A bankok támogatják az ügyfeleket a felelős egyéni döntés meghozatalában a 2022. június 30-ig meghosszabbított moratóriumban történő részvételről - mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Hangsúlyozta, hogy a bankszövetség egyetért és támogatja, hogy lezárják a koronavírus-járvány miatt tavaly bevezetett hitelfizetési moratórium általánosan biztosított változatát. 

A moratórium a rászorulóknak, nehéz helyzetűeknek folytatódik, abba a bejelentkezés önkéntes és idén október végi időkorláthoz kötött. A bankszövetség adatai szerint tízből hét ügyfél elvileg kérheti a moratóriumban maradást, de az elnök úgy véli, ennél kevesebben fognak ténylegesen élni vele, így novembertől jelentősen csökkenni fog a moratóriumban részt vevők száma.

Jelasity Radován megjegyezte: pontos rendelet még nem jelent meg, a bankok értesíteni fogják az ügyfeleket a szabályokról. Felidézte, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn bejelentette: a nyugdíjasok, a gyermeket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak, és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük kérhetik a törlesztési moratórium hosszabbítását. Hozzátette: a vállalkozások esetében azok kérhetik, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző évhez képest.

Jelasity Radován fontosnak nevezte, hogy azoknak, akik hosszabbítani szeretnék a moratóriumot 2022 június végéig, erről a jogosultsági feltételek fennállása esetén nyilatkozniuk kell majd a bankjuknak. A bent maradás tehát nem automatikus - mondta.

Majdnem két éve nem állt ilyen magasan a beruházási hajlandóság a kis- és középvállalkozások körében, derül ki a K&H bizalmi index kutatás legutóbbi eredményeiből. A legtöbben informatikai fejlesztést terveznek, de gép- és gépjárművásárlással is sokan számolnak. A két legaktívabb szektor az ipar és az építőipar, melyeket talán kevésbé érintett a válság.

Az előző negyedévhez képest 8 százalékponttal nőtt azoknak a kkv-knak az aránya, akik a következő egy évben beruházást terveznek. Jelenleg a cégek több mint háromnegyede, 76 százalék gondolkodik valamilyen fejlesztésben. A vállalkozások láthatóan úgy érzik, hogy a járvány negyedik hulláma enyhébb lesz az előzőnél és egyértelműen bátrabban terveznek fejlesztéseket. Ez az eredmény összhangban áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második negyedéves adataival. A jelentés szerint 10,8 százalékkal emelkedett a beruházások összértéke az előző év azonos időszakához képest.

Mint az index 17 éves története során a legtöbbször, a cégek legnagyobb része- ezúttal 38 százaléka- IT fejlesztésbe tervez fektetni. Emellett gépek (30%) és gépjárművek (28%) beszerzésével is sokan számolnak. Ez utóbbi esetében igen látványos emelkedést látható, ugyanis az első negyedévben még a vállalkozások ötöde (21%) gondolkodott a gépjárműpark megújításában, bővítésében. A legkevesebben, mindössze a megkérdezettek 3 százaléka szándékozik több tőkét fektetni új vállalkozásába, és ugyanezen a szinten van azok aránya is, akik minőségbiztosítási fejlesztéseket akarnak megvalósítani (4%).

Szektorok szerinti bontást tekintve az iparban és az építőiparban a vállalatok 81 százaléka tervez valamilyen fejlesztéssel, 48 százalékuk gépekbe tervez beruházni. Tőlük mindössze egy százalékkal van lemaradva a szolgáltató szektor, ahol ötből négy cég gondolkodik fejlesztésben, a legtöbben informatikaiban (42%). A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a mezőgazdaság fért fel mögéjük 76 százalékos beruházási szándékkal, ahol szintén a gépekbe tervezett befektetések a legnépszerűbbek (60%). A kereskedelmi szektorban azonban a cégek alig több mint kétharmada (68%) számol csak a következő egy évben fejlesztéssel.

Lényegében elérte a koronavírus-járvány előtti szintet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) konjunktúraindexe, vagyis a megkérdezett 350 magyar vállalatvezető véleménye szerint a gazdaság visszatért a válság előtti szintjére. A kép persze nem egységesen jó, a júliusban készült felmérés szerint a nagyvállalatok optimistábban ítélik meg a helyzetüket, a kkv-k valamivel pesszimistábbak.

Visszatért a járvány előtti szintre a bizalom

A világjárvány kitörése után 2020 tavaszán mélypontra esett a magyar vállalkozások helyzetértékelése és kilátásainak megítélése is, azóta viszont folyamatosan javul a helyzet. A júliusban elkészített negyedéves kutatásban 32 pontra emelkedett a konjunktúraindex, amivel lényegében elérte a válság előtti utolsó negyedév 33 pontos értékét – olvasható az MKIK GVI felmérésében.

Rekord magas árbevétel-növekedéssel számolnak a következő egy évben a hazai kkv-k. A K&H bizalmi index kutatás 17 éves történetének legmagasabb pénzügyi várakozása szerint átlagosan 11 százalékkal több árbevétellel és 6 százalékkal nagyobb profittal terveznek az előttünk álló egy évre a vállalkozások.

A legnagyobb ugrás a 20-100 millió forint közötti éves árbevételű mikrocégek körében látható, akik az első negyedévi 8,6 százalék után jelenleg 13,5 százalékkal több bevétellel számolnak. A 100 és 300 millió forint közötti árbevételű kisvállalkozások és a 300 millió forint feletti középvállalkozások esetében is magas, 8,4, illetve 7,5 százalékos pénzügyi növekedéssel terveznek a cégvezetők. A teljes kkv szektorban pedig a vállalkozások csupán 7 százaléka tart attól, hogy a következő hónapokban csökkenni fog árbevétele.

A második negyedéves eredmények alapján a rekord magas árbevétel várakozáshoz jelenleg átlagosan a nyereség 6 százalékos bővülése társul. Itt szintén a mikrocégek a legoptimistábbak, akik 8,3 százalékos nyereségnövekedést valószínűsítenek. Ezzel szemben a kis- és középvállalkozások előrejelzései 3,9, illetve 3,8 százalékkal nagyobb profitot mutatnak a következő egy év során.

Az optimista pénzügyi várakozások a kedvező finanszírozási lehetőségek kihasználását is fellendíthetik. Amíg ugyanis a legtöbben az önerőt (54%) és a pályázati források igénybevételét (33%) jelölték meg elképzelhető forrásként, addig a belföldi hitelfelvételben gondolkodó vállalkozások száma is látványosan megugrott. A vállalkozások közel harmada (32%) számol ezzel jövőbeni finanszírozási lehetőségként, szemben az előző negyedéves 24 százalékos aránnyal.

A legtöbb ember tanácstalanul néz, ha meghallja azt a szót: jövőkutató. Hogyan lehet olyan dolgot kutatni, ami még meg sem történt? Egy biztos, mi előre látjuk, hogy a cikk elolvasása után fel tudja majd sorolni a jövőkutatók három legfontosabb eszközét...

A nyugati ember »időről« szőtt elképzeléseire a Biblia gyakorolta a legnagyobb hatást. A Könyvek Könyve ugyanis nem körkörös, hanem lineáris szerkezetben beszél az időről, vagyis valahonnan valahová (a teremtéstől az utolsó ítélet felé) haladó, egymás után kibomló események soráról.

 ELŐRE FUTÓ ELŐFUTÁROK

 Korai jövőkutatónak mondható Joseph Glanvill, aki 1661- ben olyan jövőről írt, amelyben a repülés hétköznapi esemény, és a holdutazás sem furcsább, mint például Amerikába hajózni, sőt egy szép napon az emberi test megfiatalítása nem számít csodának. A 18. században jelent meg a francia drámaszerző, Louis Sébastien Mercier L’An 2440 című könyve, ami optimistán vázolta fel a jövőt. A szerző szerint a népek testvérként tekintenek majd egymásra, és véget ér a faji alapú ellenségeskedés. Szerinte a béke és a jólét korszaka az emberiség bővülő tudásának és technológiai fejlődésének lesz köszönhető. A 19. században felgyorsultak az események: a soknyelvű, de a kereskedelem, az áruk és az emberek mozgása miatti egységesülő világban a jövő is „egységesebb” lett, vagyis általánosabb előrejelzéseket lehet tenni. Az amerikai Edward Bellamy például 1888-ban megjelent regényében, a Looking Backwardban kitalálta a hitelkártya és a diszkontáruházak koncepcióját. Őt követte a francia Jules Verne és a brit Herbert George Wells is, akik regényeikben számtalan eseményt, találmányt „jósoltak meg”, sőt megteremtették a sci-fi-irodalom művészeti és tematikai alapjait. Innentől kezdve a science fiction módszertana beépült a futurizmussal, vagyis a jövőkutatással foglalkozók eszköztárába is.

ADATGYŰJTÉS ÉS ELEMZÉS

De mi a jövőkutatás lecsupaszított alapsémája? A jövőkutatók adatokat gyűjtenek. Különös, érdekes statisztikákat, tudományos vagy éppen politikai híreket – bármit, ami szerintük befolyásolhatja a jövőt. Ezután analizálják és extrapolálják az adatokat – józan paraszti ésszel felmérik, mi történhet a közeljövőben a fontosnak tartott adatok és mozgások fényében. Végül mindezt szórakoztató, olvasmányos formába öntik: előrejelzésbe vagy szcenáriókba, amelyekben egy-egy trend várható jövőbeli kimenetelét gondolják végig meghatározott időkeretben (például 10-15 éves vagy akár hosszabb távlatban). A jövőkutatók három legfontosabb eszköze tehát a kíváncsiság, az elemzőkészség és a kreativitás. Mindenesetre egyre fontosabb területről van szó – előfordul, hogy cégek alkalmaznak jövőkutatót, de az is, hogy különböző szervezetek sci-fi-írókat kérnek fel egy-egy probléma körüljárására. A jövőkutatóknak saját nemzetközi szervezetük is van: ez az 1966-ban alapított World Future Society, amely több ezer taggal rendelkezik, és rengeteg egyetemen oktatja a jövőkutatás általa lefektetett alapelveit.

További hasznos és tartalmas cikkeket talál a Hitelgarancia újságban.

Elveszik-e a robotok az emberek munkáját? Milyen munkakörökben érdemes a technológia fejlődése miatt új állás után nézni? Rengeteg ezekhez hasonló kérdés merül fel, ha a robotika kerül szóba.

A robotok jönnek, azaz inkább már itt is vannak... – a Nemzetközi Robotikai Szövetség 2020- as adatai szerint világszerte 2,7 millió ipari robot dolgozik; a legtöbb robotot Kínában, Japánban és az USA-ban helyezik üzembe.

A LOGISZTIKÁT MÁR MEGHÓDÍTOTTÁK

A fokozódó automatizációval átalakulnak vagy megszűnnek bizonyos munkakörök. Dr. Galambos Péter, az Óbudai Egyetem – Bejczy Antal iRobottechnikai Központ igazgatója szerint a robotok először az árumozgatással kapcsolatos foglalkozásoknál vehetik át a terepet, aztán pedig a nagy mennyiségben készülő termékek összeszerelési munkálataiban válthatják az emberi munkaerőt. „A logisztika jó példa a robotok térnyerésére, hiszen már most látványos az automatizáció fejlődése. A következő tíz évben erről a területről teljesen ki is szorulhatnak az emberek” – mondta Galambos Péter.

AZ EMBER MÉG ÜGYESEBB

A raktárak és logisztikai központok mellett erősen automatizált terület az autóipar, elég csak az autók összeszerelésében részt vevő robotkarokra gondolni. „Ennek ellenére itt is vannak olyan feladatok, amelyeknél az emberi ügyesség még nélkülözhetetlen. A robotok számára például a flexibilis alkatrészekkel való munka – kábelkötegek befűzése például egy visszapillantó tükör szűk üregeibe – még kihívást jelent” – mondta Galambos Péter. Hasonlóan finom mozdulatokra van szükség bizonyos termények szüreteléséhez is. Bár például a málnaszedéssel még sok a megoldatlan kihívás, de gombaszedő robotokkal már az Óbudai Egyetemen is kísérleteznek. Galambos Péter szerint ebben az évtizedben az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban is fokozatosan kiteljesedhet a robotizáció.

A vizsgált kis- és középvállalkozás 35 százalékánál sürgősen foglalkoznia kellene a generációváltás kérdéskörével – derül ki a Niveus Consulting Group most megjelent felméréséből. A teljesítményük alapján kiemelkedő vállalkozások elegendő mértékű külső forrást halmoztak fel a kapcsolódó finanszírozási problémák elkerüléséhez. A kisebb piaci részesedéssel rendelkező vállalkozásoknál viszont jelentős mértékű kockázatok merülhetnek fel a változások nem megfelelő menedzselése miatt, mely idegen tőke, pénzügyi szakemberek hiányában csőd közeli állapotot is eredményezhet.

A tulajdonosoknak érdemes mérlegelni, hogy a vállalkozásokhoz fűződő érzelmi kötődés olykor túlságosan lerövidíti a változás menedzselésére rendelkezésre álló időt. A Niveus Consulting Group szerint a tervezés, megvalósítás folyamatára legalább egy 5 éves időintervallumot célszerű kijelölni, így figyelembe véve a Magyarországon érvényes nyugdíjkorhatár mértékét (65. életév), a 60. életévüket betöltő tulajdonosok esetében már aktuálisnak tekinthető a generációváltás kérdésköre. Ugyanakkor a kockázat minimalizálásának érdekében célszerű lehet akár már a megelőző 10 évben megkezdeni a tudatos felkészülést a változásra.

A felmerésből kiderült, hogy mind a top 100 kkv-ról, mind pedig a Niveus által összeállított mintáról megállapítható, hogy a vállalkozások hozzávetőlegesen 12 százalékánál már el kellett (volna) indulnia a generációváltásnak, míg további 23 százalékuknak a következő években el kell kezdeniük a megfelelő felkészülést a változásra. A teljes mintát tekintve tehát elmondható, hogy a vizsgált kis- és középvállalkozások (összesen kb. 1000 elemű minta) 35 százalékánál aktualitásnak tekinthető a generációváltás kérdésköre. Iparági megoszlás, valamint cégméret viszonylatában jelentős eltérésről nem beszélhetünk, a generációváltás problémaköre a teljes magyar kkv-szektort egyformán érinti.

A generációváltás kapcsán fontos annak anyagi-pénzügyi vonatkozásáról is beszélni. A Niveus elemzése szerint az egyértelműen látszik, hogy a nagyobb kkv-k jelentősebb mértékben használnak külső forrást. A hitelezők szerepe a döntéshozatalban elhanyagolható, ugyanakkor a cégértéket növelő, egészséges mértékű idegen tőkét a jobban teljesítő, toplistás cégek vesznek igénybe. Ezen társaságok esetében a külső finanszírozók rendelkezésre tarthatják a generációváltás zökkenőmentességének biztosításához szükséges tőkemennyiséget, továbbá érintettségi szintjük garanciát jelenthet a társaságok menedzsmentje feletti kontroll megtartásához, a megfelelő pénzügyi döntések meghozatalához.

Július elején a Monetáris Tanács elfogadta az MNB zöld eszköztár-stratégiáját, ezzel az NHP Hajrá helyett kifejezetten környezetvédelmi szempontokat is előtérbe helyező eszközöket vezet be a jegybank. Egyelőre két konkrét lépésről határozott az MNB: a zöld jelzáloglevél-vásárlásról és a zöld lakáshitelezés élénkítéséről.

Lefújta az NHP-t a jegybank

Többször írtunk már arról az elmúlt hetekben, hogy a 3000 milliárd forintos keret elérése után véget vetett NHP Hajrá nevű hitelkonstrukciójának az MNB. A kedvezményes jegybanki hitelt 40 ezer vállalkozás vette igénybe. A források több mint felét forgóeszközhitelként vették igénybe a vállalkozások, 37% viszont beruházások megvalósulását segítette hitel vagy lízing formájában. A kereskedelem, az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság szívta fel a források háromnegyedét.

Minden negyedévben a program keretében legaktívabb banknak kiválósági díjat ad át az MNB, ezt harmadik alkalommal vehette most át az OTP Bank, a legnagyobb magyar bank 720 milliárd forintnyi szerződést írt alá az NHP Hajrában.

A jegybank megítélése szerint itt volt az ideje lezárni a programot, hiszen a gazdaság kilábalása gyors, az idei harmadik negyedévben elérheti a 2019 végi szintet a GDP, vagyis nem indokolt a korábbi támogatás fenntartása. A kormány azonban az NHP Hajrá lezárása után elindította a Széchenyi Kártya Go! névre keresztelt új hitelt, vagyis gyakorlatilag az MNB-től a költségvetéshez került a kedvezményes finanszírozás biztosítása.

Kedvezőtlenül hatott a koronavírus-járvány a gazdaság egészére, azonban a Sberbank tapasztalatai szerint a mikrovállalkozások a vártnál jobban reagáltak. A vírus megjelenése után a hitelezés tavaly nyáron kapcsolt magasabb fokozatra, 2020 utolsó negyedéve rekorderedményeket produkált. A koronavírus azonban átrendeződést is hozott a hitelpiacon: visszaesett a banki saját termékek iránti kereslet, és favorittá vált az MNB NHP Hajrá! programja és a Széchenyi Program. Illetve sok olyan ügyfélbarát megoldás is véglegessé válhat, amit a vírus kényszerített ki – mondta el lapunknak Szabó Norbert, a Sberbank mikrovállalati szegmens vezetője.

Milyen hatással volt a koronavírus-járvány a mikrovállalatokra? A hitellel rendelkező mikrovállalkozások hány százaléka élt a járvány alatt adósvédelmi intézkedésként elrendelt hitelmoratóriummal?

A járvány kitörésekor a várakozásunk az volt, hogy ezt a szegmenst érinti majd a legjobban a válság. Ehhez képest nem tapasztaltunk nagy különbséget a lakossági ügyfelekhez vagy a közép- és nagyvállalati ügyfelekhez képest. A visszajelzések alapján azt látjuk, hogy akik éltek a moratórium lehetőségével, leginkább azért tették, mert negatívan hatott rájuk a járvány, kisebb részüknél volt csak a döntés oka az óvatosság. Egyébként a mikrovállalati ügyfelek harmada van jelenleg a moratóriumban, a többi vállalkozás kilépett már belőle, vagy a moratórium hatályba lépése után vett fel hitelt a Sberbanktól. Amikor viszont a jövőbeni kilátásaikról kérdeztük a vállalkozásokat, a többség már pozitívan nyilatkozott: bíznak a gazdaság működésének gyors helyreállásában.

Hogyan alakult az elmúlt időszakban a Sberbanknál a hitelezés, és milyen típusú hiteleket kerestek leginkább ebben az időszakban a mikrovállalatok?

 A tavalyi év nagy lendülettel indult a Sberbank mikrovállalati szegmensében. Azonban március után néhány hónapig eltartott, amíg egyeztettük az új kockázati feltételeket, valamint átálltunk az új termékekre és folyamatokra. Tavaly nyár végén kapcsoltunk nagyobb fokozatra, ennek köszönhetően a 2020-as év utolsó 3 hónapja a valaha volt legsikeresebb negyedéve lett az üzletágnak. Idén a tavalyinál még nagyobb lendülettel indultunk, és azt látjuk, hogy az ügyfélkörünk lelkesedése továbbra is töretlen az új krízisgaranciás termékek iránt. Emellett a mikrovállalati ügyfeleinknél a Széchenyi Kártya Programból a keretjellegű hitelek – a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel – a népszerűek, illetve a likviditási hitel, amely egy általános, szabadon felhasználható, rövid lejáratú forgóeszközhitel. Ezeket a hiteltípusokat ugyanis likviditási problémák áthidalására, valamint forgóeszköz beszerzésére és korszerűsítésre is fel tudják használni.

A bank és a tőzsde intézménye a digitalizációnak köszönhetően hatalmas változásokon megy majd keresztül a jövőben. A szolgáltatások átalakulásán kívül maga az ügyféltér és az iroda is másképpen fest majd, és más funkciókat lát el.

„A készpénz használatának csökkenése mellett a pénzhelyettesítő eszközök területén is jelentős fejlődés várható. A korunkra jellemző plasztikkártyás fizetés ésszerűtlenné válik, mivel a szükséges kódszámok használata és a biztonság miatt a kódok folyamatos változtatása a lakosság számára nehezen kezelhető” – tudtuk meg Kovács Jánostól, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) XXIII. Ingatlan Osztály alelnökétől, a Bankorg Kft. ügyvezető igazgatójától.

A szakember hozzátette: a bankkártyákról előbb-utóbb az okostelefonokra, okosórákra térünk majd át, illetve a kártya használatának csökkenésével a bankautomaták szerepe is egyre inkább okafogyottá válik. A kártya bonyolult azonosítási rendszerét pedig felváltják az ujj- vagy tenyérlenyomat- és arcfelismerési eszközök, amelyek a biztonságot garantálják.

„A vállalati bankügyletek vonatkozásában még jelentősebb változás várható, mivel erősödik a személyi bankár, illetve a VIP-ügyletek funkciója. A bankok a pozitív KHR-listák bevezetésével az ügyfeleik gazdálkodásáról és az átvilágítási lehetőségük révén nagyobb biztonsággal ítélhetik meg a kölcsönkihelyezéseik kockázati kitettségét” – mondta Kálmán Anikó, a BKIK XXVIII. Általános Pénzügyi Szolgáltatások Osztály elnöke, a CashControl Kft. ügyvető igazgatója.

Emellett érdekükben áll a nagyobb vállalkozások tőzsdei bevezetése, amely online módon biztosítja a hitelkockázataik, illetve banki befektetéseik elemzését. Mind lakossági, mind vállalkozói körben tovább erősödik – az „egyablakos rendszerhez” hasonlóan – a társintézmények (biztosítótársaságok, befektetési vállalkozások) bevonása a banki szolgáltatásoknál, amely szintén javítja a banki kihelyezések biztonságát.

A szolgáltatások változása mellett maga a környezet, vagyis a bankfiók, az iroda is jelentős átalakuláson megy keresztül. Az iroda szerepének újradefiniálásával, a tágas terek kialakításával, a közösségi részek növelésével, a személyes, egyedi tárgyalók számának bővítésével, ugyanakkor a biztonságos és eredményes, digitális alapokon nyugvó munkavégzés szem előtt tartásával minden bizonnyal sikeres lehet az átalakítás. A cél, hogy az irodában töltött idő minél kevesebb legyen, és az uralmat a home office vegye át.