A koronavírus-járvány miatt sok hazai vállalat nehéz helyzetbe került. Ebben lehet megoldás a Krízis Garanciaprogram, amelynek segítségével a cégek az év végéig igényelhetnek likviditásuk biztosítása érdekében forrásokat.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a hazai cégek megsegítésére indított rendkívüli hitelgarancia programot indított. Krízis Garanciaprogramunk keretében hazai mikro- kis és középvállalkozások és nagyvállalatok 90 százalékos állami garanciavállalás mellett juthatnak a likviditásuk biztosítása érdekében forrásokhoz. Az év végéig meghirdetett 500 milliárd forintos program célja, hogy a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került nem pénzügyi vállalkozásokat a működőképességük visszaállításában, illetve megőrzésében segítse.

A cégek a vállalást folyószámla hiteleikhez, forgóeszköz- és beruházási hiteleikhez is igénybe vehetik. A hitel összege nem haladhatja meg a vállalkozás éves össze bérköltségének kétszeresét, vagy a 2019-es árbevétel 25%-át. Indokolt esetben kkv-knak akár 18 hónapnyi likviditási igénynek megfelelő finanszírozás nyújtható.

A program további részletei az alábbi videónkból derülnek ki:

Az erős digitális lábbal rendelkező cégek lényegesen kevésbé sínylették meg a koronavírus-járvány okozta krízist – derül ki a Marketing Commando, 500 kis- és közepes vállalkozás körében végzett friss online felméréséből.

A megkérdezett kis- és közepes vállalkozások többségét hátrányosan érintette a koronavírus-járvány. A cégek 13%-ának forgalma megszűnt, 53% forgalma csökkent. 12% forgalma stagnált, 22% forgalma nőtt. Azonban korántsem érintette egyformán a krízis a cégeket.

Kevésbé sújtotta a koronavírus-krízis azokat a cégeket, amelyek bevételének legalább 30%-a online forrásból származik, azaz erős online lábbal rendelkeznek. Ezzel szemben a gyenge online lábbal rendelkező vállalkozások, azaz amelyek bevétele 30%-nál kisebb arányban származott online, kitettebbek voltak a járvány hatásainak. A különbség markáns.

A gyenge online lábbal rendelkező cégek 76%-ának csökkent a forgalma, 10%-ának stagnált, 14%-ának pedig javult. Lényegesen kevésbé érintette kedvezőtlenül a koronavírus-járvány hatása az erős online lábbal rendelkező vállalkozásokat. 52% forgalma csökkent, 13% esetében nem változott és 35%-é nőtt.

A válaszadó vállalkozások 26%-a egy hónapnál kevesebb, 35%-a pedig 2-3 hónapra elég tartalékkal rendelkezik. Három hónapnál hosszabb időre elég tartalékkal 37% rendelkezett.

A járvány okozta krízisre a megkérdezett vállalkozások 68%-a hozott racionalizáló intézkedéseket. 25% szüneteltette a tevékenységét, 53% csökkentette a vállalkozás rezsiköltségeit, 31% csökkentette a béreket, 24% pedig a létszámot. 19% megvágta a marketingkiadásokat. A válaszadók 3%-a kényszerült teljes profilváltásra.

Az még kérdés, hogy a koronavírus-járvány mekkora pusztítást végez a gazdaságban, de már több olyan intézkedése van példa, amelyek tompítják a negatív hatásokat. A jegybank már korábban elindított, a járvány miatt most felturbózott programja, az NHP Hajrá! kulcsfontosságú lehet az újraindulásban és a vállalkozások, ezen belül is a több százezer magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődésében. Beszédes számok alapján lehet bizakodni abban, hogy az NHP Hajrá! lökést ad a cégeknek, a korábbi program, az NHP Fix keretében ugyanis másfél év alatt 495 milliárd forint kedvezményes forráshoz jut több mint 16 ezer vállalkozás. 

A koronavírus-járvány átírta a mindennapok menetrendjét, valamint a gazdasági terveket is. Bár a járvány már hatással volt a magyar gazdaság első negyedéves teljesítményére, ennek ellenére a GDP – az első becslése szerint  - még több mint 2 százalékos pluszban zárt, a második negyedév azonban sokkal rosszabb lehet. Összességében az idén gyengébb produkció várható az utóbbi években tempós fejlődést mutató, tavaly például közel 5 százalékos többletet elérő magyar gazdaságtól. 

Jókora „tábor”

Az eddig fejlődésben kulcsszerepe van a vállalati szférának, tavaly összesen közel 2 millió regisztrált vállalkozás – a szakzsargon szerint gazdasági szervezet – volt Magyarországon, sajnos a járványhoz kötődő általános válság szinte minden szektort érint, azaz a szóban forgó vállalkozásokat is. A közel 2 milliós szám úgy jön össze, hogy tavaly majdnem 1,3 millió „önálló vállalkozás” – többek között egyéni vállalkozás – szerepelt a nyilvántartásban. Az összes vállalkozás 28,7 százalékát adták a társas vállalkozások – például kft.-k -, ők több mint 500 ezren voltak. Ahogy szó volt róla, a járvány sokkolta a gazdaságot, ezen keresztül a vállalkozásokat, ezért az állam és a jegybank is olyan intézkedésekről döntött, amelyek enyhítik a negatív hatásokat és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy minél előbb talpra állhasson a gazdaság. 

Szemmel látható

Az egyik legkiemelkedőbb lépés a Magyar Nemzeti Bank által elindított új kedvezményes hitelprogram, az NHP Hajrá!. Tulajdonképpen csak a neve új, a jegybank ugyanis már 2013-ban elindította az akkor még Növekedési Hitelprogramot (NHP), amelynek több szakasza, legutóbb már NHP Fix néven működött és kedvezményes forrást biztosított a vállalkozásoknak. Az NHP Hajrá! azért kulcsfontosságú, mert összesen 1500 milliárd forintos hitelkeretet jelent a kritériumokat teljesítő vállalkozások számára, a hitel kamata pedig maximum 2,5 százalék lehet, ráadásul a bankok közötti versenyben ez akár kevesebb is lehet. A korábbi NHP-s hiteleknél azért is kedvezőbbek az NHP Hajrá!-ban elérhető hitelek, mert a beruházási kölcsönöket akár 20 évre is kérhetik a vállalkozások, szemben az eddigi maximum 10 éves futamidővel. Az NHP Hajrá!-hitelek futamideje egyébként így 3-évtől 20 évig terjedhet. A Magyar Nemzeti Bank szakemberei arra számítanak, hogy az NHP Hajrá esetében kezdetben a forgóeszköz-hitelekre és a hitelkiváltásokra lesz a legnagyobb igény, de 20202 harmadik harmadában már lendületet vehetnek az új beruházások is, a járvány hatására ugyanis a kkv-k a termelés automatizálása érdekében tehetnek lépéseket, ehhez pedig beruházásokra lesz szükségük. Az NHP Hajrá! keretében elérhető 1500 millió forintos hitelforrás jelentőségét többek között az is mutatja, hogy GDP-arányosan is szemmel látható tétel, a 2019-es – folyó áron mért – közel 47 ezer milliárd forintos GDP-nek a 3,2 százalékának felel meg. 

Mellette szól

Az NHP Hajrá! amellett, hogy nagyon alacsony, a már említett 2,5 százalékos kamatplafonnal igényelhető, még sok további további tényező miatt jelent kiváló lehetőséget a vállalkozások számára. A teljesség igénye nélkül ezek a következő mikro-, kis- és középvállalkozások számára is elérhető

• a hitelösszeg fordítható működésre, bővítésre, korszerűsítésre is
• új és használt eszközök beszerzésére, munkabérre, hitelkiváltásra, cégvásárlásra is felhasználható
• az kérhető hitelösszeg rendkívül széles skálán mozog, 1 millió forinttól 20 milliárd forintig
• az NHP Hajrá! további kivételes megoldása, hogy a hitel nyújtó banknak két héten belül döntenie kell a folyósításról, azaz az érintett vállalkozások pozitív döntés esetén nagyon hamar hozzájuthatnak a fejlődéshez szükséges forráshoz. 

Az NHP Hajrá! tehát kedvező megoldást nyújt szinte minden vállalkozás számára. Ezt a korábbi kedvezményes jegybanki hitelprogramok közül például a múlt év elején indult NHP Fix program adatai is igazolják. A 2019 januári indulástól 2020 április végéig összesen több mint 16 ezer vállalkozás majdnem 23 ezer hitel- és lízingszerződés keretében kötött szerződését 495 milliárd forintra. Egy-egy NHP Fix-hitel átlagösszege megközelítette a 82 millió forintot, a lízingügyletek esetében az átlagértéke 11,1 millió forintra rúgott. A futamidő az előbbieknél 8,6 év, utóbbiaknál pedig közel 5 év. 

Összességében az NHP Hajrá! nagyban hozzájárulhat tehát ahhoz, hogy a járvány kedvezőtlen következményeit tompítsák és hosszabb távon elindulhassanak a vállalkozások a tempós fejlődés útján.

Sok mindent kényszerből lépnek most meg a vállalkozások, viszont ez a felkészülés nagyban elősegítheti a hazai kkv szektor digitális fejlődését. Az Európai Bizottság tavalyi adatai alapján Magyarország a 23. helyen áll a digitális versenyképesség terén, a jelenlegi helyzetben azonban az eddig elmaradt fejlesztések várhatóan megvalósulhatnak – olvasható a K&H Bank közleményében, melyben tanácsokat is adnak a cégeknek a lehetséges fejlesztési irányokra. 

A koronavírus-járvány miatt sok cégnek rövid idő alatt teljesen új, digitális alapokra kell helyeznie a működését, ami nehézséget okozhat, ha korábban nem történt ilyen irányú fejlesztés, felkészülés. A tapasztalatok miatt a járvány vélhetően felgyorsítja az ilyen célú fejlesztéseket, ezért fontos, hogy a cégek merjenek beruházni ebben az időszakban is. Ami tehát most kényszernek tűnhet, valójában a hosszú távú fejlődést szolgálja – véli Kökény Roland, a K&H kkv szegmens marketing vezetője.

A javasolt fejlesztési területek közül az első a kommunikáció, az utóbbi hetekben az otthoni munkavégzést sok esetben a hatékony kommunikáció hiánya lassította. A kapcsolattartás hatékonyságát a különböző, sok esetben a vírushelyzet miatt ingyenessé tett kommunikációs platformok (Skype, Microsoft Teams, Google Hangouts, Zoom) növelhetik, saját csapatunk produktivitását pedig online projektmenedzsment eszközökkel (Podio, Trello, Slack) javíthatjuk. 

A kommunikáció mellett az eladás és értékesítés hatémkonysága is javítható digitálisa, az online kereskedelem már a vírushelyzet előtt is egyre nagyobb teret nyert hazánkban, kiélezett versenyhelyzetet teremtve a cégek között, ez pedig most hatványozottan érvényes. 

A mostani helyzetben sok vállalkozásnak érdemes átgondolni céges pénzügyeit is, ma már számos eszköz segíti az online bankolást. A vírusjárvány következtében történt online átállás miatt a kibertámadások száma is megnövekedett, ezért első lépésként kiemelten fontos, hogy a céges pénzügyeket biztonságos eszközökről bonyolítsuk: mobiltelefonunkat, laptopunkat lássuk el megfelelő védelemmel, amelyre alkalmasak lehetnek fizetett vírusirtó programok (McAfee, Norton, Total Av). A pénzügyi folyamatok hatékony kezelésére pedig érdemes az online banki szolgáltatásokat és online számlázóprogramot alkalmazni.

A hazai társaságok üzletmenet-folytonossági (BCP) felkészültségére vonatkozóan, a COVID-19 helyzet kezelése kapcsán végzett nem reprezentatív kérdőíves felmérést a Deloitte. A fő tanulságok a következők: a pénzügyi szektor és az élelmiszeripar hamarabb tudott lépni, mint más iparágak, a munkaszervezési és pszichológiai háttér biztosítása pedig nem ment gond nélkül – olvasható az erről szóló közleményben.

A Deloitte hazai gazdasági és IT felső vezetők körében végzett, nem reprezentatív kérdőíves felméréséből kiderült, hogy az olyan szabályozott iparágak, mint a pénzügyi szektor vagy az élelmiszeripar, hamarabb tudott lépni a COVID-19 helyzet kezelésében, mint más iparágak képviselői. Igaz ugyan, hogy a járványra gyakorlatilag senki sem számított, ahol azonban voltak előre elkészített üzletmenet-folytonossági tervek, ki voltak jelölve a felelősök, ott szervezettebben tudtak reagálni a COVID-19 teremtette kihívásra, és 2-3 hét alatt át tudták állítani működésüket. BCP terveket pedig ott is elkezdtek készíteni, ahol eddig ritkán foglalkoztak komolyabban a kérdéssel, ahogy azt a kkv szektorban is látjuk.

A felmérés eredményei szerint a fizikai jelenlétet nem igénylő vállalkozásoknál hamar ki tudták alakítani az otthoni munkavégzéshez az informatikai hátteret, még ha az elején adódtak is zökkenők a szoftverfrissítéssel, távoli eléréssel vagy jelszócserével. Általános probléma volt, hogy a partnerekkel, ügyfelekkel kapcsolatos kommunikáció CRM rendszerrel támogatott nyomon követése nem volt megoldva és olyan kezdeti lépések bevezetésével is gondok voltak, mint a telephelyek látogatóinak regisztrálása.

„A kezdeti sokkhatás után látható, hogy a gazdaság szereplői két fő stratégia mentén igyekeznek tovább építkezni: az egyik a költségstruktúra módszeres átvizsgálása és optimalizálása, a másik az automatizáció és digitalizáció továbbfejlesztése, elősegítve a cég későbbi talpra állását” – mondta Marton Károly, a Deloitte Technológiai üzletágának szenior menedzsere.

Az üzletmenet-folytonosság szervezése magában foglalja az infrastruktúrával, információ-biztonsággal, alkalmazottakkal, működéssel és kommunikációval kapcsolatos kockázatok kezelését azzal a céllal, hogy felkészítse a vállalatot ezekre a kihívásokra, és biztosítsa a működés és a termelés folyamatosságát.

Az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. rendkívüli hitelgarancia programot indított a koronavírus járvány hazai cégekre gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére. Az 500 milliárd forintos keretösszegű Garantiqa Krízis Garanciaprogram segítségével a hazai kkv-k és nagyvállalatok 90 százalékos állami garanciavállalás mellett juthatnak a likviditásuk biztosítása érdekében forrásokhoz. Az új garanciaprogram ezzel hozzájárul a vállalkozások likviditási problémáinak megoldásához, a hazai munkahelyek megőrzéséhez, és támogatja a fejlesztési tevékenységek ösztönzését is.

• A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében igénybe vett hitelek maximális összege nem haladhatja meg a vállalat által kifizetett éves bérköltség és járulékok költségének kétszeresét, vagy a 2019-es árbevételük 25 százalékát.
• Az egy adósnak nyújtott maximális kezességvállalás mértéke elérheti akár az 5 milliárd forintot is, ami már a nagyvállalatok hitelhez jutásában is komoly segítség lehet.
• A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében igénybe vehető állami hátterű hitelgarancia feltételei rendkívül kedvezőek: a hitelfelvevő által fizetendő éves díj hitelösszegre vetítve futamidőtől függően a kkv-k esetében 0,25-1 százalék között van, a konstrukció állami díjtámogatása pedig 1 százalék. A nagyvállalatok által fizetendő díjak a kkv- díjak kétszerese.

Szinte minden országban a kis- és középvállalati szektor a legérintettebb a jelenlegi gazdasági válságban, ezért kiemelt védelemre van szükségük. A nehézségeket már a magyar cégek is érzik, jelentős keresletcsökkenésre számítanak, ugyanakkor a többség egyelőre próbálja megtartani a jelenlegi létszámát.

A legveszélyeztetettebbek a kkv-k

Komoly veszélynek vannak kitéve a kkv-k világszerte a koronavírus-járvány miatti lezárások következtében, a leginkább érintett szektorokban a foglalkoztatás 75%-át ezek a cégek adják – állapította meg nemrég a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A jelenlegi válság által leginkább érintett iparágak a turizmus, a vendéglátás, és összességében a szolgáltatások, hiszen hetek óta zárva tartanak az éttermek, szállodák, szórakoztató létesítmények. 

A kkv-k több szempontból is érzékenyen érintettek a mostani válságban, egyrészt ahogy említettük nagyon jelentős a súlyuk ezekben a szektorokban, másrészt gyengébb a tőkeellátottságuk, a tulajdonosi hátterük. Egy brit felmérés szerint a szigetországban már március közepén a kkv-k jelentős része cash flow-problémákról számolt be, a tartalékok hiánya miatt ezek a cégek sokkal nehezebben vészelik át az akár csak átmeneti korlátozást, likviditáshiányt. 

Az OECD kimutatása szerint a tagországokban átlagosan 40% körül van a foglalkoztatásban azoknak az ágazatoknak a súlya, melyeket érzékenyen érintenek a lezárások, a szolgáltatások mellett ide tartozik például a feldolgozóipar is. Az arány Magyarországon átlagosnak mondható, kicsivel marad el a 40 százaléktól.

Persze az egyes iparágakat nem egyformán érintenek a korlátozások, hiszen a kiskereskedelmi üzletek például továbbra is nyitva vannak, az éttermek is üzemelnek korlátozottan, kizárólag elvitelre, a szállodákban viszont gyakorlatilag teljesen „megállt az élet”. 

A nehézségek miatt szinte minden ország próbál segítséget nyújtani a cégeknek elsősorban a munkahelyek megtartásán keresztül, a bérköltség egy részét átvállalják. Ugyanakkor ez csak áthidaló megoldás lehet, az OECD szerint ha elhúzódik a válság, akkor akár tömeges csődök is jöhetnek a kkv-szektorban, elsősorban a tíz főnél kisebb mikrovállalkozások vannak veszélyben ebből a szempontból. 

Már a magyar cégek is érzik a nehézségeket

A nemzetközi tapasztalatok alapján nem meglepő, hogy a magyar vállalatok is szinte azonnal megérezték a válságot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) március végén és április elején 5000 vállalat bevonásával készített felmérést, melyek 98 százaléka kkv volt. A jegybank elsősorban a vállalatok keresleti várakozásait, árazását, illetve a foglalkoztatást és a likviditási helyzetet vizsgálta, vagyis épp a legégetőbb problémákat. A felmérésben résztvevő cégek kétharmada a szolgáltató szektorban működik. A kérdőívre adott válaszok fele a közép-magyarországi régióból érkezett, de az ország többi részéből is érkeztek visszajelzések. 

A legfontosabb megállapítás, hogy a koronavírus-járvány hatására a magyar cégek jelentős keresletcsökkenésre számítanak, amit jellemzően nem terveznek áremeléssel ellensúlyozni. A felmérés idején a kitöltők közel fele az árbevétel 30 százalék feletti csökkenését tapasztalta és további jelentős csökkenésre számítanak a következő 1-3 hónapban. A válaszadók 44 százaléka szerint legalább fél évre lesz szükség ahhoz, hogy a bevételek újra elérjék a válság előtti szintet. A személyes jelenlétet igénylő szolgáltatással (például vendéglátás, szórakoztatás) foglalkozó válaszadók kiemelkedően magas (80-100 százalék) arányban számítanak arra, hogy tevékenységüket egy hónapnál hosszabb ideig fel kell függeszteni a járvány miatt. Más területeken (például mezőgazdaság, feldolgozóipar) ez az arány jóval alacsonyabb (40-50 százalék). 

A kérdőívet kitöltők 63 százaléka tapasztalt fennakadásokat termelési, szolgáltatási folyamatában beszállítói problémák miatt. A szállítókra visszavezethető fennakadások kapcsán a válaszadók legtöbbször a járvány által leginkább sújtott országokból (Olaszország, Spanyolország, Németország, Kína) érkező, illetve a belföldi szállításokkal kapcsolatos nehézségeket emelték ki. 

Jó hír, hogy a cégek 55 százaléka a foglalkoztatotti létszám megtartásában gondolkodik, de a válság előtti létszámot csak legfeljebb 2 hónapig tartják fenntarthatónak. A probléma enyhítése érdekében a válaszadók a munkaszervezésben terveznek változtatásokat: 46 százalékuk távmunkában, 44 százalékuk részmunkaidős foglalkoztatásban gondolkodik, de a tervek közt magas arányban jelenik meg a létszámcsökkentés (37 százalék) és a dolgozók fizetés nélküli szabadságra küldése (35 százalék) is. 

A járvány miatt a válaszadók felénél likviditási problémák is felmerültek, leginkább a közterhek és a bérek fizetése okoz problémát. A kérdést megválaszoló vállalatok fele legfeljebb 1 hónapig képes fenntartani a fizetőképességét, ha nincs árbevétele. A kérdésre válaszolók 40 százaléka tervez hitelt felvenni a következő negyedévben a bérek finanszírozására, jellemzően 3 havi bérköltség fedezésére.

Vagyis összességében a nemzetközi és a magyar vállalati szektorban is az látszik, hogy mindenki a válság mielőbbi lezárulásában reménykedik, ha három hónapon belül megoldódnak a problémák, akkor talán elkerülhetők a tömeges csődök. Ellenkező esetben hiába próbálják a kormányok a bértámogatással menteni a munkahelyeket, a vállalatok bedőlése miatt sokan kerülhetnek nehéz helyzetbe. 

 A magyar kormány egy sor intézkedést hozott a válság hatásainak enyhítésére, többek között egy 550 milliárd forintos hitelgarancia-programot indított, melynek keretében a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. nyújt garanciát a bankok számára kockázatosnak számító vállalkozások számára is.

A gazdaságélénkítési terv részeként 500 milliárd forintos, rendkívüli hitelgarancia programot indít az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a koronavírus-járvány negatív hatásainak enyhítésére  A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében a hazai kkv-k és nagyvállalatok 90 százalékos állami garanciavállalás mellett juthatnak a likviditásuk biztosítása érdekében forrásokhoz. A Krízis Garanciaprogram kapcsán adott interjút Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója a Trend FM-nek. Az interjú az alábbi hivatkozásra kattintva elérhető:

Rendkívüli hitelgarancia program a hazai cégek megsegítésére

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb gazdaságélénkítési tervének részeként 500 milliárd forintos, rendkívüli hitelgarancia programot indít az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a koronavírus járvány hazai cégekre gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében a hazai kkv-k és nagyvállalatok 90 százalékos állami garanciavállalás mellett juthatnak a likviditásuk biztosítása érdekében forrásokhoz. 

Az első körben az év végéig meghirdetett program célja, hogy a 2020. január elsejétől kezdődő időszakban a COVID-19 vírus terjedésével összefüggő gazdasági folyamatok miatt nehéz helyzetbe került nem pénzügyi vállalkozásokat a működőképességük visszaállításában, illetve megőrzésében segítse. A program keretében a mikro,- kis-, és középvállalkozások, továbbá nagyvállalatok  folyószámlahiteleikhez, forgóeszköz- és beruházási hiteleikhez vehetik igénybe a 90 százalékos mértékű állami garanciavállalást. Az új garanciaprogram ezzel hozzájárul a vállalkozások likviditási problémáinak megoldásához, a hazai munkahelyek megőrzéséhez, és támogatja a fejlesztési tevékenységek ösztönzését is.

Dr. Búza Éva vezérigazgató az új program elindításával összefüggésben elmondta: a világméretű koronavírus járvány hosszú távú gazdasági hatásai egyelőre nem megjósolhatóak, de az jól látszik, hogy a gazdasági élet szereplői számára a rendkívüli helyzet már rövid távon is komoly nehézségeket, károkat okoz. A Garantiqa kiemelten fontos célja, hogy hathatós segítséget nyújtson a válság ideje alatt is a vállalkozások likviditásának fenntartásához, a munkahelyek megőrzéséhez továbbá beruházásaik megvalósításához, legyen szó akár kis- közepes vagy nagyvállalatról. Miután az Európai Bizottság március 19-én elfogadta a koronavírus gazdasági hatásai kezelésére alkalmazható tagállami intézkedésekre vonatkozó átmeneti keretszabályt, így a szabályozási környezet is lehetőséget nyújt az új program elindítására.

A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében igénybe vett hitelek maximális összege nem haladhatja meg a vállalat által kifizetett éves bérköltség és járulékok költségének kétszeresét, vagy a 2019-es árbevételük 25 százalékát. Ugyanakkor indokolt esetben a hiteligénylő kkv 18 hónapnyi likviditási igényének megfelelő mértékű, vagy a hiteligénylő nagyvállalat 12 hónapnyi likviditási igényének megfelelő mértékű finanszírozás nyújtható. Az egy adósnak nyújtott maximális kezességvállalás mértéke elérheti akár az 5 milliárd forintot is, ami már a nagyvállalatok hitelhez jutásában is komoly segítség lehet.

A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében igénybe vehető állami hátterű hitelgarancia feltételei rendkívül kedvezőek: a hitelfelvevő által fizetendő éves díj hitelösszegre vetítve futamidőtől függően a kkv-k esetében 0,25-1 százalék között van, a konstrukció állami díjtámogatása pedig 1 százalék. A nagyvállalatok által fizetendő díjak a kkv- díjak kétszerese.

Dr. Búza Éva elmondta: a hazai kkv hitelezés meghatározó szereplőjeként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. minden olyan intézkedést megtesz, ami a jelenlegi rendkívüli helyzetben hozzájárul a gazdasági nehézségek kezeléséhez. Az intézményi kezességvállalásnak ebben az időszakban még jelentősebb szerepe lehet a hazai vállalati szektor likviditásának, működésének biztosításában.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a hozzá tartozó vállalatcsoport (MFB Csoport), összesen 1490 milliárd forint keretösszegű finanszírozási csomagot bocsát a magyar vállalkozások rendelkezésére összehangolt hitel-, tőke- és garancia programokon keresztül. A koronavírus járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására, illetve a gazdaság újraindításának elősegítésére kidolgozott programok egyaránt célozzák a vállalkozások likviditási problémáinak megoldását, a munkahelyek megőrzését, a beruházási, fejlesztési tevékenység ösztönzését és a cégek hazai kézben való megőrzését. 

Az MFB Csoport a teljes finanszírozási eszköztárát és termékportfólióját érintő csomagot dolgozott ki, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok számára célzott módon biztosítja a működés fenntartásához, munkavállalóik megtartásához, illetve beruházásaik megvalósításához szükséges forrást. Az újonnan kidolgozott, illetve jelentősen átalakított három hitel, kettő garancia és négy tőkeprogram révén az MFB Csoport összesen 1490 milliárd forint összegű finanszírozási megoldást nyújt a vállalkozások számára.

Bártfai-Mager Andrea, Nemzeti Vagyon Kezeléséért Felelős Tárca Nélküli Miniszter az MFB Csoport gazdasági csomagja kapcsán elmondta: „A gazdaság újraindítására készített finanszírozási csomag elfogadását megelőzően a Kormány széles körű egyeztetést végzett, számos javaslatot és véleményt vizsgált meg. A program-csomag, melynek gerincét az MFB Csoport összehangolt termékei képezik, nem csak arra biztosít lehetőséget a vállalkozásoknak, hogy átvészeljék ezt az időszakot, hanem arra is, hogy sikeres résztvevői legyenek a gazdaság újraindulásának és további fejlődésének. Ennek érdekében a vállalkozásokat állami kezességvállalás, valamint  kamat- és díjtámogatás segíti a csomag egyes termékein keresztül.”

Dr. Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója az MFB Csoport legerősebb gazdaságélénkítő csomagjaként jellemezte a programokat: „Az MFB Csoport összehangolt munkájával közel 1500 milliárd forintot tudunk biztosítani a hazai vállalkozásoknak és vállalatoknak. A hitel, tőke és garancia eszközök együttes hatására épülő program mentőöv a bajba jutott cégeknek, ugyanakkor fontos eszköz a fejlesztések, beruházások, jelentős méretű projektek megvalósításának ösztönzésére is. Feladatából adódóan az MFB-nek ebben a helyzetben széles körben elérhető eszközökkel és magas kockázattűrő hajlandósággal kell szerepet vállalnia, ez tükröződik a csomag finanszírozási termékeiben is.”

Az MFB hitelprogramjainak és garanciatermékének célja, hogy a mikro-, kis- és középvállalati, illetve a nagyvállalati szegmensben elegendő forrást biztosítsanak a vállalkozások rövid-, közép- és hosszútávú finanszírozási igényeinek kielégítésére. Az MFB ennek érdekében a hazai és európai uniós forrású hitelprogramokon keresztü forrást biztosít a vállalkozások számára - összesen 439 milliárd forint keretösszegig. A programok mind az elérhető hitelösszeg, mind a hitelcélok tekintetében széles körben nyújtanak megoldást a cégeket érő kihívásokra.

A saját forrású hitelprogramok közül elsősorban a mikro- és kisvállalkozásoknak jelent segítséget az MFB Krízis Hitel, amely Pénzügyi Vállalkozásokon keresztül igényelhető. A hitelprogram keretében a vállalkozások 2,5%-os éves ügyfélkamat mellett vehetik fel a hitelt minimum 1 millió, maximum 150 millió forint összegben, általános beruházási célokra, forgóeszköz finanszírozásra - ideértve a likviditás finanszírozást is. Az MFB Versenyképességi Hitelprogram elsősorban nagyvállalkozások, illetve a jelentős beruházást tervező közép-vállalkozások számára jelent hatékony eszközt. A hitelprogram felhasználható beruházás, forgóeszköz finanszírozására, hitelkiváltásra, és akvizíció, azaz részesedés vásárlás finanszírozására, illetve likviditásfinanszírozásra is. Mindkét programot 80%-os állami kezességvállalás egészíti ki, a kamathoz pedig további 0,1% kezességvállalási díj kapcsolódik. Az MFB saját forrású programjai 2020. április 30-tól igényelhetők.

Az MFB az európai uniós forrású GINOP-hiteltermékek keretében még szabad források többségének átcsoportosításával egy módosított feltételekkel elérhető hitelprogramot bocsát rendelkezésre, Mikro- és Kisvállalkozások Technológiai Korszerűsítése Célú Hitelprogram (GINOP-8.3.5-18) elnevezéssel. A KKV Technológia Hitelprogram néven a vállalkozások körében már ismert program beruházások és likviditás finanszírozására is igényelhető az MFB Pontok hálózatában - továbbra is nulla százalékos ügyfélkamat mellett. Az Operatív Program módosítása jelenleg is zajlik, a termék megjelenésének időpontjáról az MFB nyújt majd tájékoztatást.

A hitelezés mellett minden eddiginél magasabb összegű, 500 milliárd forintos hitelgarancia program indul, Krízis Garanciaprogram néven az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezelésében. Az év végéig meghirdetett program keretében a vállalkozások folyószámlahiteleikhez, forgóeszköz- és beruházási hiteleikhez vehetik igénybe a 90%-os mértékű állami garanciavállalást. Ezen túlmenően, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tevékenységének további bővítését pedig 130 milliárd forintos költségvetési garanciakeret emelés is segíti. Az MFB emellett - a Garantiqa Zrt. garanciaprogramjainak kiegészítésére - létrehozta az MFB Vis Maior Garanciaprogramot, amely 5 milliárd forinttól nyújt hitelhez kapcsolódó garanciát.

A csomag részeként az MFB Csoport négy új, magántőkét is megmozgató tőkeprogramot hirdet meg, összesen 371 milliárd forint keretösszeggel. A programok mentőövet jelenthetnek a bajba jutott, alacsony fedezettel rendelkező KKV-k számára (KKV Mentő Tőkeprogram), illetve gyors segítséget nyújthatnak a sikeres, de a válság miatt megtorpant startupoknak a hazai innovációs potenciál erősítése céljából (Startup Mentő Tőkeprogram). Emellett segítséget nyújtanak a bajba jutott stratégiai cégeknek, eszközt biztosítanak a vállalat és ingatlan felvásárlásokhoz belföldön és külföldön, illetve tőkefinanszírozást a gazdaság újraindításához (Krízis Tőkeprogram I-II.). A programok részben az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures Zrt., részben magánpiaci tőke-alapkezelők kezelésében állnak majd. A Hiventures kezelésében álló tőkeprogramok 2020. április 30-tól igényelhetők.

Az egyes hitelprogramokról bővebb információ az MFB weboldalán, míg a vállalkozásoknak szóló garancia és tőkeprogramokról a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és a Hiventures Zrt. oldalain olvasható. Az EU-s forrásból finanszírozott KKV Technológia Hitelprogram módosított feltételekkel történő hiteligényléseinek kezdő időpontjáról a Széchenyi 2020 honlapon, illetve az mfb.hu oldalon olvasható tájékoztatás hamarosan.

A COVID-19 világjárvány gazdasági hatásainak ellensúlyozásának érdekében az MFB Csoport szorosan együttműködik a Kormány által felállított Gazdaság Újraindításáért Felelős Munkacsoporttal, a pénzügyi rendszerben érintett minisztériumokkal és háttérintézményekkel.