci alapú hitelezésre való visszatérését elősegítő Növekedéstámogató Program.

Leginkább ügyintézésre, saját honlapja azonban viszonylag kevés cégnek van.

Érdekes eredményre jutott a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) friss felmérése, amelyben a magyar vállalatok internetezési szokásait mérte fel. A GVI több mint 3 ezer magyarországi vállalatot vont be a felmérésbe, a megkérdezett cégek többsége - közel 70 százaléka - 10 fő alatti mikrovállalkozás volt. A kisvállalkozások aránya 18, a nagyvállalatoké 12 százalékos volt.

A felmérés legfontosabb eredményei pontokba szedve:

• a megkérdezett cégek közel 95 százaléka az internetet ügyintézésre használja;
• szintén magas, 91,5 százalékos volt azoknak az aránya, akik az ügyfelekkel való emailezésre használták az internetet;
• a piaci folyamatokról, és jogszabályokról való tájékozódáshoz pedig a vállalkozások 89 százaléka vette igénybe a netet;
• viszonylag alacsony (55,4 százalék) a saját honlapot működtető cégek aránya, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a felmérésben a mikrovállalkozások aránya 70 százalékos volt;
• a biztonság kiemelt figyelmet kap: a cég saját számítógépes rendszerének és az azon tárolt információk biztonságát a cégek nagy többsége közel 90 százaléka fontosnak illetve nagyon fontosnak tekinti.

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram égisze alatt 13 ország 38 innovatív kis- és középvállalkozása részesül támogatásban a kkv-támogató eszköz második szakaszának legutóbbi pályázati fordulójában – jelentette be az Európai Bizottság.

A 33 projekt egyenként legfeljebb 2,5 millió euró finanszírozáshoz jut – kivéve az egészségügyi projekteket, melyeknél legfeljebb 5 millió euró hívható le – melyet egyrészt olyan innovációs tevékenységekre, mint a tesztelés, a prototípus-készítés, a bővítés és a miniatürizálás, másrészt részletes üzleti terv kidolgozására fordítanak. A kiválasztott kkv-k személyre szabott üzleti tanácsadásban is részesülnek.

A nyertes projektek között három magyarországit találunk: a tűzgátló anyagokat fejlesztő szendrői R-fire Kft.-t és a hasonló tevékenységi körű budapesti IFEX Tűzvédelmi Kft.-t, valamint az ökoinnovációval foglalkozó győri INNOWASTE Kft.-t

A mostani körben az olasz vállalkozások voltak a legsikeresebbek, tíz cég kapott összesen 12,7 millió eurós támogatást. Mellettük kilenc spanyol cég nyert pénzt, ők többet kaptak, mint az olaszok, összesen 13,millió eurót.

Az Európai Bizottsághoz 960 projektjavaslat érkezett a kkv-támogató eszköz második szakaszának harmadik pályázati fordulójában. A projektek 3,4 százaléka bizonyult sikeresnek, ami a teljes projektköltségek tekintetében 55,3 millió euró finanszírozást mozgósít. A program 2014 január 1-jei indítása óta a kkv-támogató eszköz második szakaszán belül összesen 311 kis- és középvállalkozás jutott finanszírozáshoz, köztük 12 magyar.

Nőtt a jegybanki hitelprogram keretében a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásával folyósított hitelek összege: november végén 98,5 milliárd forintot tett ki a Növekedési Hitelprogram második szakaszában garantált hitelek volumene. Ez 14,8 százalékos bővülést jelent a szeptember végi értékhez képest. A Garantiqa szakemberei arra számítanak, hogy az idén 18 százalékkal 380 milliárd forintra nő a teljes garanciaállomány. 

Növekvő igény mutatkozott ősszel a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának (NHP) második szakaszában a Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásával folyósított hitelek iránt. A többségi állami kézben lévő - az MFB-csoporthoz tartozó - Garantiqa Hitelgarancia Zrt. közölte: november végén a vállalt kezességekhez kapcsolódó teljes hitelösszeg 98,5 milliárd forintra rúgott, ami 14,8 százalékkal haladja meg a szeptember végi - 85,8 milliárd forintos - értéket.

Dr. Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója örömtelinek nevezte a szeptember végi adatokhoz képest bekövetkezett emelkedést, amely szerinte azt mutatja, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások körében egyre többen ismerik fel a garanciakonstrukciókban rejlő lehetőségeket. “A kezességvállalásunk segítségével olyan vállalkozások is kaphatnak hitelt többek között fejlesztésre, beruházásra, amelyek eddig nem feltétlenül kapták volna meg a hitelforrást” - fogalmazott a vezérigazgató. Azt is elmondta, hogy a Garantiqa garanciaállománya az év végén elérheti a 380 milliárd forintot, ami 18 százalékos növekedésnek felelne meg éves szinten.

Az utóbbi hónapokban még inkább fókuszba kerültek a kkv-k, miután sorra jelennek meg az adatok arról, hogy a cégek mekkora forráshoz jutnak a következő időszakban.

Legutóbb - november közepén - Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára beszélt arról, hogy a 2014-2020-es uniós költségvetési ciklusban kifejezetten a mikro- és kivállalkozásoknak 490 milliárd forint - azaz közel félbillió forint - fejlesztési forrás áll a rendelkezésére.

Az államtitkár - a kormányzati honlap szerint - azt mondta, hogy 2014-ben 6800 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban, és rekordösszegű, 1850 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki. A munkahelyek száma folyamatosan nő, 2010 óta több mint 550 ezer állás jött létre, ebből több mint 300 ezer a versenyszférában. A kormány azt szeretné, ha ez a trend folytatódna, emiatt döntött úgy a kormány, hogy az új hétéves ciklus forrásainak több mint 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja.

A kkv-k működését, fejlődését segítő mikrohitelek az EU-ban is "sikertörténetnek" számítanak, ezen a téren - a tanácsadás és a helyi vállalkozásfejlesztési központok létrehozása mellett - a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány segítheti a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Az alapításának 25. évfordulóját ünneplő Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány célja olyan helyi és térségi érdekszférákon is túlnyúló tevékenységek, gazdaságfejlesztő programok megvalósítása, mely támogatja a mikro-, kis- és középvállalkozások létrejöttét és megerősödését, versenyképességük fokozását, növekedési esélyeik bővítését.

A kis- és középvállalkozások hitelezésének felfutása a beruházások bővülése, a gazdaság fejlődése mellett kedvez a garanciakonstrukcióknak is – közölte a Magyar Fejlesztési Bank többségi tulajdonában lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt., amely egyúttal üdvözölte a Magyar Nemzeti Bank lépését, amellyel újabb 600 milliárd forintos olcsó hitelforráshoz juthatnak a vállalkozások. Az idén - tavalyhoz képest - 16 százalékos növekedést elérő Garantiqa szerint az élénkülő hitelpiacon tovább nőhet a készfizető kezességet biztosító konstrukciók iránti igény, amelyek alapot nyújtanak a vállalkozások beruházásaihoz.

A Magyar Nemzeti Bank november 3-án jelentette be, hogy 2016 januárjában elindítja a Növekedéstámogató Programot (NTP), valamint a Piaci Hitelprogramot, amelyek célja, hogy a vállalati, ezen belül a kis- és középvállalkozások hitelállománya 250-400 milliárd forinttal bővüljön a jövő évben. A jegybanki programok keretében a kis- és középvállalkozások számára így 600 milliárd forint hitelkihelyezés valósulhat meg jövőre.

„A most bejelentett jegybanki lépések mindenképp hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kkv-szektorban fellendüljön a hitelezés. A hitelpiaci bővülésben pedig fontos szerepe lehet a garanciakonstrukcióknak is, amelyek készfizető kezességet biztosítanak a bankok számára, így olyan vállalkozások is hozzájuthatnak a hitelekhez, ezen beül az olcsó NTP-s forrásokhoz, amelyek nem feltétlenül kapnának hitelt a bankoktól” – reagált az NTP elindításáról szóló bejelentésre dr. Nagy Róbert, a Garantiqa vezérigazgató-helyettese.

A hazai kkv-k jelentős része előbbre hozná és át is ütemezné beruházási terveit, amennyiben rövid időn belül elérhetővé válnának az uniós források. Azonban a jelenlegi pályázati kiírások mellett alig több mint harmaduk tartja csupán reálisnak uniós támogatás elnyerését – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból.

Az 500 hazai kkv-vezető nyilatkozata alapján a cégek egyelőre várakozó állásponton vannak az új uniós ciklus forrásaival kapcsolatban. „Jelenleg a vállalkozások alig több mint harmada, 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatáshoz juthat a mostani hétéves ciklusban, holott az előző negyedévben még 51 százalékuk vélte így. Ezt a pályázati aktivitást tovább növelheti, hogy a 2014-2020-as költségvetési ciklusban a források 60 százalékát fogják közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítani” – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

„Azok körében, akik a következő egy évben beruházást terveznek, 53 százalékuk ütemezné át és hozná előbbre beruházásait, amennyiben heteken belül elérhetővé válnának az uniós pályázatok. Az alap esetben fejlesztéssel nem számoló cégeknél pedig ötödük nyilatkozott arról, hogy terveznének beruházást, ha rövid időn belül megjelennének a cég szempontjából releváns pályázati kiírások” – mondta el a szakember.

„Év végéig mintegy 100 új pályázat kiírása várható, a GINOP idén meghirdetett fejlesztési kerete pedig mintegy 902,5 milliárd forint lesz. További jó hír, hogy a kormányzati bejelentések szerint a ciklus összes magyar pályázatát két éven belül, 2017. június 30-ig igyekeznek kiírni, ezzel segítve a tervezhetőséget” – mondta el Kovács Viktor Zoltán.

Még gyorsabb, olcsóbb és egyszerűbben elérhető szolgáltatásokat ígér a Garantiqa

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. évente 27 ezer darab kezességvállalási szerződést köt, ezek 80 százaléka mikrovállalkozások hitelhez jutását segíti elő készfizető kezességvállalással. A szervezet teljes garancia állománya a harmadik negyedév végén meghaladta a 350 milliárd forintot, a várakozások szerint az év végéig a kezességvállalási portfolió 380 milliárd forintra gyarapodhat.

A garanciaszervezetek kezességvállalása a hitelkínálati korlátok oldásának egyik hatékony eszköze, mivel tevékenységük erősíti a bankok hitelkínálatát a kis- és középvállalkozási szegmensben, a hitelezési kockázatok részbeni átvállalásán és a tőkeképzési követelmények enyhítésén keresztül. 

Az államilag támogatott készfizető kezességvállalás hitelképessé, illetve hitelképesebbé teszi az egyébként életképes, de fedezethiányos vállalkozásokat. A kis- és középvállalkozások támogatásához a bankszektor aktív közreműködése is szükséges, hiszen a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. csak a hitelintézetek által kihelyezni tervezett hitelekhez tud kezességet vállalni.

Nemzetközi összehasonlításban a GDP-hez mérten magas a hazai hitelgarancia támogatások szerepe a gazdaságban (2013-ban 1,33 százalék), ráadásul 2014-től jelentősen emelkedett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása mellett nyújtott hitelek volumene. A társaság által 2015-ben vállalt kezességek összege 16 százalékkal bővült az előző év hasonló időszakához képest, és a portfolió meghaladta a 351 milliárd forintot. A várakozások szerint az év végéig a kezességvállalási portfolió 380 milliárd forintra gyarapodhat. Ez a kkv szegmens hitelezésének bővülését jóval meghaladó, 18 százalékos növekedést jelentene.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. aktivitását tőkeproblémák nem korlátozzák, így lényegében a kihelyezett hitelekhez vállalt kezességeinek volumene sem korlátozott, a társaság aktív szerepvállalásával, a banki partnerekkel együttműködve kíván hozzájárulni a hitelezési folyamatok élénküléséhez. 

A növekedést a kezességvállalás gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb igénybevétele érdekében, 2014-től végrehajtott átfogó intézkedéscsomag alapozta meg. A bankok és a vállalkozások számára is fontos a gyorsaság, a rugalmasság és a megbízhatóság, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ennek érdekében számos új termékkel, igen alacsony hitelgarancia díjakkal és aktívabb, nyitottabb működéssel segíti a bankok hitel-kihelyezési munkájának felgyorsítását. E mellett a társaság folytatja kezességvállalás egyszerűbb eléréséhez szükséges intézkedések végrehajtását, amelynek következő lépcsőjét a bürokratikus akadályok csökkentése jelenti. Az európai uniós támogatási szabályok (de minimis, csoportmentességi) és a hazai jogszabályok által előírt adminisztrációs terhek csökkentése érdekében jogszabály-módosítási javaslatcsomag kidolgozását kezdte meg a társaság.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. fontos célja, hogy szolgáltatásai a kis- és középvállalkozási szegmensben jelen lévő valamennyi hitelintézetnél hozzáférhetőek legyenek: a Garantiqa szolgáltatásai jelenleg 25 bank 1261 fiókjában és 104 takarékszövetkezet 1525 fiókjában érhetők el.

Október elejéig a növekedési hitelprogram (nhp) második szakaszában résztvevő hitelintézetek összesen 1014,1 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felé – olvasható a jegybank közleményében.

Az MNB adatai szerint 35 783 darab hitelügylet és 21 875 darab vállalkozás érintett az nhp jelenlegi szakaszában, a még le nem járt ügyletek volumene 918,3 milliárd forintot tesz ki, míg a jelenleg ténylegesen kinn lévő – azaz a múltbeli törlesztéseket, valamint a még le nem hívott hitelrészeket nem tartalmazó – hitelállomány 705,9 milliárd forint.

Az idei év első kilenc hónapjában 42 milliárd forinttal nőtt a kedvezményes jegybanki hitelek igénybevétele, a program két szakaszában együttvéve több mint 26 000 vállalkozás jutott finanszírozáshoz mintegy 1715 milliárd forint összegben.

Az MNB adatai szerint a második szakaszban leszerződött összeg 96 százaléka új hitel, ezen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 58 százalék, az új forgóeszközhiteleké 30 százalék, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 12 százalék.

Vállalatméret szerint tekintve megállapítható, hogy a mikrovállalkozások hitelfelvétele 76 százalékban új beruházási hitelekre irányul, míg a kisvállalkozásoknál 50 százalék, a közepes vállalkozásoknál pedig 43 százalék körüli az új beruházási hitelek részesedése. Az ágazati eloszlást tekintve a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és a feldolgozóipar ágazatok részesedése kimagasló, a hitelek közel háromnegyede ebbe a három ágazatba irányul.

Október elejéig a növekedési hitelprogram (nhp) második szakaszában résztvevő hitelintézetek összesen 1014,1 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felé – olvasható a jegybank közleményében.

Az MNB adatai szerint 35 783 darab hitelügylet és 21 875 darab vállalkozás érintett az nhp jelenlegi szakaszában, a még le nem járt ügyletek volumene 918,3 milliárd forintot tesz ki, míg a jelenleg ténylegesen kinn lévő – azaz a múltbeli törlesztéseket, valamint a még le nem hívott hitelrészeket nem tartalmazó – hitelállomány 705,9 milliárd forint.

Az idei év első kilenc hónapjában 42 milliárd forinttal nőtt a kedvezményes jegybanki hitelek igénybevétele, a program két szakaszában együttvéve több mint 26 000 vállalkozás jutott finanszírozáshoz mintegy 1715 milliárd forint összegben.

Az MNB adatai szerint a második szakaszban leszerződött összeg 96 százaléka új hitel, ezen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 58 százalék, az új forgóeszközhiteleké 30 százalék, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 12 százalék. Vállalatméret szerint tekintve megállapítható, hogy a mikrovállalkozások hitelfelvétele 76 százalékban új beruházási hitelekre irányul, míg a kisvállalkozásoknál 50 százalék, a közepes vállalkozásoknál pedig 43 százalék körüli az új beruházási hitelek részesedése. Az ágazati eloszlást tekintve a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és a feldolgozóipar ágazatok részesedése kimagasló, a hitelek közel háromnegyede ebbe a három ágazatba irányul.