500 milliárd forintos, rendkívüli hitelgarancia programot indít az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a koronavírus járvány hazai cégekre gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében a hazai kkv-k és nagyvállalatok 90 százalékos intézményi garanciavállalás mellett juthatnak a likviditásuk biztosítása érdekében forrásokhoz. A programról Dr. Búza Éva vezérigazgatót kérdeztük.

Április közepén jelentették be, hogy rendkívüli garanciaprogramot indítanak a járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésére? Mit jelent pontosan ez a program? Mekkora segítség lehet ez a hazai vállalkozások számára?

Úgy gondolom, hogy komoly segítséget jelent a Garantiqa Krízis Garanciaprogramban elérhető kezességvállalás. Nem csak azért, mert nagyon komoly összegről, 500 milliárd forintról van szó, hanem azért is, mert a korábbi maximum 80 százalék helyett ebben a programban már 90 százalékos intézményi garanciavállalás mellett juthatnak a likviditásuk biztosítása érdekében forrásokhoz a vállalkozások, vállalatok az év végéig. A járvány negatív gazdasági hatásainak mértéke egyelőre még nehezen becsülhető, de az már nagyon jól látszik, hogy a COVID-19 vírus terjedésével összefüggő gazdasági folyamatok miatt számos vállalkozásnak, vállalatnak segítségre van szüksége a működőképességük visszaállításában, illetve megőrzésében. Az új garanciaprogrammal a vállalkozások likviditási problémáinak megoldásához, a hazai munkahelyek megőrzéséhez szeretnénk segítséget nyújtani, miközben a fejlesztési tevékenységek ösztönzése is fontos cél lehet.

 A magas kezességvállalás mellett mi lehet az, ami vonzóvá teheti ezt az opciót a vállalkozások körében?

Két fontos momentumot emelnék ki ezzel kapcsolatban: egyrészt a széles körű igénybevételi lehetőséget, másrészt a kezességvállaláshoz kapcsolódó kedvező feltételrendszert. Ami az elsőt illeti: a program keretében a mikro,- kis-, és középvállalkozások, továbbá nagyvállalatok  folyószámlahiteleikhez, forgóeszköz- és beruházási hiteleikhez vehetik igénybe a 90 százalékos mértékű állami garanciavállalást. Nincs tehát megkötés a hiteltípusok vonatkozásában, és teljesen új elem, hogy a nagyvállalatok is bekapcsolódhatnak a programba, hiszen az egy adósnak nyújtott maximális kezességvállalás mértéke elérheti az 5 milliárd forintot, ami már a nagyvállalatok hitelhez jutásában is komoly segítség lehet...

Aminek nyilvánvalóan ára is van, de azt említette, hogy a feltételek kedvezőek.

Így van, a feltételek rendkívül kedvezőek, aminek részben az az oka, hogy  az Európai Bizottság március 19-én elfogadta a koronavírus gazdasági hatásai kezelésére alkalmazható tagállami intézkedésekre vonatkozó átmeneti keretszabályt, így a szabályozási környezet lehetőséget nyújt arra, hogy az állami garanciavállalásra kedvezők feltételek vezessünk be ennek a programnak a keretében. Így a Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében igénybe vett hitelek maximális összege nem haladhatja meg a vállalat által kifizetett éves bérköltség és bérjárulékok költségének kétszeresét, vagy a 2019-es árbevételük 25 százalékát. Ugyanakkor indokolt esetben a hiteligénylő kkv 18 hónapnyi likviditási igényének megfelelő mértékű, vagy a hiteligénylő nagyvállalat 12 hónapnyi likviditási igényének megfelelő mértékű finanszírozás nyújtható. Ami pedig a díjakat illeti, azok kifejezetten kedvezőek, hiszen állami díjtámogatás is kapcsolódik a konstrukcióhoz: a hitelfelvevő által fizetendő éves díj hitelösszegre vetítve a futamidőtől függően a kkv-k esetében 0,25-1 százalék között van, ez az a minimális mérték, aminek alkalmazását az Európai Bizottság rendkívüli közleménye meghatározta. A nagyvállalatok által fizetendő díjak pedig a kkv- díjak kétszeresei.

Mit gondol, hogyan alakul a hazai vállalati szféra további sorsa, finanszírozása, mennyire lehetnek sikeresek a különböző adósmentő programok.

Egyelőre nehéz és talán nem is szerencsés jóslatokba bocsátkozni, de az biztos, hogy a hazai kkv hitelezés meghatározó szereplőjeként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. minden olyan intézkedést megtesz, amit a szabályozói környezet lehetővé tesz, annak érdekében, hogy a Garantiqa a jelenlegi rendkívüli helyzetben hatékonyan járuljon hozzá a gazdasági nehézségek leküzdéséhez. Úgy látom, hogy az intézményi kezességvállalásnak ebben a kritikus időszakban még jelentősebb szerepe lehet a hazai vállalati szektor likviditásának, működésének, újraindításának biztosításában. Az már a járvány előtt is jól látszott, hogy a hazai kkv szektor további fejlődésének egyik fontos sarokpontja a finanszírozás kérdése, itt kapcsolódunk mi is a kormányzati stratégiai célokhoz, hiszen az állami garanciavállalás, és általában a garanciavállalás intézménye egy bizonyítottan jó és hatékony eszköz ebben a vállalati körben is. Tény ugyanakkor, hogy a hazai kkv szektor hitelpenetrációja lényegesen elmarad az Európai Unió átlagától, de még a V4-ekétől is. A járvány egyik rendkívüli következménye, hogy a likviditást elszívta a vállalati szektorból, így minden olyan program, ami az egyensúly helyreállítása irányába mutat, sokat segít.

Azt mondja ezzel, hogy fontos szerep hárul a pénzügyi közvetítő rendszerre is a járványhelyzet kezelésében?

Természetesen igen. A mi dolgunk most mindenekelőtt az, hogy a járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésében a lehető legtöbbet segítsünk. Ezt szolgálja a Magyar Nemzeti Bank által indított 1500 milliárd forintos NHP Hajrá! program, és a MFB Csoport által bejelentetett, szintén 1500 milliárdos finanszírozási csomag is, benne a mi Krízis Garanciaprogramunkkal. A pénzügyi közvetítő rendszer kiemelten fontos feladata az is, hogy ezeket a forrásokat a lehető legnagyobb hatékonysággal jutassák célba. 

És vajon meg tud-e ennek a kihívásnak felelni? Tud-e elég gyors, rugalmas, ügyfélbarát lenni ahhoz, hogy segíteni tudjon.

Engedje meg, hogy kicsit messzebbről induljak a válasszal: 2018-ban fennállásunk legsikeresebb évét értük el, tavaly pedig tovább növekedtünk: 2019 év végén a kezességvállalásunkkal a kkv szektorba áramlott hitelek volumene meghaladta az 1000 milliárd forintot, ami 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, ezzel 41 ezer hazai mikró kis és középvállalkozás hitelhez jutását segítettük. Ez a növekedési ütem meghaladta a kkv-szektor hitelállományának növekedését. Egyébként a dinamikus bővülés 2015 óta jellemző társaságunkra, az elmúlt években rendre gyorsabban tudtunk bővülni, mint a hitelpiac. A fennálló hitelállomány alapján elmondhatjuk, hogy 2019-ben minden ötödik kkv hitelhez a Garantiqa kezességvállalása kapcsolódott, e nélkül ezek a vállalkozások egyáltalán nem vagy csak lényegesen rosszabb feltételekkel jutottak volna hitelhez. Erre nagyon büszkék vagyunk, mint ahogyan arra is, , hogy az intézményi kezességvállalás nemzetgazdasági hatékonysága érdemben javult, hiszen 2019-ben egységnyi kezességvállalással nagyobb volumenű hitelnövekedést értünk el, mint bármikor korábban. Egyébként a Garantiqa eddigi, 27 éves működése során 459 ezer szerződés keretében, 6.402 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást. Szintén érdemes még megemlíteni, hogy a hazai garanciaszervezetek kezességvállalási aktivitása nemzetközi szinten is magas, a kezességvállalási portfólió GDP-hez viszonyított arányát vizsgálva Magyarország 2,22 százalékos értékkel a második helyen áll Európában. Mi tehát készen állunk!

A legújabb állami támogatott konstrukciók ígéretes megoldásnak bizonyulnak, a bankrendszer kulcsfontosságú szerepe pedig megkérdőjelezhetetlen a járványhelyzet okozta gazdasági sokk enyhítésében. Többek között erről is nyilatkozott nekünk Csonka Tibor, az OTP Bank Vállalati Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.

Hogyan érintette általánosságban, illetve ágazatonként a középvállalati szektort a járvány okozta válság?

A kis- és középvállalatok képezik a magyar gazdaság motorját, azonban tőkeellátottságuk történelmileg nem túl erős, amelyhez hozzáadódik, hogy a koronavírus-járvány hatásainak láncszerű sorozata sokként érte a gazdaság szinte minden szereplőjét. A nagyarányú beszállítói fennakadások és a nehezen megoldható helyettesíthetőség a termelési láncokban jelentős kihívást okozott. Csökkenő árbevétel és profitvárakozások, elbocsátások, valamint visszafogott beruházási hajlandóság jelzi általánosságban a járvány eddigi hatását. A leginkább érintett szektorokat, vagyis a turizmust, a vendéglátást, a szórakoztatóipart, a sportot, a kulturális szolgáltatásokat és a személyszállítási ágazatokat pedig még hatványozottabban érintették a történtek, hiszen az ezen ágazatokban tevékenykedő vállalkozások működése gyakorlatilag egyik napról a másikra lehetetlenült el bizonytalan időre.

Milyen alakú válsággal számol jelen ismeretei szerint az OTP Bank: elhúzódhat a kilábalás, vagy gyors visszarendeződés jöhet? Melyek a legjellemzőbb aktuális problémák?

A járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetésére számos vállalkozás teljes leállással vagy jelentős működésbeli változásokkal reagált a vírus terjedésének megakadályozása érdekében. Mindez munkahelyenként és szektoronként eltérő következményeket von maga után, de összességében azt látjuk, hogy a vállalkozások többsége az érintettségétől függően jól alkalmazkodik a kialakult helyzethez. Bár sok adat nem áll még rendelkezésre a várható gazdasági hatások megbecsüléséhez – mivel a válság csak a március második felét érintette, tehát az első negyedévi adatok nem adnak teljes képet –, az Elemzési Központunk 2,7–3,5 százalék közötti GDP-csökkenéssel számol. A kilábalás üteme szektoronként is változhat, és több, most még nem tisztán látható tényezőtől is függ. Bizonyos korlátozásokat ugyan országszerte feloldottak és sok területen újraindulhatott az élet, továbbra is számos társaságot érintenek negatívan a járvány gazdasági hatásai.

Milyen megoldásokat kínál számukra az OTP Bank?

Az OTP Banknál számos pénzügyi megoldás közül választhatnak a vállalkozások a járvány miatt kialakuló gazdasági nehézségeik áthidalására és a veszélyhelyzetet követő fellendülési időszakra való felkészülésre. Úgy látjuk, hogy rengeteg cég keresi a lehetőségeket, hogy miként vészelheti át az átmeneti időszakot, majd hogyan léphet ki belőle minél hamarabb. Ebben segítségükre lehet a Magyar Nemzeti Bank által indított Növekedési Hitelprogram újabb szakasza, az NHP Hajrá!, illetve a megújult Széchenyi Kártya Program is. E gazdaságélénkítő programok igen kedvező kamatokkal kínált forrásait az OTP Bank elsők közt tette elérhetővé a vállalkozások számára.

Az állami támogatású finanszírozási programok közül melyeket érdemes igénybe vennie a középvállalati szegmensnek?

Az állami források és a hozzá kapcsolódó garanciarendszer fontos szerepet játszhat a válság kezelésében és a gazdaság élénkítésében. Kiemelten fontos, hogy minden gazdasági szereplő a megfelelő forráshoz jusson, ebben pedig kulcsfontosságú szerepe és felelőssége van a bankrendszernek. Épp ezért valamennyi hitelprogramhoz csatlakoztunk, amely elősegíti a gazdaság mihamarabbi újraindulását. Úgy látjuk, hogy a gazdaságélénkítő intézkedések, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank és a magyar kormány mutatott be az elmúlt időszakban, hatékony segítséget jelenthetnek az újfajta kihívásokkal szembesülő cégeknek. A járvány miatt nagyon sokféle probléma jelentkezett a különböző társaságoknál, épp ezért a növekedési hitelprogram forrásai az NHP Hajrá! elindításával az eddiginél jóval szélesebb körben használhatók fel, és a megújult Széchenyi Kártya Program is új lehetőségekkel szolgál az érdeklődőknek. Mindezek alapján, tevékenységi körétől függetlenül, a mikro-, kis- vagy közepes vállalkozások bármelyike kaphat segítséget vagy akár új lendületet is ezekkel a forrásokkal. Legyen szó tehát bérfizetési nehézségekről, beszállítói számlák kiegyenlítéséről, bérleti díjak rendezéséről vagy akár mezőgazdasági támogatások előfinanszírozásáról, ezekre az OTP Banknál már elérhetők a pénzügyi megoldások a nehéz helyzetbe került vállalkozások számára. Azok a cégvezetők pedig, akik inkább valamilyen fejlesztést, beruházást terveznek, szintén találnak nálunk államilag támogatott megoldást, valamint saját forrásból kialakított konstrukciókat.

Mik a tapasztalatok: hogyan reagált inkább a középvállalati szektor a válságra? Befagyasztották a terveiket, válságüzemmódba kapcsoltak, egyáltalán mennyire nehéz most ebben a cégkategóriában a puszta életben maradás is? 

A járvány gazdasági következményeinek hatására rövid távon a finanszírozási kereslet eltolódott az átmeneti fizetési nehézségekre is megoldást kínáló konstrukciók irányába, mint a kereskedelmi faktoring, illetve a támogatások előfinanszírozása. Az NHP Hajrá! és az új Széchenyi Kártya Program forrásai közül is egyelőre inkább ezen konstrukciókat keresik a vállalkozók, mivel rugalmasan kezelhetők vele a likviditási problémák a megváltozott körülmények között. Arra számítunk, hogy az új beruházásokra kialakított kölcsönök iránt később, a gazdasági bizonytalanságok enyhülésével élénkülhet meg a kereslet.

A pandémiás helyzet a teljes pénzügyi közvetítő rendszer számára komoly kihívást jelentett, hiszen nem várt események egész sorára kellett gyors és hatékony megoldásokat találni. A Garantiqa esetében sem volt ez másként: a hitelezési moratórium bevezetését és a Garantiqa Krízis Garanciaprogram elindítását embert próbáló feladatként jegyzik a cégnél.

A válságkezelés kiemelten fontos szempontja az volt, hogy a Garantiqa minél szélesebb körben tudjon segítséget, megoldásokat nyújtani azon vállalkozásoknak, amelyeknek a járványhelyzet pénzügyi nehézséget okozott – mondta el lapunknak dr. Nagy Róbert, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese, majd hozzátette: kifejezetten komoly feladatként jelentkezett a hitelezési moratórium bevezetésének gyors alkalmazása. A pénzintézeti partnerek különböző informatikai rendszereihez, folyamataihoz való gyors alkalmazkodás ugyanis alapvető fontosságú volt annak érdekében, hogy a vállalkozások számára komoly segítséget jelentő hitelezési moratóriumhoz a garanciavállalás is illeszkedjen. 

Számos kihívással szembesültek 

A Garantiqa Krízis Garanciaprogram előkészítésének és elindításának pedig a gyorsaság volt az alapvető fontosságú feltétele, hiszen – ahogy a szólás is tartja – kétszer ad, ki gyorsan ad... Az informatikai rendszerek gyors felkészítése, az új garanciavállalási termékkör implementálása és megismertetése szintén kihívást jelentetett egy minden tekintetben különleges időszakban, arról nem is beszélve, hogy a kollégák többsége home office-ban végezte a munkáját. Kifejezetten rövid határidők álltak rendelkezésre a termékfeltételek és a termékparaméterek kidolgozására és elfogadására is; a kapcsolódó állami támogatások kormányzati jóváhagyása és az Európai Bizottság általi elfogadása mind-mind időt igényelt. Ezt követte az új termékek publikálása – a bankszövetségi bemutatónk is nagy érdeklődésre tartott számot. Az üzlet- és termékfejlesztési munkatársaimmal számtalan telefon- és videókonferenciát szerveztünk a banki partnereknek annak érdekében, hogy az érintettek minél előbb megismerjék és megértsék, de nem utolsó sorban igénybe vegyék a Krízis Garanciaprogramunkat – mesélte dr. Nagy Róbert, aki kiemelte: éppen emiatt kapott nagy hangsúlyt a Krízis Garanciaprogram kialakításában, hogy a termékkör és a hozzá kapcsolódó folyamatok a lehető legegyszerűbbek legyenek, kiszámítható, átlátható árazás mellett. 

Folyamatosan egyeztetnek

A Garantiqa minden támogatást megad a partnereinek az egyes ügyletek előkészítésében, a szabályok és feltételek értelmezésében, hogy az új programban a megszokott, rövid átfutási idők érvényesüljenek. Egyedi eljárásban az első garanciavállalások már létrejöttek. Annak érdekében, hogy egyszerűsített eljárásban, termékmegállapodások alapján is tudjunk nyújtani kezességvállalást, folyamatosak az egyeztetések és a konzultációk a banki partnerekkel. Az első megállapodásokat már aláírtuk, és néhány napon belül az összes nagy bankkal eljutunk ebbe a fázisba. Ezt követően pedig beindul a tömeges kezességvállalás, segítve ezzel a kkv-k likviditáshoz jutását a járvány okozta különösen nehéz gazdasági helyzetben – hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes. 

Egyértelmű célok menték

A szakember azt is elmondta, hogy a Garantiqa kiemelt célja, hogy – a pénzintézeti partnereivel szoros együttműködésben – minél több vállalkozásnak segítsen a krízisből való kilábalásban, hogy a krízis által leginkább sújtott vállalkozások rövid idő alatt vissza tudjanak térni a hosszú távú, jövedelmező gazdálkodáshoz.

2020 áprilisában a CIB Bank tízmilliárd forintos hitelkeretet nyitott a koronavírus okozta nehézségek áthidalására. A hitelkeretről, a legújabb portfólióelemekről és a Garantiqa Krízis Garanciaprogramjáról a CIB Bank Kisvállalkozások Divízió vezetőjét, Fetter Istvánt kérdeztük.

– Bankunk rendkívül gyorsan reagált a megváltozott helyzetre, és mindent megtettünk a munkavállalóink és az ügyfeleink érdekében. Mindezt úgy, hogy a napi bankolásban senki se szenvedjen hátrányt. Partnereink a járványhelyzet alatt is számíthatnak ránk, legyen szó a napi bankolásukról vagy a terveik finanszírozásáról. Hitelezési tevékenységünket nemhogy szüneteltetjük, hanem a fenntarthatóság és a kockázattudatosság elveinek mentén még bővítjük is. Ügyfeleink a legtöbb banki műveletet már otthonról is el tudják végezni, néhány hónap leforgása alatt több évet haladtunk előre a digitalizációban. Fontosnak tartjuk a társadalmi szerepvállalást, így támogattuk a Szent László Kórházat, közös ajánlásokat dolgoztunk ki a Bankszövetséggel, és „Koronázatlan hősök” címmel útjára indítottunk egy kezdeményezést, amely a rászorulóknak segít a rendkívüli helyzet átvészelésében.

 – Úgy tudjuk, az áprilisban megnyitott tízmilliárd forintos hitelkeret továbbra is nagy népszerűségnek örvend. A keretnek mekkora része érhető még el?

 – Igen, ez így igaz – az óriási érdeklődést bizonyítja, hogy a hitelkeretet rövidesen kimeríthetik a társaságok. A már jóváhagyott és a még sorban álló kérelmek alapján elmondható, hogy sikerrel zárjuk a programot. Ugyanakkor a keret kimerülése semmilyen hátrányt nem jelent az ebből kimaradó ügyfeleinknek, ugyanis időközben számos kormányzati program indult el, így a CIB Bankon keresztül elérhetők az MNB, az EXIM vagy az MFB kedvezményes hitelei is. Fedezetként mindenekelőtt a Garantiqa készfizető kezességét részesítjük előnyben. Kiváló együttműködésünknek köszönhetően már közvetlen digitális csatornánk van a fedezet napon belüli, fizikai aláírás nélküli rendelkezésre állásához.

 – Hogyan zajlik az igénylés a hitelkeret esetében?

 – Kiindulásként azt vizsgáltuk, hogy az adott vállalkozást hogyan érinti a koronavírus-járvány és annak gazdasági hatásai. Milyen rövid és középtávú kilátásai vannak az adott ágazatnak, és azon belül a konkrét cégnek. A hitelkeret igénylésével párhuzamosan fedezeterősítésre, a tulajdonosi kötelezettségvállalás erősítésére is sor kerülhet, amelynek kapcsán nagymértékben támaszkodunk a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalására, ami akár 90 százalékos fedezetet biztosíthat, és rendkívül kedvező árazással érhető el.

 – Kifejezetten a kisvállalatok és kkv-k számára milyen új szolgáltatások, portfólióelemek érhetők el?

 – Jelenleg az MNB által meghirdetett új program, az NHP Hajrá! a legkeresettebb termék. Piaci részesedésünket meghaladó, 10 százalék feletti összbanki kihelyezésre számítunk ebben a programban, és különösen fókuszálunk a lízingre. Kiváló stratégiai együttműködést folytatunk a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-vel, így elsők között nyújtjuk meglévő és új ügyfeleinknek az új Garantiqa Krízis Garanciaprogramot. Az új garanciaprogram kombinálható az NHP Hajrá!-val, és a kisvállalati ügyfélkörben legnépszerűbb Dinamikus Eseti és Folyószámlahitelünk mellé is biztosítani tudjuk. Az új NHP Hajrá! program rendkívüli népszerűségnek örvend, ezen belül az ügyfelek nagy része az újdonságok, azaz a forgóeszköz-finanszírozás és a hitelkiváltás iránt érdeklődik. Továbbá nagyon népszerű az online hitelbírálati felületünk, a CIB Kisvállalkozói Hitelajánlat-készítő platform, ami már közel két éve működik, ám a pandémiás helyzet új kontextusba helyezte, mivel most előtérbe kerültek a digitális megoldások. A platformra ellátogató ügyfél akár néhány perc alatt megtudhatja, hogy vállalkozásának mekkora összegű és milyen hitel felvételére van lehetősége, sőt kollégáink telefonon is megkeresik a teendőkkel kapcsolatban. Megtakarítási oldalon rendkívül népszerű a kombinált Tandem befektetési alap és lekötött betét, míg devizaváltás során ügyfeleink megelégedettséggel használják az online treasury platformunkat. A kereskedelemben, de más ügyletek során is, legyen az ingatlanbérlés, kivitelezés vagy tenderen való indulás, ügyfeleink támaszkodhatnak kollégáink szakértelmére bankgaranciatermékeink kapcsán is. 

– Milyen tanulságok vonhatók le a jelenlegi veszélyhelyzet kapcsán?

 – A kialakult helyzet sok mindenre ráébresztett bennünket mind emberileg, mind szakmailag: még inkább megerősített minket abban, hogy a digitalizációé a jövő, és ezt igyekszünk az üzleti modellünkben is kifejezni. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ebben az időszakban is tökéletes partner volt, közvetlen kapcsolatot biztosított mind az MNB NHP Hajrá!, mind az új Garantiqa Krízis Garancia program kidolgozása és bevezetése során. Segítségével kiváltottuk a manuális rögzítéseket is, biztosítva ezzel a rendkívül rövid jóváhagyási folyamatot, amely az új NHP Hajrá! kapcsán kiemelt jelentőségű, hiszen a bankoknak 10 munkanap alatt kell elbírálniuk az ügyleteket. 

– Hogyan készülnek a járványidőszak megszűnését követő időszakra?

 – A járványidőszak alatt sok olyan folyamatot vezettünk be, amivel csökkentjük a tranzakciós időket, digitális útra tereljük a korábban személyes megjelenést igénylő ügyintézéseket. Ezeket az innovációkat mindenképpen megtartjuk, sőt tovább is fejlesztjük. Kollégáink számára a koronavírus-járvány után is biztosítjuk a home office lehetőségét, díjnyertes mobilalkalmazásunknak köszönhetően pedig ügyfeleink nagy valószínűséggel csak akkor mennek a bankfiókba, ha érdemi tanácsadásra, együtt gondolkodásra van igényük. Természetesen folyamatosan vizsgáljuk a lehetőséget, hogy miként tudjuk finanszírozási megoldásainkkal támogatni a kisvállalati ügyfeleket. Az új termékek bevezetésén túl fontosnak tartjuk kiemelni a folyamati változásokat. Várhatóan az év második felétől a CIB Bank ügyfelei bizonyos hiteligényléseket már teljesen online folyamatban vihetnek végig. Így nemcsak a forrást biztosítjuk, de időt is szabadítunk fel számukra, amit vállalkozásuk fejlesztésére fordíthatnak.

Történelmi mentőcsomag a járvány miatt bajba jutott hazai vállalkozásoknak

Összehangolt hitel-, tőke- és garanciaprogramokkal segíti az MFB Csoport a világjárvány hatásainak enyhítését, a gazdaság újraindulását és további bővülését. Az 1500 milliárd forintos csomag célja a cégek likviditási problémáinak megoldása, a munkahelyek megőrzése, a beruházási, fejlesztési tevékenység ösztönzése és a cégek hazai kézben való megőrzése. Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója szerint a csomag olyan vállalkozásoknak is mentőövet jelent, amelyeknek enélkül be kellene fejezniük a működésüket.

Az MFB Csoport történetében példátlanul nagy, összesen 1517 milliárd forint összegű finanszírozási csomagot állítottunk össze, amely a Csoport tagvállalatainak teljes finanszírozási eszköztárát és termékportfólióját érinti. A csomagban az MFB saját forrásaira és a kezelésében álló uniós programokra épülő három hitel-, két garancia- és négy tőkeprogrammal nyújtunk segítséget a hazai vállalkozóknak. A cél, hogy mérettől függetlenül minden cégnek segítséget adjunk működése fenntartásához, a munkavállalói megtartásához, illetve beruházásai, fejlesztési tervei megvalósításához.

A csomagot úgy állítottuk össze, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által biztosított kezességvállalás, a Hiventures Zrt. kezelésében elérhető tőkeprogramok és az MFB hitelezési tevékenysége kiegészítsék, erősítsék egymást – ezzel lényegesen szélesíteni tudjuk a vállalkozások lehetőségeit. A fejlesztő munka ráadásul nem állt meg, június elején az agrárvállalkozásoknak szóló hitelprogramokkal bővült a csomag, így a hitelezés terén csaknem 500 milliárd forint áll rendelkezésre. 

A hitelprogramok közül melyik szól a legkisebbeknek, a bajba jutott kkv-knak? 

A jelenlegi helyzetben a mikro- és kisvállalkozások a leginkább sérülékenyek, nekik szól az MFB Krízis Hitel, amely pénzügyi vállalkozásokon keresztül igényelhető. A 180 milliárd forintos keretösszegű hitelprogram keretében a vállalkozások 2,5 százalékos éves ügyfélkamat mellett vehetik fel a hitelt minimum 1 millió, maximum 150 millió forint összegben, általános beruházási célokra és forgóeszköz-finanszírozásra egyaránt. A hitel a likviditás biztosítására, vagyis napi működés finanszírozására is felhasználható, jelentős állami kezességvállalás mellett. Itt érdemes megjegyezni, hogy az MFB kockázatviselési hajlandósága magasabb a kereskedelmi bankokénál, így olyan vállalkozásokat is tudunk finanszírozni, amelyek a kereskedelmi bankoktól nem jutnak forráshoz. 

 Mekkora lehet majd azon cégek aránya, amelyeket ezek a hitelek tartanak életben? 

A fejlesztési bankok működésének egyik alapelve, hogy azoknak adnak hitelt, amelyek életképesek, de piaci forráshoz nem, vagy csak részben jutnak hozzá. A koronavírus-járvány hatására nekünk is szélesebbre kell tárnunk a kaput, így a csomaggal minden magyar vállalkozás számára lehetőséget szeretnénk teremteni, azaz olyan vállalkozásoknak is nyújtunk finanszírozást, amelyeknek enélkül be kellene fejezniük a működésüket. Számos becslés jelent meg a hasonló cégek számáról, de erre pontos adatot nehéz lenne adni. Az biztos, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen nőtt a segítségre szoruló vállalkozások aránya. 

A nagyobb vállalkozások is juthatnak forráshoz? 

Az MFB Versenyképességi Hitelprogram szól elsősorban nagyvállalkozásoknak, illetve a jelentős beruházást tervező középvállalkozásoknak. A hitelprogram felhasználható beruházás, forgóeszköz, illetve likviditás finanszírozására, de alkalmazható hitelkiváltásra és akvizíció, azaz részesedésvásárlás finanszírozására is. Ezt a programot is 80 százalékos állami kezességvállalással biztosítjuk. A kereskedelmi bankokban, illetve közvetlenül az MFB-nél is igényelhető program keretösszege 150 milliárd forint, az igénybe vehető hitelösszeg ügyfelenként minimum 1, maximum 10 milliárd forint. 

Az egyik termék az uniós forrásokat közvetítő MFB Pontokon keresztül érhető el a vállalkozásoknak. Ennek a hitelnek melyek a legfontosabb paraméterei? 

Az Európai Bizottság a járványhelyzetre tekintettel megkönnyítette a még le nem kötött kohéziós források újra allokálását. Ennek révén a KKV Technológia Hitelprogramban több mint 100 milliárd forintnyi új forrást tudunk fordítani nemcsak beruházások, hanem akár a működés finanszírozására is, továbbra is nulla százalékos kamat mellett. A program elkészült, bízunk abban, hogy az EU jóváhagyása is rövidesen megérkezik és a hitel rövid időn belül igényelhető lesz az MFB Pontokon. 

Milyen szerepe van a programban a garanciamegoldásoknak? 

A vállalkozások megsegítésére minden eddiginél magasabb összegű, 500 milliárd forintos hitelgarancia-program indul Garantiqa Krízis Garanciaprogram néven, 90 százalékos intézményi kezességvállalás és 90 százalék állami viszontgarancia mellett, az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezelésében. A garanciavállalás éves díja a hitelösszeg 0,25–2 százalék között lehet, az állam ugyanakkor 1 százalékos díjtámogatást nyújt. Az igényelhető kezesség maximális összege egy adóscsoportra vonatkozóan 5 milliárd forint. A Garantiqa Zrt. tevékenységének további bővítését az állam 130 milliárd forintos költségvetési garanciakeret-emeléssel is segíti. A Garantiqa Zrt. garanciaprogramjainak kiegészítésére kidolgoztuk az MFB Vis Maior Garanciaprogramot, amely ötmilliárd forinttól nyújt hitelhez kapcsolódó garanciát, így komoly forrásigényű beruházások finanszírozása mögé is be tud állni az MFB Csoport. 

Kiknek szólnak a tőkeprogramok? 

A csomag részeként az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures Zrt. aktív közreműködésével négy új tőkeprogramot dolgoztunk ki, összesen 371 milliárd forint keretösszeggel. Az KKV Mentő tőkealapunk gyors segítséget jelenthetnek a bajba jutott kkv-knak, akár fedezet nélkül is. A második alapunk, a Startup Mentő Tőkeprogram a válság miatt megtorpant startup vállalkozások számára kínál megoldást, ezzel sok ígéretes, de még nem kiforrott céget menthetünk meg, erősítve a hazai innovációs potenciált. A Krízis Tőkeprogram I-II programok a bajba jutott hazai vállalatoknak nyújtanak segítséget a talpra álláshoz, illetve védelmet külföldi felvásárlási szándékokkal szemben. A programok egyben eszközt biztosítanak a hazai érdeklődőknek vállalat- és ingatlanrészesedés-vásárláshoz – belföldön és külföldön egyaránt. A Krízis Tőkeprogram II. esetében magántőke-alapkezelők bekapcsolódására is számítunk. 

Mikorra fogyhat el az 1500 milliárd forint? 

Fontos, hogy ez a csomag nemcsak arra biztosít lehetőséget a vállalkozásoknak, hogy átvészeljék ezt az időszakot, hanem arra is, hogy sikeres résztvevői legyenek a gazdaság újraindulásának és további fejlődésének. Épp ezért akkor lennék elégedett, ha a teljes keret a jövő év végéig fogyna el.

Korábban soha nem látott mértékben esett vissza az európai vállalatok profitrátája az idei első negyedévben, ami már a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válság előszele volt, bár a neheze csak ezután következhet. A cégek árbevétele szintén meredeken zuhant, emiatt elsősorban a beruházásokat fogták vissza, a dolgozói juttatások egyelőre kisebb mértékben csökkentek csak. 

Rögtön beütött a válság

A közgazdászok szerint azért más a jelenlegi válság, mint a korábbiak, mert gyakorlatilag az egyik napról a másikra húzta be a vészféket a világgazdaság. Korábban országonként vagy régiónként eltérő volt a válságok kezdete és intenzitása, most viszont a Kínából érkező koronavírus-járvány hatására március közepén szinte mindenhol azonnali korlátozásokat, lezárásokat, gyárleállásokat vezettek be. 

A fentiekből egyben az is következik, hogy amit az első negyedévben láttunk gazdasági visszaesésként, az még csak a kezdet volt. A szakértők szerint a második negyedév volt a legnehezebb az egész világ számára, majd onnan az év második felében fokozatosan állhat talpra a gazdaság, csak annak gyorsasága és mértéke kérdéses. 

Az ugyanakkor árulkodó, hogy az Eurostat adatai szerint már az első negyedévben 37,9%-ra csökkent a vállalati profitráta az eurózónában. A tavalyi negyedik negyedévben ez még 39,6 százalék volt, a mostaninál nagyobb visszaesésre nem volt még példa a statisztikában. 

Az ábrán az is látszik, hogy nem csak a visszaesés mértéke volt történelmi, de 2008 óta nem volt a mostaninál alacsonyabb a profitráta. De mit is jelent ez pontosan? 

Az arányt a vállalkozások bevételei és kiadásai határozzák meg, gyakorlatilag ez a szám mutatja meg, hogy egy európai vállalat egy eurónyi árbevételből átlagosan mennyi nyereséget könyvel el. Ez most kicsivel kevesebb mint 40 százalék, de persze nagyon nagy a szórás a szektorok és az országok között. Persze most elintézhetnénk annyival, hogy Magyarország nem az eurózóna tagja, de a magyar gazdaság olyan mértékben integrálódott mára a nyugat-európaiba, hogy az európai vállalatok problémái ha kicsit késve is, de megjelennek nálunk is. 

Egyelőre mindenki próbál vigyázni a dolgozóira

De visszatérve még egy kicsit a metódusra: a profitráta gyakorlatilag akkor csökkenhet, ha a vállalatok árbevétele nagyobb mértékben esik vissza, mint a kiadásaik, vagy pozitív előjellel kisebb mértékben növekszik. Mivel most egy válsághelyzetről beszélünk, ezért adja magát, hogy az első eshetőségről van szó, amit alá is támasztanak az Eurostat adatai. 

A statisztika szerint ugyanis az első negyedévben 4,3 százalékkal csökkent a nyugat-európai vállalkozások bruttó hozzáadott értéke, vagyis gyakorlatilag az árbevétele. Ezt részben persze próbálták kompenzálni a kiadások visszafogásával, a beruházások is 5,2 százalékkal estek vissza. Az viszont érdekes, hogy egyelőre sokkal kevésbé nyúltak hozzá a dolgozói juttatásokhoz, a munkavállalóknak kifizetett jövedelmek mindössze 1,6 százalékkal csökkentek. 

Ez pedig a jelenlegi válság még egy fontos jellemzőjére világít rá: szinte mindenki a gyors visszapattanásban reménykedik a hirtelen összeomlás után, a cégvezetők és tulajdonosok többsége azzal számol, hogy néhány hónap után fokozatosan áll majd helyre a piacuk. Az értékes munkaerőt pedig senki nem szeretné elveszíteni, abban bíznak, hogy a teljes leállás után szükség lehet még a dolgozókra. 

Mit tehet egy cég, ha nehéz helyzetbe kerül?

A csökkenő profitrátának persze több tartós következménye is lehet, a szakértők szerint a legnehezebb helyzetbe jutott szektorokban, a turizmusban és a vendéglátásban akár tömeges vállalati csődök is jöhetnek az átmenetileg visszaeső bevételek és profitráta miatt. 

A legtöbb ország éppen ezért minden lehetséges eszközzel igyekszik támogatni a cégeket és védeni őket a nehézségek ellen. Magyarországon is több olyan állami program van, mellyel élhetnek a cégek, ilyen például  Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Krízis Garanciaprogramja, amely 90 százalékos kezességvállalást nyújt a hitelekhez. A részletek ide kattintva érhetők el.

Az állami programok mellett a hiteltörlesztési moratórium is sok cégnek nyújthat átmeneti segítséget, hiszen az év végéig nem kell törleszteniük a hiteleiket. Aki pedig a likviditási nehézségek mellett is fejlesztésekre, beruházásokra gondol, annak a hitelgarancia mellett a jegybank Növekedési Hitelprogramja lehet a megoldás, mely rengeteg célra igénybe vehető, akár bérek fizetéséhez is segítséget nyújthat. 

Változtatott az NHP Hajrá hitelprogram feltételein az MNB, a lazításokkal még könnyebben juthatnak forráshoz a magyar vállalkozások – írja a Piac és Profit. A lazább feltételektől azt reméli a jegybank, hogy még erőteljesebb lehet a gazdaság talpra állása, a második negyedéves GDP-zuhanás után a harmadik negyedévtől jön az enyhülés.

Április elején döntött az MNB a Növekedési Hitelprogram (NHP) újraindításáról, az új program a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek leküzdésében segít elsősorban a cégeknek. Az NHP Hajrá keretében a vállalkozások legfeljebb 2,5%-os kamat mellett vehetnek fel hitelt, amit rengeteg célra felhasználhatnak. További könnyítés, hogy a bankoknak legfeljebb két hét alatt el kell bírálniuk az igényléseket. 

Patai Mihály, az MNB alelnöke a Piac és Profitnak elmondta: eddig 2 ezer szerződést hoztak tető alá, melyek alapján több mint 100 milliárd forint értékben jutott kedvezményes hitelhez 1500 vállalkozás, ezek fele mikrocég. A hitelek 25 százalékát új beruházásokra fordítottak, a kihelyezett összegek kétharmada a mezőgazdaságba, a feldolgozóiparba és a kereskedelembe került, míg egyharmaduk a közép-magyarországi régióban bejegyzett cégekhez.

A program felpörgetése érdekében további lazításokról is döntött a jegybank, így a jövőben külföldi beruházásokra is igénybe lehet venni a hiteleket, társasházak, lakásszövetkezetek is felvehetik a kedvezményes hitelt, nem csak uniós, hanem hazai állami támogatás előlegezésére is fel lehet használni az NHP Hajrát, illetve az MNB szúrópróbaszerűen ellenőrzi a bankoknál a kéthetes bírálati idő betartását. 

A vállalkozások számára a banki forráshoz jutást könnyíti meg a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Krízis Garanciaprogramja, amely 90 százalékos kezességvállalást nyújt a hitelekhez. Ráadásul a konstrukció nem drágítja meg jelentősen a hitelt, hiszen a maximum 2,5%-os kamat mellett a hitelfelvevő által fizetendő éves garanciadíj hitelösszegre vetítve a futamidőtől függően a kkv-k esetében 0,25-1 százalék.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Krízis Garanciaprogramjának részleteit bővebben ide kattintva találhatja.

Mérséklődni látszik a koronavírus-járvány hatása a hazai kkv-kra, ugyanis határozottan pozitívabb várakozásokkal tekintenek az előttük álló évre, mint a járvány ideje alatt – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból. Az index jelenleg 12 ponton áll, amivel a várakozások visszatértek a járvány előtti szintre. 

Bár a járvány kezdetén készített időközi felmérés alapján a kkv-k várakozásait súlyosan megrázta a veszélyhelyzet, a mostani eredmények azt mutatják, hogy viszonylag hamar visszanyerték hitüket, és összességében bizakodóan tekintenek az előttük álló évre – olvasható a kkv bizalmi index felmérésről kiadott közleményben. A járvány okozta negatív gazdasági helyzetben szignifikánsan romlottak ugyan a beruházásokra, valamint a munkavállalók fizetéseire vonatkozó várakozások, azonban egyúttal a közterhek, illetve a vállalati hitelek kamatainak mérséklésére is számítanak a cégek az elkövetkezendő évben.  

Jelenleg a cégeknek számos lehetősége adódik – például kedvezményes hitelek és hitelgaranciák, egyes adófajták elengedése formájában – arra, hogy mérsékeljék költségeiket, és láthatóan ezzel élnek is – teszik hozzá a felmérés készítői. 

A különböző méretű cégek várakozásait tekintve nincs változás, változatlanul a középvállalkozások a legbizakodóbbak, azonban a várakozásaik a koronavírus előtti időszakban mért értékekhez képest 27-ről 23 pontra mérséklődtek. Tőlük elmaradva, de a járvány előtti szinten, változatlanul 13 ponton állnak a kisvállalkozások várakozásai. Az enyhe emelkedés ellenére továbbra is a mikrovállalkozások tekinthetők a legkevésbé bizakodónak (9 pont).

Az előzetes adatok szerint 2018-ban a magyar vállalkozások 99,1%-a volt kis- és közepes vállalkozás (kkv) – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi kiadványából. A hivatal a magyar kkv-k jellemzőit is vizsgálta, így kiderült, hogy néz ki ez a vállalati kör. 

Szinte minden magyar cég kkv

Az nem meglepő, hogy a magyar vállalkozások nagy többsége kkv-nek számít, hiszen 250 főnél kevesebbet foglalkoztat. Az viszont talán megdöbbentő, hogy az összes vállalkozás 99,1%-a tartozik ebbe a körbe. Ez a számarány egyébként évek óta alig változott, vagyis legfeljebb a laikusoknak lehet meglepő. 

Ráadásul a kkv-körön belül is a nagyobb vállalkozások felé tolódik el a mérleg nyelve, a mikrovállalkozások részaránya némi növekedést mutatott, a kisvállalkozások részesedése kismértékben csökkent, míg a középvállalkozások részaránya nem változott: a mikrovállalkozások aránya 94,7, a kisvállalkozásoké 4,6, a középvállalkozásoké 0,7% volt. Összesen a KSH 749 ezer céget regisztrált ebben a körben. 

A gazdasági súlyuk sokkal kisebb a kkv-knek

A KSH azt is vizsgálta, mekkora a kkv-k súlya a magyar gazdaságban, a statisztika alapján a  foglalkoztatottak kétharmadának ezek a cégek adnak munkát, a nemzeti össztermék (GDP) 46 százalékát állítják elő, miközben az összes vállalati árbevétel 42 százaléka esik rájuk és a beruházások harminc százalékát hajtják végre. 

Vagyis úgy tűnik, hogy a gazdasági súlyuk sokkal kisebb a kkv-knak, mint amekkora a számbeli fölényük, az összes cég 0,9%-át kitevő nagyvállalatok állítják elő továbbra is a magyar GDP több mint felét és az árbevétel majdnem hatvan százalékát. 

A gazdaságon belül a szolgáltató szektorban a legnagyobb a kkv-k súlya, ott a hozzáadott érték kétharmadát állítják elő, miközben az árbevétel majdnem hetven százaléka is rájuk esik. A szolgáltatásokon belül kiemelkedik a kereskedelem, gépjárműjavítás volt, ahol a kkv-k teljes létszámának 21%-a dolgozott. Magyarország az egy kkv-ra jutó árbevétel, illetve hozzáadott érték fajlagos mutatóját tekintve az Európai Unión belül az alsó harmadban helyezkedett el. A visegrádi országok közül hazánk e mutatók tekintetében második helyen állt, Lengyelországtól elmaradva, viszont Csehországot és Szlovákiát megelőzve.

A kkv-körön belül a vállalkozások méretkategóriájának emelkedésével a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttes súlya arányosan nő. Míg a mikrovállalkozásoknak csak 21, addig a kisvállalkozásoknak 34, a középvállalkozásoknak pedig már több mint 40%-a tevékenykedett a termelőszférában.

A statisztikából az is kitűnik, hogy a kkv-k beruházási hajlandósága jóval kisebb, mint a nagyvállalatoké, utóbbiak a hozzáadott érték 32%-át fordították átlagosan beruházásra, a kkv-k esetében ez az arány csak a fele. 

Többek között ez is azt mutatja, mekkora jelentősége lehetne a hitelgaranciának a kis- és közepes vállalkozások körében, ha ez elterjedtebb lenne, akkor a kisebb cégek is bátrabban vállalkozhatnának beruházásra. 

A KSH arra is magyarázatot keresett, miért sokkal kisebb a kkv-k súlya a termelő ágazatokban, illetve az iparban. Az egyik ok, hogy számos területen nagy a tőke- és humánerőforrás-igény, amelyekkel kevésbé vannak ellátva a kkv-k. Elsősorban az ipar ágazataiban nélkülözhetetlenek a jelentős pénzügyi forrásokat hosszabb távra lekötő nagyberuházások a folyamatosan zajló technikai újításokkal való „lépéstartás” érdekében. Emellett a kkv-k a tőkepiaccal (pl. addicionális tőkebevonás kötvénykibocsátással) való kapcsolatukat tekintve is hátrányosabb helyzetben vannak a nagyvállalatokhoz képest.

A kis- és középvállalkozások árbevétele 2013-tól 2018-ig – folyó áron számítva – folyamatosan nőtt (34 ezer milliárdról 45 ezer milliárd forintra) a cégmérettel együtt. Bár a kis- és középvállalkozások között a mikrovállalkozások túlsúlyban vannak (94,7%), árbevételük mindössze 31,6%-át tette ki a kkv-kör által realizált összegnek 2018-ban. Ezzel szemben a kkv-k mindössze 0,7%-át képviselő középvállalkozások árbevételének aránya, valamint a számuk alapján 4,6%-ot kitevő kisvállalkozások részesedése egyaránt elérte a 34,2%-ot. A kkv-körbe nem tartozó, mintegy 7 ezer nagyvállalkozás a teljes vállalkozói kör árbevételének 58,3%-át realizálta.

Honnan finanszírozzák magukat a kkv-k?

A kkv-szektor tevékenységének finanszírozására számos pénzügyi forrás állhat rendelkezésre (pl. tulajdonosi hitelek, saját pénzügyi eszközök, állami támogatások, belföldi és külföldi hitelintézetektől származó források). Azonban ezek közül 2018-ban csak a belföldi pénzügyi intézetektől származó hitelek és az uniós támogatással nyújtott vissza nem térítendő támogatások játszottak meghatározó szerepel – állapította meg a KSH kiadványa. 2018-ban folytatódott a korábbi évekre is jellemző adócsökkentési trend, valamint elsősorban az adózás egyszerűsítésére, az adminisztrációs teher csökkentésére irányuló további lépések történtek.

A kkv-szektor forráshiányos helyzetéből eredően – valamint az uniós támogatások relatív alacsony intenzitásának köszönhetően – a legjelentősebb finanszírozási forrásnak a belföldi bankrendszeren keresztül felvett hitelek számítanak. A kis- és középvállalkozások belföldi hitelezésében 2018-ban is folytatódott a korábbi években megindult bővülés: éves összevetésben – a teljes vállalati hitelállománytól kissé elmaradva – 12%-kal nőtt a kkv-szektor hitelállománya 2017-hez képest.

Már az indulás utáni első hetekben jelentős érdeklődés mutatkozik az MNB új Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) – konstrukciója iránt – olvasható a jegybank közleményében. Az 1500 milliárd forintos keretösszegű, legfeljebb 2,5%-os kamatozású hitel iránt nem is meglepő, hogy nagy a kereslet a vállalkozások részéről. 

Az NHP az elmúlt években mind a kkv-k, mind a pénzügyi intézmények által jól ismert és kedvelt hiteltermékké vált. A program eddigi szakaszaiban az indulás óta eltelt hét év során mintegy 3400 milliárd forintnyi kedvező forrás került közel 50 ezer vállalkozáshoz. A koronavírus-járvány számos hazai vállalkozást hozott nehéz helyzetbe, új kihívások elé állítva őket. A megváltozott igényekhez igazodva az MNB 2020. április 20-án indította el az NHP Hajrá konstrukciót 1500 milliárd forintos keretösszeggel, amely az eddiginél is kedvezőbb feltételekkel biztosít forrást a kkv szektornak. 

Az NHP Hajrában a finanszírozási célok köre lényegesen szélesebbé vált a program előző szakaszaihoz képest. A beruházási hitelek és lízingügyletek mellett lehetőség nyílt a működési kiadások (pl. készletfinanszírozás, bérfizetés) fedezésére forgóeszközhitel felvételére és EU-s támogatások előfinanszírozására is, sőt a vállalkozások terheinek csökkentése érdekében korábban piaci árazás mellett felvett hitelek kiváltása is megengedett. A maximális futamidő 20 évben került meghatározásra, ami az elhúzódó és lassan megtérülő beruházások kiszámítható finanszírozását teszi lehetővé. A minimális hitelösszeg 1 millió forintra csökkent, így a program továbbra is fontos szerepet kap a mikrovállalkozások forráshoz jutásában. A 20 milliárd forintra emelt maximális hitelösszeg a kkv-szektor nagyobb szereplői stabilitásának megőrzését és a nagy beruházások megvalósulását támogatja. 

Az NHP Hajrá konstrukcióban a kkv-hitelezésben aktív bankok mindegyike részt vesz és már el is érhető a termékkínálatukban. A vállalkozásoknak egyszerre több bankot is érdemes megkeresniük hiteligényükkel, hogy minél alacsonyabb kamat és minél kedvezőbb feltételek mellett jussanak finanszírozáshoz. Az NHP Hajrá iránt már az indulást követő első hetekben jelentős érdeklődés mutatkozott a vállalkozások oldaláról. Már május végéig több mint félezer szerződés jött létre mintegy 40 milliárd forintnyi összegben. Az MNB által megkérdezett 9 legnagyobb hazai bank év végéig mintegy 1000 milliárd forintnyi szerződés megkötésére számít az új konstrukció keretében – emelte ki a jegybank.